|
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttsége pénteken, 2010. június 25-én azzal a szándékkal érkezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésére, hogy pontot tegyen egy több hónapja zajló tárgyalássorozat végére, tisztázzon néhány függőben maradt részletkérdést, és ennek nyomán végre megszülessen a megállapodás a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakításáról.
Az EMNT a kezdetektől fogva elkötelezte magát a KAT létrehozása mellett, azon meggyőződés alapján, hogy szükség van egy olyan közösen kialakított testületre, melynek keretében az erdélyi magyar akadémiai szféra és a civil társadalom képviselői – felülemelkedve a pártpolitikai korlátokon – eljutnak az összehangolt stratégiaalkotás, tervezés szintjére, és lehetőséget kapnak a prioritás megállapítására az identitásunk megőrzését közvetlenül befolyásoló kérdésekben.
Mindeddig azt hittük, hogy az RMDSZ képviselői hasonlóképpen gondolkoznak, és a megállapodás részleteinek a kialakítása azért halasztódik, mert a párt a válságkezeléssel és a kormányzás problémáival vannak elfoglalva.
Az EMEF legutóbbi ülésén azonban meglepetésünkre Markó Béla szövetségi elnök ellentmondást nem tűrő álláspontjából kiderült, hogy az eddigi halogatásnak nemcsak gyakorlati, hanem elvi okai is vannak: az RMDSZ csúcsvezetői képtelenek megszabadulni az egypártrendszeri beidegzettségeiktől és kilépni képviseleti monopóliumuk kizárólagosságának bűvköréből.
Az RMDSZ képviselői világossá tették, hogy:
• Elképzelésük szerint formailag a KAT az RMDSZ egyik – nem is döntéshozó, csak tanácskozó – testülete lenne a sokból. Ugyan a „kompromisszumkészségük" jeleként „beengedik" az EMNT által jelölt küldötteket is 25 százalékos arányban, de arról szó sem lehet, hogy ez az RMDSZ és az EMNT közös testülete legyen.
• Tartalmi vonatkozásban: nem áll szándékukban komoly hatáskört adni, továbbá az érdemi működéshez szükséges forrást sem biztosítanák az amúgy az erdélyi magyar közélet jeles személyiségeiből álló testületnek.
• Azt is egyértelművé tették, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa döntése alapján a magyar közösség identitásmegőrző programjainak támogatására kiutalt és az RMDSZ által kezelt adólejeink felhasználásába a KAT-nak sem lesz semmilyen szintű beleszólása – ez továbbra is az RMDSZ monopóliuma.
A váratlanul előállott helyzet annál is meglepőbb, hogy a szűk egy héttel ezelőtt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részvételével zajló ünnepélyes EMEF-ülésen teljesnek látszott az összhang az együttműködés és az összefogás szükségességének nemzeti minimumában.
Az EMNT fontosnak tartja a párbeszédet a közélet magyar szereplői között, de még fontosabbnak az összefogást, vagyis a közös célok érdekében történő egyeztetett politikai cselekvést. Ilyen irányú elkötelezettséget, sajnos, csekély mértékben tapasztalunk az RMDSZ részéről. Erre mutat az is, hogy a napirendi pontok közül a nyilvánvalóan alkotmányellenes szociális megszorításokat tartalmazó kormánycsomag tárgyában, illetve a verespataki bányaterv vonatkozásában is komoly kétségek fogalmazódtak meg.
Az EMNT ezért közvita kezdeményezését tartja szükségesnek a Kulturális Autonómia Tanácsának minél szélesebb társadalmi beágyazottsága és érdemi munkavégzése érdekében – az erdélyi magyar civil társadalom semmibevételében nem tudunk és nem akarunk partnerséget vállalni. A költségvetési téren kialakult lesújtó helyzet megoldásának általános kényszere ellenére az EMNT a szociális genocídiummal fenyegető megszorító csomagot sem tudja támogatni.
Nagyvárad, 2010. június 27.
Tőkés László Toró T. Tibor
elnök, EP-képviselő ügyvezető elnök
|
