Tartalomjegyzék

ROMÁNIA

SZEBENRE NINCS IDŐ

– Merkel: a BBTE példa arra, amit meg szeretnénk valósítani az Európai Unióbandr-angela-merkel
Transindex, 2010. október

A díszdoktori cím átvételekor a német kancellár a kolozsvári egyetem multikulturalitását méltatta, majd a gazdasági válságról beszélt.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitása annak példája, amit meg szeretnénk valósítani az Európai Unióban – kezdte beszédét Angela Merkel a díszdoktori cím átvétele után. A német kancellár méltatta a kolozsvári egyetem többnyelvűségét, kiemelve, hogy Erdélyben a románok, magyarok és németek békésen élnek egymás mellett. Merkel elmondta, szívesen ellátogatott volna Nagyszebenbe is, azonban időhiány miatt a szász várost egy későbbi látogatásakor ejti útba.
A politikus kifejtette, büszke arra, hogy Erdélyben sok fiatal érdeklődik a német történelem és kultúra iránt. Németország és Románia viszonyát jó politikai és gazdasági kapcsolatok jellemzik: ez a délelőtti tárgyalásokon is látszott – mondta, utalva a Traian Băsescuval és Emil Boc-kal való bukaresti találkozójára.

Merkel a gazdasági válsággal kapcsolatban elmondta, az európai gazdaság új felépítésére van szükség. Az európai országok ugyanakkor csakis közös erővel győzhetik le a közös problémákat. "Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy hasonló gazdasági válságok ne ismétlődjenek meg. A gazdasági növekedést hatékonyan kell használnunk: fenntartható, nem pedig egy adósságokra alapozó növekedés szükséges" – fogalmazott a kancellár, hozzátéve, hogy az európai gazdaság új felépítéséről épp a napokban folynak tárgyalások.

A kancellár, miután lezajlott a ceremónia az egyetem Aula Magna dísztermében, Andrei Marga BBTE rektorral tanácskozik. Ezt követően Marga a Német Intézethez kíséri Merkelt. Fél órát beszélgetnek a BBTE német tagozatának tanáraival és diákjaival, majd a rektor a repülőtérre kíséri a kancellárt.

A német kancellár a díszdoktori cím átvételét követően a Király utcába gyalogolt, ahol felavatta a Germanisztikai Intézetet. A magas rangú politikusra váró újságírók, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanuló diákok és meghívottak már az esemény előtt másfél órával tolongtak az intézet udvarán: a kapunál szigorú ellenőrzésen esett keresztül minden belépő. Fémdetektort, táskakutatást is bevetettek a szervezők. Semmit nem bíztak a véletlenre: a belső udvar kövezetére még a Marga és a Merkel neveket is felrótták, diszkrét, zöld színű krétával.

Az intézkedés-sorozat azonban bőven kimerítette a nagy hűhó semmiért fogalmát, ugyanis a kancellár Andrei Marga rektor oldalán bevonult, ez utóbbi körülbelül öt percen keresztül méltatta az egyetem multikulturalitását, miközben a kancellár hol elismerően bólogatott, hol az épületet kémlelte.

Majd átvette a szót, és örömét fejezte ki az intézet megnyitása kapcsán, aztán elvágta a trikolór szalagot. Ezt követően felvonult az intézet lépcsőin, a sajtósok pedig a német szakos diákoktól érdeklődtek: miről is szóltak a beszédek - tolmácsnak ugyanis nyoma sem volt.

Az újságírók egy ideig még reménykedtek abban, hogy néhány kérdés erejéig azért még elidőzik a kancellár - ám tévedtek: az épület megtekintését követően Merkel egy laza tschüsst dobott a sajtósok felé, kíséretével együtt beült a fekete autóba, és a reptérre hajtott.

Angela Merkel, az adósságbehajtó

Háromszék, 2010. október 13. – Demeter J. Ildikó

Másodízben látogatott tegnap Romániába Angela Merkel német kancellár. A berlini kormány vezetője az észak-atlanti szövetség 2008 áprilisában megtartott csúcstalálkozóján járt először Bukarestben.

A világ egyik legbefolyásosabb asszonya ezúttal Emil Boc kormányfővel és Traian Băsescu államfővel találkozott, majd Kolozsvárra utazott, ahol a Babeş—Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták, ő maga pedig felavatta a Germanisztikai Intézetet. A jeles vendég Németország támogatásáról biztosította a román vezetőket, méltatta az erdélyi multikulturalitást, és sajnálta, hogy nem maradt ideje Nagyszebenbe is eljutni. Merkel szerint a két állam viszonyát jó politikai és gazdasági kapcsolatok jellemzik.

Románia schengeni csatlakozása nem a romák integrációjától függ, hanem attól, hogy sikerül-e teljesítenie a határátkelők biztonságossá tételének technikai feltételeit — nyilatkozta a német kancellár az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után. Hang¬súlyoz¬ta annak fontosságát, hogy a Schengen-határ Románia felőli külső részén ne korrupcióval és ne törvénytelenül történjen a vízumkibocsátás. A Traian Băsescu államfővel folytatott tárgyalások után Merkel kijelentette, hogy Németország méltányosan értékeli majd Romániának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit. A megbeszéléseken többek között a két ország NATO-s és EU-s együttműködéséről esett még szó, valamint a hazai igazságügyi rendszerről, amelyet az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kísér. A német kancellár elismerését fejezte ki a bukaresti kormány által bevezetett megszorító intézkedések miatt, amelyeket szigorúaknak minősített, és támogatást ígért Romániának abban, hogy növelje az európai pénzek lehívásának és felhasználásának mértékét. Kiemelte, hogy Romá¬niá¬nak és Né¬metországnak közös érdeke a magát Moldovai Köztár¬saságtól függetlennek valló Dnyeszteren túli terület és a Nyugat-Balkán kérdésének rendezése. Egyúttal több kérést is megfogalmazott Romániával szemben. Például azt, hogy a beruházók megfelelő jogi garanciákat kapjanak a biztos és kiszámítható üzleti légkör megteremtése érdekében — a német befektetők ugyanis aggódnak a romániai állami szerződések odaítélésének módjáért, szerintük nem átláthatóak a közbeszerzések. Sür¬gette az állami vállalatok által a német vállalkozásokkal szemben felhalmozott adósságok törlesztését — 143 millió euróról van szó —, és a romániai német kisebbségtől a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását.

Románia tisztában van felelősségével az EU külső határainak biztonságossá tételénél, és 2011 márciusáig véglegesíti a schengeni csatlakozás folyamatát: teljesíti a technikai feltételeket, de nem szabad megakadályozni a csatlakozást politikai okokból — nyilatkozta Emil Boc miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral való találkozója végén. Egyúttal azt is bejelentette, hogy Németország 2011. január elsejétől felszabadítja a munkaerőpiacot az idénymunkások számára, és üdvözölte a döntést. A Babeş—Bolyai Tudományegye¬tem multikulturalitása annak példája, amit meg szeretnénk valósítani az Európai Unióban — jelentette ki Angela Merkel a díszdoktori cím átvétele után. Erdélyben a románok, magyarok és németek békésen élnek egymás mellett — mondotta, és hozzátette: büszke arra, hogy Erdélyben sok fiatal érdeklődik a német történelem és kultúra iránt. A német kancellár a válságról is beszélt: szerinte az európai országok csakis közös erővel győzhetik le a közös problémákat.

Az ünnepi ceremónia után Merkel a BBTE német tagozatának tanáraival és diákjaival külön elbeszélgetett.

Angela Merkel a BBTE multikulturalitását dicsérte Kolozsváron

Krónika, 2010. október 13. – Rostás Szabolcs

Példaértékűnek nevezte Európa más régiói számára az erdélyi románok, magyarok és németek együttélését tegnap Kolozsváron Angela Merkel német kancellár, akit a Babeş– Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avattak.

Angela Merkel mintegy húsz perces beszédében a BBTE multikulturalitását méltatva úgy fogalmazott: az egyetem „példája annak, amit el szeretnénk érni az Európai Unióban", és hangsúlyozta, hogy a románok, a magyarok és a németek békésen élnek egymás mellett Erdélyben. Kincses városi vizitje előtt a kereszténydemokrata politikus Bukarestben leszögezte: a romakérdés nem lesz szempont Románia márciusra tervezett schengeni csatlakozásának elbírálásakor.

Négyórás villámlátogatást tett Kolozsváron tegnap Angela Merkel német kancellár, akinek átnyújtották a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusa által tavaly májusban odaítélt díszdoktori oklevelet, emellett felavatta a felsőoktatási intézmény Német Intézetét.
Az Erdélyben első alkalommal megforduló kereszténydemokrata politikust államfőnek kijáró tisztelettel fogadták a kincses városi egyetemen, amelynek dísztermében több mint kétszáz meghívott és újságíró részvételével tartották meg a díszdoktoravatást. Német nyelven elmondott ünnepi beszédében Andrei Marga rektor leplezetlen büszkeségének adott hangot annak kapcsán, hogy XVI. Benedek pápa, a Nobel-díjas Richard Ernst, I. Mihály király, Glatz Ferenc akadémikus vagy Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek után a BBTE Angela Merkelt is „díszdoktorai klubjában" tudhatja. Marga a közéletben a német szövetségi kormány ifjúsági és nőügyi minisztereként 1990-ben debütáló Merkel példaértékű, a hazája iránt elkötelezett politikai gesztusaként értékelte, hogy a 2005-ös választások nyomán az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) nagykoalícióra lépett a szociáldemokratákkal.
A BBTE rektora szerint a német kancellár újító megoldásokat kínált a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságra – kormánya 480 milliárd euróval támogatta a német bankokat –, bebizonyította, hogy a politikusok felelősséggel tartoznak a társadalomban végbemenő változásokért, ugyanakkor belátta, hogy a társadalmi jólét megteremtéséhez elengedhetetlen a minőségi, mindenki által igénybe vehető oktatás. „Személyében új és határozott értelmet nyer Németország páneurópai elkötelezettsége, hiszen Angela Merkel fáradhatatlanul hirdeti a sikeres európai közösség felépítésének eszméjét" – hangoztatta Andrei Marga, hozzátéve: Németország kancellárja „egy újfajta politizálás megteremtése, a jelenkor problémáinak újszerű megközelítése és az európai egység konszolidációja terén tett történelmi érdemeiért" kapja Románia legrégibb és legnagyobb egyetemének díszdoktori címét.
Laudációjában Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Kar dékánja méltatta a Német Demokratikus Köztársaságban felnőtt, fizikusként doktorált Merkel életútját, amelyet a berlini fal leomlása „térített el" a tudomány világából a politikai életbe. Latin nyelven írott díszdoktori oklevele – és az ezzel járó talár és fejfedő – átvétele után tartott beszédében az 56 éves politikus különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy azon az egyetemen nyert akadémiai tagságot, amely szellemiségével alapvetően hozzájárul az európai egyesülés eszméjének hirdetéséhez.
„Kolozsvár multikulturális egyeteme egyedinek számít Romániában, mint ahogy az Erdély történelmét évszázadokon át befolyásoló románok, németek és magyarok békés együttélése Európa, sőt a világ más régiói számára bír példaértékkel. A nemzeti kisebbségek összekötő kapcsot jelentenek országaink számára, éppen ezért hazám kormánya a jövőben is mindenben támogatni kívánja a romániai német közösséget kultúrája, identitása megőrzésében, különös tekintettel anyanyelvű oktatásának kiszélesítésére" – jelentette ki hazája első női, illetve első keletnémet kancellárja Kolozsváron, aki egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy feszes romániai programja nem tette lehetővé, hogy ellátogasson Nagyszebenbe is, és felkeresse a német közösséget.
A világ egyik legbefolyásosabb asszonyának tartott Angela Merkel úgy vélekedett, az európai országok egységes fellépésének szükségességére világított rá a két évvel ezelőtt kirobbant világgazdasági válság is, amikor is az Európai Unió egyes tagállamai által hozott elhibázott döntések kedvezőtlen kihatással voltak az egész kontinensre. A kancellári tisztsége betöltése óta Romániába másodszor (Merkel először a 2008-as NATO-csúcs idején járt Bukarestben), Erdélybe pedig először ellátogató kereszténydemokrata politikus korrekt európai partnernek nevezte Romániát, amelynek közreműködésével az EU-nak sikerülhet megoldást találnia a térség konfliktusaira; e téren Merkel példaként említette a Moldovai Köztársaságból kivált szakadár Dnyeszter menti köztársaságot. „Mindannyiunk közös felelőssége fellépni a bizalmatlanság és a megosztottság ellen" – szögezte le Kolozsvár magas rangú vendége. Az ünnepélyes egyetemi ceremónia után Angela Merkel felavatta a BBTE keretében létrehozott Német Intézetet, a kincses város német nemzetiségű diákjaival találkozott, majd kora este Berlinbe repült.

Rendkívüli biztonsági intézkedések

A német kancellár nem hivatalos látogatását különben rendkívüli biztonsági és adminisztratív intézkedések előzték meg a kincses városban. Kolozsvár központjában tegnap öt utcát lezártak a gépkocsiforgalom elől, és a környéken közel száz rendőr és csendőr biztosította a rendet, a magas rangú vendég vizitjének biztonságos és zavartalan lebonyolítását.
Drákói szigorral ellenőrizték a biztonsági szolgálatok munkatársai a Babeş– Bolyai Tudományegyetem főépületében rendezett ceremónia meghívottjait és az újságírókat: a részvevőknek fémdetektoros kapun kellett áthaladniuk, majd a román kormányőrség tagjai tüzetesen átvizsgálták a táskákat, hordozható számítógépeket, fényképezőgépeket, a pénztárcák valamennyi rekeszébe belenéztek, sőt belelapoztak a tudósítók jegyzettömbjébe is.
A helyi közterület-fenntartó vállalat munkásai napok óta rendszeresen csinosították a Farkas utcát és környékét, mosták az utakat, meszelték a fákat (több helyen új útburkolatot vontak), tisztogatták a BBTE központi épületét, mindemellett két román trikolórt és egy EU-zászlót vontak fel a Főtéren, a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoporttal szemben a napokban elhelyezett zászlórudakra. Egyébként a lakosságon kívül az internetkalózok figyelmét is felkeltette a Merkel-látogatás: ismeretlen hacker hétfőn éjjel feltörte, és trágár szöveget helyezett el a BBTE honlapjára, az informatikai bűncselekmény miatt a felsőoktatási intézmény feljelentést tett a rendőrségen.

Restitúciót sürget a kancellár

Angela Merkel tegnap reggel Bukarestben kezdte romániai látogatását, ahol megbeszélést folytatott Emil Boc miniszterelnökkel és Traian Băsescu államfővel. A német kancellár több jó hírrel is szolgált román kollégájának: közölte Bockal, hogy Németország 2011. január elsejétől felszabadítja munkaerőpiacát a román idénymunkások számára, ugyanakkor a berlini kormány kész szakmai támogatást nyújtani Romániának a gazdasági-pénzügyi válság hatásait enyhíteni képes uniós források hatékony lehívása terén.
Bukarest számára megnyugtató választ adott Angela Merkel az ország jövő márciusára tervezett schengeni csatlakozásával kapcsolatban is, leszögezve, hogy a cigány közösség romániai helyzetének, integrációjának semmiféle szerepe nincs a schengeni feltételek teljesítése terén, fontosnak tartotta azonban, hogy Románia – és egyben az EU – keleti határainál a korrupció és más jellegű törvénytelenségek felszámolásával történjék a vízumkérelmek feldolgozása, a dokumentumok kibocsátása. (A német politikus félelme nem alaptalan: beépített nyomozók információi alapján a bukaresti Adevărul napilap éppen kedden cikkezett arról, hogy megvesztegetett román és magyar határőrök néhány száz eurós kenőpénz fejében személyi igazolvány nélküli vagy körözött személyeket is átengednek a nagylaki határátkelőnél).
Boc ugyanakkor „fejmosást" is kapott Merkeltől, a német kancellár ugyanis arra figyelmeztette a kormányfőt: nem tesz jót a befektetői hangulatnak, hogy a román állam rendkívül lassú ütemben folyósítja a német tőkéjű társaságokkal szemben felhalmozott, 143 millió euróra rúgó adósságát. Merkel nyomatékosan felkérte a bukaresti hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a kommunizmus idején a romániai német kisebbségtől elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát, annál is inkább, mivel az erdélyi német evangélikus-lutheránus egyház mintegy ezer restitúciós igényéből mindeddig csak 400 teljesült.
A román miniszterelnök közölte, kormánya hálával tartozik a berlini kormánynak az erdélyi német kulturális örökség megóvása érdekében kifejtett erőfeszítéseiért, majd hozzátette: folytatni kívánják az egykori szász műemlék épületek és evangélikus vártemplomok felújítását célzó kormányközi projektet, ugyanakkor szeretnék bevonni ezeket a műemlékeket a hazai turisztikai körforgásba. A schengeni övezethez való csatlakozás képezte a német kancellár és Traian Băsescu államfő megbeszélésének központi témáját, ezzel kapcsolatban Angela Merkel ismertette: Németország méltányosan értékeli majd Romániának az integráció érdekében tett erőfeszítéseit.

„Nein" a román adósságokra

Új Magyar Szó, 2010. október 13. – Sz. Zs.

Míg Németországban csaknem agyonhallgatták Angela Merkel romániai látogatását, a román kormányfő ígéretekkel halmozta el a kancellárt és a külföldi befektetőket.

A külföldi befektetések fejlesztése és ösztönzése érdekében három fő irányvonalat követ Románia: az egységes adókulcs 16 százalékon való tartását, a visszaforgatott profit meg nem adózását, illetve a köz- és privátszféra partnerségének (PPP) törvényben való rögzítését – nyilatkozta Emil Boc miniszterelnök, Angela Merkel német kancellárral való megbeszélése után.
A kormányfő reményei szerint ezek a törekvések is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Románia számára fontos infrastruktúra-fejlesztési projektek valósulhassanak meg a két ország között.
Boc ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a román állam törleszteni fogja a német cégek felé felhalmozott mintegy 143 millió eurós tartozásait is. „Megtárgyaltuk és hangsúlyoztuk, hogy az ilyen típusú problémák nem kedveznek a befektetői hangulatnak" – fogalmazott Merkel, aki üdvözölte a román kormány törlesztésre vonatkozó igyekezetét. Berlin és Bukarest kétoldalú partnerségét tovább erősítenék a turizmus, mezőgazdaság, szállításügy és az újrahasznosítható energiák területén – fűzte hozzá a román miniszterelnök.
A Mediafaxnak nyilatkozó kormányközeli források ugyanakkor azt is elárulták, hogy a kancellár bukaresti látogatása során közvetítette a német befektetők azon aggodalmát is, mely szerint a romániai közbeszerzési eljárások nem eléggé áttekinthetőek.
Németország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnerének számít – a Külügyminisztérium idei februári adatai szerint a két ország között lebonyolított üzleti forgalom megközelíti a kétmilliárd eurót (mely több mint tíz százalékot nőtt az egy évvel ezelőtti szinthez képest). Az országban jelenlevő 17,5 ezer német cég 2,84 milliárd eurós tőkével rendelkezik, ez alapján a harmadik legnagyobb külföldi befektetőcsoportot alkotva az osztrák és holland beruházók mögött. Románia februári adatok szerint több mint 900 millió euró értékben exportált Németországnak, 25 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
„Balkáni körútja során aligha tud Angela Merkel a megtiszteltetésektől szabadulni" – fogalmazott a látogatás kapcsán a német WirtschaftsWoche, hozzátéve, hogy Bulgária és Románia konzervatív kormányai azzal a nem kis elvárással tekintenek a kancellár látogatása elé, hogy az ad majd erős hátszelet ad országaik uniós sikereihez.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a látogatásról mintegy érintőlegesen szól, annyit jegyezve meg, hogy a berlini kabinet sok tagja az őszi vakáció időszakát hasznos utazgatással tölti információszerzés céljából.
Amúgy Merkel romániai tartózkodását szinte „agyonhallgatja" a német média, az egyetlen téma, mely kapcsán Bukarest és Merkel neve egymás mellé kerül a szalagcímekben az Iránban fogva tartott német újságírók ügye volt (melyről történetesen bukaresti sajtótájékoztatója során nyilatkozott – szerk. megj.).

Tanügyi törvény: nem lacafacázik a kormányfőt

Új Magyar Szó, 2010. október 13. – M. Á. Zs.

A kormány már ma elindítja a felelősségvállalási procedúrát a tanügyi törvény kapcsán, jelentette be Emil Boc miniszterelnök a tegnapi kabinetülés után. Hozzátette: a jogszabály képviselőházban elfogadott változatára alapoznak, de készek megvizsgálni a honatyák által benyújtott összes módosító indítványt.

A kormány már ma elindítja a felelősségvállalási procedúrát a tanügyi törvény kapcsán, jelentette be Emil Boc miniszterelnök a tegnapi kabinetülés után. Hozzátette: a jogszabály képviselőházban elfogadott változatára alapoznak, de készek megvizsgálni a honatyák által benyújtott összes módosító indítványt.
A kormányfő szerint azért van szükség a felelősségvállalásra, mert a tanügyi törvénytervezet hónapok óta hever a szenátus oktatási bizottságában és ez nem teszi lehetővé az oktatási rendszer modernizálását. Arra a felvetésre, hogy az Alkotmánybíróság ismét visszaküldheti a tanügyi törvényt, Boc elmondta, hogy a korábbi kifogás nem áll fenn, ugyanis a jogszabály-tervezet több mint egy éve nyilvános, ekként mind a szakmai szervezeteknek, mind a politikai pártoknak volt idejük és alkalmuk elmondani a véleményüket.
A felelősségvállalási procedúra elindítása azt bizonyítja, hogy a koalíció bízik a parlamenti többség szilárdságában, ugyanis a házszabályzat értelmében ezzel nem várt lehetőséget ad az ellenzéknek arra, hogy a felelősségvállalásról való szavazás „megnyerésével" megbuktassa a Boc-kabinetet.
Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke szerint a parlament hatáskörének megsértése a kormányzati felelősségvállalás, és meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ennek „komoly következménye lesz a bizalmatlansági indítványról való szavazáskor".
„Értem én, hogy az RMDSZ mindent elkövet annak érdekében, hogy a végéhez közeledő kormányzásból 'kihozza' a lehető legtöbbet, de nem tudom elfogadni, hogy a tanügyi rendszer, a tanárok és diákok sorsa egy ilyen politikai alku részévé váljon" – fogalmazott Geoană.
A felelősségvállalás „kellemetlenül" érintette Mihail Hărdăut, a szenátus oktatási szakbizottságának demokrata-liberális elnökét is, aki jelezte, hogy az általa vezetett bizottság szeretne több módosító indítványt bevinni a jogszabály-tervezetbe. A tervezet egyik vitatott kitétele az a paragrafus, amely a földrajz és a történelem oktatási nyelvét rögzíti.

Kegyelem ötös Schengenből?

Új Magyar Szó, 2010. október 13. –

Románia csatlakozását a schengeni övezethez az európai vezetők a tervezett jövő márciusi időpontról októberre halaszthatják. Ennél is rosszabb azonban az a forgatókönyv, amely szerint akár egy-két évet is késhet a schengeni csatlakozás – vélik a hazai szakemberek. A belügyminisztériumi ezt cáfolni próbálja.

Az igazságügyi rendszer további figyelemmel kísérése, a romakérdés Franciaországot irritáló megoldatlansága, valamint a belügyminisztérium élén és a szakértői gárdájában történt személyi változások egyaránt kedvezőtlenül befolyásolhatják azt, hogy Románia mikor csatlakozik a schengeni övezethez – vélik hazai szakértők.
Ciprian Ciucu, a Romániai Központ az Európai Politikáért (CRPE) programigazgatója – akit több hazai napilap idéz – úgy véli, hogy Románia belépését az európai vezetők a tervezett márciusi időpontról októberre halaszthatják. Ennél is rosszabb azonban az a forgatókönyv, amely szerint akár egy-két évet is késhet a schengeni csatlakozás – fűzi hozzá a szakértő.
Abból indul ki, hogy az ország a legtöbb technikai követelményt teljesítette ugyan, de a végén mégis csak politikai döntésről lesz szó. Ugyanakkor, ha a francia államfőnek sikerül meggyőznie a maga igazáról többi európai kollégáját, ez utóbbiak könnyen fennakadhatnak a határőrzési biztonsági problémák technikai megoldatlanságán – mondja az igazgató. Konkrétan: az informatikai rendszer elkészültére kitűzött időpont kitolódása miatt is halasztani lehet Románia márciusra tervezett csatlakozását.
A CRPE Felkészültünk Schengenre? Kegyelemből átengedve című jelentésében rámutat: a csatlakozási folyamat kezdetén kijelölt 31 intézkedés mindegyikének a megvalósításához hozzáfogott a kormány. Ezekből négyet az elemzés szerint alig valósítottak meg, és bár hozzákezdtek, nem várható, hogy a határidőre véget ér a folyamat.
Tizennyolc elem gyakorlatba ültetése a végéhez közeledik, kilenc megvalósításával pedig már elkészült a kormány. A legproblémásabb terület a Schengeni Informatikai Rendszer (SIS), ennek a csatlakozás tervezett időpontjáig történő kidolgozása a jelentés szerint nehezen képzelhető el.

A belügyi tárca is tudatában van ennek, ezért ideiglenes megoldásként alternatív javaslattal is előállt, de az ennek eldöntésére hivatott brüsszeli küldöttség látogatása akár októberig is kitolhatja a román csatlakozás határidejét – mutat rá a dokumentum. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy a Románia számára a csatlakozási felkészülésre előirányzott 602,5 millió euróból mintegy 240 millió euró marad elköltetlen.
Ciucu kifejtette: a döntés pillanatában Románia számára kedvezőtlenül esik latba, hogy az igazságszolgáltatási rendszer terén folytatódik a monitoring (a rendszer szemmel tartása), akárcsak az, hogy Franciaországot irritálja a romániai származású romák problémája.
Az is hátrányt jelent Bukarest számára, hogy nemrég személycsere történt (rövid időn belül a sokadik) a belügyi tárca élén és a schengeni csatlakozás ügyében illetékes szakértői gárda körében. Az igazgató szerint annak a veszélye is fennáll, hogy a csatlakozás kérdésében különválasztják egymástól Románia és Bulgária ügyét.
Egyébként a belügyminisztérium nem hagyta szó nélkül a CRPE jelentését. A tárca tegnap közleményben azzal vádolta meg a civil szervezetet, hogy „szelektíven" használta fel a rendelkezésére bocsátott hivatalos adatokat, némelyeket pedig a „kontextusukból kiragadva" közöltek. Állásfoglalásuk szerint eddig hat terepszemlét tartottak – a tervezett hétből – Romániában Schengen-ügyben az uniós szakértők. „Mind a hat jelentést elfogadta már a brüsszeli Schengen-bizottság" – szögezi le a közlemény.
A belügyminisztérium csupán azt ismeri el, hogy Románia légi határátkelőivel még gondok vannak. Erről egyébként a CRPE jelentése is részletesen ír.

Merkel: a romák helyzete nem lehet szempont Románia schengeni csatlakozásakor

MTI, 2010. október 12.

A romák helyzete nem lehet szempont azok számára, akik döntenek majd Romániának a schengeni övezethez való csatlakozásáról - mondta Angela Merkel német kancellár, miután kedden Bukarestben tárgyalt román vezetőkkel.

Az Emil Boc román miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Merkel kijelentette, hogy a romakérdés nem játszik szerepet Románia schengeni csatlakozási folyamatában, de fontos, hogy a keleti határon jogszerűen történjen az átlépés, és legyenek meg az ehhez szükséges technikai feltételek. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Schengen-határ Románia felőli külső részén ne korrupcióval és ne törvénytelenül történjen a vízumkibocsátás.
Merkel a Traian Basescu román államfővel folytatott tárgyalások után kijelentette, hogy Németország méltányosan értékeli majd Romániának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit. A megbeszéléseken szó esett még a román igazságügyi rendszerről, amelyet az Európai Bizottság továbbra is figyelemmel kísér. Merkel elmondta, hogy az igazságügy területén nagyon fontos az átláthatóság a német vállalkozók számára, akik Romániában akarnak beruházni.

A német kancellár elismerését fejezte ki a román kormány által bevezetett megszorító intézkedések miatt, amelyeket szigorúaknak minősített. Merkel támogatást ígért Romániának abban, hogy növelje az európai pénzek lehívásának és felhasználásának mértékét. Kiemelte, hogy Romániának és Németországnak közös érdeke a magát Moldovai Köztársaságtól függetlennek valló Dnyeszteren túli terület és a Nyugat-Balkán kérdésének rendezése.

Merkel több kérést is megfogalmazott Romániával szemben. Például azt, hogy a beruházók megfelelő jogi garanciákat kapjanak a biztos és kiszámítható beruházási légkör megteremtése érdekében. Sürgette a román állami vállalatok által a német vállalkozásokkal szemben felhalmozott adósságok törlesztését.

A német politikus a román kormányfővel folytatott tárgyaláson a romániai német kisebbségtől a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását is kérte. A kancellár kedden délután Kolozsvárra utazott, ahol átveszi a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címét, és ebből az alkalomból előadást tart.

Băsescu l-a invitat pe Laszlo Andor să viziteze zone unde locuiesc romi integraţi social

Mediafax, 2010. október 13.

Preşedintele Traian Băsescu l-a primit miercuri la Palatul Cotroceni, pe comisarul european pentru ocupare, afaceri sociale şi incluziune, Laszlo Andor, căruia i-a mulţumit pentru implicarea Comisiei Europene în problema romilor.

"Mulţumim foarte mult pentru atenţia cu care trataţi problema romilor. Apreciem decizia Comisiei (Europene - n.r.) de a fi implicată mai mult în acest sens. Trebuie să recunoaştem că noi nu reuşim să intregrăm toţi membrii minorităţii rome, chiar dacă avem un număr mare de romi care sunt integraţi", i-a spus la începutul întâlnirii Traian Băsescu lui Laszlo Andor.
Şeful statului român şi-a exprimat speranţa ca, pe viitor, comisarul european să viziteze zone unde locuiesc romi care sunt integraţi, apreciind că "problema este cu romii nomazi".
Comisarul european Laszlo Andor a declarat, marţi, la Bucureşti, că ştie că cei repatriaţi din Franţa sunt pregătiţi să se întoarcă în această ţară, el apreciind că "nu este o abordare constructivă să exporţi şi apoi să repatriezi oameni care sunt într-o căutare disperată a unei vieţi mai bune".

Angela Merkel: Europa poate să înfrunte provocările globale "numai împreună"

Mediafax, 2010. október 12.

Cancelarul Germaniei, Angela Merkel, a declarat, marţi, la UBB Cluj, că Europa poate să înfrunte provocările globale numai împreună, fiind nevoie de o nouă arhitectură europeană economică şi valutară pentru a nu se repeta o criză economică şi financiară.

Merkel a declarat, marţi, în discursul susţinut la UBB, că România şi Germania au un mare interes ca UE să fie consolidată drept o alianţă cu un destin comun.
"Noi ştim că Europa poate să înfrunte provocările globale numai împreună. Acest lucru este anevoios, cere compromisuri, dar pentru viitor este cel mai bun drum. Greşelile făcute în politica economică de către unele state pot duce la turbulenţe în întreaga UE. Noi trebuie să lucrăm să nu avem o repetare a crizei, avem nevoie de o nouă arhitectură a Uniunii, economică şi valutară, pentru ca UE să devină mai consolidată, mai robustă. România şi Germania au un mare interes, ca UE să fie consolidată drept o alianţă cu un destin comun, ţinând cont de efectele crizei economice-financiare internaţionale. Este o provocare care va fi înfruntată cu fermitate, dar care va cere eforturi ridicate în continuare", a afirmat Merkel.
Potrivit acesteia, Guvernul Germaniei doreşte să facă din pactul de stabilitate "un instrument eficient pentru a combate o politică de datorii", fiind nevoie "de sancţiuni dacă unii nu respectă aceste reguli generale".
"Dorim supravegherea şi ordonarea politicii economice între statele membre, aceste lucruri trebuie îmbunătăţite pentru a depista şi combate dezvoltările eronate. Trebuie să ne ocupăm de problema creării unui cadru pentru gestionarea crizelor care să emită stimulente statelor membre pentru o politică solidă financiară, care să facă posibilă şi o participare corespunzătoare a teritoriilor. Aici nu e vorba numai de zona euro, ci toate cele 27 de state membre trebuie să se oblige în acest sens. Avem nevoie de o creştere susţinută", a spus cancelarul Germaniei.
Angela Merkel a precizat că, la ora actuală, criza de datorii a zonei euro a evidenţiat însemnătatea unor finanţe publice sănătoase, problema fiind una dezbătură atât în Germania, cât şi în România.
"Eu ştiu că în România această temă este una importantă. Şi Guvernul german a adoptat la 1 septembrie un program de austeritate, avem discuţii asemănătoare, sunt măsuri dureroase astăzi, dar asta e mai bine decât să fie consecinţe imprevizibile în viitorul îndepărtat. Dacă vorbim de sustenabilitate, dacă vorbim despre politica în favoarea generaţiilor următoare, trebuie să avem finanţe de stat sănătoase", a subliniat Merkel.
Aceasta a spus că, primind titlul de Doctor Honoris Causa din partea unei universităţi "eminamente europene", UBB, vede o confirmare a faptului că "România şi Germania vor reprezenta valorile central europene şi vor fi mediatori într-o Europă comună".
Angela Merkel s-a aflat, marţi după-amiază, la Cluj-Napoca, unde a primit titlul de Doctor Honoris Causa al Universităţii "Babeş-Bolyai" şi a inaugurat Institutul German al UBB.

Boc îşi asumă istoria românilor în limba maghiară

Ziare.ro, 2010. októbver 13.

Chiar dacă discuţiile pe baza proiectului noii legi a educaţiei erau departe de finalizare, Guvrenul a decis să adopte legea prin asumarea răspunderii. Procedura aleasă de Executiv vine după ce această lege a fost blocată în Senat încă din luna mai. Asumarea răspunderii pe Legea educaţiei nu este prima încercare de acest fel a Guvernului Boc, care în septembrie 2009 şi-a mai asumat o dată o Lege a educaţiei.

De data aceasta, constată ADEVĂRUL, Guvernul ignoră opinia Curţii Constituţionale care a declarat noua lege a educaţiei neconstituţională anul trecut, după ce a fost adoptată de Camera Deputaţilor. „Am recurs la această procedură tăioasă şi am pus în joc Guvernul. (...) Fie e acceptată de Parlament (n.r Legea educaţiei) şi îşi urmează parcursul legislativ spre Monitorul Oficial, fie, dacă se depune moţiune de cenzură şi este adoptată, Guvernul pleacă acasă", a precizat premierul Emil Boc, citat de ANTENA3.

Premierul „îşi pune în joc Guvernul" când apelează la „procedura tăioasă" a asumării răspunderii pe legea educaţiei, constată EVENIMENTUL ZILEI. Aceasta deoarece PSD şi PNL primesc practic o şansă în plus pentru a dărâma Guvernul, iar parlamentarii opoziţiei au anunţat deja că vor depune moţiune de cenzură în urma asumării legii educaţiei. Sindicaliştii din învăţământ, citaţi de RING, susţin că graba cu care Guvernul doreşte să adopte legea este cel puţin hazardată, şi că ea serveşte doar intereselor politice ale unor anumite grupuri politice.

Mai exact, explică GÂNDUL, Boc îşi riscă mandatul pentru Legea Educaţiei, pentru că a cedat şantajului UDMR, care a ameninţat că va vota moţiunea de cenzură pe care opoziţia intenţionează să o depună împotriva Guvernului. Şi astfel, după 20 de ani de lobby intens, liderii UDMR îşi văd visul cu ochii: geografia şi istoria României să fie studiate în limba maternă, în cadrul învăţământului preuniversitar, iar limba română să fie predată precum una străină, după manuale speciale.

Mesajul lui Merkel: În Schengen nu este spaţiu pentru corupţie

Evenimentul Zilei, 2010. október 13. – Adrian Cochino, Dan Stancu

Cancelarul german sprijină aderarea ţării noastre la spaţiul fără frontiere, dar pare îngrijorat de posibilitatea neregulilor de la graniţele României.

Cancelarul federal al Germaniei, Angela Merkel, a transmis ieri un mesaj important oficialilor de la Bucureşti, care speră ca ţara noastră să adere la zona Schengen în luna martie a anului 2011: "Trebuie să fim siguri că acordarea vizelor la graniţele exterioare ale României se face fără corupţie, fără ilegalităţi". "E important, pentru că, altfel, spaţiul Schengen în întregime ar fi periclitat de aceste lucruri ilegale", a spus oficialul german după discuţia avută cu premierul Emil Boc, prima etapă a unei vizite de o zi în România.

Merkel nu a legat în mod explicit aderarea la Schengen de monitorizarea Comisiei Europene pe justiţie, o posibilitate discutată tot mai des în Europa şi evocată recent de unii oficiali francezi. Ea a amintit însă, în context, că România nu şi-a rezolvat toate angajamentele la acest capitol. "Reformele în domeniul justiţiei şi internelor sunt abordate cu mult curaj şi eu cred că nu aţi ajuns la capătul drumului. Monitorizarea UE este un ajutor să vedeţi unde vă aflaţi în momentul de faţă", a conchis şefa guvernului de la Berlin.

Integrarea romilor nu este o condiţie pentru aderare

Integrarea romilor a fost enunţată de oficialii francezi ca o altă potenţială condiţie pentru aderarea României la Schengen. Merkel a spus ieri însă că cele două chestiuni nu au legătură.

"Problema integrării romilor în România nu joacă niciun rol în ceea ce priveşte criteriile Schengen, dar este important ca la graniţă să se acţioneze după criteriile de drept, să existe condiţiile tehnice pentru a garanta acest lucru. Acesta este singurul lucru după care noi ne ghidăm", a spus cancelarul.

"Problema integrării romilor nu joacă niciun rol în ce priveşte criteriile Schengen."
ANGELA MERKEL, cancelarul federal al Germaniei

Asigurări: criterii tehnice, evaluare echitabilă

La solicitarea premierului Boc, care a cerut ca evaluarea pregătirii României pentru aderare să se facă pe criterii tehnice, şi nu politice, Merkel a răspuns favorabil. "Noi sprijinim demersurile în ceea ce priveşte primirea României în spaţiul Schengen. În noiembrie, în UE va avea loc o evaluare şi vă pot afirma că acest lucru îl vom efectua după nişte criterii obiective, şi noi ne vom sprijini pe datele furnizate de Comia Europeană", a spus oficialul german.

Asigurări a primit ulterior şi preşedintele Traian Băsescu. "Am promis domnului preşedinte că Germania, în ceea ce priveşte aderarea la spaţiul Schengen, va aplica o apreciere echitabilă a celor realizate în ultimii ani şi, pe această bază, vom hotărî, în noiembrie sprijinul pentru drumul României în direcţia unor controale mai severe la graniţe", a spus cancelarul, după discuţia purtată cu şeful statului.

Achitarea datoriilor către investitorii germani

Discuţiile cu premierul Boc au abordat şi problema datoriilor statului către firmele germane. Boc i-a dat asigurări cancelarului că statul român face toate eforturile pentru a achita aceste datorii, care se ridică la 143 de milioane de euro.

Cancelarul german a ţinut să-i atragă atenţia că problema datoriilor trebuie rezolvată, "astfel încât să existe un climat investiţional îmbunătăţit şi o siguranţă juridică".

Această temă a fost abordată şi în discuţiile cu preşedintele Traian Băsescu, la finalul cărora Angela Merkel a declarat că "pentru întreprinzătorii germani care doresc să investească şi pe viitor în România este important să existe transparenţă acreditată" în domeniul juridic. "Domnul preşedinte a subliniat că o serie de norme legale au fost implementate", a adăugat oficialul german.

Discuţii au avut loc şi pe tema energiei. Băsescu a precizat că pe agendă s-au aflat strategia energetică a Uniunii Europene şi susţinerea pentru Proiectul Nabucco, dar şi luarea în considerare a Proiectului AGRI.

Aseară, Merkel a ajuns şi într-o scurtă vizită la Cluj, unde a primit titlul de Doctor Honoris Causa al Universităţii "Babeş- Bolyai".

EXPLICAŢIE DE LA MAE

"Tratatul de frontieră" cu Moldova nu este tratat de frontieră

Discuţiile de ieri au privit şi Republica Moldova. "Obiectivul nostru este să rezolvăm conflictul dintre Moldova şi Transnistria. Cred că România poate juca aici un rol important. Ştiu că se fac eforturi pentru semnarea unui tratat de frontieră de către România şi Moldova, cred că aceasta e direcţia în care trebuie să continuăm", a spus Merkel.

MAE român a precizat, pentru EVZ, că negocierile la nivel de experţi cu privire la încheierea unui tratat privind cooperarea şi asistenţa mutuală în probleme de frontieră între România şi Republica Moldova "sunt în curs de desfăşurare". "Nu este vorba despre un «tratat de frontieră», întrucât documentul nu stabileşte frontiera, ci este un instrument tehnic, ce conţine dispoziţii referitoare la probleme precum marcarea şi întreţinerea frontierei sau modul de folosire a apelor de frontieră", a spus însă MAE.

România, obligată de CEDO să schimbe modul de despăgubire a foștilor proprietari de case naţionalizate

Evenimentul Zilei, 2010. október 13. – Raluca Dan

Statul român va fi obligat să schimbe, în maximum 18 luni, legislaţia privind despăgubirile acordate în cazul imobilelor naţionalizate, după ce judecătorii CEDO au stabilit că modul în care sunt în prezent despăgubiţi foştii proprietari nu este eficient, toate procesele intentate de foşti proprietari împotriva României fiind în acest moment suspendate.

Judecătorii Curţii Europene a Drepturilor Omului (CEDO) au discutat astăzi primele cauze-pilot privind retrocedarea caselor naţionalizare şi măsurile compensatorii - problemă nerezolvată a României, care a condus la plata a milioane de euro drept despăgubiri către foştii proprietari.
Instanţa de la Strasbourg a decis în cele două dosare privind retrocedările imobilelor naţionalizate - Atanasiu şi Poenaru, respectiv Solon - că statul român a încălcat articolul 1 din Protocolul 1 al Convenţiei Europene a Drepturilor Omului, respectiv nepunerea în aplicare a unei hotărâri definitive date de instanţă, şi a obligat autorităţile ca în termen de 18 luni să ia "măsuri concrete pentru a asigura respectarea articolelor 6 şi 1 din Convenţie".

Despăgubiri de peste 180.000 de euro

Totodată, instanţa de la Strasbourg a condamnat statul român la plata unor despăgubiri totale de peste 180.000 de euro.
Astfel, Maria Atanasiu şi Ileana Poenaru trebuie să primească de la stat, în maximum trei luni de la data la care hotărârea CEDO devine definitivă, despăgubiri totale de 65.000 de euro. Totodată, Ileana Solon trebuie să primească, în acelaşi interval, despăgubiri de 115.000 de euro, la care se adaugă peste 3.000 de euro cheltuieli de judecată.
CEDO a mai decis suspendarea judecării tuturor cauzelor similare, timp de 18 luni de la data în care această hotărâre devine definitivă.
Instanţa a precizat că decizia devine definitivă, în circumstanţele prevăzute de articolul 44, alineatul 2 din Convenţia Europeană a Drepturilor Omului, respectiv, dacă părţile declară că nu cer retrimiterea dosarelor la Marea Cameră, dacă după trei luni nu s-a cerut retrimiterea sau atunci când o eventuală cerere este respinsă de Colegiul Marii Camere.
Curtea Europeană a Drepturilor Omului de la Strasbourg a decis, la sfârşitul lunii februarie, folosirea procedurii hotărârilor pilot în privinţa României în cauzele referitoare la imobilele naţionalizate în timpul regimului comunist, soluţia fiind adoptată ca urmare a absenţei unui mecanism de retrocedare sau compensare.
Concret, pronunţarea unei hotărâri-pilot într-o cauză determină suspendarea tututor speţelor asemănătoare, până când statul vizat ia măsurile legislative, bugetare, administrative pentru rezolvarea problemei. Curtea Europeană a dezvoltat procedura hotărârilor pilot pentru a ajuta la rezolvarea unor probleme care conduc la încălcări repetate ale drepturilor fundamentale.
În soluţionarea acestor cauze, Curtea recomandă statului măsuri generale, care trebuie adoptate pentru eradicarea problemei.
După ce statul ia măsurile, acestea sunt supuse unui control din partea CEDO. Dacă judecătorii europeni consideră că măsurile luate de stat sunt conforme cerinţelor Curţii şi, după ce verifică dacă problemele persoanelor care s-au adresat Curţii vor fi rezolvate la
nivel naţional, radiază de pe rol acele cauze.

CEDO dă României un ultimatum istoric

Evenimentul zilei, 2010. október 13. – Cristian Vasilcoiu

Curtea Europeană a Drepturilor Omului (CEDO) ne trimite cu un pas mai aproape de excluderea din Consiliul Europei, aşa cum "Evenimentul zilei" avertiza încă din primăvara acestui an. Instanţa de la Strasbourg a pronunţat, în premieră, aplicarea de hotărâri pilot în cazul României, în două dosare privind retrocedarea imobilelor naţionalizate.
Reclamanţii Atanasiu şi Poenaru, pe de-o parte, şi Solon, pe de altă parte, au câştigat procesul intentat statului pentru nerespectarea articolului 1 din Protocolul 1 al Convenţiei Europene a Drepturilor Omului, adică nepunerea în aplicare a unei hotărâri judecătoreşti definitive şi irevocabile.

Concret, CEDO acordă României 18 luni pentru a remedia disfuncţionalităţile "legislative, administrative şi bugetare" semnalate. Prima este cea legislativă, în sensul amendării de cel puţin 20 de ori, în ultimii ani, a legilor care reglementează retrocedarea, astfel că au apărut şi prevederi contradictorii.
A doua, cea administrativă, se referă la nerespectarea termenelor prevăzute de legislaţie, de la depunerea unei cereri de retrocedare şi până la soluţionarea ei. A treia este bugetară, în sensul că statul s-a obligat să acorde despăgubiri la valoarea de piaţă, în cazurile în care retrocedarea nu mai este posibilă, iar acest efort bugetar nu poate fi susţinut. Situaţie în care, printre altele, şi existenţa Fondului Proprietatea devine incertă.

În cazul în care nu va reuşi să rezolve toate acestea în termen de 18 luni, ţara noastră riscă sancţiuni care pot merge, în cel mai rău caz, până la excluderea din Consiliul Europei.

Ce sunt hotărârile-pilot

Hotărârile-pilot reprezintă hotărâri judecătoreşti generaliste, în sensul suspendării tuturor cauzelor asemănătoare de pe rolul CEDO, până când statul român va lua "măsurile legislative, bugetare şi administrative", în vederea unificării practicii judiciare şi a remedierii disfuncţionalităţilor.
Procedura presupune identificarea unor disfuncţionalităţi generaliste, din cauza cărora cetăţenii români asaltează Curtea Europeană. În contextul nevoii de a identifica soluţii unice, CEDO alege una sau mai multe cauze, care urmează a fi tratate "preferenţial".
În soluţionarea acestor cauze, Curtea recomandă statului măsuri generale care trebuie adoptate. Ulterior, măsurile sunt supuse unui control din partea Curţii, iar dacă rezultatul este nesatisfăcător, instanţa poate dis pune chiar excluderea din Consiliu.
CEDO a decis să recurgă la hotărârile- pilot după ce, anterior, în anii 2008 şi 2009, a ajuns la concluzia că mecanismul de despăgubire e ineficient şi a recomandat României să adopte măsuri, pentru ca "procedura de compensare să fie consistentă, accesibilă, promptă şi previzibilă". Recomandările din cauzele Viaşu, Katz şi Faimblat nu au determinat statul să remedieze disfuncţionalităţile.

Agentul României vede şi o parte... bună

Agentul guvernamental al României la CEDO, subsecretarul de stat Răzvan Horaţiu Radu, din cadrul Ministerului Afacerilor Externe, vede însă şi o parte bună a lucrurilor: "Trebuie urmărit şi aspectul pozitiv al acestei hotărâri- pilot, adică acela prin care României i se acordă o perioadă de graţie de 18 luni pentru remedierea disfuncţionalităţilor".

Întrebat dacă e de părere că România va putea respecta acest termen, Radu exclamă: "Asta nu mă întrebaţi pe mine, ci pe cei în măsură să adopte măsurile în cauză!". Agentul guvernamental rămâne, însă, la părerea că "e exclus ca să ajungă să dispună CEDO excluderea României din Consiliul Europei!".
"Trebuie urmărit şi aspectul pozitiv al acestei hotărâri-pilot, adică acela prin care României i se acordă o perioadă de graţie"

RĂZVAN HORAŢIU RADU, Agentul guvernamental al României la CEDO

Paradoxul UE: „tinerii romi sunt crescuţi în ghetouri urbane"

Evenimentul zilei, 2010. október 13. – Oana Crăciun

Deşi Europa este una dintre cele mai bogate regiuni din lume, paradoxul este că „tinerii romi sunt crescuţi în ghetouri urbane sau în aşezări rurale izolate", a declarat comisarul european pentru incluziune socială, Laszlo Andor.

Uniunea Europeană nu poate rezolva singură problema incluziunii sociale a romilor, una dintre problemele aflate pe agenda UE mai ales după cazurile de repatrieri din Franţa, fiind nevoie de acţiune comună din partea statelor membre, dar şi a societăţii civile a declarat comisarul Laszlo Andor, astăzi, la conferinţa „Contribuţia fondurilor europene la integrarea populaţiei Roma", organizată de Comisia Europeană, în Bucureşti.
Oficialul a declarat că i se pare „inacceptabilă" situaţia romilor tineri care „au aceleaşi speranţe şi visuri ca ceilalţi de vârsta lor, dar nu au aceleaşi oportunităţi", mai ales în contextul unei Europe care îmbătrâneşte şi care are nevoie de cât mai mulţi cetăţeni activi pe piaţa muncii. Ca atare, a adăugat acesta, „avem o responsabilitate comună faţă de cele 10-12 milioane de indivizi care alcătuiesc cea mai mare minoritate etnică a Europei".

Monitorizare pe romi

În plus, Andor a atras atenţia tuturor statelor membre UE că se află într-un proces de monitorizare, până la sfârşitul anului, privind modul în care au fost folosite fondurile structurale pentru a combate excluziunea romilor. Mai mult, în primăvara anului viitor, va fi definitivată şi strategia UE privind populaţia de etnie romă, care va deveni obligatorie pentru toate statele membre, incluzând chiar şi sancţiuni, a explicat comisarul.
Printre problemele semnalate atât de comisarul pe incluziune socială, cât şi de reprezentanţii executivului şi ai societăţii civile pleacă în special de la lipsa educaţiei, care le reduce tinerilor şansa la o viaţă decentă: loc de muncă, locuinţă adecvată, condiţii mai bune de trai, care creează un cerc vicios al dezavantajelor. „Vom putea să spargem acest cerc, dacă adoptăm o abordare multidimensională, pe termen lung", a adăugat comisarul european.

Fonduri folosite „ineficient"

Şi mesajul preşedintelui Traian Băsescu susţine că este nevoie de implicarea factorilor de decizie de la nivel înalt, la nivel european, având în vedere că „romii continuă să fie cea mai săracă etnie din Uniunea Europeană". În plus, reprezentantul guvernului, vicepremierul Marko Bela, a spus că „nu pot fi rezolvate problemele etniilor fără implicarea lor" şi o strategie este eficientă doar dacă „romii participă la elaborarea, aplicarea şi monitorizarea ei".
Pe de altă parte, reprezentanta opoziţiei, deputatul PSD Oana Mizil, a declarat că situaţia romilor este rezultatul modului în care românii, şi europenii de asemenea, se poartă cu ei, susţinând că este nevoie de expertiza oamenilor cu pregătire în domeniul incluziunii, aduşi chiar din rândul lor. „Cum îi tratezi, aşa te tratează. (...) Este nevoie de experţi independenţi în integrare socială şi de utilizarea eficientă a fondurilor europene, deşi până acum nu au avut efect asupra romilor. Ei trebuie trataţi ca pe oricare dintre cetăţenii europeni şi trebuie, de asemenea, responsabilizaţi la nivel social, să ştie că societatea nu dă nimic pe degeaba, cum ar fi condiţionarea acordării ajutorului social de trimiterea copiilor la şcoală", a declarat Mizil.
Directorul executiv al Alianţei Civice a Romilor din România, David Mark, susţine că „asistăm la o deteriorare continuă a situaţiei romilor", acuzând „regresul politicilor naţionale cu impact în comunităţile de romi, cum ar fi mediatorul şcolar, sanitar şi experţii locali romi". Mark a adăugat că nici fondurile structurale destinate romilor nu sunt folosite corect, iar la nivel european lipseşte „asumarea politicilor pentru romi pe termen mediu şi lung".

Centrul Român de Politici Europene a publicat ieri concluziile unui raport prin care se evidenţiază că una dintre piedicile aderării României la spaţiul Schengen este lipsa integrării minorităţii rome.

ERDÉLY

Mi jó nekünk?

Szabadság, 2010. október 13. – NAGY-HINTÓS DIANA

Elképzelhető, hogy az új oktatási törvénytervezetet felelősségvállalással fogadja el a Boc-kabinet.

Ez persze azonnal vehemens nemtetszést váltott ki a parlamenti tagok, főleg az ellenzék köreiben. Nem csoda: ha egy ilyen fontos törvényt így fogadnak el, ez elsősorban a kormány hatalmi pozícióját erősítheti, és ezzel egyenes arányban a parlament arculcsapásának tekinthető.Tavaly szeptemberben már történt ilyen eset. Akkor három – többek között az oktatási – törvénytervezetért (ki tudja hányadik az elmúlt három évben, és ki tudja, ki volt az igazi „szülőatyja"?) is felelősséget vállalt az akkori Boc-kabinet. A tavalyi oktatási törvénytervezet egyes cikkelyeit alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. A „szorgalmas" oktatásügyi minisztériumi tisztviselők úgy küszöbölték ki a csorbát, hogy gyorsan összedobtak egy újat. Mivel ennek a törvénytervezetnek a parlamenti vitája is több hónapja húzódik, a jelenlegi Boc-kabinet – bizonyára Traian Băsescu szíve óhajának is eleget téve – most huszárvágással akar véget vetni a vitának.
Igaz, a felelősségvállalás esetén elveszik a „labdát" a parlamenttől, ám több magyar oktatásügyi szakember – így Király András jelenlegi oktatásügyi államtitkár – szerint is az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában olyan pozitív elmozdulást hozhat a romániai magyar közoktatásban, amelyre az elmúlt húsz évben nem volt példa Romániában. Csak emlékeztetőül sorolom fel a legfontosabb eredményeket: a román nyelv és irodalom külön tanrend és tankönyvek alapján történő oktatása I–XII. osztályban a nemzeti kisebbségek esetében, Románia földrajza és a románok történelme elnevezésű tantárgyaknak az anyanyelven történő oktatása minden szinten. A román nyelv oktatásának a többség és nemzeti kisebbség közötti különbözőségeit figyelembe vennék a különféle – így a szakaszzáró és érettségi – vizsgákon is. Ezt a romániai magyarság számára fontos két cikkelyt csak nagy nehézségek árán tudta keresztülvinni az RMDSZ az eddigi vita során. Ha az oktatási törvénytervezetet azonban a jelenlegi formájában fogadja el felelősségvállalással a kormány, akkor jó esélyt van arra, hogy a következő tanévtől ezek az újítások tényleg életbe lépjenek.

Mi jó nekünk? Most kivételesen egyértelmű a válasz...

A középszer uralma

Háromszék, 2010. október 13.

Úgy tűnik, az RMDSZ kimerítette emberi erőforrásait a hosszas kormányzás alatt, s minden bizonnyal egyre nehezebben csatlakoznak hozzá olyan fiatal vagy középkorú szakemberek, akiket a szövetség nevében nyugodt lelkiismerettel javasolhatna egy-egy megyei szintű vezetői állásra.

Ez a gyanú már akkor felmerült bennünk, amikor a megyei egészségbiztosító vezetői tisztségébe olyan személyt nyomtak be, akinek versenyvizsgajegyét a bizottság egyszerűen korrigálni volt kénytelen, hogy megfeleljen a minimális elvárásoknak. És most már a megyei egészségügyi igazgatóság igazgatói tisztségére sincs más jelentkező, csak egy falusi jegyző és a hulladékgyűjtő vállalat volt igazgatója, kiknek az égadta világon semmi közük az egészségügyhöz, annak menedzseléséhez. Orvos egy szál sem, egészségügy-vezetésben jártas szakember sehol a láthatáron.
Igaz, az elmúlt esztendők során az RMDSZ helyi vezetése tökélyre vitte a kiszorítósdit, ha egy-egy betöltetlen vezetői funkció akadt, csakis a saját készletéből válogatott. S ez egyre szűkösebbnek bizonyult. Értjük mi, hogy mind a megyei, mind a felsőbb vezetők politikai célja a még félig-meddig magyar megyék eleremdéeszesítése, bizalmi embereik helyzetbe hozása, de ha már a készlet elapadt, vajon nem lehetne-e fölülkerekedni a politikai elkötelezettség tényén, s ha a szükség úgy diktálja, akár karámon kívül, de megkeresni azokat a szakembereket, akik esetleg alkalmasak lehetnének egy-egy fontos intézmény vezetésére.
Természetesen, az effajta nyitás csak abban az esetben működhetne, ha a politikai hovatartozást nem kérnék számon, csak a hozzáértésre, a szakmai felkészülésre összpontosítanának, s a cél lenne az elsődleges: a feladat elfogadható szintű teljesítése. A köz- és szakmai élet elpolitizálása sok jót nem hozott a magyar közösségnek, mindenki tudja, középszerű vagy annál is felkészületlenebb vezetők nem feladatuk teljesítését tekintik elsődleges céljuknak, hanem — mert maguk sem tudják, hogy a csodába jutottak ilyen magas polcra — szolgálnak, parancsot teljesítenek, s ha rekedt beléjük némi fantázia és lelkierő, azt a propaganda szolgálatába állítják.
A középszer uralma sok társadalmat, rendszert, politikai alakulatot kompromittált, sőt, szét is feszített. A magyarságnak szakmailag jól felkészült, emberileg, morálisan tiszta vezető elitre lenne szüksége. Sajnos, az RMDSZ érdekszövetség létére kirekesztő pártpolitikát folytat, nyíltan hirdeti, ki nincs vele, az ellene. És fogy körülötte a levegő, fogynak a szakemberek. S természetesen, kopik ő maga is.

Magyar állampolgárság: Budapest készül a „nagyüzemre"

Krónika, 2010. október 13. – Gazda Árpád

Ügyfélbarát eljárást ígért a magyar állampolgárságért folyamodók számára Wetzel Tamás, a magyar állampolgársági törvény végrehajtásáért felelős miniszteri biztos azon a kolozsvári fórumon, amelyen az eljárás részleteit ismertette. Kijelentette, a magyar közigazgatás felkészült arra, hogy január elsejétől fogadja a kérvényezőket. Két héten belül válik elérhetővé az a honlap, amelyen valamennyi szükséges információt megtalálnak az érdeklődők.

„Senkire nem fogjuk rátukmálni a magyar állampolgárságot. Mindössze annyit teszünk, hogy aki akarja ezt, annak lehetőséget biztosítunk a megszerzésére" – Wetzel Tamás, a magyar állampolgársági törvény végrehajtásáért felelős miniszteri biztos fogalmazott ekképpen azon a hétfő esti kolozsvári fórumon, amelyen a „kedvezményes honosítási eljárás" részleteit ismertette.
Elmondta, mindent megtettek annak érdekében, hogy a magyar közigazgatás január elsejétől felkészülten várja a magyar állampolgárságot igénylő határon túli magyarokat. Mintegy két hét múlva lesz elérhető az a honlap, amelyen valamennyi szükséges információt megtalálnak az érdeklődők. Az erdélyi magyaroknak az állampolgárságért valamely magyarországi önkormányzat anyakönyvvezetőjéhez vagy a kolozsvári, csíkszeredai vagy bukaresti konzulátushoz kell fordulniuk.
A benyújtandó iratcsomónak a kérvény mellett tartalmaznia kell egy saját kézzel írott rövid önéletrajzot, valamint azokat a dokumentumokat, amelyek jelzik, hogy a kérvényező valamely felmenője olyan területen született, élt, amely egykor Magyarországhoz tartozott. Nem szükséges a magyar hatóságok által kiállított egykori iratot felmutatni, elfogadják például az olyan román születési bizonyítványokat is, amelyeket a két világháború között azon a területen állítottak ki, amely 1940 és '45 között Magyarországhoz tartozott. Amennyiben egy felmenő iratai szolgálnak bizonyítékul, az igénylőnek dokumentumokkal kell igazolnia a leszármazotti jogviszonyt.
A román okmányoknak a hitelesített fordítását kell csatolni, de elfogadják a romániai hiteles fordítók által kiállított dokumentumokat is. Az eljárás során a nyelvtudást is ellenőrzik, de a kérvényezőnek mindössze az életrajzára vonatkozó kérdésekre kell tudnia válaszolni magyarul. Az államfő által aláírt honosítási okiratot az eskütételkor kapja meg az igénylő. Ha a folyamodó hiánytalan dossziét ad be, az ügyintézés legtöbb öt hónapot vesz igénybe. A magyar hatóságok nem számolnak fel illetéket az ügyintézésre, az igénylőnek mindössze az esetleges fordítási költségekkel kell számolnia.
Wetzel kijelentette, a magyar hivatalnokok nem fognak akadékoskodni a kérvényezőkkel, az ügyfélbarát ügyintézés lesz a céljuk. A kérdésre, hogy mire lesz jó a magyar állampolgárság, az utazási, munkavállalási kedvezményeket említette. Érdekes információt szolgáltatott a státusiroda egyik alkalmazottja, aki szerint a magyarigazolvány értéke is megnőtt. A nyugat-európai államok munkaerőpiacán is jó pontokat szerezhet, aki az okmányt felmutatja.

BIZTOS, AKI BIZTOS – Egyszerűsített honosítás: nem akarják ránk tukmálni

Transindex, 2010. október 12. – B. P. E.

A felmenők magyar állampolgárságát elég valószínűsíteni, ha bizonyítani nem lehet. Wetzel Tamás kormánybiztos szerint csak a német jóspolip tudhatja, hányan fogják igényelni. De sokan.

Az egyszerűsített honosítási eljárásról tartott tájékoztatót hétfőn délután Kolozsváron Wetzel Tamás kormánybiztos, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul társaságában.

18 óra előtt pár perccel egy hetvenedik életévén jócskán túllévő, mankós bácsi igyekszik fel egy öltönyös fiatalember segítségével a második emeletre, ahol már száznál többen várják a kedvezményes honosításért felelős magyar kormánybiztos előadásának kezdetét.

Az idősebb korosztály túlsúlyban van, többségüknek nem azt kell igazolniuk 2011. januárjától a magyar állampolgárság megszerzéséhez, hogy felmenőik magyar állampolgárok voltak, hanem azt, hogy ők azok voltak (az 1940-1945. között Erdélyben élőkre ez automatikusan érvényes). Wetzel tájékoztatójából kiderül: a benyújtandó iratoknak nem bizonyítaniuk, hanem valószínűsíteniük kell az igénylő vagy felmenői egykori magyar állampolgárságát. A biztos kifejti: a közigazgatásban rendet kell rakni a fejekben, és korábbi negatív példákból kiindulva közli: vége a gáncsoskodásnak, a bürokratikus köröknek, a politikum elvárása a könnyített honosítási kérelmek minél gördülékenyebb ügyintézése.
A biztos beszédéből nem hiányzott a jól adagolt pátosz sem: szerinte a könnyített honosításról szóló törvény elfogadásával beköszöntött az Újvilág, és Semjén Zsoltot idézi, aki szerint "rendeleteket lehet írni, egyik olyan, mint a másik, de most történelmet írunk."

A magyar állampolgárság könnyített megszerzéséhez a már említett egykori állampolgárságon kívül személyazonosságot, a magyar nyelvtudást (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi egy beszélgetés keretében) és a büntetlen előéletűséget kell igazolnia a kérelmezőnek.

A kérelmet a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél lehet benyújtani - Erdélyben tehát Kolozsváron és Csíkszeredában is igényelni lehet. A részleteket az innen letölthető tájékoztatóból lehet megtudni.

Eljárási díj nincs, az elbírálási folyamat 3 hónapig fog tartani – persze itt közbeszólhatnak külső tényezők, például az, hogy az állampolgárságot igazoló iratot Schmitt Pál köztársasági elnök írja alá, és Navracsics Tibor ellenjegyzi – így ha valamelyikük épp külföldön tartózkodik, az késleltetheti az eljárás menetét. Wetzel szerint Schmittnek elég erős a csuklója, volt vívóként meg fog birkózni a rengeteg aláírással. Hogy mennyivel is? A miniszteri biztos a németországi jós-polipra hárítaná annak megválaszolását, hogy hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot, de annyit azért valószínűsít, hogy az első évben az erdélyi magyarság 10%-ánál jóval több lesz az igénylő. A nagyszámú igénylés miatt ez lesz a magyar közigazgatás versenyvizsgája – állítja.
Annak ellenére, hogy 2004-ben jóval több előnnyel járt volna a magyar állampolgárság megszerzése egy romániai állampolgár számára, mint most, de az utazás, az ösztöndíjak és a külföldi munkavállalás terén így is előnyt jelent az, még akkor is, ha a legtöbb jog magyarországi lakhelyhez kötött – így például a szavazati jog is. Egy hallgatói kérdés kapcsán kiderült, a szolgáltatások szabad áramlásának uniós irányelvének köszönhetően az egyéni vállalkozók számára lehetőség nyílik majd arra, hogy vállalkozásuk székhelyét áttegyék Magyarországra, és ott adózzanak, de továbbra is Romániában fejtsék ki tevékenységüket. Wetzelnek arra még nincs határozott válasza, hogy lehetőség lesz-e magyarországi egészségbiztosítás megkötésére, ez ugyanis egyelőre lakhelyhez kötött.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jár a státusztörvényben garantált jogok elveszítésével, igyekezett Wetzel megnyugtatni a kedélyeket, elmagyarázva: most készül a státusztörvény módosítása, amelyben gondoskodni fognak arról, hogy a kettő ne zárja ki egymást: aki nem költözik Magyarországra, annak megmaradnak a státuszjogai.

Szintén hallgatói kérdésre válaszolva Wetzel azt sugallta: a törvény elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye az állampolgárság megszerzését azon csángók számára is, akik nem rendelkeznek olyan felmenőkkel, akik magyar állampolgárok lettek volna.

A kormánybiztos kihangsúlyozta: tájékoztatni, és nem kampányolni akarnak a könnyített honosítás kapcsán, nem próbálnak rátukmálni semmit az emberekre.

Lemeszelt gyűlöletkeltés Gyergyószentmiklóson

Új Magyar Szó, 2010. október 13.

Antiszemita, gyűlöletkeltő feliratok és rajzok jelentek meg Gyergyószentmiklós közterein – figyelmeztette lapunkat egyik gyergyói olvasónk –, ilyen jellegű ábrát rajzoltak a beszámoló szerint ismeretlen tettesek például a katolikus templom mögötti sikátor falára is. A sablonnal készített rajzon egy férfi tart fegyvert egy Dávid-csillaggal jelölt ember fejéhez.

Antiszemita, gyűlöletkeltő feliratok és rajzok jelentek meg Gyergyószentmiklós közterein – figyelmeztette lapunkat egyik gyergyói olvasónk –, ilyen jellegű ábrát rajzoltak a beszámoló szerint ismeretlen tettesek például a katolikus templom mögötti sikátor falára is. A sablonnal készített rajzon egy férfi tart fegyvert egy Dávid-csillaggal jelölt ember fejéhez.
A panaszos szerint nem egyedi jelenségről van szó, a városban több helyen láthatók a szélsőséges szervezetek propagandaanyagai, többek között a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom matricái is. „A fejlövést ábrázoló rajz éppen egy iskola szomszédságában látható, itt rendezi a Fogarassy Mihály általános iskola az őszi futóversenyeit. Jó az, ha a gyerekek ilyesmit látnak nap mint nap? Miért nem zavarja ez a rendőrséget, a polgármesteri hivatalt?" – kérdezi az aggódó bejelentő.

Amiről nem tudnak, az nincs

A helyi rendőrség munkatársai megkeresésünkre nem nyilatkoztak, ebben az ügyben a Hargita megyei rendőrkapitányság csíkszeredai irodájához irányítottak. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő az ÚMSZ kérdésére elmondta: gyergyószentmiklósi kollégáiknak nem volt tudomása a feliratok és a rajz megjelenéséről, sem önkormányzati, sem lakossági bejelentés nem történt ez ügyben.
Ennek ellenére lapunk információi nyomán a helyi rendőrség tegnap kivonult a megjelölt helyszínre, ahol a gyors és szakszerű tájékoztatás szerint a jelzett ábrát nem, csak annak mésszel kitakart nyomát azonosították. „Ha nem érkezik lakossági bejelentés, akkor ilyen esetben hivatalból indítunk eljárást, erről a falfirkáról azonban nem tudtak a munkatársaink. A jövőben fokozottan odafigyelünk" – magyarázta az ÚMSZ-nek Gheorghe Filip.
A szóvivő arra nem tudott magyarázatot adni, miért nem vették észre az erőszakot ábrázoló rajzot a rendőrök, noha az a rendőrség épületétől néhány száz méterre, napokon át volt látható.

Intézményes támogatás

Mezei János polgármestert a tegnapi nap folyamán folyamatosan próbáltuk elérni, ám többszöri megkeresésünkre az önkormányzati vezető nem válaszolt. Tény, hogy a Mezei által vezetett intézmény valóban teret biztosított a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom számára.
Augusztusban például, néhány héttel azután, hogy Gyergyószentmiklós határában, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében lezajlott a szélsőjobboldali politikusokat vendégül látó EMI-tábor, a polgármesteri hivatal dísztermében emlékeztek a HVIM tagjai Horthy Miklós erdélyi bevonulásának évfordulójára.
Hogy kik állhatnak az inkriminált falfeliratok mögött, egyelőre nem tudni. Lapunk megkereste a HVIM gyergyószentmiklósi tagjait is. Frencz Levente, a szervezet helyi elnöke az ÚMSZ kérdésére tagadta, hogy a feliratokhoz a mozgalomnak köze volna.
„Mi nem foglalkozunk ilyesmikkel. Túlontúl tiszteljük azt, aki a házat építette, mint hogy összemocskoljuk a falát" – jelentette ki. Mindazonáltal elismerte, hogy a HVIM antiszemita szervezet. „Ez részben igaz, de a románokat és a cigányokat jobban utáljuk" – fogalmazott Ferencz az ÚMSZ-nek.

Wetzel Tamás kolozsvári tájékoztatója az egyszerűsített honosítási eljárásról – Hogy minden magyar magyar állampolgár lehessen

Nyugati Jelen, 2010. október 13. – Pataky Lehel Zsolt

Az egyszerűsített honosítási eljárásról, közismertebben a kettős állampolgárságról szervezett tájékoztatót Magyarország kolozsvári főkonzulátusa hétfőn este a kincses városban, a Báthory István Líceum dísztermében.

A körülbelül száz érdeklődő részvételével zajlott fórumon Wetzel Tamás, az illetékes magyar kormánybiztos adott kimerítő válaszokat az igényléssel kapcsolatos, az előnyökre, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó kérdésekre.

Egyetemi hallgatók, középkorúak és nyugdíjasok egyaránt ültek a hallgatóság soraiban, ekként a kérdések is nagyon sokfélék voltak, a diákkedvezményektől az igénylés anyagi vonzatáig sok minden foglalkoztatta a jelenlévőket. Egyebek mellett megtudhattuk azt is, hogy a Kárpátokon túl, a csángóknak elég valószínűsíteni a magyar felmenőket, vagy hogy azért kérnek olyan személyi adatokat, mint például a házastársi viszony igazolása, mert a honosítással egyidejűleg anyakönyvezik is a kérvényezőt Magyarországon. Volt, aki azt kérdezte, hogy végeztek-e tanulmányt arról, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével vajon „megnő"-e a határon túli magyarok száma – utalva arra, hogy a népszámlálásokkor egyesek megtagadták a származásukat, és románnak vallották magukat –, és volt olyan, aki kerek-perec feltette a kérdést: mi haszna származik a magyar állampolgárságból. A magyar kormánybiztos előrebocsátotta, hogy az ehhez hasonló rendezvények tájékoztató jellegűek, és senkire nem erőltetik rá a magyar állampolgárságot.

A Kolozs megyei státusiroda képviselője általános meglepetésre elmondta, hogy az Írországban vagy Spanyolországban munkát vállaló romániaiak egy része arról számolt be, hogy a magyarigazolvánnyal a zsebükben olyan állásokat is megkaphattak, amelyekre „csak" román útlevéllel vagy személyazonosságival esélyük sem lett volna.

Elhárítani az akadályokat

A magyar Országgyűlés május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A törvény augusztus 20-án lépett életbe, és 2011. január elsejétől hatályos, vagyis akkortól lehet igényelni az állampolgárságot. A kolozsvári találkozó végén kiküldött munkatársunk kérte mikrofon elé Wetzel Tamást.

Aki január első munkanapján be szeretné nyújtani az állampolgársági kérelmét, milyen iratokat gyűjtsön össze addigra?

– Születési anyakönyvi kivonatot, illetve a házastársi viszonyt igazoló okiratot: házasságlevelet vagy válási határozatot. Nyilván, aki hajadon, vagy nőtlen, annak nem kell ilyesmi. Szükséges a magyar felmenők igazolása, például apa vagy nagyapa anyakönyvi kivonata, hogyha a kérvényező nem, hanem csak az ősei voltak egykor magyar állampolgárok. De bármilyen más iratot is elfogadunk, legyen az lelkészi igazolás, vagy régi magyar időkből megmaradt munka- vagy katonakönyv. Ezenkívül a kitöltött nyomtatványt, egy arcfényképet és egy önéletrajzot kell csatolni, tehát a lehető legkevesebbet kérjük. A törvény szerint a magyar származást és a magyar nyelvtudást kell igazolni a kérelem benyújtásakor.

Ezeknek a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük? Ha valaki nem tudja igazolni a magyar állampolgárságú felmenőket, de tökéletesen beszél magyarul, nem elég?

– Egyszerre kell bizonyítani a magyar származást és azt, hogy legalább a saját ügyei elintézéséhez elegendő magyar nyelvtudással rendelkezik. Akinek az utóbbi még nem megy, addigra megtanulhat – de nyugalom, nem szavalóversenyt fogunk tartani.

A szükséges okiratok többsége román, szlovák, ukrán vagy szerb nyelvű, amiket le kell fordítani és közjegyző előtt hitelesíteni. Elfogadják a romániai fordítást, vagy Magyarországon kell ezt megtenni?

– Hatalmas előrelépés – és mindenkinek sokkal kényelmesebb –, hogy minden Romániában hitelesnek tekintett fordítást elfogadunk. Tudomásom szerint jóval könnyebb és olcsóbb ez, mint Magyarországon. A muzeális értékű dokumentumokat, amelyek családi ereklyéknek számítanak, nem vesszük el, elég a hiteles másolat, valamint az eredeti bemutatása.

Kizáró ok, ha valaki büntetett előéletű, vagy nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Ezek szerint kell erkölcsi bizonyítvány is?

– Nem kötelező, mert a magyarországi büntetett előéletet nézzük, azt, hogy körözték-e Magyarországon az illetőt, hogy az ottani köz- és nemzetbiztonságra jelent-e veszélyt. De adott esetben, ha gyanú merül fel, a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kérvényezőtől kérjünk erkölcsi bizonyítványt.

Ön mit tanácsol a magyar–román határ mentén élő érdeklődőknek: a magyar külképviseletet keressék fel, vagy inkább az egyik közeli magyar település anyakönyvi hivatalát?

– Magyarországon nyújtsák be az igényüket valamelyik anyakönyvi hivatalban. Ott van kapacitás, közelebb is van, és valószínűleg sokkal kevesebben lesznek, mint a kolozsvári vagy a csíkszeredai konzulátuson. A belső-erdélyieknek természetesen a külképviseletek vannak közelebb, de ezeken biztosan hónapokkal előre kell majd időpontot kérni a kérelem benyújtásához, és kisebb a kapacitásunk is.

A temesvári tiszteletbeli konzulátuson benyújtható-e a magyar állampolgársági kérelem?

– Nem, a tiszteletbeli konzul legfeljebb segítséget nyújthat, átnézheti, hogy helyesen van-e kitöltve a kérvény, megvan-e minden okmány, hogy ne kelljen majd hiánypótlásra várva hónapokig leállni az ügyintézéssel.

A magyarigazolványok kérvényezésére és kibocsátására jól működő hálózatot alakítottak ki. Használni fogják ezt a rendszert az egyszerűsített honosítási eljárás során is?

– Nem. A magyar állampolgárság erősen kötődik a magyar állam szuverenitásához. Csak a Magyar Köztársaság területén lehet igényelni (a nagykövetségek, konzulátusok annak számítanak – a szerző),és már a magyarigazolvány – ami egy kedvezményeket megtestesítő okirat – kapcsán is nagy botrányok voltak. Hogy túlnyúljunk a Magyar Köztársaság területén, és irodahálózatot létesítsünk arra, hogy magyar állampolgársági kérvényeket vegyünk be, pláne, hogy utána ezekben az irodákban magyar állampolgársági esküt lehessen letenni, szerintem sok országnak nem tetszene, úgyhogy erre nem is vállalkozunk. Bizonyosfajta irodahálózatra azért szükség lesz, legalább olyanra, ami segít a kérvények átvételében, tanácsokat, információkat ad az igénylőknek.

A legtöbben kettős állampolgárságot mondunk, de a tulajdonképpen egyszerűsített honosítási eljárásról van szó. Mennyivel egyszerűbb, mint például „hagyományos" úton megszerezni a magyar állampolgárságot?

– Tegyük fel, hogy egy angolszász ősökkel rendelkező amerikai állampolgárnak megtetszik Magyarország, és úgy dönt, hogy ott szeretne élni. Vízum nélkül beutazhat, szerez egy tartózkodási engedélyt, mert mondjuk Budapesten vállal munkát. Hároméves magyarországi tartózkodás után letelepedhet – a kérelem átfutási idejével együtt ez lehet három és fél év –, utána állandó magyarországi lakhelyet létesít, majd pontosan nyolc évet kell várnia, hogy benyújthassa az állampolgárság iránti kérelmét. Vagyis 12-13 év múlva magyar állampolgár is lehet, közben folyamatosan igazolnia kell, hogy a lakhatása, megélhetése biztosított, az országban életvitelszerűen tartózkodik, illetve állampolgársági vizsgát kell tennie alkotmányos alapismeretekből magyarul. Ezzel szemben az egyszerűsített eljárással – magyar származású emberek esetében –, mondjuk, hogy ennek az amerikainak van egy Erdélyből kivándorolt magyar szomszédja, aki nem magyar állampolgár. Benyújtja a kérelmét a konzulátuson, igazolja, hogy ő vagy a felmenői egykor magyar állampolgárok voltak, és hogy tud magyarul. Nem kell alkotmányossági vizsgát tennie, nem kell a lakhatását igazolnia, és három-négy hónap múlva értesítik, hogy be kellene fáradni, letenni a magyar állampolgársági esküt.

Az állampolgárság mellé jár a magyar útlevél is?

– Azt külön kell igényelni, miután az illető megkapta a magyar állampolgárságot, de aztán ugyanolyan feltételekkel utazhat a tulajdonosa vele a világban, mint a magyarországi magyar állampolgárok.

Sok magyar család- vagy személynevet elrománosítottak a hivatalos okmányokban. Ezek hogy fognak szerepelni az állampolgársági levélben?

– Tudom, hogy Sándor helyett Alexandru, vagy Tibor helyett Tiberiu van írva, és azt szeretnénk, hogy mindenki – aki ezt kéri, és tudja igazolni, mondjuk fordítói szakvéleménnyel, hogy nem Sabounak, hanem Szabónak hívták – visszakapja a magyar család- vagy személynevét. Ha kívánja, hogy a honosítási okiratában csak magyarul szerepeljen a születési helynek a neve, csak magyarul fog megjelenni. Az esetleges későbbi irataiban, útlevélben, magyar gépkocsivezetői jogosítványában, személyazonosító igazolványában is magyarul fog szerepelni a neve, de a nemzetközi jog értelmében a születési helyének a nevét zárójelben fel kell tüntetni azon a nyelven is, amelyik állam fennhatósága alá tartozott a terület a születésekor; például Nagyvárad, és zárójelben Oradea.

Vegyes házasságban élők közül a nem magyar fél is igényelheti a magyar állampolgárságot?

– Ez nem olyan, mint a magyarigazolvány mellé járó hozzátartozói igazolvány. Az Országgyűlés döntése egyértelmű volt: magyar felmenőket és magyar nyelvtudást kell igazolni, ha valaki ezeknek nem felel meg, nem kaphatja meg.

Ezen a lakossági fórumon is elhangzott, és más körökben is felteszik a kérdést: „mi hasznom van a magyar állampolgárságból?" Valóban az előnyöket kellene csak szem előtt tartani? Vagy olyan ne is igényelje, aki nem érzi ezt szívügyének, érzelmileg nem kötődik a magyar nemzethez?

- Kennedy mondta azt, hogy „ne kérdezd, mit tesz érted az állam, hanem azt, hogy te mit tehetsz Amerikáért". Szerintem se kell mindent forintban vagy lejben mérni. Az Országgyűlés döntésének szimbolikus jelentősége volt... Nyilván, van, akinek ez előny, és egy fiatalnak mást jelent, mint egy idős személynek, egy kárpátaljai magyarnak megint mást, mint egy erdélyi magyarnak. A döntés alapja az volt, hogy az összmagyarságnak legyen egy összekötő kapcsa, ami közjogilag a magyar állampolgárság, aminek az útjából minden hátráltató tényezőt el kell takarítani, és nekünk az a feladatunk, hogy januártól semmi se akadályozza azt, hogy minden magyar a szülőföldjétől függetlenül magyar állampolgár lehessen.

Aki többet szeretne megtudni erről, menet közben adódnak kérdései, hol tájékozódhat? Létezik egy internetes oldal, vagy valamilyen fórum?

– Tervezzük, sőt már a végső stádiumában van egy honlapnak a beindítása, amelyen az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos kérdésekre válaszolunk, a kérvényt is le lehet majd tölteni róla, rajta lesznek a tudnivalók és az, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a magyar állampolgárság. Reményeim szerint október 20. után beindul ez az internetes oldal.

MAGYARORSZÁG

Mintegy ötven százalékkal nőtt a Szülőföld Alaphoz benyújtott pályázatok aránya

MTI, 2010. október 13.

Mintegy ötven százalékkal nőtt a Szülőföld Alap tavaly őszi fordulójához képest a beérkezett pályázatok száma az eddigi nem végleges adatok szerint. A támogatási igények összértéke eléri az ötmilliárd forintot, ami 35 százalékos bővülés. A pályázatokat október 10-ig lehetett benyújtani. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek elmondta: a keddig beérkezett pályázatok száma meghaladja a 2.500-at, ebből mintegy 1.900 pályázat (76 százalék) elektronikus formában, 600 pályázat (24 százalék) pedig postai úton érkezett be.

A miniszteri biztos kifejtette: a legtöbb pályázat, 1.360 a kulturális, egyházi és média kollégiumhoz érkezett, mintegy 2,2 milliárd forint összegben. Az oktatási és szakképzési kollégiumhoz 720 kérelem érkezett 2,1 milliárd forint értékben, míg az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium 480 pályázója 546 millió forint támogatást igényelt.

A legtöbb pályázat a romániai magyarságtól érkezett be, 1.300 pályázó próbál támogatást elnyerni a kollégiumoktól, ami az összes pályázat mintegy 50 százalékát jelenti.

Ulicsák Szilárd kiemelte: a beérkezett pályázatok elbírálása ügyében már november elején összeülnek a döntéshozó kollégiumok.

Kitért arra is, hogy a pályázatok elbírálása során a kollégiumok figyelembe veszik a pályázat szakmai kidolgozottságát, a kapcsolódó költségvetés részletes kibontását; a megvalósítani kívánt program, tevékenység várható hatásfokának mértékét. Előnyt élveznek a nem profitorientált szervezetek, a nagyobb önrészt vállaló pályázók, illetve az olyan pályázatok, amelyeknek a célkitűzései a megítélt támogatással és az önrésszel teljes körűen megvalósíthatók.

A nem működési célú, úgynevezett szakmai programok esetén előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek esetében a költségvetés részletesen, alaposan bemutatott, és a pályázatban igényelt működési költségrész minél kisebb.

A támogatási összegek folyósítása a kollégiumi döntések Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által történő jóváhagyását, és a támogatási szerződések megkötését követően kezdődhetnek meg, így a nyertes pályázók november végétől juthatnak hozzá a támogatásukhoz - tette hozzá a miniszteri biztos.

Az alapból a második félévben 1,315 milliárd forintot osztanak szét. Az odaítélhető támogatások túlnyomó részét, több mint 750 millió forintot az oktatási és szakképzési kollégium osztja szét a szomszédos országok és Magyarország pályázói között 33 pályázati kiírás alapján. A kulturális, egyházi és média kollégium 388 millió forint összegben hirdetett meg 32 pályázati felhívást.

Az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium a rendelkezésére álló 176 millió forint terhére 24 pályázatot hirdetett meg.

Így kell ezt csinálni: Orbán lett a példakép Amerikában

hetivalasz.hu, 2010. október 13. – Balla Eszter

Megéri nagyban játszani – utal a Mexikói-öbölben történtekre az újságíró, hozzátéve: kivéve, ha Magyarországon akar valaki ilyesmit tenni. „Orbán Viktor miniszterelnök jól kezelte a válságot, gumicsizmában rótta a katasztrófa sújtotta falvakat és a népharagot a felelősök felé irányította. A Mal Zrt. kezdeti százezer forintos, az érintett családoknak szóló felajánlása óriási közfelháborodást keltett, annál is inkább, mert a cég vezetői Magyarország leggazdagabb üzletemberei közé tartoznak" – írja a brit The Economist.

De nem csak az európai sajtó, hanem szinte az összes amerikai lap is naponta ad tudósítást a magyar ökológiai katasztrófáról, a kormány intézkedéseiről, az EU támogatásról és legutoljára a Mal Zrt. állami felügyeletéről, valamint a vezérigazgató őrizetbe vételéről.

A The New York Times hétfőn online változatában kommentálta Bakonyi Zoltán vezérigazgató letartóztatásának hírét. „A letartóztatás az üzlet és politika bonyolult összefonódásait is tükrözi, visszanyúlik arra az időre, amikor állami vállalatokat sürgősséggel privatizálták a 90-es években. A letartóztatott vezető, Bakonyi Zoltán, Bakonyi Árpád fia, központi szerepet játszott az alumíniumipar privatizálásában; ő a cég legnagyobb részvényese. Az idősebbik Bakonyi közeli üzlettársa a korábbi miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, Orbán politikai ellenfelének" – írja a lap, majd a magyar hírügynökségre hivatkozva közli Bakonyi nyilatkozatát, amelyben az igazgató így tagadja bűnösségét: „Minden szabályozót, biztonsági intézkedést szó szerint vettünk."

A The New York Times a magyar miniszterelnök parlamenti beszédére hivatkozik: „Orbán Viktor a parlamentnek bejelentette, hogy egy államilag kinevezett vezető irányítja a vállalatot, felügyeli annak vagyonát, és ezzel biztosítja, hogy a kárt megfizessék az elkövetők. A

kormány a munkahelyek megmentésére törekszik, valamint fel akarja tárni a további kockázatos ipari területeket is" – idézi a kormányfőt a lap.

Az újság megszólaltatja Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem vendégprofesszorát, Orbán régi kritikusát: „A Mal Zrt vezetőségének viselkedése kétségkívül ostoba és vérforraló volt. De Orbán minden alkalmat megragad, hogy a gazdasági és politikai hatalmat a kormány kezébe összpontosítsa további céljai érdekében" – véli Róna Péter.

A kormány beavatkozásának veszélye, mint téma nem ismeretlen az amerikai olvasó előtt, hiszen a neoliberális gazdaság hívei naponta démonizálják saját kormányukat is: most a reguláció, a felelősségre vonás, holnap a szabad piacba való behatolás, holnapután az átkos szocializmus, majd a jogállamiság vége – ez a logikájuk. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc blogjában ugyanezeket az aggodalmakat fogalmazza meg: ha Amerikában bevált, neki is jól jöhet.

A Mexikói- öbölbeli tavaszi, a Biritish Petroleum cég által okozott pusztító olajömlés és annak kormányzati kezelése, valamint a magyar katasztrófa és Orbán Viktor lépései között akár párhuzamot is láthat az amerikai olvasó. A British Petroleumtól még tavasszal 20 milliárd dolláros kártérítést követelt az Obama-kormány, s ezt nem mindenki fogadta lelkesedéssel.

A republikánus képviselő, Joe Barton a BP kirablásáról beszélt és nyilvánosan bocsánatot kért annak igazgatójától a Fehér Ház intézkedése miatt. A British Petroleum ellen mai is tart a vizsgálat és 5,4-től akár 21.1 milliárd dollár bírságot is kiszabhatnak rájuk, aminek nagy részét a part menti államok helyreállítására kívánják költeni.

Legszellemesebben az egyik legnépszerűbb internetes portál, a Huffington Post állítja párhuzamba az amerikai és magyar katasztrófát, irigykedve Magyarország kemény fellépésére: „Íme, az egyik dolog, amit ezen a nyáron megtanultam: ha besétálok a Starbucksba, kalapáccsal szétverem az üzletet, azután Molotov koktélt dobok rá, letartóztatnak, tárgyalásra visznek és börtönbüntetésre ítélnek. De ha, mondjuk, tönkreteszem az egész Mexikói-öbölt, a hatóságoknak együtt kell velem működnie és mindenféle kompromisszumot kell velem kötniük. Szóval, megéri nagyban játszani. Kivéve, ha valaki Magyarországon akar nagyban játszani..."

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Az erdélyi térség fejlődési kilátásai

Erdély.ma, 2010. október 13. – Kudor Emese

Stílszerűen Térségünk kilátásai a gazdasági fellendülésre címet viselte a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön szervezett vándorgyűlése. A találkozó alkalmat szolgáltatott a társaság megalakulása 20. évfordulójának megünneplésére is.

A konferencia fő céljai a magyar szaknyelv tudatos használatának ösztönzése, a gazdasági kultúra kiterjesztése, illetve gazdasági kapcsolatok kialakítása az erdélyi magyar közgazdász társadalmon belül. Ugyanakkor a romániai és magyarországi gazdasági, pénzügyi szakemberek információ- valamint tapasztalatcseréje közös vállalkozásokat, közös pályázatokat és programokat gerjeszthet. A pozitív példák átvevése pedig hozzájárul a vállalkozói kultúra hiányosságainak pótlásához, segíti a gazdasági felzárkózást és a szakmaiságot.

Kicsi négerországok

Az esemény első mozzanataként dr. Vincze Mária, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem professzor asszonya megkapta a Kerekes Jenő — Az év romániai magyar közgazdásza díjat. A folytatás már a szakmaiság jegyében telt. Kádár Béla akadémikus, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke előadásában a Tíz kicsi néger ország helyzetére világított rá. Szerinte a térség leszakadásához többek között a rendszerváltás viszontagságai vezettek, a privatizálás előnyeit a legyengült belső gazdaság vállalatai nem tudták hasznukra fordítani. A 2008-ban kezdődő válság is a sebezhető országokat sújtotta leginkább: a térség átlagos hatszázalékos GDP-csökkenése az uniós átlag négy százalékához képest leszakadásról árulkodik. Európának négy dimenzió mentén kell helytállnia a megváltozott gazdasági térben, ezek a nehéz pénzügyi konjunktúra, a világgazdaság térbeli súlypontjainak eltolódása, a természeti ráfordítások megnövekedése, illetve a tömegtársadalom irányításával kapcsolatos problémák felerősödése.

Az előadó figyelmeztetett arra, hogy az egész növekedési pálya átszervezésre szorul, a kibocsátás maximalizálása helyett a ráfordítás minimalizálásával lehet növelni az életszínvonalat. A külpolitika szerepe felértékelődik, a kicsi országok képtelenek egymagukban tartani a lépést, inkább nemzetközi, regionális szinten kell gondolkodni. „Azok az országok tudtak előretörni, amelyek erőforrásokat halmoztak fel, illetve az oktatást korszerűsítették. A politika műfaját is újra kell gondolni, fejlesztési politikára van szükség, amely a jövőkép megtervezésével foglalkozik. A fellendülés nem csak közgazdasági feladat, ehhez egész koordinációs folyamatszervezés szükséges" — mutatott rá az akadémikus.

Hüvelykujjszabály

Juhász Jácint, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese gyakorlatiasabb témát boncolgatott. A kis- és középvállalkozások finanszírozásának, tervezésének témakörében áttekintést nyújtott a finanszírozás hüvelykujjszabályairól, amelyeket akár alaposabb pénzügyi szakismeret nélkül is követniük kell a cégeknek, hogy ne ütközzenek likviditási problémákba. „A finanszírozás tervezése könnyű volt 2007-ben, a kérdés aktualitása most érződik igazán" — emelte ki a kolozsvári közgazdász. Egy vállalat életpályáját finanszírozási szempontból különálló részekre lehet tagolni. Induláskor még csak a 3F-nek nevezett (Family, Friends, Fools) csoport biztosítja a kezdőtőkét, ők azok, akik hisznek a vállalkozásban az ötlet megszületésekor, noha az első 3—5 évben a túlélési valószínűség alig 10 százalék. A banki hitelekről szólva Juhász Jácint kiemelte: a rövid lejáratú hiteleket csak a rövid lejáratú eszközök finanszírozására szabad felhasználni, a hosszú lejáratú hiteleket pedig hosszú lejáratú eszközökbe kell fektetni. Ellenkező esetben könnyen likviditási problémák jelentkezhetnek. Át kell gondolni azt is, hogy mit képes megvalósítani a vállalat belső tőkéje segítségével, és mihez van már szüksége a hitelintézetekre. Egy tippel is szolgált: a felvett hitel törlesztő részlete ne haladja meg a belőle finanszírozott állóeszköz gazdasági értékcsökkenését, ha ez nem így történik, vagy árakat kell növelni a likviditási problémák miatt, vagy újabb hitelre lesz szükség.

Klaszterek fontossága

A GEA Strategy and Consulting vezérigazgatója, Dragoş Pîslaru előadásában a klaszterek és vállalati tömörülések fontosságát emelte ki. Rámutatott a megyék szintjén jelentkező egyenlőtlen versenyképességre, amelyet három mutató segítségével ábrázolt: egy főre jutó GDP, egy főre jutó export és a technológiai fejlettség szintje. Ezek alapján a legsikeresebb megye Kolozs, Arad, Temes, Brassó, Argeş és Bukarest. A Romániában tevékenykedő klasztereket három kategóriába sorolta: az innovációs szint, területi lefedettség, szakképzettség és alkalmazottak száma szerint három csillagot kaptak a nemzetközi, kettőt a regionális és egyet a helyi csoportosulások. Kitért a székelyföldi gazdaság erősségeire is: Hargita megyében az ásványvíz és a faipar, Kovászna megyében a ruhaipar és a kiskereskedelem, Maros megyében pedig a műtrágya, a kerámia és a gázjellegű üzemanyagok szolgáltatása jelenti a meglévő együttműködési potenciált.

Az adósságválság veszélyei

Török Ádám, a magyarországi Költségvetési Tanács tagja a fiskális politika fenntartható növekedésében rejlő szerepét mutatta be. Kiemelte, hogy a jelenlegi adósságválság nem csak azért veszélyes, mert nincs pénz, hanem a hosszú távú növekedési kilátásokat is veszélyezteti. Nemzetközi példákat említett a hazai helyzet szemléltetésére: miközben például CDS-felár szerint Románia a világon a tizedik legveszélyeztetettebb állam, addig a görög államcsőd veszélye öt éven belül 47 százalékos. Ilyen pénzügyileg érzékeny periódusban megnövekedett a fiskális politika hitelességére vonatkozó társadalmi igény, ennek ellenőrzését pedig egy független szervnek kell végeznie.

Az ülés szekciókban tartott előadásai A jövő üzletágainak témáját, a 21. századi versenyképességet járták körül, illetve a foglalkoztatottságról és a munkaerő fejlesztéséről szóltak.

Nemzeti optika – interjú Vincze Gábor történésszel

Magyar Demokrata, 2010. október 12. – Ágoston Balázs

Engem történészként kizárólag a tények érdekelnek, ugyanakkor magyarként lehetetlen idegenként, távolságtartással vizsgálni saját történelmünk olyan sorsfordulóit, mint például a trianoni békediktátum. Vállaljuk, hogy nemzeti optikán keresztül szemléljük a múltat – mondta a Demokratának Vincze Gábor történész, a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány vezetője, a Nagy Magyarország történelmi magazin főszerkesztője.

Lehet a történettudománynak világnézete?

– A tudományoknak eleve nincs világnézetük. Inkább arról van szó, hogy a történettudomány esetében a megismerhető tényeket többféleképpen értelmezhetjük. A ma uralkodó marxista felfogás szerint például az emberiség története osztályharcok sorozata. Ez is egy létező értelmezés, ugyanakkor szerintünk tarthatatlan. A baj az, hogy 1945 után a legkíméletlenebb eszközökkel egyeduralkodóvá tették a történelmi materializmus ideológiáját, kizárólag az úgynevezett történelmi szükségszerűség szemüvegén keresztül lehetett a múltat ábrázolni. Mi úgy véljük, ez a gondolkodásmód elavult, eljött az idő arra, hogy a történelem szemetesládájába kerüljön. Egyébiránt én úgy gondolom, hogy nincs értelme történelmi szükségszerűségről beszélni, hiszen mindig voltak a történelemben alternatívák, legfeljebb a kortársak nem ismerték fel, csak az utókor. Nem igaz például, hogy szükségszerű volt a történelmi Magyarország szétesése, már csak azért sem, mert valójában inkább szétverésről beszélhetünk. Célunk, hogy megtörjék e felfogás egyeduralmát. Természetesen nem népbíróságokkal, börtönnel, miként 1945 után tette az akkor berendezkedő hatalom, hanem szakmai igényességgel. Ezért hoztuk létre a Nagy Magyarország magazin holdudvarába tartozó történészekkel a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítványt, mely 1945 óta az első ilyen irányultságú történész szellemi műhely. Elsősorban a fiatal kollégákra támaszkodunk, ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy talán még egy-két évtizednek is el kell telni ahhoz, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Ahhoz, hogy a nem marxista szellemiségű történészek tudásuknak megfelelő tudományos intézményekben helyet kapjanak, megfelelő politikai közegre is szükség van. Számos nagyon tehetséges, felkészült, kutatásban jeleskedő fiatal történész kollégát ismerek, aki azért nem kapott mondjuk egyetemi státust, mert köztudottan nem lelkesedett az előző kormányért.

Most viszont új kormány irányítja az országot.

– Reménykedünk benne, hogy új távlatok nyílnak. De ez hosszú küzdelem lesz, egy vagy két kormányzati ciklus nem elég az ideális egyensúly megteremtéséhez. Az nem titok, hogy a kormányváltás előtt nem is láttuk értelmét létrehozni alapítványunkat, hiszen esélyünk sem lett volna eredményesen pályázni. Azt azért szeretném leszögezni, hogy nem kérünk politikai támogatást senkitől, és nem akarunk senkit és semmilyen felfogást erőszakkal kiszorítani a színtérről – ámbár nem ártana néhány matuzsálemi korú, a fiatalok elől státusokat elfoglaló marxistát nyugdíjba küldeni –, csupán a sokat hangoztatott esélyegyenlőségre hivatkozva mi is hallatni kívánjuk a hangunkat.

Van valódi párbeszéd, esetleg szakmai vita a különböző szemléletű történészek között?

– Gyakorlatilag nincs, még mindig elbeszélnek egymás mellett a különböző szekértáborok, pontosabban a nem marxista felfogású kutatók véleményét egyszerűen szakmaiatlan hőbörgésnek tekintik. Az elmúlt 20 évben számtalan konferencián részt vettem, talán egy-két alkalommal fordult elő, hogy ellentétes vélemények ütköztek. Sokkal kényelmesebb a hasonló gondolkodású embereket tömörítő szellemi műhelyeknek saját berkeken belül tanácskozni. Csakhogy a tudomány halálát jelenti, ha statikussá válik, egyes felfogások pedig hittétellé merevednek.

Nagy vihart kavart azon kezdeményezésük, hogy a fővárosi könyvtár a jövőben ne viselje Szabó Ervin nevét. Miért fontos ez, és miért pont most vetették fel a témát?

– Az országban lezajlott jelentős politikai fordulat nyomán most láttunk egyáltalán esélyt arra, hogy erről és hasonló kérdésekről végre valódi vitát lehessen folytatni, anélkül, hogy azonnal hisztérikusan lesöpörjék az asztalról javaslatunkat. Ami azt illeti, várakozásaink így is kissé eltúlzottak voltak, a reakciók skálája a szimpla anyázástól a megszokott fasisztázásig elég széles volt, tényszerű vita azonban még mindig nem alakult ki. Kíváncsian várom, vajon a komoly, nívós történelmi szakkiadványok legközelebbi számaiban mit olvashatunk. Megdöbbentő, hogy még szakmabelieket is mennyire nem érdekelnek a történelmi tények. Szabó Ervin a magyarországi kommün és az országvesztés egyik szellemi előkészítője volt, tanítványai közül sokan részt vettek a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában. Könyvtárszervezőként is módszeresen gyűjtötte a nyugati marxista irodalmat. Csak egyetlen idézet egy 1903-as cikkéből: „Igen, azok vagyunk! Nemzetközi szocialisták! Nemzetköziek vagyunk, mert a mi hazafiságunk nem a piros-fehér-zöld csendőrbojt és a magyar vezérleti nyelv, hanem a népek legjobb erejét kiszipolyozó militarizmus támadása, a népeket egymásra uszító hatalmi vágyak megvetése. [...] Igen, forradalmárok vagyunk! Azok vagyunk, mert ezt a világot tőből ki akarjuk forgatni! Forradalmárok vagyunk, mert az emberiséget egymás ellen küzdő osztályokká tépő magántulajdont a testvéri köztulajdonnal akarjuk helyettesíteni. [...] De forradalmárok vagyunk azért is, mert ha az uralkodó osztályok nem fognak békésen engedni, ha erőszakkal fogják meggátolni harcunkat, melynek győznie kell, – akkor nem félünk az erőszaktól sem..." Szabó Ervin kommunista sárkányfogvetemény volt, ennek ellenére a szakma egy része elszántan védelmezi. Ez megdöbbentő, az pedig még inkább, hogy még a konzervatív táborból is hallatszottak őt mentegető hangok. Ami azt illeti, határozottabb szellemi támogatásra számítottunk a saját oldalunk értelmiségétől.

Előcitálhattak volna hírhedtebb személyeket is.

– Valaki megkérdezte, miért nem Ságvárival foglalkozunk. Erre az a válasz, hogy róla néhány éve már lezajlott egy komoly szakmai vita, amit persze szintén vaskos anyázások kísértek, de például olyan, konzervatívnak vagy jobboldalinak nem mondható történész is, mint Ungváry Krisztián, világosan állást foglalt a Ságvári-mítosz ellenében. De kétségtelenül van még számos olyan történelmi szereplő, esemény, akinek és aminek megítélése ma tarthatatlanul és erőszakosan egyoldalú. Nem véletlenül dolgozta fel például az általam főszerkesztett Nagy Magyarország magazin Károlyi Mihály pályafutását, olyan gazdag tényanyagot tárva a nagyközönség elé, amire 1945 óta nem volt példa. Sajnos ezt is agyonhallgatta a szakma marxista hányada. Szabó Ervin nevének fölvetése kellően provokatív, márpedig épp az állóvíz felkavarása volt a célunk.

Kik állnak az alapítvány mögött?

– Bár a Szabó Ervin-vitában igazat adott nekünk Szőcs Géza kulturális államtitkár úr, s emiatt sokan azt gondolták, előre egyeztettünk, le kell szögeznem, hogy nincs politikai hátterünk. Egyelőre magánszemélyek, javarészt fiatal történészek adják a bázist, a szakmai tisztességre és igényességre kívánunk támaszkodni, ha ehhez ragaszkodunk, meggyőződésem, hogy sokan mellénk állnak majd. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk, mert a marxista felfogás még mindig nagyon domináns, és a tények ütköztetése helyett sokkal könnyebb a vitafelek szakmai hozzáértését megkérdőjelezni vagy akár elképesztő jelzőkkel megkísérelni páriává tenni őket. Ez már el is kezdődött, de azért reméljük, véget ért már az a korszak, amikor a nemzetellenes történelmi szereplőkről alkotott elítélő vélemény automatikusan a fasizmus és hasonlók vádját vonta maga után. Engem történészként kizárólag a tények érdekelnek, ugyanakkor magyarként lehetetlen idegenként, távolságtartással vizsgálni saját történelmünk olyan sorsfordulóit, mint például a trianoni békediktátum. Elvetjük az olyan ahistorikus megközelítéseket, melyek szerint a történelmi Magyarország a népek börtöne volt. Ez egyszerűen a tények alapján nem igaz. Vállaljuk, hogy nemzeti optikán keresztül szemléljük nemzetünk múltját. Nem is lehet másképp, hiszen saját múltunk hiteles ismerete szerves részét képezi – vagy kellene képeznie – nemzettudatunknak. Képtelenség, hogy még mindig akadnak olyan hazai történészek, akik a Trianont megelőző időszak vadul magyarellenes Kisantant-propagandáját szajkózzák, ha sorsfordulóinkról van szó.

Milyen eszközökkel veszi föl a harcot e szellemiséggel a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány?

– Szeretnénk szakmai kiadványokkal megvetni a lábunkat a közvélemény nyilvánosságában. Ennek érdekében a jövőben az alapítvány jelenteti meg a Nagy Magyarország magazint, amit már újságosstandokon is lehet kapni. Reményeink szerint könyvekkel is a közönség elé tudunk lépni, persze ez elsősorban pénzkérdés. Pályázni fogunk a rendelkezésre álló forrásokra, ha sikerrel járunk, tudományos konferenciákat is szeretnénk szervezni. Hosszabb távon a cél egy biztos lábakon álló, a közgondolkodást befolyásolni, árnyalni képes tudományos műhely létrehozása. Évtizedek óta módszeres deheroizálás folyik Magyarországon, az 1970-es évek elején még a kötelező történelem-érettségit is eltörölték, én 1980-ban szabadon választható tárgyként vizsgáztam belőle. Úgy tűnik számomra, hogy Aczél György és Magyar Bálint között ilyen szempontból is szellemi azonosság fedezhető fel. Mindenesetre nemzedékek nőttek fel úgy, hogy kizárólag vesztes csatákról, bukásokról tanították őket, és az említett marxista történelmi determinizmus jegyében még a lehetőségét is elvették tőlük, hogy egyáltalán elgondolkozzanak azon, mi és miért történt velünk. E deterministáktól ered azon ostoba szállóige, mely szerint komoly történész nem teszi fel a „mi lett volna, ha..." kezdetű kérdéseket. Épp ellenkezőleg, nagyon is érdemes különböző forgatókönyveket alkotni a múltra vonatkozólag is, hiszen abból tanulhatunk. Ennek szellemében szeretnénk saját szakterületünkön hozzájárulni Magyarország kollektív tudatának gyógyulásához.

* * *

Vincze Gábor történész 1962-ben született Békésen. 1991-ben diplomázott a József Attila Tudományegyetem történelem szakán, 2005-ig az egyetem Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjteményének külsős kisebbségtörténeti szakreferense volt. Az 1995–96-os tanévben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem vendégtanáraként speciális kurzust vezetett a romániai magyar kisebbség 1919–1989 közti történelméről, majd 2000 és 2003 között ugyanitt kisebbségtörténeti előadás-sorozatot tartott. 2006 augusztusától a hódmezővásárhelyi Emlékpont muzeológus-történésze. 2010 márciusa óta a Nagy Magyarország történelmi magazin főszerkesztője, szeptemberben a lap több munkatársával létrehozta a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítványt. Kutatási területe szerteágazó, közel két évtizedig foglalkozott az erdélyi magyarság és a moldvai csángók 20. századi történetével, Bukarest magyarságpolitikájával, az 1945 utáni magyar–román párt- és államközi kapcsolatokkal. Később a református egyház 1945 utáni korszakának egyes aspektusait kutatta, az utóbbi időben az 1918-as összeomlással, illetve annak előzményeivel, valamint a szegedi népbíróság 1945 utáni tevékenységével és az 1948-61 közötti agrárpolitikával foglalkozott. Önállóan vagy szerzőtársakkal, magyarul, románul, illetve angolul 15 könyve és mintegy 130 publikációja jelent meg. Nős, két gyermek édesapja.

Az exkormányfő szerint a többség csöndesen tűri az ország elfoglalását

Interjú Gyurcsány Ferenccel

168 óra, 2010. október 13.

A Demokratikus Koalíció nevű új szocialista platform meghirdetése után elsőként csütörtök este Gyulára látogatott Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, ex-pártelnök. Figyelemre méltó média- és lakossági érdeklődés kísérte fórumát. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón a szélek felé zárt, középre nyitott MSZP-ről beszélt, amely egy belső rendszerváltás után esélyes a megújulásra. Elmondta, hogy az első napon, október 7-én 300-an kérték felvételüket az új platformba. A gyulai fórum előtt Gyurcsány Ferenc a 168Óra Online-nak adott interjút.

A közéleti események iránt érdeklődők hallják, olvassák, hogy hat év miniszterelnökség, majd másfél év hátrahúzódás után új platformot alakít és az MSZP megújításán dolgozik. Politikai értelemben Gyurcsány Ferenc, ha nem is fiatal, de az időstől messze van. Hol lesz a helye kettő, négy vagy tíz év múlva a magyar politikában?

- Annak látom a nagyobb valószínűségét, hogy nem leszek újra miniszterelnök és pártelnök. Ennek rövid távon igen nagy, de hosszabb távra előretekintve is jelentős a valószínűsége. Az ember, különösen, ha betöltötte már ezt a két posztot, akkor nem azért kell elsőrendűen politizálnia, hogy még egyszer az legyen. Hanem azért, mert valamit gondol erről az országról. De arra lesz befolyásom, hogy mi történik a baloldalon. A cél pedig az, hogy a baloldalnak legyen befolyása arra, mi történik Magyarországon.

A Fidesz elképesztő megerősödésével kapcsolatban egyre hangsúlyosabban beszélnek a váltópárt fontosságáról. De hol van az megírva, hogy rövidebb vagy hosszabb távon az MSZP lesz az? A következő nagy megmérettetés 2014-ben lesz. Akkorra váltópárt lehet a szocialista?

- Éppen az a lényeg, hogy ez nincs megírva sehol! Egy távoli példa: attól, hogy az ötvenes években jó volt a magyar futball, semmi garancia nincs arra, hogy a kétezres években is jó lesz. Az MSZP a rendszerváltás óta eltelt húsz évben három választást nyert, de ebből a jövőre nézvést semmi sem következik. Csupán annyi vonható le tanulságként, hogy a múltja tiszteletre méltó, de nem tudjuk, mit hoznak a következő évek. Ez azokon múlik, akik ma csinálják az MSZP politikáját, s azon, értik-e a dolgukat. Úgy látom, egy hagyományos baloldali párt nem lesz sikeres a Fidesszel szemben. Sokkoló számomra az élmény, hogy igen sok, hozzám hasonló gondolkodású és kultúrájú ember, aki szívből utálja a Fideszt, nem hajlandó az MSZP-re szavazni. Erre nem lehet azt a választ adni, hogy akkor majd egy kicsikét jobban csináljuk. Meg kell találni az okot és meg kell érteni, hogy ilyen feltételek mellett sokaknak miért ciki az MSZP. Erre mondom, hogy rendszerváltás mélységű fordulat szükséges a szocialistáknál, ennek politikai, erkölcsi és szervezetirányítási vetületeivel együtt.

Egyszer már nekifutott annak, hogy elfoglalja és átalakítsa az MSZP-t, s az sem mondható, hogy sikertelen lett volna. Igaz, az sem, hogy sikeres. Miért gondolja, hogy most olyan pillanat van, amikor át lehet alakítani a pártot? Miért gondolja, hogy ezt a jelenlegi vezetés is belátja?

- Az én történetem meglehetősen furcsa. Nagyon váratlanul és gyorsan kerültem a politika középpontjába. Korábban, 2000-ben és 2002-ben többször írtam arról, hogy először a pártot kell átalakítani, mert amíg az nincs megcsinálva, addig nem lehet jól kormányozni. Aztán jött hirtelen Medgyessy Péter lemondása, én meg ott láttam magam miniszterelnökként a kormány közepén. Amikor az ember kormányoz, akkor nem tudja maga mögött átalakítani a pártját, mert végtelenül tart attól, hogy megszűnik a többsége. Ereje nagy részét arra fordítja, hogy az ellenfeleivel küzdjön, és a hátsó részeket összetartsa. Ez még inkább igaz lett 2006-tól. Holott előtte azt hittem, ekkor eljön az idő az átalakításra, másrészt a választási győzelemben nagyon bíztam. Ám kiderült, borzasztó pocsék helyzetben van a költségvetés. Gyorsan megértettem, hogy itt hatalmas verekedések jönnek. Így elmaradt a párt átformálása. Egyébként azt gondolom, ellenzékben kell hozzányúlni a párthoz, akkor lehet rendbe rakni, felkészülve a kormányzásra. Kormányzáskor pedig, rövidebb vagy hosszabb idő alatt, elkopik a párt. Nagyon sokat tanultam az elmúlt időszakból, talán valamennyit változtam is.

A minap jelent meg egy terjedelmes interjú a Népszabadságban az önkormányzati választás legnagyobb szocialista nyertesével, Botka Lászlóval. A posztján megerősített szegedi polgármester Szili Katalint és Önt a „múlt emberének", egyben „lejárt szavatosságú politikusnak" mondta. Szili elmúlt évekbeli politizálását láttuk, most elment, ezt értjük. De nem feszül ellentmondás aközött, hogy egy lejárt szavatosságú politikus akarja belső rendszerváltással megújítani a jövő MSZP-jét?

- Elég könnyű helyzetben vagyok. A mi életünket nem az dönti el, hogy adott esetben mit mondunk egymásra. A választók döntenek el minden fontos kérdést. De ha nyitni akarunk, akkor jobban tesszük, ha belül vigyázunk egymásra, s nem gyilkoljuk le a másikat. A politikában a régi és az új lemez cseréje szinte mindig zajlik. Lesznek, akik elmondják: Gyurcsány egy lejárt lemez, menjen! Vagy azt mondják, ne Gyurcsány, hanem a másik menjen, s mi hallgatjuk őt. Ezen nem kell megsértődni.

Botka kijelentése nem politikai hálátlanság?

- Belőlem olyan mondatot nem fognak kihúzni, amelyben minősítem bármely politikustársamat. Én nem így fogalmazok. Azt mondom, ha a választók úgy látják, hogy egy párton belül nem vigyáznak egymásra az ott lévők, akkor megkérdik: hogyan vigyáznának ránk? Belül viszont vitatkozni kell. Zárt körben mondtam én olyat, hogy ki jó és rossz minőségű ember.

Ki is szivárgott...

- Ez nem az én dolgom. Nyilvánosan viszont nem minősítettük egymást.

Az új platform szervezése közben világos, nem robban a párt, a megújulást belülről képzeli el, miközben hangsúlyosan beszél arról, hogy „minden hatalmi harcot kerülni fog." De tetszik vagy sem, a politika párton belül és pártok között hatalmi harcok sorozatáról is szól. Meddig kerüli a harcot?

- Én ennek kapcsán csak az MSZP-n belüli helyzetről beszélek. A politikai küzdelemnek a végén, természetesen, van hatalmi következménye. De a harc nem hatalmi, hanem politikai természetű. De akinek az álláspontját végül szocialista párt többsége elfogadja, akkor nyilvánvalóan ennek képviseletében ők kapnak markánsabb szerepet. Nagy kultúrája van minden pártnak abban, nekünk is, hogyan kell elgáncsolni a másikat, hogyan kell hálót szőni, hogyan kell rosszat mondani a másikra, s hogyan kell kiszivárogtatni. Ezt én nem csinálom! Azt mondom, kollégák, nyíltan, ki mit gondol, mondja el! Fejtse ki, mit akar. Menjen el Gyulára, Keszthelyre, beszélgessen az emberekkel. Közben pedig nem gyűjtünk kongresszusi küldötteket, nem léptetünk be senkit a pártba, hogy több támogatónk legyen. Csak beszélgetünk, hogy megismerjük egymás véleményét. Szerintem ez mindegyikünknek jó.

Megfordult a fejében az az opció, hogy semmilyen formában nem tér vissza a nagypolitikába?

- Oh, hát hogyne! Ezerszer, ezerszer!

És mi döntött amellett, hogy mégis?

- Végtelen módon elégedetlen vagyok azzal, hogy ebben az országban merrefelé mennek a dolgok. De azzal is, ahogy erre az ország jelentős része reagál. Csöndesen tűrik az ország elfoglalását, engedik magukat átverni. Erre muszáj valamit mondani, azt a hétszázát!

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek