|
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke mai, nagyváradi sajtótájékoztatóján röviden reagált a közelmúltban a román politikum és a sajtó részéről őt ért vádakra. Mint ismeretes, Tőkés László a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmával Székelyföld területi autonómiájának kivívását párhuzamba állította Koszovó függetlenségének kivívásával, illetve az autonómia elérése kapcsán a politikai eszköztár részeként a tömegdemonstrációt is említette, amely eszközzel nemrégiben a katalánok éltek. A román politikum testületileg hördült fel a némiképp torzított sajtóhíradásokat olvasva, nemzetárulást és erőszakra való felbujtást emlegetve.
Tőkés László ennek kapcsán ma megjegyezte: sajnálatos, hogy majdnem huszonegy évvel a rendszerváltozás után még mindig élnek a nacionálkommunista reflexek, és az autonómiáról mint működő európai gyakorlatról való szabad véleménynyilvánítás jogát, illetve a gyülekezés alkotmányban is rögzített jogát elvitatva Európa- és demokráciaellenes megnyilatkozásokra ragadtatják magukat a román politikusok – ellenzéki oldalról többek között arra is felhasználva az ügyet, hogy a kormányzó demokrata-liberálisokon, illetve Traian Băsescu államfőn üssenek. Még sajnálatosabbnak tartja, hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy egyes RMDSZ-es politikusok is elhatárolósdit játszanak, némelyek egyenesen populistának bélyegezve az autonómia-küzdelemről mondottakat. Az erdélyi képviselő idézte Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes szavait, melyek értelmében az RMDSZ parlamentáris eszközökkel küzd a magyar közösség érdekében – ám e kettő nem zárja ki egymást, hívta fel a figyelmet Tőkés László. A közakarat kifejezésére szolgáló tömeggyűlés alkotmányos jog, egyben legitim európai gyakorlat, jelentette ki a püspök ismételten, és újságírói kérdésre azt is tisztázta: semmiféle erőszakos megnyilvánulásra nem buzdított, példaként emlegetve megannyi békés tiltakozó, vagy épp jogainkért síkraszálló nagygyűlést és felvonulást az elmúlt több mint két évtizedből.
A sajtótájékoztató másik fajsúlyos témája az egyházi átvilágítás kérdése volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) leköszönt püspöke elvi alapon beszélt az egyházkerületen belül folyó átvilágításról és következményeiről vagy épp következménytelenségéről. Nem követhetjük a posztkommunista román modellt, mutatott rá Tőkés László, példaként a kommunizmus bűneiről szóló Tismăneanu-jelentést hozva, amelyet a román államfő ugyan ismertetett a parlament előtt, ellenben a jelentés megszületése és elfogadása semmiféle jogi következménnyel nem járt.
A volt egyházi elöljáró emlékeztetett: 2010. július 21-i Nyilatkozatában „önkéntes visszalépésre" szólította fel azokat az egyházmegyei tisztségekre jelölteket, akiknek jelölését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület törvényerejű Választási Szabályzata kizárja, ám az elvszerű felszólítás sokaknál süket fülekre talált. „Kilenc egyházmegyénk területén több olyan lelkészi és világi személy is jelölést nyert és fogadott el – esperesi, missziói előadói, ifjúsági előadói, egyházmegyei tanácsosi és egyházkerületi közgyűlési képviselői, illetve presbiteri főjegyzői és jogtanácsosi tisztségekre –, akikre nézve a Választási Szabályzat 2. szakaszának 3. és 4. bekezdései világosan kimondják és meghatározzák, hogy: »Egyházi tisztségekre nem jelölhetők«" – áll Tőkés László ma kiadott Nyilatkozatában.
Így többek között elsőrenden a volt titkosszolgálati besúgók, továbbá a „napjainkban nyilvánvalóan egyházunk kárára" eljárók, a korábban „tisztségéről önkényesen és elfogadhatatlan módon lemondott" személyek, valamint „a szektás irányt képviselő egyháztagok" jelöltetése ellen emelt kifogást Tőkés László, aki ugyanakkor közzétett két olyan listát is, amelyek egyrészt a Szekuritáte Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) igazolása szerint a Szekuritátéval együttműködő, másfelől a legutóbb besúgóként azonosított egyházi személyek névsorát tartalmazza.
Nyilatkozatában az EP-alelnök Pap Gézát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét idézi: „Bűnbánat nélkül nincs új élet. Ha le akarunk zárni egy korszakot, nem lehet úgy tenni, mintha semmi sem történt volna a múltban... A kommunista titkosszolgálattal való együttműködés bűnnek minősül... Nem rendeztük el, nem néztünk szembe vele, ezért a múltunk ma is kísért." – írta az erdélyi püspök közgyűlési jelentésében.
Tőkés László nyilatkozata végén így fogalmaz: „a Ceaușescu-rezsim bukását követő két évtizedünk bajainak nagy része az ateista kommunizmusból fakad. A diktátor-házaspárt a minap kihantolták – örökségét azonban sohasem sikerült eltemetnünk. Végre szabadulnunk kell visszahúzó múltunk kísérteteitől."
|
