|
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) 2010. június 25-i marosvásárhelyi ülése valóban „veszekedősre" sikeredett, ahogyan azt Markó Béla szövetségi elnök azelőtt egy héttel, Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes tiszteletére szervezett kolozsvári ünnepi ülésén megjósolta.
Abban továbbra sem volt vita, hogy a romániai magyar felsőoktatás kiemelt intézményeiként támogatást érdemel a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), hiszen a fél évszázada „beolvasztott" Bolyai Tudományegyetem után ez az első, igaz, a magyar állam finanszírozásában fenntartott önálló magyar tannyelvű egyetemi rendszer. A PKE közel négyévnyi politikai huzavona után elnyerte az állami akkreditációt, a Sapientia-EMTE a szakhatósági engedély megszerzése után jelenleg az akkreditációt kimondó törvényre, illetve ezt szentesítő parlamenti voksolásra vár. Markó Béla román miniszterelnök-helyettes a kisebbik kormánypárt támogatásáról biztosította Dávid Lászlót, a Sapientia-EMTE rektorát, aki az EMNT-delegáció tagjaként vett részt az ülésen. A tárgyalófelek a Szenátusban elfogadásra váró oktatási törvény kapcsán jelezték: az új szabályozás a közoktatás terén jelentős előrelépést jelent, ám a felsőoktatás kérdését távolról sem rendezi kielégítő módon. Leszögezték: szükséges egy egységes magyar felsőoktatási stratégia megalkotása az összes érintett fél részvételével, ennek előkészítését szakbizottsági szinten a közeljövőben elvégzik.
Verespatak kérdése is felkerült a napirendi pontok közé. Borbély László környezetvédelmi miniszter tájékoztatásképpen összefoglalta az RMDSZ álláspontját a Románia-szerte indulatokat felkorbácsoló tárgykörben. Mint elmondta, Románia törvényei jelen pillanatban teljesen összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó szabályozásával, és amíg ez az állapot áll fent, addig ő miniszterként köteles a törvényeket betartani. A Roşia Montana Gold Corporation nem kapott „zöld utat" a kitermelésre, pontosította a sajtó „értelmezéseit", hanem a legelejéről kezdték újra az engedélyeztetési folyamatokat. Tehát az RMDSZ nem pártfogolja a verespataki, ciántechnológián alapuló aranykitermelést, hanem kormánytisztviselőként, miniszterként az érvényben lévő törvényeknek megfelelően jár el.
Tőkés László, az EMNT elnöke, az EMEF társelnöke válaszában „helyzetkövető" magatartásként értékelte az RMDSZ álláspontját. Európai parlamenti képviselőkként Áder János fideszes kollégájával közösen a „helyzetteremtő" politizálás szellemében kezdeményezték a cianidos bányászat betiltását kezdeményező EP-határozatot, mondotta az azóta alelnökké választott EP-képviselő, és a 2010. május 5-i brüsszeli „miniplenárison" leadott szavazatok aránya – 488 igen a 48 nem, valamint 57 tartózkodással szemben – mutatja, hogy az EU-ban komoly fogadókészség mutatkozik a környezetvédelmi kockázatot magukban rejtő bányászati technológiák betiltását illetően. Mindkét fél hiányolta a kölcsönös tájékoztatást, a közeljövőben erre nézve is ígéretet tettek.
Az EMEF ülésén a legtöbb vitát kiváltó napirendi pont a Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) régről húzódó megalapítása volt. Míg Kolozsváron csak néhány formai és tartalmi kérdésben jeleztek nézetkülönbségeket, Marosvásárhelyen már az elvi ellentétek is felszínre kerültek. Markó Béla a KAT-ot RMDSZ-es intézményként képzeli el, derült ki a vita során, és nem is tekinthet rá másként, érveltek a kollégái, hiszen az érdekvédelmi szervezet Statútumában ekként szerepel, tehát más formájában jogilag támadható lenne. Az EMNT küldöttsége erre válaszként a Statútum megváltoztatását kérte, hiszen, amint Tőkés László EMNT-elnök megfogalmazta, „mi a Kultúrális Autonómia Tanácsát össznemzeti magyar önrendelkezési testületként akarjuk létrehozni paritásos elvek alapján". Ugyanakkor a KAT kompetenciáinak erőssége körül sem értettek egyet a felek, leginkább a támogatáspolitika körül folyt a vita, ahogyan azt Tőkés László a sajtónak később kifejtette: „az RMDSZ olyan kérdésekben nem akar jogosítványokat biztosítani a KAT-nak, mint például az anyagiak elosztása, a támogatáspolitika, a bukaresti vagy budapesti forrásoknak az elosztásáról szóló döntéshozatal. Márpedig egy olyan Kulturális Autonómiatanácsra, amely csak ott díszeleg a magyarság feje fölött és nem indítja el a nemzeti önrendelkezés folyamatát, nekünk nincs szükségünk".
A vita alakulásába beleszólt a romániai nagypolitika is, az ülés közben érkezett a hír, hogy a román Alkotmánybíróság felülírta a felelősségvállalással elfogadott kormányzati „megszorító csomagot" (a nyugdíjasokat érintő megvonásokat alkotmányellenesnek, míg a közszférában dolgozók fizetését megnyirbáló elképzelést „értelmezhetőnek" minősítve). Az alkotmánybírósági döntés kormányzati vészhelyzetet eredményezett, emiatt a kormánytisztviselők – Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor és Borbély László miniszterek –, illetve az ülésen szintén részt vevő Takács Csaba ügyvezető elnök az EMNT megértését kérve rövidre zárták a beszélgetést.
Mind az RMDSZ, mind pedig az EMNT szükségesnek tartja a KAT megalapítását – derült ki a két társelnöknek az ülést követő rövid sajtótájékoztatóján. És mivel az egyezető fórumot nem a föltétlen egyetértés, hanem a konszenzuskeresés kereteként hozták létre, ezért tovább folytatják a párbeszédet – stílusosan a három hét múlva kezdődő 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmából, amelynek idei mottója: „Nyílt lapokkal!".
Marosvásárhely-Nagyvárad, 2010. június 27.
Az EMNT Sajtóirodája
|
