Elemzők szerint a RMDSZ 10. kongresszusa volt a legdemokratikusabb, hiszen Nagyváradon, hosszú évek után, három jelölt közül választhattak szövetségi elnököt a magyari_nandorküldöttek. Hogyan értékeli ezt a megállapítást?

A három jelölt nem indult azonos eséllyel, hiszen az apparátus az egyik jelöltnek dolgozott. Azt tapasztaltam, hogy a kongresszusi küldöttek nemcsak nem képviselik azok véleményét, elképzeléseit, akik delegálták őket, de ma talán már szitoknak minősül azt mondani a képviselőknek, hogy nézzenek körül, járjanak az utcán, menjenek az emberek közé, hallgassák meg őket. Ezt ma már talán el sem lehet mondani, mert aki a demokráciát hangoztatja, arra ráhúzzák, hogy populista. Ilyen a látszatdemokrácia. Azok szavazták meg az új elnököt, akiket érdekük köt azokhoz, akik a háttérből vezetik ezután a szervezetet. Nem vagyok teljesen borúlátó, mert ha minden jól menne, akár a sarkára is állhatna Kelemen Hunor, de tartok tőle, hogy nem így történik majd.
Kelemen Hunor azt mondta, erős elnök akar lenni, mert akkor működik jól az RMDSZ, ha erős vezetője van. Mennyire nehéz számára ez?

Attól tartok, hogy rosszul indult. Egyébként négy éve ügyvezető elnökként is erős lehetne. Amikor Markó Béla gyakorlatilag funkcióban marad, Borbély Lászlót kinevezik politikai alelnöknek, saját hivatallal, nem hiszem, hogy képes lesz Kelemen erős elnök lenni.

Hogy érti azt, hogy Markó Béla hivatalban marad?

Meglehetősen furcsa, hogy akkor, amikor legalább két funkciója van – miniszterelnök-helyettes, szenátor, előbbi és utóbbi irodával rendelkezik, számos alapítvány és szerveződés elnöke, akkor exelnöki hivatalt is kérjen. Meglepődtem, hogy ennyit változott az elmúlt 15 évben. Mondok egy példát. Amikor Tőkés László tiszteletbeli elnökként irodát kért, leintették, most pedig exelnöki hivatalt létesítenek. Amikor az emberek négyszáz lejes nyugdíjból próbálnak élni, a nem tudom hányadik hivatalt létesíteni és az egész apparátust fenntartani, szerintem a jóérzés határát súrolja. Minden marad a régiben, és formálisan Kelemen Hunor az elnök. Nem tudom, mit keres ebben a felállásban a politikai alelnök. Az alapszabály elfogadása még a kifejezések szintjén is visszatérés a 93 előtti struktúrához: főtitkár, politikai alelnök, elnöki és exelnöki hivatal. Nem egyszerűsítették a felépítést, s nem a társadalomszervezés felé fordultak, hogy visszaszerezzék a választók bizalmát. Utóbbi feladatot az ügyvezető elnökség osztályai tudták és tudnák a következőkben is elvégezni.

Az alapszabályzatban és a programban is az áll, hogy a főtitkárság feladata a társadalomépítés.

Akkor mi értelme van az ügyvezető elnökséget főtitkársággá változtatni? Minden módosítás arra utal, hogy a pártszerű működés kerül előtérbe. A főtitkár egy párt menedzsere, szervezőembere, nem tudom, miért szükséges a politikai alelnök. Tudom persze, hogy ennek a hivatalnak a létrejötte egy kompromisszum eredménye, hogy Borbély László ne pályázzon a szövetségi elnöki tisztségre.

Borbély azt nyilatkozta, hogy semmiképpen nem akart volna elnök lenni.

Én is azt nyilatkoztam volna a megegyezés után.

Visszatérve Markó Bélára, ön hogyan látja a volt szövetségi elnök jövőjét?

Megmarad vezető pozícióban az RMDSZ-ben. Nem is ígér mást. Nagy valószínűséggel csak azért vonult viszsza, mert tudja, hogy nem tud megegyezni a Fidesszel. Nem akarta kitenni magát annak a „háborúnak", ami az RMDSZ és a Fidesz között máris folyik.

Mi lehet a kimenetele ennek a „háborúnak"?

Teljességgel esélytelen a „háború" az RMDSZ szempontjából. A demokrácia központok a Néppárt székhelyei lesznek, fél éven belül kiépül egy alternatív pártstruktúra, és az fogja élvezni a Fidesz– KDNP-kormány bizalmát. Ezt a döntését a jövőben sem változtatja meg a budapesti kabinet.

A Fidesz alelnöknőjének kongresszusi beszéde nyomán arra lehet következtetni, hogy ha akarna, sem tudna kiegyezni a budapesti kormánnyal az RMDSZ.

Ez elég valószínű, s nem lehet egyik romániai magyar vezetőnek sem a nyakába varrni a kialakult helyzetet. Ez a hajó már tőlük függetlenül kiment a kikötőből.

Milyen jövőt jósol az RMDSZ-nek, a választásokra is tekintve?

Kelemen Hunor az első nyilatkozatával már belement a PD-L állította csapdába. Legalább lebegtetnie kellett volna, hogy kormányban vagy ellenzékben politizál az elkövetkezőkben. Amikor az ellenzék a közvélemény-kutatásokban 66 százalékon áll és a kormánypárt 16-on, akkor nem tudom, hogy képzelik az együttműködést a választások után. Biztos, hogy többet nem lesz kormánytényező az RMDSZ, még akkor sem, ha sikerül bekapaszkodnia a parlamentbe. Talán az egyetlen esély arra, hogy megmaradjon a mérleg nyelve, ha hozzájárulna a Boc-kormány menesztéséhez és az ellenzék hatalomra kerüléséhez. Akkor egy évig biztos kormányon maradhatna, és megegyezhetnének, hogy akkor is része legyen a kabinetnek, ha a százalékára nincs szükség.

Elég borúlátónak tűnik a parlamenti jelentétet illetően.

Nem azt mondom, hogy az RMDSZ-nek nincs esélye bejutni a törvényhozásba, de ez kisebb, mint bármikor. Lehet, sikerül megváltoztatni a választási törvényt, és levinni három százalékra a bejutási küszöböt, akkor elképzelhető, hogy biztosan bejut. Azonban mire elég az a három százalék? Akkor tényleg lecsökken annak az esélye, hogy beleszólhasson a kormányalakításba, mert kicsi a valószínűsége annak, hogy éppen erre a három százalékra legyen szükség.

Miért gondolja, hogy ennyire rossz helyzetben van az RMDSZ?

Tájékozódtam a területi szervezeteknél. Katasztrofális az anyagi helyzetük, csökkent a tagság száma. Drámaian megcsappant a tagdíjat fizetők száma, szétcincálódott a szövetség.

Mit lehet tenni?

Gyökeresen új diskurzussal, új emberekkel lehet újraépíteni a szervezetet. A legnagyobb probléma a hitelvesztés, és a bizalmat nem lehet egyik percről a másikra viszszaszerezni. Egyszerűsíteni kellene a szervezet felépítését, nem pedig új hivatalokat létrehozni, hiszen ha kimarad a kormányból az RMDSZ, akkor anyagi csődbe kerülhet.

Meggyőződése, hogy valóban kormányozni akar most az ellenzék?

Ez a kérdés, de egy háttérbeszélgetéssel kideríthetők a szándékaik.

Azt mondta, hogy az RMDSZ új struktúrája viszszatérés a 90-es évek elejére. Elemzők viszont azt állítják, hogy a szövetség lépéseket tett a modernizáció felé.

Abban az esetben előrelépés, ha az RMDSZ egyike lesz a romániai magyar pártoknak. Ez előrelépés a pártstruktúra felé, noha akkor sem látom logikáját a többfejű hatalomnak a párton belül. Amennyiben ernyőről beszélünk, arról, hogy még nyitottabbá váljon a szervezet, akkor még nagyobb autonómiát kellene biztosítani a szervezeteknek. Nagy bajok lesznek abból is, hogy megengedte a regionális szerveződéseket. Ezek más irányba viszik a struktúrát, mint amit a központosított pártstruktúra jelez. Nem vagyok túl derűlátó abból a szempontból, hogy a székelyföldi és a partiumi RMDSZ-ek között zökkenőmentes lesz a viszony.

Újdonság, hogy az RMDSZ megfogalmazta a gazdasági programját.

Nagyon gyenge lábakon áll ez a kormány, vélhetően ez a leggyengébb 89 utáni kormány, és teljességgel képtelen kezelni a gazdasági, szociális, egészségügyi kérdéseket. Szerintem ez a program megkésett, hiszen a gazdasági csomagok kifutása általában hosszú távú. Az ilyeneket a győztes párt, a választásokat követő fél évben bejelenti, és kell három év, ameddig pozitív hatása van. Kétlem, hogy ennek a kormánynak lenne ideje bármilyen gazdasági programot megvalósítani.

Azt mondta, az RMDSZ-nek nyitnia kellene ideológiák, társadalmi rétegek felé, ismét ernyővé kellene válnia. Ez benne van a programjában.

A programjában benne van, csak az alapszabályzat ellenkező irányban működik. Ugyanakkor új arcokra is szükség lenne. Nem hiszem, hogy létezne olyan romániai magyar ember, aki elhiszi, hogy Kelemen Hunor megválasztásával változás történt az RMDSZ-ben. A retorika arról szól, hogy az RMDSZ jobbközép alakulat, és hogy ellenzékben az PD-L mellett marad, mert ez egy pártcsalád. Ez elég furcsa politikai vízió, hiszen a paletta jobboldala tele van: ott az SZNT, az MPP, lesz Erdélyi Magyar Néppárt. Ezek már most egymás tyúkszemét tapossák. Nem tudom, ki fogja kiegyensúlyozni a politikai mezőnyt, ha az RMDSZ is elmegy jobbra.

Azt sugallja, hogy az RMDSZ-nek balra kellene lépnie a palettán, mert ott több hely van?

Ez lenne a logikus. Egyébként mindegy, mit mond Kelemen Hunor, az RMDSZ-t mindenki baloldali, esetleg liberális-gyanús alakulatként percipiálja. Ez a séma, amióta Tőkés László különutas lett és megjelentek a kis jobboldali alakulatok.

Markó Béla fő erényeként említik, hogy össze tudta tartani az RMDSZ-t, és fontos politikai tényezővé tenni a szövetséget. Kelemen Hunor képes lehet ezt folytatni?

Nehéz lesz Markó Béla személyisége, erős karizmája után. Valóban Markó képes volt összetartani a szerteágazó irányzatokat, helyi és csoportérdekeket. Nehéz lesz ezt folytatni, de nem lehetetlen. Vélhetően azért döntöttek így az exelnöki szerepről, hogy tartsák a vonalat, továbbra is megmaradjon az egység. Ameddig kormányon van az RMDSZ, megmaradt a holdudvar, működnek az érdekek, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy szétessen a szövetség.

Forrás: riport.ro

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek

Figyelem! Hozzászólása csak moderálás után jelenik meg.