A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, mely a Román Kormány hatáskörébe tartozó és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala irányítása alatt álló közintézmény, által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményeihez–melyet lapunkban is bemutattunk –, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökeke fûzött megjegyzéseket.

– Az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnökeként hogyan kommentálja a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által a közelmúltban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás eredményeit?

– Churchill mondta egyszer – s ezt azóta számtalanszor idézték –, hogy mindenki azokban a felmérésekben bízik, amit saját maga hamisított. Én nyilván nem ezt állítom és a kutatást végzők szakmai tudását és becsületességét sem kérdőjelezem meg, az idézettel csak azt kívánom jelezni, hogy mint minden közvélemény-kutatást, ezt is a kellő óvatossággal kell kezelni, hiszen a megrendelő mindig valamilyen módon tematizál, vagyis meghatározza a kérdéseket és közvetett módon az eredményeket is. Például az általunk néhány hónappal ezelőtt rendelt közvélemény-kutatás eredményei közt a választópolgárt leginkább foglalkoztató egyik problémaként a politikumot és a közigazgatást behálózó korrupció jelenik meg – s ez alól nem képez kivételt egyik jelenlegi kormánypár sem –, addig az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatásban nem találunk ezzel kapcsolatos kérdést sem. Nyilván nem véletlen, hogy erről a témáról szemérmesen hallgat a felmérés, a megrendelő ugyanis nem volt rá kíváncsi.

1

Toró T. Tibor

– A megkérdezettek 84%-a szerint a dolgok rossz irányba haladnak az országban, ugyanakkor hatalmas RMDSZ támogatottságról tanúskodik a felmérés.

– Igen aggasztó az a nagyon nagy fokú pesszimizmus, ami átsüt ezeken a válaszokon. A reprezentatív minta alapján a magyar közösség 84%-a borúlátó a jövőt illetően. Ez egyben értékítélet az egész romániai politikai, s azon belül a magyar politikai elitről is, elsősorban azokról, akik kormányoztak az elmúlt két évtizedben –az RMDSZ több mint 15 éve teszi ezt. És mitől legyenek optimisták? Míg a felmérés szerint is, az emberek az államtól elsősorban munkahelyek teremtését várják, addig a kormánypolitika a megszorításokról és az elbocsájtásokról szól, ahogyan azt a Nemzetközi Valutaalap elvárja.

– A felmérés szerint Tőkés László legismertebb romániai magyar politikus, a bizalmi indexe viszont Kelemen Hunornak magasabb. Ugyanakkor a bemutatott számok alapján az RMDSZ fölénye (72,6%-os támogatottság) is kétségtelennek látszik. Mit szól ehhez az eredményhez?

– Az közéleti személyiségek ismertségi és bizalmi mutatóit a kontextus és a kérdésfelvetés módja erősen befolyásolja, ez lehet az oka, hogy az általunk mért adatok néhol jelentősen eltérnek az NKI eredményeitől. A mi adataink szerint a Néppárt támogatottsága országosan közel 20 %, a Székelyföldön pedig meghaladja 25%-ot is,jelentős különbség az NKI által mért 5%-tól. Ennek oka lehet az is, hogy mi konkrétan az önkormányzati választásokra kérdeztünk rá, a most közzétett adatsor pedig a parlamenti választásokra vonatkozik. Márpedig az emberek az önkormányzati választásoktól várnak igazán megoldásokat és változást A parlament messze, Bukarestben van és amúgy sem bíznak benne. Továbbá a parlamenti képviselettel kapcsolatban az egység, az összefogás és az együttműködés azok a kulcsszavak, amit a választók elvárnak, s ezt még mindig az egypárttal asszociálják, hiszen majdnem két évtizeden keresztül csak egyetlen érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ létezett az erdélyi magyar politika porondján.

Az viszont kiolvasható mind az általunk mért, mind a most bemutatott számokból, hogy a magyar parlamenti képviselet késélen táncol. A részvételi hajlandóság ugyanis alig több mint 50%. – a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ez a gyakorlatban inkább kevesebb – és ha utánaszámolunk és kivetítjük a feltételezett országos részvételre, akkor a magyar szavazatok bizony ott mozognak az 5% körül. Tehát ezzel az arrogáns hatalmi politikával az RMDSZ számára a kiesés veszélye komoly valóssággá válhat. Mi azt olvassuk ki az adatsorokból, hogy a magyar-magyar együttműködés imperatívusz a választópolgárok – közösségünk - érdekében.

– A politikai egység vs. pluralizmus kérdésköre elég kiélezettnek tűnik a felmérés alapján. Közel 70% egyetlen politikai szervezetet szeretne, s a válaszadóknak csak nagyjából 20%-a választana több magyar párt közül. Idősoros lebontásban ez az aránykülönbség nő. Lehetséges magyarázatlanként az is felmerült, hogy az EMNP bejegyzése ahelyett, hogy gerjesztette volna a pluralizmus iránti vágyat, inkább az egység iránti nosztalgiát váltotta ki.

– Én nem nosztalgiát, hanem inkább féltést és megszokást érzek a számok mögött. Két évtizede folyamatosan az egységdogmát sulykolták a választóik fejébe. Szerintem ma már a kulcsszó nem az egység, hanem az együttműködés. Nem az a lényeg, hogy egy szervezet létezzen, hanem az, hogy a magyarok fogjanak össze. Az választók azt szeretnék, ha az elöljáróik egy közös egyeztetett és munkamegosztáson alapuló program szerint képviselnék az érdekeiket. Szerintem nem feltétlenül egy szervezetben látják ennek a megvalósítását, hanem azt szeretnék, hogy ne a szembenállás legyen a domináns, hanem az együttműködés. Hiszen a többségi társadalom ellenében kell a stratégiai céljaink nagy részét – például az autonómiát —megvalósítanunk. Mindezeket pedig csak együttműködve lehet. Ezt a választópolgárok ösztönösen érzik, és mindenképpen erre szeretnék rávenni a politikai elitet. Ennek sokáig természetes kerete volt az egységes érdekképviselet. Ennek szétesésével viszont az egységretorika is kiürült, nem a megoldás felé visz, hanem csak a szőnyeg alá söpri a problémát. A megoldás az, hogy olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek az együttműködésnek, és nem a konfrontációnak kedveznek. Én ezt olvasom ki a közvélemény-kutatás eredményeiből: nem azt, hogy az emberek nosztalgiát éreznek az egységes RMDSZ után, hanem azt, hogy éles szembenállás helyett együttműködést várnak elöljáróiktól.

Forrás: Edélyi Napló - megjelenik január 26-án

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google

Figyelem! Hozzászólása csak moderálás után jelenik meg.