|
Testületi döntés még nem született erről, de nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT,  vagy a körülötte alakuló politikai alakulat is részt vegyen a megmérettetésen – nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében szerepet vállaló Bálványos Intézet igazgatója szerint Tusványos politikát formáló tényezővé vált, és egyre többen vallják magukénak a szabadegyetem képviselte értékrendet.
– A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is szolgált precedenssel: először vett részt a táborban a hivatalban lévő magyar miniszterelnök, a román államfő és az Európai Parlament – erdélyi magyar – alelnöke. Mennyire vált politikát formáló tényezővé Tusványos?
– A dolgok szerencsés kimenetelén múlt, hogy idén ugyanazok a politikusok tartották a Tusványos záróelőadásait, akik a tavalyi jubileumi rendezvényen is, csak többnyire más minőségben. Orbán Viktor Fidesz-elnökből, az ellenzék egykori vezéréből azóta Magyarország miniszterelnöke lett, Traian Băsescut újraválasztották Románia államelnökévé, Tőkés László pedig az Európai Parlament alelnöke lett. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindez Tusványosnak az érdeme, hogy az itteni boszorkánykonyhában főztük ki azokat a stratégiákat, amelyek ilyen fényes eredményeket hoztak egy év alatt, de mindenképpen volt egy kis köze ehhez. Băsescu esetében például a számok is bizonyítják, hogy tavalyi tusványosi jelenléte számos magyar szavazatot hozott neki a konyhára, amelyek sokat nyomtak a latban decemberi újraválasztásakor. Viszont szeretném azt hinni, hogy a Fidesz nem akármilyen választási eredményéhez, Tőkés László EP-alelnökké választásához Tusványosnak is van köze, hiszen itt mindig jövőbe mutató tervek születnek, a háttérbeszélgetéseken és a nyílt fórumokon egyaránt olyan típusú üzenetek hangzanak el, amelyek aztán később politikát formálnak. Nem volt ez másképp az idén sem, hiszen a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács nyílt ülése, az azt övező tárgyalások szerintem meghatározzák a magyar nemzetstratégiát, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nyílt ülése pedig talán átrajzolja kicsit a magyar összefogást, az erdélyi magyar politikát, a magyar–magyar kapcsolatokat. De azzal is elégedett vagyok, ahogyan a szabadegyetem egyre szélesebb körben közelebb kerül a fiatalokhoz, úgy látom, egyre többen vallják magukénak a tusványosi értékrendet.
– Többször elhangzott az Olt-parti üdülővárosban, hogy Tusványos kormányra került. Mit tudnak kezdeni a hatalommal az alapítók a magyar–román és a magyar–magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében, ami már húsz évvel ezelőtt prioritás volt?
– Érzem Tusványos hatalomra kerülésének felelősségét, mert egyre többen látják: azok, akik fontos szerephez jutnak a Kárpát-medencei magyar politikában, részesei a tusványosi folyamatnak. Nagy felelősség nyomja a vállunkat, hogy meg tudjunk felelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az emberek támasztanak velünk szemben. Jelentős felelősség például, hogyan rajzoljuk át a támogatáspolitikát, miként adjuk meg az öt évig Csipkerózsikaálmát alvó Magyar Állandó Értekezlet új arculatát, milyen módon adunk határozott karaktert a nemzetpolitikának, hogyan alakítunk ki olyan erdélyi magyar politikát, amely bele van ágyazva a magyar külpolitikába, és fontos eszköz a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiben. De említhetném azt is, miként felelünk meg a kicsivel kisebb léptékű problémáknak: az állampolgárság, az egyetem ügyének, ágazati együttműködés szintjén a szociális, munkaügyi kihívásoknak. Meg kell teremtenünk a feladatmegoldás intézményi feltételeit, aminek egyik fontos eszköze lesz a Bálványos Intézet. Ez az intézmény azokat a tevékenységeket próbálja majd rendszerbe foglalni, amelyeket eddig különböző intézményekben végeztünk, egyfajta agytrösztnek szánjuk erdélyi magyar nemzetpolitikai szinten, és ennek keretében számítunk mindazoknak az együttműködésére, akik nemzetpolitikában gondolkodnak.
– Az Orbán Viktor kormányfővel folytatott megbeszélések alapján várhatóan miként körvonalazódik a Fidesz és az erdélyi magyar szervezetek viszonya?
– Az erdélyi magyar szervezeteknek el kell végezniük azt a mérleget, amely szükséges ahhoz, hogy úgymond tiszta lappal és felemelt fejjel álljanak az új magyar kormány elé. Például hogyan viszonyulnak az Orbán Viktor által meghirdetett nemzeti együttműködés programjához, és mit tettek ennek érdekében eddig. A mérlegvonás alapján a politikai közéletet az elmúlt években meghatározó civil-politikai szereplőknek – RMDSZ, EMNT, MPP, SZNT – meg kell fogalmazniuk, miként akarnak együttműködni az új magyar kormánnyal, amely a nemzetpolitika motorja, meghatározó eleme, de nem tud helyettünk döntéseket hozni Erdélyben. Az a szervezet, amely ezzel az igen erős legitimitású magyar kormánnyal és parlamenti többséggel nem tud együttműködni, annak igen nehéz lesz az élete a következő időszakban. Valamennyi szervezetnek magának kell döntenie a hogyan továbbról; a magyar kormány részéről nyitottság észlelhető, mindenkinek ott a helye, aki ebben a munkában részt kíván venni. A külhoni magyar érdekvédelmi szervezeteknek, pártoknak készülniük kell a valószínűleg szeptemberben új köntösben, új célokkal, prioritásokkal összeülő Máértre, ugyanakkor a széles merítésű nemzeti integrációs intézmény mellett mozgástere és feladata van a csak a határon túli magyar szervezetek alkotta KMAT-nak is, sőt adott esetben szélesebb mozgástere is lehet, mint a Máértnek, amelyben ott a magyar kormány is, amelyet kötnek bizonyos diplomáciai szabályok. Tehát a nemzetpolitika eredményes képviselete érdekében munkamegosztás lesz a két szervezet között. Ugyanez a munkamegosztás kellene hogy jellemezze a magyar összefogást is, csak sajnos partnereink ezt sokszor nem értik, az RMDSZ nem hajlandó a munkamegosztásra. Úgy gondolja, hogy amit nem tud elvégezni, az nem is szükséges. Hosszú évekig például az erdélyi magyar politika azért maradt eszköztelen, és nem kapott hangsúlyt az érdekérvényesítésben, mert az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, és a román külpolitika szekerét tolta, de arra már nem volt hajlandó, hogy helyzetbe hozza a szövetségen kívüli szervezeteket, erre vonatkozó javaslatunkat támadásnak vették és ellehetetlenítették. Az érdekérvényesítés megjelenítésének kerete lenne az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely megmutatta ugyan magát Tusványoson is, de a hogyan továbbról nem születtek megnyugtató megoldások.
– Ön Tusnádfürdőn kijelentette, nagy nyomás nehezedik az EMNT-re, hogy politikai szereplővé váljék. Ezek szerint választási részvételt fontolgat a szervezet?
– Valóban nagy a nyomás azokon, akik az EMNT-ben szerepet vállaltunk az elmúlt másfél évben, amióta más pályára helyeztük a szervezetet. Ez a civil-politikai mozgalom – amely területi szinten is kiépítette struktúráit, ugyanakkor bizottságain, szakmai műhelyein keresztül ágazati szinten is építkezik – kőkemény politikai célokért civil mozgalmi eszközökkel próbál tenni. Sokan éppen ezért jöttek a sorainkba, és nem azért, mert pártpolitikai célokat fogalmaztunk meg. Mások ugyanakkor éppen ilyen típusú célokat is várnak tőlünk, azt, hogy az érdekérvényesítésben ragadjuk meg az ilyen eszközöket is.
Arra a dilemmára kell megoldást találnunk, hogy folytatjuk-e tovább az építkezést az EMNT bázisának kiszélesítése érdekében, civil-politikai mozgalomként, és nem élünk a pártpolitika eszközeivel, vagy pedig engedünk ennek a pozitív nyomásnak. Amely tulajdonképpen abból fakad, hogy a jelenleg rendelkezésre álló alternatívák mindegyike kívánnivalót hagy maga után.
Hiszen a mi csapatunk akkor sem akarna visszamenni az RMDSZ-be, ha tudna. Ugyanakkor az MPP létrejöttét 2008-ig megelőző várakozás átfordult türelmetlenségbe, hiszen az akkori helyhatósági választásokon elért, a körülményekhez képest kielégítő eredményekhez viszonyítva se építkezni, se jövőképet felmutatni nem tudott a polgári párt. Az MPP nemigen tud mit kezdeni azzal a szereppel, amivel felruházta őt a választópolgárok egy része, ennek oka igazából a párt elnökében keresendő.
Ne feledjük, az RMDSZ 2011 februárjában tisztújító kongresszust rendez, tehát bő fél év van arra, hogy változások induljanak el valamilyen irányba a szövetségben, az MPP jelenlegi helyzete pedig tarthatatlan, ezért elképzelhető, hogy ott is változások lesznek. Ha tehát az EMNT hangsúlyos politikai eszközökkel élni kívánó vonulata nem lesz elégedett azokkal a változásokkal, amelyek a következő időszakban bekövetkeznek az RMDSZ-ben és az MPP-ben, akkor a nemzeti tanács pártpolitikával kacérkodó emberei helyet találhatnak valamelyik szervezetben, amennyiben nem sikerül megoldást találni a jelenlegi struktúrákban. De igazából nekünk azt az alternatívát sem szabad elvetnünk, hogy létrehozzunk egy harmadik pártot, pontosabban a pártot, hiszen éppen a jelenlegi állapotokkal szemben szeretnénk alternatívát létrehozni. Én ez utóbbit látom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, mindez azonban a személyes véleményem, mert az EMNT-ben még nem született testületi álláspont ebben az ügyben.
– Tehát nem zárható ki, hogy a 2012-es romániai önkormányzati és parlamenti választásokon új erdélyi magyar politikai szervezet, történetesen az EMNT, vagy a körülötte alakuló politikai szervezet is részt vegyen a megmérettetésen?
– Így igaz. Beszélgetések folytak erről az EMNT-ben, de hivatalosan nem tűztük napirendre a kérdést. Tény viszont, hogy erre nekünk a közeljövőben, még ebben az évben választ kell adnunk, ha komolyan vesszük azt a felelősséget, amellyel ránk tekintenek a bennünket támogató emberek.
Figyelem! Hozzászólása csak moderálás után jelenik meg.
|
