Mihály János történész tett eleget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete felkérésének, és szerdán késő délután egy előadás keretében mutatta be a székely zászló történetét.

mihaly-janos-eloadas-03_b

Székely szimbólumokról egy történész szemével címmel tartott előadást Mihály János, a Hargita Megyei Forrásközpont munkatársa szerdán délután Székelyudvarhelyen. A székely zászlóval kapcsolatos „botrány” apropóján kérte fel az EMNT, hogy tisztázzon néhány dolgot. Több mint harmincan jelentek meg a Művelődési Ház koncerttermében.

Előadásában a történész előbb a székely szimbólumokat mutatta be. Ismertette, hogy a nap és a fogyó hold szinte mindenhol (címereken, pecséteken és zászlókon) megjelenik a székelyek történelmében. Mint elmondta, nem voltak egységesek a székely városok és nemesi családok által használt szimbólumok: színben, alakban és méretben is különböztek. Kitért arra is, hogy kétféle székely zászló terjedt el az utóbbi években, azonban a piros és fekete alapon megjelenő nap és hold típusú zászló a múlt században jelent meg, nem igazán lehet annál régebben efféle zászlóval találkozni. Ezzel szemben az égszínkék alapú, aranyszínű csíkkal elválasztott mezőn megjelenő ezüst színű fogyó hold és arany színű nap visszavezethető egészen a középkorig, amikor is mindenféle címeren és zászlón az égszínkék színt használták.

Mihály János ugyanakkor kitért arra is, hogy a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott zászló – amely miatt jelenleg is folyik a cirkusz Romániában – majdnem helyes, véleménye szerint a nyolc ágú napot nem két, hanem csak az egyik ágára kellene állítani.

Forrás: szekelyhon.ro


IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google