–Hogyan emlékeztek meg az elmúlt napokban Brüsszelben a magyar európai parlamenti képviselők Trianonról?

tokes_b–Június elsején Brüsszelben kezdődött el az a megemlékezés-sorozat, amely Trianon gyásznapján, június első felében folytatódik szerte Magyarországon és a Kárpát-medencében. Mi olyan magyar nagyságokból rajzoltuk ki a Kárpát-medencei magyar nemzet térképét, akik többségükben a határon túl születtek, tehát ma már külföldinek számítanak, gondolok itt Márai Sándorra, Bartók Bélára, vagy Liszt Ferencre és társaikra. Nagy örömmel üdvözöltem tegnap kollegáim társaságában, hogy végre beszélni lehet erről az évfordulóról. Mi magyar EP– képviselők külön örömünket fejeztük ki, hogy a magyar országgyűlés elfogadott két törvényt, a magyar állampolgárság kiterjesztéséről és a nemzeti összetartozásról szólót. Az európai parlamentben már régóta megelőlegeztük a határok feletti nemzetegyesítés politikáját az egységes magyar önálló delegáció megalakításával. Egyházi emberként hadd tegyem hozzá: nem véletlen, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése határozati úton üdvözölte a magyar állampolgárságról szóló törvény elfogadását. Mi reformátusok már a kilencvenes évek elején éppen a határok felleti nemzetegyesítés szellemében alakítottuk meg a Magyar Reformátusok Világszövetségét és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatát. A Világszövetségnek én magam voltam a legutóbbi időkig az elnöke.

–Ön szerint a magyar kormány által elfogadott két törvény begyógyíthatja a trianoni sebeket?

–Húsz évre volt szükség, hogy beteljesüljön a nemzet egyesítésére irányuló politikai törekvés. Igaz, hogy 2004 december 5-e brutálisan kisiklasztotta igyekezeteinket. A Trianon-emléknapon nem is annyira a magyar történelem legnagyobb katasztrófájaként számon tartott trianoni békediktátumra emlékezünk, hanem sokkal inkább a trianoni sebek gyógyítására törekszünk. Egy gyógyuló Magyarországnak van lehetősége az új Orbán-kormány időszakában a határon túli magyarság és az egész nemzet gyógyítására törekednie. Ez egy újfajta, a rendszerváltozásban gyökerező, de most kiteljesedő politika. Hadd jelentse ez az évforduló a nemzeti összetartozás első napját, ugyanakkor a szomszédokkal való megbékélést, az Európába inkadrálódó magyar egyesülést és Trianon gyógyításának a kiinduló pontját.

–Hogyan harangozná be az EMNT és EMI nagyváradi péntek esti megemlékezését ?

–Ebben a kérdésben mi nem folytatunk opportunista vagy konjuktúra politikát. Mi nem párt, hanem nemzetpolitikában gondolkodtunk elejétől fogva. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, melynek elnöke vagyok, is ebben a szellemben tűzte ki az idei esztendőre, 2010-re a trianoni emlékévet és ebben a szellemben kerül sor holnap (június 4-én - szerk. megj.) este 19 órától a református egyházkerület székházában a trianoni megemelékezésünkre is, melyre vallási hovatartozástól függetlenül mindenkit szeretettel hívunk és várunk. Az EMI már régóta szervez trianoni megemlékezéseket, többen magam is részt vettem. EMNT és az EMI beszédes gyümölcse Kurucz Imre berettyóújfalúi képzőművész azon trianoni táblája amelyet az alkotó adományából fogunk felavatni a székház belső udvarán a partiumi történelem, egyház és kultúra panteonjában.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek

Figyelem! Hozzászólása csak moderálás után jelenik meg.