November 24-én írta alá a könnyített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, KülügyminisztériumaDemokracia_Kozpont_Logo-sajto illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A megállapodás szerint az EMNT vállalja, hogy a december végéig létrehozandó Demokrácia Központ nevű erdélyi irodahálózat infrastruktúráját és szervezeti hátterét felajánlva, segít a magyar állampolgárságot kérelmezők tájékoztatásában és a honosítás igényléséhez szükséges iratcsomó összeállításában.

Wetzel Tamás magyarországi kormánybiztos a napokban Romániában tartózkodik. Csíkszeredában, Kolozsváron és Nagyváradon tartott képzések során a Demokrácia Központ hálózat alkalmazottait és önkénteseit tájékoztatja a könnyített honosítás kapcsán szükséges tudnivalókról. Ma Nagyváradon tartanak képzést, és megnyitják a térséget kiszolgáló DK irodát. A DK-irodahálózat fő feladata azonban nem a könnyített honosítás elősegítése. A hálózat létesítésének céljáról, tervezett tevékenységéről Gergely Balázzsal, a Demokrácia Központ igazgatójával beszélgettünk.

Miért választottátok a demokrácia szót a központok elnevezésében?

– Azért, mert úgy gondoljuk, hogy létezik egy bizonyos fokú demokrácia-deficit Romániában, Erdélyben. Ez minket is érint. Sok esetben csak minket érintenek bizonyos demokrácia-deficitre vonatkozó kérdések, és ezt kiküszöbölendő, áthidalandó, a Demokrácia Központok alaptevékenysége alapján – és hangsúlyozom előre, hogy az állampolgársági törvény egy plusz vállalás az alaptevékenységünkhöz képest. Az alaptevékenységünkön keresztül próbáljuk kiküszöbölni, vagy megadni a lehetőséget az embereknek arra, hogy kiküszöböljük a demokrácia-deficitet.

Melyek ezek az alaptevékenységek?

– Az egyik alaptevékenységünk a pályázati figyelés, továbbá pályázatírásban nyújtunk segítséget. Folyamatosan figyeljük mind a belföldi, mind az európai uniós és magyarországi pályázati kiírásokat. Kisebb településeken működő civil szervezeteknek, önkormányzatoknak segítünk a pályázásban, vagy összekötjük ebben a kérdésben felkészült pályázatíró csoportokkal, cégekkel, amennyiben igénylik ezt a segítséget. Továbbá a politikai, önkormányzati, közéleti élet feltérképezéséhez egy monitoring-hálózatot kell felállítanunk. Amikor ez a feltérképezési, adatgyűjtési fázis lejár, akkor ezeket az adatokat a Bálványos Intézettel közösen szoros együttműködésben igyekszünk feldolgozni. A harmadik fázisban – ha kell – akkor jogorvoslatot kérünk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal együttműködve, illetve ha olyan problémák merülnek fel, amelyek esetében szükséges a széles közvélemény tájékoztatása, akkor ezt meg fogjuk tenni.

Az irodák megnyitását követően mire koncentráltok? Az igénylőknek a könnyített honosítási eljárás kapcsán felmerül kérdéseire, vagy az alaptevékenységre?

– Nem, és ez nagyon lényeges: minden iroda, gyakorlatilag megnyitásától kezdve első számú feladatként az alaptevékenységeket végzi. Emellett részben az állandó embereink, részben pedig az állampolgársági törvény végrehajtása kapcsán alkalmazott embereink extra feladatként végzik ezt a munkát. Tehát a prioritás az alapprogram. A Demokrácia Központ nem azért jött létre, hogy a könnyített honosítási eljárást lebonyolításában ebben segítséget nyújtson. Ez egy extra feladat, amit elvállaltunk. Ebben különbözünk a státusiroda-hálózattól, amelynek a fő feladata az volt, hogy a magyar igazolványokra vonatkozó ügyintézést elvégezze. De emellett más típusú alaptevékenysége nemigen volt.

Ez azt jelenti, hogy ha a kedvezményes honosítás nem létezett volna, akkor is létrehoztátok volna ezt a hálózatot.

– Így van. Időrendileg úgy lehet nyomon követni, hogy a hálózat elindításáról szóló első nyilvános bejelentést szeptemberben tettük, ezelőtt két héttel egyeztünk meg abban, hogy segítséget nyújtunk az állampolgársági törvény végrehajtásában, a segítségünket pedig az elmúlt hónap folyamán ajánlottuk fel a magyar kormánynak. Ez a gondolat akkor pattant ki, amikor láttuk, hogy a konzulátusokhoz kezdtek befolyni a jelentkezések. Az időpont-igénylések nagy száma láttán rádöbbentünk arra, hogy lehetetlen helyzetbe kerülnek a konzulátusok és segítségre van szükségük: adott volt a következő lépés, hogy segítségül felajánljuk az irodahálózatot, infrastrukturális hátteret.

A hosszútávú terveitek között szerepel egy olyan elképzelés, hogy összeállítjátok a magyar nemzeti katasztert.

– A magyar nemzeti kataszter ötlete már a '90-es évek elején felvetődött erdélyi viszonylatban, de most ezt a feladatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vetette fel. Jövő év derekán, vagy elején induló nagy projekt lesz, ami arról szól, hogy számoljuk össze, hogy világszerte hány magyar él, tartsuk nyilván őket, és építsünk ki egy olyan élő hálózatot, amelyen keresztül pillanatok alatt információt, különböző dolgokat el lehet juttatni akár a bangladesi, akár az erdélyi magyar emberekhez. Egy magyar háló létrehozásában vállalunk részt.

A Demokrácia Központ hálózatnak december végéig működőképesnek kell lennie. Jelenleg hogyan áll ez a projekt?

– Bukarestet és Csángóföldet is beleszámítva, alapvetően 20-22 központban gondolkoduk, ha ezt a számot kiegészítjük a fiók-irodákkal, 30-ra is felmegy a számuk. Egy példát kiemelve arra törekszünk, hogy a nagyváradi iroda mellett Érmelléken – Érmihályfalván is legyen egy irodánk, mivel olyan nagy számban élnek magyarok ebben a mikrorégióban, hogy mindenképpen érdemes külön fiókirodában gondolkodni. Anyagi és technológiai illetve egyébb okok miatt fokozatosan állítjuk fel ezeket az irodákat, már elindult néhány irodánk, de január harmadikáig igyekszünk ezt a húszas számot elérni.

Eddig hány alkalmazottat, önkéntest sikerült eddig foglalkoztatni?

– Az alaptevékenységünkhöz országosan körülbelül negyven ember a foglalkoztatottak száma. Ez a szám kiegészül legalább ennyi, de inkább több önkéntessel. A könnyített honosítási eljárás ügyében kapacitás-növekedésre lesz szükségünk, ezért ideiglenes szerződéssel még foglalkoztatni fogunk körülbelül negyven embert.

Egy irodában hányan fognak dolgozni és mi lesz a munkakörük?

– A foglalkoztatottak száma változó, a munkakör viszont nem az: az országos alaptevékenység adott.

Milyen helységekben fognak működni ezek az irodák?

– Ez változó. Általában, különböző kisebb helységeket bérlünk. Például itt Kolozsváron, a főkonzulátus udvarán találtunk erre alkalmas helységet. Arra törekedtünk, hogy legyen könnyen elérhető, megközelíthető, lehetőleg központi helyen minden irodánk és az ügyfélfogadáshoz szükséges feltételeknek is megfeleljen.

Mekkora összegből valósítjátok meg a Demokrácia Központ hálózatot?

– Nem tudok összeget mondani, mert egy folyamatosan táguló rendszerben gondolkodunk, egy éve azon gondolkodunk, hogy ennek a tervnek a megvalósítási folyamatát be tudjuk indítani. Az induló tőkénk különböző üzleti-, magánszférából, pályázatokból érkező támogatásokból folyt be. Gyakorlatilag az induló keret arra elég, hogy az első néhány hónapot átvészeljük. Ebből kell elindítanunk a hálózatot, hogy megnyithassuk a célként kitűzött húsz irodát. A további finanszírozást úgy képzeljük el, hogy mind a romániai, mind pedig a magyarországi és az EU-s idevágó pályázatok kínálta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, és ezzel kapcsolatosan megtettük a szükséges lépéseket: feltérképeztük, hogy a tevékenységi körünknek megfelelően hol tudunk pályázni. Úgy gondolom, hogy optimizmussal tekinthetünk a jövő felé, tehát semmiféle bizonytalan forrásnak nem leszünk kiszolgáltatva.

Mivel Magyarországról is jelentős támogatást kaptok a központok finanszírozására, olyan feltételezéseket is hallani, hogy a Fidesz nemcsak morálisan, hanem anyagiakkal is támogatja az új párt létrejöttét. Ezt hogyan kommentálod?

– Én nem látok ilyen összefüggést. Nagyon tisztán és nyomatékosan el szeretném mondani, hogy a Demokrácia Központ hálózat az az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hálózata, amely konkrét céllal és programmal jött létre, az esetleges pártalakításhoz gyakorlatilag nem kapcsolódik és nem is fog kapcsolódni.

Ezt úgy érted, hogy a pártalapításhoz szükséges aláírások összegyűjtésében nem fognak szerepet vállalni a Demokrácia Központok, tehát nem képzelhető el az, hogy a DK irodák az aláírás-gyűjtésbe valamilyen szinten besegít?

– Erről pillanatnyilag semmilyen döntés nincs, ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek

Figyelem! Hozzászólása csak moderálás után jelenik meg.