Várhatóan pártalapításról is dönt az EMNT székelyudvarhelyi közgyűlése
MTI 2010. december 3.
Székelyudvarhelyen tartja évi közgyűlését szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), azon várhatóan döntés születik az új magyar párt létrehozására vonatkozó szándék kinyilvánításáról is - olvasható a Szabadságban.
A kolozsvári magyar nyelvű napilap pénteki számában Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke emlékeztet: már néhány hónapja uralja a közbeszédet, hogy harmadik magyar párt van születőben Romániában. Ez sajnálatos módon vagy úgy ment be a köztudatba, hogy Tőkés László pártot alapít, vagy pedig az EMNT párttá alakul - mondta az interjúalany, hozzáfűzve: ezek közül egyik sem igaz.
"Az EMNT nem akar párttá alakulni, legalábbis sehol nem hangzott el ilyen javaslat, s az elnökség és a választmány elé sem került ilyen indítvány. Konszenzus van abban, hogy az EMNT-nek civil mozgalomként kell folytatnia a tevékenységét, és ezt meg fogja erősíteni a szombati évi küldöttgyűlés" - mondta.
A választmányban valóban felvetődött egy új párt létrehozásának szükségessége, amely az autonómia kérdését pártpolitikai eszközökkel is képviseli. Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem felel meg ennek az elvárásnak - véli Toró. Szerinte olyan politikai alakulat létrehozására van szükség, amely nem csak retorikai szinten és szavazatgyűjtés céljából használja az autonómia címkéjét, hanem valóban képviseli az autonómiatörekvéseket.
Egyelőre még nem kristályosodott ki, milyen formában szülessen meg az új párt, illetve az EMNT milyen szervezethez adja erkölcsi és logisztikai támogatását - fejtette ki az ügyvezető elnök. Az emberek igazából azt várják a politikától, hogy oldja meg a problémáikat. Mivel már elég régóta azt látják, hogy a bukaresti politizálás nem oldja meg a problémákat, hanem újakat teremt, egyre szkeptikusabbá válnak - fűzte hozzá.
Az is kétségtelen viszont, hogy ha nincs olyan politikai közszereplő, amely képes pártpolitikai eszközökkel az autonómiáért harcolni, akkor azt létre kell hozni - mondja Toró. Az RMDSZ kongresszus előtt áll, a szervezeten belül forrongás érzékelhető, az MPP-ben pedig régóta jelentős az elégedetlenség a vezetőséggel szemben - tette hozzá. Az EMNT elsősorban azokra számít, akik az autonómiát fontosnak tartják. Naivitás azt gondolni, hogy az erdélyi magyar politikai elit egyöntetűen csak az autonómiában látja a megoldást - állapítja meg az interjúalany, utalva arra: az RMDSZ-ben többségben van az az álláspont, hogy nem autonómiára, hanem egyféle bukaresti politikára van szükség. Az EMNT hathatós tevékenységének köszönhetően a magyar közösség tagjainak nagy része azonban az autonómiában látja a megoldást, ez ügyben nem a nyilatkozatok számítanak, hanem a politikai cselekvések, a döntések - mondja Toró T. Tibor.
Erdélyi magyar néppárt létrehozásáról döntött az EMNT küldöttgyűlése
MTI 2010. december 5.
Erdélyi magyar néppárt létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése.
Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. A küldöttek szinte egyhangúlag, csupán néhány tartózkodás mellett egy évvel meghosszabbították az EMNT 15 tagú elnökségének mandátumát, az elnöki tisztséget a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezető elnöki posztot pedig Toró T. Tibor tölti be.
Az elmúlt hónapokban már a "levegőben volt" egy új romániai magyar párt megalakításának a lehetősége, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett a harmadik lenne. A közbeszédben úgy jelent meg ez az értesülés, hogy maga az EMNT alakulna át párttá, amely tulajdonképpen amolyan "Tőkés-párt" lenne. A szervezet elnöke, akárcsak Toró T. Tibor ugyanakkor számos korábbi nyilatkozatában cáfolta ezt. Hangsúlyozták: az EMNT nem akar párttá alakulni, civil mozgalomként kell folytatnia tevékenységét.
Toró legutóbbi lapinterjújában azt is jelezte: egyelőre még nem kristályosodott ki, milyen formában szülessen meg az új párt, az EMNT mindenesetre erkölcsi és
logisztikai támogatását adja majd.
Consiliul Naţional al Maghiarilor din Transilvania a votat hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal
Mediafax, 2010. december 4.
Delegaţii la Adunarea generală a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT) au votat, sâmbătă seară, la Odorheiu Secuiesc, judeţul Harghita, hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal (PPMA).
Hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal a fost votată de 222 de delegaţi din cei 230 prezenţi, iar opt s-au abţinut de la vot.
Potrivit hotărârii, acest partid se înfiinţează pentru reprezentarea intereselor politice ale comunităţii maghiare din Ardeal.
PPMA "se va construi pe fundamentul sistemului de valori al CNMT", trebuie să fie un partid în care fiecare maghiar trebuie să îşi găsească locul, indiferent dacă a activat sau nu în vreo organizaţie maghiară.
Membrii fondatori ai PPMA vor fi propuşi de prezidiul CNMT şi vor avea sarcina de a înregistra juridic partidul.
"Conducerea CNMT este împuternicită să negocieze cu organizaţiile politice şi civico-politice din Ardeal ca într-adevăr partidul să poată fi o instituţie a dialogului, consensului şi acţiunii comune în vederea obţinerii diferitelor forme de autonomie. Totodată, prezidiul CNMT este împuternicit ca, până la înregistrarea PPMA, să iniţieze negocieri cu implicarea societăţii civile şi a bisericilor tradiţionale privind posibilitatea formării unor colaborări electorale de viitor destinate asigurării reprezentării maghiarilor în Parlament şi în autorităţile locale", se arată în hotărârea de înfiinţare a PPMA.
Întrebat de corespondentul MEDIAFAX de ce era nevoie de înfiinţarea unui nou partid al maghiarilor, preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, a declarat că, în pofida eforturilor pe care Consiliul le-a depus în vederea ajungerii la un numitor comun cu UDMR şi PCM pentru obţinerea autonomiei, acest lucru nu s-a reuşit.
"Noi credem că aceste două partide care există nu îşi fac datoria, nu reprezintă interesele comunităţii maghiare, privind dezideratul nostru strategic, privind obţinerea autonomiilor comunitare. UDMR este interesată de o politică dâmboviţeană, colaborează cu toate partidele care sunt la guvernare, dar nu pentru a crea cadrul juridic al drepturilor comunităţii maghiare privind autonomiile comunitare. PCM nu a reuşit să depăşească acea fază după naştere, şi nici nu dă semne că s-ar revigora, are o conducere care nu este interesată în dezvoltarea partidului şi cu toate străduinţele noastre de până acum nu am reuşit să ajungem la un numitor comun nici cu UDMR, nici cu PCM, pentru obţinerea acestor interese strategice", a spus Toro.
Toro a afirmat că CNMT a optat pentru formula de partid popular pentru că este cel mai aproape de năzuinţele şi de setul de valori ale comunităţii maghiare din Transilvania.
La Adunarea generală anuală a CNMT au participat 230 de reprezentanţi ai acestuia din ţară, pe ordinea de zi figurând darea de seamă, prezentarea unor proiecte de viitor, alegerea conducerii CNMT pentru anul viitor, precum şi dezbaterea asupra oportunităţii înfiinţării unui nou partid.
Manifestarea a fost prezidată de europarlamentarul Tokes Laszlo, de preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, de preşedinele regional al Ţinutului Secuiesc, Laszlo Janos, de preşedintele regional pentru Transilvania centrală, Gergely Balazs din Cluj, de preşedintele regional Partium, Orban Mihaly din Oradea, şi de vicepreşedintele CNMT Szilagyi Zsolt.
La Adunarea generală a CNMT a participat, din partea Guvernului de la Budapesta, locţiitorul secretarului de stat pe probleme de politici naţionale, subsecretarul de stat Repas Zsuzsanna.
Anterior votării hotărârii, preşedintele CNMT, Tokes Laszlo, susţinea că maghiarii au nevoie de un nou partid, care să fie "purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie", adăugând că UDMR ar trebui "să se hotărească dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
Tokes Laszlo declara că intenţionează să înfiinţeze un nou partid.
Potrivit acestuia, noul partid ar relansa politica naţională a maghiarilor, ar fi purtătorul de cuvânt al autonomiei, şi continuatorul schimbării de regim începute în 1989.
Tokes preciza că este nevoie de o schimbare în politica naţională maghiară, dar cu alte mijloace decât cele folosite de UDMR.
"Cu mijloace învechite nu putem face nimic. Nici UDMR nu se poate îmbunătăţi şi nici greşelile celuilalt partid aflat la conducerea României nu se pot repara prea uşor. Avem nevoie de un nou partid", spunea Tokes.
Tokes afirma că UDMR a rămas la "nivelul politicii Gyurcsany" şi că ar trebui să decidă dacă "îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
Tokes preciza că momentul acutal este cel mai oportun schimbării de regim, având în vedere şi situaţia din Ungaria, unde partidul de guvernământ, care beneficiază de un sprijin de două treimi din partea Parlamentului, a aprobat legea privind obţinerea simplificată a cetăţeniei de către maghiarii de peste hotare şi "astfel nu mai ţinteşte revizuirea graniţelor, ci unificarea transfrontalieră a naţiunii".
În finalul discursului său, Tokes a făcut un apel la toţi maghiarii să se întărească prin căutarea şi oferirea de sprijin reciproc.
Politikai irányváltás
Duna TV, Híradó, 2010. december 4. – Bán Kata, Szikszai Olivér, Fancsali Levente
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlésén Tőkés László arról beszélt, hogy itt az idő, hogy folytassák az 1989-ben megkezdett rendszerváltást. A tanácskozás résztvevőit levélben üdvözölte a magyar köztársasági elnök.
Itt az ideje, hogy megértsük, ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes – mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Székelyudvarhelyen. Répás Zsuzsanna szerint az anyaországnak kötelessége a magyarok összefogását segíteni határon innen és túl. A nemzeti célok elérésében egyaránt fontos a politikai pluralizmus és az összefogás.
Erdélyben politikai irányváltásra van szükség – mondta Tőkés László. Az EMNT elnöke úgy véli, a magyarországi változások megérlelték a nemzetpolitikai rendszerváltozás idejét, amelynek két pillére van: a határok feletti nemzetegyesítés és a határon túli magyar közösségek önrendelkezése.
- Ennek a példás, hivatásos képviseletére vállalkozna a létrejövő Erdélyi Néppárt, a betűszó azonos az Európai Néppárt betűszavával, ENP, a magyar integráció egyet jelente ebben az olvasatban az európai integrációval, van európai képviseletünk, van magyar kormányunk, felelős magyar kormányunk Budapesten – fejtette ki Tőkés László az EMNT elnöke.
A párt létrehozásáról megszülető elvi döntés után a kezdeményező bizottság elindítja a bejegyzési folyamatot és ezzel párhuzamosan újra kell szervezni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot is – összegezte a teendőket az EMNT alelnöke.
- Szükség van az autonómia érdekében és minden stratégia érdekében a párbeszédre, ugyanakkor ki kell szélesíteni ezt a párbeszédet, tehát nem szabad beszűkülnie, mindezekkel a feladatokkal akarjuk a megválasztott elnökséget felruházni, hogy ezt tovább bonyolítsák – jelentette ki Toró T.Tibor az EMNT alalnöke .
Romániában egy párt bejegyzéséhez 25 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország 18 megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. Toró T.Tibor abban bízik: jövő nyáron, a Bálványosi Szabadegyetemen már el tudják mondani: új magyar párt született Erdélyben.
Markó Béla felelőtlenségnek tartja a pártalapítást
Duna TV, 2010. december 5. – Baranyi László
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékát. A Tőkés László vezette mozga- lom szombaton országos küldöttgyűlésén döntött arról, hogy megalakítja az Erdélyi Magyar Néppártot, ezzel erősítve a magyar autonómia-törekvéseket. Markó Béla szerint a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét.
„Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre" – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Az utolsó szalmaszál
Háromszék, 2010. december 6. – Farkas Réka
Nem vállaltak könnyű feladatot az új párt bejegyzésének kezdeményezői, hisz a létező politikai alakulatok által elhiteltelenített eszméket kívánják felvállalni, arról igyekeznek meggyőzni majd az erdélyi magyarságot, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, bűnöket, mint egykori harcostársaik, jól sáfárkodnak a megszerzett bizalommal, nem okoznak újabb csalódást egyre reménytelenebbé váló közösségünknek.
Az RMDSZ-nek húsz esztendő alatt sok jót és nagyon sok rosszat sikerült cselekednie. Vannak eredményei, de az általuk oly sokat magasztalt apró lépések politikája a legfontosabb célokhoz nem vitt közelebb, s bár az ellenkezőjét állítják, nem tettek semmit azért, hogy a magyarság megmaradásához szükséges autonómiák elérése többé váljék üres kampányszövegnél. A bukaresti hatalmi politizálásba belesimuló csúcsvezetés nemcsak önmagát járatta le, de ártott a magyarság megítélésének is, és bizony indokolt Tőkés László felvetése: a kormány foglyává váltak, már nem a magyarságot képviselik Buka¬restben, hanem Bukarestet a magyarság körében.
Az MPP-nek nem volt szüksége 10—15 évre, szűk két esztendő alatt járatta le magát rossz politikai döntések sorozatával, no meg azzal, hogy szép szavaknál, zengzetes nagygyűléseken való részvételnél többet ők sem próbáltak, tudtak tenni. Semmivé foszlott minden ígéretük, s nagy vétkük, hogy nemcsak a sokak számára reményt jelentő alternatíva eszméjét árulták el, de elkövették azt, amit korábban vetélytársuktól, az RMDSZ-től kértek számon: valóban kampányeszközzé silányították az autonómiát.
Ilyen körülmények között érkezik az új alakulat, neve Erdélyi Magyar Néppárt, melynek a szinte lehetetlent kell megpróbálnia: elhitetnie a romániai magyarsággal, hogy létezhet olyan szervezet, amely nemcsak szavazataikért ácsingózik, de hajlandó és képes teljesíteni ígéreteit, nem a hatalomért akar hatalmat, hanem eszközként van szüksége erre, és ha hitelt és voksokat nyer, képes békejobbot nyújtani politikai ellenfeleinek, vetélytársainak, megteremteni azt az összefogást, amely nélkül az erdélyi magyarság egyetlen jelentős célja sem elérhető.
Tőkés László és csapata a reményvesztettséget, a hitetlenséget akarja leküzdeni. Rendkívüli kihívás, hisz igen rövid idő áll rendelkezésükre — a két év múlva esedékes választásokon már megmérettetésre készen kellene állniuk —, kockázatos próbálkozás, hisz még egy kudarc, újabb illúzió elvesztése végzetes csapást jelenthet a magyarság számára. De talán az egyetlen esélyt jelenthetik, s éppen ezért lehet, hogy érdemes túllépni kishitűségünkön.
GYALOG GALOPP – EMNT-küldöttgyűlés: egyhangúan a pártalapításra szavaztak
Transindex, 2010. december 5
A korábbi elnökség mandátumát egy tömbben hosszabbították meg, a pártalapításról szóló vitát 40 perc alatt letudták.
Kevés érdemi vitával, egy közepesen unalmas SZKT-t idéző punnyadt hangulatban és fegyelmezett, egyöntetű szavazásokkal zajlott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati küldöttgyűlése, melynek pedig két fontos napirendi pontja is volt: az egyik a tisztújítás, a másik pedig a pártalapításról való határozat.
A küldöttgyűlésen más romániai pártok küldöttségei hivatalosan nem vettek részt, és üdvözletet sem küldött az RMDSZ és az MPP vezetősége. A székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagytermében rendezett küldöttgyűlésen ugyanakkor sikerült felfedezni néhány RMDSZ-es arcot – például Kónya-Hamar Sándort valamint Katona Ádámot. Egyszerű székelyudvarhelyi polgárok nem voltak kíváncsiak az eseményre – a hátsó üléssorokban alig egy-két "civil" volt jelen.
Az 13 óra után kevéssel megkezdődő küldöttgyűlés nagy része a szervezetépítés szempontjából lényeges, sajtó számára azonban kevésbé érdekes köszöntőkkel (Tőkés László, Répás Zsuzsanna, régióelnökök), valamint a régióelnökök és a szakbizottsági elnökök beszámolóival, a beszámolókról való szavazással telt.
Ezután bemutatták még az EMNT két, hamarosan induló programját – Demokrácia Központok, valamint a népszámlálásra való felkészülést segítő Magyarnak lenni jó program –, és csak ezután került sorra a két, szélesebb körű érdeklődésre számot tartó napirendi pont.
Sietős határozatok
A küldöttgyűlés azonban ekkorra már igencsak késésben volt, így az ülésvezető sürgetésére alig több, mint egy óra alatt lezavarták a tisztújítást és annak a határozatnak a vitáját, mely lehet, hogy alapjaiban változtatja meg az erdélyi magyar politikai életet.
A tisztújítással kapcsolatban az egyik küldött – Ilyés Szabolcs – felvetette, a régi elnökség mandátumát egy tömbben újítsák meg. A küldöttek hullámzó tapssal reagáltak Tőkés László kijelentésére, miszerint nincs kifogása egy újabb elnöki mandátum ellen ("rámragadt ez a tisztség, ha nincs ellenjavallat, kénytelen vagyok elfogadni" – szabódott). Tőkés ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy jövőre a legszigorúbb demokratikus szabályok szerint zajlik majd a tisztújítás.
Miután az elnökség többi tagja is jelezte, hogy vállal egy újabb mandátumot, a jelenlevő 221 küldött kézfelemeléssel, 5 tartózkodással megszavazta, hogy az elnökség mandátumát egy tömbben hosszabbítsák meg. Ezután egyhangúlag bizalmat szavaztak a 15 tagú elnökségnek.
Az Erdélyi Magyar Néppárt mindenkit befogad
A pártalapításról szóló döntés – a határozat-tervezet bemutatásával, annak cikkelyenkénti vitájával együtt – mintegy 40 perc alatt született meg. A határozat-tervezet szövegét Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető ismertette. A dokumentum – melynek végleges változata itt olvasható – többek között felhatalmazza a választmányt, hogy 2011. január végéig döntsön a szervezet bejegyzését kezdeményező testület összetételéről.
Kijelenti, hogy a leendő Erdélyi Magyar Néppárt feladata a közösségi – kulturális és területi – autonómia intézményrendszerének a kialakítása, továbbá hogy a párt jellegét tekintve "befogadó gyűjtőpárt" lesz, ahol minden, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban milyen magyar szervezet keretében tevékenykedett.
A határozat-tervezet szerint az elnökség mandátumot kap arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraszervezéséről, valamint egy jövőbeli választási együttműködés kialakításának a lehetőségeiről.
Mindenki egyetért: a pártra szükség van
A vita folyamán a pártalapítás szükségességét egyetlen küldött sem kérdőjelezte meg. Egyedül Jakab István hívta fel a figyelmet arra, hogy nem biztos, hogy sikerül a 2012-ben sorra kerülő önkormányzati választásokig bejegyezni az új pártot. Borbély Zsolt Attila a felvetésre reagálva elmondta, pártalapításra nem képzelhető el jobb idő: a lépés pszichológiailag fel van építve, az emberek bizakodva néznek az EMNT-re.
Egy másik hozzászóló, Ilyés Szabolcs, azt vetette fel, hogy általános belső választásokat kellene szervezni Erdélyben. Felvetésére Toró T. Tibor azt válaszolta, hogy a "Magyarnak lenni jó" programnak része az általános belső választások megszervezése, azonban ennél több konkrétumot nem árult el (a program sajtónak kiosztott ismertetőjében nincs szó belső választásokról – szerk. megj.). Tőkés András, Kovács Lehel valamint Murvai Miklós néhány pontszerű módosítást javasoltak a határozattervezet szövegén.
Bár a határozat-tervezet bemutatása során Toró T. Tibor közölte, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek, egyben EP-alelnöknek jobb dolga is van a pártalapításnál, az elnökség részéről mégis Tőkés reagált először az észrevételekre. Elmondta, a vita során elhangzott kifogások az elnökségi ülések során is felvetődtek. Mivel sürget az idő, nem lehet arra várni, hogy az MPP-ben valamilyen változás történjen, vagy hogy az RMDSZ-ben megtörténjen a tisztújítás. "Ha labdába akarunk rúgni, akkor most még időben vagyunk" – mondta. A küldöttek a pártalapításról szóló határozattervezetet ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással fogadták el.
Tőkés: a romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szüksége
MTI, 2010. december 5.
A romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szükség, amely az Európai Néppárt "nemzeti leágazása" lehetne - hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétvégi székelyudvarhelyi küldöttgyűlésén Tőkés László európai parlamenti alelnök, a szervezet elnöke. Az EMNT erről szóló közleményében beszámolt arról, hogy az előző napon rendezett gyűlésen felolvasták Schmitt Pál levelét. A magyar köztársasági elnök megállapította: "Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne a visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni."
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője beszédében rámutatott: Trianon hatalmas trauma volt, de olyan trauma, amely "megmutatta, hogy néhány év, évtized alatt fel lehet építeni a romokból egy országot, kiváló oktatási rendszerrel, innovatív elképzelésekkel. Ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes - mondta. Kijelentette: a magyar kormány legfőbb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia. Úgy vélte: Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet a legszélesebb összefogás fontosságára, és - mint fogalmazott - a magyar kormány ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket. Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partner volt és marad a továbbiakban is - tette hozzá.
Tőkés László kifejtette: a magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a "kegyelmi idő", amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Az erdélyi magyar politikában is irányváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: az érdekképviseletet kisajátítani akaró , a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a "gyurcsányi szinten" rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez. Tőkés szerint az RMDSZ pillanatnyi érdekeket követő konjunktúrapolitikát folytat, a Magyar Polgári Párttal (MPP) pedig strukturális gondok vannak, vezetőivel nem lehet szót érteni. Az EMNT elnöke ezért tartja szükségesnek egy új, befogadó jellegű gyűjtőpárt létrehozását.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő az új párt létrehozásáról szóló tervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű feladatát". Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szüksége van egy új politikai szervezet - az Erdélyi Magyar Néppárt - létrehozására, abban minden, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét áll a tervezetben.
Markó Béla viszont felelőtlennek tartja az EMNT pártalapítási szándékát. Az RMDSZ elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét. "Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre" – fogalmazott Markó Béla.
Tokes: E nevoie de un nou partid care să fie purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie
Mediafax, 2010. december 4.
Preşedintele CNMT, Tokes Laszlo, susţine că maghiarii au nevoie de un nou partid, care să fie "purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie", adăugând că UDMR ar trebuie "să se hotărească dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
Tokes: E nevoie de un nou partid care să fie purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie (Imagine: Ciprian Sterian/Mediafax Foto)
Tokes Laszlo a declarat, la Adunarea generală anuală a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), care are loc, sâmbătă, la Odorheiu Secuiesc, că intenţionează să înfiinţeze un nou partid, care se va numi Partidul Popular din Ardeal.
Potrivit acestuia, noul partid ar relansa politica naţională a maghiarilor, ar fi purtătorul de cuvânt al autonomiei, şi continuatorul schimbării de regim începute în 1989.
Tokes a precizat că este nevoie de o schimbare în politica naţională maghiară, dar cu alte mijloace decât cele folosite de UDMR.
"Cu mijloace învechite nu putem face nimic. Nici UDMR nu se poate îmbunătăţi şi nici greşelile celuilalt partid aflat la conducerea României nu se pot repara prea uşor. Avem nevoie de un nou partid", a spus Tokes.
Tokes a afirmat că UDMR a rămas la "nivelul politicii Gyurcsany" şi că ar trebui să decidă dacă "îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
"Este trist că UDMR este încă la nivelul politicii Gyurcsany, s-a aliat cu cine s-a putut şi, în ciuda dezastrului, este gata să mărşăluiască alături de actualul Guvern şi să îi discrediteze pe maghiari. Ce fel de oameni am ales noi? Ar fi timpul ca UDMR să se hotărească dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor", a afirmat Tokes.
Tokes a precizat că momentul actual este cel mai oportun schimbării de regim, având în vedere şi situaţia din Ungaria, unde partidul de guvernământ, care beneficiază de un sprijin de două treimi din partea Parlamentului, a aprobat legea privind obţinerea simplificată a cetăţeniei de către maghiarii de peste hotare şi "astfel nu mai ţinteşte revizuirea graniţelor, ci unificarea transfrontalieră a naţiunii".
"Din '89 nu îmi amintesc să avem o asemenea şansă să revenim pe drumul cel bun. Este păcat să ne împotrivim Ungariei şi să ducem o politică diferită. Partidul Popular din Ardeal este singurul care poate fi purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie. Trebuie să ne găsim aliaţi şi în alte partide, pentru că doar aşa vom putea realiza integrarea noastră în politica europeană", a spus Tokes.
În finalul discursului său, Tokes a făcut un apel la toţi maghiarii să se întărească prin căutarea şi oferirea de sprijin reciproc.
La Adunarea generală anuală a CNMT participă 230 de reprezentanţi ai acestuia din ţară, pe ordinea de zi figurând darea de seamă, prezentarea unor proiecte de viitor, alegerea conducerii CNMT pentru anul viitor, precum şi dezbaterea asupra oportunităţii înfiinţării unui nou partid, respectiv Partidul Popular din Ardeal.
Manifestarea este prezidată de europarlamentarul Tokes Laszlo, de preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, de preşedinele regional al Ţinutului Secuiesc, Laszlo Janos, de preşedintele regional pentru Transilvania centrală, Gergely Balazs din Cluj, de preşedintele regional Partium, Orban Mihaly din Oradea, şi de vicepreşedintele CNMT Szilagyi Zsolt.
La Adunarea generală a CNMT participă, din partea Guvernului de la Budapesta, locţiitorul secretarului de stat pe probleme de politici naţionale, subsecretarul de stat Repas Zsuzsanna.
CNMT a votat hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal
Romania Libera, 2010. december 6 – VALI DEACONESCU
Delegaţii la Adunarea generală a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT) au votat, sâmbătă seară, la Odorheiu Secuiesc, judeţul Harghita, hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal (PPMA), potrivit Mediafax.
Hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal a fost votată de 222 de delegaţi din cei 230 prezenţi, iar opt s-au abţinut de la vot.
Potrivit hotărârii, acest partid se înfiinţează pentru reprezentarea intereselor politice ale comunităţii maghiare din Ardeal.
PPMA "se va construi pe fundamentul sistemului de valori al CNMT", trebuie să fie un partid în care fiecare maghiar trebuie să îşi găsească locul, indiferent dacă a activat sau nu în vreo organizaţie maghiară.
Membrii fondatori ai PPMA vor fi propuşi de prezidiul CNMT şi vor avea sarcina de a înregistra juridic partidul.
"Conducerea CNMT este împuternicită să negocieze cu organizaţiile politice şi civico-politice din Ardeal ca într-adevăr partidul să poată fi o instituţie a dialogului, consensului şi acţiunii comune în vederea obţinerii diferitelor forme de autonomie. Totodată, prezidiul CNMT este împuternicit ca, până la înregistrarea PPMA, să iniţieze negocieri cu implicarea societăţii civile şi a bisericilor tradiţionale privind posibilitatea formării unor colaborări electorale de viitor destinate asigurării reprezentării maghiarilor în Parlament şi în autorităţile locale", se arată în hotărârea de înfiinţare a PPMA.
Întrebat de corespondentul Mediafax de ce era nevoie de înfiinţarea unui nou partid al maghiarilor, preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, a declarat că, în pofida eforturilor pe care Consiliul le-a depus în vederea ajungerii la un numitor comun cu UDMR şi PCM pentru obţinerea autonomiei, acest lucru nu s-a reuşit.
"Noi credem că aceste două partide care există nu îşi fac datoria, nu reprezintă interesele comunităţii maghiare, privind dezideratul nostru strategic, privind obţinerea autonomiilor comunitare. UDMR este interesată de o politică dâmboviţeană, colaborează cu toate partidele care sunt la guvernare, dar nu pentru a crea cadrul juridic al drepturilor comunităţii maghiare privind autonomiile comunitare. PCM nu a reuşit să depăşească acea fază după naştere, şi nici nu dă semne că s-ar revigora, are o conducere care nu este interesată în dezvoltarea partidului şi cu toate străduinţele noastre de până acum nu am reuşit să ajungem la un numitor comun nici cu UDMR, nici cu PCM, pentru obţinerea acestor interese strategice", a spus Toro.
Toro a afirmat că CNMT a optat pentru formula de partid popular pentru că este cel mai aproape de năzuinţele şi de setul de valori ale comunităţii maghiare din Transilvania.
La Adunarea generală anuală a CNMT au participat 230 de reprezentanţi ai acestuia din ţară, pe ordinea de zi figurând darea de seamă, prezentarea unor proiecte de viitor, alegerea conducerii CNMT pentru anul viitor, precum şi dezbaterea asupra oportunităţii înfiinţării unui nou partid.
Manifestarea a fost prezidată de europarlamentarul Tokes Laszlo, de preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, de preşedinele regional al Ţinutului Secuiesc, Laszlo Janos, de preşedintele regional pentru Transilvania centrală, Gergely Balazs din Cluj, de preşedintele regional Partium, Orban Mihaly din Oradea, şi de vicepreşedintele CNMT Szilagyi Zsolt.
La Adunarea generală a CNMT a participat, din partea Guvernului de la Budapesta, locţiitorul secretarului de stat pe probleme de politici naţionale, subsecretarul de stat Repas Zsuzsanna.
Anterior votării hotărârii, preşedintele CNMT, Tokes Laszlo, susţinea că maghiarii au nevoie de un nou partid, care să fie "purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie", adăugând că UDMR ar trebui "să se hotărească dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
Tokes Laszlo declara că intenţionează să înfiinţeze un nou partid.
Potrivit acestuia, noul partid ar relansa politica naţională a maghiarilor, ar fi purtătorul de cuvânt al autonomiei, şi continuatorul schimbării de regim începute în 1989.
Tokes preciza că este nevoie de o schimbare în politica naţională maghiară, dar cu alte mijloace decât cele folosite de UDMR.
"Cu mijloace învechite nu putem face nimic. Nici UDMR nu se poate îmbunătăţi şi nici greşelile celuilalt partid aflat la conducerea României nu se pot repara prea uşor. Avem nevoie de un nou partid", spunea Tokes.
Tokes afirma că UDMR a rămas la "nivelul politicii Gyurcsany" şi că ar trebui să decidă dacă "îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
Tokes preciza că momentul acutal este cel mai oportun schimbării de regim, având în vedere şi situaţia din Ungaria, unde partidul de guvernământ, care beneficiază de un sprijin de două treimi din partea Parlamentului, a aprobat legea privind obţinerea simplificată a cetăţeniei de către maghiarii de peste hotare şi "astfel nu mai ţinteşte revizuirea graniţelor, ci unificarea transfrontalieră a naţiunii".
În finalul discursului său, Tokes a făcut un apel la toţi maghiarii să se întărească prin căutarea şi oferirea de sprijin reciproc.
Tokes: E nevoie de un nou partid care să fie purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie
2010. december 4. – VALI DEACONESCU
Preşedintele CNMT, Tokes Laszlo, susţine că maghiarii au nevoie de un nou partid, care să fie "purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie", adăugând că UDMR ar trebuie "să se hotărească dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor", potrivit Mediafax.
Tokes Laszlo a declarat, la Adunarea generală anuală a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), care are loc, sâmbătă, la Odorheiu Secuiesc, că intenţionează să înfiinţeze un nou partid, care se va numi Partidul Popular din Ardeal.
Potrivit acestuia, noul partid ar relansa politica naţională a maghiarilor, ar fi purtătorul de cuvânt al autonomiei, şi continuatorul schimbării de regim începute în 1989.
Tokes a precizat că este nevoie de o schimbare în politica naţională maghiară, dar cu alte mijloace decât cele folosite de UDMR.
"Cu mijloace învechite nu putem face nimic. Nici UDMR nu se poate îmbunătăţi şi nici greşelile celuilalt partid aflat la conducerea României nu se pot repara prea uşor. Avem nevoie de un nou partid", a spus Tokes.
Tokes a afirmat că UDMR a rămas la "nivelul politicii Gyurcsany" şi că ar trebui să decidă dacă "îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor".
"Este trist că UDMR este încă la nivelul politicii Gyurcsany, s-a aliat cu cine s-a putut şi, în ciuda dezastrului, este gata să mărşăluiască alături de actualul Guvern şi să îi discrediteze pe maghiari. Ce fel de oameni am ales noi? Ar fi timpul ca UDMR să se hotărească dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor", a afirmat Tokes.
Tokes a precizat că momentul actual este cel mai oportun schimbării de regim, având în vedere şi situaţia din Ungaria, unde partidul de guvernământ, care beneficiază de un sprijin de două treimi din partea Parlamentului, a aprobat legea privind obţinerea simplificată a cetăţeniei de către maghiarii de peste hotare şi "astfel nu mai ţinteşte revizuirea graniţelor, ci unificarea transfrontalieră a naţiunii".
"Din '89 nu îmi amintesc să avem o asemenea şansă să revenim pe drumul cel bun. Este păcat să ne împotrivim Ungariei şi să ducem o politică diferită. Partidul Popular din Ardeal este singurul care poate fi purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie. Trebuie să ne găsim aliaţi şi în alte partide, pentru că doar aşa vom putea realiza integrarea noastră în politica europeană", a spus Tokes.
În finalul discursului său, Tokes a făcut un apel la toţi maghiarii să se întărească prin căutarea şi oferirea de sprijin reciproc.
La Adunarea generală anuală a CNMT participă 230 de reprezentanţi ai acestuia din ţară, pe ordinea de zi figurând darea de seamă, prezentarea unor proiecte de viitor, alegerea conducerii CNMT pentru anul viitor, precum şi dezbaterea asupra oportunităţii înfiinţării unui nou partid, respectiv Partidul Popular din Ardeal.
Manifestarea este prezidată de europarlamentarul Tokes Laszlo, de preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, de preşedinele regional al Ţinutului Secuiesc, Laszlo Janos, de preşedintele regional pentru Transilvania centrală, Gergely Balazs din Cluj, de preşedintele regional Partium, Orban Mihaly din Oradea, şi de vicepreşedintele CNMT Szilagyi Zsolt.
La Adunarea generală a CNMT participă, din partea Guvernului de la Budapesta, locţiitorul secretarului de stat pe probleme de politici naţionale, subsecretarul de stat Repas Zsuzsanna.
Tokes încearcă fărâmiţarea electoratului UDMR prin crearea unui nou partid
Curentul, 2010. december 6. – Sebastian Rusu
Naşterea Partidului Popular Maghiar din Ardeal (n.r. - PPMA) prin hotărârea delegaţiilor CNMT-ului luată zilele acestea la Odorheiu Secuiesc reprezintă o mişcare atent cântărită de pastorul reformat Laszlo Tokes în strategia sa de spargere a electoratului compact al UDMR, în sensul în care liderii Uniunii se pregătesc de alegeri interne la congresul ce va fi organizat în primăvară.
Pe de altă parte, vicepreşedintele PE, pastorul reformat Laszlo Tokes, prin intermediul viitorului PPMA are în plan să coalizeze toate forţele cu vederi radicaliste din afara Uniunii, după ce PCM-ul (n.r. - Partidul Civic Maghiar) a intrat într-un con de umbră, reuşind prin voturile sale să-l propulseze pe pastor pe listele UDMR-ului la europarlamentarele din iunie 2009. „PPMA se va construi pe fundamentul sistemului de valori al CNMT, trebuie să fie un partid în care fiecare maghiar trebuie să îşi găsească locul, indiferent dacă a activat sau nu în vreo organizaţie maghiară. Totodată, prezidiul CNMT este împuternicit ca, până la înregistrarea PPMA, să iniţieze negocieri cu implicarea societăţii civile şi a bisericilor tradiţionale privind posibilitatea formării unor colaborări electorale de viitor destinate asigurării reprezentării maghiarilor în Parlament", se arată în textul hotărârii de înfiinţare a PPMA. Din punct de vedere al mesajului ideologic, noua formaţiune a lui Tokes nu aduce nimic nou, ci doar o manieră mai revizionistă în obţinerea autonomiei teritoariale a aşa-zisului Ţinut Secuiesc, pe care liderii Uniunii au diluat-o în cei 20 de ani de când participă activ la guvernare sub diferite combinaţii şi regimuri.
În spiritul revanşei!
Pe de altă parte, Laszlo Tokes încearcă să pună constant presiune pe liderii UDMR, nemulţumit că resursele obţinute de aceştia de la Bucureşti nu sunt împărţite egal şi cu civicii radicalişti extrinseci Uniunii, concomitent cu boicotarea fruntariilor statului român sub masca revizionismului autonomist. „Cu mijloace învechite nu putem face nimic. Nici UDMR nu se poate îmbunătăţi şi nici greşelile celuilalt partid aflat la conducerea României nu se pot repara prea uşor. Avem nevoie de un nou partid", a afirmat Tokes punctând faptul că UDMR a rămas la „nivelul politicii Gyurcsany". Şi ca spectacolul pastorului reformat să fie complet, la adunarea CNMT-ului de la Odorhei a participat şi locţiitorul secretarului de stat pe probleme de politici naţionale, subsecretarul de stat Repas Zsuzsanna, care a dat apă la moară tendinţelor revizioniste ale civicilor din jurul acestuia. „Dacă autonomia este valabilă pentru unii, ea trebuie să fie valabilă şi pentru maghiarii din
Ardeal", a spus Repas.
Tokes consideră că este nevoie de un nou partid care să fie purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie
Curierul National, 2010. december 6. – - Constantin Rucăreanu
Potrivit acestuia, noul partid ar relansa politica naţională a maghiarilor, ar fi purtătorul de cuvânt al autonomiei şi continuatorul schimbării de regim începute în 1989
Preşedintele CNMT, Tokes Laszlo, susţine că maghiarii au nevoie de un nou partid, care să fie "purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie", adăugând că UDMR ar trebui "să se hotărască dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor", conform Mediafax. Tokes Laszlo a declarat, la Adunarea generală anuală a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), care a avut loc, sâmbătă, la Odorheiu Secuiesc, că intenţionează să înfiinţeze un nou partid, care se va numi Partidul Popular din Ardeal. Potrivit acestuia, noul partid ar relansa politica naţională a maghiarilor, ar fi purtătorul de cuvânt al autonomiei şi continuatorul schimbării de regim începute în 1989.
Tokes: Este nevoie de o schimbare în politica naţională maghiară, dar cu alte mijloace decât cele folosite de UDMR
"Cu mijloace învechite nu putem face nimic. Nici UDMR nu se poate îmbunătăţi şi nici greşelile celuilalt partid aflat la conducerea României nu se pot repara prea uşor. Avem nevoie de un nou partid", a spus Tokes. "Este trist că UDMR este încă la nivelul politicii Gyurcsany, s-a aliat cu cine s-a putut şi, în ciuda dezastrului, este gata să mărşăluiască alături de actualul Guvern şi să îi discrediteze pe maghiari. Ce fel de oameni am ales noi? Ar fi timpul ca UDMR să se hotărască dacă îi reprezintă pe maghiari la Bucureşti sau Bucureştiul în faţa maghiarilor", a afirmat Tokes.
Preşedintele CNMT a făcut un apel la toţi maghiarii să se întărească prin căutarea şi oferirea de sprijin reciproc
Tokes a precizat că momentul actual este cel mai oportun schimbării de regim, având în vedere şi situaţia din Ungaria, unde partidul de guvernământ, care beneficiază de un sprijin de două treimi din partea Parlamentului, a aprobat legea privind obţinerea simplificată a cetăţeniei de către maghiarii de peste hotare şi "astfel nu mai ţinteşte revizuirea graniţelor, ci unificarea transfrontalieră a naţiunii". "Din '89 nu îmi amintesc să avem o asemenea şansă să revenim pe drumul cel bun. Este păcat să ne împotrivim Ungariei şi să ducem o politică diferită. Partidul Popular din Ardeal este singurul care poate fi purtătorul de cuvânt al politicii de autonomie. Trebuie să ne găsim aliaţi şi în alte partide, pentru că doar aşa vom putea realiza integrarea noastră în politica europeană", a spus Tokes. În finalul discursului său, Tokes a făcut un apel la toţi maghiarii să se întărească prin căutarea şi oferirea de sprijin reciproc.
Consiliul Naţional al Maghiarilor din Transilvania a votat pentru înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal
Totodată, delegaţii la Adunarea generală a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT) au votat, sâmbătă seară, la Odorheiu Secuiesc, judeţul Harghita, hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal (PPMA). Hotărârea privind înfiinţarea Partidului Popular Maghiar din Ardeal a fost votată de 222 de delegaţi din cei 230 prezenţi, iar opt s-au abţinut de la vot. Potrivit hotărârii, acest partid se înfiinţează pentru reprezentarea intereselor politice ale comunităţii maghiare din Ardeal. PPMA "se va construi pe fundamentul sistemului de valori al CNMT", trebuie să fie un partid în care fiecare maghiar trebuie să îşi găsească locul, indiferent dacă a activat sau nu în vreo organizaţie maghiară. Membrii fondatori ai PPMA vor fi propuşi de prezidiul CNMT şi vor avea sarcina de a înregistra juridic partidul. Întrebat de ce era nevoie de înfiinţarea unui nou partid al maghiarilor, preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, a declarat că, în pofida eforturilor pe care Consiliul le-a depus în vederea ajungerii la un numitor comun cu UDMR şi PCM pentru obţinerea autonomiei, acest lucru nu s-a reuşit.
Toro: CNMT a optat pentru formula de partid popular pentru că este cel mai aproape de năzuinţele şi de setul de valori ale comunităţii maghiare din Transilvania
La Adunarea generală anuală a CNMT au participat 230 de reprezentanţi ai acestuia din ţară, pe ordinea de zi figurând darea de seamă, prezentarea unor proiecte de viitor, alegerea conducerii CNMT pentru anul viitor, precum şi dezbaterea asupra oportunităţii înfiinţării unui nou partid. Manifestarea a fost prezidată de europarlamentarul Tokes Laszlo, de preşedintele executiv al CNMT, Toro T. Tibor, de preşedinele regional al Ţinutului Secuiesc, Laszlo Janos, de preşedintele regional pentru Transilvania centrală, Gergely Balazs din Cluj, de preşedintele regional Partium, Orban Mihaly din Oradea, şi de vicepreşedintele CNMT Szilagyi Zsolt. La Adunarea generală a CNMT a participat, din partea Guvernului de la Budapesta, locţiitorul secretarului de stat pe probleme de politici naţionale, subsecretarul de stat Repas Zsuzsanna.
Radicalii lui Laszlo Tokes lansează un nou partid
Evenimentul Zilei, 2010. december 6.
Consiliul Naţional al Maghiarilor din Transilvania (CNMT), condus de europarlamentarul Laszlo Tokes, a decis sâmbătă înfiinţarea unui nou partid al maghiarilor: Partidul Popular al Maghiarilor din Ardeal (PPMA).
Potrivit Agerpres, în documentul de înființare a noii formațiuni se stipulează că "acest partid va reprezenta interesele politice ale comunităţii maghiare din Ardeal şi se va construi pe fundamentul sistemelor de valori ale CNMT". Documentul prevede că PPMA trebuie să fie un partid în care orice maghiar să-şi găsească locul, indiferent dacă a activat sau nu în vreo organizaţie.
Membrii fondatori ai noului partid urmează să fie propuși de CNMT, vor avea sarcina înregistrării sale juridice și vor negocia cu organizaţiile politice, cu societatea civilă şi bisericile istorice maghiare privind posibilitatea formării unor colaborări electorale de viitor, destinate asigurării reprezentării maghiarilor în Parlamentul României şi în administraţia publică locală.
Obiectiv: autonomia maghiarilor
Chiar dacă au fost voci care au spus că înfiinţarea partidului ar trebui amânată, preşedintele CNMT, Tokes Laszlo, a susţinut că PPMA va avea o şansă la alegerile din 2012 doar dacă va fi înregistrat cât mai repede.
Vicepreşedintele CNMT, Toro T. Tibor, a precizat că s-a simţit nevoia înfiinţării unui nou partid pentru că nu s-au făcut paşi concreţi în obţinerea autonomiei maghiarilor. Toro a spus că UDMR este interesat într-o "politică dâmboviţeană" şi colaborează cu toate partidele de la guvernare, dar nu pentru interesele maghiarilor. În privința Partidului Civic Maghiar, Toro a precizat că "nu a depăşit faza de după naştere" şi are o conducere care nu
este interesată de dezvoltarea formaţiunii.
Tokes îşi face partid şi naţie transfrontalieră
Gandul, 2010. december 6– Marian SULTĂNOIU
Consilierul prezidenţial pentru minorităţi, Peter Eckstein Kovacs, spunea despre Laszlo Tokes că-şi formulează "colţuros" declaraţiile.
Eu m-aş încumeta să spun că le formulează cu mare inconştienţă. Un vicepreşedinte al Parlamentului European care susţine "că nu mai ţinteşte revizuirea graniţelor, ci unificarea transfrontalieră a naţiunii", dat fiind că momentul actual "este cel mai oportun schimbării de regim", având în vedere şi situaţia din Ungaria, unde partidul de guvernământ a aprobat legea privind obţinerea simplificată a cetăţeniei de către maghiarii de peste hotare, nu cred că este doar colţuros în exprimare, ci că nu are măsura gravităţii spuselor sale, coroborate cu funcţia pe care o deţine. Laszlo Tokes vorbeşte, din postura de europarlamentar, în numele "autonomiei comunitare", despre schimbarea statu quo-ului zonal, despre "îndreptarea greşelilor Trianonului", despre similitudini între Ţinutul Secuiesc şi Kosovo; vorbeşte, de asemenea, despre nevoia ca minoritatea maghiară să-şi "negocieze" statutul în stradă, "secuimea având nevoie de un instrument de tip catalan", moment în care UDMR, - partid colaboraţionist, în opinia pastorului - nu va mai fi la guvernare pentru că "vom manifesta împotriva lor".
Tokes duce o luptă pe viaţă şi pe moarte - trecând peste orice normă comunitară şi diplomatică - cu celelalte formaţiuni politice ale minorităţii sale - Uniunea Democrat Maghiară şi Partidul Civic Maghiar -, pentru a parcurge distanţa de la postura de lider spiritual al maghiarilor din România, la cea de lider al marelui partid al maghiarimii transilvane. El a anunţat înaintea începerii Adunării generale anuale a Consiliului Naţional al Maghiarilor din Transilvania, desfăşurat, sâmbătă, la Odorheiu Secuiesc, că intenţionează să înfiinţeze un nou partid, care se va numi Partidul Popular Maghiar din Ardeal, iar Consiliul a decretat imediat înfiinţarea acestei formaţiuni. PPMA ar urma să relanseze politica naţională a maghiarilor, fiind "purtătorul de cuvânt al autonomiei" şi "continuatorul schimbării de regim început în 1989". Schimbarea politicii naţionale maghiare, având drept vector noul partid etnic, nu va mai avea, în opinia lui Tokes, nicio legătură cu mijloacele învechite, folosite până acum de UDMR.
Şi pastorul nu critică, cu frenezie, doar Uniunea, ci şi PDL "ale cărui greşeli nu se pot repara prea uşor". "Este trist că UDMR s-a aliat cu cine s-a putut şi, în ciuda dezastrului, este gata să mărşăluiască alături de actualul Guvern şi să îi discrediteze pe maghiari", spune el, lăsând să se înţeleagă că noul partid va fi unul radical extrem, de o cu totul altă factură decât cea a UDMR, şi făcându-ne să înţelegem, în sfârşit, ce vrea să spună atunci când se referă la schimbarea de regim.
Agitaţia politică a liderului maghiar, declanşată încă din vară - atunci când la Şedinţa Forumului de Coordonare Maghiar din Transilvania, programată în cadrul Universităţii de Vară Tusvanyos, vorbea de nevoia maghiarilor de a ieşi în stradă, pentru obţinerea autonomiei - a ajuns la cote extreme. Nu este, însă, de mirare atâta timp cât răspunsurile care i s-au dat, indiferent de gravitatea declaraţiilor sale, la nivel de guvern, preşedinţie ori CSAT, au fost insignifiante, dacă nu chiar penibile.
Mai mult, deunăzi, când pastorul caracteriza Ziua Naţională a României drept "zi de doliu" pentru maghiari, consilierul prezidenţial, Sebastian Lăzăroiu, l-a scuzat pe Tokes, susţinând că declaraţia sa a fost doar "neinspirată şi inabilă", dar nu şi "antiromânească". Pentru Lăzăroiu adevăratul pericol nu vine dinspre Tokes, ci dinspre Victor Ponta şi Victor Boştinaru, "adevăraţii inamici" ai României, elemente extrem de periculoase. De ce?! Doar pentru că nu susţin politica PDL-UDMR?
Sincer, cred că trăim în plin absurd, iar absurzii care ne guvernează susţin că sunt nişte tipi comuni.
Erdélyi Magyar Néppárt alakul a közeljövőben
Magyar Hírlap, 2010. december 6.
Az RMDSZ komoly ellenfele lesz az Erdélyi Magyar Néppárt, amely a Fidesz bizalmát is élvezi
Komoly ellenfelet kapnak az eddigi, Romániában működő magyar pártok: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt mellett a jövő nyáron létrejön az autonomista Erdélyi Magyar Néppárt.
Az új erdélyi magyar párt a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) égisze alatt alakul meg – döntötte el az EMNT országos küldöttgyűlése. Az erdélyi politikus nem vállal a pártban vezető tisztséget, de az erkölcsi és politikai tőke jelentős részét ő adja majd. A megalakulás előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt a jelek szerint élvezi az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz és a magyar kormány támogatását. Az erdélyi politikus és a magyar kormányfő kifejezetten bizalmas és baráti viszonyt ápol egymással, s az új párt megalapításáról szóló tanácskozáson képviseltette magát a magyar kormány is. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az EMNT szombati, Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésén kijelentette: a magyar kormány legfőbb célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia, „ezért a magyar államnak kötelessége támogatni ezeket a törekvéseket". Elmondta azt is, a kormány szövetségeseket keres nemzetépítő munkájához, Tőkés László és az EMNT pedig stabil és megbízható partnerük volt és marad a továbbiakban is. A küldötteket levélben köszöntötte Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke, aki azt írta: „Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni."
Tőkés szerint „itt az idő folytatni az 1989-ben megkezdett rendszerváltást. Az egységdemagógián túl kell lépnünk." Mint mondta, a magyarországi változásokkal elérkezett a nemzetpolitikai rendszerváltozás ideje, amelynek két pillére van: a határok feletti nemzetegyesítés és a határon túli magyar közösségek önrendelkezése. „Ennek a képviseletére vállalkozna a létrejövő néppárt, amelynek rövidítése (ENP) azonos az Európai Néppárt betűszavával" – fogalmazott a tanácskozáson Tőkés.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a Magyar Hírlapnak azzal indokolta az új alakulat szükségességét, hogy az eddigi erdélyi pártok közül egyik sem töltötte be kellő módon a magyar önrendelkezés kivívását célzó hivatását. „Az új pártnak az autonómia kérdését pártpolitikai eszközökkel is képviselnie kell. Ezért olyan formáció szükséges, amely nemcsak retorikai szinten és szavazatgyűjtés céljából használja az autonómiát, hanem valóban képviseli az ilyen törekvéseket" – érvelt Toró, aki azt is elmondta: névválasztásuk az erdélyi magyarság sokszínűségére utal, és arra, hogy az új pártnak olyan befogadó gyűjtőpártnak kell lennie, amelyben minden magyarnak meg kell találnia a helyét. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy az új erdélyi párt alapítói és a Fidesz vezetői között több mint húsz éve tartó barátságok alakultak ki, ami a Fidesz-kormánnyal meglévő és kialakítandó jó kapcsolatot vetíti előre. Toró szerint a másfél milliós erdélyi magyarság elbír egy harmadik politikai pártot, és jelezte azt is, hogy eljött az ideje az RMDSZ-szel való tartalmas és valós párbeszédnek az erdélyi magyarokért. Mivel pedig utóbbiaknak nemcsak egy szeletét kívánják képviselni, hanem az egész közösséget, tárgyalni fognak a már meglévő tömörülésekkel, civilszervezetekkel és egyházakkal is.
Kristály Lehel
Új pártot alapít Erdélyben Tőkés László
FH, 2010. december 5.
Székelyudvarhelyen tartotta Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amely Erdélyi Magyar Néppárt (EMN) néven új politikai erő alapítását határozta el - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtóirodája. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke arról beszélt, hogy hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. Le kell mosni a gyalázatot, amit az elmúlt években rákentek a felelősség nélküli politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni - mondta Tőkés. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás határon átnyúló módon, illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassanak a kommunista múlt zárványaitól.
Politikai irányváltásra van szükség - mondta az EP-alelnök. Az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a "gyurcsányi szinten" rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez - fogalmazott Tőkés. Indokolásuk szerint az elmúlt húsz esztendő kevéssé vitte őket közelebb az erdélyi magyarság stratégiai céljainak megvalósításához, mert a közösségük politikai képviseletét eddig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű hivatását és feladatát.
Az EMN-nek az elfogadott határozat értelmében olyan befogadó gyűjtőpártnak kell lennie, amelyben minden, az említett értékeket magáénak valló, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban melyik magyar szervezet keretében tevékenykedett. A szervezet az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne - hangsúlyozta Tőkés.
A pártalapítás kapcsán kisebb vita alakult ki, mert bár abban egyetértettek, hogy szükség van hiteles, valóban az autonómia iránt
elkötelezett politikai pártra, egyesek az időzítést nem tartották alkalmasnak, mások pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy óriási munka egy párt bejegyzése Romániában. Végezetül
nyolc tartózkodás mellett a Küldöttgyűlés elfogadta a pártalapítást szorgalmazó határozatot.
Pártalapításról döntöttek Tőkésék
Népszabadság, 2010. december 5.
Néppárt létrehozásáról döntött a Tőkés László volt református püspök vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az RMDSZ szerint a megosztottság a romániai magyarok parlamenti képviseletét veszélyezteti.
Az új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. A küldöttek szinte egyhangúlag, csupán néhány tartózkodás mellett egy évvel meghosszabbították az EMNT 15 tagú elnökségének mandátumát, az elnöki tisztséget a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezető elnöki posztot pedig Toró T. Tibor tölti be.
Az elmúlt hónapokban már a levegőben volt egy új romániai magyar politikai alakulat megalakításának a lehetősége, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett a harmadik lenne. (Az RMDSZ hivatalosan érdekvédelmi szervezet, pártként nincs bejegyezve.) A közbeszédben úgy jelent meg ez az értesülés, hogy maga az EMNT alakulna át párttá, amely tulajdonképpen amolyan Tőkés-párt lenne. A szervezet elnöke, akárcsak Toró T. Tibor ugyanakkor számos korábbi nyilatkozatában cáfolta ezt. Hangsúlyozták: az EMNT nem akar párttá alakulni, civil mozgalomként kell folytatnia tevékenységét. Toró legutóbbi lapinterjújában azt is jelezte: egyelőre még nem kristályosodott ki, milyen formában szülessen meg az új párt, az EMNT mindenesetre erkölcsi és logisztikai támogatását adja majd.
A pártalapítást célzó előterjesztés szerint a romániai magyar közösség politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű feladatát. Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szüksége van egy új politikai szervezet - az Erdélyi Magyar Néppárt - létrehozására, abban minden, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét - áll a tervezetben.
Markó Béla viszont felelőtlennek tartja az EMNT pártalapítási szándékát. Az RMDSZ elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét. Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre - fogalmazott Markó Béla.
Nagy sikerként üdvözölték viszont az új párt alapításáról szóló döntést Budapesten. Schmitt Pál az EMNT gyűlésén is felolvasott levelében megállapítja: Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne a visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője beszédében rámutatott, Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet a legszélesebb összefogás fontosságára, és - mint fogalmazott - a magyar kormány ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket. Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partner volt és marad a továbbiakban is - tette hozzá.
A romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szüksége
MTI, 2010. december 5.
A romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szükség, amely az Európai Néppárt "nemzeti leágazása" lehetne - hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hétvégi székelyudvarhelyi küldöttgyűlésén Tőkés László európai parlamenti alelnök, a szervezet elnöke.
Az EMNT erről szóló - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - vasárnapi közleményében beszámolt arról, hogy az előző napon rendezett gyűlésen felolvasták Schmitt Pál levelét. A magyar köztársasági elnök megállapította: "Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne a visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni."
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője beszédében rámutatott: Trianon hatalmas trauma volt, de olyan trauma, amely "megmutatta, hogy néhány év, évtized alatt fel lehet építeni a romokból egy országot, kiváló oktatási rendszerrel, innovatív elképzelésekkel. Ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes - mondta. Kijelentette: a magyar kormány legfőbb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia. Úgy vélte: Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet a legszélesebb összefogás fontosságára, és - mint fogalmazott - a magyar kormány ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket. Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partner volt és marad a továbbiakban is - tette hozzá.
Tőkés László kifejtette: a magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a "kegyelmi idő", amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Az erdélyi magyar politikában is irányváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: az érdekképviseletet kisajátítani akaró , a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a "gyurcsányi szinten" rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez. Tőkés szerint az RMDSZ pillanatnyi érdekeket követő konjunktúrapolitikát folytat, a Magyar Polgári Párttal (MPP) pedig strukturális gondok vannak, vezetőivel nem lehet szót érteni. Az EMNT elnöke ezért tartja szükségesnek egy új, befogadó jellegű gyűjtőpárt létrehozását.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő az új párt létrehozásáról szóló tervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű feladatát". Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szüksége van egy új politikai szervezet - az Erdélyi Magyar Néppárt - létrehozására, abban minden, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét áll a tervezetben.
Markó Béla viszont felelőtlennek tartja az EMNT pártalapítási szándékát. Az RMDSZ elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét. "Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban
különvéleménye van, pártot hozzon létre" – fogalmazott Markó Béla.
Új politikai erő alakul Erdélyi Magyar Néppárt néven
Krónika, 2010. december 5. – Dénes Emese
Egy új politikai erő, az autonomista törekvésű Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlése szombaton, Székelyudvarhelyen. A gyűlésen elhangzott: szükség van az új pártra, ugyanis a másik két romániai magyar politikai alakulat, az RMDSZ és az MPP – különböző okoknál fogva – keveset tett azért, hogy a széleskörű autonómia megvalósuljon, miközben a magyar közösségnek ez biztosítaná a megmaradást és az itthon boldogulás lehetőségét.
A Székelyudvarhelyen megtartott eseményen összesen 225 küldött vett részt: 205 területi (a 210-ből), négy szakbizottsági küldött, valamint a 15 tagú elnökség, és végül mindössze 8 tartózkodással döntöttek az új politikai alakulat létrehozásáról, továbbá az alapelvekről, amelyek mentén működnie kell majd az Erdélyi Magyar Néppártnak.
Bár néhányan a halasztást szorgalmazták, a többség mégis egyetértett abban, hogy most van a megfelelő pillanat, amikor meg kell alakulnia egy új politikai erőnek, amely az autonómia elérését tartja a legfőbb céljának. „Erdélyben politikai irányváltásra van szükség" – mondta Tőkés László, az EMNT elnöke, aki úgy véli: a magyarországi változások megérlelték a nemzetpolitikai rendszerváltozás idejét, amelynek a határok feletti nemzetegyesítést és a határon túli magyar közösségek önrendelkezését kell szem előtt tartania.
Az EMNT elnöke rámutatott: hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. „Le kell mosni a gyalázatot", amit az elmúlt években „rákentek" a „felelősség nélküli" politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni – emelte ki Tőkés László. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás (határon átnyúló módon), illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassunk a kommunista múlt zárványaitól.
Az Erdélyi Magyar Néppárt munkanevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván.
EMNT: ne december 1. legyen Románia nemzeti ünnepe
Az EMNT Országos Küldöttgyűlése elfogadott egy határozatot, amelyben kérik az ország hivatalos vezetését, hogy módosítsa Románia nemzeti ünnepének dátumát. A módosítást szorgalmazó javaslatot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke tette, aki szerint az ország nemzeti ünnepét egy olyan napon kell tartani, amellyel a magyarok is azonosulni tudnak. „Tekintettel arra, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak soha nem lesz oka az ünneplésre december 1-jén, felszólítjuk az ország hivatalos vezetését, hogy jelöljön ki egy olyan napot a nemzeti ünnepre, amellyel románok és magyarok is azonosulni tudnak" – mondta Jakab István
Tőkés kifejtette: az új párt, egy korszerű, európai értékrendre épülő, „sokhangú" erő kíván lenni, beszélt ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kudarcáról, majd hozzátette, az RMDSZ-nek muszáj lesz figyelnie az új politikai alakulatra, az MPP-nek pedig rendeznie kell a vezetése körüli legitimitási problémákat. Az EMNT elnöke a továbbiakban egy pluralitásra épülő választási együttműködésben látja a parlamenti képviselet, illetve az autonómiáért folytatott eredményes küzdelem zálogát. Tőkés nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, mondván: szakítani kell ez egységesség elvével.
Az EMNT-elnök azt mondta: az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten" rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez – oda kerültünk, mutatott rá az erdélyi képviselő, hogy Románia lakosságának többsége nem jön ki a fizetéséből, a létminimum szintjén tengődik. „Kiket választottunk? – tette fel a retorikai kérdést Tőkés. Az RMDSZ-nek el kellene döntenie végre, hogy Bukarestet képviseli az erdélyi magyarság előtt, vagy a választói, az erdélyi magyarság érdekeit érvényesíti a román fővárosban".
„Itt az ideje, hogy megértsük: ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes" – mondta a küldöttgyűlésen Répás Zsuzsanna, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette: a nemzeti célok elérésében egyaránt fontos a politikai pluralizmus és az összefogás, az anyaországnak pedig kötelessége a magyarok összefogását segíteni határon innen és túl.
Az új párt létrehozásáról szóló döntést követően a szervezet választmányának január végéig kell határoznia a párt bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, amelynek meg kell majd tennie a bejegyzéshez szükséges lépéseket. Romániában ugyanis egy párt bejegyzéséhez huszonötezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke abban bízik, hogy a jövő nyári Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondhatják, hogy új magyar párt született Erdélyben.
Az Országos Küldöttgyűlésen ugyanakkor döntöttek a Magyarnak lenni jó című program elindításáról is, amelynek lényege a gyorsított honosítási eljárás igénybevételére buzdítani a romániai magyar közösséget, valamint felkészülni a jövőben esedékes európai népszámlálásra.
Ismertették a demokráciaközpontok működését és szerepét, majd egyhangú szavazással meghosszabbították a jelenlegi elnökség mandátumát. Az EMNT 15 tagú elnökségében személyi csere nem történt, a küldöttek újabb egy éves mandátumra bizalmat szavaztak nekik, így az EMNT elnöki tisztségét továbbra is Tőkés László, az ügyvezetői pozíciót pedig Toró T. Tibor tölti be.
Magyar Néppárt alakul – Küldöttgyűlést tartott a hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Új Magyar Szó, 2010. december 6. – Baloga-Tamás Erika
Ellenszavazat nélkül, nyolc tartózkodással döntötte el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Székelyudvarhelyen megtartott országos küldöttgyűlése azt, hogy Erdélyi Magyar Néppárt néven autonomista pártot alapít. Tőkés László nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, szerinte szakítani kell ez egységesség elvével.
Ellenszavazat nélkül, nyolc tartózkodással döntötte el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Székelyudvarhelyen megtartott országos küldöttgyűlése azt, hogy Erdélyi Magyar Néppárt néven autonomista pártot alapít. Tőkés László nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, szerinte szakítani kell ez egységesség elvével. Markó Béla RMDSZ-elnök ezzel szemben felelőtlenségnek tartja az EMNT pártalapítási szándékát.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésével kapcsolatos teendőket kezdeményező bizottságra bízzák. A testület tagjait az EMNT választmánya jelöli ki, legkésőbb 2011. január 31-ig – tudtuk meg Gergely Balázstól. „Ez azonban tág határidő, nem hiszem, hogy a tagok kijelölése ennyire elhúzódna" – magyarázta az ÚMSZ-nek az EMNT közép-erdélyi régióelnöke.
Lapunk úgy tudja, hogy a kezdeményező bizottság, illetve később a párt vezetője Toró T. Tibor, az EMNT jelenlegi ügyvezető elnöke lesz. Ezt az információt korábban lapunk kérdésére maga Toró sem cáfolta. A testületnek várhatóan tagja lesz az EMNT régióelnökeinek és alelnökeinek többsége is.
Bár voltak, akik a halasztást szorgalmazták, a többség mégis egyetértett abban, hogy most van a megfelelő pillanat, amikor meg kell alakulnia egy új politikai erőnek, amely az autonómia elérését tartja a legfőbb céljának. Elhangzott: szükség van erre, ugyanis a másik két romániai magyar politikai alakulat, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) – bár különböző okoknál fogva – keveset tett azért, hogy a széles körű autonómia megvalósuljon, miközben a magyar közösségnek ez biztosítaná a megmaradást és az itthon boldogulás lehetőségét – fogalmaztak a küldöttek egy manifesztumban.
Tőkés László, az EMNT elnöke azt mondta: az új párt korszerű, európai értékrendre épülő, „sokhangú" erő kíván lenni. Beszélt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kudarcáról, majd hozzátette, az RMDSZ-nek muszáj lesz figyelnie az új politikai alakulatra, az MPP-nek pedig rendeznie kell a vezetése körüli legitimitási problémákat, és a továbbiakban egy pluralitásra épülő választási együttműködésben látja a parlamenti képviselet, illetve az autonómiáért folytatott eredményes küzdelem zálogát. Az elnök nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, mondván: szakítani kell ez egységesség elvével.
Markó Béla felelőtlenségnek tartja a pártalapítást
Az RMDSZ elnöke felelőtlennek tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pártalapítási szándékát, ugyanis – mint fogalmazott – a megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét.
„Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség, és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre" – fejtette ki az RMDSZ elnöke.
Az Országos Küldöttgyűlésen döntöttek a Magyarnak lenni jó program elindításáról is, amelynek lényege a gyorsított honosítási eljárás igénybevételére buzdítani a romániai magyar közösséget, valamint felkészülni a jövőben esedékes európai népszámlálásra. Bemutatták a magyar kormány együttműködésével indított Demokrácia központok program működését és szerepét, majd egyhangú szavazással meghosszabbították a jelenlegi elnökség mandátumát.
Az EMNT elnöki tisztségét így a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezetői tisztséget pedig Toró T. Tibor tölti be. A Székelyudvarhelyen tartott eseményen Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumának helyettes államtitkára és a Kereszténydemokrata Néppárt delegációja is jelen volt, az SZNT részéről Tulit Attila üdvözölte a jelenlévőket, Schmitt Pál Magyarország köztársasági elnöke levélben szólt a közgyűlés résztvevőihez.
Ne december 1-jén legyen Románia nemzeti ünnepe
Az EMNT Országos Küldöttgyűlése határozatot fogadott el, amelyben kérik az ország hivatalos vezetését, hogy módosítsa Románia nemzeti ünnepének dátumát. A módosítást szorgalmazó javaslatot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke tette, aki szerint az ország nemzeti ünnepét egy olyan napon kell tartani, amellyel a magyarok is azonosulni tudnak.
„Tekintettel arra, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak soha nem lesz oka az ünneplésre december 1-jén, felszólítjuk az ország hivatalos vezetését, hogy jelöljön ki egy olyan napot a nemzeti ünnepre, amellyel románok és magyarok is azonosulni tudnak" – mondta Jakab István.
Autonomista politikai erő a palettán: Erdélyi Magyar Néppárt – Az alakulat létrehozásáról az EMNT küldöttgyűlése döntött
Szabadság, 2010. december 6.
Jelenleg egy érdekvédelmi szövetsége, egy politikai pártja, két nemzeti tanácsa és egy bejegyzés előtt álló, úgyneve zett autonomista politikai alakulata van az erdélyi magyarságnak: az RMDSZ, az MPP, az EMNT, az SZNT és az EMN képviseli kisebbségünket. Utóbbi létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombaton Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. A küldöttek szinte egyhangúlag, csupán néhány tartózkodás mellett egy évvel meghosszabbították az EMNT 15 tagú elnökségének mandátumát, az elnöki tisztséget a továbbiakban is Tőkés László, az ügyvezető elnöki posztot pedig Toró T. Tibor tölti be. Korábban az a hír járta, hogy maga az EMNT alakulna át párttá, amely tulajdonképpen amolyan „Tőkés-párt" lenne.
Szombaton, Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlésén az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A romániai magyarságnak befogadó jellegű gyűjtőpártra van szüksége, amely az Európai Néppárt „nemzeti leágazása" lehetne – hangsúlyozta az értekezleten Tőkés László európai parlamenti alelnök, a szervezet elnöke. Az EMNT erről szóló vasárnapi közleményében beszámolt arról, hogy az előző napon rendezett gyűlésen felolvasták Schmitt Pál levelét. A magyar köztársasági elnök megállapította: „Magyarországon és Erdélyben is eljött az ideje, hogy immár ne visszafelé nézzünk, hogy ne lehetetlenekben gondolkodjunk, hanem tanuljunk meg remélni."
„Trianon hatalmas trauma volt"
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője beszédében rámutatott: Trianon hatalmas trauma volt, de olyan trauma, amely „megmutatta, hogy néhány év, évtized alatt fel lehet építeni a romokból egy országot, kiváló oktatási rendszerrel, innovatív elképzelésekkel. Ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes – mondta.
Kijelentette: a magyar kormány legfőbb nemzetpolitikai célkitűzése, hogy minden magyar ember teljes életet élhessen szülőföldjén, és erre a legjobb garancia az autonómia. Úgy vélte: Tőkés László szerepvállalásával jó esélye van annak, hogy minden eddiginél nagyobb súllyal lehessen képviselni az erdélyi magyarság autonómiájának ügyét az Európai Parlamentben. A politikus felhívta a figyelmet a legszélesebb összefogás fontosságára, és – mint fogalmazott – a magyar kormány ehhez a nemzetépítő munkához keres szövetségeseket. Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács stabil és megbízható partner volt és marad a továbbiakban is – tette hozzá.
Tőkés: gyurcsányi szinten az RMDSZ gazdaságpolitikája
Tőkés László kifejtette: a magyarországi választások eredményeképpen elérkezett az a „kegyelmi idő", amikor végre folytatni lehet az 1989-ben elkezdődött, majd félresiklatott rendszerváltozást. Az erdélyi magyar politikában is irányváltásra van szükség. Úgy fogalmazott: az érdekképviseletet kisajátítani akaró, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten" rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez. Tőkés szerint az RMDSZ pillanatnyi érdekeket követő konjunktúrapolitikát folytat, a Magyar Polgári Párttal (MPP) pedig strukturális gondok vannak, vezetőivel nem lehet szót érteni. Az EMNT elnöke ezért tartja szükségesnek egy új, befogadó jellegű gyűjtőpárt létrehozását.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő az új párt létrehozásáról szóló tervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű feladatát". Az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szüksége van egy új politikai szervezet – az Erdélyi Magyar Néppárt – létrehozására, abban minden, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét – áll a tervezetben.
Markó: felelőtlenség az EMNT pártalapítási szándéka
Markó Béla viszont felelőtlennek tartja az EMNT pártalapítási szándékát. Az RMDSZ elnöke egy vasárnapi nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy megosztottság veszélybe sodorja a magyarság politikai képviseletét. „Az RMDSZ az elmúlt években is a lehető legnyitottabban állt minden ideológiához, áramlathoz, és létrehoztuk a Magyar Összefogást. Megvan a keret és megvan a lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk. A következő években erre lesz szükség és nem pedig arra, hogy mindenki, akinek éppen egy adott pillanatban különvéleménye van, pártot hozzon létre" – fogalmazott Markó Béla.
Rabszolga-kereskedő RMDSZ, kalózkapitány Szász Jenő
A Szabadság azon kérdésére válaszolva, hogy már nem eléggé széles a politikai és érdekképviseleti paletta, Gergely Balázs, az EMNT Közép-Erdélyi Régió elnöke elmondta: nem gondolják, hogy túl sok a lehetőség, ellenkező esetben nem vágtak volna bele pártalapításba.
AZ EMNT és az SZNT nem politikai párt, nem rendelkezik azzal az eszköztárral, mint az MPP és az RMDSZ, azaz nincsenek képviselőik a különböző döntéshozó testületekben, így a városi, megyei tanácsokban, parlamentben nem indulnak a választásokon. Az Erdélyi Magyar Néppártnak ugyanaz a szellemisége, célkitűzése, mint az EMNT-nek, előbbinek viszont lesz politikai eszköze, azaz indul a választásokon, utóbbi civil politikai mozgalom marad.
Az RMDSZ-ről és MPP-ről az a véleménye, hogy jól indult mindkettő, de most az RMDSZ egy rabszolga-kereskedő hajóhoz hasonlítható, arra fele sodródik, amerre fúj a szél, mindenkinek árul mindannyiunkat. Szerinte az MPP-vezető Szász Jenő pedig kalózkapitányként viselkedik a politikai életben, azon ügyködik, hogy minél több és nagyobb hajót kiraboljon, csak ez látszik a tevékenységéből. – A jobb sorsra érdemes legénység tulajdonképpen a Szász Jenő túsza – mondta Gergely Balázs.
Hozzátette: a harmadik párt számára Tőkés az iránytű, ugyanis az Európai Parlament alelnöke 20 éven keresztül jó kapitánynak bizonyult, megbízható erőt képvisel, a cél, azaz különböző autonómia formák elérésének az irányába vezeti a hajót. – A másik két hajóból is átszállnak hozzánk – fejezte ki reményét a politikus.
Úgy gondolja, az autonómia az RMDSZ és az MPP számára olyan, mint Demszky Gábor volt budapesti főpolgármesternek a 4-es metró: kampányban használják a témát, szavazatokat gyűjtenek vele, de nem építik.
Még egy párt, az üzenet maradt
Hargita Népe, 2010. dsecember 6. – Isán István Csongor
Háromra duzzadhat az erdélyi magyar politikai szervezetek száma, miközben erőteljes népességcsökkenésről szólnak az előrejelzések. Úgy látszik, akik itt maradtunk, minél kevesebben vagyunk, annál kevésbé értjük egymást. Miközben látszólag ugyanazokat a szavakat mondogatjuk, és ugyanazok az arcok köszönnek vissza mindenféle betűkombinációval illetett szervezetek elnökségi, illetve vezetőségi köreiből.
De haladjunk lépésről lépésre. Az új párt az autonómia kivívását tűzte ki céljául. Azt hiszem, nincs Romániában olyan magyar szervezet – legyen az politikai vagy civil –, amelyik ne akarná kivívni az autonómiát. Ellenben olyant még nem láttam, amelyiknek pontos forgatókönyve lenne arra, hogy ezt miként lehet véghezvinni. Általában mindenki leragad abban a fázisban, amikor kidolgozunk egy tervezetet, és kérjük a nemzetközi szervezeteket, hogy fenekeljék el a szemtelen románokat, ha ellenkeznek. Mert ez nekünk nagyon kell, a románok elfenekelése is, de az autonómia még inkább. (Egyébként egyetértek mind az elfenekelés kérdésével, mind az autonómia szükségességével.) De én még mindig nem látom, hogy mitől következne be, amit szeretnénk. Konkrét, lépésről lépésre kidolgozott stratégiája nincs senkinek egy nagyon egyszerű okból kifolyólag: amikor konkrétumokról kezdünk beszélni, akkor kevesebb lehetőség van a szövegelésre, a nagyotmondásra, ehhez pedig nagyon hozzászoktunk.
Ha a bármelyik szervezetben tevékenykedő politikusoknak lett volna valamilyen, legalább távolról elfogadható forgatókönyvük az autonómia kivívására, akkor bizonyára előrukkoltak volna vele. Tőkés László még RMDSZ-es korában, Szász Jenő is már rég megtehette volna, akárcsak Markó Béla és az RMDSZ. Az igazság az, hogy a jelen helyzetben nincs egy ilyen stratégia, mert senki sem tudja (és ez nem teljes mértékben a politikusok hibája), mi lenne a varázsszó, aminek kimondásával megkapnánk, ami nekünk jár. Nem tudja ezt senki, sem a politikusaink, sem egyéb gondolkodó embereink, itthon sem, és Budapesten sem. (Legtöbbet a kérdésben a székelyföldi megyei önkormányzatok tettek az utóbbi két évben, amikor igyekeztek kifelé a Székelyföld egységességét hangsúlyozni, és ebben komoly kommunikációs sikereket is elértek. Ugyanakkor több kérdésben egységes döntés született, így ha nem is elméleti síkon, de legalább a gyakorlat mezején működtetik Székelyföldet.)
Mindezt összevetve, az immáron harmadik párt esetében is úgy érzem, hogy talán egy autonómia-stratégia köré kellett volna felépíteni, ha már ez lett az origójuk, vagyis az autonómia kellett volna a cél legyen, nem a pártalapítás megindoklásának eszköze.
Az új párt is a parlamenti képviselet elvesztésének veszélyétől akarja megóvni a magyarságot, vagyis valami olyan szervezet szeretne lenni, amelyik teljesen átveszi az RMDSZ szerepét, mintegy helyettesíti ezt. Ezért már megindultak az udvarlások is, több RMDSZ-politikust megkörnyékeztek, megpróbálnak elcsábítani. Hogy milyen sikerrel? Az attól is függ, milyen döntéseket hoz a közelgő RMDSZ-kongresszus. Persze ez megint megkérdőjelezi, hogy milyen váltást jelent majd egy ilyen szervezet, milyen pluszt, frissességet nyújt, ha már a politikában meggyökerezett személyiségekre épít, olyanokra, akik az elmúlt húsz évben lassan megmutatták, mire képesek: voltak eredményeik is szép számmal, és tisztán látjuk a korlátaikat is.
Az igazi újdonságot az jelentheti, hogy az új párt majd vélhetően több támogatást kap Magyarországról, mint az MPP kapott annak idején. Valami segítő infrastruktúra építése már beindult a szemünk előtt, és remélem, tévedek, de ha a demokrácia-központokat arra használják fel, hogy az alakuló pártot támogassák, akkor veszélyes játszma indul be a kettős állampolgársághoz fűződő pozitív érzelmekkel. Az MPP esetében nem eredményezett áttörő sikert a Budapestről érkezett támogatás, meglátjuk, majd ebben az esetben hogyan tudják kihasználni ezt és a gazdasági válság eredményezte nehézségek közepette az erdélyi magyarság körében is kialakult tiltakozó hangulatot.
Egyet azonban szinte biztosra meg lehet mondani: nem az új pártnevek, hanem a hiteles személyiségek fogják begyűjteni a szavazatokat. Olyan fiatal, harmincas-negyvenes arcok, akik bizonyítottak is az adminisztrációban, akik nem szavakból, hanem tettekből is felépítettek valamit. Meg persze olyanok is, akik élvezik a polgármesterek támogatását, akikért ezek mozgósítani fognak. És ebben a három közül az egyik politikai szervezet komoly előnyben van.
A harmadik? – A romániai magyarság és a székelység valóságérzékét kis csoportok nyilatkozataival csak ideig-óráig lehet elfödni.
Új Magyar Szó, 2010. december 6. – Székedi Ferenc
Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom – Mişcarea Naţională Maghiară din România szövetség. Néhány hónappal ezelőtt egészen pontosan ezen a néven alakított jogi személyiséget tíz olyan romániai magyar állampolgár, akiknek a neve az addig jogi személyiség nélkül működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz kapcsolódott.
Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom – Mişcarea Naţională Maghiară din România szövetség. Néhány hónappal ezelőtt egészen pontosan ezen a néven alakított jogi személyiséget tíz olyan romániai magyar állampolgár, akiknek a neve az addig jogi személyiség nélkül működő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz kapcsolódott.
Az alapszabályzat szerint az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom vezető testülete az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Consiliul Naţional Maghiar din Transilvania elnevezésű közgyűlés, amely a Szövetség valamennyi szavazati joggal rendelkező tagjából áll. Szombaton Székelyudvarhelyen az EMNM vezető testülete, az EMNT-nek nevezett közgyűlés tanácskozott nem valamennyi szavazati joggal rendelkező tag, hanem olyan szavazati joggal rendelkező küldöttek részvételével, akik ellenszavazat nélkül döntöttek úgy, hogy megalakítják az Erdélyi Néppártot. (Egyes hírforrások szerint az Erdélyi Magyar Néppártot).
Demokratikus és pluralista társadalmakban mi sem természetesebb annál, hogy a hasonló vagy azonos nézeteket valló honpolgárok szövetségekbe, mozgalmakba, pártokba tömörülnek, és ők maguk próbálják rendszerezni céljaikat, kialakítani eljövendő intézményeik működési kereteit. Voltaképpen ezt nevezik alulról építkezésnek. A történelemben és a különböző társadalmakban azonban bőven akad példa arra is, hogy egy kisebb csoport összefog, és ő maga próbál nézeteinek ácsolni tömegtalapzatot. Vajon: a székelyudvarhelyi döntés a kettő közül melyik változatra vonatkozik?
Úgy gondolom, hogy a másodikra. A kisebb csoport alapvető nézetei pedig a különböző megfogalmazások alapján a következők: a romániai magyarság két évtizede (RMDSZ) vagy néhány éve (MPP) működő politikai képviseletei közül egyik sem használt megfelelő és hatékony pártpolitikai eszközöket ahhoz, hogy közelebb lehessen kerülni az erdélyi magyarság autonómiájához. Nem a romániai nemzetiségi önazonosság-megőrzés lépésről-lépésre megteremthető jogi és intézményi kereteire van szükség, hanem egy olyan, általános magyar nemzetpolitikába való beilleszkedésre, amelyben az újjáalakuló nagy nemzet gondoskodik arról, hogy akár más országokban létező alkotóelemei is tökéletesen működjenek.
A „ hogyan"-ról most ne beszéljünk, de ésszerű, hogy ehhez az elképzeléshez egy új pártra van szükség. Miért éppen most? A kis csoport úgy érzékeli: a gazdasági-társadalmi megszorító intézkedések miatt a továbbra is kormányzati részvételt vállaló RMDSZ iránti rokonszenv a mélypontra zuhant, ugyanakkor nő a szólamokon kívül tehetetlen, cselekvőképtelen MPP-ből kiábrándultak tábora is. Mindehhez még hozzájárul az RMDSZ várható meggyengülése az esetleges februári elnökváltás következtében.
A Fidesz–KDNP vezérelte pénzmegvonás az RMDSZ háttérintézményeitől szintén roppanthat a szervezeten, az EMNT erdélyi demokrácia-hálózatára átutalt összegek viszont megteremthetik az új párt kialakításának logisztikai hátterét. A névleg a kettős állampolgárság, vagy egyszerű honosítási eljárás támogatására létrehozott irodák megfelelő színhelyei lehetnek az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírások összegyűjtésének is.
Az RMDSZ mellékvágányra helyezésének, az Erdélyi Néppárt megteremtésének a több helyszínen, feltételezhetően akár két fővárosban is megírt forgatókönyve mindeddig elméleti modellként működött, gyakorlati próbatétele most következik. Ehhez nyilvánvalóan újabb eszközökre lesz szükség és ebben jelentős szerepet vállal majd az egyre inkább központosított magyarországi média is. Az elkövetkező nagy politikai játszmában azonban létezik egy nem elhanyagolható tényező, amelyet Magyarország vezető politikai köreiből éreznek a legkevésbé.
Ez nem más, mint a romániai magyarság és a székelység valóságérzéke, amelyet kis csoportok nyilatkozataival és közleményeivel csak ideig-óráig lehet elfödni. A hétköznapi létezésnek ezernyi olyan összetevője létezik, amelyeket a mindennapok ésszerűsége, gyakorlatiassága alakított ki. Voltaképpen az az igazi otthont-megőrző mozgalom, amelyet már régóta bejegyzett a történelem és amely saját területükön tartotta meg az itt élő magyarokat.
Vége a békének
Szabadság, 2010. december 6. – BORBÉLY TAMÁS
Új magyar párt alakulásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) legfőbb döntéshozó testülete a hétvégén. A szombati székelyudvarhelyi tanácskozáson az történt, amire mindenki számított, hiszen senki nem gondolta komolyan, hogy az EMNT irányító grémiuma felülbírálhatná a Tőkés László és szűk csapata által korábban meghozott döntést, miszerint autonomista pártot alapítanak.
Nehéz megjósolni, mekkora sikere lehet egy ilyen politikai erőnek, egyáltalán sikerül-e majd teljesíteni a bejegyeztetéshez szükséges formai követelményeket, hiszen Romániában a szigorú törvényes előírások miatt nem olyan egyszerű hivatalosítani egy kisebbségi pártot. Várhatóan számos akadályoztatással kell majd szembenézniük a pártalapítóknak, akik minden bizonnyal az EMNT szűk vezetőrétegéből kerülnek ki.
A pártalapítás és -építkezés meg fogja változtatni az erdélyi magyar belpolitikában uralkodó viszonylagos békét, amelyet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) szavatolt. Mostantól kezdve ez a testület háttérbe fog szorulni, nem mintha eddig olyan nagyon fontos szerepet töltött volna be az erdélyi magyar politikában. Az EMEF egy választás erejéig, a 2009-es európai parlamenti választásokon remek ernyőként szolgált, de kitalálói csak alkalmi eszköznek tekintették, hiszen az EMEF alapvető problémája az volt, hogy nem egyenrangú felek alkották.
Az RMDSZ nem tekintette igazán partnernek az EMNT-t, amit választási eredmények garmadával tudott is igazolni. Tőkés Lászlóéknak ezen a téren sokkal szegényebb a bizonyítványuk, egyedül a volt református püspök 2007-es önálló választási szereplését tudták felmutatni, amelynek emléke megfakult, így az RMDSZ-re már egyre kevésbé lehetett vele hatást gyakorolni.
Az RMDSZ és az EMNT, másrészt a Magyar Polgári Párt közötti harc vegytiszta hatalmi küzdelem, hiszen minden politikai pártnak az a célja, hogy hatalmi pozícióba kerüljön, különben programját, elképzeléseit nem tudja megvalósítani. A Tőkés-féle pártnak egyértelműen az a célja, hogy részt vegyen a 2012-es helyhatósági választásokon, sikerrel vegye a megmérettetést, és minél előnyösebb pozíciót alakítson ki magának az erdélyi magyar politikában. A Tőkés-párt fő szándéka, hogy megkerülhetetlen tényezővé tegye magát az RMDSZ számára, és a két év múlva sorra kerülő parlamenti választáson erős alkupozícióból, minél több helyet követeljen magának egy esetleges közös listán. Az úgynevezett erdélyi magyar jobboldal szétforgácsolódása után az EMNT megpróbálja tehát helyzetbe hozni magát, miután sem az MPP-ben, sem a Székely Nemzeti Tanácsban nem talált igazán partnerre.
Kockázatos próbálkozás ez, hiszen egyrészt végleg kifulladhat a Tőkés László márkanevének húzóereje. Egy esetleges kudarc végképp bebizonyítaná, hogy az RMDSZ ellenzéke nem tud reális alternatívát felmutatni az érdekvédelmi szervezet által képviselt politizálással szemben. Másrészt azért is veszélyes az egymásnak feszülés, mert a remélt serkentő hatás ellenére az emberek még inkább elfordulhatnak a politikától, és akkor a nagy versengésnek nem építő, hanem romboló hatása lesz. Ennek könnyen lehet a következménye az, hogy politikai képviselet nélkül marad a romániai magyarság. Óriási bölcsességnek és felelősségtudatnak kell uralnia ezentúl a feleket, hogy az ilyen romboló hatású, és általában gyorsan burjánzó energiákat idejekorán megzabolázzák.
A versengés fő kedvező hatása lehet a politikától nagymértékben elfordult tömegek aktivizálása, és a romániai magyar közösségnek a mostani vegetálásból és letargiából való kimozdítása. Nehéz lesz ilyen irányba befolyásolni az eseményeket, hiszen már a 2009-es európai parlamenti választásokkor látszott, hogy az összefogás ellenére sem sikerült lényegesen több szavazatot begyűjteni, mint akkor, amikor a felek közül csak az egyik, az RMDSZ szállt versenybe.
Tőkés Lászlóék és az RMDSZ nagyjából ugyanazon szavazóréteg kegyeiért versengenek. Ezeknek a szavazóknak a száma egyre rohamosabban apad. Van egy jelentős urbánus vállalkozó, aktív korosztályú tömeg, amely az erdélyi nagyvárosok régi és újkeletű lakótelepein él. Megszólításuk egyelőre reménytelennek tűnik, mert olyan szakadék keletkezett az erdélyi magyar politikai elit teljes egésze és a szavazóbázis között, amit nehéz gyorsan betömni.
A lemorzsolódás, persze, részben természetes folyamat része, de akkor is jó lenne megállítani, még mielőtt kiteljesedne az erdélyi magyar politika önfelszámolódása. Ehhez nagyon sok bölcsességre van szükség, amit az új pártalapítás nyomán kialakult helyzet kitermelhet, de akár el is veheti az eddig létező tisztánlátást.
|
