Serbia Insajd/Bálint Csaba

2010. október 27., szerda

Nem sok dologra volt jó a állampolgársági para 2004-ben, de legalább rávilágított néhány problémára, amelyek így rajzolódnak ki igazán élesen, hogy, minden jel arra mutat, mégiscsak elmarad a minket körülvevő barbár népek inváziója. Valljuk be, titkon afféle kelet-európai Eldorádónak hisszük az országunkat, amelynek kapujánál román, szlovák, ukrán és szerb könyörög térden állva a bebocsátásért. A képzelt jólétet féltő indulatok persze főleg béna sztereotípiákból is táplálkoznak. Ezek szerint mondjuk a reménytelen erdélyi hétköznapok elől például a napfényes Kecskemétre vagy a fantasztikus Debrecenbe vágynak az emberek, ahol tündérek hagynak minden este cukormentes rágót a párnán a gyerekeknek. (...)Egy nyomortelepért, jól tudjuk, nem kell Kárpátaljára, vagy Erdélybe utazniuk a kamerásoknak, elég csak Mátészalkáig (autópályán végig) autózni. Romániáról vagy Szerbiáról mégis könnyebben el ...

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács

Legolvasottabb publicisztika

Néhány gondolat Árus Zsolt cikkéhez
[ Vélemény | 2010. július 02., péntek ]
Konfliktusok során át küzdötte magát az államtitkárságig Szőcs Géza
[ Riport | 2010. augusztus 16., hétfő ]
Lüdércnyomás
[ Interjú | 2010. július 07., szerda ]
Kiteljesedés vagy csapda: Tőkés László új pártot alapít
[ Vélemény | 2010. december 07., kedd ]
Miért kellett nekem a magyar állampolgárság?
[ gashicsavargo.wordpress.com/Szilágyi Sz. Gáspár | 2011. március 16., szerda ]