|
Az érmindszenti hévízforrás körüli parcellák koncesszióba adásának lehetőségeiről tárgyalt július 19-én a Szatmár megyei Érkávás község tanácsa. Amint az közismert, a Királyhágómelléki  Református Egyházkerület (KREK) 2002-ben, a Fidesz-kormány idején a mindszenti termálvízforrás közelében lévő telkek bevonásával készítette el Széchenyi Terv keretében az Érmindszenti Termálfürdő és Irodalmi Zarándokhely című pályázatát, s már akkor meg is kezdődtek a szóban forgó községi köztulajdonban lévő telkek eladásának jogi előkészületei a községi döntéshozó testület részéről. Született is egy tanácsi határozat 2002-ben a telkeknek a KREK számára történő eladásáról, amely ugyan a pályázat Nagyváradra való átirányítása miatt nem került megvalósításra, de arra jónak bizonyult, hogy az elmúlt nyolc év során elejét vegye azoknak a helyi tanácsi próbálkozásoknak, hogy a hévízforrás környéki területek eladásra kerüljenek.
A szóban forgó közterületek koncesszióba adásának kérdése az elmúlt napokban ismét felmerült Érkávás községben, s Katona G. József községi tanácsos szerint egyértelmű az összefüggés a téma napirendre tűzése és Tőkés László három héttel ezelőtti, a KREK-pályázat felülvizsgálatára vonatkozó nyilatkozata között.
A községi tanács hétfői, július 19-i rendes havi ülésének egyik napirendi pontja a hévízforrás körüli telek eladásának vagy koncesszióba adásának kérdését érintette. Egy, két helyrajzi számon szereplő, összesen 56 áras területről van szó, amely a község köztulajdonát képezi. A napirendi ponthoz kapcsolódóan néhány nappal ezelőtt készült egy határozattervezet is, amelyet testület gazdasági bizottsága is tárgyalt ugyan, de amely olyannyira "titkosítva" volt, hogy arról még a téma illetékese, Katona G. sem tudott ezidáig érdemi információval szolgálni. Ez a tervezet, amelyet Todoran Ioan NLP-s polgármester készített arról szólt - derült ki a tanácsülésen-, hogy az 56 árnyi terület községi köztulajdonból községi magántulajdonba kerüljön, mert csak ebben a formában bocsátható koncesszióba avagy adható el. A polgármester azzal érvelt, hogy bár a KREK szándéknyilatkozatát elismeri a terület vásárlására vonatkozóan, az elmúlt hónapokban újabb befektetők jelezték vásárlási szándékukat, így az ingatlant mindenképpen versenytárgyaláson kell értékesíteni.
A polgármesteri vélekedésnek nemcsak az a pikantériája, hogy nem vesz tudomást a döntéshozó testület 2002-es határozatáról, amely a KREK számára teszi lehetővé a megvásárlást, hanem az is, hogy úgy kívánja községi magántulajdonba jegyeztetni a telket, hogy mindeközben az érmindszenti református egyházközség 37 hektár mezőgazdasági területtel a kárpótlási listán szerepel. A témában járatlanabbak kedvéért jegyezzük meg, hogy a földtörvények rendelkezése értelmében csak azok a területek mehetnek át községi magántulajdonba, amelyekre már nincs visszaigénylési kérelem benyújtva. Az egyházközség igény-kielégítése viszont a mai napig nem történt meg. Az érkávási földosztó bizottságnak ezért nem is állt volna jogában kárpótlási listára tennie a helyi egyházközség 37 hektáros igénylését, mert a kárpótlási lista mint végső megoldás jöhet számításba, akkor, ha a községi köztulajdonból már nem lenne lehetőség természetben visszaszolgáltatni az igényelt földterületet.
Ezekre a törvényes előírásokra hivatkozva érvelt a beterjesztett határozattervezet ellen Katona G. József, s sikerült is megakadályoznia annak elfogadását.
A vita tárgyát képező mezőgazdasági külterület így egyelőre továbbra is községi köztulajdonban maradt.
Előrelépés is történt az ülésen, ugyanis szóbeli elvi állásfoglalás született, Katona G. javaslatára, amelynek értelmében a területet az érmindszenti református egyházközség kapná meg a visszaigénylési kérelem alapján, s a KREK ezt követően kerülne a terület birtokába.
A polgármesteri hivatal akadékoskodásával kapcsolatos kérdésünkre Katona G. nem kívánt nyilatkozni, annyit viszont elárult, hogy a községben a háttérben zajló telekspekulációs manővereket sejt a lakosság.
|
