|
November 6-án, szombaton délután tartotta éves tisztújító közgyűlését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezete, s egyúttal kijelölte azt a huszonkét küldöttet is, aki a  megyét az EMNT december 4-i, székelyudvarhelyi Országos Közgyűlésén képviselni fogja. A gyűlésen az Országos Elnökség részéről Kovács Csaba, az EMNT igazgatója vett részt.
Veres-Kupán Enikő, a megyei szervezet elnöke nyitotta meg a rendezvényt, és köszöntötte a megjelenteket, majd pedig szavazásra bocsátotta a gyűlés napirendjét, amelyet a jelenlévők egyhangúlag szavaztak meg.
A folytatásban az EMNT megyei elnöke az újjáalakulás óta eltelt egy esztendő
tevékenységéről számolt be.
Elöljáróban arra emlékeztetett, hogy a szatmári szervezet, azonosulva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács célkitűzéseivel, elsőrendű feladatának „a közösségi autonómia emberközelbe hozatalát, a széles társadalmi támogatás kialakítását tekintette és tekinti". Majd pedig így folytatta: e célkitűzés szellemében „ két sikeres Partiumi autonómia-fórumot szerveztünk. Az elsőnek Érmihályfalva a másodiknak Nagykároly adott otthont, Szatmár Bihar és Szilágy megyei képviselőkkel és nagy örömünkre szolgállt, hogy mindkettőn részt tudott venni Tőkés László püspök úr, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke.
Beszámolójában az elnök úgy értékelte, hogy ezek a fórumok elérték a céljukat, mert „sokszor ellenséges sajtóviszonyok ellenére is ráirányították a megye lakosságának a figyelmét mind szervezetünkre mind pedig autonómiaharcunkra".
Az éves tevékenységek felsorolása kapcsán külön kitért az ez év áprilisában Brassóban megtartott, Autonómiatörekvések a szórványban címet viselő konferenciára, illetve a Trianon gyógyítása rendezvénysorozatra. Ez utóbbival kapcsolatban az alábbiakat mondta: „Tudván és tudatosítván, hogy a Trianoni Békediktátum mindmáig maradandó nyomot hagyott az egész magyar nemzet, de különösen annak kisebbségi sorba taszított részeinek közösségi önazonosságában, ugyanakkor megterheli a magyarság és a Kárpát-medencében élő többi szomszédos nemzet viszonyát is. És a Trianon-szindróma feldolgozása , meghaladása mindeddig nem történt meg. A kilencvenedik évfordulót jó alkalomnak remélve az áttörésre, az EMNT OGY 2oo9 november 7.-én Trianoni Emlékévvé nyilvánította a 2o1o-es évet „Trianon gyógyításának" szellemiségében. E gondolatok és célok jegyében két sikeres Trianoni megemlékezést sikerült megszerveznünk . Június 15.-én városunkban, a Németi templomban, mivel örvendetes módon a gyülekezeti terem kicsinek bizonyult a nagyszámú érdeklődő miatt, a másikat emlékműavatással egybekötve Nagykárolyban , a református templomban Nt. Tukacs József lelkipásztor , elnökségi tagunk áldozatos munkájának köszönhetően. Mindkét megemlékezésen Dr. Raffay Ernő történész professzor tartott előadást".Beszámolójának a szigorúan a Szatmár megyei szervezetre vonatkozó részére térve,
Veres-Kupán Enikő kritikus hangot ütött meg az Elnökség munkájának értékelése kapcsán. Hangsúlyozta, hogy „a testület sok tekintetben hagyott kívánnivalót maga után. Sokszor az elnökségi üléseken való részvétel is gondot okozott, nem beszélve a közös feladatvállalásról.
Mentségeink természetesen vannak. Ha nincsenek, keresünk magunknak, de mindenképpen komolyabb hozzáállást igényelnek mindannyiunk részéről a jövő körvonalazódó feladatai".
Beszédében ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a megyei szervezet munkáját csak az EMNT éves tevékenységének összefüggésében lehet értékelni.
„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének elmúlt egy esztendejét nem lehet kiragadni az erdélyi magyar politikában illetve a nemzeti oldalon zajló politikai folyamatokból. Az anyaországbeli kormányváltás nagyfokú feladatvállalást kívánt az EMNT-tól, hisz a Fidesz erdélyi politikai stratégiai partnereként a közös nemzetpolitika kialakítására, a saját stratégiák összehangolására tevődött át a hangsúly.. Ennek segítése érdekében az országos elnökség különböző szakbizottságokat hozott létre mint az Autonómia-bizottság, kül- és nemzetpolitikai, oktatáspolitikai, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai,
önkormányzat és régiófejlesztéssel foglalkozó szakbizottság, sport és egészségügyi, emberjogi, művelődési, egyházpolitikai, mezőgazdasági és vidékfejlesztő stb..
Hiányosságként kell megemlítenem, hogy nem sikerült minden munkacsoportba megyénkből szakértőket küldenünk ezért folytatnunk kell azon társadalmi-szakmai csoportok, szakértők felkutatását akik tudásukat a mi oldalunkon hajlandók kamatoztatni. Aprólékos,és könnyűnek nem mondható munkáról van szó, amelynek a fő nehézsége abból adódik, hogy a megye közszereplésre hajlandó értelmiségének java része elkötelezettje annak a Szatmár megyei RMDSZ-nek, amely nem partnert, hanem riválist lát az EMNT minden megnyilvánulásában, a fennmaradó része pedig kiábrándult a politikából.
De nem szabad magunkba roskadnunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tunyaság, beletörődés, reménytelenség úrrá legyen rajtunk. A tenni akarás, a nem adom fel hozzáállás, gyutacs, mentőöv lehet egy egész közösség számára a nemzeti megmaradás szirtjeire vezető hágcsót jelentheti. Ezen gondolatok jegyében kérem fel a jelenlevőket a cselekvésre, szerepvállalásra."
A lendületes beszámolót a közgyűlés ellenszavazat nélkül szavazta meg, s ezt követően a következő napirendi pontra, a tisztújításra került sor. Ülésvezető elnökként az EMNT megyei elnöke azt javasolta, hogy „első körben döntsön a közgyűlés az elnök személyéről . Valamint arról is, hogy elfogadja-e,hogy a megválasztott elnök tegyen javaslatot az elnökség tagjaira,
s azt testületileg szavazza meg a Közgyűlés.
Továbbá ki kell jelölnünk azt a 22 küldöttet, akik az országos közgyűlésen december 4.-én Székelyudvarhelyen képviselik majd megyénket".
A közgyűlés elfogadta az Elnökség megválasztásának módjára tett javaslatot, s azt is, hogy a testület létszáma az eddigi nyolc plusz egy fő helyett tizennégy plusz egy fő legyen.
Ezt követően néhány hozzászólás következett az elnöki jelentéssel kapcsolatban. Déry Ferenc a "szokványostól eltérő, emberközeli"-ként minősítette azt, Király Ernő pedig egyetértésének adott hangot az Elnökség megválasztásának alapszabályzatban lefektetett módját illetően. Katona József viszont azt kifogásolta, hogy a beszámolót az elfogadása előtt meg kellett volna vitatni. Amint azonban az ülésvezető elnök, utólag bár, felkínálta számára a lehetőséget, úgy döntött, hogy mégsem kezdeményez vitát, mert "voltaképpen elfogadhatónak találja azt". Krakkó Rudolf, az Elnökség tagjaként a testülettel szemben megfogalmazott kritikákra reagált. Hangsúlyozta, hogy kevés volt a helyi kezdeményezés, a megyei vezetés az Országos Elnökségtől várta az ötleteket, s "egy szervezet ilyen módon nem is működhet". Az elnökségi ülésekről való rendszeres hiányzását azzal magyarázta, hogy az értesítőt az ülések előtt mindössze "két nappal" kapta meg. Váczi Kálmán elnökségi tag viszont azt kifogásolta, hogy, "bár a szervezettel kapcsolatban sok kritika fogalmazódott meg az elnökségi tagok részéről, annál kevesebb volt viszont az ötlet, a javaslat". Ez utóbbi nélkül pedig a kritika semmit sem ér – fogalmazott Váczi.
S aztán a tisztújításra került a sor.
Bódi Sándor az eddigi elnököt, Veres-Kupán Enikőt javasolta elnöknek, mig Krakkó Rudolf Tukacs József nagykárolyi református lelkészre, Katona József pedig Kádár Ferencre tett javaslatot. Utóbbi kettő azonban nem fogadta el a jelölést. Az egyedül maradt jelöltet, Veres-Kupán Enikőt így egy tartózkodás mellett választotta meg a Közgyűlés újabb egy
évre a megyei szervezet elnökévé.
Rövid szünetet követően a régi-új elnök az alábbi tizennégy személyt javasolta az Elnökségbe: Tukacs József, Kádár Ferenc, dr. Váczi Kálmán, dr. Hégető Levente, Bántó Zoltán, Báthory Éva, Király Ernő, Nagy Iván, Bódi Sándor, Balaskó Balázs, Déry Ferenc, Illyés Előd, Katona József és Balvinszky Sándor. A közgyűlés az új Elnökséget egyhangúlag fogadta el. Ezt követően az országos küldöttek megszavazásával folytatódott a gyűlés. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy az Elnökség tizenöt tagján kívül további hét személlyel egészüljön ki a küldöttek listája.
A rendezvény végén Kovács Csaba igazgató a demokrácia-központokról valamint a jövőbeni új párt bejegyzéséről nyújtott részletes tájékoztatót, s válaszolt az ezekkel kapcsolatos kérdésekre. Amint a hozzászólásokból kiderült, az EMNT Szatmár megyei szervezetének közgyűlése célszerűnek találja egy nemzeti elkötelezettségű párt létrehozását, s csak néhány ellenvetés hangzott el ezzel, pontosabban a pártalapítás nehézségeivel kapcsolatban. Ez azonban a lényegen nem változtatott, mert az országos küldöttek arra kaptak felhatalmazást, hogy támogassák az országos gyűlésen az EMNT, pártalapításra vonatkozó elképzeléseit.
|
