A Házsongárdi temető sorsáról szóló közvita furcsa mód a kampány utolsó hetében került megszervezésre. Habár Vekov Károly a Néppárt szenátor jelöltje a közmeghallgatás elején javasolta, hogy a javában zajló kampány miatt napolják el a közvitát, hiszen méltánytalan, hogy mesterséges kampánytémává degradálódjon a temető ügye. Emil Boc polgármester elutasította a javaslatot, azzal indokolva döntését, hogy a kolozsvári temetők ügye közügy, nem kampány téma.

1851959

A beszélgetés során a Néppárt jelöltjei több fontos problémára felhívták a figyelmet. Vekov Károly arról beszélt, hogy a temetőt gondozó civil szervezetek nem tudnak hozzáférni a Házsongárdi temető dokumentumaihoz, mert azt a temetőt adminisztráló vállalat ezeket titkosította. Ez sem az együttműködést, sem pedig a városvezetésben vetett bizalmat nem erősíti.

„Jó lenne, ha magyar nyelvű alkalmazottakat is foglalkoztatna a Házsongárdi temetőben az önkormányzat, mert a sírok túlnyomó többsége magyar és a hozzátartozóikra emlékező kolozsvári magyarok megérdemlik, hogy magyarul beszéljenek velük” – folytatta a problémák vázolását Sándor Krisztina a Néppárt kolozsvári képviselő jelöltje a Kolozsvár temetőinek működési szabályzatáról kolozsvári városháza Üvegtermében megtartott nyilvános fórumon. Sándor Krisztina elmondta a Néppárt egyetért a határozattervezet javaslataival, mert ez figyelembe vette a kérdéssel foglalkozó egyházi és civil szervezetek véleményét, amelyekkel a Néppárt képviselői évek óta együttműködnek. Hozzáfűzte: nagy könnyebbség a kolozsvári magyar közösségnek, hogy a sírhelyeket egészen a negyedfokú rokonságig újra örökölhetővé válnak.

Sándor Krisztina ugyanakkor szóvá tette, hogy Bölöni Farkas Sándor sírhelyét koncesszióba adta a városháza, pedig 1920-ban műemlékké nyilvánították, a sírhelyet birtokló unitárius egyházat pedig mentesítették a temetői illeték fizetése alól. Később azzal az indokkal vették el az unitárius egyháztól a sírhelyet, hogy nem fizették ki az adót.

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári sajtóirodája]