Az EMNT elnökét, az EP alelnökét, Tőkés Lászlót képviselő Kincses Előd ügyvéd elérte, hogy a Maros Megyei Törvényszék megsemmisítse a marosvásárhelyi önkormányzatnak azt a döntését, amely kimondta: állítsanak szobrot Ştefan Guşă egykori vezérkari főnöknek.

A törvényszék június 17-ei döntése precedens értékű, hiszen nem arról szólt, hogy Marosvásárhelyen állítható-e szobor Ştefan Guşănak, hanem hogy egyáltalán szabad-e, lehet-e ápolni az emlékét egy olyan személynek, akiről bebizonyosodott, hogy ártatlan emberéletek kioltását rendelte el. Ştefan Guşă főtisztre ugyanaz a sors várt volna, mint Victor Atanasie Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokra, akiket 15 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, csakhogy Guşă az ítélethirdetés előtt meghalt.

Ştefan Guşăról bebizonyosodott, hogy ő a felelős a Temesváron a katonaság által lelőtt 73 ember életéért, valamint azért, amiért az otopeni repülőtéren a katonák egymást lőtték le, őt küldte ugyanis Nicolae Ceauşescu Temesvárra, hogy bármi áron megakadályozza a forradalmat.

A Ştefan Guşăt védő posztkommunisták azt állították, hogy a főtiszt megérdemli a tiszteletet, mivel ő volt az, aki megakadályozta, hogy a szovjet hadsereg behatoljon Romániába és visszaállítsa a diktatúrát. Ez az állítás azonban megbukott, hiszen nemrég Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető Bukarestben elmondta, szó sem volt erről, nem volt érdekük vérbefojtani a romániai lázadást, másrészt Kincses Előd birtokába jutott annak a bizonyítéknak, miszerint a Szovjetunió már 1986-ban lemondott az úgynevezett Brezsnyev-doktrínáról. A Brezsnyev-doktrína értelmében a Szovjetuniónak joga és kötelessége volt közbeavatkozni az általa uralt térségben, amennyiben úgy ítélték meg, hogy valamely országban a szovjet értékek, eszmék, vezetés ellenes csendülés tör ki.
Brezsnyev elmélete alapján tört be a szovjet hadsereg 1956-ban Magyarországra, 1968-ban pedig Csehszlovákiába, 1986-ban azonban úgy döntöttek, felhagynak ezzel a módszerrel, mert túl nagy felelősséggel jár, hiszen közbeavatkozásuk esetén a Szovjetunió a „nyakába" veszi az adott ország gondjait, ezért 1989-ben Romániában erről szó sem volt.

Az Európai Néppárt, amelynek javaslatára június 15-étől az EMNT elnöke, Tőkés László tölti be az Európai Parlament alelnöki tisztségét, 2009. decemberében, többek között éppen Tőkés László kezdeményezésére felszólította a posztkommunista országokat, hogy határolódjanak el a kommunista rezsimet kiszolgálók magasztalásától. Az Európai Néppártnak tagja a Demokrata-Liberális Párt is, amelynek Maros megyei elnöke éppen Marosvásárhely polgármestere, így Kincses Előd szerint eléggé furcsa lenne, ha fellebbezne a városháza a törvényszék döntése ellen. Annál is inkább, mivel a polgármester megígérte az ügyben 2010 tavaszán Marosvásárhelyre látogató Tőkés Lászlónak, hogy nem állítják fel a szobrot.

2010. június 17.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek