Tartalomjegyzék

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Az Arad megyei szervezet közgyűlése
2010. 11. 02.

Jelen vannak:

Burián Sándor, megyei elnök (Kisjenő)
Borbély Zsolt Attila, országos elnökségi tag (jegyző) (Arad)
Nagy István (Pécska)
Murvai Miklós (Arad)
Vass Balázs (Szapárliget)
Tusz Ferenc (Arad)
Németh László (Kisjenő)
Szász Tibor (Nagyzerind)
Siska Szabó Zoltán (Arad)
Siska Szabó Hajnal (Arad – Nagyzerind)
Korom Anna (Szentanna)
Kurunczi Ferenc (Arad)
Burián Mária Edit (Szentanna)

Jegyzőkönyv

Burián Sándor köszönti az egybegyűlteket, beszámol az elmúlt egy év EMNTs tevékenységéről (országos gyűlések, helyi rendezvények), elmondja a gyűlés céljait (tájékoztató megtartása, tisztújítás valamint küldöttválasztás az EMNT 2010. december 4.i országos gyűlésére) felkéri Borbély Zsolt Attilát a politikai helyzetértékelés megtartására.

Borbély Zsolt Attila vázolja az erdélyi magyar „belpolitikai" helyzetképet, felrajzolja röviden az RMDSZ és az autonómia viszonyrendszerét azzal a következtetéssel, hogy ez a politikai szerveződés a legfőbb erdélyi nemzetstratégiai célkitűzést, az autonómiát kizárólag szavazatszerzési célból, konjunkturális okokból vállalta fel eddig és más a jövőben sem remélhető tőle.
Hosszabban kitér a Magyar Polgári Párt problémájára, mivel az RMDSZ alkalmatlanságáról a jelenlevő meggyőződtek elégszer, viszont az MPP problémái kevésbé ismertek. Kitér a 2008as helyzetkihagyásra (a választásokon való nem indulás), a párt elnökének antidemokratizmusára, a gyergyói gyűlésre, a perre majd a kizárásokra, Cotrocenire. Úgy véli, az MPP a belső demokrácia szempontjából sokkal rosszabb helyzetben van, mint az RMDSZ bármikor.
Következtetés: szükség van „belpolitikai okokból" egy elkötelezett és kompetens autonomista erőre a politikai arénában, ez lenne az EMNP.
Másik oldalról, „külpolitikai" illetve nemzetstratégiai szempontból elsőrendű imperatívusz támogatást nyújtani az Orbán kormánynak a nemzetpolitikai törekvéseiben. Vázolja a Kárpát medencei magyar szervezetek nemzeti viszonyrendszerét a nemzet ügyéhez és az Orbán kormányhoz, azzal a következtetéssel, hogy nélkülözhetetlen egy ütőképes erdélyi partner, egy mozgalmat nem vesznek komolyan, egy pártot igen. Erre sem az RMDSZ sem az MPP nem alkalmas, bízunk benne, hogy az ENMP az lesz.
Kitér a Fideszen belüli törésvonalra az MPP-EMNT vonatkozásában.
Vázolja a mozgalom és a párt valamint Tőkés László és a párt viszonyrendszerét. Azzal zárja, hogy Tőkés László politikai tőkéjét minél hatékonyabban kell kamatoztatni a nemzet érdekében s erre a megalakítandó párt az egyik legfontosabb eszköz.

Murvai Miklós jelzi, hogy egyetért, ugyanakkor azt javasolja, hogy Tőkés László politikai tőkéjének optimális befektetéséhez az lenne szükséges, hogy őt minél több Kárpát medencei szervezet válassza tiszteletbeli elnökké.

BZSA: Felemlíti a 2000-es MVSZ tisztújítást, amikor Tőkés László vélhetően előre látta mindazt, ami közben bekövetkezett s ezért vállalta volna az elnökséget. Most esély van rá, hogy törvényileg hozzon létre a kormány egy „másik" MVSZt s annak lehetne elnöke Tőkés László.

Kurunczi Ferenc: Fontos lenne az egyházak minél intenzívebb bevonása a pártépítésbe. Az egyházak közösség-megtartó szerepét ecseteli.

Nagy István: az egyházi személyek csekély nemzetpolitikai elkötelezettségéről illetve arról, beszél, hogy kevés olyan lelkész dolgozik akár a református, akár a katolikus egyház keretében a mi vidékünkön, konkrétan Arad megyében, akik valamilyen affinitást mutatnak a nemzeti ügy iránt.

Vass Balázs kérdi, hogy vajon számíthatunk-e ténylegesen a Fidesz és Orbán Viktor támogatására, vagy az RMDSZ törleszkedni fog és beelőz minket. Az oktatási-nevelési támogatás ügyét konkrétan is említi s hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezt a jövőben mi kezeljük.

BZSA: Elmondja a főbb különbségeket az első és a második Orbán kormány között, rávilágít arra, hogy Orbánék hányszor csalódhattak Markóban, s annak a meggyőződésének ad hangot, hogy ezúttal minden esély megvan arra, hogy az EMNT illetve az EMNP legyen a magyar kormány partnere elvi és gyakorlati ügyekben egyaránt.

Burián Sándor felkéri BZSA-t, hogy tegyen javaslatot az elnökség struktúrájára és a tisztségek betöltőire.

BZSA Felvezeti az 5 tagú elnökség koncepcióját. Legyen egy elnök, két alelnök valamint két elnökségi tag, konkrét személyeket is javasol, Nagy Istvánt elnöknek, Burián Sándort és Murvai Miklóst alelnöknek valamint Siska Szabó Zoltánt és Vass Balázst elnökségi tagoknak. A felkértek elfogadják a jelölést. Az öt tagú elnökséget ellenszavazat nélkül megválasztják a jelenlevők.

Többen javasolják, hogy az elnökség kiegészülhessen szükség szerint olyan szervezetek egy- egy tagjaival, melyeket ezután fognak megalakítani különböző magyarlakta helységekben. A javaslatot egyhangúlag elfogadják azzal, hogy az elnökség bővítheti sorait további emberekkel.

BZSA javaslatot tesz a küldöttek megválasztására s további javaslatokat kér. Kialakul a

küldöttlista:

Nagy István
Burián Sándor
Murvai Miklós
Siska Szabó Zoltán
Vass Balázs
Kurunczi Ferenc
Korom Anna
Németh László

Póttag:
Szász Tibor

Aláírók

Burián Sándor sk. Borbély Zsolt Attila sk.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek