Mivel Bihar megye nyugati határai nem természetesen alakultak ki, hanem a trianoni békediktátum vágta ketté a megyét, nem lehet csak a szűk közigazgatási határokban gondolkodni, amikor a megye hosszú távú fejlesztési stratégiájáról van szó – hangzott el többek között azon a június 5-ei, keddi nagyváradi sajtótájékoztatón, amelyet Szilágyi Ferenc, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNT) Bihar megyei tanácselnökjelöltje, valamint Csomortányi István és Nagy József Barna tanácsjelölt tartott, s amelyen az alakulat Bihar megyére vonatkozó programját ismertették. Egyébként ez a stratégia is – akárcsak a nagyváradi – a lakosok véleményének kikérésével készült, az alapötletet legtöbb programpont esetében a megye valamennyi szegletében megtartott fórumokon, beszélgetéseken elhangzottak adták.

img_0670

Sajátos helyzet, sajátos megoldások

Mint Szilágyi Ferenc elmondta, a néppárt Bihar megyei programja szorosan illeszkedik az EMNP partiumi keretprogramjához, mint ahogy a Mikó Imre-tervhez is. A megyei tanácselnökjelölt szerint egy Bihar megyére vonatkozó stratégia kidolgozásakor három fontos szempont van, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Elsősorban azt, hogy a megye úgymond átmeneti helyzetben van, kapufunkciót, közvetítő szerepet lát el, ugyanakkor kettős arculatú terep, hiszen szintetizálni tudja a magyarországi és erdélyi realitásokat.

A másik tényező, amelyet szem előtt kellett tartani az volt, hogy az elmúlt huszonkét év évben nem készült a megye hosszú távú fejlesztését célzó stratégia. Ennek az igénynek az EMNP többek között a Mikó Imre-tervvel próbál megfelelni.

A harmadik szempont, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a tervezéskor, hogy a számottevő magyar közösség, az egységes magyar nyelvterület részét képezi, így szervesen kapcsolódik az anyaországhoz.  Az ország és ezzel a megye határainak mesterséges alakítása ellenére ez a magyar közösség erősebben kapcsolódik nyugathoz, mint kelethez, ezért kell úgy alakítani a néppárti tanácsosjelöltek szerint a jövőt, hogy ha közigazgatásilag nem is, de más mezsgyéken például az érmellékiek tekinthessék egyik központjuknak Debrecent. „Új gondolkodás kell, hiszen nem a megyehatárok mentén fog alakulni a valóság” – szögezte le Szilágyi Ferenc. Mint hangsúlyozta, bár az eurórégiókra „rátelepedtek a tagállamok”, van lehetőség más fajta határon átnyúló együttműködésekre. Ezek az úgynevezett Európai Területi Együttműködési Csoportosulások (EGTC-k), amelyek közvetlenül Brüsszelhez kötődnek. Szilágyi elmondása szerint néhány érmelléki település már kezdeményezte is ilyen csoportosulás létrehozását a határ túloldalán található magyarországi településekkel.

„Hiába biztosított az átjárhatóság a határon, ha nincs tényleges átjárás” – fejtette ki továbbá az EMNP megyei tanácselnökjelöltje, utalva arra, hogy nincsen megoldva rendesen a közösségi közlekedés – a buszoknak például meg kellene hosszabbítani útvonalát, illetve fel kellene számolni a vasúton utazóktól elkért határátlépési illetéket, ami ekkora távon sokszorosa a jegy árának. Emellett persze az infrastruktúrát is hozzá kell rendelni a célkitűzésekhez.

Átalakítanák a mezőgazdaságot

Szintén a határon átnyúló együttműködés lendítheti fel ugyanakkor a néppárti jelöltek szerint Bihar megye mezőgazdaságát. Szerintük ezen a téren nem a nagy területű óriásgazdaságokban kellene gondolkodni, hanem a családi gazdaságokat kellene segíteni. „A megye területén létrejött latifundiumok a mennyiségre mennek a minőség helyett” – hangsúlyozta Csomortányi István, aki szerint ugyanakkor  az is probléma, hogy tulajdonképpen csak mezőgazdasági nyersanyagot, gabonaféléket, ipari növényeket stb. termesztenek a megye termőföldjein, miközben a szupermarketekben, de van, hogy a piacokon is a vevőnek csak a silány minőségű importárut kínálják. A néppárt programja szerint éppen a több munkával járó, ám lényegesen jövedelmezőbb gyümölcs- és zöldségtermesztésre, illetve a borászatra kellene a megye földművelőinek ráállniuk. Megsegítésük érdekében pedig biztosítani lehetne számukra, hogy egységesen tárolhassák, majd értékesíthessék a terményt, illetve igen jövedelmező lenne, ha a települések vagy kistérségek szintjén feldolgozó egységeket is létrehoznának.

A Bihar megyei keretprogram egyébként igen szerteágazó, valamennyi területre kiterjed. A néppárt szerint például a munkahelyteremtés terén nagy felelősség hárul az önkormányzatokra, nekik kell ugyanis vonzó környezetet biztosítaniuk a megtelepedni szándékozó beruházók számára. Ugyanakkor az önkormányzatok azzal is hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez, hogy a helyi fejlesztéseket helyi cégekkel, helyi alkalmazottakkal végeztetik el.

Kontrollt kell továbbá biztosítani az EMNP szerint a helyi és megyei önkormányzatok felett, ellenőrizni kell, hogy mire mentek ki a közpénzek, mint ahogy azt is meg kell vizsgálni, hogy megfelelő-e az elvégzett munkálatok minősége. Emellett fontosnak tartják kiemelni, hogy az önkormányzatoknak nem szabadna a lakosság megkérdezése nélkül dönteniük a közösséget érintő kérdésekben – vissza kellene vezetni a nyilvános vitákat, falugyűléseket.

Az EMNP programja szerint ugyanakkor megfelelő háziorvosi ellátást kell biztosítani a megye valamennyi településén, hiszen fordultak már hozzájuk olyan problémával vidéken élő emberek, hogy mire kiérkezett a mentő, a beteg elhunyt.

A néppárt az oktatás terén jobb minőséget vár, amelyhez szerintük az is nagyban hozzájárulhat, hogy ha a pedagógusok az általuk végzett munka fontosságának arányában kapnak kiemelt bérezést.

Egyik fontos programpont továbbá az arányos részvétel biztosítása a közigazgatás minden fokán, azaz a néppárt szerint nem csak igazgatói tisztségekbe kell politikai szempontok szerint magyarokat ültetni, hanem minden szinten biztosítani kell a magyar részvételt, ezáltal ugyanis a következő programpont is rögtön megvalósulna, ez ugyanis azanyanyelvű ügyintézést célozza meg.

A program szerint ugyanakkor vissza kell állítani a valamikori bihari kultúrtájat, a parlagon hagyott földeket nem legeltetésre kellene használni, hanem be kellene erdősíteni. Mint a keddi sajtótájékoztatón elhangzott, a 21. században a víz után a fa lesz a második legnagyobb érték.

Valós érdekképviselet

Nagy József Barna mintegy záróakkordként arra tett ígéret, hogy ha az EMNP jelöltjei bekerülnek a megyei tanácsba, akkor őket nem lehet majd sem megvásárolni, sem pedig megfélemlíteni. „Mi civilként fogunk tevékenykedni, nem politikusként, és a valós magyar érdekvédelmet fogjuk képviselni. Egy ilyen fiatal csapattal teljesen más lesz a politizálás Bihar megyében” – szögezte le a tanácsosjelölt.

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google