Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetei közéleti fórumot tartottak a Magyar Köztársaság kikiáltásának 23. évfordulója alkalmából a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ Múzeumtermében.

20121116_forum

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, az est moderátora köszöntötte a politikai fórum résztvevőit, köztük Szűrös Mátyást, a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltóját, aki megfogalmazása szerint „maga a velünk élő történelem”. Olyan személyiség, akivel tudott azonosulni az erdélyi magyarság, és aki rendszerváltó társaival együtt megmutatta, hogyan kell alakuljon a magyar önrendelkezés a Kárpát-medencében. Szilágyi Zsolt szenátorjelölt ugyanakkor cáfolta egyes erdélyi magyar politikusok azon kijelentését, miszerint a Néppárt programjába foglalt autonóm és föderalista törekvések az idealizmussal érnek fel. Úgy fogalmazott: „nem hagyhatjuk, hogy lebeszéljenek minket szabadságunkról”.

Szűrös Mátyás átfogó előadásában rámutatott azokra a folyamatokra, amelyek a kommunizmus bukásához és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásához vezettek. 1989-ben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain egyértelművé vált: fordulatra van szükség. A nemzeti szabadság és szuverenitás, a jogállamiság és a szociális piacgazdaság mellett foglaltak állást – részletezte a történések alakulását. Mint mondotta, azért időzítették október 23-án déli 12 órára a Köztársaság kikiáltását, mert így akartak adózni az 1956-os forradalom, illetve a nándorfehérvári csata hőseinek emléke előtt. Visszaemlékezésében Szűrös Mátyás „gyönyörű pillanatnak” nevezte azt a momentumot, amikor a spontánul egybegyűlt több ezer ember elkezdte énekelni a Magyar Himnuszt.

A jelenlegi, magyarországi és erdélyi politikai viszonyokra utalva kifejtette, megújulásra van szükség a nemzetpolitikában ahhoz, hogy az igazságot európai szintre emelhessük. Véleménye szerint elfogadhatatlan az, hogy a nemzetgyalázással felérő megnyilvánulásokat nem büntetik. Végezetül az Orbán Viktor által képviselt politika mellett foglalt állást, mondván, fontos, hogy ne szakadjon meg a nemzet megújulását szolgáló politika, hiszen enélkül a Kárpát-medencei magyarság nem tud talpra állni.
Zatykó Gyula, a Néppárt alelnöke, szenátorjelölt az erdélyi magyar rendszerváltás utáni időszak politizálását úgy jellemezte, mint „az elpuskázott évtizedek lehetőségeit”. Szerinte azok „tanítottak” minket a demokráciára, akik a múlt rendszer kiszolgálói voltak. Naivak voltunk amikor azt hittük, a régi rendszer elmúlik, holott az csak átalakult – fogalmazott a néppárti alelnök. A harmadik Magyar Köztársaság legsötétebb pillanatait a romániai magyar érdekképviselet kudarcaival vetette össze, ez utóbbi között említve a neptuni paktumot és az erdélyi magyar autonómia feladását. Az Erdélyi Magyar Néppárt azért jött létre, hogy az elpuskázott évtizedek után az autonómia-küzdelmet elkötelezetten szolgálja – összegzett Zatykó Gyula.

Csomortányi István az előtte felszólalókhoz kapcsolódóan az elmúlt két évtized erdélyi magyar politizálásának kudarcait konkrétumokkal példázta. Megemlítette, hogy miközben a nagyváradiak kevesebb, mint kétharmadát kapják vissza az általuk befizetett adóknak, az átlagbér Bihar megyében országos szinten a legutolsók között van. Hosszú távon ezt így nem lehet folytatni, és erre az erdélyi románság is rá fog döbbenni – hangsúlyozta a fiatal politikus. Szövetségi alapra kell helyezni az ország berendezkedését az eladósodás megakadályozása érdekében – vélekedett Csomortányi István. Hozzáfűzte: nem hagyhatjuk, hogy lebeszéljenek vagy elhazudják tőlünk azokat a célokat, amikért immár két évtizede küzdünk.

Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google