|
„Erdély aranykorának” fejedelmére, a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyiségére, Bethlen Gáborra emlékeztek 2011. november 15-én, Nagyváradon, születésének 431., halálának 382. évfordulója alkalmából. Az erdélyi fejedelem 2003-ban állított szobránál egybesereglett, mintegy száz résztvevőt Nagy József Barna, a megemlékezést szervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, majd beszédet mondott Török Sándor az EMNT Bihar megyei elnöke. „Az erdélyi fejedelem 1580. november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén, majd 1629-ben ugyanezen a napon hunyt el Gyulafehérváron”, indította beszédét Török. Felelevenítette, hogy 2003 májusában a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, Tőkés László állítatta és a nemzet miniszterelnöke, Orbán Viktor avatta fel az eredetileg 1941-ben, Kós András szobrászművész által készített plasztikát. A nyolc évvel ezelőtti ünnepi eseményt beárnyékolta, hogy a magyar erdélyi fejedelem nevét „Bethlen Gabriel”-ként tüntették fel a szobor talapzatán és csak hosszú pereskedés árán sikerült elérnie az egyházkerületnek azt, hogy Bethlen Gábor Bethlen Gábor lehessen, fogalmazott a megyei EMNT-elnök.
A fejedelem történelmi jelentőségét méltatva Török Sándor elmondta: Erdély aranykora fűzhető Bethlen Gábor személyéhez. Az ő idején Erdély önállósodott a törökök által elfoglalt Magyarországtól, az „autonómia” megvalósulása azonban nem jelentette a Szent Korona megtagadását. Bethlen Gábor nemcsak az erdélyi szászokat pártolta, hanem az erdélyi románságot is, mindemellett iskolákat, akadémiát alapított, mutatott rá Török. Végezetül elmondta: példamutató mindaz, amit erdélyi fejedelmünk a nemzet javára felmutatott. Azt üzeni a mai erdélyi magyar politikusoknak is, hogy csak elszántság, hit és Istenbe vetett bizodalom szükséges ahhoz, hogy Erdélynek újra „aranykora” legyen. Nagy József Barna az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy az erdélyi fejedelem 1620–1621 közt, I. Gábor néven magyar király is volt, bár a Szent Koronával sohasem koronázták meg.
Mihály Erzsébet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. képviseletében vett részt a megemlékezésen. Ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Bethlen Gábor példaként áll az utókor előtt. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájában hangzik el a fejedelemnek tulajdonított híres mondás: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. Ennek a gondolatnak a jegyében, az egységes magyar nemzet gondolatával kell, hogy mindenki szolgálja a maga ereje szerint a nemzet javát, mondta Mihály Erzsébet.
A megemlékezés utolsó részében a jelenlévők megkoszorúzták Bethlen Gábor szobrát, végül a Szózat eléneklésével zárult a méltóságteljes ünnepség.
Nagyvárad, 2011. november 15.
A Bihar megyei EMNT
sajtószolgálata
|
