Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a szervezet elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a Balsai-bizottság három elismert jogszakértője tartott előadást 2012. február 26-án, Nagyváradon, a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékére szervezett megemlékezés alkalmából.

Forró László református lelkipásztor igei köszöntője után Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke üdvözölte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Székházának dísztermében egybegyűlt, több száz érdeklődőt.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezés fővédnöke, Tőkés László az EMNT által alapított Néppárt első Országos Küldöttgyűléséről érkezvén elmondta: az új erdélyi magyar politikai szervezet az 1989-es rendszerváltás jegyében alakult meg, azzal a szándékkal, hogy alternatívát nyújtson az erdélyi MSZP-típusú párttal szemben. „Joggal vetődik fel bennünk a kérdés, hogy mikor tudjuk már végre tűzre vetni ezt a bűnös korszakot, mely rossz gyümölcsöt termett és melynek gyümölcsei a mi szánkban is megkeseredtek” – fogalmazott a volt temesvári lelkipásztor a kommunizmus rosszemlékű korszakával kapcsolatosan.

Felszólalásában állást foglalt az 1989-es népfelkelés forradalmárai mellett, akik huszonkét évvel a rendszerváltozás után igen fonák helyzetbe kerültek. A romániai posztkommunista rendszer előbb kedvezményeket adott, hogy elhallgattassa a rendszer ellenzőit, majd felhígította a forradalmári státuszt azzal, hogy mindenféle kétes hátterű tagnak, volt szekusnak igazolványt adott. Most, amikor a rendszernek már nincs szüksége rájuk, mindent eltörölnek, mondván, hogy túl sok a csaló. „Ez is csak itt, Romániában történhet meg” – véli Tőkés László, aki a napokban Marosvásárhelyen a forradalmár-státusz elismerése érdekében szólalt fel egy, a December 21. Egyesület elnökségével közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

A EP-képviselő kifejtette, hogy a huszadik században visszatérő jelenség az, hogy a szocialisták időről időre rárontanak saját népükre. Ez történt 1956-ban, de 2006-ban is, hangsúlyozta Tőkés László, párhuzamba állítva a két történelmi jelentőségű pillanatot. „Ma már olyan időszakot élünk, amikor a szovjet tankok helyét a baráti bankok vették át” – hangzott el a közismert szójáték, az eszményített unió részéről Magyarországot érő békés, de annál súlyosabb támadássorozat összefüggésében. Az Európai Parlamentben a hatalmukat elveszített posztkommunista magyar pártok politikai összeesküvése áll az ádáz támadás-sorozat hátterében. Sajnálatos, hogy ezt a fajta hazugságbeszédet a romániai MSZP, vagyis az RMDSZ is átveszi, mondotta Tőkés László, utalva a kormánypártnak a rendszerváltás folytatását sürgető Néppárt bemocskolására irányuló hazugságbeszédeire.

Az est további részében Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam és Jogtudományi Karának docense, a Civil Jogász Bizottság alapító tagja A Szovjet-típusú diktatúra emberiesség elleni bűnei Magyarországon címmel tartott előadást. Az előadó megdöbbentő számadatokat ismertetett hallgatóságával a kommunizmus idején, Magyarországon kivégzett, bebörtönzött, meghurcolt áldozatok számát illetően.

Juhász Imre, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának adjunktusa, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a Civil Jogász Bizottság alapító tagja értekezésének címe Felelősségre vonás a pártállamban elkövetett emberiesség elleni bűntettekért volt. Véleménye szerint az új magyar Alkotmánnyal sikerült végre lezárni a posztkommunista korszakot. Az Orbán-kormány prioritásai között szerepel a kommunista bűnök elkövetőinek beazonosítása és felelősségre vonása; ennek érdekében emelte a magyar jogrendbe azt a nemzetközi egyezményt, mely szerint az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el.

A Posztkommunizmus és állami erőszak a »rendszerváltozás« után címmel az est utolsó előadója Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának emeritus tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság alapító társelnöke, a Balsai Bizottság vezetője tartott előadást. Az elismert szakember arról szólt, hogy 2006-os brutális rendőri fellépés azt bizonyítja, hogy a kommunizmus szelleme még mindig Magyarországon kísért. A balatonőszödi beszéd kiszivárogtatása utáni eseményekért Völgyesi Miklós egyedül Gyurcsány Ferencet és bandáját tette felelőssé, és a vétkesek büntetőjogi felelősségre vonásának fontosságát hangsúlyozta. Nagy József Barna ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek közül csak a Bihar megyei RMDSZ látta vendégül Gyurcsány Ferencet.

A megemlékezésen bemutatták a Balsai-Jelentés – a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről című kötetet, amely tulajdonképpen egy 150 oldalas jelentés a 2006-os őszi eseményekről. Célja az akkori politikai és rendőri vezetés büntetőjogi felelősségre vonása.

Mély megdöbbenéssel fogadta a közönség a Becsapott ország című rövidfilmet, amely a 2006 őszi rendőrterrort mutatta be, Matuz Gábor és Siklósi Beatrix rendezésében.

A megemlékezés a továbbiakban az egyetem udvarán folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták a kommunizmus áldozatainak emlékére állított emléktáblát. Veres Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke szívhez szóló beszédet intézett a hallgatósághoz, majd Tőkés László is felszólalt. Arra az időszakra emlékezett, amikor egy Dsida Jenő-versműsor miatt Veres Kupán Enikőt diáktársaival együtt meghurcolták a kommunisták. A diákok akkori bátorsága felgyorsította a dolgok alakulását Temesváron, tette hozzá az EP-képviselő. Végül a katolikus súlypontú Szoboszlay-perről, illetve a Sas Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztor nevéről ismeretes peres eljárásról tett említést, valamint szorgalmazta a kommunizmus bűneit elítélő Tismăneanu-jelentés folytatását.

A megemlékezés színvonalát emelte a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok fellépése.

Nagyvárad, 2012. február 27.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google