Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar megyei szervezetei az elmúlt hónapban közel két hétig gyűjtötték Nagyváradon a felajánlásokat a magyarországi árvízkárosultak javára. Mint ahogy kértük is, a legtöbben pénzt adományoztak felhívásunkra, de volt, aki ruhákat, cipőket adományozott. Az adakozók között, volt, aki 4 lejt, volt, aki 500 lejt adományozott. A nagyváradiak, a Bihar megyeiek példás segítőkészségről tettek tanúbizonyságot. Nem csak fent említett szervezeteink, de sokam mások is, egyházak, civilek, magánszemélyek gyűjtöttek adományt és juttatták el a bajbajutottaknak. A magyar-magyar összefogás most valóban érzékelhetővé, tapinthatóvá, valóságossá vált.
Az EMNT és az EMI szervezésében Nagyváradon összegyűlt adományokat július 8-án, csütörtökön, személyesen vittük el Felsőzsolcára. Az adományokat Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke és Zsejki Miklós, az EMNT Bihar megyei elnökségének tagja adta át a károsultaknak. Az adományokból összegyűlt négyszázezer forintot Csöbör Katalin, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, valamint Csáki István a Martintelepi Reformátusokért Alapítvány felsőzsolcai elnöke vette át. Az Alapítvány számlájára kerülő pénzt egy ötfős, felsőzsolcai polgárokból álló kuratórium fogja majd szétosztani. Az adományokat az újjáépülő házak berendezésére, bútorok, más szükséges háztartási cikkek vásárlására fordítják. Elsősorban nagycsaládos és idős személyeket kíván támogatni az Alapítvány. Az Alapítvány képviselői nagy szeretettel gondolnak nagyváradi segítőikre, és a károsultak nevében is hálás szívvel köszönik az adományt. Felsőzsolca, immár hetekkel az árvíz után, ma is az árvíz pusztító jeleit mutatja. A város bejáratánál hatalmas homokzsákhegyek fogadják az érkezőket. A településen szinte minden utcában találni összedőlt házakat. A háztulajdonosok még ma is könnyek között mutatják a romokat, ahol az életük munkája omlott össze. Felsőzsolcán a mai napig 177 ház dőlt össze, azét csak ideiglenes ez a szám, mert több ház is megrogyott, nem tudni mi lesz a későbbiekben a sorsuk. Az éppen maradt házakon minden ablak nyitva, szellőztetnek, fertőtlenítenek, meszelnek. Minden ház falán, kb. egy méter magasságban, ott a jel, hogy meddig ért a Sajóból kiömlő szennyes ár. Nagyon szomorú volt számunkra, az óvodából száradni kirakott bútorokat, játékokat látni.
A város vezetése – a helyiek szerint – az árvíz idején és ma sem kezeli kellő hozzáértéssel a helyzetet. Számos rossz döntést hoztak és hoznak ma is. Mindezek ellenére személyesen győződhettünk meg arról, hogy a segélyek szétosztása folyamatban van. Tartós élelmiszereket, háztartási eszközöket, vizet osztanak szét a károsultak között. Azt is tapasztaltuk, hogy nem csak a házak omlottak össze, vagy árasztotta el őket az ár, hanem velük együtt a kertek, udvarok is nagy kárt szenvedtek. Egy helybeli szomorúan mutatta kertjét, ahol fóliasátor állt, benne uborkával, paradicsommal, paprikával. Már éppen leszedték volna az első termést, de a víz mindent elvitt, már a helye sem látszik a növényeknek és a sátornak. Az idős gazda elmondta, hogy ő már nem is fogja soha újraépíteni a fóliasátort.
Felsőzsolca lassan magára talál. Takarítják az összedől házak romjait, aki teheti szépítgeti megmaradt otthonát, de a 2010-es árvizet soha nem fogják elfelejteni. Mint ahogy mi sem feledjük a nagyváradi magyarok önzetlen segítségnyújtását, adományait. Köszönjük!
|