1848-ban, a 450 ezer hívőt és 188 plébániát magába foglaló Csanádi Római Katolikus Egyházmegye Arad, Csanád, Torontál, Temes, Krassó megyékre, a határőrvidék bánsági területeire és Csongrád megye egy részére terjedt ki.

Az áprilisi törvények, aliberális-polgári átalakulás egyik fontos eleme volt az egyház és azállam szétválasztásának folyamata. Ennek során máig ható jogi-politikai problémák vetődtek fel.A modern magyar polgári állam megszületésekövetkeztében, 1848-ban a katolikus egyháznak az államhoz fűződő viszonya éppúgymegváltozott, akárcsak a kor modern eszméinek hatására avilági hívekhez fűződő kapcsolata is. Ugyanakkor belső viszonyai kapcsán is új kihívásokkalkellett szembenéznie.

Az új keletű szabadság a főpapság számára elsősorban évszázadoselőjogainak eltörlését és jövedelmeinek megnyirbálását hordozta magába. Ennek ellenére a felsőklérus berkeiben sem volt általános a változás teljes elutasítása. A gondottermészetesen a változtatás célja és módja, illetve mértéke jelentette. A püspökök többsége az új társadalmi közeghez nagymértékben alkalmazkodó, de konzervatív modernizáció mellé állt.

A feudális rendszer összeomlása azonban mozgásba hozta az egyházmegyén belüli reformerőket is, sőt a radikális papság egyik központja éppen a Csanádi egyházmegye volt. A makói papság büszkén hirdette: „Mi polgárai vagyunk, s akarunk lenni a magyar hazának, a polgárok terheiben s kötelességeiben örömest osztozunk, s ennél fogva polgári jogokat is igényelünk; de szabadok akarunk lenni mind az egyházi körben, mind a politika terén.”

A Temesváron összegyűlt papság pedig a cölibátus eltörlése mellett többek között gyökeres változásokat, az egyházi méltóságok szabad választását, az egyházkormányzat demokratizálását és a szerzetesrendek feloszlatását követelte.

Lonovics József püspök – annak ellenére, hogy tehetséges pap volt,– inkább rendelkezett államférfiúi adottságokkal, mint egyházi képességekkel, míg az őt váltó Horváth Mihály a radikális egyházreformok vezéregyénisége volt.

A pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület 2012. március 13-án, kedden 18.00 órától a Jelen Ház nagytermében előadást tart A Csanádi Egyházmegye 1848/49-ben címmel, amely keretében dr. habil. Zakar Péter egyetemi tanár az Arad megyét is magába foglaló egyházmegye forrongó történéseit tárja elénk. Az est házigazdája dr. Nagy Etelka jogtanácsos.

Társszervezők: az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei szervezete.

Az est fő támogatója: Bethlen Gábor Alap.

Murvai Miklós, az EMNT Arad megyei Demokrácia Központ vezetője

Forrás: www.nyugatijelen.com

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google