|
ROMÁNIA
Az országot fenyegető veszélyek közé sorolta a radikális és irredenta megnyilvánulásokat a CSAT
Transindex, 2010. június 24.
A radikális, irredenta és szélsőséges megnyilvánulásokat is a Romániát fenyegető külső veszélyek között említi az országos védelmi stratégia tervezete, amelyet a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) jóváhagyott. A tervezetet a CSAT kedden vitatta meg, és szerdán juttatta el a parlament vezetőségéhez. A dokumentumot a bukaresti törvényhozói testületnek is el kell még fogadnia.
A védelmi stratégia tervének kidolgozását Traian Basescu államfő javasolta, és a nemzetbiztonsági intézményeknek ennek alapján kell kidolgozniuk a Romániát fenyegető veszélyek és kockázatok megelőzése érdekében szükséges konkrét intézkedéseket.
A tervezet hatodik fejezete tartalmazza egyebek között a Romániát fenyegető külső veszélyeket. Ezek között említik a radikális, irredenta és szélsőséges megnyilvánulások elszaporodását, amelyek következtében sérülhetnek az állampolgári jogok és szabadságjogok, akárcsak a társadalmi kohézió, valamint az etnikumok közötti viszony. A tervezet a külső veszélyek között említi még például a drogfogyasztást és -kereskedelmet, a szervezett bűnözést, a terrorizmus terjedését, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer törékenységét.
A dokumentum külön foglalkozik azokkal a tényezőkkel, amelyek Romániát belülről teszik sebezhetővé. Így például említést tesznek az állami intézmények ellen irányuló szervezett sajtóhadjáratokról, amelyek keretében ezeknek az intézményeknek a tevékenységéről hamis adatokat terjesztenek, a médiavállalatok pedig nyomást gyakorolnak a politikai döntéshozatali mechanizmusra anyagi előnyök szerzése érdekében.
Indira Crasnea, a médiavállalatokat tömörítő Román Sajtóklub (CRP) elnöke szerint a média vádolása már-már hivatalos állampolitika szintjére emelkedett Romániában, miután a hatóságok részéről rendszeressé váltak a sajtó ellen irányuló támadások. Valeriu Turcan, az államfő szóvivője szerint a médiára vonatkozó rész azért került be a tervezetbe, mert "abszolút szükségessé vált" ennek a kérdésnek a közvitára bocsátása. (mti)
ERDÉLY
Toró szerint az EMNT az Orbán-féle nemzeti együttműködés-rendszerben gondolkodik
Transindex, 2010. június 23.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke válaszolt a Jobbik EP-képviselőinek közleményére, amelyben Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád EP-képviselők arra szólították fel Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét, hogy „EP-alelnökként sokkal határozottabban álljon ki az összmagyar érdekekért, mint az utóbbi években tette, amikor például a román hatalom mindenkori magyar hangjával, az erdélyi autonómiát gáncsoló RMDSZ vezetőivel lépett szövetségre".
A közleményben a szélsőjobboldali párt EP-képviselői azt is tudatták, hogy támogatták Tőkés EP-alelnökké való választását. Toró megköszönte a támogatást, azonban egyértelművé tette: a Tőkés László EP-képviselő és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Fidesz-KDNP szövetség partnereként az Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében látja megvalósíthatónak az erdélyi magyarság stratégiai céljait.
Megjegyezte, mind a határok fölötti nemzetegyesítés programeszménye, mind az elszakított nemzetrészek közösségi autonómiája a lehető legteljesebb és legszélesebb körű összefogás szükségességét követeli meg. Emlékeztetett, az EMNT 2009-ben, a „sérelmi politizáláson" és a „szűkkeblű pártpolitikai érdekeken" túllépve, az összefogás útját választották, ennek következtében az erdélyi Magyar Összefogás Listája a 2009-es EP-választásokon a romániai magyarság tényleges lélekszámát meghaladó mértékű (majdnem 9%-os) sikert könyvelhetett el.
„Szeretnénk hinni, hogy a Jobbik képviselői számára fontosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar ügy hiteles és eredményes képviseletében, mintsem hogy azt alárendeljék vélt vagy valós pártpolitikai érdekeknek. Amennyiben mégis ezt teszik, saját magukat rekesztik ki a nemzeti együttműködés rendszeréből" - sommázott Toró. (hírszerk.)
Székelyföld mint „anyaország"
Krónika, 2010. június 24.
Egyesülettel, kulturális programokkal próbál hozzájárulni a Kovászna és Hargita megyei önkormányzat a szórványban élő magyarság megmaradásához, identitásuk megőrzéséhez, valamint létszámapadásuk megállításához.
„A székely megyék és a székelyföldi települések virágzó kapcsolatokat építettek ki magyarországi megyékkel és településekkel, miközben azt sem tudjuk, hogyan élnek a magyarok például Temes megyében" – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a Krónika kérdésére, hogyan született az ötlet, hogy a Kovászna Megyei Tanáccsal közösen felkarolják a szórványmagyarokat, különböző programokat szervezzenek egyebek mellett Beszterce-Naszód, Szilágy, Temes vagy Hunyad megyében. Mint részletezte, a Székelyföldnek mint egy belső anyaországnak kell működnie a szórványban élő magyarság számára.
Borboly – mint elmondta – igazából azt szeretné, ha emberek közötti kapcsolatok jönnének létre, ha barátságok, illetve akár házasságok kötődnének a szórványban élő magyarok és a székelyek között. „Úgy lenne az igazi, ha egy idő után nem a megyei önkormányzat szervezne különféle programokat, hanem a települések, illetve főleg az itt élő emberek kezdenének járni egymáshoz látogatóba és szerveznének közös programokat" – hangoztatta Borboly, kifejtve, hogy megyei szinteken a művészetek, az oktatás, a közös történelem és a hagyományápolás terén igyekeznek kialakítani kapcsolatokat. Mint mondta, a Hargita Megyei Tanácsnál már idén pluszpontot ért a pályázatok elbírálásánál, ha egy civilszervezet vagy önkormányzat olyan programra kért támogatást, amelybe bevonta valamelyik, a szórványban élő magyar közösséget is.
„A magyarországi testvér-települési kapcsolatokat is át szeretnénk alakítani hármas alapokon nyugvóra" – magyarázta Borboly, aki azt szeretné, ha valamennyi székelyföldi településnek a számos magyarországi testvér-települési kapcsolat mellett a szórványvidéken élő magyarsággal jó viszonyt ápolna. Megtudtuk, legközelebb a július első szombatján sorra kerülő Ezer Székely Leány Napjára várják a szórványból érkező magyar lányokat a vidéküknek megfelelő népviseletben, illetve a szárhegyi művésztáborba is várnak a szórványból művészeket. Ezenkívül továbbra is mennek tánccsoportok többek közt Mezőségre, hogy az ottani magyaroknak megtanítsák a vidékükön gyűjtött táncokat. Ugyanakkor a hét végén a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse cseresznyefesztiváljának a szervezésébe is aktívan bekapcsolódott a Hargita megyei önkormányzat, illetve a megye kulturális központja.
Megállítanák a magyarság apadását
Borbolyhoz hasonlóan látja a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is. A Krónika kérdésére elmondta, a székely–szórvány testvérkapcsolat legfontosabb hozadéka az lenne, ha sikerülne megállítani, vagy éppen megfordítani a szórványban élő magyarok riasztó fogyását. Mint részletezte, Hunyad megyében tíz év alatt 25 százalékkal csökkent a magyarok száma, 1992-ben 36 ezren, 2002-ben már csak 25 ezren vallották magukat magyarnak. „A jövő esztendei népszámlálásra reméljük, a csökkenő tendencia megáll, néhány év után pedig megfordul" – fogalmazta meg a háromszéki elöljáró.
Mint emlékeztetett, tavaly Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és Winkler Gyula Hunyad megyei származású európai parlamenti képviselővel közösen kezdeményezték a Székelyföld–szórvány partnerséget, hogy az erdélyi magyar közösségen belül erősítsék a szolidaritást. Idén februárban írták alá a Kovászna–Hunyad-testvérmegyei szerződést. „Sokan kételkedtek az együttműködés sikerében, de azt néhány hónap alatt sikerült valós tartalommal megtölteni" – szögezte le Tamás Sándor. Mint tájékoztatott, a projektre a megyei önkormányzat idén 50 ezer lejt különített el, de valójában ennek kétszeresét fordítják a szórványban beütemezett programokra.
Egyesület a szórványért
Nemes Előd, az önkormányzat munkatársa, a program felelőse a Krónikának elmondta, legutóbb a Hunyad megyei magyar napokon vettek részt a háromszékiek, olyan falvakba jutott el például a gyereknéptánc-együttes, ahol már csupán néhány tucat magyar él, és ahol emberemlékezet óta nem volt magyar előadás. A nyáron közös táborok zajlanak, összesen hat székely–szórvány táborozásra kerül sor. Ugyanakkor megtudtuk, bejegyezték a székely–szórvány kapcsolatoknak alárendelt Kun Kocsárd Egyesületet.
Az egyesület bejegyzéséről a bírósági végzést a napokban kapták kézhez az alapítók, a civil szervezet egy hónapon belül működőképes lehet, ezalatt kiváltják a számlatömböt, megrendelik a pecsétet. Kun Kocsárd Hunyad vármegyei főispánról, EMKE- és iskolaalapító grófról elnevezett egyesület a Háromszék–Hunyad megyei kapcsolatokat fogja szervezni, erősíteni, pályázatokkal finanszírozást szerez a közös programokra, rendezvényekre. Ez a civil szervezet lesz a biztosítéka annak, hogy a székely–szórvány együttműködés ne függjön a politikumtól. Nemes Előd elmondta, reményeik szerint jövőre Szeben megyével is sikerül kialakítani testvérkapcsolatokat.
Tervezni könnyű
Háromszék, 2010. június 24.
Élő embernek látszott kedden estefelé egy televíziós vitaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke.
Beszélt, néha még mosolygott is, bírálta kormánya lassúságát, elismerte, hogy a megszorító intézkedések parlamenti megszavazása elidegenítette választóik nagy részét, igaz, elengedhetetlenségükről majdnem ugyanazt a verset mondta fel, mint bármely demokrata liberális politikus: más lehetősége nem volt a kormánynak a nagy költségvetési hiány kiegyenlítésére. Újra bejelentette, amit hetek óta hajtogatnak a szövetség emberei: ha december 31-én nem kapják vissza a nyugdíjasok jelenlegi járadékaikat, kilépnek a kormányból. Az azért kellemetlen volt, hogy a miniszterek pillanatnyi intézkedéseiről, például Adriean Videanu ama bejelentéséről, hogy ősztől a központi fűtésre szoruló városlakók a jelenlegi költségek kétszeresét fogják fizetni, semmit nem tudott, mi több, cáfolni igyekezett azt, de ma már senki számára nem titok, hogy a miniszterek egy része öntörvényű, nem nagyon akaródzik nekik végrehajtani az átszervezést és költségcsökkentést, a tervezett közigazgatási és államreformot. A miniszterelnök-helyettes és RMDSZ-elnök úgy érzi, a magyarok jelenléte a kormányban hasznos és eredményes volt. Innen, lentről másképp látszik, ám megeshet, hogy a kis lépések politikájához szokott szövetségnek nem túl nagyok az igényei.
De szép és merész terveik vannak, a szombati SZKT-n például gazdaságösztönző intézkedéscsomagot fogadnak el, amely többek között a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentését, kedvezményes hitelezését és a válság dacára is jelentős profitot termelő romániai bankrendszer többletadóztatását irányozza elő. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetnek, erről beszélnek naphosszat a demokrata liberális képviselők is, a baj nem az elképzelésekkel, hanem azok kivitelezésével van. A tanügyi törvény körüli huzavona is élő bizonyíték erre.
Egy szó, mint száz, Markó bírta a csatát a nem túl barátságos újságírókkal, szinte dacosan jelentette ki, hogy kitartanak egyfajta, inkább kulturális, gazdasági, mint politikai területiautonómia-igény mellett.
Sajnos, választóikban mégis az a kép rögzült, amikor a parlamentben a szövetség szenátorai és képviselői szótlanul és jobb ügyhöz méltó fegyelemmel megszavazták a fizetések és nyugdíjak csökkentését.
Lehetett volna MPP–Semjén-találkozó?
Krónika, 2010. június 24. – Bíró Blanka
A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői is találkozhattak volna múlt hétvégi erdélyi látogatásán Semjén Zsolt kormányfőhelyettessel, azonban erre objektív okokból nem került sor – közölte tegnap Bálint József, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke.
Mint mondta, Szász Jenő és a párt több mint kétszáz elöljárója, önkormányzati képviselője június 18-án Hargita megyei küldöttgyűlésen vett részt Gyergyóalfaluban, ahol Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója tartott előadást a szervezetépítésről.
Az egy hónappal korábban egyeztetett programot az MPP vezetősége nem tudta lemondani. Hozzátette, bár a vendéglátó háromszéki RMDSZ-es elöljárók „piócaként tapadtak" Semjénre, Kovács István Kovászna megyei MPP-s önkormányzati képviselőnek Árkoson sikerült „tartalmas beszélgetést folytatnia" a miniszterelnök-helyettessel. Bálint szerint ha nagyon akarták volna, a párt több vezetője számára is meg tudták volna szervezni a találkozót.
Mint beszámoltunk, az MPP Kolozs megyei vezetősége csalódással és rosszallással vette tudomásul, hogy Semjén programjából kimaradt az MPP országos vezetőségével való találkozás. Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető érthetetlennek és sértőnek nevezte, hogy az MPP-re nem terjedt ki a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének figyelme, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott.
Felvidéki szólamok Erdélyben – Hogyan tovább etnopolitika?
Szabadság, 2010. június 23. – CSOMA BOTOND
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) veresége, valamint a transzetnikus, Híd-Most nevű, magyar–szlovák párt sikere a szlovákiai választásokon bizonyos reflexiókra kötelez bennünket, akik az etnopolitika porondján fejtjük ki tevékenységünket, és sokszor a rutin megszokott bűvkörébe esünk.
Sokfélét mondtak és írtak az MKP választási fiaskóját kiváltó okokról, és általában – ahogyan ez megszokott a politika és sokszor a publicisztika világában is – a vélemények az ideológiai és aktuálpolitikai törésvonalak mentén fogalmazódtak meg. Az egész kérdéskört meglehetősen szubjektív lepel borítja. Az esemény óta eltelt idő rövidsége miatt a mélyebb, tárgyilagosabb és empirikus elemzésekre még várnunk kell.
Első látásra úgy tűnik, hogy a kizárólag védekező álláspontú, igencsak az anyaországra tekintgető, etnikai alapú politikai üzenet talajt vesztett a felvidéki magyarok körében, még egy olyan miliőben is, amely nem éppen a különböző nemzetiségek közötti toleranciáról vált híressé az utóbbi időben. Ficoék primitív, magyarellenes nacionalizmusa – különösen a választási kampány során – komoly feszültséget keltett Szlovákia határain kívül és belül. Ennek ellenére az MKP által előtérbe állított, történelmi elemeket tartalmazó, szimbolikus politizálás nem hozta meg a várt eredményt.
A jelentős különbségek dacára, a felvidéki példa elgondolkodtató kell, hogy legyen a romániai magyar politikum számára is, annál is inkább, mert a hazai magyar politikai üzenet egységes jellege és koherenciája elé meglehetősen komoly akadályokat gördít az a tény, hogy teljesen más élethelyzet van a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban. Az évek során, ha arányaiban nem is, de abszolút számokban jelentősen csökkent az itthoni magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok száma. Ennek összetett okai vannak, és nem teljesen világos, hogy melyik járult nagyobb mértékben hozzá a szavazatszám csökkenéshez. Közhelyszámba megy, hogy létezik egy általános apátia a választók részéről a politikummal szemben, és ez magyar berkekben is megnyilvánul, de ezen túlmenően, nyitott kérdés az, hogy például Kolozsváron és a megyében mi is volt az igazán hangsúlyos oka a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elszenvedett szavazatszám-csökkenésnek. A markáns és határozott kiállás, valamint a közbeszéd tematizálásának hiánya bizonyos etnikai kérdések kapcsán, vagy egyszerűen, egy heterogén, kozmopolita interetnikus közegben, főleg egy olyan kulturális és gazdasági központban, mint Kolozsvár, a magyar választók egy jelentős hányada már nem az etnikai határvonalak mentén fejezi ki politikai szimpátiáit. Egy biztos, az etnopolitika terén már rég nem elegendő az, hogy valaki „jó magyar legyen".
A magyar politikai erőtér tekintetében jelentős különbségek és hasonlóságok vannak Szlovákia és Románia között. Mindkét országban több magyar politikai alakulat létezik. Amíg Szlovákiában mind a Híd, mind az MKP teljes körű politikai tevékenységet folytat, teljes értékű szereplőként lépnek fel a politikai életben és meg is méretkeznek a választásokon, nálunk ez egy kicsit másképpen alakult ki. Kimondottan politikai tevékenységet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) végez, ami magába foglalja a választásokon való részvételt is, még akkor is, ha az MPP esetében ez csak az önkormányzati választást jelenti. A másik politikai aktor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), kvázi-politikai alakulat, civil-politikai szerveződésként definiálja önmagát, ugyan jelen van a politikai életben, hangsúlyos politikai kérdésekben véleményeket fejt ki, kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyarországi kormánypárttal, viszont eddig nem vett részt a választásokon. A romániai magyar politikai élet érdekessége és sajátossága, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – amely funkcionálisan egy politikai egyeztető grémium szerepét tölti be – az RMDSZ mellé csak az EMNT került be – amely csak félig-meddig politizál – és az MPP kimaradt. Ezt a tényt a gyakorlati pragmatizmusra lehet visszavezetni, amely egy, a mindkét fél számara előnyös politikai egyezségben öltött testet. Az RMDSZ-nek számolni kellett az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak relatív, személyes népszerűségével, ugyanakkor Tőkésnek is kapóra jött a kiegyezés, mert így biztosra vált az Európai Parlamentbe való bejutása 2009-ben.
Az elmúlt években, Felvidéken és Erdélyben is, a politika fő áramvonalába tartozó magyar politikai alakulatoknak, az MKP-nek és az RMDSZ-nek is voltak kihívói, viszont ezek teljesen ellentétes irányból érkeztek. Szlovákiában a Híd-Most úgy gondolta, hogy az a kisebbségi politizálási modell, amit az MKP képviselt, amely az együttműködést a szlovákokkal kizárólag a közös kormánykoalíciókban határozta meg, nem tudja megfelelően kezelni a szlovák–magyar viszonyt, és ennél többre és másra van szükség, nevezetesen egy közös magyar–szlovák pártra. Amennyiben ideológiai kategóriákra oszthatjuk a kisebbségi politizálást, elmondhatjuk, hogy Felvidéken a kihívás liberális irányból érkezett, és felülkerekedett az MKP-n. Más kérdés, hogy ez a közös pártmodell mennyire lesz sikeres a kisebbségi kérdések orvoslásában. A jövő majd eldönti.
Ezzel ellentétben, Erdélyben az RMDSZ politikai ellenzéke, az EMNT és az MPP „jobbról" akart előzni, kritizálták az érdekvédelmi szervezet kormányzati szerepvállalását, a magyar érdekek érvényesítését teljesen konfrontatív módon képzelték el, a teljes ellenzékiség felvállalásával. Diskurzusukat majdnem kizárólag az autonómia és az önálló állami magyar egyetem köré építették fel, bizonyos szimbolikus történelmi elemekkel fűszerezve ezt, amely meglehetősen behatárolta a politikai mozgásteret.
Természetesen a szlovákiai politikai folyamatokat és a jelen helyzetet nem lehet mechanikusan átültetni erdélyi környezetbe, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a romániai magyar politikai retorika beszűkülése növeli-e az etnopolitika esélyeit a politikai színtéren, vagy ellenkezőleg – figyelembe véve a gazdasági válság és a megszorító intézkedések etnikumokra való tekintet nélküli általános hatását is – a magyar választók egy részének politikai nézeteit az etnikai törésvonalak fölé emeli.
MAGYARORSZÁG
Sólyom László megszólalt
MTI, 2010. június 23.
Sólyom László már a választások előtt megértette, nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás; ezt nem volt könnyű tudomásul vennie, de jó lelkiismerettel fejezi be munkáját - derül ki a leköszönő államfő Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából.
Sólyom László úgy értékeli, a "mostani törvénydömpingnek" megvannak a hátulütői, és tévképzetnek nevezi azt a felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne.
A csütörtökön megjelenő, Sólyom László egész ötéves elnöki ténykedését áttekintő interjú MTI rendelkezésére bocsátott szövege szerint az államfő egy ciklus alatt igyekezett elvégezni mindazt, amit célul tűzött ki, és most új célja van: megtalálni a volt elnök szerepét.
A köztársasági elnök - akinek mandátuma augusztus 4-én jár le és akit tisztségében Schmitt Pál házelnök követhet - arra a kérdésre, hogy veszélyben érzi-e az alkotmányosságot, azt mondta: "a kétharmados többség benne van a rendszerben, elő is fordult már", a mai parlamenti többség szándékairól a nyilatkozatok alapján keveset tudhatunk, az aggódó hangok némelyike pedig hiteltelen. "Mostanában olyanok is velem védetnék a demokráciát, akik nyolc évig vidáman taposták" - fogalmazott Sólyom László.
Kudarcnak értékeli, hogy húsz év alatt sem sikerült megváltoztatnia "azt a jobboldalon beégett tévképzetet, amely szerint a jelenlegi kommunista alkotmány", holott az teljesen új, csak a törvény sorszámozása maradt a régi. Arra a felvetésre, hogy immár a harmadik miniszterelnökkel dolgozik együtt, Sólyom László azt mondta, hogy a Gyurcsány Ferenccel való szembenállását alaposan tárgyalta a sajtó, Bajnai Gordonnal korrekt munkakapcsolatot alakítottak ki.
"Orbán Viktorral egy komoly beszélgetésünk volt" - folytatta az államfő, kitérve arra, hogy ennek során - még a 29 intézkedés bejelentése előtt - tájékoztatatta őt a kormányfő a gazdasági elképzeléseiről. "Intenzív eszmecsere volt háttérről, következményekről, alternatívákról. Így kell működnie az állam- és a kormányfő közötti kapcsolatnak. Ugyanakkor, bár eszmei alapjainkban sok a közös vonás, ugyanaz a mércém az új kormánnyal szemben, mint mindig is volt. Jeleznem kell, hogy a mostani törvénydömpingnek megvannak a hátulütői. Nemcsak technikai, hanem sokszor elvi szinten is" - rögzítette Sólyom László.
A 2006-os önkormányzati választások éjszakáján elmondott nyilatkozatának indokoltsága mellett érvelve kijelentette: muszáj volt kimondania, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magatartása nemcsak morális válságot okozott, hanem a demokrácia alapjai is veszélybe kerültek. Emlékeztetett, nem szólította fel kifejezetten lemondásra a kormányfőt, hanem az Országgyűlést hívta fel döntésre a miniszterelnök sorsáról.
"Már a 2006 nyarán elfogadott Gyurcsány-csomag idején megfogalmaztam: a demokrácia alapkérdése, lehet-e a választások előtt megígértek gyökeres ellenkezőjét csinálni. A bizalmi szavazás idején egyrészt felszólítottam a Fideszt az ülésterembe való visszatérésére, másrészt leszögeztem: a parlament arról is szavaz, hogy elfogad-e ilyen módszereket a hatalom megtartására. Elfogadta - és ezt én nem tudtam elfogadni" - jelentette ki.
Arra a kérdésre, nem merült-e fel benne, szélesebb hatáskörrel többet érhetett volna el, Sólyom László úgy válaszolt: amikor elnök lett, tisztában volt a jogi lehetőségekkel, és illetlenség, ha az ember pozícióba kerülve nekilát hatásköreit tágítani.
"Tetteinkben a védelem. Az utókor ítélni fog azok fölött" - idézett A kőszívű ember fiai című regényből az államfő, hozzátéve: nem gondolná, hogy a mostani Országgyűlés az utókor, "együtt megyünk majd ítélet alá".
Sólyom Lászlónak "esze ágában sincs" pártpolitizálni, a jövőben közéleti szerepvállalását azonban nem zárta ki a Heti Válasznak adott interjújában.
A Sólyom Lászlóval készült interjú teljes terjedelmében olvasható a csütörtökön megjelenő Heti Válaszban.
Miért nem kellett Sólyom?
HVG, 2010. június 24.
Emelt fővel távozik Sólyom László államfő, aki pár napon belül két törvényt is visszaküldött a parlamentnek. A Fidesz Schmitt Pál személyében egy könnyebben kezelhető személyt ültet az elnöki székbe. De miért nem kellett Sólyom a fideszeseknek? – erről szól a friss HVG címlapsztorija.
„Nagyon rossz érzés, amikor az ember úgy érezheti, tologatják, mintha bábu lenne (...) Végül is legalább illett volna szólni nekem. De hát ezt az utolsó pillanatig nem tették meg." Sólyom László köztársasági elnök nem a jövő kedden esedékes államfőválasztásról mondta ezeket, hanem a 2005-ösről annak idején a Népszabadságnak. Öt éve az elnök anélkül lett tehát a parlamenti jobboldal civilek által „kilobbizott" jelöltje, hogy arról vele az Országgyűlés frakcióiból előzetesen bárki tárgyalt volna.
Az egykori alkotmánybírósági elnök, akit Orbánék már 1995-ben is el akartak indítani az államfőválasztáson viszont, a jelek szerint csak szimbolikus jelöltként ideális személy a Fidesz számára – vagyis amikor tökéletesen esélytelen. Ugyanő egyenesen persona non grata, ha a fiataldemokraták az Országgyűlésben éppen többségben vannak. Kegyvesztettségének jeleit mostanság naponta megtapasztalhatta az államfő. Legutóbb Nagy Imre kivégzésének napján rúgta fel a miniszterelnök a húszéves protokollt, csak hogy ne kelljen találkoznia egykori ellenzéki kerekasztalos kollégájával. Miközben az államfő június 16-án a Vértanúk terén koszorúzott, a kormányfő pár kilométerrel odébb, a Gyűjtőfogházban szónokolt.
Az egykori harcostárs rövid és hosszabb távon is útban van Orbán Viktornak. Kétharmados többsége birtokában a miniszterelnök nem szuverén személyiségeket, hanem saját embereit akarja az állam kulcspozícióiba ültetni.
A teljes összeállítás a csütörtöki HVG-ben olvasható.
Újabb pofon a magyar diplomáciának Brüsszeltől?
Felvidék.ma, 2010. június 24.
Az Európai Bizottság jogi véleményében végérvényesen elzárkózik attól, hogy bármelyik félnek is igazat adjon Sólyom László szlovákiai kitiltásának vitatott kérdésében - tette közzé a BruxInfo.
Az Európai Bizottság azzal a nehezen értelmezhető érvvel hárítja el állásfoglalását a politikailag kényes ügyben, hogy államfői látogatásokra nem vonatkozik az uniós szerződés. Újabb pofont kap ezáltal a magyar diplomácia és az uniós magyarok. A magyar külügy sikertelenségének vagy az Európai Bizottság abszolút érdektelenségének is betudható a Sólyom László államfő kitiltásának ügye.
Brüsszel következetesen tartja magát ahhoz a korábbi álláspontjához, miszerint az államfői látogatásokra nem vonatkozik a szerződés és az uniós jog, következésképp sem a Bizottság, sem más európai intézmények nem hivatottak igazságot tenni a Magyarországot Szlovákiával szembeállító vitában. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság nem azonosul a magyar külügyminisztériumnak azzal az álláspontjával, hogy Pozsony kötelezettséget szegett (jogsértést követett el), amikor egy uniós irányelvre hivatkozva tavaly augusztus 21-én megtagadta a belépést a magyar köztársasági elnöktől. Másfelől a jogi vélemény ennek folytán az uniós irányelvre történt szlovák hivatkozással sem ért egyet - olvasható az EU-val foglalkozó portálon.
Brüsszel mossa kezeit Sólyom ügyében. Nem az első alkalom, hogy az EU nem áll egyik fél oldalára sem. Inkább csendre int és semmittevő nyilatkozatokat ad ki. Diplomatákat küld ki vizsgálódni, de az igazi bajok forrására nem hívja fel az érintett ország figyelmét.
Sokakban felvetődik a kérdés, hogy akkor mi értelme az EU-nak egyáltalán, ha nem foglal egyértelmű állást, hanem inkább elodázza a döntést. Az ügy minden bizonnyal nem ér véget, hiszen a magyar és a szlovák fél is újabb nyilatkozatokat termel majd az ügyben.
A Fico-kormány tavaly augusztus 21-én egy szóbeli jegyzék útján megtagadta a belépést Sólyom Lászlótól, Magyarország államfőjétől. A szlovák fél azzal az uniós irányelvvel indokolta a nemzetközi diplomáciában meglehetősen szokatlan lépést, amely a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására.
Schmitt készül Sólyom helyére
Új Magyar Szó, 2010. június 24.
Minden jel arra mutat, hogy a Fidesz–KDNP kormányszövetség által támogatott Schmitt Pál lesz Magyarország köztársasági elnöke augusztus ötödikétől, amikor lejár Sólyom László jelenlegi államfő mandátuma. A házelnököt Orbán Viktor kormányfő javasolta tegnap államfőjelöltnek a kormánypárti képviselőcsoportok számára.
Minden jel arra mutat, hogy a Fidesz–KDNP kormányszövetség által támogatott Schmitt Pál lesz Magyarország köztársasági elnöke augusztus ötödikétől, amikor lejár Sólyom László jelenlegi államfő mandátuma. A házelnököt Orbán Viktor kormányfő javasolta tegnap államfőjelöltnek a kormánypárti képviselőcsoportok számára.
Schmitt Pálnak várhatóan egyetlen ellenjelöltje lesz, Balogh András bangkoki nagykövet, akit korábban a szocialisták javasoltak államfőnek. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges, a többi párt parlamenti frakciójának létszáma azonban ötven alatti, s egyelőre nem fontolgatnak közös jelöltet. A hivatalos jelölés határideje péntek dél, a választás jövő kedden lesz az Országgyűlésben.
A kormánypárti képviselők mai frakcióülésükön ismerik meg a jelölésről szóló levél tartalmát, amelyet Orbán Viktor eljuttatott a Fidesz- és a KDNP-frakció vezetőjéhez. A tanácskozáson meghallgatják Schmitt Pált, hasonlóan Balogh Andráshoz, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjéhez, aki kedden mutatkozott be a Fidesz-KDNP frakcióülésén.
Lázár János frakcióvezető korábbi bejelentése szerint június 28-án, hétfőn délelőtt „végső döntés születik arról, hogy a Fidesz-frakció a kereszténydemokratákkal szövetségben kit fog támogatni a június 29-i elnökválasztáson".
Ha kedden az összes képviselő kétharmada igennel szavaz valamelyik jelöltre, akkor az eredmény kihirdetése után a köztársasági elnök még aznap leteszi az ünnepélyes esküt. A jelenlegi parlamenti arányokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy már az első fordulóban sikerül megválasztani államfőnek Schmitt Pált, így nem lesz szükség a másik két fordulóra. Az eskütétel várhatóan még kedden lesz, az új államfő azonban csak augusztus 5-én lép hivatalba, Sólyom László mandátuma ugyanis augusztus 4-én éjfélkor jár le.
Az LMP ragaszkodik Sólyomhoz
Az LMP arra kéri a Fidesz-KDNP-t, tegyék lehetővé, hogy Sólyom Lászlót is jelölhessék köztársasági elnöknek – mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Schiffer András. A frakcióvezető kijelentette, hogy az LMP választmánya és frakciója egyhangúlag támogatná az államfő újraválasztását, de kevés a képviselőjük ahhoz, hogy Sólyom Lászlót jelölhessék.
Elmondta, hogy más frakciók támogatását is várják az államfő jelöléséhez. Kitért arra is, hogy kíváncsiak Schmitt Pál és Balogh András elképzeléseire is, ezért az LMP frakciója szeretné őket is meghallgatni még az elnökválasztás előtt.
Sólyom: jó lelkiismerettel fejezem be a munkát
MTI, 2010. június 23.
Sólyom László már a választások előtt megértette, nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás; ezt nem volt könnyű tudomásul vennie, de jó lelkiismerettel fejezi be munkáját - derül ki a leköszönő államfő Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából.
Sólyom László úgy értékeli, a "mostani törvénydömpingnek" megvannak a hátulütői, és tévképzetnek nevezi azt a felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne. A Sólyom László egész ötéves elnöki ténykedését áttekintő interjú szerint az államfő egy ciklus alatt igyekezett elvégezni mindazt, amit célul tűzött ki, és most új célja van: megtalálni a volt elnök szerepét.
A köztársasági elnök - akinek mandátuma augusztus 4-én jár le és akit tisztségében Schmitt Pál házelnök követhet - arra a kérdésre, hogy veszélyben érzi-e az alkotmányosságot, azt mondta: "a kétharmados többség benne van a rendszerben, elő is fordult már", a mai parlamenti többség szándékairól a nyilatkozatok alapján keveset tudhatunk, az aggódó hangok némelyike pedig hiteltelen. "Mostanában olyanok is velem védetnék a demokráciát, akik nyolc évig vidáman taposták" - fogalmazott Sólyom László.
Kudarcnak értékeli, hogy húsz év alatt sem sikerült megváltoztatnia "azt a jobboldalon beégett tévképzetet, amely szerint a jelenlegi kommunista alkotmány", holott az teljesen új, csak a törvény sorszámozása maradt a régi. Arra a felvetésre, hogy immár a harmadik miniszterelnökkel dolgozik együtt, Sólyom László azt mondta, hogy a Gyurcsány Ferenccel való szembenállását alaposan tárgyalta a sajtó, Bajnai Gordonnal korrekt munkakapcsolatot alakítottak ki.
"Orbán Viktorral egy komoly beszélgetésünk volt" - folytatta az államfő, kitérve arra, hogy ennek során – még a 29 intézkedés bejelentése előtt – tájékoztatatta őt a kormányfő a gazdasági elképzeléseiről. "Intenzív eszmecsere volt háttérről, következményekről, alternatívákról. Így kell működnie az állam- és a kormányfő közötti kapcsolatnak. Ugyanakkor, bár eszmei alapjainkban sok a közös vonás, ugyanaz a mércém az új kormánnyal szemben, mint mindig is volt. Jeleznem kell, hogy a mostani törvénydömpingnek megvannak a hátulütői. Nemcsak technikai, hanem sokszor elvi szinten is" - rögzítette Sólyom László.
Sólyom Lászlónak "esze ágában sincs" pártpolitizálni, a jövőben közéleti szerepvállalását azonban nem zárta ki a Heti Válasznak adott interjújában.
Reagálás a Kolozs megyei MPP-s politikusok nyilatkozatára
Országos Sajtószolgálat (OS), 2010. június 23.
- Értetlenül állunk a Kolozs megyei MPP-s politikusok tegnapi nyilatkozata előtt.
Sajnáljuk, hogy az erdélyi Magyar Polgári Párt képviselői nem fogadták el azt a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes erdélyi - sepsiszentgyörgyi - egyeztetésére szólt. Itt lett volna alkalmuk találkozni a magyar küldöttséggel.
Sajnáljuk, hogy Szász Jenő csak a képviselőjét küldte el és személyesen nem vett részt ezen a találkozón.
A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs szintén meghívást kapott, aki más irányú kötelezettsége miatt nem tudott megjelenni, viszont a napokban Budapesten találkozik a magyar nemzetpolitika irányítóival.
KIM - Nemzetpolitikai Államtitkárság
Budapest, 2010. június 23.
Magyar nemzetpolitikai államtitkárság: sajnálatos, hogy az MPP képviselői nem fogadták el a meghívást
MTI, 2010. június 24.
A nemzetpolitikai államtitkárság sajnálatát fejezte ki az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői nem fogadták el a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi egyeztetésére szólt.
A Magyar Polgári Párt kedden közleményében azt írta, hogy csalódással és rosszallással vették tudomásul, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével. Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint "érthetetlennek és sértőnek tartják", hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben.
A nemzetpolitikai államtitkárság szerdai közleménye szerint értetlenül állnak a Kolozs megyei MPP-s politikusok tegnapi nyilatkozata előtt.
Sajnáljuk, hogy az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke nem fogadta el azt a meghívást, ami a magyar miniszterelnök-helyettes erdélyi - sepsiszentgyörgyi - egyeztetésére szólt - olvasható a dokumentumban. Mint írták, az MPP vezetőjének ott lett volna alkalma találkozni a magyar küldöttséggel.
Mint írták, sajnálatukat fejezik ki amiatt is, hogy Szász Jenő csak a képviselőjét küldte el, és személyesen nem vett részt ezen a találkozón. A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs szintén meghívást kapott, aki más irányú kötelezettsége miatt nem tudott megjelenni, viszont a napokban Budapesten találkozik a magyar nemzetpolitika irányítóival - áll a kommünikében.
Martonyi: a kettős állampolgárság csak teszt volt
MTI, 2010. június 24. – Szőcs László
A magyar kormány értékvezérelt külpolitikát akar folytatni, szemben az érdekalapú politizálással - mondta Martonyi János külügyminiszter washingtoni előadásában. A kettős állampolgárság teszt, amelyen csak Szlovákia bukott meg.
- Az érdekekkel az a baj, hogy nem tudjuk mindig meghatározni egyrészt, hogy pontosan mi az érdekünk, másrészt pedig milyen időtávon kell nézni az érdeket - fogalmazott a tárcavezető helyi idő szerint szerda este a washingtoni magyar nagykövetségen tartott előadásában, mintegy 120 fős közönség előtt. Martonyi János - aki aznap érkezett 48 órás látogatásra az amerikai fővárosba - úgy fogalmazott: - Mi úgy érezzük, hogy az alapvető kérdések tekintetében a biztos az értékalap, és ehhez próbálunk ragaszkodni.
Magyarország és Közép-Európa biztonságának ma is meghatározó tényezője a NATO, ami viszont elképzelhetetlen az Egyesült Államok nélkül - hangoztatta szerdána tárcavezető, aki a második Orbán-kormány külügyminiszterének minőségében először tárgyal Washingtonban. Martonyit az Obama-adminisztráció képviselői közül először Richard Morningstar, az eurázsiai energiapolitikai kapcsolatokért felelős különmegbízott fogadta, csütörtökön (magyar idő szerint késő este) pedig Hillary Clinton külügyminiszterhez hivatalos.
A magyar diplomácia irányítója a Washington környéki magyar közösség tagjaival találkozva a többi közt elmondta: az eddiginél sokkal markánsabb Közép-Európa-politikára van szükség. Az Orbán-kormánynak a kettős állampolgárság intézményével kapcsolatos politikáját azzal védte: azt hazánk csak egyetlen szomszédja - Szlovákia - sérelmezte hisztérikus élességgel. Ennek kapcsán megjegyezte: a dolog teszt jellegű volt, ugyanis valószínűleg 90 éve először fordult elő, hogy a jelentős magyar közösséggel rendelkező szomszédos országok hagyományos összetartása most valamilyen okból nem érvényesült. Biztonságpolitikai veszélyről, a területi integritás sérelméről beszélni szerinte az abszurd humor körébe tartozik.
- A világ magyarsága összetartozik, a legkülönbözőbb területeken erősíteni kell az együttműködés kereteit - hangoztatta Martonyi a világ egyik legnagyobb magyar közösségének képviselői előtt: Amerikában mintegy másfélmillióan adtak számot magyar gyökereikről a legutóbbi, 2000-es népszámlálás alkalmával. A diaszpórapolitikának új intézményi kereteket akarnak adni és a külügyminiszter vezető szerepet szán az amerikai magyarságnak annak alakításában.
Kifejtette, a magyar külpolitika horvát, szerb és román vonalon a lényeget illetően rokonszenvre talált. Nemcsak azért, mert ott is ugyanilyen törvények vannak, hanem mert ők is úgy érzik, hogy közös érdekeink vannak az Unión belül, attól függetlenül is - mondta. - Nem merem elkiabálni, mert három hete kormányzunk, hogy itt egy viszonylag jelentős átalakulás látszik beindulni - mondta Martonyi János előadásában, hangsúlyozva, hogy a magyar diplomácia alapvető célja a szélesebb értelmű közép-európai összetartozást erősítése.
Arról is beszélt, hogy a kormány az eddiginél sokkal markánsabb Közép-Európa-politikát akar. Megjegyezte, hogy érdekes módon az elmúlt egy évben ez már megjelent az előző kormány politikájában is, elindult egy folyamat, amit most mi nagyobb lendülettel tudunk folytatni. Kifejtette, hogy Közép-Európa egy szélesebb térség, nem egyszerűen Visegrád, Magyarország számára Közép-Európa a déli szomszédokat is jelenti.
Martonyi a kormány gazdaságpolitikáját is vázolta, majd feltűnően élesen bírálta a magyar állam által külföldön fenntartott kulturális intézetek működését, hozzátéve, nem közvetlenül az irányítása alá tartozó területről van szó. Szerinte alaposan át kell alakítani azt, átvilágításra és a legkövetkezetesebb személyi döntésekre van szükség.
Mégsem maradt ki az MPP
Székely Hírmondó, 2010. június 24.
Találkozott Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettessel az MPP háromszéki képviselője, Kovács István sepsiszentgyörgyi városi tanácsos, a pénteken Árkoson tartott vacsorán – jelentette be tegnap Bálint József, a polgári alakulat megyeközponti elnöke. Bár az országos elnökséggel nem tárgyalt Semjén, és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumra sem kaptak meghívást, Kovács István érdembeli beszélgetést folytatott a kormányfő-helyettessel. Az MPP központi vezetésének Gyergyóalfaluban tartott egyeztető- és Hargita megyei küldöttgyűlésén ideiglenes megyei elnököt választottak Egyed József polgármester személyében.
• KÁRPÁT-MEDENCE
Kettős állampolgárság - Ukrán politológusok szerint az ország biztonságát veszélyezteti
MTI Ungvár, 2010. június 23. – Varga Béla
– Kárpátaljai ukrán politológusok szerint a kettős állampolgárságról elfogadott magyar törvény veszélyt jelent Ukrajna biztonságára nézve, Kijev mégsem reagál a régió helyzetét befolyásoló jogszabályra.
Egyes országok számára előnyt jelent, ha állampolgárságot adnak a határaikon kívül élő nemzettársaknak. Ez ugyanis különféle akciókhoz nyújthat igazolást, mint például „béketeremtéshez" vagy „területi igények bejelentéséhez" – írta szerdán a zakarpattya.net.ua nevű ungvári hírportál a kettős állampolgársági törvény elfogadásáról készült terjedelmes elemzésében, amelyet országos ukrán hírügynökségek és híroldalak is átvettek.
Az írás szerint a Fidesz által előterjesztett törvény valósággal sokkolta Magyarország egyik európai uniós szomszédját, Szlovákiát, ahol 600 ezer magyar él. Pozsony még a nagykövetét is visszahívta Budapestről, miközben valamiért megfeledkezett arról, hogy néhány éve ugyanilyen törvényt fogadott el a határon túli szlovákok kettős állampolgárságáról – olvasható a cikkben, amely szerint Romániában is érvényben van hasonló, az ukrajnai románokat érintő jogszabály.
„A kárpátaljaiakat élénken foglalkoztatja a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény, mintha új alkotmányról lenne szó. Ez nem csoda, hiszen a jogszabály korlátlan lehetőségeket biztosít a régió sok lakója számára azzal, hogy lényegében az uniós állampolgárokkal azonos besorolást biztosít számukra" – olvasható az elemzésben.
A szerző megszólaltatta a 35 ezres kárpátaljai román közösség egyik vezetőjét is, aki elmondta, hogy az ukrajnai román kisebbség tagjai számára jelentős előnyöket biztosít a román útlevél, mert megkönnyíti a munkavállalást és a tanulást az EU-tagországokban. Úgy vélte, Ukrajnában nem jelenthet problémát a kettős vagy többes állampolgárság, mivel – szerinte – az ukrán parlament képviselőinek zöme orosz állampolgársággal is rendelkezik.
Fegyir Sandor politológus, az Ungvári Nemzeti Egyetem tanszékvezető professzora úgy vélte: Kárpátaljai lakói – mint pragmatikus közép-európaiak – kizárólag pozitívan viszonyulnak a magyar kettős állampolgársági törvényhez, mert az gazdasági tekintetben komoly lehetőségeket nyit meg számukra. „Kárpátalján sokaknak van magyarigazolványa, ők és családtagjaik hatalmas örömmel fogadták a magyar törvényt" – fogalmazott a szakértő, aki mindazonáltal Ukrajnára nézve „óriási veszélyt" lát a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényben.
Osztja ezt a véleményt Szvitlana Mitrjajeva, az Ukrán Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete ungvári részlegének igazgatója, aki szerint a kettős állampolgárság kihívást és fenyegetést jelent Ukrajna nemzeti érdekei számára. Úgy véli, azonnali intézkedések meghozatalára van szükség az ukrán nemzetbiztonság erősítését illetően. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnában a szakértők nem fordítanak kellő figyelmet a kettős állampolgársággal kapcsolatos folyamatokra, általában alig reagálnak rájuk, miközben a „kis Szlovákia azonnal kifejezte kategorikus egyet nem értését, s szinte már másnap elfogadta a magyar jogszabályra reagáló alternatív törvényét". Ukrajna és külügyminisztériuma hallgat, egyelőre nem reagál – fogalmazott Mitrjajeva, aki azt is nehezményezte, hogy az ukrán törvényekben nincsenek egyértelmű büntető szankciók a kettős állampolgárság esetére.
|
