Tartalomjegyzék

 

EP-ALELNÖK

Tőkés László a fővédnök (Új Európai Szövetség született)

Háromszék, 2011. október 19.

Prágában tartotta meg alakuló ülését a totalitarizmus bűneit kutató intézetek európai hálózata, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja (Platform of European Memory and Conscience), amely fővédnökévé választotta Tőkés Lászlót. Üdvözletét kabinetfőnöke, Szilágyi Zsolt tolmácsolta a rendezvényen.

A tanácskozás első napján, az Európa különböző országaiból érkezett tizenkilenc intézmény és szervezet képviselői és meghívott szakértőik véglegesítették a platform statútumát. A létrejövő nemzetközi szervezet célja tudatosítani az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűntettek feltárásának és kutatásának fontosságát azért, hogy ezek soha ne ismétlődhessenek meg. Ennek érdekében létrehoznak egy európai dokumentációs központot, és szándékuk szerint bekapcsolódnának az európai integrációs intézmények oktatási programjaiba is. Az elfogadott alapszabály – többek között – kimondja, hogy a platformnak csak olyan szervezet vagy intézmény lehet tagja, mely nem alkalmaz bizonyítottan ügynökmúlttal rendelkező vagy egykoron a diktatúra nomenklatúrájához tartozott személyeket.


A statútum elfogadása után a prá­gai székhelyű Totalitárius Rendszerek Bűntetteit Kutató Intézet nevében annak igazgatója, Daniel Herman személyes hangvételű beszédében utalt arra, hogy családja a totalitárius rendszerek áldozata volt, ugyanis nagyszülei egyrészt a náci, másrészt a kommunista koncentrációs táborokban lelték végzetüket. A csehországi aktivista a szövetség megalakulását "történelmi jelentőségű eseménynek" nevezte. Az első nap végén a résztvevők ízelítőt kaptak a vendéglátó intézet munkájából. Más országoktól eltérően ugyanis a volt csehszlovákiai kommunista titkosszolgálat egykori levéltára a Totalitárius Rend­szerek Bűntetteit Kutató Intézet kezelésében található. Jelenleg az iratok digitalizálása folyik, és terveik szerint – a világon elsőként – a világhálón mindenki által hozzáférhetővé kívánják tenni a levéltár dokumentumait.


A munkaülés második napján választották meg a platform vezetőségét. A Védnöki Testületbe olyan személyiségeket kértek fel, akikre a világ a diktatúrák elleni harc zászlóvivőiként tekint. Ebbe a testületbe kérte fel a platform ügyvezető elnökének megválasztott Neela Winkelmanova és kollégája, Daniel Herman Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselőt. Elnök­nek Vytautas Landsbergis európai parlamenti képviselőt, valamint Szilágyi Zsolt kabinetfőnököt jelölték, akik zsúfolt brüsszeli munkarendjük miatt nem vállalták e tisztséget. Ezután a résztvevő tizenkilenc szervezet többségi szavazattal Göran Lindblad egykori svéd parlamenti képviselőt választotta meg elnöknek.


A Platform alapító okiratának ünnepélyes aláírására délután került sor a prágai Lichtenstein Palotában a viseg­rádi országok miniszterelnökeinek jelenlétében, akik az aláírást megelőző órákban itt tartották csúcstalálkozójukat. A kétnapos találkozó zárómomentumaként a résztvevők a Prága egyik közterén épített, a kommunizmus áldozatainak emléket állító szoborcsoportot koszorúzták meg, és elhelyezték az emlékezés gyertyáit.

ROMÁNIA

Ég és föld között

Háromszék, 2011. október 19.

Nyílt titok – bukaresti újságíró- és politikai körökben rég beszélnek erről –: az RMDSZ hamarosan, lehet, már idén ősszel látványosan kihátrál a kormányból.

Jó okuk van erre, ugyanis társuk a kormányzásban és főként az állam mindenható feje makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy régiósítási tervét még az idén tető alá hozza. Ennek utolsó nyilvánosságra került vázlata szerint feldarabolnák a Székelyföldet.
Ha csak politikai öngyilkosságra nem készülnek az RMDSZ igen nagy hatalmú urai és vezetői, valóban kénytelenek megtenni e lépést. Három-négy miniszteri, egy dísz-miniszterelnök-helyettesi, körülbelül száz igazgatói, osztályvezetői székért ugyanis nem vállalhatnak részt a rendszerváltás után a magyarság ellen tervezett legaljasabb, politikai-adminisztratív terv életbe ültetésében. Azt is tudni vélik a jól értesültek, hogy mindezek dacára a barátság nem szakad meg, az RMDSZ-frakció a parlamentben továbbra is támogatni kívánja a kormányt. Vajon miért? Mert kényszerhelyzetbe kormányozgatták magukat, s a Băsescu régiósítási tervén kívül mint Damoklesz kardja lóg fejük s fejünk fölött a választásitörvény-módosítási elképzelés is, melyben a győztes mindent visz elv érvényesülhet, ráadásul 300-ra kell csökkenteni a képviselők számát, egykamarássá átalakítani a parlamentet (ezt a 2009-es elnökválasztással összekötött népszavazás eredménye diktálja), s hogy a helyzet még bonyolultabbá váljék, bevezetnék a levél útján történő szavazást a külhoni román állampolgárok számára. Az RMDSZ felmérte: a kisebb pártokkal együtt kikerülhet ő is a parlamentből. A levél útján való szavazás a választási részvétel megugrását hozná, ráadásul a kevesebb képviselői hely és a szenátus megszüntetése is jelentős pozícióvesztéssel járna. Amolyan róka fogta csuka helyzetbe kerültek. Mennének, mert nyakukon a választási év, s a sok megszorítás miatt, no meg a válság okozta nehézségek okán egyre csökken népszerűségük, de maradniuk muszáj, mert román barátaik és társaik a hatalomban távlatilag megsemmisítésükre készülnek.
Kelemenék tudva tudják: a demokrata-liberálisok kilóra vásárolják az ellenzéki polgármestereket, a szocdemek és a liberálisok parlamenti frakciójából – ugyancsak jó pénzért és védelemért – ha lassúbb ütemben is, de szivárognak át a honatyák a kormánypártba, s megeshet, hamarosan lesznek annyian, hogy elhanyagolható mennyiségnek számítson az RMDSZ.


Taktikázgatnak tehát: úgy mennének, hogy maradjanak. Korábban erejük fitogtatása okán elvetették azt a magától értetődő, megyékből érkező javaslatot, hogy a régiósítási kérdésről helyi népszavazást tartsanak. Használható megerősítést kaphattak volna. Nem kellett, s most kellő hátország nélkül lebegnek ég és föld között.

ERDÉLY

RMDSZ: kisebbségi kérdések az ET–küldöttség figyelmében

Új Magyar Szó, 2011. október 19.

„Az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el a kisebbségi jogok terén, de még sok a megoldásra váró kérdés” – tájékoztatta tegnap Kolozsváron a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazását felügyelő Európa Tanácsi bizottság tagjait Kovács Péter. 

 

Az RMDSZ főtitkára, valamint két helyettese, Magyari Tivadar és Bodor László elsősorban a nemzeti kisebbségek általános helyzetét, az RMDSZ törvényhozási prioritásait osztotta meg a magas rangú küldöttséggel, de külön kitért az október 20-án kezdődő népszámlálásra, ennek a romániai magyarság életében játszott fontosságára.

 

Kovács Péter szerint a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén elért eredmények kétségkívül a többszintű politikai képviseletnek tudhatók be, annak, hogy a szövetség ott van a parlamentben, a kormányban, valamint a megyei és helyi önkormányzatokban. „Sikerült elfogadtatni az új tanügyi törvényt, jelentős előrelépést könyvelhetünk el az oktatás, az egészségügyi rendszer decentralizációja terén” – mondta a főtitkár. Kovács Péter további pozitívumként említette, hogy idén már második éve felvételizhettek magyar fiatalok a rendőrakadémiára számukra elkülönített helyekre.

A szövetség főtitkára kitért azokra a kérdésekre is, amelyekre eddig nem sikerült politikai megoldást találni. Példaként említette a régiók átszervezését, a kisebbségi törvényt, valamint a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetet.

Tájékoztatásában hangsúlyt fektetett a közelgő népszámlálásra is. Felhívta a figyelmet arra, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron az illető megyei Statisztikai Hivatalok által tartott számlálóbiztosi képzéseken a számlálóbiztosokat úgy tájékoztatták az akkreditált kiképzők, hogy a nemzetiségről, anyanyelvről és vallásról csak a kérdezéskor jelen lévő személyek nyilatkozhatnak.

 

Európai beszélgető estek – A dél-tiroli autonómia gazdasági szempontból

Paprika Rádió, 2011. október 19.  

Az „Európai beszélgető estek” harmadik állomásaként kerül sor Kolozsváron „A dél-tiroli autonómia gazdasági szempontból” című beszélgetésre.

A beszélgetést Sógor Csaba európai parlamenti képviselő és a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezi október 20-án 19 órai kezdettel. Beszélget Herbert Dorfmann, dél-tiroli német európai parlamenti képviselő és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő.

Az est házigazdája Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke. A helyszín pedig a lutheránus püspökség Reményik Sándor Galériája. Az előadás német nyelven hangzik el. Szinkronfordítást korlátolt számban tudnak biztosítani.

Aranyosgyéres: eltávolította az önkormányzat a háromnyelvű táblát

Krónika, 2011. október 19.

Az aranyosgyéresi önkormányzat eltávolította tegnap a település két bejáratánál álló háromnyelvű táblákat, melyeken románul, magyarul és németül olvasható a település neve: Câmpia Turzii, Aranyosgyéres, Jerischmarkt.

 Németi András, az RMDSZ helyi szervezetének az elnöke közölte, a tábla eltávolítása érdekében egy helyi lakos indított és nyert pert az önkormányzat ellen. „Első fokon a megyei törvényszéken elvesztette a pert az önkormányzat, de bizakodtunk abban, hogy a kolozsvári ítélőtábla kedvező döntés hoz, de sajnos ez nem következett be: visszautasították a folyamodványt, és ennek értelmében a táblát le kellett venni” – tájékoztatta az Erdély Televíziót Németi. Az aranyosgyéresi önkormányzat még 2008 decemberében döntött az eleinte kétnyelvűnek tervezett helységnévtábla kihelyezéséről, noha a városban csak 8 százalék a magyar nemzetiségű lakosság számaránya.

Nem valami mögé, hanem valami mellé állni

Háromszék,  2011. október 19. –  Sylvester Lajos

Hosszas latolgatás és fontolgatás után végre Marosvásár­helyen titkos és jelentős szavazattöbbséggel az RMDSZ elfogadta az EMNT javaslatát, hogy dr. Vass Levente személyében közös jelöltet állítsanak az egykori székely főváros polgármesteri tisztségének elfoglalására.

A közös jelöltállítás egyetlen és utolsó esély arra, hogy tizenkét év után újra magyar polgármestere legyen az ötven százaléknál magasabb román többségű városnak. A statisztikailag nem jelentős román több­ség ellenére az egyfordulós választás esélyt teremt a győze­lemre – különösen, ha a román pártok több jelöltet indítanak.

Dr. Vass Levente befutási esélyét növeli, ha a marosvásárhelyi MPP is csatlakozik az EMNT és az RMDSZ közös jelöltállításához, s a maga betársulását nem úgy határozza meg, hogy „beáll az RMDSZ javaslata mögé", amit megalázónak minősít, hanem az EMNT több hónappal ezelőtti javaslata mellé áll. Ismétlem: nem valaki vagy valami mögé áll, hanem mellé szegődik.

Egyébként, ha a reális helyzettől nem rugaszkodunk el, mindannyiunknak tudomásul kell vennünk, hogy Maros­vásárhely esetében az RMDSZ mellőzésével vagy ellenében képtelenség magyar jelöltnek választást nyernie, hiszen az általa képviselt erők, tetszik vagy nem tetszik valakinek, egy nemzetiségileg ilyen mértékben megosztott település esetében nem kerülhetők meg.

Ez a felismerés, szerencsére, ma már általános. A napokban esedékes népszámláláson meg is lesz az egységes fellépés „főpróbája", amelynek tanulságait majd a jövő évi választásokon és Székelyföld etnikai szétszedési szándékának megtorpedózásában lehet majd lemérni. Straté­giailag az sem lesz mindegy, hogy a tervezett régiósítást Marosvásárhelyen ki „vezényli le", az-e, aki Székelyföld létét is tagadja, vagy olyan polgármester, aki ennek históriai és kortársi, illetve jövőbeni szerepét ismeri.

Dr. Vass Levente, miközben megköszönte az RMDSZ-nek és az EMNT-nek azt, hogy az elmúlt hónapokban kiálltak mellette, hangsúlyozta: más magyar politikai szervezetnek és egyesületeknek is szeretné megköszönni a majdani támogatást. Nyilvánvalóan az MPP támogatására gondol, amely­nek jövendőbeli pártpozicionálása attól is függ, hogy társul-e a közös jelöltállításhoz, vagy ennek ellenkezőjét teszi.

Józanul számot kell vetnie minden magát magyarnak valló választónak azzal, hogy egymás kölcsönös kiátkozásával, a névtelen mocskolódással, a destruktív gonoszkodással a saját sírunkat ássuk meg, s akiknek ehhez joguk van, szavazatukkal azok dönthetik el, hogy dr. Vass Levente felmenői révén bácsteleki román jelölttársa kerül-e ki győztesként, ő lesz-e „őshonosként" a befutó, vagy az az energikus fiatalember, közéleti szerepekben is kipróbált főorvos, miniszteri tanácsos, aki Alsócsernátonban született, a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, a Marosvá­sárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen végzett, és ebben a városban vált közszereplővé.

Katolikus főpásztorok biztatása a vallás és nemzetiség megvallására – A mi hitünk és nemzetiségünk a mi életünk

Szabadság, 2011. október 19. – FODOR GYÖRGY

A Moldva köztársasági Kisinyovban tartotta soros összejövetelét szeptember végén a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciája, az egyetlen ottani római katolikus egyházmegye püspöke, Anton Goşa kezdeményezésére, amelyen részt vett Őexcellenciája Msgr. dr. Francieco Javier Lozano érsek, a római Apostoli Szentszék apostoli nunciusa, Őszentsége XVI. Benedek pápa képviselője Romániában és Moldva Köztársaságban.

Ez alkalommal a római katolikus és a görög katolikus püspökök kü­lön pásztorlevélben arra biztatják a híveket, hogy vegyenek részt fele­lősségtudattal az október 20-a és 31-e között sorra kerülő népszámláláson, és vallják meg vallási hovatartozásukat és ezzel a Katolikus Egyház tanításaihoz való ragaszkodásukat.

A hitünk az életünk! Katolikus mivoltunk megvallása nemcsak erkölcsi tanúságtétel és kötelesség, hanem tudatos hozzájárulás a hazai és euró­pai katolikus közösség valóságosabb és teljesebb meghatározásához. Közösségeink – római katolikus és görög katolikus vallású – híveinek hiteles bemutatása egyházunk javát fogja szolgálni, hozzájárulva a hit­élet és mindennapi tevékenységi körülményeink jobbulásához az elkövet­kező időben. Legyetek továbbra is erősek a hitben, ne engedjetek a nega­tív behatásoknak. Maradjatok továbbra is hűségesek Krisztus tanításá­hoz és egyházunk hagyományaihoz – hangsúlyozzák a püspökök.

Az ülésszakon a főpásztorok kiértékelték a helyi egyházak eseményeit, megbeszélték mind az egyházmegyei bíróságok, mind a Romániai Püspökök Konferenciája hatékonyabb működésével kapcsolatos tennivalókat. Ugyan­akkor bejelentették, hogy a Katolikus Akció (Actio Catolica) Nemzetközi Fóruma munkálataira Iaşi-ban kerül sor, jövő év augusztus 22. és 26. kö­zött. Még az idén, novemberben lesz a migrációs lelkigondozás bizott­ság ülése, valamint a családpasztorációs referensek találkozója. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia következő gyűlését 2012. május 8-a és 10-e között tartja Balázsfalván, a Fogaras-Gyulafehérvári Görög Kato­likus Nagyérsekség és metropolia székhelyén, tájékoztatott a kon­ferencia titkársága.

A népszámlálással kapcsolatos fontos tudnivalókkal fordul a katoli­kus hívekhez – és nemcsak – a gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye főpásztora.

A MOGYE rektorával tárgyalt a magyar nagykövet

Krónika, 2011. október 18. Szucher Ervin, Balogh Levente

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar intézetek létre hozása kapcsán kialakult ellentétekről tárgyalt hétfőn Marosvásárhelyen a felsőoktatási intézmény rektorával, Constantin Copotoiuval Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Zsigmond Barna területileg illetékes csíkszeredai főkonzul.

 

Mint azt a Krónikának a megbeszélést követően Füzes Oszkár elmondta, a mintegy két órán át zajló tárgyalásokon a diplomaták leszögezték: a magyar kormány és a magyarországi közvélemény számára a marosvásárhelyi egyetemen zajló magyar orvosképzés ügye alapvető fontosságú kérdés, megoldása pedig alapvetően befolyásolja Magyarország és Románia kapcsolatait. „Közöltük a rektorral, hogy Magyarország álláspontja szerint csak az a megoldás jó, ami a magyar oktatók és a magyar oktatás számára is megfelelő” – mondta el a Krónikának a nagykövet.

 

Füzes Oszkár azt is hozzátette, hogy Constantin Copotoiu tudomásul vette a magyar álláspontot, és nyitottnak mutatkozott a felvetett problémák megvitatására. „Ellentétes nézeteket is nyíltan kifejtő beszélgetés volt, a rektor úr biztosított arról, hogy a törvények biztosította kereteken belül megmarad az egyetemen a magyar oktatás” – fejtette ki a nagykövet.

 

Az egyetem vezetője arra is ígéretet tett, hogy olyan megoldásokat keresnek, amelyek révén a magyar oktatók száma nem csökken, hanem nő az egyetemen. A Krónika ugyanakkor úgy tudja, a rektor továbbra sem tartja szükségesnek a magyar intézetek létrehozását.

 

Füzes Oszkár elmondta: a tárgyalás során arról is tájékoztatta a rektort, hogy a magyar kormány és a magyarországi közvélemény továbbra is kiemelten figyel a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyére. A rektor zárásként ígéretet tett arra, hogy összhangot igyekszik teremteni a magyar oktatás érdekei és a törvényes lehetőségek között. Emellett arra is ígéret hangzott el, hogy újraindul a párbeszéd az egyetemen belül a magyar és a román oktatók között. Füzes Oszkár azt is elmondta lapunknak, hogy a témában további tárgyalásokat tervez az érintettekkel és az ügyben illetékes hatóságokkal is.

 

Copotoiu kitérő válasza

A megbeszélések folyamán Constantin Copotoiu a magyar fél tudtára adta, hogy sem ő, sem román kollégái soha nem fognak beleegyezni abba, hogy a politikum diktáljon az egyetemnek. „Lehet, hogy ma ez a kormány van hatalmon, holnap más lesz, és akkor visszacsinálunk mindent?” – tette fel a költői kérdést a MOGYE rektora, amikor a tárgyalásokon elhangzottaklról kérdeztük. Copotoiu a Krónikának továbbá elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar vonal létrejöttét, azonban ennek megvalósításához minden törvényt szigorúan be kell tartani. „Abban maradtunk, hogy a magyar oldal végez egy szimulálást, melyből kiderül, hogy életképes-e a magyar vonal, vagy sem” – nyilatkozta lapunknak az intézményvezető. Kérdésünkre, hogy a szenátus hajlandó-e tiszteletben tartani a tanügyi törvényt, és annak függvényében módosítani az oktatási miniszter által is leszögezettekkel együtt a chartát, Constantin Copotoiu kitérő választ adott. „Módosítjuk a chartát, de egyetlen mondattal, amely az oktatási törvény betartásáról szól” – szögezte le. A román fél éppen az oktatási törvény ama cikkelyére hivatkozva tagadta meg a magyar tagozat létrehozását, miszerint Romániában az egyetemek autonómiával rendelkeznek.

 

Nagy Örs, Constantin Copotoiu rektor helyettese szerint nem árt, hogy érezzük az anyaország aggodalmát és pozitív hozzáállását az egyetem ügyéhez. „Azonban nem hinném, hogy a tegnapi beszélgetés valamiféle eredményre vezetne. Már csak azért sem, mert a rektor azt magyarázta, hogy mit miért nem lehet megoldani” – nyilatkozta lapunknak a megbeszélések után. Szerinte egy kis jóakarattal, ha nem is egyből, de lépésenként ki lehetne alakítani az önálló magyar struktúrát. „Van kiút, csak meg kell találni, különben nem tudunk nekilátni az építkezésnek” – vélekedett Nagy professzor.

 

PSD: Magyarországnak az orvosok kellenek

Az ügy kapcsán tegnap megszólalt Dragoş Popa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) marosvásárhelyi szervezetének elnöke, az egyetem tanára is, aki nyomásgyakorlásnak minősítette Füzes látogatását, és elítélte az oktatás etnikai alapon történő szétválasztását. Álláspontja szerint Magyarország azért áll ki a magyar oktatás önállósodása mellett, mert – szerinte – a MOGYE-n végzett hallgatók kilencven százaléka Magyarországra megy dolgozni, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy olyan, másik országban képzett szakembereket „importáljon,” akiknek a képzésébe nem kellett befektetnie.

 

Mint arról beszámoltunk, a MOGYE-n azért robbant ki konfliktus az egyetem román vezetése és a magyar oktatók között, mert a rektor és a román többségű egyetemi szenátus nem hajlandó végrehajtani az új oktatási törvény 135. cikkelyében foglalt rendelkezést, miszerint három romániai multikulturális oktatási intézménynek – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemnek és a MOGYE-nek – létre kell hoznia az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Az orvosi egyetem rektora a jogszabály végrehajtására vonatkozó oktatási minisztériumi felszólítást az egyetemi autonómiára hivatkozva nem hajlandó figyelembe venni. A magyar oktatás bővítését ellenző Copotoiut egyébként a budapesti Semmelweis Egyetem tavaly avatta díszdoktorává.

 

MAGYARORSZÁG

Elévülhetetlenné tenné az emberiesség elleni bűncselekményeket a Fidesz


MTI, 2011. október 19.

- Törvényben rögzítené a Fidesz, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

 

    Gulyás Gergely szerdán terjesztette a Ház elé az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatát, amely szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre a büntető törvénykönyv (Btk.) elévülhetetlenségre vonatkozó passzusát kellene alkalmazni. Az indítvány emlékeztet arra, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárását az 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény rögzíti, amelyet Magyarországon 1971-ben egy törvényerejű rendelettel ki is hirdettek, ám - Gulyás Gergely korábbi szavai szerint - anélkül, hogy a tényállásokat a magyar jog részévé tették volna.


    A fideszes képviselő javaslata értelmében az emberiesség elleni bűncselekmények büntetési tételét az elkövetéskor hatályos jog alapján kellene megállapítani.
    A nürnbergi katonai törvényszék alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik a polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt elkövetett emberölés, kiirtás, a rabszolgaságba taszítás, az áttelepítés és az embertelen cselekedetek, valamint a törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben elkövetett politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az adott ország jogát.


    Gulyás Gergely indítványa módosítaná a büntetőeljárási törvényt is, rögzítve, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, az ügyekben pedig a Fővárosi Bíróságnak soron kívül kell eljárnia. A nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészség feladata lenne.


    A törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lépne hatályba.
    Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvényjavaslattal lehetővé tennék, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások "megrendelőit" és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiesség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják. Közölte, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják. Hozzátette, előterjesztésük egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük megnevezte Biszku Béla korábbi kommunista belügyminisztert, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját. Beszámolt arról is, hogy a törvény hatálybalépése után a Fidesz-frakció megteszi a szükséges intézkedéseket az eljárások megindításához, mivel megítélésük szerint az 1956-os forradalmat követő megtorlások esetében megállapítható az emberiesség elleni bűncselekmény elkövetése.


    A javaslat indoklásában az előterjesztő kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata alapján az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülhetőségére tett kötelezettségvállalás nem sérti az alkotmányban megfogalmazott visszamenőleges hatályú büntetőjog tilalmát.


    A hatályos Btk. egyébként emberiség elleni bűncselekményekről tesz említést, ebbe a körbe sorolva a béke elleni bűncselekmények közül a háborús uszítást, a népirtást és az apartheidet, valamint közéjük tartoznak a háborús bűncselekmények is. A kódex mindegyiküket el nem évülő bűncselekményként határozza meg. A fideszes javaslat viszont - a megkülönböztetés céljából, követve a szakirodalmi álláspontot - az emberiesség elleni bűncselekmény elnevezést használja a hatálya alá tartozó cselekményekre.

KÁRPÁT-MEDENCE

Szerbia súlyosan diszkriminálja a vajdasági magyar közösséget

Új Magyar Szó, 2011. október 19.  

 

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága azt az állásfoglalást tegnap, amelyben elutasítja a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt.

A dokumentum felidézi, hogy a jogszabály szerint Szerbiában kizárják a kárpótlásból azokat, akik a második világháború idején a megszálló erők tagjai voltak. A képviselők az állásfoglalásban rögzítették, hogy a kollektív bűnösség elvének ilyen formában való megjelenése súlyosan diszkriminatív a magyar közösséggel szemben.

A bizottság álláspontja szerint Magyarország érdekelt abban, hogy Szerbiával fennmaradjon az Európai Unió bővítési folyamata. Ugyanakkor fontos azt is hangsúlyozni, hogy Magyarország nem tud lemondani semmilyen törvényes eszközről annak érdekében, hogy nemzeti közösségeinek érdekeit a határain kívül is képviselje és megvédje. Ezért a bizottság határozottan kéri a szerb kormányt és nemzetgyűlést, hogy módosítsa a törvényt az európai normákkal és az alapvető egyetemes jogelvekkel összhangban.

Leszedték a Dunaszerdahelynél illegálisan kitett kétnyelvű útjelző táblát


MTI, 2011. október 19.

Pozsony, szerda (MTI) - A szlovákiai közlekedési vállalat kedden eltávolította azt a kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul is feltüntető közlekedési táblát, amely szombaton tűnt fel Dunaszerdahely mellett - közölte szerdán a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál.

    A nagyméretű közlekedési táblát, amelyen Pozsony, Dunaszerdahely és Bős magyar neve is szerepelt, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái állították fel néhány méterrel az eredeti, csak szlovák nyelvű tábla mögött. Betűtípusa és stílusa is hasonlított a szlovák útkarbantartó vállalat tábláihoz. Eltávolítása várható volt, hiszen az aktivisták nem kértek engedélyt felállítására.


    A Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport azzal indokolta a tábla kihelyezését, hogy a 63-as úton naponta több ezer autó fordul meg és a forgalom 81százalékát helyi járművek alkotják, az utazók legalább 65 százaléka pedig magyar nemzetiségű. Hozzátették, ezen állításuk nem puszta feltételezés, önkénteseik a táblaállítást megelőzően napokat töltöttek el az elhaladó forgalom felmérésével és elemzésével. A táblaállításról Facebook-oldalán is beszámolt a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport.
    Az akcióról videó is készült. Ezzel a csoport egyben arra szeretné biztatni a kétnyelvűségért tenni akaró civileket, hogy lépjenek fel jogos nyelvi és kisebbségi jogaik védelmében, akár hasonló jelképes akciókkal, akár mindennapi tetteikkel. Mindehhez annyi is elég, ha valaki nem szégyelli anyanyelvét használni az üzletekben vagy a hivatalokban. "Ne féljünk jogainkat kihasználni ott, ahol adottak, és követelni ott, ahol nem!" - áll a csoport nyilatkozatában.


    Facebook-oldalán a csoport kedden így kommentálta a tábla eltávolítását: "Senki se csüggedjen, erkölcsi győzelmet arattunk az asszimilációs politika és a közömbösség felett. Hajrá civil mozgalmak!"


    Dunaszerdahely és környéke a kétnyelvűség követelésében egyre aktívabb. Két héttel ezelőtt ismeretlenek festékszóróval néhány dunaszerdahelyi óriásplakátra a következő feliratokat írták fel: "Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!"
    Az utóbbi hónapokban több más, kétnyelvűséget követelő akcióra is sor került Dél-Szlovákiában. A dunaszerdahelyi festékszórós akció mellett matricakampány folyik több településen, amelynek nyomán több önkormányzat a kétnyelvűség betartására szólította fel a helyi intézményeket és vállalkozásokat. Szeptember elején a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoportosulás aktivistái megafonnal jelentek meg a párkányi vasútállomáson, ahol magyarul és angolul is bejelentették a vonatok érkezését - írja a hírportál.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Markó előadása Brüsszelben

MTI/Manna.ro, 2011. október 19.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke szerint az Európai Uniónak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó problémákra.

A politikusaz Európai Parlament brüsszeli épületében tartott előadást kedden Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel, Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők szervezésében.

Markó Béla kifejtette: az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől.

Egyik lehetséges megoldásként említette az európai identitást olyan mozaiknak tekinteni, amelynek kívülről megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.

Hozzátette: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen.

"Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is" - fogalmazott.

Úgy vélte, "gyenge és túlbürokratizált" egy olyan Európa, amely "fél a nemzeti sajátosságoktól, és mindenkit Prokrusztész-ágyba akar kényszeríteni". Ez esetben szerinte a soknyelvűség és sokkultúrájúság előbb-utóbb értelmét veszti.

A romániai helyzetről beszélve Markó Béla úgy vélte, a rendszerváltás kezdete óta sok előrelépés történt a kisebbségek javára, különösen az egyéni jogok területén. Beszámolt arról: legnagyobb változás az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelv nyilvános használatának terén történt, ma ezt már az alkotmány szavatolja és törvény szabályozza.

A kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómiaformák kiépítése ugyanakkor még várat magára - fűzte hozzá.

Az előadást követő eszmecserében a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) a nyugati országok illúziójának nevezte, hogy "a demokrácia és a jólét önmagában megoldja a nemzetiségi problémákat". Úgy vélte, a nemzeti identitás ügye "nincs helyén az európai politikai döntéshozók fejében", nem ismerik fel, hogy a problémák megoldásához kell "a nemzeti identitás karbantartása" is.

A képviselő úgy vélte, Magyarország soros EU-elnökként "óriási lehetőséget hagyott ki", mert az akkor elfogadott uniós romastratégia kiváló alkalom lett volna, hogy abba olyan alapelveket emeljen be, amelyek a történelmi őshonos kisebbségek számára is érvényesek, mint például az identitáspluralizmus vagy a kollektív jog.

Göncz Kinga (MSZP) "nagyon nagy baj"-nak mondta, hogy az unióban még nem sikerült elérni Románia és Bulgária schengeni övezetbe lépését.

Komoly politikai eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ meg tudta őrizni koalícióképességét jobb és bal oldalra is.

Hangoztatta, hogy a parlamenti képviselet révén a romániai magyarság befolyásolni tudja az országon belüli döntéseket. A kisebbségi jogok biztosítása a demokrácia fokmérője - tette hozzá.

A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) úgy vélte, a határon túli területeken elsősorban a létszámcsökkenés és az asszimiláció problémáját kellene orvosolni. "Szép dolog arról beszélni, hogy a nemzeti öntudatot és a nemzeti értékeket meg kell tartani, de ha elfogy a nemzet, nehéz lesz ezt megtenni" - fogalmazott.

Markó Béla ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: Romániában is fogyatkozik a magyar közösség, de a fogyásnak csak kisebb része az asszimiláció, nagyobb veszély az elvándorlás.

A szervezők körül Winkler Gyula arra mutatott rá, hogy Európa államaiban nem ugyanabban a fogalomrendszerben értelmezik a nemzeti identitást.

Úgy vélte emellett, hogy halmozni is lehet az identitásokat, "lehet valaki jó román és jó magyar egyszerre".

Sógor Csaba azt hangsúlyozta: annak, hogy milyen a kisebbség helyzete, a kisebbség megelégedettsége a legfontosabb mutatója, nem pedig a régiók szabályozottsága vagy a törvény.

A brüsszeli vitában román képviselők is felszólaltak, akik egyebek között azt hangoztatták, hogy a kisebbségeket segítheti az unió regionális szabályozása, és rájuk is vonatkozik az, hogy a közös európai kötelezettségeket be kell tartani.

Markó Béla ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a regionális szabályozás túlságosan a gazdasági fejlettséggel függ össze, a nemzeti összetételre nincs igazán tekintettel.

Markó Brüsszelben: nehezebb válaszolni az EU-ban a nemzeti identitás problémájára

MTI/Erdély.ma, 2011. október 18.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke szerint az Európai Uniónak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó problémákra.

Az erdélyi magyar politikus – jelenleg miniszterelnök-helyettes – az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott előadást kedden Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel, Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők szervezésében.

Markó Béla kifejtette: az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől.

Egyik lehetséges megoldásként említette az európai identitást olyan mozaiknak tekinteni, amelynek kívülről megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.

Hozzátette: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen.

„Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is” – fogalmazott.

Úgy vélte, „gyenge és túlbürokratizált” egy olyan Európa, amely „fél a nemzeti sajátosságoktól, és mindenkit Prokrusztész-ágyba akar kényszeríteni”. Ez esetben szerinte a soknyelvűség és sokkultúrájúság előbb-utóbb értelmét veszti.

A romániai helyzetről beszélve Markó Béla úgy vélte, a rendszerváltás kezdete óta sok előrelépés történt a kisebbségek javára, különösen az egyéni jogok területén. Beszámolt arról: legnagyobb változás az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelv nyilvános használatának terén történt, ma ezt már az alkotmány szavatolja és törvény szabályozza.

A kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómiaformák kiépítése ugyanakkor még várat magára – fűzte hozzá.

Az előadást követő eszmecserében a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) a nyugati országok illúziójának nevezte, hogy „a demokrácia és a jólét önmagában megoldja a nemzetiségi problémákat”. Úgy vélte, a nemzeti identitás ügye „nincs helyén az európai politikai döntéshozók fejében”, nem ismerik fel, hogy a problémák megoldásához kell „a nemzeti identitás karbantartása” is.

A képviselő úgy vélte, Magyarország soros EU-elnökként „óriási lehetőséget hagyott ki”, mert az akkor elfogadott uniós romastratégia kiváló alkalom lett volna, hogy abba olyan alapelveket emeljen be, amelyek a történelmi őshonos kisebbségek számára is érvényesek, mint például az identitáspluralizmus vagy a kollektív jog.

Göncz Kinga (MSZP) „nagyon nagy baj”-nak mondta, hogy az unióban még nem sikerült elérni Románia és Bulgária schengeni övezetbe lépését.

Komoly politikai eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ meg tudta őrizni koalícióképességét jobb és bal oldalra is.

Hangoztatta, hogy a parlamenti képviselet révén a romániai magyarság befolyásolni tudja az országon belüli döntéseket. A kisebbségi jogok biztosítása a demokrácia fokmérője – tette hozzá.

A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) úgy vélte, a határon túli területeken elsősorban a létszámcsökkenés és az asszimiláció problémáját kellene orvosolni.

„Szép dolog arról beszélni, hogy a nemzeti öntudatot és a nemzeti értékeket meg kell tartani, de ha elfogy a nemzet, nehéz lesz ezt megtenni” – fogalmazott.

Markó Béla ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: Romániában is fogyatkozik a magyar közösség, de a fogyásnak csak kisebb része az asszimiláció, nagyobb veszély az elvándorlás.

A szervezők körül Winkler Gyula arra mutatott rá, hogy Európa államaiban nem ugyanabban a fogalomrendszerben értelmezik a nemzet identitást.

Úgy vélte emellett, hogy halmozni is lehet az identitásokat, „lehet valaki jó román és jó magyar egyszerre”.

Sógor Csaba azt hangsúlyozta: annak, hogy milyen a kisebbség helyzete, a kisebbség megelégedettsége a legfontosabb mutatója, nem pedig a régiók szabályozottsága vagy a törvény.

A brüsszeli vitában román képviselők is felszólaltak, akik egyebek között azt hangoztatták, hogy a kisebbségeket segítheti az unió regionális szabályozása, és rájuk is vonatkozik az, hogy a közös európai kötelezettségeket be kell tartani.

Markó Béla ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a regionális szabályozás túlságosan a gazdasági fejlettséggel függ össze, a nemzeti összetételre nincs igazán tekintettel.

 „Túl kicsi a mozgástér” – Az autonómiák esélyéről beszélt Markó Béla az Európai Parlamentben

Új Magyar Szó, 2011. október 19.

„Az Európai Uniónak közösen kell megoldásokat keresnie a nemzeti, kulturális, nyelvi identitások védelmére” – jelentette ki Markó Béla tegnap Brüsszelben, az Európai Parlamentben. 

„Az Európai Uniónak közösen kell megoldásokat keresnie a nemzeti, kulturális, nyelvi identitások védelmére” – jelentette ki Markó Béla tegnap Brüsszelben, az Európai Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ EP-képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba által szervezett kisebbségi konferencián tartott előadást a nemzeti identitás kérdésének európai vonatkozásairól, a romániai magyar érdekvédelmi politizálás alapvető kérdéseiről.

Mint mondta, 1989 után a jogfosztott magyar közösségnek szinte a nulláról kellett kezdenie a kisebbségjogi keretek kialakítását. „Sokat léptünk előre főként az anyanyelvű oktatás, az államosított egyéni és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása, a magyar nyelv, illetve a nemzeti szimbólumok nyilvános használata terén. Ezzel szemben a kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómia-formák kiépítése még mindig várat magára” – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

 „A magyar közösségeknek alapvető érdekük az általános demokratikus értékek mielőbbi kiteljesítése, és ezt, akárcsak a többségi társadalmak, az európai integrációtól remélték” – tette hozzá.

Markó felrótta: „mi, romániai magyarok rossznak tartjuk, hogy az Eurostat rendkívül kis mozgási lehetőséget hagyott a gazdasági fejlesztési régiók kialakítására, és nem vette figyelembe, hogy a mennyiségi kritérium mellett legalább olyan fontosak a történelmi vagy akár az etnikai szempontok is. Az Európai Unió távol áll attól, hogy elismerje: a sajátos megoldások, például az etnikai szempontot is érvényesítő autonómiák nagyon is működőképesek lehetnének” – szögezte le a politikus.

Mint hozzátette, „a jövő attól függ, hogy miképpen értelmezzük ezt az integrációt: a nemzeti identitások fokozatos feloldódását, közös európai identitásba való beolvadását tervezzük-e – és akkor esetleg kudarcot vallunk –, vagy pedig magát az európai identitást olyan mozaiknak látjuk, amelynek kívülről ugyan megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont színes, erőteljes tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.”

Plakátbotrány Brüsszelben: bocsánatkérésre szólíthatják fel Tőkést

„Az Európai Parlament történetében nem volt példa eddig arra, hogy egy EP-képviselő plakátokat szaggasson, azokra sértő szövegeket ragasszon, úgyhogy az intézmény hirdetésekért felelős ügyosztálya egyelőre tanácstalan ez ügyben” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Sógor Csaba. Az RMDSZ EP-képviselőjét annak kapcsán kerestük fel, hogy Markó Béla brüsszeli jelenléte ellen tiltakozva Tőkés László EP-alelnök „Mit keres az EP-ben ciános Béla?” felirattal ragasztotta le a tegnap este a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben szervezett könyvbemutatóra invitáló plakátokat.

„Polgári engedetlenségi akciójáról” Tőkés levélben tájékoztatta a Fidesz-frakció tagjait. Mint hangsúlyozta: a verespataki bányaberuházás miatt tartja elfogadhatatlannak Markó meghívását. Erről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ugyanazon címzettekhez eljuttatott reagálásában leszögezte, „Tőkés László tette és önökhöz eljuttatott levele túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain. Tőkés László képviselő urat más szándék nem vezérelhette, csupán személyes bosszúvágya, felgyűlt frusztrációi és cselekvési képtelensége.” Sógor Csaba tegnap este, a könyvbemutató előtt lapunknak kifejtette: az EP hirdetésekért felelős ügyosztályát maga értesítette a kínos ügyről, a kivizsgálás tart.

Sógor szerint Tőkést várhatóan bocsánatkérésre szólítják majd fel, arról kérdésünkre nem tudott nyilatkozni, hogy ennek elutasítása fegyelmi eljárást von-e maga után. „Mindenesetre méltatlan egy EP-képviselőtől az ilyen hozáállás. Az EP alelnöke nem folyamodhat polgári engedetlenséghez, nem zavarhatja meg a rendet, hiszen neki éppen a rend őrének kellene lennie” – vélekedett Sógor, aki házigazdája volt a tegnap esti brüsszeli kulturális eseménynek, ahol Szávai Géza Székely Jeruzsálem című esszéregényének francia nyelvű változatát mutatták be Markó Béla részvételével.

Magyar EP-képviselők éles hangú üzenetváltása Markó Béla brüsszeli előadásával kapcsolatban - FRISSÍTETT (ÚJ: viszontválasz)

MTI, 2011. október 18.

Közleményében a szocialista képviselő úgy vélte, "a Fidesz EP-képviselői tüntetően távol maradtak Markó Béla előadásáról", magatartásuk "mind az európai szellemiségtől, mind a nemzeti szolidaritástól idegen".

 "Semmiféle politikai megfontolás nem adhat felmentést az alól, hogy távol maradjanak a legnagyobb határon túli magyar nemzetrész, az erdélyi magyarság parlamenti képviselettel rendelkező, legitim szervezete, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese, Markó Béla előadásáról. Ez az erdélyi magyar közösség iránti tiszteletlenség. Politikailag elfogadhatatlan gőg" – hangsúlyozta Tabajdi Csaba a nemzeti identitás megőrzéséről szóló előadást követően kiadott közleményben. Hozzátette: "Megengedhetetlen az, hogy a magyarországi kormányzó párt európai politikusai távolmaradásukkal tüntessenek akkor, amikor az Európai Néppárt romániai delegációja magas szinten képviselteti magát. A román EP-képviselők példát mutattak európaiságból, míg a Fidesz EP-delegációja a mucsai hatalmi gőgből." "Nem tudható, hogy a Fidesz EP-képviselői a Fidesz országos központja, vagy Tőkés László parancsára maradtak-e távol e rendkívül fontos rendezvénytől" - fogalmazott a képviselő, utalva arra, hogy "Tőkés az elmúlt héten az Európai Parlamentben gyalázkodó feliratokat ragasztatott a Markó Béla előadását hirdető plakátokra". Ez utóbbi szerinte "mind politikailag, mind morálisan ütközik az EP szellemiségével, házszabályával. Tőkés László méltatlanná vált parlamenti alelnöki megbízatására, ezért le kellene mondania" - vélte Tabajdi Csaba. A magyar néppárti képviselőcsoport (Fidesz-KDNP) válaszközleményében azzal reagált, hogy "Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő ma kiadott hetet-havat összehordó közleményének indulatos hangneme és zavaros tartalma egyaránt elfogadhatatlan". "Emlékeztetnénk: Tabajdi Csaba annak a szocialista EP-delegációnak a vezetője, amely a státustörvény 2001-es elfogadásakor 23 millió román Magyarországra özönlésével riogatott. Tabajdi annak a szocialista pártnak a tagja, amely a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazáson hazug rágalmakkal az anyaországi és határon túli magyarokat egymás ellen fordította. Annak a szocialista pártnak a tagja, amely kormányzása alatt a határon túli magyarok egész támogatási rendszerét, a közalapítványokat és a Máért-ot szétverte" - áll a közleményben. A Fidesz szerint "Tabajdi Csabának a fenti tények okán mindenekelőtt önvizsgálatot kell tartania, mielőtt nemzetpolitikai kérdésekben indulatosan gyalázkodik. Ebben a folyamatban nem fog segíteni, ha közben Tőkés Lászlót, az egész kárpát-medencei magyarság élő legendáját, a romániai rendszerváltás hősét rágalmazza." "Az ilyen és ehhez hasonló akciókkal az MSZP a nemzetpolitikai kérdésekben nem fogja visszaszerezni korábbi lépései miatt elvesztett hitelességét. Épp ellenkezőleg, tovább mélyül a szakadék a határon túli magyarság és a Magyar Szocialista Párt között" - áll a válaszközleményben. Viszontválaszként Tabajdi Csaba az MTI-nek úgy nyilatkozott: "Eddigi életutam és a határon túli magyar nemzeti közösségekért végzett több mint két évtizedes szakmai munkám alapján úgy vélem, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőjeként hitelesen szólalhatok meg nemzetpolitikai kérdésekben. Ennek egyik élő tanúja maga Tőkés László, aki 2009-ben a Heti Válasznak adott interjújában úgy fogalmazott: 'A szocialista Tabajdi Csaba egymaga felért egy kisebbségpolitikai szabadcsapattal – következetesen állt ki a magyar kisebbségek védelme mellett.' Most azonban nem ez a fontos. Az elemi politikai kultúrát is nélkülöző fideszes közlemény után is megválaszolatlan a kérdés: miért nem vettek részt a Fidesz európai parlamenti képviselői az RMDSZ rendezvényén?"

2011. október 19., szerda: Közélet

Magyar–magyar összecsapások Brüsszelben

Háromszék, 2011. október 19.

Botrányok kísérték Markó Béla volt RMDSZ-elnök brüsszeli fellépését tegnap este. Románia miniszterelnök-helyettese Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel tartott előadást az Európa Parlament épületében, egy Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselő által szervezett fórumon.

 

A rendezvény előtt Tőkés László EP-alelnök több eszközzel is tiltakozott: levelet írt az Európai Néppárt magyar küldöttségének, amelyben többek között az RMDSZ-nek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontja miatt visszásnak nevezi a szövetség éléről idén februárban visszavonult politikus szereplését s "valószínűsíthe­tő fényezését", és arra is emlékeztet, hogy Markó "Magyarországról érkező politikai ciánnak, a politikai környezet szennyezésének" nevezte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését; a beszélgetőestet népszerűsítő plakátokra pedig Mit keres az EP-ben ciános Béla??? feliratot ragasztott. Mint mondta, nem állt szándékában megakadályozni Markó fellépését, de "tiltakozni neki is jogában áll". Az RMDSZ nevében Kelemen Hunor elnök válaszolt Tőkés akciójára és tájékoztató jellegű levelére, felháborodásának és megdöbbenésének adva hangot a történtek kapcsán. Tőkés tette aljas és méltatlan, és túllép a jó ízlés, a politikai kultúra és a diplomácia határain – vélekedett. * Markó Béla előadásán arról beszélt, hogy az Európai Unió­nak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó prob­lémákra. Az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen. "Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is" – fogalmazott. Be­szá­molt a romániai magyar kisebbség helyzetéről is, majd két MSZP-s, egy felvidéki és két erdélyi magyar képviselő is hozzászólt. Az ülésen román EP-képviselők is részt vettek, a Fidesz részéről azonban senki nem jelent meg – távolmaradásukat Tabajdi Csaba (MSZP) éles hangú közleményben ítélte el. A Fidesz–KDNP rögtön reagált: önvizsgálatra szólította fel az indulatoskodó politikust, annak a pártnak a tagját, amely "a státustörvény 2001-es elfogadásakor 23 millió román Magyar­országra özönlésével riogatott", "a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazáson hazug rágalmakkal az anyaországi és határon túli magyarokat egymás ellen fordította", "kormányzása alatt a határon túli magyarok egész támogatási rendszerét, a közalapítványokat és a Máért-ot szétverte". * Markó Béla Brüsszelben Szávai Gézának a vízgyűjtő tó alá került szombatos település, Bözödújfalu történetét felelevenítő, Szé­kely Jeruzsálem című könyvének francia nyelvű bemutatóján is részt vesz.

Markó Brüsszelben: nehezebb válaszolni az EU-ban a nemzeti identitás problémájára

MTI/Erdély.ma, 2011. október 18.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke szerint az Európai Uniónak most, a nemzetközi pénzügyi válság idején sem a gazdasági kihívásokra a legnehezebb válaszolnia, hanem a nemzeti identitásokhoz kapcsolódó problémákra.

Az erdélyi magyar politikus – jelenleg miniszterelnök-helyettes – az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott előadást kedden Nemzeti identitások az egyesült Európában címmel, Winkler Gyula és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők szervezésében.

Markó Béla kifejtette: az EU jövője szerinte nem a gazdasági válságra adott válaszoktól függ, hanem a komplex (gazdasági elemeket is tartalmazó) nemzeti identitások egybeillesztésétől.

Egyik lehetséges megoldásként említette az európai identitást olyan mozaiknak tekinteni, amelynek kívülről megvannak a közös azonosítási jegyei, belülről viszont tarkaságot jelent, amelyben minden nemzet és etnikum rendelkezik eszközökkel identitásának megőrzésére.

Hozzátette: jogi és intézményes eszközöket kell teremteni ahhoz, hogy egy ilyen Európa működőképes legyen.

„Tulajdonképpen ma az Európai Unió legfontosabb igazsága továbbra is az, hogy a közös Európában mindannyian kisebbségiek vagyunk, még a legnagyobb országok is” – fogalmazott.

Úgy vélte, „gyenge és túlbürokratizált” egy olyan Európa, amely „fél a nemzeti sajátosságoktól, és mindenkit Prokrusztész-ágyba akar kényszeríteni”. Ez esetben szerinte a soknyelvűség és sokkultúrájúság előbb-utóbb értelmét veszti.

A romániai helyzetről beszélve Markó Béla úgy vélte, a rendszerváltás kezdete óta sok előrelépés történt a kisebbségek javára, különösen az egyéni jogok területén. Beszámolt arról: legnagyobb változás az anyanyelvű oktatás és a magyar nyelv nyilvános használatának terén történt, ma ezt már az alkotmány szavatolja és törvény szabályozza.

A kollektív jogok elfogadtatása és a különböző autonómiaformák kiépítése ugyanakkor még várat magára – fűzte hozzá.

Az előadást követő eszmecserében a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) a nyugati országok illúziójának nevezte, hogy „a demokrácia és a jólét önmagában megoldja a nemzetiségi problémákat”. Úgy vélte, a nemzeti identitás ügye „nincs helyén az európai politikai döntéshozók fejében”, nem ismerik fel, hogy a problémák megoldásához kell „a nemzeti identitás karbantartása” is.

A képviselő úgy vélte, Magyarország soros EU-elnökként „óriási lehetőséget hagyott ki”, mert az akkor elfogadott uniós romastratégia kiváló alkalom lett volna, hogy abba olyan alapelveket emeljen be, amelyek a történelmi őshonos kisebbségek számára is érvényesek, mint például az identitáspluralizmus vagy a kollektív jog.

Göncz Kinga (MSZP) „nagyon nagy baj”-nak mondta, hogy az unióban még nem sikerült elérni Románia és Bulgária schengeni övezetbe lépését.

Komoly politikai eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az RMDSZ meg tudta őrizni koalícióképességét jobb és bal oldalra is.

Hangoztatta, hogy a parlamenti képviselet révén a romániai magyarság befolyásolni tudja az országon belüli döntéseket. A kisebbségi jogok biztosítása a demokrácia fokmérője – tette hozzá.

A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) úgy vélte, a határon túli területeken elsősorban a létszámcsökkenés és az asszimiláció problémáját kellene orvosolni.

„Szép dolog arról beszélni, hogy a nemzeti öntudatot és a nemzeti értékeket meg kell tartani, de ha elfogy a nemzet, nehéz lesz ezt megtenni” – fogalmazott.

Markó Béla ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: Romániában is fogyatkozik a magyar közösség, de a fogyásnak csak kisebb része az asszimiláció, nagyobb veszély az elvándorlás.

A szervezők körül Winkler Gyula arra mutatott rá, hogy Európa államaiban nem ugyanabban a fogalomrendszerben értelmezik a nemzet identitást.

Úgy vélte emellett, hogy halmozni is lehet az identitásokat, „lehet valaki jó román és jó magyar egyszerre”.

Sógor Csaba azt hangsúlyozta: annak, hogy milyen a kisebbség helyzete, a kisebbség megelégedettsége a legfontosabb mutatója, nem pedig a régiók szabályozottsága vagy a törvény.

A brüsszeli vitában román képviselők is felszólaltak, akik egyebek között azt hangoztatták, hogy a kisebbségeket segítheti az unió regionális szabályozása, és rájuk is vonatkozik az, hogy a közös európai kötelezettségeket be kell tartani.

Markó Béla ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a regionális szabályozás túlságosan a gazdasági fejlettséggel függ össze, a nemzeti összetételre nincs igazán tekintettel.

Üres még a brüsszeli iroda

Háromszék, 2011. október 19.

Üresen tátong Székely­föld brüsszeli képviseleti irodája, melynek június elsejei avatóünnepségét beárnyékolta a nem mindennapi romániai tiltakozás és botrány.

Demeter János projektfelelős, a megyei tanács alelnöke érdeklődésünkre el­mondta, a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttesen hoz létre egy közösségfejlesztési egyesületet, melyen keresztül biztosítani lehet a brüsszeli munkatárs fizetését. Hason­lóképpen jár el Hargita megye is saját küldöttének bérezésére. A Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi tanács jövő heti ülésének napirendjén szerepel a szervezet létrehozásáról szóló határozattervezet. Amennyi­ben a döntés megszületik, megtartják az alakuló közgyűlést, majd elindítják a hivatalos bejegyzési eljárást. Amint a bíróságon bejegyzik az egyesületet, versenyvizsgát hirdetnek az állás betöltésére.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK,  PUBLICISZTIKA

Ég és föld között

Háromszék, 2011. október 19. –  Simó Erzsébet

Nyílt titok – bukaresti újságíró- és politikai körökben rég beszélnek erről –: az RMDSZ hamarosan, lehet, már idén ősszel látványosan kihátrál a kormányból.

Jó okuk van erre, ugyanis társuk a kormányzásban és főként az állam mindenható feje makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy régiósítási tervét még az idén tető alá hozza. Ennek utolsó nyilvánosságra került vázlata szerint feldarabolnák a Székelyföldet.

Ha csak politikai öngyilkosságra nem készülnek az RMDSZ igen nagy hatalmú urai és vezetői, valóban kénytelenek megtenni e lépést. Három-négy miniszteri, egy dísz-miniszterelnök-helyettesi, körülbelül száz igazgatói, osztályvezetői székért ugyanis nem vállalhatnak részt a rendszerváltás után a magyarság ellen tervezett legaljasabb, politikai-adminisztratív terv életbe ültetésében. Azt is tudni vélik a jól értesültek, hogy mindezek dacára a barátság nem szakad meg, az RMDSZ-frakció a parlamentben továbbra is támogatni kívánja a kormányt. Vajon miért? Mert kényszerhelyzetbe kormányozgatták magukat, s a Băsescu régiósítási tervén kívül mint Damoklesz kardja lóg fejük s fejünk fölött a választásitörvény-módosítási elképzelés is, melyben a győztes mindent visz elv érvényesülhet, ráadásul 300-ra kell csökkenteni a képviselők számát, egykamarássá átalakítani a parlamentet (ezt a 2009-es elnökválasztással összekötött népszavazás eredménye diktálja), s hogy a helyzet még bonyolultabbá váljék, bevezetnék a levél útján történő szavazást a külhoni román állampolgárok számára. Az RMDSZ felmérte: a kisebb pártokkal együtt kikerülhet ő is a parlamentből. A levél útján való szavazás a választási részvétel megugrását hozná, ráadásul a kevesebb képviselői hely és a szenátus megszüntetése is jelentős pozícióvesztéssel járna. Amolyan róka fogta csuka helyzetbe kerültek.

Mennének, mert nyakukon a választási év, s a sok megszorítás miatt, no meg a válság okozta nehézségek okán egyre csökken népszerűségük, de maradniuk muszáj, mert román
barátaik és társaik a hatalomban távlatilag megsemmisítésükre készülnek.

Kelemenék tudva tudják: a demokrata-liberálisok kilóra vásárolják az ellenzéki polgármestereket, a szocdemek és a liberálisok parlamenti frakciójából – ugyancsak jó pénzért és védelemért – ha lassúbb ütemben is, de szivárognak át a honatyák a kormánypártba, s megeshet, hamarosan lesznek annyian, hogy elhanyagolható mennyiségnek számítson az RMDSZ.

Taktikázgatnak tehát: úgy mennének, hogy maradjanak. Korábban erejük fitogtatása okán elvetették azt a magától értetődő, megyékből érkező javaslatot, hogy a régiósítási kérdésről helyi népszavazást tartsanak. Használható megerősítést kaphattak volna. Nem kellett, s most kellő hátország nélkül lebegnek ég és föld között.

Rossz lóra tett Orbán: rengeteg szavazatot veszíthet

Népszava, 2011. október 19.

A határon túli magyarok körében sok helyen már nem Orbán Viktor, hanem Vona Gábor lehet a befutó - vélik szakértők, akik ugyanakkor azt is megjegyzik: az MSZP és az LMP az esélytelenek nyugalmával várhatják a külföldi magyarok által leadott voksok összesítését. A szavazás viszont akár apátiába is fulladhat, pedig a tét nem kicsi: a 200 fős parlamentben akár 8-10 mandátum sorsáról is dönthetnek a határon túl élő magyarok.

Valószínűleg a Fidesz egyik legnépszerűtlenebb döntése lehet az, hogy a határon túliakra is kiterjeszti a szavazati jogot. Az ELTE PPK Pszichológiai Intézete és doktori iskolája kutatócsoportjának reprezentatív kutatása szerint ugyanis a válaszadók négyötöde nem ért egyet az intézkedéssel, 17 százalék igen, és mindössze 3 százalék azoknak az aránya, akinek nincs véleménye minderről.

A politikai kockázatot viszont csak abban az esetben jelentene, ha az egyik választás alkalmával a határon túliak billentenék el a mérleg nyelvét a Fidesz javára - mondta el lapunknak László Róbert a Political Capital választási szakértője. Példaként a 2006-os olasz felsőházi választásokat hozta fel: ott annyira kiélezett volt a verseny, hogy Romano Prodiék csak a határon túli olasz voksoknak köszönhették győzelmüket, a belföldi szavazatok alapján még Berlusconiéknak áll a zászló. Hasonló helyzet alakult ki Romániában is, ahol Basescu 2009-ben a külföldi szavazatok miatt maradt elnök.

László Róbert szerint egy ehhez hasonló esetben kiéleződhet a magyar közösségek közötti viszony. Sokan gondolják úgy, hogy a többség vagy rokon- vagy ellenszenvvel tekint a határon túli magyarokra. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyarok jellemzően közömbösek, s félő, hogy ezen csak az változtatna, ha a külföldi magyarok fordítanának meg egy választást.

A politikai kockázatnál nagyobb problémát jelenthet viszont a manipuláció lehetősége. Az eddigi információk szerint ugyanis a határon túliak levélben szavazhatnának, azaz százszázalékosan meg kell majd bíznunk például a szlovák és a román postában - mutatott rá László Róbert, aki szerint az elektronikus szavazás sem volnának ennél jelentősebbek a kockázatai. A kockázat valódi mértékét viszont az dönti majd el, hogy milyen lesz a végleges szabályozás - tette hozzá.

Nyolc-tíz mandátumról dönthetnek a határon túliak

Ha a választójognak valóban nem lesz feltétele a magyarországi bejelentett lakcím, csak a magyar állampolgárság, akkor több millió potenciális szavazó kerül bele a kalapba. Nem kizárólag azokról a határon túli magyarokról van ugyanis szó, akik a könnyített eljárás következtében szerzik meg az állampolgárságot, hanem azokról a milliókról is, akik az elmúlt mintegy száz évben elhagyták Magyarországot, és az ő leszármazottaikról.

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hányan lehetnek Buenos Airestől Sydneyig, akik potenciális szavazókká válhatnak, de az biztos, hogy több milliós nagyságrendről beszélünk. Minden bizonnyal kis hányaduk kíván csak élni szavazójogával, de az eljárásjogi problémák épp abból adódhatnak, hogy a magyar államnak nincs nyilvántartása erről a választói tömegről - áll a Political Capital elemzésében.

László Róbert elmondta, hogy az Európában az a jellemző gyakorlat, hogy csak nagyon keveset számít a határon túliak szavazata, s csak kiélezett helyzetben dönt. Szlovákiában és Csehországban például csak listára szavaznak a választók, az urnákba pedig belekeverik az elenyésző számú külföldi voksokat.

A nagy létszámú határon túli magyarság miatt a hazai voksolás másképp is alakulhat, de feltehetően csak 8-10 mandátum sorsát befolyásolják majd a külföldi voksok a 200 fős parlamentben. Hatvan százalékos részvétel mellett ugyanis 4,5-5 millióan mehetnek el belföldön szavazni. Ezek a választók az egyéni jelöltekre és az országos listára szavazhatnak. A töredékszavazatok az országos listán gyűlnek, így nagyjából a 4,5-5 millió szavazaton kívül még további 2-3 millió voks gyűlik össze az országos listán. Ehhez a mintegy 7 millióhoz jönne hozzá a határon túliak - aktivitástól függő - pár százezres szavazatmennyisége. Országos listán 94 mandátum sorsa dől el, azaz valószínűleg 10 alatt lesz azoknak a mandátumoknak a sorsa, amelyekről a külföldi magyarok döntenek.

Tóth Zoltán választási szakértő korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy elfogadhatatlan, miért nem szavazhatnak országos listára és az egyéni jelöltekre is a határon túliak. A Magyarországon élőknek tehát két szavazatuk, a határon túliaknak viszont csak egy szavazatuk lesz - de mégis miért? - vetette fel a szakértő, aki szerint ez sérti a választások egyenlőségére vonatkozó jogi követelményt. (Semjén Zsolt is számtalanszor azt hangoztatta, hogy nincs két állampolgárság, nincs elsőrangú és másodrangú állampolgár. "Egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal").

Ki lehet a befutó külföldön?

Sem Romániában, sem Szlovákiában nem készült eddig olyan felmérés, amely a határon túliak pártpreferenciáit vagy az aktivitását vizsgálná. "Valószínűleg Erdélyben és Szlovákiában régiónként eltérő lesz az érdeklődés" - mondta Törzsök Erika szociológus. Szerinte például Székelyföldön nem Orbán Viktor lehet a befutó, hanem Vona Gábor, Közép-Erdélyben és a Partiumban pedig inkább a közöny lesz a meghatározó.

Törzsök Erika arra is rámutatott, hogy a Ceaușescu-rendszerben szocializálódott korosztálynak nem lesz vonzó a levélben bonyolított szavazás. Ha biztosított lenne a névtelenség, többen mennének el a voksolásra, így viszont sokan tarthatnak attól, hogy kiderül, kire szavaztak.

Szlovákiával kapcsolatban Törzsök Erika megjegyezte: a Fidesz tavaly nem várt a kettős állampolgárság ötletével, emiatt viszont kiesett az MKP a parlamentből és bejutott a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt.

"Összességében valószínűleg a Fidesz és a Jobbik osztozkodhat majd a határon túli szavazatokon, a baloldali pártok (MSZP, LMP) az esélytelenek nyugalmával várhatják a szavazást" - fogalmazott a szociológus.

 Népszámlálás: magyarságból vizsgáznak az egyetemisták

  Krónika, 2011. október 19. – Pap Melinda, Nagy Orsolya

A csütörtökön kezdődő népszámlálás alatt is figyelemmel kísérik majd az egyetemisták összeírását a magyar diákszervezetek, ugyanis sok múlhat rajtuk a magyarság számaránya tekintetében. Mint arra már a népszámlálási kampányt lebonyolító magyar szervezetek – az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – is felhívták a figyelmet, a magyarság számaránya szempontjából nagyon fontos, hogy az egyetemisták abban a városban is bediktálják személyes adataikat – vállalják nemzetiségüket, anyanyelvüket és felekezeti hovatartozásukat –, amelyben felsőfokú tanulmányaikat folytatják.

Jobbra fordíthatják a mutatók at. A népszámláláson sok múlik a magyar egyetemisták nyilvántartásba vételén

Ez olyan városok esetén jelentheti a mérleg nyelvét, mint Kolozsvár, ahol a 2002-es népszámlálás során 20 százaléknál valamivel kevesebb magyart regisztráltak. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság által kiadott, az Ábel Kiadó gondozásában idén megjelent, Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete és kilátásai című tanulmánykötet szerint az egymillió romániai egyetemi hallgató közül 39 ezer magyar nemzetiségű, és ennek egyharmada tanul anyanyelvén, tehát csupán a hallgatók 1,3 százaléka. Kolozsváron több mint százezer egyetemista él, közülük 8–10 ezer magyar.

Nehezen megszámlálható egyetemisták

Az eddigi gyakorlat szerint az egyetemi hallgatókat a népszámlálás során a családtagok regisztrálták, állandó lakóhelyük szerint. Azonban mióta Románia az Európai Unió tagja, a népszámlálás módszertanát az uniós elvárásokhoz kellett igazítani. Az új szabályozás értelmében az egyetemi hallgatókat (beleértve a magiszteri vagy doktori tanulmányokat folytató fiatalokat is) egyetemi városukban kell regisztrálni, hiszen az év túlnyomó részét életvitelszerűen ezeken a településeken töltik. Például nem mindegy, hogy Kolozsvár tömegközlekedését, közüzemi hálózatát vagy a központi költségvetésből származó, lakosságarányos támogatásokat 310 ezer vagy az egyetemi hallgatókkal együtt több, 400 ezer fő után számolják.

Az egyetemisták adatait az egyetemi városban található lakhelyükön gyűjtik össze: a bentlakásban vagy albérletben. Azonban azokat is meg fogják számolni, akiket személyesen nem találnak otthon. Róluk a bentlakások gondnokai, a szomszédok vagy a lépcsőház-felelősök fognak adatokat szolgáltatni. Ez azért okoz gondot, mivel a nemzetiségről, anyanyelvről és felekezeti hovatartozásról csak személyesen vagy a családtagok nyilatkozhatnak – amennyiben a regisztráció mások által szolgáltatott adatok alapján történik, ezek a mezők kitöltetlenül maradnak.

Bentlakásfelelős aktivisták

Éppen ezt szeretnék megakadályozni kampányukkal az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ). „Az egyetemistákat nehéz megszámolni, éppen ezért indítottuk el a kampányt, és monitorizáljuk az adatfelvételt” – nyilatkozta lapunknak Bodor László Miért-elnök. Mint elmondta, a két szervezet valamennyi erdélyi egyetemi városban kijelöli azokat az aktivistáit, akik a különböző bentlakásokban figyelemmel követik az összeírást. A „bentlakásfelelősök” számára felkészítőt is tartanak, Kolozsváron erre ma kerül sor, de például Marosvásárhelyen és Nagyváradon is lesz ilyen találkozó. Ezek a személyek figyelemmel kísérik, hogy az általuk felügyelt bentlakásba mikor érkezik a cenzor, és „megpróbálnak mindenkit otthon tartani”. A bentlakó fiataloknak a jelzett időpontban otthon kell lenniük ahhoz, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre, illetve felekezeti hovatartozásra vonatkozó mezőket is ki lehessen tölteni.

Azonban a Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettese álltal lapunkhoz eljuttatott tájékoztató anyag szerint fennáll a veszély, hogy egyeseket nem találnak otthon, így nem gyűjtik be az adataikat – ezeket később a gondnok diktálja be, és mivel neki az erre vonatkozó adatok nincsenek meg, a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó mezők kitöltetlenül maradnak. A „bentlakásfelelősök” éppen ennek próbálják elejét venni, magyarázta a Krónikának Ravai Levente OMDSZ-elnök, aki szerint azt szeretnék megakadályozni, hogy a gondnok már a cenzus kezdetén nyilatkozzon a bentlakók helyett, normális esetben erre csak az utolsó napokban kellene hogy sor kerüljön. Mint mondta, az aktivisták személyesen és a bentlakókkal való kapcsolattartás révén figyelemmel követik az adatfelvételt, és amennyiben hiányosságot, rendellenességet észlelnek, azonnal jelzik azt az RMDSZ 0800-80-2009-es zöld számán vagy a www.nepszamlalas.ro honlapon.

Mivel sok bentlakásban maga a gondnok a cenzor, a bentlakóknak őt kell személyesen megkeresniük és bediktálniuk az adataikat. „Köteles ezeket felvenni, és úgy vélem, van akkora felelőssége, hogy korrektül végezze a munkáját, ellenkező esetben jelentős bírságra számíthat” – mondta Bodor László. A magyar diákoknak arra kell vigyázniuk, hogy adataikat a P (persoane – személyek) űrlapra vigyék be tollal, és a nemzetiséghez a „maghiar” szó kerüljön, semmi esetre sem az „ungur” vagy a „secui” megnevezés.

Nem kell félniük a „kintlakóknak”

Az albérletben lakók szintén bátran vállalhatják magyarságukat, még abban az esetben is, ha nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük (flotant), vagy a lakás tulajdonosa nem kötött velük bérleti szerződést. A népszámlálás ugyanis statisztikai adatfelvétel, semmilyen következménye nincs ezeknek a mulasztásoknak. Őket a lakóhelyükön fogja felkeresni a számlálóbiztos időpont-egyeztetés érdekében. Ha nem találja őket otthon, értesítést hagy látogatásának időpontjáról. Ha a jelzett időpontban nem tudnak otthon lenni, a velük egy háztartásban lakók, azaz a G jelű űrlapon ugyanabban a háztartásban élőként megjelölt lakótársak is válaszolhatnak a nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésekre. Ezzel együtt minden érintett azt hangoztatja, az a legbiztosabb, ha mindenki személyesen nyilatkozik. Az egyetemi hallgató adatait a szülők is megadhatják lakóhelyükön, amit meg is kell tenniük, hiszen jobb kétszer összeírni valakit, mint egyszer sem, a kétszer előforduló személyi számokat ugyanis kiszűri a statisztikai hivatal.

Ha a szülő ideiglenesen távol tartózkodóként diktálja be gyermekét, a fiatalnak az egyetemi városban felvett adatlapját veszik figyelembe. Ez akkor jelenthet gondot, ha az űrlapot más – például a bentlakás gondnoka vagy az albérleti szomszéd – töltötte ki, és emiatt nem tartalmazza a nemzetiségre, anyanyelvre, vallásra vonatkozó adatokat. Ez esetben a hallgatók nem lesznek automatikusan magyarként regisztrálva, sőt az is előfordulhat, hogy az adatok összesítésekor románként lesznek nyilvántartásba véve.

Folyamatos a kampány

Bodor László szerint a jelzett problémák miatt az egyetemi hallgatók tájékoztatását célzó kampányuk a népszámlálás ideje alatt is, október 31-éig folytatódik, a szórólapok, plakátok és rendezvények mellett a magyar karok belső levelezőlistáira kiküldött vagy az egyetemi előadások alatt tartott pár perces tájékoztatókkal próbálják felhívni a magyar diákok figyelmét arra, mennyire fontos, hogy személyesen adják meg adataikat. Ravai Levente elmondta, arra is felhívják a figyelmet, hogy a tanulmányi ösztöndíjjal vagy pár napos képzésen külföldön tartózkodó diákokat is vegyék nyilvántartásba. A kampány az eddigi visszajelzések alapján sikeresnek mondható, és Bodor László bízik benne, hogy  mindenkihez eljut az üzenet.

Pontosít a statisztikai hivatal

A Bihar Megyei Statisztikai Hivatal eközben tegnap közleményben tisztázta a családtagok etnikai hovatartozásának bediktálása körül kialakult zavart. Mint arról beszámoltunk, Bihar, Maros és Kolozs megyében a hivatalos képzésen félretájékoztatták a leendő számlálóbiztosokat: azt tanították nekik, hogy nagykorú helyett a szülei vagy a gyerekei nem vallhatják be, milyen nemzetiségű. A hivatal tegnapi közleményében az alábbiak állnak: „A népszámlálási személyzet kézikönyvének 72. oldala, illetve a személyes adatok védelméről szóló 2001/677-es törvény alapján abban az esetben, ha a nyilatkozatot családtag teszi, az adatok bejegyzésre kerülnek az űrlapon, akkor is, ha az illető személy a kérdezés pillanatában nincs jelen. Amennyiben azonban az adatokat szomszédoktól, lakóközösségi adminisztrátortól vagy más, a háztartáshoz nem tartozó személyektől gyűjtik be, a (nemzetiségről szóló) információk nem kerülnek be az adatlapba.” A hivatal közleményében egy internetes hivatkozás is helyet kapott, amelyen magát a kézikönyvet olvashatja el, akit érdekel: a www.recensamantromania.ro honlapon az Instrumentar menüpontra kattintva kell kiválasztani a három részben feltöltött dokumentumot a listából.

A Bihar megyei RMDSZ-szervezetet saját telefonszámán is hívhatják azok, akik a népszámlálás során viszszaélést észlelnek – jelentette be tegnap Huszár István RMDSZ-es nagyváradi önkormányzati képviselő, akit a megyei szervezet népszámlálási kampánya egyik „arcának” választott. Mint ismeretes, a szövetség már működteti a 0800-80-2009-es zöld számot, ám ezt csak naponta 10–18 óra között hívhatják az érintettek, ráadásul valószínű, hogy úgyis a helyi szervezetekhez jut majd el az információ, ezért szeretné a megyei szervezet ezt az utat lerövidíteni a bihariak számára. A 0742-084-503-as szám éjjel-nappal hívható: napközben a Bihar megyei RMDSZ-szervezet nagyváradi, Fekete Sas-palotabeli székházában cseng ki, munkaidőn kívül pedig valakinél otthon – ígéri Huszár. A bihari szervezet egyébként valamennyi történelmi egyházzal és számos magyar civil szervezettel működik együtt a népszámlálás során.

Visszalépnek a biztosok

Az október 20. és 31. között zajló népszámláláson országszerte 120 ezer számlálóbiztos rögzíti a személyes, illetve a háztartásra vonatkozó adatokat. Számos megyében gondot okozott, hogy a már kiképzett cenzorok közül sokan visszalépnek a nagy mennyiségű munkára (80–110 háztartás nyilvántartásba vétele) és a kevés pénzre (550 lej) hivatkozva. „Sokan azt hitték, a népszámlálás az irodákban zajlik” – nyilatkozta az egyik illetékes. Beszterce-Naszód megyében tegnap 20-an visszakoztak, de sok a visszalépő Hargita, Tulcea és más megyékben is. A pedagógusok amiatt hátrálnak meg, mert az említett időszakra nem kapnak szünidőt, míg a munkanélküliek a segélyt nem akarják elveszíteni. A visszalépőket a pótlistákról helyettesítik, emiatt még javában zajlanak a kiképzések. Szatmárnémetiben hétfőn tanították be az utolsó 90 cenzort, míg Déván csak nehezen tudták pótolni a 60 betöltetlen helyet. Ennek ellenére a hatóságok szerint nem lesznek gondok a népszámlálás lebonyolításában.

Húszas az átmenő

Krónika, 2011. október 19. – Páva Adorján

A számok azt mutatják, hogy az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás tudatos elsorvasztása hozza a várt eredményt. A kutatások szerint ugyanis a közel egymillió, Romániában tanuló egyetemista közül csak 39 ezer magyar, ráadásul utóbbiak kétharmada román nyelven tanul. Tehát a felsőoktatási intézményekben tanulók csupán 3,9 százaléka magyar nemzetiségű, de mindöszsze a hallgatók 1,3 százaléka képezi magát anyanyelvén.

Az adatok önmagukért beszélnek. Mégis ritkán, de adódnak olyan pillanatok, amikor a kevés elegendőnek bizonyulhat. Kolozsváron a több mint 100 ezer egyetemistából becslések szerint 8–10 ezer lehet magyar, akik most, ideális esetben gyökeres változásokat idézhetnek elő a kincses város életében. A hamarosan kezdődő népszámlálás megszervezésében ugyanis fontos változás, hogy uniós követelményeknek eleget téve, ezúttal az egyetemistákat ott kell összeírni, ahol idejük nagy részét töltik, azaz abban a városban, ahol tanulnak. Tehát a BBTE-re járó, és a szülei által otthonától ideiglenesen távol tartózkodóként bejelentett udvarhelyi, zilahi vagy aradi diák kolozsvári lakosként lesz elkönyvelve.

Kilenc évvel ezelőtt a hivatalos adatok szerint valamivel több, mint 3000 személy hiányzott ahhoz, hogy a magyarság számaránya elérje a mágikus 20 százalékot. Most sokan az egyetemisták miatt remélik a kisebbségi törvény által megszabott küszöb elérését, amely többek között többnyelvű táblákat és magyar nyelven történő ügyintézést jelenthet. Még akkor is így van ez, ha a román hallgatók is sokat nyomnak majd a latban, ugyanis arányaiban véve a románok közül jóval több diák eleve kolozsvári, mint a magyarok esetében.

Ahhoz azonban, hogy a kincses városban élő egyetemistát ne egyszerűen kolozsváriként, hanem kolozsvári magyarként vegyék nyilvántartásba, mindenképpen személyesen kell kitöltenie a vonatkozó űrlapot, nem szabad a kollégium gondnokára vagy a szomszédra bíznia ezt, ugyanis ez esetben nem lesz feltüntetve magyar nemzetisége. Kolozsváron a népszámlálás sajátos fontossággal bír – akár vizsgafeladatként is értelmezhető, csakhogy ezúttal nem egyénileg osztályoznak, hanem egy több tízezres közösségnek kell átmenő jegyet kapnia.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek