"Korszakzáró sajtófogadást" rendez Tőkés László a Kempinski Hotelben
MTI, 2010. november 29. 13:02
Az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak együtt, vállvetve kell előre haladniuk - olvasható abban a hétfőn közzétett meghívóban, amelyben Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke "korszakzáró sajtófogadásra" várja a sajtó személyiségeit december elsejére. Az a nap Románia nemzeti ünnepe, egyben Magyarország számára Erdély elvesztését is jelentő évforduló. Erre utal az MTI bukaresti irodájába közlemény formájában eljuttatott, nagyváradi keltezésű meghívónak a szövege is, amelynek elején a "...lemossuk a gyalázatot..." idézet szerepel.
Tőkés László sajtóirodája az MTI érdeklődésére ezzel kapcsolatban elmondta: nem csupán magára a történelmi eseményre utal az idézet, hanem arra a "gyalázatra" is, ahogyan bizonyos magyarországi és erdélyi magyar politikusok viszonyultak korábban ehhez az évfordulóhoz. Emlékeztettek Medgyessy Péter volt magyar és Adrian Nastase volt román miniszterelnök 2002. december elsején történt "koccintására" a budapesti Kempinski Hotelben, valamint arra, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke 2009. december elsején jelen volt a román államfői hivatalban, a Cotroceni-palotában rendezett fogadáson. Tőkés ennek szellemében szánja "korszakzárónak" a szerdán délelőtt 11-kor tartandó sajtófogadást.
"Trianon 90. évfordulóján, annak gyógyításaképpen valóban sorsfordító esztendőhöz érkeztünk 2010-ben. A Magyar Országgyűlés június 4-én elfogadott Tanúságtételével - nemzetpolitikai szempontból - lezárta a súlyos örökséggel terhes XX. századot, és megnyitotta az utat magyarságunk - igazi - XXI. századi történelme előtt" - olvasható a meghívóban. Tőkés szerint ezen az úton az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak együtt, vállvetve kell előre haladniuk.
"Mi, az elszakított nemzetrészek képviselői a "Minden magyar felelős minden magyarért" Szabó Dezső-i alapelve szellemében gondolkozunk, és a - határmódosítás nélküli - nemzetegyesítés korszakos feladatának a megvalósításában készen állunk a cselekvésre" - írja Tőkés.
Úgy fogalmaz: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - amely 2003-as megalakulása óta sikeresen visszahozta és képviselte az autonómia ügyét, akár a többségi politikai tájba besimult magyar érdekvédelmi szervezet ellenében is - a XXI. századi nemzeti újjáépítésben tevőlegesen vállal részt, összekapaszkodva mindazokkal, akik a nemzetért és nem saját önös politikai érdekeikért, a közösségért és nem kizárólag saját egyéni boldogulásukért cselekszenek. "A cél világos előttünk: magyar uniót az Európai Unióban!" - fűzi hozzá.
Decemberben indulnak a Demokrácia Központok
MTI, 2010. november 29.
A magyar állampolgárság megszerzésében nyújtandó segítség csupán a kiegészítő feladatok egyike lenne az EMNT által létrehozandó Demokrácia Központok számára, amelyek egy új, „élő kapocs" szerepét töltenék be a romániai magyar közösség és a tőlük némiképp elszakadt politikai szereplők, csoportosulásaik között – fejtette ki egy hétfői interjújában Gergely Balázs, a tervezett hálózat igazgatója.
Az erdélyi Demokrácia Központ hálózatán keresztül megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítanak az önkéntes alapon szerveződő, az EMNT céljainak elkötelezett emberek számára. Kommunikációs csatornaként működve szavatolnák, hogy a magyar közösség tagjai már a döntéselőkészítő szakaszban értesülhessenek a többnyire a helyi és megyei önkormányzatok boszorkánykonyháin érlelődő történésekről. Ugyanakkor összegyűjtik, s az EMNT-én keresztül hangot adnak a jól kitapintható véleményeknek ezekben a kérdésekben, és felvállalják a civil kontroll szerepét, amely az interjúalany szerint pillanatnyilag hiánycikk a romániai magyar közélet palettáján.
E központok figyelemmel kísérik a megszerzett nyelvi jogok érvényesítését, s ha kell, nyomást gyakorolnak az illetékesekre annak érdekében, hogy élni lehessen a törvény által biztosított lehetőségekkel. Pályázatokat figyelnek, és amennyiben szükséges, a támogatást igénylő civil szervezeteknek konkrét segítséget nyújtanak a pályázati anyagok összeállításában. Ezek az irodák multifunkcionális összekötő szerepet vállalnak a közösség tagjai, csoportjai és a döntéshozó testületek között, monitorizálnak, feldolgozzák a megszerzett információkat, végül pedig közvetítik a széles nyilvánosság irányába, és ha kell, az EMNT segítségével jogorvoslatot kérnek.
"Kulcsszavakban: monitoring, tudásbevitel, mediátori tevékenység, társadalmasítás" lenne a Demokrácia Központok szerepe – mondta Gergely Balázs.
Jelezte: december 4-től jönne létre Erdély-szerte a hálózat, erre vonatkozóan az EMNT a múlt héten együttműködési megállapodást írt alá a magyar kormánnyal, amely ennek értelmében partnernek tekinti a Demokrácia Központokat az egyszerűsített honosításhoz kapcsolódó kérdésekben, problémákban és az ügyintézés egy részében.
Húsz településen indítanak Demokrácia Központot Erdélyben, egyet Csángóföldön, egyet pedig Bukarestben. „A hálózat felépítésének ütemét jelentős mértékben befolyásolják az anyagi kereteink, amelyekből pillanatnyilag tizenkét-tizennégy iroda felállítását tartjuk reálisnak. Kolozsváron jön létre a hálózat koordinációs központja, emellett Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Nagybányán, Zilahon, Betlenben, Aradon, Temesváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Szebenben nyílnak irodáink, legkésőbb január elejéig" – mondta az igazgató.
A magyar állampolgárság megszerzésében nyújtandó segítség az alaptevékenységeink mellett a kiegészítő feladatok egyike – fűzte hozzá. A Demokrácia Központok a két erdélyi konzulátus munkáját egészítik ki január elsejétől azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az állampolgárságot igénylők ügyintézési folyamatát, és lerövidítsék a várakozási időt. „A megállapodás értelmében egyebek mellett segítünk a népszerűsítésben, az iratcsomók összeállításában, és előzetes ellenőrzésében, valamint az eskütételek megszervezésében" – ígérte Gergely Balázs.
Kérdésre válaszolva ugyanakkor határozottan leszögezte: ezek a központok nem helyettesítik majd a státusirodákat, amelyek korábban pontosan meghatározott célból jöttek létre, működtetésükről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), és – mint finanszírozó – a magyar kormány hivatott dönteni. Az említett felek közötti szerződés nem tartalmaz a magyar állampolgárság megszerzésére vonatkozó pontokat – tette hozzá.
ROMÁNIA
Borboly Csaba Árus Zsoltot küldte volna a december 1-jei fogadásra
Krónika, 2010. november 30.
Árus Zsoltnak „passzolta át" a Cotroceni-palotában rendezendő, december elsejei fogadásra szóló államfői meghívót Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Az elöljáró azzal az indoklással küldte a magyar polgári párti (MPP) megyei tanácsosnak Traian Băsescu elnöki rezidenciába szóló meghívóját, hogy „az RMDSZ részéről senki nem óhajt részt venni".
Árus Zsolt a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a pénteki tanácsülés előtt hozta oda neki a megyei önkormányzat egyik alkalmazottja a Borboly Csaba által küldött borítékot. „Amikor láttam az államelnöki hivatal fejlécét, azt mondtam, tévedésről van szó, azonban biztosítottak, hogy a tanácselnök ezt személyesen nekem küldi" – mesélte Árus.
Mint mondta, csak az ülés után nézte meg a boríték tartalmát, és látta, hogy abban az államfő Borboly Csabának címzett, a tegnap este a Cotroceni-palotában tartott december elsejei ünnepi fogadásra szóló meghívó van. A boríték egy cédulát is tartalmazott, amelyre magyar nyelven a következőket írta Borboly: „Árus Zsoltnak. Kérem, vegyen részt a megyei tanács képviseletében. Az RMDSZ részéről senki sem óhajt elmenni. Borboly Csaba" – tudósít a hírügynökség.
Árus Zsolt kifejtette, nincs logikus magyarázata Borboly gesztusára, hacsak nem az, hogy a tanácselnök kínos helyzetbe akarta hozni. Kifejtette, mindenkinek meg lehet a magánvéleménye különböző rendezvényekről, de Borboly Csabának tanácselnökként a tisztségéhez méltóan kellene viselkednie. Főleg hogy az RMDSZ vezetőségének is tagja, a szövetség pedig kormányon van. „Azzal, hogy kijelentette, az RMDSZ részéről senki nem óhajt részt venni a rendezvényen, a párt hivatalos álláspontját is megfogalmazta, s így a saját személye mellett a politikai alakulatot is belekeverte ebbe az incidensbe" – fogalmazott Árus.
Az MPP-s politikus úgy vélte, a tanácselnök gesztusa azért is kínos, mert köztudomású az ő és általában a magyarok december elsejéhez – Erdély Romániához csatolásának évfordulójához – való hozzáállása,. „Az én álláspontom ismert. Tisztelem a román népet, tudom, hogy december 1-je a nemzeti ünnep, de ez nem jelenti azt, hogy meg is ünneplem" – hangsúlyozta Árus hozzátéve, hogy Borboly gesztusával az államfőt is megsértette.
A tanácselnök a hírügynökség kérdésére úgy nyilatkozott, mivel korábban más rendezvényekre elígérkezett, a később kapott államfői meghívónak már nem tud eleget tenni. Mint mondta, a tanácsülésen megkérdezte, hogy ki venne részt az ünnepségen, s amikor senki nem jelentkezett, elküldte Árusnak a meghívót. Hozzátette, tavaly Cristinel Glodeanu szociáldemokrata párti (PSD) megyei tanácsosnak adta át a meghívót, idén pedig „az MPP következett".
Borboly hangsúlyozta, gesztusával nem akart csúfolkodni, csupán továbbadott egy meghívót, ahogy naponta megteszi, hiszen jóval több eseményre hívják, mint ahányon részt tud venni. Árus Zsolt kijelentéseit a tanácselnök nem kívánta kommentálni, mint mondta, „egy ilyen személy véleményére nem érdemes reagálni", főleg hogy naponta megvádolja valamivel. Cristinel Glodeanu a hírügynökségnek azt nyilatkozta, soha nem hívták vagy küldték az államfői fogadásra, tavaly december elsején a gyulafehérvári koszorúzáson képviselte a Hargita megyei önkormányzatot.
Mint ismeretes, Szász Jenő MPP-elnök tavaly december 1-jén részt vett a Traian Băsescunak a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett Cotroceni-palotai ünnepségén, melyre Rácz Károly kézdivásárhelyi és Nagy István baróti polgármester is elkísérte. A látogatást akkor az MPP több elöljárója és más erdélyi magyar politikus, többek között Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is elítélte. A cotroceni-i ünneplés miatt Tőkés András lemondott az MPP alelnöki tisztségéről.
Folytatódó tanügyi káosz: a PNL nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, a PSD tovább küzd
Krónika, 2010. november 30. – Balogh Levente
Visszaküldték tegnap a parlament két házának házbizottságai a kormánynak az oktatási törvény tervezetét és a jogszabállyal kapcsolatos felelősségvállalás ügyét, azzal az indokkal, hogy ez utóbbit az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta – jelentette be Mircea Duşa, a PSD képviselőházi frakcióvezetője.
Szembenállás. Verestóy szorgalmazza, Antonescu támadja a felelősségvállalást
Az ülésen 13-12 arányban győzött az indítvány. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor ugyanakkor kijelentette: ilyen döntés meghozatalára a két házbizottság nem, csupán a két kamara együttes ülése jogosult. Leszögezte: javaslatot tett az együttes ülés összehívására, amit el is fogadtak, így a két ház vélhetően jövő kedden ül össze.
A szenátusi házbizottság által múlt héten elfogadott napirend szerint egyébként tegnap el kellett kezdődnie a vitának az oktatási törvény azon verziójáról, amelyet a felsőház oktatási bizottságának ellenzéki tagjai több ponton is módosítottak – többek között azt a cikkelyt is kiiktatva, amely lehetővé tenné a kisebbségi diákok számára, hogy anyanyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu bejelentette: pártja visszavonja aláírásait arról a bizalmatlansági indítványról, amelyet az ellenzék annak nyomán nyújtott be, hogy a kormány felelősségvállalással terjesztette a törvényhozás elé a maga törvényjavaslat-változatát. Ennek nyomán a házbizottságok úgy döntöttek, hogy a bizalmatlansági indítvány nem ismertethető, mivel nincs meg a szükséges számú képviselői aláírás.
Antonescu közölte: a felelősségvállalási eljárás pártja álláspontja szerint alkotmányellenes, ezért döntöttek az indítvány támogatásának visszavonása mellett. Figyelmeztetett: amenynyiben a kormány folytatja a felelősségvállalási eljárást, a PNL az alkotmánybírósághoz fordul. A kormány ugyanakkor – mint arról beszámoltunk – épp az alkotmánybíróság múlt heti állásfoglalása nyomán folytatta a korábban egy másik alkotmánybírósági ítélet miatt elakadt eljárást. A taláros testület ugyanis néhány héttel ezelőtt – a szenátus szociáldemokrata elnöke, Mircea Geoană beadványának helyt adva – úgy foglalt állást, hogy nem alkotmányos a kormányzati felelősségvállalás egy olyan jogszabály esetében, amely már a parlament előtt van, sőt az alsóház már el is fogadta, és a döntéshozó kamarán, azaz a szenátuson a sor, hogy megvitassa. Emil Boc kormányfő erre válaszul szintén beadványban fordult az alkotmánybírákhoz, amelyben arra figyelmeztette a taláros testületet: alkotmányjogi konfliktus alakult a kormány és a parlament között, mivel utóbbi nem hajlandó folytatni a már beindított felelősségvállalási folyamatot.
Az alkotmánybíróság múlt héten ennek a beadványnak is helyt adott, így a kormány álláspontja szerint az eredeti forgatókönyv érvényesül, azaz a parlament két háza bizalmi szavazáson dönthet a kormány – egyben az oktatási törvény – sorsáról. Roberta Anastase alsóházi elnök tegnap is közölte: a következő együttes ülésen arról szavaznak majd, hogy a visszavont bizalmatlansági indítvány nyomán a jogszabály elfogadottnak minősöl. Közben az ellenzéki pártok álláspontja sem egységes. A nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis folytatta volna a bizalmatlansági eljárást. Victor Ponta, a PSD elnöke tegnap leszögezte: pártja ugyan azért küzd, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslatról szavazzon a szenátus, folytatni kívánja a bizalmatlansági eljárást is, hiszen a bizalmatlansági indítvány lehetőséget teremt a kormány megbuktatására.
Elnapolt ellenzéki oktatási törvénytervezet
Szabadság, 2010. november 30. – B. T.
Elnapolta meghatározatlan időpontra az ellenzék által alaposan átírt oktatási törvénytervezet változatát a szenátus, amelynek a tegnap kellett volna szavaznia a jogszabályról. Az eredetileg napirendre tűzött voksolás azért számított nagyon fontosnak, mert amennyiben a felsőház elfogadta volna a tervezetet, meghiúsult volna a kormány felelősségvállalási kísérlete, amely tegnap újabb jogi bonyodalmakon ment keresztül.
Tegnap a képviselőház és a szenátus Állandó Bizottságainak, valamint a szenátus napirendjén egyaránt szerepelt az oktatási törvénytervezet kérdése. A két házbizottságnak együttes ülésen arról kellett döntenie, hogy folytatódhat-e a kormány felelősségvállalási folyamata, vagy sem. Az ellenzék ismét győzelmet aratott a házbizottságokban, hiszen mindkét testületben az ellenzéknek eggyel több embere van. Ezért a házbizottságok együttes ülésükön egy szavazatnyi különbséggel elfogadták, hogy visszaküldik a kormánynak az oktatási törvénytervezetet.
A kormányoldal szerint azonban jogilag semmi nem történt, hiszen Roberta Anastase, a képviselőház elnöke szerint erről a kérdésről a két ház plénumának együttes ülésen kell majd döntenie. Ugyanígy érvelt Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi házbizottsági tagja is. Arról is határoztak, hogy a parlament együttes ülésen december 14-én vesz majd részt, amikor a kormány felelősséget vállal a bértörvényért. Ezt a jogszabályt a múlt héten fogadta el a kormány, és terjesztette felelősségvállalási kérelemmel a parlament elé.
A két ház plénumának majdani együttes ülésén a kormányoldal várhatóan az ellenzéki javaslat elutasítását fogja kérni, vagyis annak elvetését, hogy küldjék vissza a kormányhoz az oktatási törvénytervezetet, amelyért a kabinet felelősséget vállalt. Egy másik lehetőség, amely a koalíció rendelkezésére áll, a felelősségvállalási folyamat folytatásának szavazásra bocsátása a plénumban.
Ha a felelősségvállalási folyamat valóban kiteljesedhet, akkor elmarad a bizalmi szavazás, ugyanis tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői visszavonták aláírásaikat a korábban beterjesztett bizalmatlansági indítványról, így az érvényét vesztette. Erre hívta fel a figyelmet Anastase is, aki elmondta: amennyiben a plénum a felelősségvállalás folytatásáról dönt, akkor az alkotmányban előírt néhány napos határidő után a jogszabály automatikusan elfogadottnak tekinthető, és elküldik majd az államfőnek aláírásra. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen szankcióra számíthat Mircea Geoană, a szenátus elnöke, ha megtagadja a majd esetleg elfogadott törvény aláírását, Anastase annyit mondott, hogy egyelőre nem gondol erre. A kormánypártok viszont kilátásba helyzeték, hogy kezdeményezni fogják Geoanănak a szenátusi elnöki tisztségből való felfüggesztését, ha esetleg nem írja alá a kormány által felelősségvállalással elfogadott jogszabályt a parlamenti elfogadtatás után.
A szenátusban az ellenzék által átírt oktatási törvénytervezet változata nem került terítékre, mivel a szenátorok egy órát vitatkoztak a napirendről, éppen e jogszabály miatt. A vita után Geoanălezárta az ülést bejelentve, hogy elhalasztották az oktatási törvényterveztet, de nem közölt újabb időpontot.
Ellenzéki részgyőzelem – Az összevont házbizottság „visszaküldte" a tanügyi felelősségvállalást
Új Magyar Szó, 2010. november 30 –
Egy szavazattal győzött az ellenzék tegnap a parlament két házának együttes állandó bizottságában, így a testület a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára „visszaküldte" a kormánynak a tanügyi törvény felelősségvállalási procedúráját.
Egy szavazattal győzött az ellenzék tegnap a parlament két házának együttes állandó bizottságában, így a testület a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára „visszaküldte" a kormánynak a tanügyi törvény felelősségvállalási procedúráját.
Mircea Duşa, a PSD képviselőházi frakcióvezetője azzal indokolta a döntést, hogy az Alkotmánybíróság korábban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabály gyorsított eljárással való elfogadását. Az alulmaradt koalíciós pártok ellenben úgy vélik, hogy a felelősségvállalási procedúra felfüggesztése nem áll a házbizottságok jogában, és jelezték, hogy a képviselőház és szenátus plénuma elé viszik a kérdést.
Visszavont bizalmatlansági
Érvénytelenné vált tegnap a tanügyi törvény ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, ugyanis a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hetvenhárom honatyája visszavonta a kezdeményezéshez csatolt aláírását.
Mivel a liberálisok által megfogalmazott dokumentumot eredetileg csak 137-en írták alá, a liberális támogatók nélkül a szükséges 119 alá csökkent az aláírások száma. Ioan Chelaru, a szenátus szociáldemokrata háznagya elmondta: a parlament vezetősége tudomásul vette, hogy az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a jelen körülmények között már nem rendelkezik a szükséges támogatással.
Ellenzéki ellenvélemények
A tegnap reggeli órákban Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártelnökök összekülönböztek a bizalmatlansági indítvány sorsát illetően. Míg Ponta bejelentette: alakulata nem javasolja a tanügyi törvény ellen benyújtott kormánybuktató kezdeményezést aláíró honatyáinak, hogy vonják vissza aláírásukat, Antonescu leszögezte, hogy a bizalmatlansági érvénytelenítése azért fontos, hogy a kormány ne az ellenzék kezdeményezésével támassza alá a felelősségvállalási procedúra folytatását.
Anastase a plénumban bízik
Roberta Anastase, a képviselőház demokrata-liberális elnöke „példátlannak, megengedhetetlennek és felelőtlennek" nevezte az együttes házbizottsági ülésen az ellenzékiek által kierőszakolt, 13-12 arányban hozott döntést.
„A tanügyi törvény ügyét vitára fogjuk bocsátani az összevont plénumban, addig semmi sem változik. Álláspontunk szerint a plénum megállapítja majd, hogy a kormányzati felelősségvállalás ellen nincs érvényben levő bizalmatlansági indítvány és egy újabb alkotmánybírósági fellebbezés hiányában a törvény Traian Băsescu államfőhöz kerül kihirdetésre" – vázolta a koalíciós pártok szempontjából optimista forgatókönyvet az alsóházi elnök.
Hozzátette: még belegondolni se akar abba, hogy milyen jogi következményekkel járna, ha a két házelnök valamelyike nem ellenjegyezné az államfőhöz küldés előtt a jogszabályt.
Geoană „veszélyes" megbízatása
Roberta Anastase „fenyegetésének" hátterében az áll, hogy Victor Ponta PSD-elnök felhatalmazta Mircea Geoană szenátusi elnököt: amennyiben a kormány mégis folytatná a felelősségvállalási procedúrát, ne írja alá az államfőnek küldendő jogszabályt. Geoană megbizatása rendkívül veszélyesnek bizonyulhat, ugyanis a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) részéről Cristian Boureanu alelnök azonnal jelezte, hogy alakulata kezdeményezni fogja a szenátusi elnök felfüggesztését, ha megtagadja a tanügyi törvény aláírását.
A tanügyi törvény „ellenzéki verziója" is megrekedt a szenátusban
Több mint egy órás vita után rekesztette be tegnap Mircea Geoană a szenátus plenáris ülését, ugyanis a tanügyi törvény ellenzék által támogatott verziója olyan heves indulatokat váltott ki, hogy az ülésre szánt idő alatt még a napirendet se tudták elfogadni.
A tanácskozás elején Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor azt javasolta, hogy a szakbizottsági jelentést küldjék vissza a dokumentum megfogalmazóinak, ugyanis azt szabályzatellenesen összehívott ülésen fogadták el a kormánypárti tagok hiányában. Mihail Hărdău, a szakbizottság elnöke ellenzéki kollégáinak hozzáállása miatt csalódottságának adott hangot. A vitán részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakbizottsági jelentést szabályzatellenesen fogadták el.
ERDÉLY
Három kevesebb, mint egy? A történet pártbejegyzésről szól
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa szombati ülésén Kelemen Hunor művelődési miniszter egyebek mellett kijelentette: december 11-én, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén jelenti be, indul-e vagy sem a szövetségi elnöki tisztségért. Jónak találja azt is, hogy többen is pályáznak a tisztségre, azonban úgy gondolja, a szövetségnek kell megtalálnia az elnököt, nem az elnöknek a széket.
Mindenkinek, aki teljesíti a feltételeket, joga van indulni. Jó, ha több jelölt van, de a szövetségnek kell megtalálni az elnököt, nem az elnöknek a széket. Véleményem szerint a megyei területi szervezetek, platformok, társult szervezetek bölcsen arra fogják bízni a következő időszakban az RMDSZ vezetését, akiben látják azokat a garanciákat, amelyek nélkül 2012-ben nem lesz lehetséges a magyar képviselet megőrzése. Olyan embert, akinek van elképzelése a közösség jövőjéről, arról, hogy hogyan kívánja vezetni az RMDSZ-t ebben a nagyon bonyolult politikai magyar-magyar, román-magyar viszonyrendszerben, és akit a kongresszus megválaszt. Eddig Eckstein Kovács Péter jelentette be a szándékát. RMDSZ-tag, gondolom, hogy a feltételeket teljesíti.
Működtetni kívánjuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot
A kérdésre, hogy hogyan viszonyul az RMDSZ ahhoz, hogy a magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötött együttműködési megállapodást úgynevezett demokráciaközpontok létrehozásáról, működtetéséről, amelyeket az EMNT felügyel, rámutatott:
Létezik egy hálózat, amelyet az RMDSZ működtet, ez teljes mértékben megfelelt volna/megfelel a célnak, és amennyiben hozzánk fordulnak, és sokan fordulnak hozzánk, mi is tájékoztatunk a magyar állampolgárság könnyített megadásáról. Nem tudom nem meglátni azt, ami az EMNT – magyar kormány közötti megállapodás mögött fölsejlik: mégpedig a pártbejegyzés. Erről szól a történet. Ezt egyszerűen nem szabad elkenni. Tőkés Lászlóék, Toró Tiborék egy új pártot akarnak elindítani, azt gondolják, hogy a magyar egységet úgy lehet képviselni, ha több politikai szervezet, politikai párt van, Ez az a történet, amikor a három sokkal kevesebb, mint az egy, a kettő is kevesebb, mint az egy. És nem lehet ezt szaporodással erősíteni.
Mi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, az EMEF-et működtetni kívánjuk, én a megállapodásnak vagyok a híve, ezt, azt hiszem, 2009-ben az európai parlamenti választások előtt be is bizonyítottam, hisz a tárgyalások nagy részét én vezettem, és úgy gondolom, a későbbiekben is az kell a szempontunk legyen, hogy akkor, amikor parlamenti vagy európai parlamenti képviseletről, amikor szórványról van szó, egy pillanatig se kockáztassuk a képviseletet. Én ennek leszek a zászlóvivője, bármilyen pozícióban fogok dolgozni a következő időszakban.
Amikor a magyar kormány egy feladatot egy olyan szervezetre bíz, amely – ha szabad így fogalmazni – össznemzeti kérdés, akkor azt kívánja üzenni, hogy nincs ebben a trendben másnak helye, nincs szerepe. Ennek ellenére a tájékoztatást mi biztosítani fogjuk, és nem is kérünk ezért a magyar kormánytól semmit.
„Magyarságomat soha nem kötöttem állampolgársághoz, és nem is fogom ahhoz kötni"
Frunda György szenátor véleményéről, miszerint a könnyített kettős állampolgárság megadása oda vezethet, hogy az erdélyi vagy a határon túli magyarság kivándorol az anyaországba, Kelemen Hunor kijelentette: azt gondolom, hogy a magyar állampolgárságnak a könnyített megszerzése nem segíti feltétlenül az elvándorlást, a kettő ilyen formában nincs összefüggésben. Szimbolikus gesztusnak tartom, és kevesebb más, politikai, gazdasági, demográfiai következménye van ennek, mint a szimbolikus jóvátétele annak, ami 1918-ban vagy később velünk történt önhibánkon kívül.
Ezért nem félek attól, hogy elvándorlást gerjeszt. Aki akart, eddig is el tudott menni, vagy elment, s voltak olyanok is, akik elmentek és visszajöttek. A kérdés az, hogy mit akarunk mindannyian kezdeni, a magyar kormány, az erdélyi magyar képviselet, mit akarunk kezdeni egy ilyen helyzettel, hogyan kommunikáljunk. Azt nem mondhatom, hogy Magyarországon, főleg a gazdasági szférában nincsenek olyan hangok, olyan elképzelések, hogy a demográfiai utánpótlást főleg a határon túlról kell pótolni. Ilyent én magam is többször hallottam az elmúlt esztendőkben konferenciákon, sajtóban. Azt hiszem, hogy az erdélyi magyarok nagy többségében megvan a határozott szándék a szülőföldön maradni, a szülőföldön boldogulni, még olyan körülmények között is, mint a mostani gazdasági válság, vagy amikor hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgoznak. Azt látom, hogy akik külföldre mentek dolgozni, a kapcsolataikat nem számolták fel, nem adták föl az erdélyi létüket, és sokan visszajönnek.
A kérdésre, hogy ő maga igényli-e a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy ha eljön az ideje, valószínűleg kérni fogja, de nem ez a prioritás számára, „a magyarságomat soha nem állampolgársághoz kötöttem, és nem is fogom ahhoz kötni".
Teljes szépségében pompázik a Mátyás-szoborcsoport a Főtéren
Szabadság, 2010. november 30. – KISS OLIVÉR
Aranyozott babérkoszorú került a reneszánsz uralkodó fejére
Igaz ugyan, hogy holmi bürokratikus akadály, apró formaság miatt tegnap elmaradt a tervezett hivatalos műszaki átadás, de a Mátyás-szoborcsoport ennek ellenére már teljes szépségében pompázik a Főtéren. Hétfőn a generálkivitelező, a Concefa Rt. hivatalosan befejezettnek nyilvánította a munkálatokat, s a műemléket átadta az önkormányzatnak. László Attila alpolgármestertől megtudtuk: a bukaresti művelődési tárca – a restaurálás társfinanszírozója – nem jelölte meg küldöttjét a műszaki átadásra, ezért a hivatalos irat még nem készült el, de ez semmiben nem gátolja a kolozsváriakat abban, hogy teljes szépségében csodálják Fadrusz János művészi alkotását, amelyről minden védőburkolat lekerült. A Szabadság kérdésére Kolozsi Tibor bronzrestaurátor elmondta: azt szerette volna, ha több idő áll rendelkezésére, s jobban összehangolják a munkát a talapzaton dolgozó kollégákkal. A felavatás dátuma még nem ismert.
A restaurálási munka tulajdonképpeni elkezdését követő egy év és egy hónap után immár teljes szépségében pompázik a Főtéren a Mátyás-szoborcsoport. Amint arról a Szabadság is tudósított, hétfőn került volna sor a hivatalos műszaki átadásra, amikor a generálkivitelező, a Concefa Rt. átadja az alkotást a megrendelőknek, vagyis a kulturális tárcák által képviselt magyar és román kormánynak. Viszont László Attila kolozsvári alpolgármester elmondása szerint a műszaki átadásnak e formasága egyelőre elmaradt, ugyanis az egyik művelődési minisztérium nem jelölte meg, hogy hivatalosan ki képviseli az intézményt az átadáson. Így Fadrusz János műalkotása egyelőre a kolozsvári önkormányzathoz „került".
Az ilyen jellegű gubancok végig jellemezték a restaurálást, de hinnünk kell Kolozsi Tibor bronzrestaurátornak, aki azt állítja, az utóbbi időben felgyorsított munkamenet nem ment a minőség rovására. A szakember azt mondja, a sorozatos csúszások, a nem megfelelően ütemezett munkamenet ellenére elégedett, de hiányosságok is vannak.
A Szabadságon és más média intézményeken keresztül a kolozsváriaknak és a világ közvéleményének volt tudomása a különböző restaurálási fázisokról. Úgy érzem, nyugodtabban tudtunk volna dolgozni, ha az újságírók nem bombáztak volna állandóan kérdésekkel – világította meg az érem másik oldalát Kolozsi, aki ugyanakkor elismerte, hogy a sajtó a közvélemény rendkívüli érdeklődése alapján cselekedett.
A bronzrestaurátor „nagyon drukkolt" azért, hogy a fagyok előtt fejezzék be a restaurálást, s az időjárási viszonyoknak köszönhetően ez szerencsére sikerült.
A restaurálási munkát megelőző kutatás alatt nem lehetett olyan eljárást alkalmazni, amellyel rongáltuk volna a szobrot. Adott pillanatban nem volt biztos, mikor kezdődik a restaurálás, milyen megoldásokat alkalmazunk és hogyan sikerül kivitelezni az elképzelést. Néhányszor az anyagi háttér biztosításával is gondok voltak, az állagfelmérés nagyrészt találgatás alapján történt, így voltak meglepetések – jegyezte meg.
A meglepetésekre vonatkozó példaként Kolozsi a Mátyás király alakjában, a lóban és a bronzalakokban lévő csavarok kicserélését említette. Elmondása szerint a bronzdarabokat összefogó több mint ezer csavart kellett kicserélni.
Kolozsi arról számolt be, hogy néhány nappal ezelőtt tisztítás közben fedezték fel, hogy Mátyás király fején aranyozott a babérkoszorú. Murádin Jenő művészettörténész megerősítette, hogy a reneszánsz uralkodó szobrának a fején valóban aranyozott babérkoszorú volt az 1902-es felavatáskor, ráadásul Mátyás király fejéről létezik egy másolat a Művészeti Múzeumban, s azon is aranyozva látható a korona. Ezért döntöttek annak aranyozása mellett.
Hogy elégedett vagyok-e a munkával? Lehetett volna ráérősebben végezni a feladatot, s nem sürgetve, hajsza alatt. Adott pillanatban tőlünk független okok miatt egymásra tevődtek a munkafolyamatok, nem megfelelően ütemeződött a munkamenet, így amikor a talapzaton dolgoztak, mi a bronzrészen éppen fényesítettünk, s nem örvendtünk a pornak.
Mindezek ellenére Kolozsi Tibor úgy gondolja, hogy sikerült minőségi munkát végezni. – Az idő dönti el, hogy jó munkát végeztünk-e vagy sem. Eredetileg azt mondtam, hogy ezer évig nem kell majd restaurálni, de mivel valamennyi bronzalak belső vázát nem sikerült rozsdamentesre cserélni, most azt állítom, hogy 500 évig nem lesz gond. Visszatettük a régi vázakat, letisztítottuk, lehorganyoztuk és bevontuk korrózió-ellenes szerekkel – mondta Kolozsi.
Ott jártunkkor érkezett meg az a tájékoztató tábla is, amelyet a szoborcsoport elé helyeznek el. Ezen az áll: Mátyás-király lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902. október 12-én.
KÁRPÁT-MEDENCE
Moldova számolgat
Új Magyar Szó, 2010. november 30. –
A kommunista párt győzött a moldovai előrehozott választásokon: a 101 tagú chisinaui parlamentben a mandátumok 41,2 százalékát szerezte meg vasárnap. A második helyen a Liberális Demokrata Párt végzett (27,9 százalék), megelőzve a Demokrata Pártot (13,3) és a liberálisokat (8,5).
A kommunista párt győzött a moldovai előrehozott választásokon: a 101 tagú chisinaui parlamentben a mandátumok 41,2 százalékát szerezte meg vasárnap. A második helyen a Liberális Demokrata Párt végzett (27,9 százalék), megelőzve a Demokrata Pártot (13,3) és a liberálisokat (8,5).
Hármójuk koalíciója, Vlad Filat miniszterelnök Európa-párti szövetsége elegendő szavazatot szerzett a kormányalakításhoz, de az államfő megválasztásához ez kevés. A többi párt a bejutási küszöböt jelentő 4 százalék alatt teljesített (összesen 20 pártnak volt jelöltje).
A romániai parlamenti pártok üdvözölték tegnap a moldovai kormánykoalíciót alkotó pártok együttes győzelmét, ugyanakkor sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az eredmények nyomán kialakult erőviszonyok miatt tovább húzódhat az államfő megválasztása körül kialakult politikai válság.
A választások eredményét mindhárom romániai parlamenti nagypárt – a kormányon lévő demokraták, valamint az ellenzéki szociáldemokraták és liberálisok – vezetői üdvözölték, és reményüket fejezték ki, hogy a moldovai kormánykoalíciót alkotó pártok a továbbiakban is szolidárisak lesznek egymással.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Markó: a romániai magyarok veszteségként élik meg december elsejét
MTI, 2010. november 29.
A romániai magyarok "veszteségként, a magyar államiság elvesztéseként" élik meg december elsejét, Románia nemzeti ünnepét - jelentette ki hétfőn a bukaresti szenátus évfordulós rendezvényén Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az erdélyi románok 1918. december 1-jén kiáltották ki Gyulafehérváron Erdélynek Romániával való egyesülését. A román hírügynökségek által idézett Markó Béla beszédében kifejtette, hogy a Romániában Nagy Egyesülés néven ismert, nemzeti ünneppé nyilvánított december elseje mást jelent a románoknak, mást a magyaroknak.
Mint mondta, a román nemzet számára fontos győzelmet jelent december elseje, a romániai magyarok viszont államiságuk elvesztéseként élték meg az akkori pillanatot. Markó felidézte, hogy a gyulafehérvári román népgyűlésen elfogadott nyilatkozat Erdély népeinek széles körű jogokat ígért, hiszen kimondta, hogy mindegyiket saját nyelvén és a saját köréből választott emberek révén igazgathatják. Hozzátette, hogy ezeknek az ígéreteknek - amelyekhez nagy reményt fűztek a romániai magyarok - egy része teljesült, másik része viszont nem.
Az RMDSZ elnöke csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az oktatási törvénytervezet vitát váltott ki Romániában éppen azon rendelkezések miatt, amelyek az anyanyelvű oktatás bővítésére vonatkoznak.
Emlék, költővel
Új Magyar Szó, 2010. november 30. – Székedi Ferenc
Tudunk majd vigyázni arra, nehogy mi magunk romboljuk szét az alapokat, amelyekre építhetünk majd a jövőben?
1993. február 5-én a néhány héttel azelőtt RMDSZ-elnöknek megválasztott Markó Béla Csíkszeredában tartotta első nyilvános szereplését a zsúfolásig telt Szakszervezeti Művelődési Házban. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én vezettem a több órás találkozót. Nemrég a kezembe került az a szöveg, amellyel akkor Markó Bélát köszöntöttem. Íme néhány mondata:
1993. február 5-én a néhány héttel azelőtt RMDSZ-elnöknek megválasztott Markó Béla Csíkszeredában tartotta első nyilvános szereplését a zsúfolásig telt Szakszervezeti Művelődési Házban. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én vezettem a több órás találkozót. Nemrég a kezembe került az a szöveg, amellyel akkor Markó Bélát köszöntöttem. Íme néhány mondata:
„Nagyon egyszerű lenne Markó Bélát költőként köszönteni, verseiből idézni. Hasonlóképpen üdvözölhetnénk politikai hitvallásának részleteivel a szenátort, a frissen megválasztott RMDSZ-elnököt. És mégis azt gondolom, hogy nekünk Markó Bélában azt az embert kell köszöntenünk, akinek volt bátorsága elfogadni ezt a hallatlanul felelősségteljes, fáradságos és vesződséges, egyértelmű közösségszolgálatot jelentő megbízatást, és meggyőződésem, hogy semmiképpen nem hatalmat és egyéni érvényesülést.
Az elmúlt három esztendő a maga tekervényes útjaival, kis győzelmeivel és nagy ingadozásaival megmutatta, hogy rövid távon felemelkedést és gyors stabilitást várni – puszta álom. Az élet ebben a diktatúra köpönyegéből úgy-ahogy kibújt országban lassú változás, és nem más ez a demokrácia gyermekbetegségeivel küszködő RMDSZ-ben sem. Éppen ezért érzem úgy, hogy Markó Béla szövetségi elnököt mi azzal tudjuk a leginkább köszönteni, ha elmondjuk, hogy bízunk benne.
Bízunk megfontoltságában, egyensúlyteremtő erejében, bízunk abban, hogy a szervezet elveit fel nem adva és tagjainak mindennapi életére fordított figyelmét fokozva küzd az egész ország demokratikus változásaiért, hiszen enélkül esélyeink alaposan megcsappannának. És nem utolsó sorban bízunk abban, hogy olyan vezetőkkel veszi magát körül, akik nem valamiféle meggazdagodó új elitként válnak az ügyszolgálat haszonélvezőivé, valahol magasan a tagság feje fölött alakítva ki zártkörű RMDSZ-klubokat, hanem legfontosabb ismérvük közösségeik gyakorlati és tényszerű szolgálata lesz.
Költőből valaki politikus lesz: nem ritka ez a megrázkódtatásokkal teli, alig-alig eszmélő Kelet- és Közép-Európában. De ha majd el tudjuk hozni azt az időt, hogy politikusból legyen és lehessen valaki újra költő, csak akkor mondhatjuk el, hogy a társadalomalakítás valóban jó mulatság és sikeres férfimunka volt. Ilyen időt kívánok Markó Bélának – és ilyen időt kívánok mindannyiunknak!"
Azóta eltelt tizenhét esztendő. De vajon eljött már az az idő, amiről akkor beszéltem? Abból a politikusból, aki közel két évtizeden át mégiscsak képes volt egyben tartani a romániai magyarságot, lehet újra kizárólag csak költő? 2010. december 11-én Marosvásárhelyen összeül a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Olyan időkben, amikor belülről is, kívülről is, szavakkal és szavak nélkül is egyre többen támadják az RMDSZ-t és vele együtt azt az oly nehezen, de mégiscsak bizonyított elvet, miszerint itthon, parlamenti úton lehet működő és érvényesíthető nemzetiségi garanciákat beépíteni a romániai jog- és intézményrendszerbe.
Tudunk majd vigyázni arra, nehogy mi magunk romboljuk szét az alapokat, amelyekre romániai kormányoktól és pártoktól függetlenül építhetünk majd a jövőben? Megengedheti magának az erdélyi magyarság azt a fényűzést, hogy ne a saját fejével gondolkodjon, hanem bábként tegye azt, amit mások mondanak, a politikai kötelek és a nemzeti mézesmadzagok között forgatva a fejét, amíg teljesen el nem szédül? Szüksége van három pártra, a parlamenti képviselet és a kormányzati részvétel biztos felszámolásával, vagy mégiscsak az együtthaladás, a saját magunk összeszedése az egyetlen biztos fogódzó?
2010-ben 1993-hoz képest sok szempontból más világ van. Veszítettünk naivitásunkból, rájöttünk, hogy az európai integráció nem mindent egyik napról a másikra gyógyító csodaszer, a társadalom szétmorzsolódik és fiatalok egész sora nőtt fel, akik számára a szabadság természetes, mindaz pedig, ami velünk, szüleinkkel vagy nagyszüleinkkel történt – süllyedő emlék az időben. A romániai magyarság azonban még mindig a saját földjén él. És internetes korunkban, ebben a mondatban a „saját" a kulcsszó. És mindaz, ami hozzá rendeltetik.
Kísértet járja be Moldovát?
Új Magyar Szó, 2010. november 30. – Bogdán Tibor
A moldovai parlamenti választások eredményei nyomán a kormányalakítási tárgyalások elnyúlnak. A parlament elnökét feltehetően január közepén, a kormány tagjait alighanem csak februárban, az államfőt pedig csupán ezután választják majd meg.
A Moldovai Köztársaságban a jobboldal a rövid örömmámor után – a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon az első exit-pollok ugyanis győzelmét vetítették előre – jeges zuhanyként fogadta a Központi Választási Bizottság által közzétett hivatalos részeredményeket, miszerint a kommunisták nyerték a választásokat.
Választási aritmetika
Igaz, a Szövetség az Európai Integrációért (AIE) elnevezésű koalíció pártjai összesítve jobban szerepeltek a 40 százalékot meghaladó szavazatarányt elért balos tömörülésnél, a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjánál (PCRM) – a Moldovai Demokrata Liberális Párt (PLDM), a Moldovai Demokrata Párt (PDM) és a Liberális Párt (PL) a maga 29, illetve 13 és 9 százalék körüli voksával 50 százalék körül teljesített – ám ezek a tömörülések külön-külön indultak a megmérettetésen.
A kommunisták így 43 mandátumra számíthatnak az újonnan megalakuló törvényhozásban, a demokrata liberálisok 31, a demokraták 15, a liberálisok pedig 12 helyre, így a felek egyike sem rendelkezik az új államfő megválasztásához szükséges 61 vokssal. A jobboldal a külföldön leadott 65 200 szavazatban reménykedett; csupán Romániában közel 10 ezer moldovai állampolgár élt választói jogával. A kialakult erőviszonyok közepette ismét fennáll annak a veszélye, hogy továbbra sem sikerül megfelelő többséget kialakítani az államfő megválasztásához.
Forgatókönyvek
A választási eredmények nyomán több forgatókönyv is elképzelhető az új kormánykoalíció kapcsán.
Megtörténhet, hogy az AIE hatalmon marad és tagpártjai a koalíció felújítása mellett döntenek. Akár elegendő mandátumot is szerezhetnének, vagy kompromisszumos megállapodásra juthatnának az államfő személyét illetően is.
Ennek a kormánykoalíciónak szurkolnak az ország nyugati partnerei, de Románia is. Moldovai politikai elemzők szerint a kommunisták esetleges visszatérése ezért vereséget jelentene mind a nyugat, mind pedig Románia számára.
Mindebben meghatározó tényező lehet a PDM, amelyet hivatalosan ugyan Marian Lupu elnök vezeti, a valóságban azonban a kétes hírű multimilliárdos üzletember, Vlad Plahotniuc irányítja, aki nem titkolja: ha volt szövetségeseivel nem sikerül megállapodnia a kulcsfontosságú állam- és tisztségek elosztásában, akkor kész szövetségre lépni Vladimir Voronin kommunistáival. Márpedig az osztozkodás tekintetében még azt sem lehet tudni például, hogy a PDLM elnöke, Vlad Filat az államfői vagy a miniszterelnöki tisztségre pályázik-e.
A PDM és a PCRM szövetsége attól függ, milyen eredményekkel tárgyal Plahotniuc a kommunisták, illetve a PLDM mögött álló gazdasági-pénzügyi csoportokkal. Plahotniuc és Voronin megegyezését nehezíti az a tény, hogy a kommunisták eddig nem igazán hajlottak a kompromisszumra.
Chişinăui források szerint ráadásul Plahotniuc rossz viszonyban áll Voronin családjával, miután korábban virágzó üzleteket kötött a kommunisták vezetőjének fiával, Oleg Voroninnal. Mindemellett Voronin aligha bocsátotta meg a PDM elnökének, hogy 2009-ben szakított a kommunistákkal, akiknek – politikai elemzők szerint – ő volt az „európai arculata".
Politológusok szerint sok függ attól is, hogy a PDM elnöke akarja-e avagy sem az államfői tisztséget. Ha igen, akkor megszerzésére a legnagyobb esélye akkor van, ha az AIE oldalán marad. Ha nem célja az államfői szék megszerzése, ám Plahotniuc kormányfő akarna lenni, akkor a párt nagy valószínűséggel a kommunistákkal szövetkezik. Partnerségüknek kedvez az, hogy a két párt külpolitikai elképzelései nem állnak távol egymástól, és választói táboruk is nagyrészt közös.
A „szellemember"
Plahotniucot meghatározó személyiségként tartják számon az eljövendő kormánykoalíció összetételének tekintetében. Politikai körökben csak „szellememberként" emlegetik, mivel a szálakat legtöbbször a háttérből húzogatja. A nyilvánosság előtt néhány hónappal ezelőtt jelent meg, amikor bejelentette: nem kíván beavatkozni a politikai életbe. Ezt követően azonban átfogó kampányba kezdett: elsősorban emberbarátként lépett színre, jelentős adományokhoz juttatva saját jótékonysági alapítványát, az Edelweisst.
Plahotniuc vagyonát kétmilliárd dollárra becsülik; ezzel ő a Moldovai Köztársaság második leggazdagabb embere. Jelentős érdekeltségei vannak a kőolajiparban, a pénzügyi-bankszektorban, az ingatlanpiacon és a médiában. A választási kampány idején a Maffiaelleni Mozgalom vezetője, Sergiu Mocanu kedvenc céltáblájává vált.
A kormányalakítási tárgyalások várhatóan elnyúlnak. A parlament elnökét és a szakbizottságok vezetőit feltehetően a téli ünnepek után, a kormány tagjait alighanem csak valamikor februárban, az államfőt pedig ezt követően választják majd meg.
|
