|
EP-ALELNÖK
Folytatódjon a nemzetegyesítési folyamat
keh.hu, 2011. 03. 25.
Schmitt Pál köztársasági elnök fogadta Tőkés Lászlót, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnökét.
Schmitt Pál köztársasági elnök március 25-én megbeszélést folytatott a Sándor-palotában Tőkés Lászlóval, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökével. Áttekintették az új magyar nemzetpolitika gyakorlati megvalósításával kapcsolatos időszerű kihívásokat. Egyetértettek abban, hogy a szomszédos országokban élő, elszakított magyar nemzetrészek megmaradásának egyetlen garanciája a tényleges és teljes autonómia.
Megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség Program mintájára kezdeményezik a Magyar Nemzeti Örökség Program beindítását, mely olyan kiemelt jelentőségű történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magában, ahova életében egyszer minden magyar embernek illik ellátogatni.
Tőkés László kérte a magyar államfőt, támogassa a szomszédos országokban élő magyar állampolgárok szavazati jogának megadását. A közelgő népszámlásokra tekintettel a KMAT kezdeményezni fogja az Erdélyi Nemzeti Tanács által Romániában tavaly decemberben beindított
„Magyarnak lenni jó" program kiterjesztését az egész Kárpát-medencére. Schmitt Pál államfő támogatásáról biztosította a kezdeményezést.
A köztársasági elnök a közeljövőben a Sándor-palotában találkozni fog a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjaival, vagyis valamennyi számottevő határon túli magyar politikai szervezet vezetőjével.
Kolozsváron találkozott Tőkés és Martonyi
impulzus.ro, 2011. március 28.
A Házsongárdi temetőben lévő síremlékeket és az átadásra váró, felújított Mátyás-szobrot tekintette meg vasárnap Kolozsváron Martonyi János külügyminiszter, aki Tőkés Lászlóval is megbeszélést folytatott.
Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a magyar diplomácia vezetője a kincses városban kezdődött látogatása keretében vasárnap a Házsongárdi temetőben megtekintette a jelképes magyar nemzeti panteonhoz sorolható síremlékeket. Érdeklődött a korábban tapasztalt rongálásokról, kifejezte reményét, hogy az ilyen cselekmények a jövőben nem ismétlődnek meg, a két nép közös kulturális kincsét jelentő temető biztonságos védelem alá kerül. Megkoszorúzta gróf Bánffy Miklós és Dsida Jenő síremlékét.
A magyar külügyminiszter koszorút helyezett el Márton Áron püspök szobránál is a város főterén, majd megtekintette a hamarosan átadásra kerülő, felújított Mátyás-szobrot, meglátogatta a Szent Mihály-templomot is.
Martonyi János este a kolozsvári főkonzul rezidenciáján munkavacsora keretében megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével, valamint az EMNT elnökségének tagjaival. A megbeszélésen európai uniós témákat és a magyar-román kapcsolatok érintő nemzetpolitikai kérdéseket tekintettek át.
A külügyminiszter hétfőn előadást tart a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, ahol találkozik Andrei Marga rektorral és Magyari Tivadarral az egyetem magyar tagozatának vezetőjével. Megbeszélést folytat a magyar történelmi egyházak vezetőivel, Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) elnökével, látogatást tesz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, és megbeszélést folytat George Apostuval, Kolozsvár polgármesterével.
Jó magyarnak lenni, mert gazdagok vagyunk – Népdalvetélkedő Szatmáron
Szatmári EMNT, 2011. március 28. – Simándi Lilla
Ünnepélyes keretek között zajlott vasárnap a Hajnal Akar Lenni népdaléneklési verseny huszadik, jubileumi rendezvényének Kárpát- medencei döntője. A szatmárnémeti Filharmóniában, akárcsak a megelőző években, most is a megyénként szervezett elődöntők nyertesei mérték össze tudásukat, tehetségüket.
A szervező Szent-Györgyi Albert Társaság a kerek évforduló alkalmából egy visszatekintőt is tartott: az előző évek minden zsűritagjának illetve döntősének nevét kifüggesztette a szatmárnémeti Filharmónia falára, továbbá összeállított egy válogatást a versenyek keretében elhangzott legszebb népdalokból, amelyet hamarosan könyv formájában is ki fog adni. A leghangulatosabb mozzanat pedig azt volt, amikor az előző évek versenyeinek győztesei együtt énekeltek a színpadon.
A rendezvény társszervezője idén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt, fővédnökei pedig Tőkés László püspök, EMNT-elnök, EU-parlamenti alelnök, valamint Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Az ünnepélyes díjátadó keretében Tőkés László egyaránt gratulált a versenyzőknek, akik a népdaléneklés hagyományát ápolják, valamint a szervezőknek, akik az elmúlt húsz év során mindent megtettek azért, hogy a rangos vetélkedőt megtarthassák.
Tőkés László Ézsaiást idézte: „a megvilágosodás erői munkálkodnak", párhuzamba állítva a próféta szavait a népdaléneklési verseny igen találó címével valamint a magyar nemzet körében jelenleg tetten érhető folyamatokkal. Kifejtette: az énekesek Isten világosságát hirdetik profán, de mégis szakrális módon. Ahogy annak idején a kommunista rendszerben muszáj volt ledönteni a hallgatás falát, úgy keresik visszatarthatatlan búvópatakként népdalaink az utat a felszínre, bármennyire is tiltva volt éneklésük hosszú évtizedeken keresztül.
Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság összefogjon és egymást bátorítva dolgozzon azon, hogy mindenki számára evidencia legyen az EMNT által meghirdetett jelszó: „Magyarnak lenni jó!". Ugyanis nagyon sokszor nem volt jó magyarnak lenni. „Nem volt jó magyarnak lenni a magyar-holland mérkőzésen, de Brüsszelben sem volt jó magyarnak lenni, amikor ott járt Paul Lendvai vagy Heller Ágnes. S ugyanígy a csángóknak is rossz volt magyarnak lenni a kommunizmus idején".
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a küszöbön álló népszámlálás, illetve az, hogy ennek alkalmával minden magyar vállalja nemzetiségét, hiszen 1920 óta nem volt hiteles népszámlálás a magyarság körében. „Fel kell kutatnunk a több százezer kallódó, a beolvadás szélén álló magyart, és „vissza kell mozdítanunk őket". A püspök szerint „azért jó magyarnak lenni, mert gazdagok vagyunk", gazdag a kultúránk, gazdag a néphagyományunk, erős a hitünk. Ezekkel ez értékekkel kell betörnünk Európába. Hozzátette: a magyar összefogás, a nemzeti ébredés most néz a legszebb remények elé, hisz az anyaországban olyan kormány került hatalomra, mely nem országban, hanem teljes nemzetben gondolkodik.. Végül Szabó Dezső szavaival zárta felszólalását az EMNT elnöke: „Minden magyar felelős minden magyarért". „Ha e gondolatok jegyében cselekszünk, akkor a hajnal biztosan rá fog virradni a nemzetre"
A kedvező csillagállás a Hajnal Akar Lenni szervezőit is segítette, mivel — Csirák Csaba főszervező szerint — idén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mellett ez RMDSZ is felkarolta végül a rendezvényt, annak ellenére, hogy az előző években semmiféle támogatásban nem részesítette a rangos vetélkedőt.. A huszadik versenyt egyébként tavaly kellett volna megtartaniuk, de nem tudtak kellő anyagi fedezetet szerezni hozzá.
Az idei verseny első díját megosztva Nagy Noémi és Tamás Júlia kapta, a második helyen Tímár Levente végzett, a harmadik díjon pedig, szintén megosztva, Káplár Gréta és Tamás Magdó osztozott.
A magyar név megint szép lesz
Szatmári Friss Újság, 2011. március 28. – ELEK GYÖRGY
A 20. Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny díjait dr. Tőkés László, az EMNT elnöke és az Európai Parlament alelnöke ajánlotta fel és adta át. Számos intézmény és magánszemély díjazta a versenyzőket.
Szombaton és vasárnap huszadik alkalommal rendezték meg a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny Kárpát–medencei döntőjét. A szombati elődöntőn Románia és Magyarország több megyéjéből harminchárom énekes vett részt, közülük tizenöten jutottak be a vasárnapi döntőbe.
Magyarnak lenni jó
Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke miután elénekelt egy népdalt, azt egy ézsaiási igevershez hasonlította. Találóbb nevet nem lehetett volna adni ennek a népdaléneklési versenynek — hangsúlyozta Tőkés. Húsz éve felhasadt a hajnal, azóta folyamatosan világosodik. Bízunk abban, hogy a népdal egyre több szívben otthonra talál és szebbé teszi a lelkeket. Összefogással sikerült előteremteni a díjakat, de az anyagi érték a szellemi értéket nem tudja jellemezni, a szellemi értéket nem lehet pénzzel kifejezni. Az új magyar kormánynyal együtt az EMNT meghirdette a Magyarnak lenni jó mozgalmat és programot. Ehhez kell csatlakozzunk, hogy valóra válthassuk Petőfi szavait: „A magyar név megint szép lesz,/Méltó régi nagy híréhez." Eddig a magyar, mint kincs, el volt rejtve. Itt az ideje, hogy felszínre hozzuk. Sokan már elfeledték ezt a kincset, emiatt szegényebbek lettek. Tudunk mit adni a világnak Birinyi József népzenész, néprajzkutató, a zsűri elnöke egy Tamási Áront plagizáló mondással jellemezte a két napot: „Azért vagyunk a világon, hogy az velünk szebb legyen, mint nélkülünk."
Ezt a két napot szebbé tette az a sok felcsendült népdal, amit hallhattak azok, akik részt vettek a versenyen és a vasárnap délutáni gálán. Birinyi kihangsúlyozta: nem szabad kötelezővé tenni a népművészetet, azt úgy kell művelni, hogy mindenki igyekezzen a magáévá tenni. Ezalatt a két nap alatt megmutattuk, hogy mit tudunk adni a világnak. A gálán az eddigi versenyek győztesei számoltak be röviden az általuk megnyert verseny utáni időszakukról, majd Higyed Gyöngyi vezényletével, felcsendült A győztesek éneke a Szatmári Református Egyházmegye lelkészkórusa és a Református Gimnázium diákkórusa előadásában.
Tőkés László ismét Kossuth Rádiót szeretne
Kossuth Rádió, 2011. március 25.
2011. március 23-án, a brüsszeli úgyne- vezett miniplenáris keretében Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke nemzeti ünnepünk, Március 15-e, valamint Kossuth Lajos halálának – közeli – évfordulója kapcsán a magyar- és világszabadság összefüggésében foglalt állást az arab, illetve a muzulmán or- szágokban kibontakozott szabadságharcok, illetve a nagyvilág összes, szabadságért küz- dő népe mellett.
A magyar szabadságharc hagyományainak szellemében erdélyi képviselőnk két nemzeti intézményünk, a Kossuth- és a Petőfi Rádió elnevezésének jelképes üzenetét is beszédébe foglalta.
Ezzel kapcsolatban azt is helyénvaló kimondani, hogy a Gyurcsány-korszak méltó lezárásaképpen éppen ideje volna országos rádióállomásaink eredeti nevét – az általános közkívánatnak megfelelően – helyreállítani.
Tőkés: „Tovább kell folytatni a nemzetegyesítési folyamatot"
hirado.hu, 2011. március 25.
Az Európai Parlament alelnöke szerint az alkotmányozáson keresztül tovább kell folytatni a nemzetegyesítési folyamatot.
Tőkés László elmondta: folytatódnia kell a nemzetegyesítési folyamatnak. A politikus erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Schmitt Pál köztársasági elnökkel pénteken a Sándor-palotában.
Tőkés szerint fontos, hogy az új alkotmány alapvetések fejezetében várhatóan az szerepel majd, hogy egységes magyar nemzet van, és az állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túl élő magyar nemzetiségűek iránt.
Tőkés László hangsúlyozta: ennek jegyében magyarországi szavazati jogot kellene biztosítani a határon túli magyaroknak. Mint mondta: ebben egyetértettek Schmitt Pállal.
A politikus közölte: a testület elnökeként kezdeményezi a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnál egy az UNESCO Világörökség Program mintájára létrejövő Magyar Nemzeti Örökség Program beindítását. Ez egységes rendszerbe foglalhatná a Kárpát-medencében található magyar építészeti, természeti értékeket.
Hozzátette: amennyiben a KMAT elfogadja a javaslatát, akkor széles körű egyeztetést indítanak erről Magyarországon annak érdekében, hogy a magyar Országgyűlésben törvényjavaslat is szülessen a kezdeményezésről.
Tőkés László azt is szeretné elérni, hogy a Határtalanul osztálykirándulási program egészüljön ki egy hasonló, felnőttekre vonatkozó programmal is. Véleménye szerint minden Magyarországon élő embernek legalább egyszer el kellene látogatnia határon túli magyar területekre. Szükség van egy nemzeti integrációra – jelentette ki.
Kitért arra, hogy Schmitt Pál támogatja a „Magyarnak lenni jó!" programot, amely azt szorgalmazza, hogy a népszámlálásokon minél többen vállalják fel, hogy magyar nemzetiségűek.
EMNT
EMNT–RMDSZ-találkozó áprilisban?
Krónika, 2011. március 28.
Áprilisban ülhetnek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és az EMNT képviselői – jelentette be tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Mint részletezte, megválasztása óta több ízben is beszélt már Tőkés László EMNT-elnökkel. Legutóbb éppen tegnap egyeztettek, amikor Kelemen meghívta Tőkést Kolozsvárra a Mátyás-szoborcsoport avatójára, az Európai Parlament alelnöke pedig igent mondott a felkérésre.
DEMOKRÁCIA KÖZPONTOK
Egység és pluralizmus – Demokrácia Központ alakult Déván
Nyugati Jelen, 2011. március 28. – Chirmiciu András
Nem kell többé Kolozsvárra vagy más településre menniük információért, formanyomtatványokért és felvilágosításért a dévai és Hunyad megyei magyaroknak, ha a magyar állampolgárságot kérvényezik.
Ma a dévai Melite református gyülekezeti házban megnyílt Erdély 30-ik demokrácia központja.
A demokrácia központ közösségi szolgáltatások központja, melynek célja a magyarság felkarolása. Elsődleges feladata azonban kétségtelenül a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges ügyintézés, szögezte le Toró T. Tibor, az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A magyar állampolgárság a legjelentősebb közjogi kötelék, mely egységbe tartja az anyaországot és az önhibáján kívül határon túl rekedt magyarságot. Történelmi jóvátétel, mely megerősíti a magyarságot – hangsúlyozta Toró T. Tibor a református templomban, az istentisztelet utáni felszólalásában. Budapest Erdélyben az EMNT demokrácia-központjaira bízta a magyar állampolgárság ügyének intézését.
A demokrácia központok nemcsak felvilágosítást és információt biztosítanak, hanem amolyan garanciát is, hogy az iratcsomó megfelel a magyarországi hatóságok követelményeinek. Az eddig leadott 15 000 dosszié 99%-a szakszerűen készült el, s a hatóságok elfogadták. A demokrácia központban ugyanis tanácsokkal látják el a kérvényezőket, felvilágosítják őket milyen irtatok szükségesek, hivatalos szakfordítókhoz irányítják, különösebb esetekben nyomban felveszik a kapcsolatot a magyarországi hatóságokkal a rendkívüli kérdések tisztázására, ismertette a helyzetet az EMNT alelnöke.
Az Erdélyben működő, immár 30 demokrácia központ 3 regionális központhoz tartoznak. A csíkszeredai regionális központba futnak be a székelyföldi kérvények, azokat Magyarország ottani nagykövetségére juttatják. Közép-Erdély (beleértve a szórványt is) a kolozsvári regionális központhoz tartozik, mely a kincses városban lévő magyar konzulátusra továbbítja a dossziékat. Végül a partiumi központ Nagyváradra gyűjti be a Temes, Arad, Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből származó dossziékat, s a határhoz közel lévén, Magyarországra továbbítja.
A dévai demokrácia-központ hétfőn és kedden 12 és 19 óra között várja az érdeklődőket, szerdán és csütörtökön 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 15 óra között. Az iroda (munkaidőben) a 0254/217-818-as telefonszámon érhető el, vezetője Serestély Levente Szabolcs.
Politikai vetület
A most megnyílt demokráciaközpont bizonyára szerepet játszik majd az EMNT Hunyad megyei szervezete megalakulásában, válaszolt kérdésünkre Toró T. Tibor. Leszögezvén, nem erőltetik, az EMNT-szervezet megalakulására akkor kerül sor, amikor a helyzet megérett rá. Mert a sokszínűség a szórványban is jelen van, itt is igény van a politikai pluralizmusra, nemcsak a tömbmagyarságú vidékeken. A Székelyföldön vagy a Partiumban nyilván könnyebben fogadják el az RMDSZ alternatívájaként fellépő EMNT-t, hiszen a pluralizmus már korábban is jelen volt az MPP révén. A szórványban viszont újdonság, de a magyarság itt is elfogadja, legalábbis, ha nem lázítják, véli Toró. Mert a pluralizmus nem az egység elleni merénylet, ahogyan sokan tekintik, az EMNT egyáltalán nem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől, sőt, partneri viszonyra törekszik, hiszen az intézményesített pluralizmus nem mehet az összefogás rovására. Közösen kell fellépni, együttesen, olyan arányban, amilyen az RMDSZ, illetve EMNT helyi támogatottsága a helyi magyarság körében. E célból az EMNT szükségesnek tartja az országos keretegyezmény megkötését az RMDSZ-el, az erdélyi magyar sokszínűség minél hatékonyabb érdekképviselete érdekében, ismertette politikai credóját Toró.
RMDSZ
Korodi Attila az utóbbi napok román-magyar politikai árnyoldalait elemezte
Erdély.ma, 2011. március 26.
A munkatörvénykönyvről szóló szavazást megelőzően Puiu Haşoti liberális szenátor azt szerette volna elérni, hogy az Orbán Viktornak tulajdonított „irredenta" állításokat tartalmazó üzenetet és Dr. Kövér Lászlónak a magyar Országgyűlés elnökének a március 15-i ünnepségek alkalmával tett autonomista kijelentéseit nyilatkozatban ítélje el a törvényhozó testület.
A héten a Szenátus nem volt hajlandó napirendre tűzni a nyilatkozat elfogadását. A kezdeményezést elutasították azok után, hogy a demokrata-liberális szenátusi frakció vezető arról beszélt, hogy egy ilyen nyilatkozat elfogadása etnikai konfliktusokat szítana.
Az ellenzék a Képviselőházban is próbálkozott a nyilatkozat napirendre tűzésével azonban a házvezetés felkérte a Korodi Attila által vezetett külügyi bizottságot, hogy fogalmazzon meg egy nyilatkozat-tervezetet, amelyről majd szavazhat a Képviselőház. Ám ez a nyilatkozat egyelőre függőben maradt. Az okokról, illetve a várható további lépésekről Korodi Attila, Hargita megyei képviselő beszélgetett a Marosvásárhelyi Rádió munkatársával, Kiss Csabával.
Marosvásárhelyi Rádió
Alább Korodi Attila szerkesztett válaszai olvashatók.
Liberális nyilatkozattervezet
A képviselőház külügyi bizottsága jelentést kell, hogy készítsen a liberális Puiu Hașoti szenátor által beterjesztett indítványról.
Korodi szerint vissza kell utasítani az indítványt. Egy határozatnak akkor lenne értelme, ha az a kisebbségi jogokról, egymás tiszteletben tartásáról, a román-magyar viszony egymáshoz való közelítéséről szólna.
A bizottság ülésén nem jelentek meg az ellenzéki képviselők.
Korodi szerint ennek a liberális tervezetnek az elfogadása a román külpolitika öngyilkosságát jelentené, mert ezt a tervezet olyasmire alapozták, aminek semmi köze a valósághoz. Egy ilyen nyilatkozat minden külföldi kancellárián azt jelentené, hogy valakik valamit meg akarnak bosszulni, és nem Romániáért vagy a román nemzeti érdekért cselekednének. Az ellenzék kifejezetten belföldi cirkuszt akar Orbán Viktor március 15-ei levele marosvásárhelyi felolvasásának körülményei miatt azért, hogy szavazatokat szerezzenek, illetve éket verjenek az RMDSZ-DLP kormánykoalícióba.
Tolmácsot az újságíróknak?
Korodi szerint fontos elvárás, hogy ne a szervezőktől várja el a sajtó, hogy fordítást biztosítsanak, hanem a sajtónak legyen meg az a szakmai garanciája, hogy a közölt hír tárgyilagos, valósághű legyen. A Román Hírügynökség Hargita megyei tudósítója például nem magyar, de tanul magyarul, hogy tudósításaiba ne kerülhessenek be félreértések. Ezt el kell várni a román sajtótól, és ne mondják azt, hogy ez a mi felelősségünk.
A Csibi-ügy
Korodi szerint Csibi Barna csíkszeredai cselekménye olcsó provokáció, és nem áll messze olyan rosszakaratú csoportosulásoktól, akiknek nem érdeke a jó román-magyar viszony. A biztonsági szolgálat – állítólag – tudott arról, hogy mi készül, de semmit sem tett e rasszista, gusztustalan megnyilvánulás leállításáért, hanem úgy néz ki, hogy tudatosan hagyták, hogy megtörténjen.
Korodi szerint a román média tudatosan csinál negatív hőst Csibi Barnából. Ezzel azok érdekeit szolgálják, akik szerint a magyaroknak minél kevesebb jogot kell megadni. Csibi cselekménye úgy került be a román médiába, hogy a helyi román és magyar sajtó nem írta meg, és filmfelvétel sem készült róla. Az az újságíró készített róla anyagot, aki a régi, rossz emlékű Csibi István újságjának volt az egyik főszerkesztője. Ezt közölte első oldalon az egyik román országos napilap.
De véletlenek nincsenek. Szerencsére az erdélyi magyar közéletben nincs olyan politikus, aki nem ítélte el Csibi Barnát és cselekedetét, amely nem köthető március 15-e szelleméhez.
A történelmet tudni kell, azt nem szabad elfelejteni, de az építkezés a megbocsájtás és továbblépésre alapozódik. Ezt Csibi Barana magyar emberként nem értette meg, ezért nem képviselheti ezt a közösséget. Csibi azt érte el, hogy a magyar téma minden nap jelen van a sajtóban. Nincs olyan román sajtóorgánum, amely leírta volna, hogy ez egy túlságosan nagyra felfújt történet.
Csibi Barna Abrudbányára helyezése nem volt helyes döntés. Ez is azt szolgálta, hogy továbbra is médiatéma legyen.
Korodi attól tart, hogy egy ilyen provokációra sokkal nagyobb és erősebb válasz fog születni. Nem mindegy, hogy ez az egyszemélyes bravúr hogyan fog majd tönkretenni sokéves építkezést.
A tanügyi törvény után, a kisebbségi törvény várható napirendre kerülése és a regionális felosztás tárgyalása előtt várható, hogy további ékverési akciók lesznek.
Adrian Severin
Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt elnöke, most európai parlamenti képviselő története EP-ügy. Korodi szerint, ha két kollégája lemondott, akkor ott gond van, ezért Severin is le kellene mondjon. Makacs kitartásából Romániának sok hátránya származhat. Az ellenzéki pártok – azért, hogy ne Severinről beszéljenek –, most még hangosabbra fokozzák a magyar ügyet.
Nemzeti Liberális Párt
Megérett néhány olyan téma, amelyek miatt az ellenzék elővette a magyar kártyát. Ők szövetséget kötöttek Dan Voiculescu securitate zsoldosnak a pártjával. A Nemzeti Liberális Párt ezzel már nagyon nemzeti politikát folytat, elfelejtenek mindent, amit a 90-es évek végén mondtak. A párt egykori vezetői – ha élnének – nagyon szomorúan tekintenének erre a pártra. Amikor az RMDSZ a liberális párttal kormányzott, akkor annak vezetője Tăriceanu volt. A mai liberális párt már nagyon sok mindenben nem hasonlít az akkorihoz.
Líbia
Ha a líbiai belső zavargások és konfliktus elhúzódik, akkor az komoly hatással lesz Románia és Európa mindennapjaira, mert a kőolajárak csak a nagyhatalmak megegyezésével lesz féken tartható. Ha a líbiai háború belefut a nyárba, akkor számíthatunk arra, hogy az energiaellátással gondok lesznek, és a kőolaj, akár a gáz ára is meg fog ugrani.
Szomorú, hogy Líbiában nem a kormányoldal és az ellenzék verseng egymással, hanem az kezdeti forradalmi hangulat törzsi rivalitássá alakult. Líbia törzsekre épül, amelyeket diktatúrával tudtak összetartani. Ezek a feszültségek elszabadultak, és most már belháborúról beszélünk.
Németország nagyon visszafogott, és nem partner Franciaországgal a légi tiltott zóna megtartásában. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy nem akar főszereplő lenni, hanem azt a NATO és az Arab Liga biztosítsa. Mindebből Nicolas Sarkozy nyer belpolitikai csatározásaiban, de ha a beavatkozás elhúzódik, akkor ez is veszteséggé fordul át.
Líbia nem azonos Egyiptommal és Tunáziával, ahol forradalom, az értelmiség és a fiatal generáció lázadása van.
A romániai szerepvállalás
Románia NATO kötelék alatti szerepvállalása teljesen természetes, mert lépéseket kell tenni, hogy ebbe a térségbe minél kevesebb fegyver jusson be.
Ha az arab államok nem fognak a nyugati koalíció mellé állni, akkor a megoldás el fog húzódni, és visszafoghatják Európa gazdasági fellendülését.
Traian Băsescu azért várt ki, mert szerinte ENSZ döntés és NATO részvétel nélkül nem szabad részt venni a líbiai beavatkozásban.
Románia érdekelt abban, hogy a líbiai konfliktusos időszak minél hamarabb lezáródjon. Romániának vannak olyan külpolitikai és gazdaságpolitikai szakértői, akik Líbia újjáépítésében sokat tudnak segíteni. Ezen a külügyminisztériumban már dolgoznak. Az utóbbi időben Romániának – a többi európai államhoz hasonlóan – Líbiával semleges viszonya volt.
A nemzetközi terrorizmus elleni harcban Gaddafi nagyon jól játszotta ki azt a kártyát, hogy abban ő partner tud lenni.
De azt, aki saját népe ellen fordul azt nem szabad támogatni, és védelmezni.
Románia párbeszédet folytat stratégiai partnerével, az Egyesült Államokkal és szerintük Franciaország beavatkozást gyorsító magatartása nemzetközi politikai szempontból nem volt kellőképpen kiszámított, hanem belpolitikai indíttatású volt. Ezért Románia kivárta az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a NATO-nak a döntését.
A NATO-ban azért vannak most feszültségek, mert Franciaország nem akar lemondani vezető szerepéről. Ők hosszú ideig ellenezték, hogy a NATO konfliktusfeloldó szerepet vállaljon légi beavatkozásával. Ebben az ügyben a NATO-nak szüksége van a nem arab, de muzulmán Törökország kulturális tapasztalatára az új berendezkedés kialakításában, a konfliktus kezelésében.
Líbiában a legnagyobb félelmek azért vannak, mert az európai társadalmak kevésbé ismerik az ottani társadalmat, és szükség van azokra, akik Líbiáról érdemi információkkal rendelkeznek. A belső törzsi viszonyok komplikálttá teszik a légi védelmi zóna működtetésének az eredményességét, a helyi konfliktus pozitív lezárását.
A terrorista megmozdulásokra oda kell figyelni. Románia Legfelsőbb Védelmi Tanácsa számol a terrorista veszély kockázatának növekedésével.
Líbiának nincs nagy adóssága Romániával szemben, de nagyon sok működő gazdasági vállalkozás érdekelt. Ilyen a háztartási gépeket gyártó Arctic és a kőolajfúrásokban tevékenykedő Rompetrol. Ezek a kapcsolatok nem elhanyagolhatók, ezekre továbbra is építeni kell, együttműködve a kialakuló líbiai kormányzással.
Jó hír, hogy a a líbiai vezetés átvételére készülő ellenzéki csoportosulásban van egy Romániában tanult politikus, aki külügyi kérdésekkel foglalkozik. De egyelőre még sok a nyitott kérdés. Lesz-e váltó kormány vagy a törzsi villongások felemésztik az országot, és Szomáliához hasonló helyzetbe kerül majd. Erre nincsenek még jó válaszok. Nem ismerik annyira a Líbián belüli feszültségeket és viszonyrendszereket, hogy erre bárki is választ tudna adni.
Akadályok a székelyföldi RMDSZ útjában: különcködik Maros megye
2011. március 25. – Bíró Blanka, Szucher Ervin
Marosvásárhely lehet a tervezett székelyföldi RMDSZ-szervezet érzékeny pontja – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, a városi RMDSZ elnöke elmondta, a székelyföldi RMDSZ-szervezet megalakulása őszre várható, ám jelenleg is folynak az egyeztetések.
Mint részletezte, a szövetségi elnökség alakuló ülésén elfogadták az ütemtervet a regionális önkormányzati tanácsok megalakítására, ezek a testületek április végéig jönnek létre. A Székelyföldi Önkormányzati Tanács Kovászna, Hargita és Maros megyét foglalná magában, de ide csatolnák majd a Brassó megyei magyarok lakta településeket is.
Antal Árpád ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a székelyföldi RMDSZ létrehozására nem lehetett elnökségi ütemtervet kidolgozni, hiszen az csak egy lehetőség, amit a székelyföldi politikusok javaslatára foglaltak bele az alapszabályzatba. Jelenleg folynak az egyeztetések a szövetség önkormányzati vezetőivel, parlamenti képviselőivel és politikusaival, ám a regionális szervezet valószínűleg csak ősszel alakul meg. A sepsiszentgyörgyi politikus úgy véli, Maros megye tömbmagyar részének a székelyföldi RMDSZ-szervezethez kellene tartoznia, hiszen a térségben élők ebben a szellemben politizálnak.
A Marosvásárhelytől nyugatra fekvő településekre az interetnikus környezetben élő magyar politizálás jellemző, az itt működő RMDSZ-szervezetek valószínűleg nem is akarnak csatlakozni a székelyföldi regionális szervezethez. Antal szerint azonban Marosvásárhely hovatartozása nagyon összetett, hiszen a város politikusai mindkét áramlatot képviselhetik. „Nagyon szeretnénk, ha Marosvásárhely is a székelyföldi szervezet része lenne, hiszen kimaradása azt sugallhatja, elfogadtuk, hogy elveszítettük a várost a Székelyföld számára" – fogalmazott Antal Árpád.
Hallani sem akar eközben a szentgyörgyi politikus által elmondottakról Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, aki egyáltalán nem tartja ésszerűnek a székelyföldi RMDSZ megalakítását.
Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, őt sem Hargita, sem Kovászna megyei kollégái nem keresték még meg ez ügyben, azonban úgy érzi, a három székelyföldi megye sok mindenben együtt tud működni anélkül, hogy egy központosító szervezet irányítaná. „Nem rajtam fog múlni, a megyei állandó bizottság dönt majd. De szerintem kár lenne felrúgni a jelenlegi, megyei rendszert" – fejtette ki az ország legnagyobb szervezetének elnöke. Kelemen azt is rossz ötletnek tartja, hogy a tervezett székelyföldi szervezethez csupán Maros megye egy része – a Nyárád- és a Küküllőmente – csatlakozzon. További kérdőjeleket szül szerinte is Marosvásárhely esete, ahol a legtöbb magyar él az országban, az etnikai arány mégis 50 százalék alá süllyedt. „Semmiként nem támogathatom a Maros megyei RMDSZ egységének megbontását" – szögezte le Kelemen Attila.
ROMÁNIA
Borbély: jövőre eldőlhet Verespatak sorsa
MTI, 2011. március 26.
Legkorábban 2012-ben dől el, hogy megindulhat-e az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás – mondta Borbély László pénteken az MTI-nek Gödöllőn, az uniós környezetvédelmi miniszterek informális értekezletének szünetében. A környezetvédelmi miniszter szerint jelenleg az RMGC által benyújtott hatástanulmány értékelése folyik, majd tárgyalások kezdődnek a beruházó, a magyar és a román fél között.
Az érintett területet azonban a román művelődési minisztériumnak is meg kell vizsgálnia régészeti szempontból, mielőtt végső döntés születhet a beruházás környezetvédelmi engedélyéről.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mikor indulhat meg a beruházás, ha az RMGC megkapja a környezetvédelmi engedélyt, a román tárcavezető hangsúlyozta: nem bocsátkozik találgatásokba, feladatának pedig az Európai Unióban (EU) hatályos törvények érvényesítését tartja. Hozzátette, hogy az EU-ban több mint nyolc olyan bánya működik, ahol a Verespatakon alkalmazni tervezett technológiával termelik ki az aranyat.
"Vannak tehát olyan zárt rendszerek, amelyek minden feltételnek megfelelnek. Ezt kérjük mi is, valamint garanciákat a jövőre nézve, a bányászat befejezése utáni helyreállítást, rekultivációt tekintve, és garanciát arra, hogy nem tűnik el a beruházó. Ezek az elemek mind benne lesznek a szerződésben" – mondta Borbély.
Schengeni csatlakozás idén?
Krónika, 2011. március 25. – Balogh Levente
Bulgária és Románia az idei év végéig csatlakozhat az Európai Unión belüli határok megszűnése nyomán létrejött schengeni övezethez – jelentette ki Berlinben Werner Hoyer német külügyi államtitkár.
A politikus szerint a két ország hamarosan csatlakozhat a schengeni övezethez, mivel általános és egyértelmű tendenciáról van szó. A két ország komoly erőfeszítést fejtett ki annak érdekében, hogy megfeleljen a csatlakozási feltételeknek, és szándékaik szerint a magyar elnökség végéig, azaz júliusig minden kritériumnak sikerül majd megfelelniük, ugyanakkor nem biztos, hogy ez sikerülni fog – jegyezte meg Hoyer. A német államtitkár szerint Bulgáriának a bolgár–török határ megerősítésére kell koncentrálnia, míg Romániának az általánossá vált korrupciót kell leküzdenie.
„A várakozások szerint júniusban hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság két országról szóló jelentését, amely várhatóan pozitív lesz. Ennek nyomán remélem, hogy 2011 végéig az eredmény is megszületik függetlenül attól, hogy a csatlakozás azonnal vagy lépésekben történik majd" – jelentette ki Werner Hoyer. Mint arról beszámoltunk, a két ország idén márciusra tervezett schengeni csatlakozását éppen Németország torpedózta meg, miután Franciaországgal közösen az Európai Bizottsághoz fordulva azt kérték, halasszák a két ország felvételét, mivel nagy a korrupció, késlekedik az igazságügyi reform, és a külső határokat sem sikerült biztonságossá tenni. A bizottság legutóbbi jelentése ugyanakkor Románia esetében megállapítja, hogy minden technikai feltételnek megfelel, Bulgáriában azonban gond van a határőrizettel. Ennek nyomán valóban halasztották a csatlakozást, mivel a két ország csupán együtt nyerhet felvételt, külön nem.
Az egyházakról tárgyaltak Bukarestben
MTI 2011. március 26.
Az egyházpolitikai tapasztalatok kölcsönös átadásáról, a romániai magyar történelmi egyházakat érintő restitúciós folyamatról, a magyarországi román ortodox egyház helyzetéről, valamint a csángó magyarok anyanyelvű pasztorációjának kérdéseiről tárgyalt az elmúlt napokban Bukarestben Szászfalvi László, az egyházi, a nemzetiségi és a civil kapcsolatokért felelős államtitkár.
Szászfalvi László az MTI érdeklődésére pénteken kifejtette, hogy látogatásának kettős célja volt. Az egyik: folytatni kívánta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által megkezdett párbeszédet Daniel ortodox pátriárkával, felvette a kapcsolatot az egyházi ügyekben illetékes román kollégájával, Adrian Lemenivel. Ez utóbbival véleményt cserélt az állam és az egyház kapcsolatrendszeréről, s mivel most folyik Magyarországon az új egyházi törvény előkészítése, a magyar államtitkár tapasztalatokat is kívánt gyűjteni ebben a témában.
A látogatás másik célja a magyar történelmi egyházak szerepének az erősítése volt a romániai társadalom életében, a magyar nemzeti közösség megőrzésében – mondta Szászfalvi László.
Az államtitkár a találkozókon nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a magyar történelmi egyházakat érintő restitúciós folyamatot felgyorsítsák Romániában. Biztosította ugyanakkor Daniel pátriárkát arról, hogy az előkészítés alatt lévő magyarországi új egyházi törvény – amelyet remélhetőleg még ebben az évben elfogadnak – a történelmi kategóriába fogja sorolni a magyarországi román ortodox egyházat. Magyarország olyan megállapodást is készül kötni, amely ugyanolyan állami támogatást biztosítana ennek az egyháznak is, mint a többi magyarországinak.
Az államtitkár a Francisco-Javier Lozano apostoli nunciussal és a Ioan Robu római katolikus érsekkel folytatott tárgyaláson áttekintette a kisebbségben élő magyar egyházak problémáit, ezen belül a csángó magyarok anyanyelvi pasztorációjának a kérdését is. „A nuncius teljes támogatásáról biztosított bennünket, az érsek úr pedig azt felelte: a helyi egyházi hierarchiánál kell ezeket a kezdeményezéseket megtenni" – mondta Szászfalvi László.
Az államtitkár a romániai kormány magyar tisztségviselőivel főleg az egyházak kulturális, szociális és egészségügyi tevékenységéről folytatott eszmecserét. Szászfalvi utalt a magyar kormány által idén elindítandó egyházi, egyházpolitikai programokra, amelyek a legkülönbözőbb területeken próbálják segíteni a romániai magyar történelmi egyházak munkáját. Ezek közé sorolta az oktatási, a nevelési, valamint az ifjúsággal foglalkozó programoknak, illetve egy egyházi szórványprogramnak a támogatását, akárcsak az egyházak szociális és karitatív munkáját szolgáló támogatást.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel az egyházi műemlékek, illetve az egyházi örökség megvédésének, felújításának közös programjáról beszélt az államtitkár. Mint elmondta, e témában a két kormány hamarosan egyeztetni fog.
Adó és voks
Krónika, 2011. március 28. – Balogh Levente
A könnyített honosítás és a választójog várható kiterjesztése miatt kétszeresen is érdekes számunkra Crin Atonescu nemzeti liberális pártvezér felvetése, amely szerint megfontolandó, hogy legalább egy adó Romániában történő fizetéséhez kössék a külhoni románok szavazati jogát.
A felvetés a magyarországi balliberális ellenzék egyik leggyakoribb ellenérvét idézi, hiszen a határon túli új magyar állampolgárok szavazati jogát az amerikai függetlenségi háború kitörése előtti időszak egyik jelszavának megfordításával – nincs képviselet adózás nélkül – vitatják el. A felvetés demagógiafaktora igen nagy, hiszen bármely téma anyagi vonzatainak pedzegetése kiválóan alkalmas arra, hogy felszítsa a kedélyeket. Ugyanakkor mindamellett, hogy ellenérvként már megfogalmazódott: igen nagy azon született állampolgárok száma, akik nem fizetnek semmilyen adót, de mégis élhetnek választójogukkal, Antonescu felvetése ismét csak rávilágít arra a tényre, hogy a határon túliak szavazati jogát szabályozó majdani törvény megalkotásakor a lehető legkörültekintőbben kell eljárni. Ellenkező esetben súlyos konfliktusok jöhetnek létre az anyaországiak és a határon túliak között, akik az életvitelszerűen Magyarországon élőknél lényegesen kisebb mértékben viselik majd szavazatuk következményeit.
Az egyébként egyértelmű, hogy Antonescu azért kötné anyagi feltételekhez a külhoniak szavazati jogát, mert azok körében történetesen nem ő és pártja a legnépszerűbb, hanem a jelenlegi államfő, Traian Băsescu. Csakhogy ebben az esetben nem ez az egyetlen megoldás: miért nem folytat a PNL olyan politikát, amellyel a határon túli románokat is meg tudja győzni arról, hogy érdemesebb rá szavazni? (Ezalatt ugyanakkor korántsem azt értem, hogy primitív, magyarellenes ámokfutást kell folytatni, ahogy azt mostanában teszi – ettől nem lesz nemzetibb a párt, csak szélsőségesebb.) Mindenesetre a budapesti kormánynak érdemes lenne megfontolnia, hogy a határon túliak ne pártlistára voksoljanak majd, hanem saját képviselőket delegáljanak az Országgyűlésbe. Hitelesebb ugyanis a képviselet, ha a nagyváradi vagy a brassói magyar érdekeit nem egy siófoki vagy budapesti honatya képviseli. Ráadásul azt az érvet is gyengítheti, hogy a Fidesz csupán saját hatalmát szeretné a határon túli voksokkal bebetonozni.
ERDÉLY
Viták az RMDSZ székelyföldi szervezetének megalakítása körül
MTI, 2011. március 25.
Folynak az előkészületek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székelyföldi régiós szervezetének megalakítására - írta pénteken a romániai magyar sajtó, arra is kitérve, hogy az elképzelést néhányan vitatják.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika egyaránt idézte Antal Árpádot, a szövetség sepsiszentgyörgyi elnökét, aki emlékeztetett: a régiós szervezet megalakításának terve a nagyváradi kongresszuson került be a szövetség alapszabályzatába, Tamás Sándornak, a Háromszéki RMDSZ elnökének, illetve Borboly Csabának, a Csík Területi RMDSZ elnökének javaslatára.
Lényegében arról van szó, hogy a tömbben élő, az adott helyen többséget alkotó és ebből fakadóan sajátos problémákkal rendelkező székelyföldi magyarság számára az RMDSZ saját külön régiós szervezetet hozzon létre.
Várhatóan őszre már megalakulhat a székelyföldi RMDSZ-szervezet – mondta az ÚMSZ-nek Antal Árpád, aki szerint már megkezdték az egyeztetéseket a székelyföldi önkormányzati és politikai vezetőkkel, parlamenti képviselőkkel. "Intézményes koordinációra is szüksége van a tömbmagyarságunkból, székelyföldi identitásunkból fakadó sajátságos érdekeinknek. A regionális szervezetnek nem az RMDSZ-szel szakító jellege volna, hiszen ezek a regionális szervezetek továbbra is együtt adnák az RMDSZ-t" – magyarázta a politikus.
Bende Sándor, a Gyergyószéki RMDSZ elnöke azonban attól tart, hogy a romániai magyarság egésze szempontjából a székelyföldi szervezet káros lenne, vagyis szerinte megszakadna a kapcsolat a szórványban, illetve kisebbségben élő magyarokkal.
Antall Árpád szerint viszont tisztázni kell, hogy a harmadik székely megye, Maros megye hova tartozik. A megye tömbmagyar része ugyanis Székelyföldben gondolkodik, míg Marosvásárhelytől nyugatra úgy politizálnának, mint az interetnikus közegben élő magyarok – fejtette ki a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök, aki szerint Maros megyének ez a két része politikailag is megoszlana.
A Krónika szerint ugyanakkor egyáltalán nem tartja ésszerűnek a székelyföldi RMDSZ megalakítását Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Rossz ötletnek tartja, hogy a tervezett székelyföldi szervezethez csupán Maros megye egy része csatlakozzon. További kérdéseket vet fel Marosvásárhely esete, itt ugyanis a többi erdélyi városhoz képest a legtöbb magyar él, arányuk mégis 50 százalék alá süllyedt a város összlakosságához viszonyítva.
Decentralizált autonómiatanácsokra lenne szükség
Nyugati Jelen, 2011. március 27. – Pataki Zoltán
A Kohézió Egyesület Értékkeresőben című sorozata keretében Bakk Miklós docens, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára szép számú érdeklődőnek tartott előadást szombaton a Kós Károly Közösségi Központban az európai autonómiamodellekről.
A BBTE oktatója az autonómia meghatározásából (öntörvényű közösség) és alapvető céljából (megoldás potenciális interetnikus konfliktusok kezelésére) kiindulva bemutatta az autonómiaformákat, az Európa-szerte működő autonómiamodellek széles palettáját, a kulturális, személyi elvű autonómiától a területi autonómiáig. Az előadó vetítettképes előadása során részletesen beszélt a finnországi svédek, illetve az Aland szigeteken élő svédek által élvezett különleges autonómiaformákról, amelyek számunkra irigylésre méltó modellek, de még ezek sem tudták meggátolni teljesen a finnországi svédek asszimilációját és számbeli fogyását. Az előadást követő vita során Bakk Miklós azt is elmondta: a romániai magyarság két nagy lehetőséget is „elpuskázott" az autonómia kiharcolására, a rendszerváltás pillanatát és az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatát. Románia esetében differenciált autonómiaformákra lenne szükség, amelyekről Bakk Miklós az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
– Románia esetében az előadásom során említett autonómiaformáknak egy sajátos kombinációját lenne jó megvalósítani, a területi autonómia és a kulturális autonómia egyfajta összehangolását. A területi autonómia lenne a jó megoldás a székelyföldi tömbmagyarság számára, az Erdély többi területén élő magyarok számára pedig egy átfogó regionális reform, másrészt annak a kulturális autonómiával való ötvözése hozhatna olyan megoldásokat, amelyek jól intézményesülhetnének.
– Az „elpuskázott" lehetőségek után mi hozhat most előrelépést az autonómia ügyében?
– A kulturális autonómia törvényét el kell fogadtatni, de természetesen nem abban a rossz formában, ahogy beterjesztésre került. Alapvetően két dolgot kell változtatni a törvény tervezetén. A kisebbségi törvény eredeti változatához képest a Kulturális Autonómia Tanácsának a megválasztása semmiképpen sem történhet belső választással, hanem, amint az előadás közben is bemutattam, akár a magyar, az észt vagy a szerbiai minta alapján egy közjogilag szabályozott, plurális választás alapján kell létrehozni ezeket az autonómia tanácsokat. Másrészt fontos lenne az, hogy ne csak egy központi Autonómia Tanács jöjjön létre, hanem megyei, területi tanácsok is. A jelenlegi törvénytervezetben egyetlen kulturális autonómia tanács hozza meg a döntéseket, a központi, amely lényegében Bukarestben a kormányzat mellett működne. Ez nem lenne igazán jó megoldás, decentralizált autonómia tanácsokra lenne szükség.
– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács zászlajára tűzte az autonómia ügyének képviseletét. Mit tehet egy kis mozgalom, egy most születő párt az autonómiáért?
– Az EMNT jelen pillanatban egy kisebb és gyengébb szereplő a már plurálissá vált erdélyi magyar politikai palettán. Kettős szerepet tölthet be az autonómiáért folytatott politikai harcban. Egyrészt legyen erőteljes kritikusa mindenütt és minden olyan kérdésben, amely nem konszenzusosan és szakmailag nem kellően megalapozott módon mutat az autonómia intézményesítése irányában – utalhatnék itt a kisebbségi törvényre – másrészt pedig létre kellene hoznia azt a mozgalmi komponensét az autonómiáért folytatott harcnak, amelyik hiányzik. Az elmúlt 15-20 év politikai harca annak a jegyében telt el, hogy az RMDSZ-re mint egyedüli politikai képviselőre a magyar választók rábíztak mindent. Mára látjuk azt, hogy nem elég ez a négyévenkénti szavazással történő rábízás, nagyon sok kérdésben a civil társadalomnak kell magához ragadnia a kezdeményező szerepet. Úgy gondolom, hogy az autonómia küzdelemben is van egy ilyen szerepe a civil társadalomnak.
Házsongárdi séta Martonyi Jánossal
Szabadság, 2011. március 28.
Házsongárdi sétával kezdte meg kétnapos kolozsvári tartózkodását Martonyi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, aki kíséretével együtt bő órát töltött el szülővárosa sírkertjében, Tőkés-Gergely Erzsébet és Gaál György (a Házsongárd Alapítvány vezetői) kalauzolásával. A küldöttség gróf Bánffy Miklós nyughelyéig több síremléket is megszemlélt, meghallgatva a helyi kísérők ismertetéseit az általuk végzett felújítási munkálatokról, és bepillantva néhány már elkészült, vagy éppen munkálat alatt álló kriptába is. Az író-politikus kriptájánál Martonyi János koszorút helyezett el, majd ugyancsak koszorúval tisztelgett Dsida Jenő költő emléke előtt. A temetőben a sajtó kérdésére a politikus Bánffy Miklós erkölcsi-szellemi nagyságát emelte ki, valamint a temető jelentőségét értékelte, elmondva: közösek az emlékeink.
– Fontos, hogy megőrizzük közös emlékeinket, ahhoz, hogy továbbadhassuk majd ezeket. Aki pedig azt hiszi, hogy rongálással, ráépítéssel meg lehet változtatni a történelmet, az téved. Elismerés illeti a Házsongárd Alapítvány munkatársait, akik védik és óvják ezeket az értékeket – mondta Martonyi János egykori elődje, Bánffy Miklós sírja előtt. A politikus innen a Főtérre érkezett, ahol a Szent Mihály-templom előtt Kovács Sándor főesperes fogadta. A küldöttség itt Márton Áron püspök szobránál helyezett el koszorút, majd néhány percre belehallgattak az éppen tartó misébe is. A délutáni program a felújított Mátyás-szoborcsoport előtt ért véget, ahol ugyancsak a sajtó kérdésére a külügyminiszter kommentálta azt a nemrég felröppent hírt, miszerint Magyarország európai uniós elnöksége után lemondana tisztségéről. – Erre ismét azt tudom mondani: akinek halálhírét keltik, az sokáig fog élni.
Négy évre vállaltam el ezt a tisztséget, és vállalásomhoz híven nem fogok lemondani – szögezte le a politikus. Martonyi János ma többek között Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és Sorin Apostu polgármesterrel is találkozik.
Nemzeti összefogás kell a Házsongárdi temetőért
tortenelemportal.hu/muemlekem.hu, 2011. március 27.
Sürgős és többirányú lépésekre van szükség, hogy sikerüljön megakadályozni a kolozsvári Házsongárdi temető további pusztulását – írja a műemlékem.hu magazin.
„Emberfeletti a munka, amit a Házsongárd Alapítvány vezetője, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet és munkatársai végeztek, azonban egy ilyen jelentőségű történeti, építészettörténeti és nemzeti emlék megóvását nem lehet csupán néhány ember áldozatos tevékenységére bízni" – mondta el a műemlékem.hu-nak Entz Géza művészettörténész, a kultúráért felelős államtitkár tanácsadója. „Más, magasabb szintre kell emelni a temető értékeinek megőrzéséért folytatott erőfeszítéseket, hiszen túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Házsongárd végveszélyben van."
Az 1585-ös pestisjárvány kezdetekor alapított Házsongárdi temetőben több száz magyar történelmi és irodalmi személyiség nyugszik. Itt temették el többek között Apáczai Csere Jánost, Szenczi Molnár Albertet, Misztótfalusi Kis Miklóst és Dsida Jenőt is. Mivel városi köztemetőként működött (és működik a mai napig) felekezetre való tekintet nélkül temetkeztek ide. Házsongárdnak azonban nem csak a „nemzeti" értékei egyedülállóak: síremlékei, kriptái az építészettörténet pótolhatatlan emlékei.
A Tőkés Erzsébet vezette Házsongárd Alapítvány 1999 óta gondozza és újítja fel a sírokat, síremlékeket. Az elmúlt években azonban veszélybe került a csupán területi védelem alatt álló temető: szinte napi rendszerességgel semmisítenek meg, pusztítanak el sírokat, illetve rongálják meg a síremlékek különböző elemeit. A pusztítás oka, hogy a temető a mai napig használatban van (bár a zsúfoltság miatt a kolozsvári elöljárók már a 19. század végén meg akarták tiltani az itteni temetkezést), így mivel a területe tovább nem növelhető, csupán a régiek elpusztításával lehet új sírhelyeket kialakítani. Tavaly tavasszal az Alapítvány a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal 250 egyedi sírt mért fel és dokumentált, majd kezdeményezte ezek egyedi védelmét. Ekkor mérgesedett el a viszony a temető fenntartójával, hiszen a védelem megkötné a kezüket az újraparcellázásnál. Mint arról már beszámoltunk, tavaly őszre szinte patthelyzet alakult ki: az Alapítvány aktivistái rendszeresen járőröznek ugyan a temető területén, azonban a rongálásokat (amelyeknek természetesen sosincs gazdája) nem tudják megakadályozni.
Bihar megyei oktatás: RMDSZ-bírálat az EMNT-nek
Krónika, 2011. március 28. – Nagy Orsolya
Nem lehet a népességi adatok alapján a magyar nyelvű oktatás helyzetéről következtetéseket levonni – ez volt a végkicsengése annak a sajtótájékoztatónak, amelynek keretében a szövetség Bihar megyei képviselői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által korábban bemutatott, a Bihar megyei anyanyelvű oktatásról szóló tanulmányt kívánták kommentálni.
Mi is beszámoltunk róla, hogy az érmihályfalvi demokrácia-központ irodavezetője, dr. Szilágyi Ferenc tanulmányában igen rossznak nevezte a magyarul történő középiskolai oktatás többséghez viszonyított arányát, főképp a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatainak fényében: arányosan ugyanis szerinte mintegy feleannyi magyar 9. osztály indul, mint kellene.
Pető Csilla RMDSZ-es parlamenti képviselő több szempontból is bírálta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa által közzétett tanulmányt, ám elsősorban azt emelte ki, hogy a 9. osztályok szükséges számának megállapításánál csakis az adott évben nyolcadikot végző diákok számát, és semmiképp sem az össznépességi adatokat lehet figyelembe venni. A tanulmány ráadásul nem a legmegbízhatóbb adatokra, a friss beiskolázási tervre épít, hanem a felvételi tájékoztatóra, amelynek adatai változhatnak – mutatott rá. „Ha megkérdeztek volna, szívesen elmondom, mi a valós helyzet" – méltatlankodott Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Mint kifejtette, a tanfelügyelőségnek mindig a lakossági igényeknek kell megfelelnie, így a beiskolázási tervben szereplő számok évről évre változnak aszerint, hogy éppen hány diákot várnak. Idén például magyar és román kilencedikből is több indul, mint tavaly, de a kisebb osztályok létszáma alapján jövőre ez a szám újra csökkenni fog. A mérvadó adat Kéry Hajnal szerint tehát az, hogy idén júniusban 1197 diák fejezi majd be magyar nyelven általános iskolai tanulmányait, ehhez mérten kellett összeállítani az őszi beiskolázási tervet, amely szerint szeptemberben héttel több magyar kilencedik indul, mint tavaly, így összesen a 41 osztályban a végzősök számánál valamivel több, 1230 diáknak jut hely.
Kéry Hajnal hozzátette: a felmért igények alapján induló osztályok közül is szinte mindig lemorzsolódik néhány, mert sok diák sajnos nem folytatja a tanulmányait nyolcadik osztály után, vagy elköltözik. Tavaly például a 37 tervezett 9. osztályból csak 34 indulhatott valójában, háromhoz nem gyűlt össze elég gyerek, de két román osztály elindítási terve is meghiúsult. A 133 első osztályból 78 magyar, a 313 ötödikből pedig 77 – ez az osztályok összlétszámának 23,4, illetve 24,6 százalékát teszi ki. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke az elmondottakhoz hozzáfűzte: a megye magyarságának korfája sajnos más képet mutat, mint a többségé: sokkal kevesebb a fiatal, már csak ezért sem lehetnek relevánsak az össznépességre vonatkozó népszámlálási adatok akkor, ha az oktatásról akarunk képet festeni. Szilágyi Ferencet lapzártáig nem sikerült elérnünk.
Tisztújítás a Pedagógusszövetségnél „Szolgálatról van szó, nem pénzről és hatalomról..."
Nápújság, 2011. március 28. – Antalfi Imola
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szombaton Szovátafürdőn tartotta éves közgyűlését. Rendkívüli jellegét az adta, hogy tisztújításra is sor került: az elnöki tisztséget húsz éven át betöltő Lászlófy Pál-István visszavonult, helyette a küldöttgyűlés Burus-Siklódi Botond főtitkárt választotta meg e funkcióra. „Törés nélkül folytatni az elkezdett munkát, megtalálni az egyensúlyt, példaértékűen szolgálni a szakmát" – határozta meg a tisztséggel járó fő feladatokat az új elnök.
Az RMPSZ közgyűlésén a szokásos tevékenységi beszámolók (elnöki, pénzügyi, oktatási központok igazgatóinak, az Ábel kiadó) elhangzása után került sor az alapszabályzat módosítására, ugyanakkor elfogadták a következő 5 évre vonatkozó programot is. A szakmai szervezetet 20 éve vezető Lászlófy Pál-István a Népújságnak elmondta, nagy erkölcsi felelősséggel járó munka hárul az elnökre, és két évtized után, elérve a 72 éves életkort, úgy érezte, ideje átadnia helyét annak, aki ezt a munkát tovább tudja vinni kellő alázattal, becsülettel.
Az elmúlt években sikerült megtartani a jó kapcsolatot minden magyarországi párttal, sikerült megtartani az egyensúlyt a szövetségben. „Húsz év alatt minden magyar párttal jó kapcsolatot tartottunk, hiszen a működésünket az anyaország támogatja, enélkül nem tudtuk volna a fejlesztéseinket megvalósítani" – mondta a leköszönt elnök. Aki úgy vélte, az új tanügyi törvény alkalmazásával annyi feladat fog a szövetségre hárulni, akarva-akaratlan, hogy ha ennek megfelel szakmai szinten, nagyon jó lesz. „Eddig soha nem történt meg, hogy a romániai szakminisztérium mint szakmai szövetséget konzultációra hívjon minket, illetve felkérjen, hogy szaktestületekben tevékenykedjünk az alkalmazási normák, módszertanok kidolgozása érdekében. Ami nemcsak azért fontos, hogy nemzetiségi szempontból megvédjük érdekeinket, hanem azért is, hogy az általános tanügyi kérdésekhez is hozzá tudjunk szólni. Ez nagy kihívás.
A törvény további sorsával kapcsolatosan nincsenek nagy reményeim, az ellenzék át akarja venni a hatalmat, és fenyegetőzik, hogy ha ez megtörténik, a tanügyi törvénynek vége" – tette hozzá. A tisztújítást megelőzően a közgyűlés módosította az alapszabályzatot, amely tartalmilag nem sokat módosult, de formájában egységesebbé vált. Négyévente kötelezővé tették a tisztújítást, a küldöttek megválasztása demokratikusabb úton történik, a tehetséggondozás az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap az ötéves programban. „Céljaink nem változnak, a minőségi oktatás, az érdekvédelem továbbra is megmarad" – mondta Lászlófy Pál-István. A tisztújítást megelőző időszakban pályázati támogatásnak köszönhetően sikerült megszervezni az elnökjelöltnek és az alelnökjelölteknek a bemutatkozását Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, szakmai előadások keretében. Két hét alatt mintegy ötszáz pedagógus részvételével komoly szakmai fórumot tartottak, hogy a szervezet kiválaszthassa és megválaszthassa azt a személyt, aki az elkövetkezőkben betölti az elnöki illetve a három alelnöki tisztséget. A volt elnök hangsúlyozta, szolgálatról van szó, nem hatalmi pozícióról, ezért nem jár sok pénz, de annál nagyobb felelősség. A küldöttgyűlés jelen levő 70 tagja Burus-Siklódi Botondot választotta meg elnöknek, Halász Ferenc történelemtanárt, Virág Erzsébet magyartanárt, és Kiss Imre matematikatanárt alelnöknek, a visszavonult, bizalmat megköszönő, megható búcsúbeszédet mondó Lászlófy Pál-Istvánt pedig örökös tiszteletbeli elnöknek.
A közgyűlést megtisztelte jelenlétével dr. Szantner Viktor, a magyar oktatási államtitkárság kabinetfőnöke, Király András, a román oktatási minisztérium államtitkára, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Az RMPSZ új vezetője, Burus-Siklódi Botond hangsúlyozta, a megkezdett munkát törés nélkül szeretné továbbvinni, az előző elnökség által magasra emelt mércét tartani, megtalálni az egyensúlyt, példaértékűen szolgálni a szakmát, megfelelni a kihívásoknak, elvárásoknak.
MAGYARORSZÁG
Stratégia készül a nyugati magyarság asszimilációjának megállításáért
MTI, 2011. március 26.
Stratégia készül a diaszpórában élő nyugati magyarság asszimilációjának megállítása érdekében. Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Magyar Állandó Értekezlet diaszpóra-albizottságának szombati budapesti ülése után elmondta: nagyon fontosnak tartották, hogy külön testület foglalkozzon a diaszpórában élő nyugati magyarságot érintő kérdésekkel, mert teljesen más élethelyzetben vannak, mint a Kárpát-medence szórványmagyarsága. Olyan problémákkal kell szembenézniük, amelyek máshol nem jellemzőek - tette hozzá.
Bihari Szabolcs az albizottság társelnöke az MTI kérdésére azt mondta: a nyugati diaszpórában élő magyarság asszimilációjának megállítása érdekében szeptemberre stratégiát szeretnének letenni az asztalra, az átfogó nemzetpolitikai stratégia pedig év végéig készülhet el.
Hozzátette: a diaszpórában élő magyarság lélekszámát 2-2,5 millióra becsülik.
Patrubány csomagol?
Felvidék.ma, 2011. március 25.
(Mihályi Molnár László válaszlevelével kiegészítve) Szerkesztőségünkbe az "MVSZ-ből kizártak sajtóirodájából" arról jött egy rövid értesítés, hogy Patrubány Miklós "menekül a Magyarok Világszövetségéből", néhány napja csomagolni kezdett, Budapestről Kolozsvárra szállítja az iratokat:
"Egy, a neve elhallgatását kérő, MVSZ-ben alkalmazott személy hozta tudomásunkra, hogy néhány nappal ezelőtt nagy pakolásba és csomagolásba kezdett Patrubány Miklós, az MVSZ vitatott elnöke.
Patrubány a dokumentumok ezreit pakoltatta be az MVSZ gépkocsijába, és ezekkel elhajtott Kolozsvárra. Nem tudjuk, hogy ezeket a dokumentumokat az újonnan épített palotájába vitte megőrzésre, vagy a román hivataloknak, esetleg a SRI-nek (román hírszerzés) adta tovább.
Az MVSZ székházában az a hír terjed, hogy Patrubányt az eltűnt bevételek miatt hamarosan felelősségre vonják. A külföldről származó jóhiszemű adományoknak több esetben is nyoma veszett. Több milliós nagyságú összeget keresnek. Hozzáértők szerint az eltűnt adományok összege százmillió nagyságú is lehet. Ha a hiányzó adományokat nem találják meg, akkor súlyos büntetés vár az elkövetőkre.
Szebb jövőt."
Az MVSZ-ből kizártak sajtóirodája
***
Mihályi Molnár László, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) felvidéki alelnökének a szerkesztőségünkbe küldött levele szerint hamis híresztelésnek minősül a Patrubány Miklós VMSZ-elnök meneküléséről szóló tudósítás, és az sérti mind Patrubány Miklós becsületét, mind a Magyarok Világszövetsége tisztességét.
"Patrubány Miklósnak nincs palotája és nem csomagol! S mivel 11 éve nincs költségvetési támogatása (nem az MVSZ, ill. Patrubány Miklós miatt, hanem a rágalmaknak hitelt adó Fidesz meggondolatlan és felelőtlen politikai homálya okából!), abból nem is lehet semmit elsikkasztani!
A MVSZ-nek van ugyan tartozása a támogatások parlamenti elsikkasztása miatt, de minden megszorítás ellenére megvalósult többek között 2004-ben a népszavazás, ami nélkül ma még mindig a státusztörvény foltozgatásánál tartanánk és nem lenne kettős állampolgárság, 2008-ban a Világtalálkozó (ezer küldöttel, szakmai konferenciákkal több mint kétszáz szakemberrel) , megjelent a Magyarságtudományi tanulmányok könyv több kiadásban és angolul is, és folyamatosan jelenik meg a Magyarságtudományi Füzetek sorozat, immár 11. kötete, többet újra kell nyomni a nagy érdeklődés miatt, és ezek bizony nem a meghamisított magyar történelemszemléletet másolják tovább, hanem teret adnak az elhallgatott és a legújabb kutatások eredményeinek is.
Mint a Magyarok Világszövetsége felvidéki alelnöke tiltakoznom kell az MVSZ-el kapcsolatos álhírek megjelentetése ellen, bár szólásszabadság van, de ez ne jelentse azt, hogy a hazugságok is teret kapjanak.
A hír megjelentetése a magyarság egységét képviselő szövetségünk elleni hitelrontásnak minősül, ami csak olyanok érdeke lehet, akik a nemzetközi pénzügyi lobbival szövetkezve a magyar nemzet egységének rombálásában érdekeltek.
A MVSZ rövidesen egy teljes közleménnyel fog reagálni a rágalmakra.
Szebb jövőt adjon az Isten minden magyarnak!" - áll Mihályi Molnár László levelében.
Gál Kinga: a kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmet kell kapjanak
MTI, MNO 2011. március 28.
A kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmének szükségességét hangsúlyozta Gál Kinga néppárti európai parlamenti képviselő a Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában című nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja és az Európai Bizottság által szervezett tanácskozáson a többnyelvűség fogalmának, elméleteinek és gyakorlatainak újragondolásán túl az európai nyelvi sokszínűség értelmezéseinek kritikai elemzésére is kísérletet tesznek. A magyar EU-elnökség égisze alatt rendezett kétnapos konferencia fő témái kapcsolódnak az unió 2005-ben elfogadott többnyelvűségi keretstratégiájának alapelveihez, valamint az unió versenyképességi stratégiája, az EU 2020 céljaihoz.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő a nyelvi jogok védelméről szóló előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy nehézséget okoz a kisebbségek definiálása: mivel sajátos a helyzetük, nem könnyű megteremteni az uniós védelmüket. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja által a magyar soros EU-elnökség keretében szervezett konferencián a képviselő kiemelte: a kisebbségek vizsgálatakor az is problémát jelent, hogy Közép-Európával ellentétben Nyugat-Európában elsősorban a bevándorlók alkotják a kisebbségeket. Bár az európai kisebbségek helyzete és háttere nagyon eltérő, alapvetően hasonló problémákkal küzdenek – mutatott rá.
Szükséges, hogy a kisebbségi nyelvi jogok nemzetközi védelmet kapjanak, ez lehet az egyik korrekciója a jelenlegi helyzetnek – hangsúlyozta Gál Kinga. A képviselő kifejtette: az Európai Parlamentben nap mint nap szembesülnek azzal a ténnyel, hogy amikor a kisebbségi nyelvek védelmét próbálják napirenden tartani, mindig felmerül, hogy milyen kisebbségekről beszélnek, hogyan definiálják azokat. Eközben kiderül, hogy mindegyik valamilyen sajátos helyzetet képvisel, és mindegyik sajátos helyzetet a saját környezetében lehet kezelni.
A kilencvenes években a nemzetközi szervezetek sokat foglalkoztak a kisebbségi nyelvek védelmével, de ritkán jutottak el a kodifikációig, így kicsi az a joganyag, „amelyre hivatkozva tovább lehet építkezni" – mondta Gál Kinga. Úgy fogalmazott, a kisebbségi nyelvek védelmének uniós jogalapját a Lisszaboni Szerződés preambuluma és az alapjogi charta adják, a konkrét problémáknál viszont általában úgy reagál az EU, hogy a megoldás a tagállamok feladata, nem tartozik uniós hatáskörbe. Ez azért van így, mert a tagállamok nem érdekeltek abban, hogy közösségi hatáskörbe adják át ezt a kérdést – tette hozzá.
A néppárti képviselő szerint a 2004-es bővítésnél az unió még kiemelt figyelmet fordított a kisebbségvédelemre a csatlakozó országok megítélésekor, azóta ez kevésbé jellemző, „felpuhult" a követelmény. Ahhoz, hogy előre lehessen lépni a kisebbségi nyelvek védelmében, olyan területeket kell keresni, ahol van megfelelő jogi alap, és politikai nyitottság is tapasztalható – mutatott rá. Hozzátette: az EP igyekszik minél több ilyen témát találni.
KÁRPÁT-MEDENCE
Duray Miklós: Magyarország alaptörvényének a nemzetről is szólnia kell
Felvidék Ma. 2011. március 25.
A magyarországi alkotmányozási folyamattal összefüggésben Duray Miklós, felvidéki politikus-közíró úgy véli, jó döntés volt, hogy alaptörvénynek és nem alkotmánynak hívják majd a dokumentumot. Az alaptörvény-tervezet szerkezetét jónak látja, ám úgy véli, az állam és a nemzet fogalmak esetében pontosításra szorul. A Magyar Televízió Átjáró című műsorának mai adásában erről fejtette ki a véleményét.
Van Magyarországon alkotmányozási kényszer?
Alkotmányozási kényszer nem létezik, ám a törvényhozóknak kötelességük, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek rögzítik az alapelveket az állam és a társadalom működtetésével kapcsolatban. Ezt a kötelezettséget már Szent István is tudatosította, senki sem figyelmeztette őt erre, államférfi volt, tudta, mi a kötelessége.
Alkotmányra vagy alaptörvényre van szükség? És mik legyenek annak a legfontosabb szempontjai?
Helyes volt a döntés, hogy alaptörvény lesz az elnevezés. Ugyanis, ha Magyarország és a nemzet nem akarja megtagadni államalkotói múltját, akkor abban a mederben kell maradnia, melyben elindult több mint 1000 évvel ezelőtt. Alaptörvényt kell hozni, melyből származnak az alkotmányerejű, sarkalatos törvények. Most egy korszakot kell lezárni, illetve visszacsatolni a hagyományokra, és meg kell fogalmazni a legfontosabb szempontokat. Én két fő szempontot látok: a törvénynek szólnia kell a nemzetről és az államról. Ezt a két fogalmat meg kell különböztetni, nem szabad a nemzetet és az államot összekeverni olyan módon, mint ahogy azt a XIX. században, a nemzeti romantika időszakában összekeverték. Azóta sok minden változott. Például az a politikai közösség, amely 1920 előtt még létezett, ma már nem létezik. Sőt, nem csak a politikai közösséget, hanem a nemzetet is szétverték. A nemzet újjáépítéséhez tehát már nem lehet szemléletben visszatérni a XIX. századba, hanem a XIX. századból kell kiindulni.
Tehát bizonyos fogalmak tisztázására van szükség?
Igen, például veszélyes dolog összekeverni az állampolgárt a nemzettel, mert nem minden magyar állampolgár magyar nemzetiségű. Vannak más nemzetiségű, vagy párhuzamos identitással rendelkező magyar állampolgárok is. Tudatosítanunk kell, hogy a nemzet az független az államtól, az állampolgár pedig csak az állam viszonylatában létezik. Úgy látom, ez még a mostani alaptörvény-tervezetben sem tisztázott.
Nézzük az ön példáját, szlovák állampolgár, magyar nemzetiségű.
Ha marad az alaptörvény-tervezet első mondatának megfogalmazása, akkor én politikailag hontalanná válok. Az alaptörvénynek foglalkoznia kellene a nemzet határokon átnyúló összekötésével, vagy legalább utalnia egy erre vonatkozó, közvetlenül az alaptörvényből eredő törvényre. A jelenlegi tervezet hiányosságának tartom, hogy ezt nem tartalmazza.
Az Átjáró mai adásában a felvidéki politikust Bereki Anikó kérdezte. Az adás videó felvétele teljes egészében megtekinthető Duray Miklós honlapján is (www.duray.sk). Ugyanitt olvasható Duray Miklós "Alaptörvény, nemzet, állam, állampolgárság" című tanulmánya is, melyben részletekbe menő véleményt mond a Magyar Országgyűlésbe benyújtott kormánypárti javaslatról is.
Az itt élő magyarság nemzeti méltóságának védelmében
Vajdaság.ma, 2011. március 25.
Pásztor István találkozott Lomnici Zoltánnal és Szunai Miklóssal, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának alapítóival
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és a párt vezetősége ma Lomnici Zoltánnal és Szunai Miklóssal, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának alapítóival folytatott tárgyalásokat. Az említett nemzetközi civil szervezet célja az emberi jogok és az emberi méltóság védelme. A szervezet egy évvel ezelőtt alakult meg, tiszteletbeli elnöke Oláh György Nobel-díjas kémikus, alelnökei pedig Kányádi Sándor költő és Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke, de az egyesület tagjai, a többi között Tőkés László politikus, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök, és más jeles személyek.
A tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón Pásztor István elmondta: egy olyan kezdeményezéssel volt alkalmunk megismerkedni, amely kezdeményezés ambíciói messze túlmutatnak közösségünk képzelt határain. Lomnici Zoltán, a szervezet elnöke, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke rámutatott: látogatásuk célja, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek egy nemzetközi civil szervezet lehetőségeiből adódnak valami módon segítsék a délvidéken élő magyarság, szerbség, horvátság békés együttélését, Szerbia uniós törekvéseit. ,,Számunkra rendkívül fontos az, hogy az itt élő magyarságnak a nemzeti méltósága, az emberi jogai maradéktalanul érvényesüljön, és ebben a tekintetben segítséget ajánlottuk fel Pásztor elnök úrnak'' — fogalmazott Lomnici, majd elmondta, hogy a VMSZ-szel folytatott tárgyalásokon az adai Damjanich-emlékmű körüli problémák is felmerültek.
„Ezek a konfliktusok kifelé azt mutatják, hogy olyan alapvető, és a régmúltat érintő kérdésekben alakulnak ki időről időre viták, amelyeket az Európai Unió nem néz jó szemmel... Azt a jogát az itt élő magyarságnak, hogy neves történelmi személyiségeknek szobrot állítson, nem vonhatja kétségbe senki'' — emelte ki Lomnici, majd hozzátette: az 1942 és az 1944-45-ös eseményeknek a történelmi szemléletű és a megbékélés jegyeit magán viselő földolgozása is fontos lehet a jövő szempontjából. Az elnök szerint a magyar társadalom szembe tudott nézni az 1942-es eseményekkel, a szerb közösségtől is ugyanezt várják el.
Mindenkinek, így a magyaroknak is joguk van a végtisztességet megadni halottaiknak, azoknak az ártatlan embereknek, akik áldozatául estek a különböző népirtásoknak.
Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezetője hozzátette: az Emberi Méltóság Tanácsának nagyon sok programja van, de ezek közül kiemelkedik a magyar nemzettudat védelme, majd bejelentette, hogy az ősz folyamán Dunaszerdahelyen egy koncertet rendeznek az emberi méltóságért, ahová mindenkit szeretettel várnak. Végezetül Pásztor István, a VMSZ elnöke a sajtó jelenlétében a belépési nyilatkozat aláírásával, maga is tagja lett az Emberi Méltóság Tanácsának.
A VMSZ elnöke az adai a Damjanich-emlékművel kapcsolatban elmondta: a honvéd vezérőrnagy történelmünk megélésének az az alakja, aki mélyen beitta magát a nemzettudatba és arról, hogy vajon jár-e neki köztéri szobor vagy sem, beszélgetni lehet, de tárgyalni nem.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Marosvásárhely fekete márciusa – Sütő András: Szemet szóért
Háromszék, 2011. március 26.
Március 17-ére műsoros estet hirdettek. A budapesti Magyar Televízió vendégművészeit vártuk, de már nagy veszedelmet sejtő aggodalommal.
Cselényi Laci joggal hangoztatta, hogy neves magyar művészek, televíziós személyiségek élete forog kockán a terror sújtotta városban. Azonnal intézkedtünk is: „Az előadást el kell halasztani."
De késő volt már. A „házat eladták", a vendégek elindultak volt Budapestről.
Aztán megérkeztek, előadásukat 17-én este megtartották, jómagam is felolvastam egy elbeszélésemet. Nem túlzok, mondván, hogy ilyen forró hangulatú estre nem volt még példa az elképesztően zsúfolt Nemzeti Színházban.
És csodák csodája! Odakint a városban mintha jó szél fújta volna el a zavargásokat. Később egy minden lében kanál, félnótás magyarországi valaki a Magyar Televízió szervezte előadást – balett-táncot, versmondást, magyar és román dalt, operaáriát stb. – közönséges „magyarkodásnak" nevezte, anélkül hogy jelen lett volna. Szinte hihetetlen viszont, hogy a román sajtó sovénjei ez alkalommal nem hördültek fel. A műsor különben a sajátos erdélyi testvériségi hagyomány és a művészet egyetemességének jegyében alakult. Közönségünk a budapesti vendégművészeket s a helybeli Maros együttes román szólistáját egyaránt vastapssal ünnepelte.
Március 19-én délelőtt úgy reméltem, hogy közírói gondjaimban is elmerülhetek; kéziratok között szöszmötölve próbáltam fölszedni immár sokadszor megszakadt gondolatszálakat. De korai volt a reményem. Valaki csöngetett. A városra szabadult újabb pokolról hozott hírt. Fanatizált román csoportok lepték el a főteret, a színház környékét, az egyetem udvarát. Folytatódik, amit korábban elkezdtek.
Rombolnak, ordibálnak, Kincses Előd leváltását követelik, „kijelentéseket" üvöltenek, és „jósolnak" is. A kijelentés így hangzik: „Román Erdély sohasem lesz magyar Erdély!" A jóslás pedig: „Egyetlen gazdanyelv lesz itt: a román nyelv!"
Később az RMDSZ megyei vezetői közül jöttek el néhányan aggodalmasan. De nem sejtették ők sem a véres veszedelmet. Jómagam a szövetségalapítás idején kötött egyezségünk szerint nem foglalkoztam közvetlen módon szervezeti ügyekkel. Azzal sem tehát, hogy mi történik a környéken: a közeli román falvakban, a Maros mentén és a Görgény völgyében. Gyenge egészségi állapotom azt sem tette lehetővé, hogy magam olvassam föl Bukarestben a Román Televízió számára írott tiltakozó közleményünket.
Mi volt ez? 1988-ban amerikai emberi jogi csoportok angol nyelvű plakáton tiltakoztak a Ceauşescu-diktatúra s az erdélyi magyarság üldözése ellen. Ezen a plakáton pedig a Trianon előtti Magyarország térképvázlata jelezte, hogy melyik az a keleti tartomány, Erdély, amely nem tartozik már Magyar¬ország¬hoz. Amely ma Románia része, az üldözött magyarok által lakott terület.
A Vatra Românească pogromszervezői ezt a térképet szánták adunak a román tömegek félrevezetésében. A titokban sokszorosított plakát dátumát meghamisítva átrajzolták 1988-ról 1990-re, a térképet pedig annak igazolásaként mutogatták mindenfelé, hogy Ceauşescu bukása után a magyar revizionisták Erdély elrablására készülnek.
E hamisítás ellen s a fokozódó magyarellenes uszítás beszüntetését követelve olvasta be Kincses Előd nevemben az említett szöveget. Mellette láthattuk a bukaresti tévé képernyőjén munkatársát, Jakabffy Attilát atillában.
Jellemző ama feszült napok hangulatára, hogy a román gépkocsivezető, aki azért kapta fizetését, hogy a fronttanács megyei alelnökének, Kincses Elődnek a rendelkezésére álljon, a bukaresti utazásra szóló utasítást megtagadta. Mintha tudta volna, hogy főnökét rövidesen elzavarják a leitatott hodáki parasztok. „Menjen az úr vonattal!"
Azzal sajnos már senki sem törődött, hogy a plakát, amely ellen tiltakoztam, hol és milyen példányszámban fokozza a román lakosság Erdélyt féltő érzelmeit.
A pogromot – mint utólag kiderült – már régóta szervezték, ám ezzel a mi részünkről a teljes gyanútlanságban senki sem törődött.
Különös, hogy a környező falvakban a pogromszervezők akácfa botokat, husángokat rendeltek meg termelőszövetkezetektől, és erről tömegek tudtak, kivéve mindazokat, akiknek hátára szánták azokat. Ó, szentséges gyanútlanság! „Így történt, ami megesett 1916-ban is" – mondta valaki.
Jönnek, jönnek! Mindent összetörnek! Szinte percenként érkezett valaki a lakásunkra újabb jelentéssel. Ez viszont igen kevés volt ahhoz, hogy a helyzetről átfogó képet nyerhessünk. A támadás szervezőinek erőfölénye az államhatalomban betöltött szerepükből eredt. A telefonközponttal, a fegyveres erők egy részével, karhatalommal ők rendelkeztek; állami autóbuszokkal, teherautókkal ők rendelkeztek; a környékbeli falvak polgármestereinek ők küldhettek utasításokat; a pogrom szervezésébe, a parasztok mozgósításába bevont ortodox papok marosvásárhelyi irányítóik uta¬sításai szerint cselekedtek. Ezt persze tagadják. Elszólásaikkal azonban sokan elárulják őket.
A libánfalviak bandájából való, Cofariu nevű fejszés atyafi, akiből Iliescu úr nemzeti hőst kreált, így nyilatkozott egy televíziós riporternek: „A pap kihirdette a templomban, hogy ha megszólalnak a harangok és a szirénák, indulnunk kell Maros¬vásárhelyre." Pap tudta nélkül harangokat nem lehet megszólaltatni. Községi vezető tudta nélkül szirénát nem szabad megszólaltatni. Későbben ugyancsak Cofariu egy budapesti riporter előtt a nyilatkozatát visszavonta, mondván: „Kómában volt, amikor harangról, szirénáról beszélt." Mi a kóma? Mély öntudatlansággal, eszméletlenséggel járó állapot, amely gyors orvosi beavatkozás hiányában halállal végződhet.
Ilyen állapotban nyilatkozott tehát Cofariu a tévékamera előtt. Magam is láttam őt akkor: a „kómát" ültében, és normálisan beszélgetve szenvedte el, miközben meztelen talpait súrolgatta.
De volt még őkelmének rendkívül figyelemre méltó más nyilatkozata is.
Fejszés, dorongos, vérengző társai között azért utazott Marosvásárhelyre, hogy szeretett rokonát meglátogassa. Így került aztán – teljesen ártatlanul – abba a helyzetbe, hogy mivel ő is támadott, leütötték, Cseresznyés Pál pedig belerúgott. Ezért a rúgásért tízévi börtönnel sújtották; kártérítésként pedig egymillió lejt és egész életére szóló havi járadékot kell fizetnie Cofariunak.
Aki valóban eredeti és régi magyarverő. Tetteit igen érdekesen indokolja. Doronggal indul rokoni látogatóba.
Libánfalva ortodox papja különben azt üzente nekem, hogy vétkeimet ő megbocsátotta.
Íme, egy másik eredeti szellem!
(részlet)
Erdélyi magyar identitás: az önállóság parancsa
RMDSZ.ro, 2011. március 25.
- Az elmúlt húsz év küzdelmeiben kikristályosodott a teljes önazonosságunk: az, hogy mi nemcsak magyarok, hanem erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk. Ez az identitás annak a kettősségnek a felválallását jelenti, hogy miközben minél szervesebben akarunk illeszkedni a magyar nemzet egészébe, aközben ragaszkodunk az önállóságunkhoz, hiszen csak önállóan tudjuk megvédeni mindazt, amit felépítettünk – jelentette ki Markó Béla csütörtökön tartott könyvbemutatóján.
Az író-politikus "Kié itt a tér", és "Az erdélyi macska" című, a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál megjelent köteteit ezúttal Csíkszeredában, valamint Csíkszentmártonban mutatták be.
„A címszavak vagy úgy írnak Markó Béláról, mint költő, vagy úgy, mint politikus. Az előbbi értelmiségi létet takar, az utóbbi pedig közéleti tevékenységet. A kettő között igen lényeges különbség van.
Az alkotó ember egy sorompóit felemelő társadalomban voltaképpen szabad, úgy gondolkodik, beszél vagy ír, ahogyan akar. A politikus ezt nem teheti meg, ő ugyanis az intézményi és jogi korlátokon túl sem feledkezhet meg arról, hogy rendszerint nem azonos jellemzőjű, hanem különbözőképpen rétegződött kisebb-nagyobb közösségekhez szól, és mindannyiuk számára meg kell találni az őket összefűző szálakat. A dolgok természeténél fogva még létezik egy igen nagy különbség. Miközben a költő az egyénnel, az emberrel, annak belső világával foglalkozik, addig a politikus sohasem tekinthet el az állandóan változó külső tényezőktől. Nem látszólagos és felszínes ellentmondások ezek, mivel jómagam is találkoztam velük, amikor Markó Béla akár lírai, akár prózai, akár publicisztikai, akár nemzeti vagy nemzetiségi vagy éppen történelmi vonatkozású írásait olvastam, netán a politikai beszédein töprengtem. Mindig eszembe jutott ez a kettősség" – emelte ki a Markót Bélát méltató Székedi Ferenc újságíró.
A Kié itt a tér (Válogatott közéleti cikkek és előadások 1991–2009.) című kötet a szerző közéleti pályájának legfontosabb állomásait mutatja be, a könyvbe válogatott megnyilatkozások, tanulmányok, előadások, esszék a felelősségről szólnak. – A mi húszesztendős küzdelmünk gyakorlatilag az identitásról szól, arról az igényünkről, hogy szabadon kifejezhessük identitásunkat, ezt az identitást azonban nagyon pontosan meg kell fogalmaznunk. Létezik az a megközelítés, miszerint egyszerűen magyarok vagyunk, húsz év alatt azonban kikristályosodott a teljes identitásunk: az, hogy mi erdélyiek, erdélyi magyarok vagyunk – mondta az író, aki szerint ez a sajátos identitás annak a kettősségnek a tudatos felvállalását jelenti, hogy miközben minél szervesebben illeszkedni kívánunk a magyar nemzetbe, azt is tudjuk, hogy önállóak kell maradjunk, hiszen csak önállóan vagyunk képesek szembenézni az itthoni valósággal kihívásokkal.
„Ez a könyv elsősorban azt bizonyítja, hogy a kilencvenes évek elején, eszközök és célok dolgában talán naivabbak voltunk mindannyian, de akkor is ugyanazt gondoltuk, mint ma, a politikai egységről, a románokkal való partneri viszonyról, az autonómiáról. Értse és értelmezze ki-ki úgy, ahogy szíve és esze diktálja, de ezt a következetességet nem vitathatja el tőlem és tőlünk senki" – jegyzi meg a Markó Béla a legújabb kötete fülszövegében.
Az író arról is beszélt: választania kellett az írói és a politikusi lét között, hiszen tapasztalata és meggyőződése szerint a két alapállás nem összeegyeztethető. - Aki politikára vállalkozik, annak tudnia kell azt, hogy ez teljes embert kíván: "részmunkaidőben" nem lehet érdekképviseletet ellátni – mutatott rá.
Nem elég kinyilvánítani a sajtószabadságot, tenni is kell érte - Szabad Sajtó Díjban részesült Markó Béla
RMDSZ.ro, 2011. március 27.
Markó Béla több mint két évtizedes munkássága nélkül a magyar demokratikus nyilvánosság Romániában, Erdélyben szegényebb lenne és kevésbé lenne szabad. Vannak politikusok, akik nem azért támogatják a sajtót, hogy az ő arcképük legyen a címlapon, hanem mert tisztában vannak azzal, milyen óriási jelentősége van annak, hogy a sajtó működjön és ne a politika játékszere legyen.
Markó Béla azok közé tartozik, akik tisztában vannak azzal, hogy a sajtó csak akkor lehet felelős, ha szabad – jelentette ki szombaton, Marosvásárhelyen Földes György, a magyarországi Szabad Sajtó Alapítvány elnöke azon a rendezvényen, amelyen átnyújtotta Markó Bélának az Alapítvány Szabad Sajtó Díját. A rangos kitüntetést 1994. óta minden évben azoknak a közéleti személyiségeknek adják, akik munkásságuk révén jelentősen hozzájárultak a vélemény- és sajtószabadság fenntartásához, kiteljesítéséhez: az RMDSZ volt elnöke mellett, ezévben Martin Schultz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője is Szabad Sajtó Díjban részesült.
Az alapítvány elnöke - aki a Politikatörténeti Intézet vezetője - és Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus is egyaránt úgy értékelte, Markó Bélát nemcsak politikai tevékenysége, hanem évtizedes szerkesztői, irodalmi és közírói munkássága is külön érdemessé teszi a díjra. Földes György közölte: a kitüntetést minden évben március 15-én, a budapesti Pilvax kávéházban adják át, de mivel Markó Béla nem lehetett jelen a rendezvényen, fontosnak tartotta, hogy a kitüntetést Erdélyben, személyesen adhassa át az írónak.
- Nem elég deklarálni a vélemény- és sajtószabadságot, de biztosítani is kell a vélemény nyilvánítás eszközeit, hogy az valóban eljuthasson mindenkihez: e tekintetben sokat léptünk előre Erdélyben, de még nem eleget – jelentette ki Markó Béla a rendezvényen.
Az író úgy értékelte: az értelmiség politikai, közéleti szerepének, felelősségének nagy hagyománya, múltja van."Különösen az erdélyi értelmiséginek valamiképpen polihisztornak kell lennie. Ez hagyomány és örökség: nem vagyunk annyira gazdagok, hogy úgy tartsuk, ellentmondás van a politika és más olyan foglalatosságok között, amelyek a közösség számára fontosak – mutatott rá Markó Béla, aki leszögezte: nem elég kinyilvánítani a sajtószabadságot, azt, hogy véleményéért senki semmilyen megtorlásban nem részesül, de biztosítani is kell a véleménymondás szabadságát és intézményeit. „Hiába van véleményszabadság, ha nincsenek meg ennek a szabad intézményei, amelyek sem gazdasági, sem más szempontból nincsenek kiszolgáltatva tőlük idegen, külső erőknek, hogy ezáltal üres szó maradjon a sajtószabadság. Az elmúlt 2o évben az erdélyi magyar politikának nagy felelőssége volt abban, hogy a magyar sajtó a magyar véleménymondás intézményeinek biztosítsa a lehetőséget úgy is, mint közszolgálati televízió és rádió, úgy is, hogy a magán intézmények szabadon és akadálymentesen működjenek" – hangsúlyozta Markó Béla, aki arra is felhívta a figyelmet: a sajtószabadság nem lehet sem jobboldali sem baloldali, hiszen a demokrácia alaptétele, hogy mindenki egyenlő módon megnyilvánulhat szabadon, vagy senki sem.
|
