|
ROMÁNIA
„Bizalmi" szakítópróba – Felelősséget vállalt a parlamentben a tanügyi törvényért a Boc-kabinet
Új Magyar Szó, 2010. október 29. – Moldován Árpád Zsolt
„El sem tudjuk képzelni, hogy a tanügyi törvény ellen benyújtandó ellenzéki bizalmatlansági indítvány sikeres legyen. Mi eleget tettünk kötelezettségeinknek, elvárjuk ezt koalíciós társainktól is" – fejtette ki az ÚMSZ kérdésére az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Bár az egy nappal korábbi bizalmatlansági indítványról való szavazás hőfokát nem érte el, a Boc-kormány tegnap felelősségvállalása a tanügyi törvény ügyében sem zajlott le eseménytelenül. Előbb, két hiányzó ellenzéki honatya miatt, az összevont házbizottságokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem tudta érvényesíteni akaratát, így a testület 14-13 arányban elutasította a felelősségvállalás egy héttel való elhalasztását, és napirendre tűzte a tanügyi törvényt.
Az ellenzékiek azért kértek halasztást az ügyben, hogy az Alkotmánybíróság dönthessen a Mircea Geoană szenátuselnök által emelt kifogásokról. Szerinte megengedhetetlen, hogy a kormány egy olyan tervezetért vállal felelősséget a törvényalkotási folyamat közepén, amelyet előzőleg elfogadott a képviselőház, a szenátus pedig elkezdte a vitáját.
RMDSZ-es célkitűzés
A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ gerincére épülő kormánykoalíció – amely a független és a nemzeti kisebbségeket képviselő honatyák támogatását is élvezi a parlamentben – azt követően vállalt felelősséget a törvénytervezetért, hogy az RMDSZ ismételten arra panaszkodott, hogy a szenátus szakbizottságában szándékosan késleltetik a jogszabály vitáját.
Az oktatási törvénycsomag – amelyet csak a következő tanévtől alkalmaznak majd – a kormány szándékai szerint gyökeresen megreformálja a felsőoktatást, de főként a közoktatást, amelynek szervezésében az új törvény szerint nagyobb szerepet kaphatnak az önkormányzatok, a szülők és az iskolák. A törvény több kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára, így például az ezen közösségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a gimnáziumban és a középiskolában is Románia történelmét és földrajzát.
Lesz bizalmatlansági
A jogszabály bemutatásáról kivonuló liberálisok bejelentették, bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a tanügyi törvény ellen, és azonnal elkezdték az aláírások gyűjtését. Bár előzetesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy amennyiben a szerdai kezdeményezés elbukik, akkor nem támogatnak egy újabb bizalmatlansági indítványt.
Victor Ponta szociáldemokrata elnök „az erdélyi honatyák becsületére" hivatkozva bejelentette, alakulata is csatlakozik a PNL kezdeményezéséhez. Fogalmazása szerint az erdélyi megyékből származó képviselők és szenátorok nem állhatnának választóik elé, ha nem tennének meg mindent „a magyar szegregációs törekvések ellen".
Frakciófegyelmet kér Olosz Gergely
Nem lepte meg a „magyar kártya" kijátszása Olosz Gergelyt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét. A politikus emlékeztetett, hogy Cristian Adomniţei volt liberális tanügyminiszter annak ellenére nevezte „hazaárulásnak" a „magyarbarát" jogszabályt, hogy a 2004–2008 közötti közös kormányzás idején maga is támogatta az RMDSZ törekvéseit.
„El sem tudjuk képzelni, hogy a tanügyi törvény ellen benyújtandó ellenzéki bizalmatlansági indítvány sikeres legyen. Ebben az esetben is működnie kell a frakciófegyelemnek, ahogy mi eleget tettünk kötelezettségeinknek, ugyanúgy ezt elvárjuk koalíciós társainktól is" – fogalmazott az ÚMSZ-nek Olosz. Mint hozzátette, a szövetség elégedett a jogszabálytervezettel.
Saját pártját bírálja Antal Árpád
Krónika, 2010. október 29. – Bíró Blanka
Nagyon közel áll ahhoz, hogy lemondjon az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöki tisztéről – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki egyben a helyi RMDSZ-szervezet elnöke is, elmondta: elege van a szövetségen belüli platformharcokból, ezért a lemondását fontolgatja.
„Hat éve küzdök az ellen, hogy a platformok háttéregyeztetései alapján készüljenek az RMDSZ-listák. Nem értek egyet azzal, hogy az RMDSZ-en belül a különböző csoportosulások egymásnak feszülve vagy egymással egyezkedve próbálnak a szövetségen belül többséget kialakítani" – fogalmazott Antal. Hangsúlyozta, a szövetségben rendszertani szempontból kell meghozni a döntéseket, nem arra építve, hogy ki kinek a barátja, vagy melyik platformnak tagja.
A fiatal politikus úgy véli, a helyhatósági választásokat megelőző platformharcok eredménye, hogy 2008-ban az RMDSZ csak nyolc tanácstagot küldhetett a 21 tagú helyi tanácsba. Antal nem híve az 51 százalékos többség uralmának, elmondása szerint inkább konszenzusra törekszik, még akkor is, ha azt nehezebb és időigényesebb. Kifejtette, nem kérdőjelezi meg a platformok létjogosultságát, de az RMDSZ-ben a tisztségeket az alapján kell odaítélni, hogy ki mit tesz le az asztalra. „Ne azért legyen valaki tanácselnök-helyettes vagy alpolgármester, mert az őt támogató platform pozícióba került, hanem azért, mert ő a legalkalmasabb a feladatra" – összegzett Antal.
Elmondta, a másfél év alatt, amióta a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, sok értékes fiatal csatlakozott a szövetséghez, ezeknek kell morális mércét állítani és felmutatni, hogy úgy juthatnak előre, ha tanulnak és dolgoznak, nem úgy, hogy ezt mások kierőszakolják számukra. Ha ezt elnökként nem tudja biztosítani, félreáll, és közel van ehhez, mondta. A politikus saját példáját hozta fel, elmondta, platform és támogatás nélkül, „mezei" RMDSZ-esként 2004-ben megnyerte az előválasztást, listavezető lett a szövetség képviselőházi listáján, majd 2008-ban megnyerte a polgármester-választást is. „A platformokat minősíti, hogy győzni tudtam, amíg ők egymással harcoltak" – szögezte le Antal.
Felelősséget vállalt a kormány az oktatási törvényért, az ellenzék ismét megbuktatná
Krónika, 2010. október 28. –
Felelősséget vállalt a parlamentben csütörtökön a kormány az oktatásügyi törvényért. Az ellenzéki pártok tiltakozásuk jeléül kivonultak az ülésteremből, a liberálisok közölték: bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek.
A parlament házbizottságai csütörtök reggel úgy döntöttek, hogy nem fogadják el az ellenzék kérését a felelősségvállalás egy héttel való elhalasztásával kapcsolatban, és a csütörtöki napirendre tűzték a kormányzati felelősségvállalást a tanügyi törvény kapcsán. A szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok (PNL) azért kértek halasztást az ügyben, hogy az alkotmánybíróság dönthessen a Mircea Geoană szenátuselnök által emelt kifogásokról.
Az alkotmánybíróság tavaly novemberben az alaptörvénnyel öszszeférhetetlennek nyilvánította az oktatási törvény tervezetét, amelyért a kormány 2009 szeptemberében vállalt felelősséget. A kormány idén tavasszal ismét a parlament elé terjesztette a tanügyi törvény tervezetét.
Újabb bizalmatlansági indítvány
A PSD és a PNL szenátorai és képviselői kivonultak a parlament két házának délelőtti együttes üléséről, az ellen tiltakozva, hogy a kormány úgy vállal felelősséget az oktatásügyi törvényért, hogy nem várja meg az alkotmánybíróság november 3-án esedékes döntését. Az ellenzék azt is megengedhetetlennek tartja, hogy a kormány egy olyan tervezetért vállal felelősséget a törvényalkotási folyamat közepén, amelyet előzőleg elfogadott a képviselőház, a szenátus pedig elkezdte a vitáját. A liberálisok bejelentették: bizalmatlansági indítványt kezdeményeznek a kormány ellen. Mircea Duşă szociáldemokrata frakcióvezető pedig közölte: csatlakoznak az indítványhoz.
Az alkotmány szerint a kormány megbukik, ha a felelősségvállalás bejelentésétől számított három napon belül benyújtott bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlament. Ha az indítványt nem fogadják el, a felelősségvállalás tárgyát képező tervezet elfogadottnak tekintendő. A Boc-kormány szerdán túlélte a bizalmi szavazást a parlamentben, miután az ellenzéknek nem sikerült a kabinet menesztéséhez szükséges számú szavazatot összegyűjtenie bizalmatlansági indítványához. Tegnap egyébként a jogszabály elfogadása elleni tiltakozásul az ország számos településén japánsztrájkot tartottak, vagy beszüntették a tanítást és utcára vonultak a tanárok.
Kedvezmények a kisebbségeknek
A tanügyi törvény tervezetében szereplő újdonságok között szerepel az is, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok a képzés teljes időtartama alatt anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét, emellett speciális tankönyvekből sajátíthatják el a román nyelvet. A jelentős átalakításokat előirányzó jogszabálycsomag-tervezet háromszázharmincegy cikkelyből és bizonyos fogalmakat értelmező mellékletből áll. Így az előkészítő évfolyamot az elemi, a kilencedik osztályt viszont az általános iskolai képzéshez csatolnák.
Tizedik osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden 9. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbeli, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelije. Az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad, mint jelenleg, a román, magyar, idegen nyelv és számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak.
Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség, a 9. és 11. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, 12. és 13. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni. A nemzeti kisebbségeknek a törvény minden szinten és minden iskolatípusban, vagyis állami, felekezeti és magánoktatásban biztosítja az anyanyelvű tanulást, abban az esetben, ha a kisebbségi diák csak lakhelyétől távol tud anyanyelven tanulni, támogatásban részesül (ingyenes szállítás, koszt, kollégium).
Pozitív diszkriminációt alkalmaznak a kisebbségi óvodák, iskolák alapfinanszírozása tekintetében, ami azt jelenti, hogy a többségi intézményekhez képest emelt fejkvótát biztosítanak ezeknek, figyelembe veszik a nyelvi, földrajzi elszigeteltséget, valamint az esetleges alacsony diáklétszámot. A törvény lehetőséget biztosít önálló karok, tanulmányi vonalak létrehozására a nemzeti kisebbségek számára. A jogszabály minden szinten, beleértve a doktori fokozatot is, garantálja az anyanyelvű képzést a kisebbségek számára. A fejkvóta szerinti alapfinanszírozást az állam biztosítja a közoktatás minden szintjén, ellenben a felekezeti és magánoktatásban csak a tízosztályos kötelező szintig biztosítja.
Románoktatás idegen nyelvként
honline, 2010. ktüber 29.
Ha az ellenzéknek nem sikerül benyújtania a beígért újabb bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, jövő héten elfogadottnak tekinthető az az oktatási törvénytervezet, amelyért tegnap vállalt felelősséget a Boc-kabinet. Ugyan a jogszabálycsomag számos kedvező pontot tartalmaz a kisebbségek számára, a pedagógusok közül sokan szkeptikusan fogadják a tervezetet.
Vegyes érzelmekkel fogadta csütörtökön a pedagógustársadalom a romániai közoktatás és felsőoktatás mélyreható reformját célul kitűző jogszabályokat. A román kormány gyorsított eljárással, úgynevezett felelősségvállalással terjesztette a parlament elé az oktatási törvénycsomagot, ami miatt különben az ellenzék újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását ígérte a kabinet ellen.
A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció – amely a független és a nemzeti kisebbségeket képviselő honatyák támogatását is élvezi a parlamentben – főként az RMDSZ nyomására határozott úgy, hogy felelősséget vállal a törvénytervezetért. A gyorsított eljárás ugyanis azt jelenti, hogy a jogszabályról nem tartanak parlamenti vitát. Automatikusan elfogadottnak tekinthető a tervezet, ha az ellenzék a háromnapos határidőn belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Amennyiben megteszi, a parlament bizalmi szavazást tart. Így a törvény elfogadását az ellenzék csak a kormány leváltásával akadályozhatja meg.
A lapunk által megkérdezett tanárok jelentős része azonban nem emiatt aggódik. Mint többen fogalmaztak, félő, hogy ez a reform is ugyanolyan holtvágányra fut, mint a korábbiak – eddig ugyanis valahányszor miniszterváltás történt a tanügyi tárca élén, az új vezető mindig reformot akart. Ráadásul, vélik sokan a tanárok közül, a szerkezeti és működési újítások csak rontani fogják majd az oktatás színvonalát.
Optimistábban tekint viszont a törvénycsomagra Ferencz Salamon Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője, aki lapunknak úgy fogalmazott, a tanügyi rendszernek mindenképpen reformra van szüksége, ezért is támogatja ebben a formában. „Szerintem az utóbbi tíz év törvénytervezetei közül ez a legjobb, és valószínűleg emiatt meg a kisebbségek számára kedvező kérdések miatt is próbálják olyan sokan megakadályozni az elfogadását" – mondta a főtanfelügyelő, hozzátéve, ha mi ellene sztrájkolunk, kisebbségi szempontból egy jó ellen, egy húszéves óhajunk ellen foglalunk állást.
A törvénycsomag ugyanis többek között tartalmazza, hogy a kisebbségek végig anyanyelvükön tanulhassák ezentúl a földrajzot és a történelmet, valamint hogy a román nyelvet és irodalmat ne a román anyanyelvű diákok számára készült tanterv alapján kelljen elsajátítaniuk. Király András oktatási államtitkár szerint a minisztériumban már dolgozik egy bizottság a kisebbségeknek oktatandó új román tanterven, és reméli, a következő tanévben már eszerint megírt tankönyvet kapnak azok, akik akkor lépnek be egy-egy oktatási szakaszba – vagyis az elsősök, az ötödikesek és a tizedik osztályosok. A következő tanévtől alkalmazandó oktatási törvénycsomag várhatóan gyökeresen megreformálja a felsőoktatást, de főként a közoktatást, amelynek szervezésében az új törvény szerint nagyobb szerepet kaphatnak az önkormányzatok, a szülők és az iskolák.
A kormány visszaállítja a szakiskolákat, pontosabban újra létrehozza a szakiskolai hálózatot, amelyet a korábbi, Andronescu-féle törvényben megszüntettek. Az általános iskola, ahogy az már ismert, elsőtől kilencedik osztályig tart majd, utána szakiskola, szaklíceum és líceum között lehet választani. A középiskola hároméves lesz, a szaklíceum pedig négyéves.
Kötő József képviselő szerint a törvény a román oktatás reformját garantálja részben azzal, hogy decentralizálja az iskolákat. Így várhatóan a következő tanévtől az iskolák működését a vezetőtanácsok irányítják. „A versenyvizsgákat például, mind az igazgató, mind a tanári tisztségre, a vezetőtanácsok fogják meghirdetni és megtartani. Ezenkívül a vezetőtanács határozza meg az iskola költségvetését, és a vezetőtanács alakítja ki az iskola profilját is" – nyilatkozta tegnap Kötő, aki szerint az új tanügyi törvény alapján majd az iskoláknak évenként értékelniük kell a tevékenységüket, és az értékelés is beleszámít majd a fejkvóta-mértékbe. Az RMDSZ-es politikus úgy véli, az új oktatási rendszer miatt az iskolák kénytelenek lesznek egymással versengeni, és ezáltal javulhat majd az oktatás színvonala.
ERDÉLY
BBTE: rivalizálás a magyar feliratokért
Krónika, 2010. október 28. – Rostás Szabolcs
Versenyt fut egymással a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar szimbolikájának megteremtéséért az intézmény magyar tagozata és az önálló állami magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). Miközben a BBTE magyar tagozatának vezetősége diplomáciai sikerként és előrelépésként könyveli el, hogy csütörtökön sikerült elhelyezni a Bolyai Egyetem rektorainak arcdomborművét a meglévő román rektorok képei mellett, „aktív polgári engedetlenségi akciója" keretében a BKB pénzdíjat és jutalmat ajánlott fel azoknak, akik különböző magyar feliratú táblákat helyeznek el az egyetem épületében.
A kincses városi felsőoktatási intézmény rektori hivatalának folyosóján csütörtökön elhelyezték az 1959-ben beolvasztott Bolyai Egyetem rektorainak arcdomborművét is a meglévő román rektorok képei mellé, miután az egyetem magyar tagozata többször sérelmezte, hogy csak az intézet román rektorainak állítanak emléket a Farkas utcai arcképcsarnokban. A BBTE vezetőségével folytatott tárgyalások nyomán Csőgör Lajos orvostudós (1945 és 1948 között töltötte be a rektori tisztséget), Balogh Edgár publicista és kisebbségpolitikus (1948–1949), Nagy István író (1950–1952), Bányai László történész, kisebbségpolitikus (1952–1956) és Takács Lajos (1956–1959) gipszdomborműves arcmását az egyetem készítette el fényképek alapján. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint a magyar tagozat régebbi, nem kiemelt prioritású, de fontos kérése teljesült az arcképek felszerelése révén, amelyet a szimbolikus elemekről szóló korábbi tárgyalások során tisztáztak a román tagozattal és Andrei Marga rektorral.
„Abban egyeztünk meg, hogy a rektori hivatal folyosóján a legközelebbi tatarozáskor bontjuk meg a román rektorok domborművének időrendi sorát, és a Bolyai Egyetem rektorai is méltó helyükre kerülnek ebben a sorrendben. Nos, ennek most jött el az ideje, mert újrafestették a falakat. Az akciót nem hoztuk nyilvánosságra, mert nem akartuk, hogy a korábbiakhoz hasonlóan xenofób románok fellépése tántorítsa el az egyetemet, de főleg azt nem, hogy az egyetem magyar tagozata normalizálásában ellenérdekelt agitációs magyar csoport bizonytalanítsa el a helyzetet, mint pár évvel ezelőtt. A következőkben folytatjuk azt az akciósorozatot is, amely folyamán az egyes épületekben tudós magyar elődökről elnevezett amfiteátrumokat avatunk" – nyilatkozta a magyar tagozat vezetője.
Ezzel egy időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság – Magyari Tivadar vélhetően a szervezetre utalt az „agitációs csoport" emlegetésekor – ugyancsak csütörtökön „aktív polgári engedetlenségi akciót" hirdetett a BBTE magyar feliratozása érdekében. „A Babeş–Bolyai Tudományegyetem multikulturálisként határozza meg önmagát, de magyar feliratokat csak mutatóba tűr meg a falain. A magyar akadémiai közösséget fejlődésében akadályozzák, és nyelvi jogaiban súlyosan megsértik" – szerepel a bizottság elnökségének felhívásában, amelyből kiderül: a szervezet pénzdíjat és különböző jutalmat ad azoknak, akik elhelyezik a BKB által elkészített magyar feliratokat az egyetem épületében. A BKB kolozsvári irodájában igényelhető táblák elhelyezéséről a vállalkozó szellemű jelentkezőknek fényképfelvételt kell készíteniük.
Első díj (50 euró és egy kétszemélyes sétarepülés a Dunakanyar fölött) jár például azért, ha valaki a BBTE főépületének kapusfülkéjétől jobbra elhelyezkedő „Informaţii" felirat alá magyar feliratot helyez el. Második díjból (40-40 euró, továbbá tetszés szerint egy kétszemélyes gyertyafényes vacsora vagy két rövid sétarepülés) kettőt osztanak ki azoknak, akik egy-egy aranyszínű „Fumatul oprit!" felirat alá elhelyezik annak magyar megfelelőjét bárhol a BBTE főépületében, harmadik díjból (30-30 euró és egy-egy uszodai merülés könnyűbúvár-felszerelésben) pedig hármat osztanak ki azoknak, akik egy-egy ezüstszínű „Fumatul oprit!" felirat alá elhelyezik annak magyar megfelelőjét a BBTE bármely épületében, és a felirat legalább félórán át a helyén marad.
A BKB különben vállalja, hogy nemzetközi gyűjtést szervez, ha valakit pénzbüntetésre ítélnének a történtek miatt, ugyanakkor a lehetséges retorziókra tekintettel nem ajánlja a felhívásban való részvételt a BBTE hallgatóinak. A Krónika kérdésére, miszerint nem minősíthető-e törvénytelenségre, kihágásra való felbujtásnak az akció, a BKB elnökségének egyik, neve elhallgatását kérő tagja úgy fogalmazott: „Európa egyetlen nemzeti kisebbségének sem sikerült kivívnia jogait kéremszépenre". Mint ismeretes, Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a BBTE egykori oktatóit – a BKB alelnökeit – 2006-ban éppen a magyar feliratok elhelyezése miatt zárták ki a kolozsvári felsőoktatási intézmény tanári karából.
Fizetett polgári engedetlenségre szólít a Bolyai Kezdeményező Bizottság
Krónika, 2010. október 28.
Felhívást tett közzé a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar feliratozása érdekében. A felhívást 18 év fölötti, magyarul és románul is beszélő magánszemélyek részére írták ki, akik díjazás ellenében vállalhatják el a BKB által elkészített magyar feliratok elhelyezését.
A BKB felhívása szerint a BBTE multikulturálisként határozza meg önmagát, de magyar feliratokat csak mutatóba tűr meg a falain. Úgy vélik, a magyar akadémiai közösséget fejlődésében akadályozzák, és nyelvi jogaiban súlyosan megsértik.
A BKB célja az, hogy egy polgári engedetlenségi akció révén ismételten fölhívja a figyelmet a BBTE-n uralkodó, szerinte tarthatatlan állapotokra. Ezért magánszemélyeket szeretnének mozgósítani a magyar feliratok kihelyezésére, amit jutalmazni fognak.
Az érdeklődők a BKB kolozsvári irodájában igényelhetnek kihelyezendő magyar feliratokat. A táblákat egy kis összegű letéti díj ellenében lehet fölvenni, amelyet a táblák kihelyezése után visszaadnak. A felhívás a táblák elfogyásáig érvényes. A pénzjutalmakat Molnár Zsolt genfi fizikus, a különdíjakat pedig Szilágyi Endre oktatópilóta, a Galathea Búvárközpont illetve a Mátyáskert Étterem ajánlotta föl. A vállalt tevékenység elvégzéséről fényképfelvételt kell készíteni, melynek hitelességét a BKB munkatársai helyszíni szemlével ellenőrzik.
Első díj - vagyis 50 euro és egy kétszemélyes sétarepülés a Dunakanyar fölött - jár azért, ha valaki a BBTE főépületének kapusfülkéjétől jobbra elhelyezkedő „Informatii" felirat alá magyar feliratot helyez el úgy, hogy azt ne lehessen nyom nélkül eltávolítani.
Második díjból kettőt osztanak ki azoknak a személyeknek, akik egy-egy arany színű „Fumatul oprit!" felirat alá elhelyezik annak magyar megfelelőjét, bárhol a BBTE főépületében, úgy, hogy azt ne lehessen nyom nélkül eltávolítani. Jutalmuk 40-40 EUR, továbbá választhatnak egy kétszemélyes gyertyafényes vacsora, illetve két rövid sétarepülés között.
Harmadik díjból - 30-30 EUR és egy-egy uszodai merülés könnyűbúvár felszerelésben - hármat osztunk ki azoknak a személyeknek akik egy-egy ezüst színű „Fumatul oprit!" felirat alá elhelyezik annak magyar megfelelőjét a BBTE bármely épületében, és a felirat legalább egy fél órán át a helyén marad.
A BKB szerint amennyiben valakit pénzbüntetésre ítélnének, nemzetközi gyűjtést szerveznek a támogatására. Tekintettel a lehetséges retorziókra, a felhívásban való részvételt nem ajánják a BBTE hallgatóinak.
MAGYARORSZÁG
Borbély-vizit Budapesten
Magyarország támogatja Románia mielőbbi belépését a schengeni övezetbe
Új Magyar Szó, 2010. október 29.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után. Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után. Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van.
Borbély László emellett szintén történelmi jelentőségűnek nevezte a romániai tanügyi törvény következő napokban várható elfogadását, amelynek révén az erdélyi magyarság anyanyelven történő teljes körű oktatása valósulhat meg.
A magyar kormány képviselője megköszönte Romániának a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításra felajánlott jelentős támogatást. Németh Zsolt szerint a korábbi esetekhez hasonlóan ez a legutóbbi tragédia is azt mutatja: a két ország között magas fokú érzékenység alakult ki az egymás problémáiban való segítségnyújtás területén.
Borbély emlékeztetett arra: a román kormány korábban egy külön alap létrehozását kérte Brüsszeltől annak érdekében, hogy hasonló katasztrófák esetén azonnali segítséget kaphassanak az érintett tagországok. A két politikus egyaránt kiemelkedő fontosságúnak nevezte az országaik által közösen indított Duna-stratégiát, amely elmondásuk alapján újfajta makroregionális építkezést biztosíthat a folyó mentén. Németh Zsolt megjegyezte továbbá, hogy Románia rendkívül empatikusan fogadta a határon túli magyarok kedvezményes honosításának lehetőségét.
Biztatóak a magyar–román környezetvédelmi kapcsolatok
A jövőre nézve is biztatóak a magyar–román környezetvédelmi kapcsolatok – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azután, hogy tegnap megbeszéléseket folytatott Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszterrel Budapesten. Fazekas megköszönte Romániának a magyarországi iszapkatasztrófa következményeinek elhárításához nyújtott eddigi segítségét, továbbá a mostani adományt.
Románia ugyanis 250 ezer porálarcot adományozott a katasztrófa után Magyarországnak, amit a romániai miniszter tegnap személyesen adott át Devecser és Kolontár térségében. Borbély is megköszönte magyar kollégájának az iszapkatasztrófáról adott napi rendszeres tájékoztatást, aminek jelentős szerep volt a romániai közvélemény korrekt tájékoztatásában. A katasztrófának nincs a határon átnyúló hatása – szögezte le Borbély.
Németh sürgeti Románia mielőbbi schengeni csatlakozását
MTI, 2010. október 28.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Borbély László román környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után.
Németh hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van.
Borbély emellett szintén történelmi jelentőségűnek nevezte a román tanügyi törvény következő napokban várható elfogadását, amelynek révén az erdélyi magyarság anyanyelven történő teljes körű oktatása valósulhat meg.
A magyar kormány képviselője megköszönte Romániának a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításra felajánlott jelentős támogatást. Németh szerint a korábbi esetekhez hasonlóan ez a legutóbbi tragédia is azt mutatja: a két ország között magas fokú érzékenység alakult ki az egymás problémáiban való segítségnyújtás területén.
Borbély emlékeztetett arra: a román kormány korábban egy külön alap létrehozását kérte Brüsszeltől annak érdekében, hogy hasonló katasztrófák esetén azonnali segítséget kaphassanak az érintett tagországok. A két politikus egyaránt kiemelkedő fontosságúnak nevezte az országaik által közösen indított Duna-stratégiát, amely elmondásuk alapján újfajta makroregionális építkezést biztosíthat a folyó mentén. Németh megjegyezte továbbá, hogy Románia rendkívül empatikusan fogadta a határon túli magyarok kedvezményes honosításának lehetőségét.
Negyedmillió álarc
A jövőre nézve is bíztatóak a magyar-román környezetvédelmi kapcsolatok - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azután, hogy csütörtökön megbeszéléseket folytatott Borbély László román környezetvédelmi és erdészeti miniszterrel Budapesten. Fazekas Sándor megköszönte Romániának a magyarországi iszapkatasztrófa következményeinek elhárításához nyújtott eddigi segítségét, továbbá a mostani adományt. Románia ugyanis 250 ezer porálarcot adományozott a katasztrófa miatt Magyarországnak, amit a romániai miniszter csütörtökön személyesen ad át Devecser és Kolontár térségében.
Borbély László is megköszönte magyar kollégájának az iszapkatasztrófáról adott napi rendszeres tájékoztatást, aminek jelentős szerep volt a romániai közvélemény korrekt tájékoztatásában. A katasztrófának nincs a határon átnyúló hatása - szögezte le a figyelmet a romániai miniszter.
Schengen: magyar támogatás
Krónika, 2010. október 29.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia mielőbb csatlakozzék a schengeni egyezményhez – jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár csütörtökön a Borbély László román környezetvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a két ország közötti határellenőrzés megszüntetése a magyarság elmúlt száz évének kiemelkedő eseménye lesz, megvalósulására pedig már Magyarország soros európai uniós elnöksége alatt, vagyis a jövő év első felében is reális esély van. Borbély László emellett szintén történelmi jelentőségűnek nevezte a román tanügyi törvény várható elfogadását, amelynek révén az erdélyi magyarság anyanyelven történő teljes körű oktatása valósulhat meg.
A magyar kormány képviselője megköszönte Romániának a vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállításra felajánlott jelentős támogatást. Németh Zsolt szerint ez a tragédia is azt mutatja: a két ország között magas fokú érzékenység alakult ki az egymás problémáiban való segítségnyújtás terén. Borbély László emlékeztetett arra: a román kormány korábban egy külön alap létrehozását kérte Brüszszeltől annak érdekében, hogy hasonló katasztrófák esetén azonnali segítséget kaphassanak az érintett tagországok.
A két politikus kiemelkedő fontosságúnak nevezte a közösen indított Duna-stratégiát, amely újfajta makroregionális építkezést biztosíthat a folyó mentén. Németh megjegyezte továbbá, hogy Románia rendkívül empatikusan fogadta a határon túli magyarok kedvezményes honosításának lehetőségét.
KÁRPÁT-MEDENCE
Kovács mozgósítana és megvédené az ukrán eredményeket
Magyar Nemzet, 2010. október 28.
A négy évvel ezelőttinél jobb eredményben bízik Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az október 31-i ukrajnai helyhatósági választáson.
Meglepő eredményt hozott a közelgő ukrán önkormányzati választás előtti közvéleménykutatás, amelynek keretében 2000 embert kérdezett meg két civil szervezet, a Demokratikus Kezdeményezés Alap és az OPORA A megkérdezettek mindössze 8,5 százaléka gondolja úgy, hogy az október 31-i választás tisztességes lesz. A többség jogsértésekre számít, ám arról megoszlanak a vélemények, hogy ezek érdemben befolyásolják-e majd az eredményeket. Sokan úgy nyilatkoztak, hogy önmaguk is hajlandók részt venni a jogsértésekben, hiszen a válaszadók egyötöde arra készül, hogy eladja a szavazatát, annak, aki a legtöbbet kínálja fel érte. A szavazatukat áruba bocsátók többsége szerint 500 hrivnya, azaz körülbelül 12 ezer forint egy elfogadható ajánlat lenne voksukért. Ez az ukrajnai átlagkereset körülbelül egyötödének felel meg. A válaszadók azért szeretnék érékesíteni szavazatukat, mert nehéz anyagi helyzetben vannak, és nem igazán látnak különbséget a jelöltek között. (A kutatást az ELTE TTK hírlevele ismertette)
Kovács Miklós csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kárpátaljai magyarság szempontjából a fő választás a helyhatósági, a 3 százalékos parlamenti küszöböt ugyanis a 150 ezres magyar kisebbség csak magyar voksokkal nem tudja átlépni a 46 milliós országban. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: az október 31-i választások tétje, hogy sikerül-e megállítani és visszafordítani azt a 2006-ban megtapasztalt tendenciát, hogy a magyarok viszonylag kis számban mentek el szavazni, és voksaik majdnem felét ukrán pártok kapták.
Felidézte, hogy 2006-ban a megyei tanácsokban átlépték a háromszázalékos küszöböt, most azonban ennél jobban szeretnének szerepelni; legalább 40-50 ezer szavazatot remél. (Ukrajnában vegyes választási rendszer van, a megyei és járási tanácsokba a képviselők felét listán választják, másik felét egyéniben.) A KMKSZ elnöke kitért arra is, hogy a mozgósítás során nagyon komoly munkát végeztek, ezután pedig az a feladat, hogy megfigyelőként „megvédjék az eredményeket", Ukrajnában ugyanis elég gyakori, hogy „direktben elcsalják az eredményeket". (Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes október 11-én jelentette be: felkérték a külügyi bizottságot, hogy küldjön megfigyelőcsoportot az október 31-i ukrajnai önkormányzati választásokra. Így javulhatnak a garanciái annak, hogy a választás tiszta legyen – mondta akkor.)
Kovács Miklós beszélt arról is, hogy Ukrajnában a magyar szavazók annak van kitéve, hogy az államhatalmi szervek a kezükben lévő eszközökkel manipulálják őket, az ukrán pártok pedig direkt szavazatvásárlást alkalmaznak. „Ezzel szemben kell elérnünk, hogy a magyar pártra szavazzanak az itt élő magyarok" – emelte ki.
November 5-én hat év után ülésezik a MÁÉRT
Felvidék.ma, 2010. október 28.
A magyar kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök november 5-ére összehívta Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amelyen minden bizonnyal szóba kerül majd a kettős állampolgárság ügye és a külhoni magyarok szavazati joga is.
A Magyar Állandó Értekezlet 1998 novemberében az előző Fidesz-kormány idejében kormányhatározattal létrejött tanácsadói és végrehajtás-technikai, politikai testület. Ezzel a döntéssel a Horn -kormány alatt 1996-ban először megtartott magyar-magyar csúcsértekezlet intézményesült. Tagjai a magyarországi parlamenti pártok és olyan kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői, amelyek az adott országokban parlamenti vagy regionális – közlegitimitást élvező – képviselettel rendelkeznek. A MÁÉRT-nak a kormányhatározat szerint léteznek szakmai bizottságai is. A 2002-ben megtörtént kormányváltás után megváltozott a MÁÉRT jellege. Ettől kezdve nem a kormánynak a nemzetpolitikai elképzeléseit alakító testületeként működik, hanem a kormány elképzeléseit hivatott közvetíteni az érintettek felé. A jogosult résztvevők köre is megváltozott mivel a részvételi jogosultság nem a képviseleti legitimitástól függ, hanem a pártpolitikától. A szakmai bizottságok egy ideig még esetlegesen működtek.
A MÁÉRT utolsó ülésére 2004. november 11-én került sor. Az ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök konfliktusba került a határon túli magyar vezetőkkel a kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazás miatt, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.
A 2004. december 5-i népszavazás után, Kasza József szabadkai politikus kezdeményezésére, 2005. január 7-én a MÁÉRT határon túli tagjainak részvételével – és a magyarországi parlamenti pártok mellőzésével – megalakult Szabadkán a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) azaz a „kis-MÁÉRT". Ez az egyértelműen politikai okból alakult találkozási és vitafórum részint a MÁÉRT csődje miatt megfeneklett eszmecsere folyamatosságát volt hivatott szolgálni. Összehívására az okot mindenkor „a határon túli magyarság és a nemzet közös ügye" teremti meg. A HTMSZF soron következő ülését június 12-én tartotta Bécsben, ahol a MÁÉRT kárpát-medencei határon túli tagjai felvették a fórum teljes jogú tagjai sorába a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét, az Észak-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetségét, a Latin-amerikai Magyarok Országos Szervezeteinek Szövetségét. E tagfelvétellel a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma a világ magyarságának legátfogóbb keretévé vált. A kis-MÁÉRT legutóbbi, és talán utolsó ülésére Pécsett került sor a trianoni békediktátum 90. évfordulójára emlékezve.
Az Orbán-kormány közel hat évnyi mellőzés után hívta össze újra a MÁÉRT-et. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján, Gödöllőn már bejelentette, hogy július 19-e előtt összehívják a Magyar Állandó Értekezletet, erre mégsem került sor. Semjén Zsolt július elején levélben fordult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) eddigi résztvevőihez azzal a kérdéssel, szükségesnek tartanak-e változtatásokat a szervezetnél, és ha igen, milyen jellegűeket. A legszélesebb nemzeti együttműködési rendszerében az a helyes, ha az összehívás előtt megkérdezik a MÁÉRT-ben valaha résztvevő szervezeteket, hogy ők hogyan látják, milyen szervezeti változtatásokat szükséges végrehajtani - mondta akkor Semjén.
A MÁÉRT-nek megvan a világos statútuma, magyar pártok, politikai szervezetek vesznek részt benne, ez a magyar szervezetek fóruma. Aki részt akar venni benne, annak el kell fogadni a MÁÉRT statútumát, amely szerint a szervezetnek azok lehetnek tagjai, akik önmagukat magyarként definiálják - szögezte le Semjén Zsolt, a KDNP elnöke arra a felvetésre még június végén, a szlovákiai parlamenti választások után, hogy meghívják-e a MÁÉRT ülésére a Bugár Béla által alapított Most-Híd pártot. A Most-Híd elnöke erre úgy válaszolt: a párt a választóknak akar bizonyítani, nem a magyar politikának. „Egy párt nem attól válik ilyenné vagy olyanná, hogy mit bizonygat, hanem attól, hogy mit cselekszik. Mi a választóinknak akarunk bizonyítani, nem Semjén Zsoltnak, és nem Magyarországnak" – szögezte le Bugár. Megjegyezte, a Híd nem vazallusa egyetlen magyarországi és szlovákiai pártnak sem. „A labda Magyarországon pattog. Mi nem fogunk bizonygatni semmit,
nekik kell dönteniük arról, hogy akarnak-e tisztességes partneri kapcsolatot a Híddal vagy nem" - mondta a pártelnök.
Információink szerint Szlovákiából csak a Magyar Koalíció Pártja kapott meghívást a Magyar Állandó Értekezlet november 5-i ülésére.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Kompromisszumkeresés jegyében kezdődött az EU-csúcs
MTI, 2010. október 28. 18:00
A kompromisszumkeresés jegyében kezdtek kétnapos csúcstalálkozót csütörtökön Brüsszelben az EU-országok állam-, illetve kormányfői, akik egyelőre nagyon különböző módokon látják javíthatónak az euróövezet stabilitását, a további gazdasági-pénzügyi válságok elkerülésének, illetve kezelésének lehetőségeit.
A brüsszeli tanácskozás - mondhatni - Deauville árnyékában zajlik: e francia tengerparti üdülőhelyen a minap Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár azzal a közös javaslattal állt elő, hogy az idült adóssághalmozó tagállamokat akár az uniós szavazati jog átmeneti megvonásával is lehessen sújtani, amihez azonban módosítani kellene az EU alapszerződését.
A gondolat sok tagállam részéről éles elutasításban részesült. Értesülések szerint a Sarkozy-Merkel javaslat a jobbközép irányzatú európai párt-, illetve állami vezetőknek az EU-csúcs előtt tartott külön néppárti értekezletén sem kapta meg a szükséges többséget. Az európai szocialisták eleve a gondolat ellen foglaltak állást. "Rossz gondolat, rossz időben" mondta Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának elnöke, volt dán kormányfő.
Abban azonban az EU-csúcs összes részvevője egyetért, hogy valamilyen hosszabb távú mechanizmust ki kell alakítani a további esetleges válságok kivédésére. A görög fizetési krízis miatt kidolgozott átmeneti pénzügyi intézkedéscsomag érvénye ugyanis 2013-ban lejár.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság - a legfőbb uniós végrehajtó testület - elnöke így nyilatkozott: most nem lehet teljes egyetértést kialakítani olyan szerződésmódosítás mellett, amely lehetővé tenné a közös pénzügyi szabályokat tartósan megsértő euróövezeti országok szavazati jogának csökkentését.
Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök szerint a jelenlegi ideiglenes helyett szükség van állandó pénzügyi válságkezelési mechanizmusra, de azt még tovább kell vizsgálni, kell-e ehhez változtatni az alapszerződésen. Mark Rutte, Hollandia új miniszterelnöke úgy vélte, az állandó válságkezelési mechanizmusnál most sokkal sürgősebb, hogy mielőbb bevezessék a már elhatározott reformlépéseket. Finn részről ugyanakkor Jyrki Katainen pénzügyminiszter azt mondta, hogy Helsinki "meghatározott feltételek megléte esetén" nem zárkózna el az alapszerződés módosításától.
EP-képviselők: példátlan az EU-ban a Fidesz alkotmánymódosító javaslata
MTI, 2010. október 27. 13:22
Az Európai Unió tagállamaiban példa nélküli a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja által kedden előterjesztett, az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő alkotmánymódosítás - állította Brüsszelben kiadott közleményében az MSZP európai parlamenti delegációja.
"Mértékadó európai politikusok megdöbbenéssel fogadták a kezdeményezést, amely megcsúfolja a jogállamiságot, és a Fidesz korlátlan politikai hatalmának eszközévé degradálja az Alkotmányt. A Fidesz ezzel a kezdeményezéssel a pluralista demokráciákra jellemző hatalmi fékek és egyensúlyok rendszerét teljes mértékben felszámolta" - áll a közleményben.
"A magyar állampolgárok végleg kiszolgáltatottá váltak a Fidesz túlhatalmával szemben. Amennyiben a kormány a jövőben a lakosságot sújtó intézkedéseket, például gazdasági megszorításokat kezdeményez, az ellen semmilyen törvényes eszközzel nem lehet szót emelni, a kormányzati cselekvés ellenőrzésére nincs mód" - szögezte le Tabajdi Csaba, a delegáció vezetője.
A közlemény szerint "a Fidesz korábban az Alkotmánybíróság döntése nyomán a költségvetést érintő szociális népszavazással megalapozta a mostani túlhatalmát. Ezáltal megakadályozta a nagy társadalmi ellátórendszerek elkerülhetetlen reformját. A párt kétszínűségét mutatja, hogy most viszont hatalmi pozícióból korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét és szűkíti a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás eszközeit. Kivesz a rendszerből egy megkerülhetetlenül fontos hatalmi ellensúlyt, a végső alkotmányos biztosítékot."
Az EP-delegáció "az európai normák védelmében" felszólította a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját, hogy "haladéktalanul vonja vissza az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörét, illetve a népszavazásból kizárt témák körét érintő alkotmánymódosítást".
"Egyben felszólítjuk a Fidesz európai parlamenti képviselőit, hogy tájékoztassák otthoni képviselőtársaikat a minimális európai normákról és elvárásokról" - áll közleményben.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Kétnyelvű gyermekek – Hol hibáznak a szülők?
Nyugati Jelen, 2010. október 29. – Sólya R. Emília
Egyre több gyermek születik vegyes házasságban (melyben a szülők anyanyelve különbözik), ezért a kétnyelvűséggel kapcsolatos kérdések, problémák örökzöld jellegűek.
A két- vagy többnyelvűség nem új keletű dolog tehát, a globalizáció hatására sok gyermek már egészen kicsi kora óta egy olyan környezetbe kényszerül, ahol a család tagjaival egyszerre két, sőt három (vagy akár több) nyelvet is beszélhet. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan kezdjük el a nyelvtanítást, hisz a rendszertelenség, az oda nem figyelés komoly beszédzavarokat, sőt kognitív problémákat válthat ki a gyermek fejlődése során.
Rengeteg tévhit és elmélet kering a téma körül, mi szakemberektől kértünk véleményt. Barna Beáta aradi logopédussal elsősorban a megye magyar gyermekeiről beszélgettek, de a kétnyelvűségről általában is érdekes, sokak számára remélhetően hasznos válaszokat kaptak a Nyugati Jelen munkatársai. „Nagyon sok vita folyik arról, hogy milyen mértékben befolyásolja a gyermek kognitív képességeit a kétnyelvűség. A '80-as években a szakemberek azt gondolták, hogy ez rossz hatással van mindkét nyelvre. Később, az új elméletek ezt megcáfolták, és mára már azt tartják, hogy a kétnyelvűség igenis fejleszti a gyermek kognitív képességeit. A szakemberek azt mondják: a két- vagy többnyelvű gyermek hamarabb jut el a szótagoláshoz és a szó hangtani elválasztásához. Előfordulhat azonban, hogy ezek a gyerekek később kezdenek el beszélni, de ez nem szabály. Szerintem a mi társadalmunk is el fog jutni arra a szintre, amikor ez az állapot normálisnak tűnik majd, hisz egyre több a vegyes házasság".
Az Arad megyei magyar gyermekek beszédproblémáinak az orvoslásával foglalkozó, elmondása szerint a tanügyben egyedülálló magyar logopédus egyébként az aradi Kincskereső Óvoda szakembere. Rengeteg olyan gyermekkel foglalkozik, akiknek szülei különböző (pl. magyar–román) anyanyelvűek, de olyanokat is ismer, akiknél a szülők egy harmadik nyelvvel (angollal, némettel stb.) is próbálkoztak. „A legsúlyosabb probléma, mikor a gyermek maga sem tudja, melyik az anyanyelve. A kétnyelvűségre nevelés elsősorban a családból indul. Ha az anyuka magyar például, akkor végig magyarul kell szólnia a gyermekhez. A román anyanyelvű apukának pedig következetesen románul. Ezt nem szabad felcserélni, mert a gyereket összezavarja. Ez lenne az ideális, mert akkor a gyermek tudni fogja, hogy kivel milyen nyelvet használhat. Ezt azonban nagyon kevés szülő tartja be. A szülők nagyon sokszor hibáznak. Találkoztam olyan esettel is például, hogy a gyermekkel otthon románul beszéltek, de magyar óvodába íratták, hogy megtanulja a magyar nyelvet. Mert hasznára válhat. Igen ám, de otthon egyik szülő sem beszélt vele magyarul. A gyermek ilyen esetben eljuthat arra a szintre, hogy mindent megért magyarul, de nem fog akarni megszólalni, ha otthon senki nem beszél vele ezen a nyelven" – mondta Beáta, aki szerint egy másik igen gyakori probléma, amikor a gyermek egyik nyelvet sem beszéli tökéletesen, hanem „kitalál" magának egy harmadikat (pl. a román és a magyar keveredéséből) amiről azt hiszi, egy különálló nyelv. Ez is azért van, mert a szülők nem következetesek. „Általános hit az, hogy a gyermekek fogékonyak a nyelvekre. Ez is relatív. Vannak, akik egyszerre két-három nyelvet is megtanulnak gond nélkül, másoknál a kétnyelvűség akár dadogáshoz is vezethet. De ez is vitatható, hisz ahol dadogás van, ott lehetnek más családi problémák is a háttérben".
S hogy mire kell odafigyelniük a vegyes házasságban élő szülőknek egy új jövevény érkezésekor? Mikortól kell elkezdeni a nyelvtanítást? Hogyan beszéljenek a gyermekkel? Beáta szerint a kétnyelvű családok jól gondolják meg, hogy melyik a domináns nyelv. Ha a gyermekkel az anyuka van többet egyedül, az rendszerint az anyanyelvén fog hozzá szólni és a gyermek azt fogja elsőnek elsajátítani. Ha a vegyes házasságban beszélt két nyelven kívül egy harmadikat is meg szeretnének tanítani a gyermekkel (pl. egy román anyuka és egy magyar apuka német óvodába íratja a gyermeket), azt csak akkor érdemes, ha a családban van még egy személy, aki ezen a nyelven képes következetesen beszélni az aprósággal. A kétnyelvűség helytelen gyakorlása mindkét nyelv rovására mehet, ha a szülők nem képesek kézben tartani a problémát, illetve szükség esetén nem fordulnak szakemberhez.
A Kincskereső Óvodában egy román anyanyelvű anyukával is találkoztunk. A hölgy – akinek a férje magyar nemzetiségű – két kisgyermekét magyar óvodába íratta. Elmondása szerint a férjével úgy gondolta, a gyermekek hasznára válhat, ha kicsi korukban megtanulják a magyart. „Úgy gondoltam, ha a férjem jól beszél egy másik nyelvet, kár lenne, ha a gyermekeket csak románra tanítanánk. Ez csak egy pluszt adhat nekik. Mi ezt egy pszichológussal is megbeszéltük előtte, és kikértük a szakember véleményét. Nálunk otthon mindenki a saját nyelvén beszél a gyermekekkel, és így nem zavarjuk össze őket" – mondta az anyuka.
Az ovi angol nyelvtanára, Fekete Karolina két gyermeket nevel. A nagyobbik óvodás, a másik még egészen pici. Magyar anyanyelvű férjével mindketten Amerikában járták ki az egyetemet és tökéletes az angol nyelvtudásuk, ezért amikor megjött az első kis jövevény úgy gondolták, a gyermeknek hasznára válhat, ha megtanulja az angolt is. Saját bevallása szerint azonban ott hibáztak, hogy nem beszéltek vele kezdettől fogva angolul, csupán magyarul. A gyermek így csak magyarul tanult meg. Most már bánják, viszont tekintve, hogy Romániában élnek, előbb a román nyelvet szeretnék megtaníttatni a gyermekkel. „Ha a gyermek nincs olyan közegben, nem fogja megtanulni az adott nyelvet. Szerintem a vegyes házasságokban a gyermekek különösebb megerőltetés nélkül tanulhatják meg a szüleik nyelvét. De csak akkor, ha mindegyik a saját nyelvén szól hozzá. Több nyelven megtanítani a gyermeket az egy feladat! Nekünk például most külön erőfeszítés lesz, hogy megtanuljon románul, majd pedig angolul. És annak se vagyok a híve, hogy a gyerek a tévéből tanulja meg a nyelvet. Hisz hány órát kellene ahhoz a tévé előtt töltenie?"
|
