|
EMNT
Szükséges egy új magyar párt Romániában? – Az EMNP céljai
MTV, Ma reggel, 2011. április 16.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy jó-e ha egy harmadik magyar párt is alakulna Romániában, azaz a Magyar Nemzeti Tanács alakulna át Néppárttá. Innen fogva három politikai erő lenne a magyarok képviseletében, a tét pedig az lenne, hogy a következő parlamenti és önkormányzati választásokon milyen arányban tudják magukat képviseltetni.
Hivatalosan is bejegyezhetik a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP). legalábbis bejegyezték, hogy összegyűltek a szükséges támogató aláírások. A román párttörvény szerint egy új politikai erő bejegyeztetéséhez 25.000 támogató aláírásra van szükség, de előfeltétel, hogy Bukarestben is és még 18 megyében, azok mindegyikében legkevesebb 700-an támogassák az új pártot. Az Erdélyi Magyar Néppárt a harmadik magyar erő lehet a romániai politikai palettán.
Egyes elemzők úgy vélik megalakulása tovább forgácsolhatja a magyar szavazótábort, gyengítheti a határon túli magyarok érdekérvényesítő erejét, megosztja a romániai magyarságot a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az új párt ezen kívül tovább élezi a feszültséget az RMDSZ és a Szász Jenő vezette Magyar Polgári párt között is.
Toró T Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a Magyar Televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a EMNP megalakulása azt tükrözi, hogy az anyaországhoz hasonlóan, Erdélyben is igénylik a politikai pluralizmust és az értékkülönbségeket. Véleménye szerint az Erdélyi Magyar Néppárt politikai porondon való megjelenése nem a megoszlást és a széthúzást fogja erősíteni az erdélyi magyarság között, hanem azt 600.000 szavazatra jogosult magyar polgárt kívánja újból megszólítani, akik az elmúlt húsz évben a magyar érdekvédelmi szervezetre szavaztak és mára már elfogytak. A legutóbbi választásokon 400.000 körül sikerült a közösséget megmozgatni és ezt az arányt szeretné az Erdélyi Magyar Néppárt javítani.
A politikus a beszélgetés során ugyanakkor kifejtette, hogy az új magyar párt megjelenésének oka az a tény, hogy a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt nem képes az RMDSZ alternatívája lenni. Ezért volt szükség arra, hogy egy olyan harmadik erő megjelenjen, amely igazi autonomista párt lesz azzal az RMDSZ-szel szemben, amely valószínűleg politikai filozófiájából kifolyólag nem is képes arra, hogy az autonómia-programot markánsan Bukarestben megjelenítse.
Ahhoz, hogy a magyarság képviselete bennmaradjon a parlamentben összefogásra van szükség. A legutolsó választások részvételi aránya épp elérte az 5%-os küszöböt, ez pedig azzal a veszéllyel jár, – a politikus szerint – hogy otthon maradnak az erdélyi magyarok vagy pedig elkezdenek a különböző román pártok felé keresgélni.
Az új párt alakulásával egy olyan klasszikus néppártot szeretnének létrehozni, amelynek védnöke és egyféle értékmeghatározója Tőkés László, és melynek egyik célja, hogy koalícióra törekedjenek a másik két magyar párttal úgy a parlamenti mint az önkormányzati választásokon.
Tehetséget fedezett fel az EMNT
Szatmári Friss Újság, 2011. április 18.
Kérdés, hogy a késői meghirdetés, a vakáció első napja iránt érzett öröm vagy a magyartanárok fásultsága volt-e az oka a sikertelenségnek.
Úgy tűnt szombat délelőtt, hogy csúfos kudarcba fullad az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei szervezetének ötlete, hiszen a versíró versenyre mindössze egyetlen diák jelentkezett, de a vetélkedő elérte célját, hisz egy valódi tehetséget sikerült felfedezniük. A két zsűritag, Kádár Ferenc és Katona József alkotó költők egyaránt nagyra értékelték Szatmári Apornak, a Református Gimnázium nyolcadikos diákjának teljesítményét.
A megadott kétórás idő alatt írt verse úgy a rímek, mint a ritmika szempontjából kitűnő volt, ugyanakkor komoly jártasságról tett tanúbizonyságot a magyar történelmet, hagyományokat illetően. Tematikát végül nem szabtak meg, a jelentkező maga választhatott. Szatmári Apor elmondta, verset ritkán ír, eddig inkább a prózával próbálkozott, a zsűritagok azonban biztatták, hogy a jövőben fektessen hangsúlyt a versekre is.
A szatmári EMNT felajánlotta számára, hogy amint összegyűl egy kötetrevaló, megjelentetik a költeményeit.
RMDSZ
Az RMDSZ konkrét lépéseket tesz a tanügyi törvény alkalmazása érdekében
Transindex, 2011, április 15.
Az RMDSZ az elmúlt években, évtizedekben prioritásként kezelte a magyar nyelvű oktatás kérdését, nincs ez másként jelen pillanatban, és ugyanúgy nem fog változni a jövőben sem. A Szövetség Ügyvezető Elnökségén hosszú éveken át lezajlott munkát az újonnan megalakult Főtitkárság folytatni kívánja, ezt továbbra is elsőrendű kérdésként kezeli – nyilatkozta Kovács Péter főtitkár.
A politikus emlékeztetett arra, hogy közvetlenül a tanügyi törvény kihirdetése után az Ügyvezető Elnökség egy cselekvési ütemtervet dolgozott ki a tanügyi törvény alkalmazásáról, melynek középpontjában a magyar nyelvű oktatásban érdekelt szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal folytatandó széleskörű konzultáció áll. „Az ütemterv számos mozzanata már megvalósult: január 20-án Brassóban tanácskoztak a magyar oktatásért felelős tisztségviselők, ezt követően január 21-én az Ügyvezető Elnökség és a Communitas Alapítvány vezető testületei Marosvásárhelyen döntöttek a VIII. és XII. osztályos román nyelvű történelem és földrajz tankönyvek lefordításáról. Beindult ugyanakkor a szaktanárokkal való konzultáció is, Bukarestben sor került a magyar nemzetiségű történelem és földrajzszakos tanárok tanácskozására, majd Kolozsváron a zenetanárok vitatták meg a magyar nyelvű zeneoktatás legfontosabb kérdéseit. Lezajlott, ugyancsak Kolozsváron, a Felsőoktatási Tanács bővített munkaülése is, ahol az új tanügyi törvény gyakorlati alkalmazásának várható hatásairól volt szó" – fogalmazott Kovács. Rámutatott: ez a munka folytatódik, példaként említve a május 20-án, Sepsiszentgyörgyön sorra kerülő megyei, municípiumi/városi magyar önkormányzati vezetők, a megyei/területi RMDSZ elnökök és a magyar általános és középiskolai igazgatók országos találkozóját.
A Szövetség főtitkára mai nyilatkozatában beszámolt arról is, a XII. osztályos Románia földrajza és a Románok történelme tankönyvek fordítása, lektorálása jelenleg zajlik, e munka megközelítőleg 80%-a kész, szeptemberben 2500 ingyen példány kerül a diákok padjára. „Mindemellett folyamatban van a VIII. osztályos Románia földrajza és a Románok történelme tankönyvek fordításához, kiadatásához és állami finanszírozásához szükséges engedélyek, dokumentumok és határozatok beszerzése" – fejtette ki Kovács Péter, aki kitért a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának kérdésére is. Mint mondta, ezt csak a 2012/2013-as tanévben tanulhatják idegen nyelvként a kisebbségi diákok, ugyanis előbb a kerettantervnek kell elkészülnie, és csak ezután térhet rá a minisztérium a román nyelv idegen nyelvként való tanításához szükséges tanterv kidolgozására.
A főtitkár meggyőződését fejezte ki, hogy a széleskörű konzultáció az RMDSZ és társult szervezetei, a szakmai és civil szervezetek, az egyházi intézmények, az önkormányzatok és tankönyvkiadók képviselőivel nagymértékben hozzájárulhat az új tanügyi törvényi mielőbbi sikeres alkalmazásához.
ROMÁNIA
Băsescu: a régiók átszervezése szükséges, de nem etnikai alapon
Krónika, 2011. április 18.
A fejlesztési régiók átszervezésének elsősorban hasznosnak kell lennie, és nem etnikai, hanem szociális és gazdasági megfontolásokra kell alapulnia – jelentette ki vasárnap Traian Băsescu államfő Kovásznán, ahová pénteken érkezett magánlátogatásra.
Az elnök elmondta: ő maga fogja javasolni a régiók fogalmának megjelenését az alkotmányban az alaptörvény módosítása keretében. Leszögezte: az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitűzéseket egyetlen kormánykoalíció sem fogja támogatni, bármilyen összetételű is legyen. Băsescu arról is beszélt, hogy támogatja Cseke Attila egészségügyi miniszter kórházreformját.
Traian Băsescu péntek este érkezett Kovásznára, ahová elmondása szerint, azért vonult vissza, hogy elmélyüljön az alaptörvény javasolt módosításaiban.
Az alkotmánymódosítás tervezetét a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, mondta az államelnök vasárnap a Kovásznán tartott sajtótájékoztatón. Az államfő szerint a tervezetet május első felében hozzák nyilvánosságra, és azt tartja megfelelőnek, hogy az alaptörvény elfogadására a 2012 júniusi választásokkal egy időben írnák ki a népszavazást.
Az államfő az RMDSZ által kidolgozott régióátszervezési tervezet kapcsán kifejtette: a régiókra alapuló közigazgatási átszervezésnek elsősorban hasznosnak kell lennie. Az átalakítást szociális és gazdasági szempontokra kell alapozni, az etnikai kritériumok elfogadhatatlanok – tette hozzá Băsescu.
A régiók átszervezésével kapcsolatos RMDSZ-tervezet – amely jelenleg a képviselőházban van – 16 fejlesztési régiót rajzolna az ország térképére, ezek egyike Hargita, Kovászna és Maros megyéből állna.
Băsescu elmondta, eddig nem tapasztalta, hogy a koalíciós partner RMDSZ túlzó követelésekkel, feltételekkel vagy zsarolással állt volna elő, azt azonban leszögezte: egyetlen kormánykoalíció sem fogad el olyan célkitűzéseket, amelyek eredménye az etnikai alapú autonómia lenne. „A szélsőségesek nem aludhatnak nyugodtan, nem fogják elérni céljukat" – fogalmazott az államfő.
Az RMDSZ üdvözli, hogy az új alkotmány arra kis kitér majd, hogy Románia fejlesztési régiókból áll – reagált Băsescu kijelentésére a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. „Mindig szorgalmaztuk a regionális felosztás felülvizsgálatát, ezzel kapcsolatban törvénytervezetet nyújtottunk be a parlamentben, és várjuk, hogy többi párt is foglaljon állást ezzel kapcsolatban. Ráadásul a nemrég aláírt koalíciós megállapodásban is szerepel, hogy újra kell gondolnunk a gazdasági régiókat" – mondta Borbély.
Băsescu arról is beszélt Kovásznán, hogy támogatja a Cseke Attila egészségügyi miniszter által beindított kórház-átszervezési programot. Az egészségügyi reformoknak azonban nem kell itt megállniuk, folytatni kell a rendszer átalakítását – hangsúlyozta az elnök.
Az elmúlt három évben az államfő gyakran ellátogatott Kovásznára, 2008-ban egyhetes pihenőszabadságát is ott töltötte a feleségével. A villát, ahol az államfő megszáll a nyolcvanas években építették Nicolae Ceauşescu számára, az egykori diktátor azonban mindössze egy éjszakát töltött benne.
Régiók az alkotmányban
Új Magyar Szó, 2011. április 18. – M. Á. Zs.
Kovásznán találta meg a hétvégén Traian Băsescu – saját bevallása szerint – azt a „csendes helyet", ahol nyugodtan áttanulmányozhatta az alkotmánymódosítás tervezetét. A háromszéki fürdővárosban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján az államfő elmondta, a tervezetet várhatóan a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, és ha a honatyák kétharmada megszavazza a módosítást, akkor a 2012 júniusi helyhatósági választásokkal egy időben írnák ki a népszavazást az alaptörvény elfogadására.
Kovásznán találta meg a hétvégén Traian Băsescu – saját bevallása szerint – azt a „csendes helyet", ahol nyugodtan áttanulmányozhatta az alkotmánymódosítás tervezetét. A háromszéki fürdővárosban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján az államfő elmondta, a tervezetet várhatóan a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, és ha a honatyák kétharmada megszavazza a módosítást, akkor a 2012 júniusi helyhatósági választásokkal egy időben írnák ki a népszavazást az alaptörvény elfogadására.
„Hasznos" régiók?
A fejlesztési régiók átszervezésének elsősorban hasznosnak kell lennie, és nem etnikai, hanem szociális és gazdasági megfontolásokon kell alapulnia – fogalmazott Băsescu. Hozzátette: maga fogja javasolni a régiók fogalmának megjelenését az alkotmányban, majd leszögezte, az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitűzéseket egyetlen kormánykoalíció sem fogja támogatni, bármilyen összetételű is legyen.
Szerinte az RMDSZ nem állt elő túlzott követelésekkel, megvalósíthatatlan feltételekkel vagy zsarolással a koalíciós partnerek irányában. Mint ismeretes, a fejlesztési régiók átszervezése az RMDSZ egyik fontos célkitűzése, a szövetség által elkészített törvénytervezet tizenhat mikro- és öt makrorégiót hozna létre. Az egyik területi egység Hargita, Kovászna és Maros megyéből állna, amely tulajdonképpen a Székelyföldet foglalná magába. A törvénytervezetet hallgatólagosan fogadta el a szenátus, ügydöntőként a képviselőház szavaz róla.
Az RMDSZ üdvözli
Borbély László, a szövetség politikai alelnöke a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában üdvözölte, hogy a fejlesztési régiókról szóló kitétel bekerül az alkotmányba is. „Mindig szorgalmaztuk a regionális felosztás felülvizsgálatát, ezzel kapcsolatban törvénytervezetet terjesztettünk elő a parlamentben, és várjuk, hogy a többi párt is foglaljon állást ezzel kapcsolatban. Ráadásul a nemrég aláírt koalíciós megállapodásban is szerepel, hogy újra kell gondolnunk a gazdasági régiókat" – mondta Borbély.
Hozzátette: valós hatáskörökkel is fel kell ruházni a létrehozandó régiókat, emlékeztetve, hogy jelenleg csupán statisztikai célokat szolgáló egységekről lehet beszélni. „Minél hamarabb döntenünk kell a régiók átszervezetéséről, hogy az Európai Bizottság beiktathassa a módosítást a 2013–2021-es uniós költségvetésbe" – sürgetett az RMDSZ politikai alelnöke.
Az alkotmánymódosítási lendületet visszafoghatja az ellenzék hozzáállása, ugyanis a koalíció nem rendelkezik kétharmados parlamenti többséggel. Victor Ponta PSD-elnök „a múlt maradékának", „porhintésnek" nevezte Băsescu bejelentését „Elkészítettük saját alkotmánymódosítási tervezetünket, amelyről egyeztettünk az RMDSZ-szel és a nemzeti kisebbségek képviselőcsoportjával" – fogalmazott a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke.
Boc pártjára állt és bírálta Blagát az államfő
Övön aluli támadást intézett tegnap Vasile Blaga ellen Traian Băsescu államfő. Annak alátámasztására, hogy továbbra is Emil Bocot támogatja a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) május 14-i tisztújításán, úgy fogalmazott, hogy nem lehet rábízni az alakulatot egy káplárra, valódi az alakulatnak elnökre van szüksége.
A kifakadásának okát firtató kérdésekre Băsescu elmondta, kellemetlenül érintette, hogy a PD-L főtitkára nyilvánosságra hozta kettejük találkozóját, azt sugallva, hogy őt támogatná a párt elnöki tisztségéért folyó versenyben. Blagát egyik támogatója, Cezar Preda PD-L-alelnök védte meg, megjegyezve, hogy „minden káplár tarsolyában ott lapul a marsallbot".
Magyar eskü Bukarestben is
Új magfyar szó, 2011. április 18. – Cs. P. T.
Először rendeztek a hét végén a román fővárosban állampolgári eskütételi ünnepséget a honosításért folyamodott romániai magyarok számára. A bukaresti magyar nagykövetségen, a sajtó kizárásával tartott ceremónián 19-en kapták meg a magyar állampolgárságot igazoló okiratot.
Először rendeztek a hét végén a román fővárosban állampolgári eskütételi ünnepséget a honosításért folyamodott romániai magyarok számára. A bukaresti magyar nagykövetségen, a sajtó kizárásával tartott ceremónián 19-en kapták meg a magyar állampolgárságot igazoló okiratot.
Az újdonsült kettős állampolgárok zöme Székelyföldről utazott a fővárosba letenni az esküt, Bukarestben nyújtották be korábban irataikat is. „Eredetileg Csíkszeredába szerettem volna menni, a főkonzulátusra, de ott rengetegen voltak, nehéz volt jelentkezni. Bukarestben azonban azonnal kaptam egy időpontot" – mondta lapunknak a 35 éves sepsiszentgyörgyi Bedő Olivér az eskületétel után.
A fiatalember tavaly novemberben adta le iratait a fővárosban. Magyarázata szerint azért folyamodott a magyar állampolgárságért, mert „ez kapukat nyit meg" számára. „Ha például Kanadában vagy az Amerikai Egyesült Államokban szeretnék munkát vállalni, nem kell sorban állnom vízumért a követségeken" – fejtegette. Beszámolója szerint sokan megtették már ezt a lépést sepsiszentgyörgyi környezetéből, hozzá hasonló megfontolásokból. „Sokan vannak otthon olyanok is, akik várják, járjon le ez a nagy tolongás a csíki konzulátuson, azután folyamodnak állampolgárságért" – tette hozzá.
Mint megtudtuk, az eskületétel, rövid, mindössze negyedórás ceremónia volt. A nagykövet köszöntő szavai után a leendő állampolgárok meghallgatták a himnuszt, majd a főkonzul után kórusban elmondták az eskü szövegét.
A bukaresti magyar nagykövetség épületében rendezett ünnepség immár a harmadik Romániában: március közepén Csíkszeredában Kövér László házelnök, valamint Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében már letette az állampolgári esküt az igénylők egy része, köztük az erdélyi magyarság néhány neves vezető képviselője.
ERDÉLY
A magyar állam is támogatja a csíksomlyói Csibész Közösségi Házat
hirado.hu, 2011. április 16. – Csúcs Mária, Csúcs Péter
Az energetikai cégek támogatásával kezdenek hozzá a gyermekház építéséhez. Magyar állami hozzájárulással mintegy 120 millió forintból épül árva gyermekeket befogadó komplexum az erdélyi Csíksomlyón. A csíksomlyói Csibész Alapítvány gyermekházának szombati alapkőletételén jelen volt Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár.
Bencsik János elmondta: a nemzeti tulajdonban lévő energetikai társaságok támogatásával épülhet meg az erdélyi Csíksomlyón egy lakó- és közösségi ház. A projekthez a cégek, mint a Magyar Villamos Művek (MVM) leányvállalatai, a Mavir és a Paksi Atomerőmű összesen 50 millió forinttal járulnak hozzá. A hátrányos helyzetű csángó gyermekek elhelyezése mellett különféle felnőttképzéseket is tartanak majd a házban.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a jövőben az ilyen kezdeményezésekből egyre több lesz, és a határon túli magyarokkal való kapcsolat tovább erősödik.
„Nagyobb figyelem összpontosul a jövőben a magyar állam részéről erre a területre" – hangsúlyozta a politikus. Ez egy „gyógyulási folyamat" ahhoz képest, hogy mennyire „szétszakított állapotban voltunk" hat éve, a kettős állampolgárságról tartott népszavazáskor és utána – tette hozzá.
Gergely István, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke elmondta: egy év alatt szeretnék felépíteni a mintegy 1100 négyzetméteres komplexumot, ahol körülbelül 50-70 árva, szociálisan hátrányos helyzetű gyermek nevelésével, a társadalomba való beilleszkedésének segítésével foglalkoznak majd.
KÁRPÁT-MEDENCE
Berényit újraválasztották az MKP elnöki posztjára
Bumm.sk, 2011. április 16.
Megkezdődött Nagymegyeren az MKP tisztújító kongresszusa. Berényit ismét elnökké választották, míg Bárdos Gyula megtartotta tisztségét az Országos Tanács elnökeként. Csáky Pál az elnökség tagja lett.A kulisszák mögötti információk szerint továbbra sem bizonyos Csáky Pál sorsa - az Új Szó tudni véli, hogy elképzelhető, az egykori pártelnök az Országos Tanács elnöki posztjáért indul, s az, hogy az elnökséget megpályázza, csak közvetlenül a jelölések megtételekor derül ki. A választások tétjét a bumm korábban elemezte.
Berényi értékel
Berényi évet értékel: véleménye szerint a választások után súlyos helyzetbe került az MKP, a gyors elnökcsere célja a helyhatósági választásokon való jó szereplés volt. Úgy véli, sikerült elérnie saját célkitűzéseit, stabilizálta a pártot. A konkrét eredményeit sorolja: az árvízkárosultak megsegítését szolgáló magyar segítség elosztását sikerült elérnie a pártnak. Aláírásgyűjtésbe kezdtek a nyelvtörvény ellen, karöltve a szlovák értelmiséggel, a novemberi helyhatósági választásokon a párt "a lehetőségeihez képest túlteljesített". Külön részt kap a beszédben Komárom, a városban való önálló indulás védelme. Sikerként kerül megemlítésre a párt szerepe a magyarországi alkotmányozási folyamatban.
Meglehetősen határozott beszéd, és ami új lehet Berényi megnyilvánulásait tekintve - több éles oldalvágást is tartalmaz a Híd felé (az OKS dícséretével), valamint a sajtót, illetve az MKP rosszakaróit is bírálja. "Ott leszünk mindenhol, ahol szükséges megjeleníteni a magyar érdekeket" - állítja. Komoly bírálatot kap a Radičová-kormány, amely furcsa ügyletekkel kormányoz, "tehetetlen a magyarokkal szembeni uszító propagandával szemben" - kivéve az OKS-t -, s tovább folytatódik a déli régiók leépítése. "Mi nem a konfrontáció, a következetes érdekérvényesítés pártja vagyunk" - állítja ugyanakkor. Rátermett és energikus elnökség felállítását szorgalmazza, amelyet nem a múlt eredményei, hanem a jövő függvényében ítélnek meg, vastapsot kap.
Berényit újraválasztották
Az Új Szó háttérinformációi szerint Csákyt ugyan jelölték elnöknek, de a volt tisztviselő kijelentette, nem fogadja azt el. A tisztújító kongresszus egyébként a nyitóbeszédek után már zárt falak mögött zajlik.
Az értesülések utólag helyesnek bizonyultak, Csáky nem mérettette meg magát az elnökválasztáson - beszédében kijelentette, bármilyen tisztséget hajlandó viselni, nincsenek pártelnöki ambíciói, tapsot kapott. Berényi József így egyedüliként indult, a 293 szavazatból 272 voksot szerezve (a fennmaradó 21 szavazat lett érvénytelen), míg Bárdos Gyula még meggyőzőbb fölénnyel, 286 igen szavazattal maradt az Országos Tanács elnöke.
Az alelnököket tekintve több posztra nem akadt ellenjelölt - így Farkas Iván egyedül száll harcba a gazdasági és régiófejlesztési alelnöki tisztségért, az önkormányzatokért felelős alelnök pedig Őry Péter maradhat. Németh Gabriella és Neszméri Tünde között dől el a szociális alelnöki poszt, az oktatási alelnöki tisztségért Szigeti László és A. Szabó László verseng. Három jelölt is akad a környezetvédelmi és mezőgazdasáégi alelnöki posztra: Könözsi László, Miklós László és Pleva László.
Az oktatásügyi alelnökségért vívott harc végül Szigeti László javára dőlt el, a volt miniszter 170 szavazatot kapott, A. Szabó László pedig 125-öt. A mezőgazdaságért felelős alelnöki poszton Miklós László 147 szavazatot kapott - Pleva László 102, Könözsi László pedig 44 voksot. Itt második körre kerül sor Pleva és Miklós részvételével. Változás történt a szociális ügyekért felelős alelnöki poszton, Németh Gabriella 168:125 arányban legyőzte Neszméri Tündét.
Csáky az elnökségben
Csáky Pál végül nem az elnöki posztért, hanem az elnökségi tagságért szállt harcba - eredményesen. Pozsony "kvótáját" kellett megszereznie, négy rivális induló ellenében, 172 támogató szavazatot szerzett.
Egyben felállt az új héttagú elnökség is. Tagjai: Csáky Pál (Pozsony megye), Auxt Ferenc, Csúsz Péter (mindketten Besztercebányai kerület), Mihók Gábor, Papp Andrea (mindketten Kassa megye), Hájos Zoltán (Nagyszombat megye), valamint Stubendek László (Nyitra megye). Utóbbi két jelölt kétfordulós szavazás után nyerte el tisztségét. A párt elnökségét Mészáros Alajos egészíti ki az EP-képviselők nevében.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
"ÖRÖKRE SZÓLÓ VÉRSZERZŐDÉS"? – Az 1958-as magyar-román tárgyalások körülményei és következményei
Transindex, 2011. április 19. – Fodor János
Kádár János Marosvásárhelyen a Román Munkáspárt kisebbségpolitikáját dicsérte; sokan azonnal távoztak, volt, aki hangosan a kommunistákat és a románokat szidta.
Az 1956-os forradalom eseményei „lenullázták" az addig érvényben levő folyamatokat, diplomáciai kapcsolatokat és egyfajta külpolitikai karanténba kényszerítették Magyarországot. A Kádár kormányzat külpolitikai mozgástere csupán a Varsói Szerződés tagjaira, Kínára, valamint Jugoszláviára korlátozódott. Az ország presztízsét Nyugaton és Keleten is helyre kellett hozni.
A szocialista országok vezetői is meg voltak győződve arról, hogy Magyarország a a szocialista tábor leggyengébb láncszeme. Ilyen szempontból Romániá, mint az egyik legaktívabb ország a forradalom leverésében, illetve a „rend" mielőbbi visszaállításának a támogatásában, megfelelő partnernek ígérkezett.
A Moszkva által erőltetett „jószomszédsági politika" értelmében előbb, vagy utóbb hivatalosan is a tárgyalóasztalhoz ültette volna a két felet. Az 1958-as tárgyalások román szempontból sikeresek voltak, ugyanakkor egyértelmű kudarcként könyvelhetők el a magyar fél részéről.
A tárgyalások nem oldották meg a két munkáspárt közötti kapcsolat legfontosabb problémáit. A két félnek mások voltak a pozíciói: a diplomáciai elszigeteltségéből kitörni akaró Magyar Szocialista Munkáspárt és a vezetői tisztségét megtartani és erősíteni próbáló Kádár János nem számított egyenlő félnek a jóval stabilabb, és szovjet szemszögből „rangidősnek tartott" Gheorghe Gheorghiu Dej által vezetett Román Munkáspárttal (RMP) szemben.
A magyar küldöttség látogatása előtt komoly bizonytalanság volt érezhető a két fél közötti egyeztetésekben. Két fontos tárgyalási téma körvonalazódott: az egyik a gazdasági kérdések tisztázása volt, a gázszállítás kérdése, a kétoldalú kereskedelem problémái, a Romániában levő magyar ingatlan transzfer ügye, és a segítségként beígért további hitelek folyósításai.
A második témakör a két ország állampolgárai közötti kapcsolatokból eredendő problémákat tisztázta volna. Ezek között szerepet kapott a vízum kérdése, a határállomások kölcsönös felállítása, a rokonlátogatások könnyítése és a közös konzulátusok visszaállítása.
A bizonytalanságot az is fokozta, hogy a román külügyminisztérium csupán indulás előtt egy héttel közölte a végleges programot. A magyar fél bizonyos „gesztusokkal" próbálta megerősíteni a „békés megoldásokat" hirdető álláspontját: január 24-én a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 10-ik évfordulójára Marosán György Örök barátok címen cikket írt, és ebben „örökre szóló vérszerződésnek" nevezte az említett dokumentumot.
A román delegáció felkészülését is komoly munka előzte meg. Egy ötvenhat oldalas dokumentumot állítottak össze a Magyar Népköztársaság kül- és belpolitikai helyzetéről. Az említett naprakész információk megszerzése nem jelenthetett nehézséget, hiszen a román titkosszolgálat (köznyelven Securitate) komoly segítséget nyújtott a magyar titkosszolgálat újjászervezéséhez az 1956-os események után.
Ami azonban kitüntetett figyelmet érdemel a dokumentáción belül, az a román-magyar államközi kapcsolatok elemzése. Az 1956-os forradalom leveréséhez nyújtott román segítség szemléltetése szerepel első helyen, amelyből kiderül, hogy pontosan 1956−1958-között hány diplomáciai küldöttség járt Magyarországon és milyen anyagi segítséggel járult hozzá a román kormány a magyarországi helyzet konszolidálásához.
Az összefoglaló dokumentum szerint a román-magyar kapcsolatok mélyítésének igénye a magyar sajtóban is tematizálódott. A román szemszögből történő elemzés egyaránt kiemelte a negatív és pozitív megnyilatkozásokat. A „kényes kérdések" tisztázásakor ez komoly diplomáciai előnyt biztosított, és ezáltal a román diplomatáknak a „sértett fél szerepében" nem volt nehéz kitérni tárgyalásokon
a különböző konkrét megegyezések elől. Az „alapos" felkészültség román félről egy másik diplomáciai húzást is takart: a román tárgyalóbizottság hivatalos névsorát csupán 2 nappal indulás előtt (vagyis február 18-án) közölte a magyar féllel. Ez azért fontos, mivel kiderült, hogy a román részről nem jelöltek ki szaktanácsadókat.
A román fél feszes programot tervezett, előre megszervezett és kidolgozott ütemtervvel. A magyar külügyminisztérium, a konkrét tárgyalások további reményében, két nagygyűlést javasolt. Egyiket Kolozsváron, vagy Marosvásárhelyen, a másikat pedig Bukarestben. A román fél elfogadta a marosvásárhelyi és a bukaresti helyszínt, de „cserébe" azt javasolta, hogy a magyarországi vendégek látogassanak el „néhány" regáti városba is. A 8 napos programtervezetben 12 megálló került be, mindegyik kiemelt állomáson minimum 20 perces, de akár két napos program is szerepelt. A körút olyan állomásokat tartalmazott, mint: Kürtös, Arad, Temesvár, Craiova, Piteşti, Bukarest, Iasi, Roman, Marosvásárhely, Ploieşti (újra Bukarest), Kolozsvár, Nagyvárad, Biharpüspöki.
Öt nappal az indulás előtt a román pártvezetés elrendelte, hogy a magyar delegáció megérkezése előtt a sajtóban megjelenő publikációk elsősorban a Magyar Népköztársaságnak a szocializmus építésében „elért sikereiről, megvalósításairól" és a román-magyar szoros barátságról szóljanak. A látogatás napján ugyancsak a román-magyar barátságról szóljanak a cikkek, Kádár János fényképével mellékelve, továbbá a látogatás napjaiban a találkozóról szóló kiválasztott anyagokat közöljék.
A találkozó legjellemzőbb momentuma a marosvásárhelyi eseményekben nyilvánult meg. Február 25-én, reggel 8 órára Marosvásárhelyre (a Magyar Autonóm Tartomány Központjába) érkezett a román-magyar küldöttség, azonban a vártnál (nagyjából 3000 fős tömeg szerepelt a tervezetben, a Tartományi Titkárság ezt 5000-re növelte) háromszor nagyobb tömeg üdvözölte őket érkezésükkor.
Erre a nagy érdeklődésre számítani lehetett, ugyanis kivételes dolog, hogy ilyen magas rangú vendégek látogatnak el Magyarországról a tartományi központba.
Az állomáson Kádár János mondott beszédet. Érdemes odafigyelni az elmondottakra, amely nagyon jól jelzi azt, hogy a magyar politikus elsősorban a román fél megnyugtatására törekedett. Többek között (ismételten) megköszönte a román fél segítségét az ellenforradalmi események kapcsán, majd rátért a „kényes pontnak" számító erdélyi kérdésre, mely szerint az „ellenforradalmárok felelevenítették az úgynevezett határkérdést". Majd gyorsan hozzátette: „Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területi igényünk nincs: azt tartjuk, hogy Magyarországnak van éppen elég földje és népe, hogy azon - testvéri egyetértésben a szomszéd népekkel - felépítse a maga szocialista hazáját."
Ez volt az, amint a román fél hallani akart. Kádár beszédét a Román Munkáspárt kisebbségpolitikájának dicséretével folytatta: „Mi eddig is tudtuk és nagyra értékeltük, most személyesen is tapasztalhattuk, hogy a Román Népköztársaságban megvalósult a nemzetiségek jogegyenlősége, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén.[...] A magyar nyelvhasználat természetessé vált."
Beszédében próbálta dicsérni a helyi magyarságot („Különös öröm számunkra, hogy a romániai magyar értelmiség, amely mindig megbecsült és kitüntető helyet foglalt el az egyetemes magyar kultúra fejlődésében"), de a lakosság reakcióján nem lehetett szépíteni. A hangszórókon a főtérre is továbbított beszédet hallva sokan azonnal távoztak.
Volt, aki hangosan a kommunistákat és a románokat szidta. A magyar lakosság ugyanis nem azért mutatott érdeklődést a vendégek iránt, mert ők pusztán egy baráti rendszer képviselői voltak, hanem mert magyarként az anyaország küldöttjeinek tekintették a delegáció tagjait.
A nap további programja sem tudott ezen szépíteni. Kádár pohárköszöntője számos „félreérthető" passzust tartalmazott: „Itt laknak magyar származású emberek is [...], a nacionalizmus mélyen él az emberek gondolkodásában,[...] a magyar államot érdekli, hogy mi történik a határon túl élő magyar származásúakkal, de persze érdekli a cseh, a szlovák, a román dolgozók sorsa is." Ezek a kijelentések valószínűleg nem lelkesíthették az asztalnál ülő magyar kádereket, de még inkább a szélesebb közvéleményre voltak nagy hatással.
A román-magyar kapcsolatok terén a Rákosi-korszakra jellemző diplomáciai „elhidegülés" korántsem oldódott meg. Bár a Kádár-rendszer többé-kevésbé „kiheverte" az 1956-os események okozta elszigeteltséget, a nemzetközi kapcsolatok terén, a rendszer elfogadása érdekében egyre inkább eltekintettek a történtekről. Ennek bizonyítéka, hogy négy éven belül az ENSZ levette a függőben levő „magyar kérdést" napirendjéről. Ugyanakkor a Kádár rendszer stabilitását egyre inkább elismerő Moszkvának nem sikerült jó viszonyt kialakítani Romániával.
A némiképp elfogadható magyar-román viszony is csak a magyar fél számára megalázó kijelentések árán jött létre. Ezzel szemben Románia korábban nem tapasztalt sikereket ért el, nemcsak diplomáciailag, hiszen a Dej-adminisztráció túlvészelte a desztalinizációs hullámot, hanem megkezdte saját különutas, Moszkvától eltávolodó politikáját.
Az 1958-es román-magyar tárgyalások nemcsak, hogy szabad kezet biztosítottak a román kisebbségpolitikának, de a régóta zavaró tényezőnek tartott Magyar Autonóm Tartomány felszámolását is lehetővé tették.
A tárgyalások során megfigyelhető volt néhány diplomáciai taktika is, amelyet a román fél teljes sikerrel alkalmazott. A tárgyalások fokozatos eltolása, elhalasztása, illetve a személyzet utaztatása, fárasztása nem keltett időben gyanút a magyar küldöttségben. Annak érdekében, hogy Moszkva és a világ előtt rendben legyen feltüntetve a román-magyar kapcsolat, a magyar fél komoly áldozatokat volt kénytelen meghozni. Bátran kijelenthető, hogy a román külpolitikai gondolkodás számára a magyar reláció egy „speciális" státust töltött be, ahol külön szabályok voltak érvényben, így belefért a hagyományos diplomáciai szokásrendtől való eltérés.
A román fél taktikázása főleg az érzékeny kérdések köré összpontosult. A nacionalizmus kérdésének vitatásával lefoglalta a magyar felet, míg saját nemzetiségi politikáját sikerült érvényesíteni, újrafogalmazni és intézményesíteni a magyar kisebbség tekintetében is. Bár a magyar fél nem győzte hangsúlyozni a területi igényekről való lemondását, és hogy a nemzetiségpolitikát belügynek tekinti, nem sikerült megszüntetni a román pártvezetés aggodalmait, amelynek gyanakvása olykor olyan abszurditásokat eredményezett, hogy pl. Rákosi Mátyást olyan nacionalistaként, sovinisztaként állították be, aki soha nem mondott le Erdély kérdéséről. Az, hogy mennyire gondolták valósnak a magyar veszélyt, nem derült ki a tárgyalási anyagból. Ez a taktika azonban jogosan tekinthető a politikai legitimáció részének.
Sólyom László az új alkotmányról
Heti Válasz, 2011. április 18.
"Olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építész-szakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező" - mondja Sólyom László, aki az alkotmányozás finisében egyedül lapunknak nyilatkozott az új alaptörvényről.
A Sólyom Lászlóval készült interjút teljes terjedelmében a 10 éves Heti Válasz csütörtökön megjelenő, jubileumi lapszámában olvashatják.
"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - szögezi le Sólyom László, "nevetséges próbálkozásoknak" minősítve azokat a kritikákat, amelyek szerint az új alaptörvény a homoszexuálisok jogait korlátozza és az abortusz tilalmának ágyaz meg. A volt köztársasági elnök szerint azonban az efféle mondvacsinált ügyeken túl valódi bajok is vannak az új alkotmánnyal, amelyek annak mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják".
Ilyen súlyos visszalépésnek látja az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, mely Sólyom szerint tettre váltotta a politikában pártfüggetlenül meglévő, a politikát a jog fölé helyező felfogást. "Fájdalmas cinizmus, ahogy ezt a védhetetlen korlátozást megörökítették az alkotmányban, egy látszólagos, a mi nemzedékünk számára sohanapján teljesülő feloldással" - fogalmaz Sólyom. Az elfogadhatatlan változások közé sorolja azt az utolsó pillanatban benyújtott módosítást is, amellyel a bírák szolgálati idejét megkurtították. "Indokolás nincs - hacsak nem a jobboldali sajtónak a "kommunista bírók eltávolítását" követelő demagóg támadása, amely az indítványt megelőzte."
Érdeklődésünkre, hogy ebben nincs-e mégis szemernyi igazság, a volt köztársasági elnök úgy válaszol: "2009 áprilisában köztársasági elnökként kiálltam a bíróság és az ügyészség függetlensége és pártatlansága mellett, amikor az akkori miniszterelnök jobboldali elfogultsággal vádolta őket. Most csak arra emlékeztethetek, hogy a bírák kétharmadát már a rendszerváltás után nevezték ki, a nyolcvanas években pedig legjobb tanítványaim mentek bírónak, mert ezt tartották a legfüggetlenebb jogászi hivatásnak. De itt az eljárással van a legnagyobb baj. Az utolsó másodpercben, a bírói kar tudta nélkül, egyéni képviselői javaslattal durván beavatkozni egy önálló hatalmi ág szerkezetébe - tisztességtelen."
Sólyom szerint az alkotmányozás elvesztette méltóságát, a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt. "Nagyúri nagyvonalúsággal belátást, nyitottságot és rugalmasságot tanúsíthatott volna a többség, a kisebbség pedig - a közös jövőről lévén szó - felülemelkedhetett volna pillanatnyi politikai szempontjain. Nem ez történt."
Az alkotmány egypártisága ráadásul szerinte olyan támadási pont lehet, mint az 1989/90-es, "rendszerváltó alkotmányban" az 1949-es évszám meghagyása volt. "Láthattuk, hogyan el lehetett mérgesíteni ezt a sebet. Az új sebet legfeljebb egy magyar Wirtschaftswunder tudná majd elfedni"- mondja a volt államfő, aki ennek ellenére sem reményvesztett.
Szerinte ugyanis a történeti alkotmány egyetlen használható és élő része a "láthatatlan alkotmány", amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni, és amely szükségszerűen az új alkotmány alkalmazásának is alapja lesz. "Ha a politikusok gondolatvilágában nem is, a jogászságban meggyökeresedett, s a gondolkodó emberek számára is jelent már valamit az alkotmány és annak kikényszeríthetősége. Az intézményrendszer veszteségei miatt nagy kihívás lesz tehát az új szöveg, az alkotmányos kultúra viszont él. Rá hagyatkozhatunk."
Alkotmánymódosítás és autonómia
Szabadság, 2011. április 18.
Már 2012 júniusában, a helyhatósági választásokkal egyidőben népszavazást írhatnak ki az alkotmánymódosításról, a tervezet húsvét után kerülhet a parlament elé – jelentette be hétvégi sajtótájékoztatóján Traian Băsescu államfő, aki azért tartózkodott péntektől vasárnapig Kovásznán, hogy e nyugodt helyen tanulmányozhassa és megértse a módosító javaslatokat. A tervezetről részleteket nem közölt, ám márciusban a Román Televízióban azt mondta: támogatja az államfői mandátum csökkentését négy évre, és a 3%-os felső határ bevezetését a költségvetési deficit esetében.
Borbély László politikai alelnök vasárnapi nyilatkozata szerint az RMDSZ üdvözli a régiók elvének bevonását az alkotmánytervezetbe. Az államfő pontosított: a régiók szervezése társadalmi és gazdasági, korántsem etnikai szempontok alapján történne.
Băsescu kijelentette: eddig nem tapasztalt semmiféle „túlzást, feltétel-támasztást vagy zsarolást" az RMDSZ részéről, a szövetségnek megvolt a maga kívánsága az oktatási törvény kapcsán. „Meg kell érteni ugyanakkor, hogy politikai alakulatként nekik is megvannak a célkitűzéseik, és a partnerség azt jelenti, hogy tekintettel kell lennünk az ő célkitűzéseikre is", mondta Băsescu, majd leszögezte: ezek a célkitűzések nem irányulhatnak az etnikai alapú autonómiára, mert egy ilyen kívánságot egyetlen koalícióban sem fogadhatnak el.
|
