|
EP-ALELNÖK
Elhatárolódik a CFR a Tőkés meggyilkolására uszító laptól
Krónika, 2011. május 17. – Rostás Szabolcs
A Román Vasúti Társaság (CFR) nem ápol semmiféle partnerségi kapcsolatot a Vocea ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal, és ha a lapot valóban terjesztik a romániai vonatjáratokon, akkor azt törvénytelenül teszik – nyilatkozta hétfőn a Krónikának Alina Predescu, a CFR személyszállító részlegének szóvivője. A vasúti illetékest annak kapcsán kérdeztük, hogy a periodikával együtt terjesztett, ugyanazon személy által szerkesztett Ştefan cel Mare című hetilap legfrissebb számában Tőkés László, az Európai Parlament alelnökének meggyilkolására buzdít az egyik cikk szerzője.
Alina Predescu a Krónikának elmondta, a hazai vonatjáratokon kizárólag olyan újságok, folyóiratok, kiadványok forgalmazhatóak törvényesen, amelyek kiadóival vagy a lapterjesztő cégekkel a vasúti társaság szerződéses viszonyban áll, és ennek megfelelően terjesztési díjat fizetnek a CFR-nek. A szóvivő szerint azonban a Vocea ceferistului kiadványnak elnevezése ellenére semmi köze a társasághoz, annak kiadójával vagy főszerkesztőjével, Mihai-Florin Nahorniackal nem kötöttek együttműködési megállapodást, így minden bizonnyal törvénytelenül terjesztik.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy számos folyóiratot bocsátanak áruba illetéktelenül a vonatokon. Amennyiben a szóban forgó lapban valóban megjelent az Önök által említett hangvételű írás, ráadásul a mi járatainkon terjesztették, akkor társaságunk határozottan elhatárolódik a két hetilaptól, sőt ha tájékoztatást kapunk arról, hogy pontosan mely járatokon szórták a lapokat, akkor a jövőben elejét vesszük ennek az illegalitásnak" – szögezte le a CFR szóvivője, hozzátéve: mivel a kiadványokat semmiféle kapcsolat nem fűzi a társasághoz, utóbbinak beleszólása sem lehet azok lappolitikájába.
Mint arról beszámoltunk, a Ştefan cel Mare hetilap május 1-én megjelent számában ír az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, idézve Tőkésnek egy korábbi nyilatkozatát, miszerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat". A cikk szerzője, Florin Bucovianul ezt az ország „meggyalázásának" nevezi, felszólítva a „bozgor" Tőkést, hogy költözzön Magyarországra, ha nem tetszik neki valami. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?" – teszi fel a kérdést a szerző, aki vélhetően nem más, mint a lap igazgató-főszerkesztője, Mihai-Florin Nahorniac. (A moldvai fejedelem arcképével illusztrált hetilap fejlécén különben öles betűk hirdetik, hogy a Ştefan cel Mare kiadványt „igazgatóján keresztül akkreditálta az Európa Tanács, az Európai Unió, a NATO és a G8").
Lapunkhoz hasonlóan egyébként hétfőn az MTI bukaresti tudósítója is felhívta a hetilap impresszumában feltüntetett telefonszámot, ám hasonlóképpen járt, mint a Krónika munkatársa. A vonal túlsó végén jelentkező barátságtalan hang tulajdonosa a tudósító bemutatkozása után nem volt hajlandó sem bemutatkozni, sem érdemi választ adni az elhangzott kérdésre, ehelyett dühödten elkezdte szidni a magyarokat, majd letette a kagylót.
Krónika: a Tőkés meggyilkolására buzdító szerkesztő befolyásos külföldi politikusok barátjának nevezi magát
MTI, 2011. május 16. – Garzó Ferenc
A közgazdasági tudományok doktoraként és a román hadsereg tartalékos tábornokaként, valamint külföldi befolyásos politikusok barátjaként tünteti fel magát Mihai-Florin Nahorniac, aki Tőkés László meggyilkolására buzdított az általa szerkesztett lapban - írja hétfői számában a Krónika.
Az erdélyi napilap utal arra, hogy Tőkés László múlt heti nagyváradi sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet a Stefan cel Mare hetilapra, amelyet a Vocea Ceferistului (A vasutas hangja) című kiadvánnyal együtt a Román Vasúttársaság (CFR) járatain terjesztettek. A hetilapban Florin Bucovianul névvel megjelent egy cikk, amely durva hangnemben ír az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, az Európai Parlament alelnökéről. Tőkésnek egy korábbi nyilatkozatát idézi, amely szerint "a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat".
A román szerző ezt az ország "meggyalázásának" nevezte, felszólítva Tőkést, hogy költözzön Magyarországra. "Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?" – teszi fel a kérdést az önmagát nemzetinek, politikainak és függetlennek nevező, Románia függetlenségéért, szuverenitásáért, integritásáért és újraegyesítéséért küzdő kiadványban a szerző.
A Krónika szerint a szerzőként feltüntetett név valószínűleg a két kiadvány igazgató-főszerkesztőjének, Mihai-Florin Nahorniacnak az álneve. Az önmagát a közgazdasági tudományok doktoraként és a román hadsereg tartalékos tábornokaként feltüntető Nahorniac nem ismeretlen a romániai közéletben: korábban megpályázta már az államfői posztot, valamint Bukarest főpolgármesteri tisztségét, és olyan, sok vizet nem zavaró alakulatokat hozott létre, mint amilyen például a Szabad Román Republikánus Szocialista Demokratikus Párt - írja a lap.
A szélsőséges hangvételű lapok vezetője egyébként előszeretettel állítja magáról, hogy szoros kapcsolatot ápol a világ befolyásos politikusaival, közöttük Tony Blair volt brit kormányfővel, Jacques Chirac volt francia államfővel vagy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel - áll a Krónikában, amely szerette volna megszólaltatni az ügyben Nahorniacot, aki azonban elutasította a válaszadást.
Az MTI bukaresti tudósítója is felhívta a Stefan cel Mare impresszumában feltüntetett telefonszámot. A vonal túlsó végén jelentkező barátságtalan hang tulajdonosa a tudósító bemutatkozása után nem volt hajlandó sem bemutatkozni, sem érdemi választ adni az elhangzott kérdésre, ehelyett dühödten elkezdte szidni a magyarokat, majd letette a kagylót.
EMNT
Bíróság előtt az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke az új párt előtt álló kihívásokról
Erdélyi Napló, 2011. május 12. – Makkay József
- Az Erdélyi Magyar Néppárt Kezdeményező Testülete múlt csütörtökön adta le a bukaresti bíróságon a harmincezer aláírást tartalmazó iratcsomót az új párt bejegyzéséhez. Még azok számára is, akik hittek az aláírások összegyűjtésének sikerében, minden bizonnyal a meglepetés erejével hatott, hogy a közel húsz megyéből - közöttük sok román megyéből is - rekord idő alatt gyűlt össze a több tízezer aláírás. Erről eddig kevés szó esett a sajtóban, de talán érdemes elmondani: hogyan folyt a munka, kik vettek benne részt, milyen fogadtatásban volt részük?
– Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának szükségességéről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése döntött múlt év decemberében Székelyudvarhelyen. Az EMNT azt is felvállalta, hogy az erkölcsi segítségen túl – ez sem kevés egy olyan széles merítésű civil-politikai mozgalom részéről, amelynek Tőkés László az elnöke – szervezetei által logisztikai támogatást ad a bejegyzéshez szükséges támogató aláírások összegyűjtéséhez. Az aláírásokat tehát az EMNT többszáz önkéntese szedte össze Erdély-szerte, de ők voltak azok is, akik a Kárpátokon túli megyékben és Bukarestben is gyűjtötték a szükséges mennyiségű támogató aláírást. Mi, az EMNT Választmánya által kijelölt és a bejegyzés folyamatát koordináló Kezdeményező Testület tagjai is meglepődtünk azon, milyen gyorsan és zökkenőmentesen sikerült teljesíteni Európa egyik legszigorúbb – és tegyük hozzá, a kisebbségi és regionális közösségeket többszörösen hátrányosan megkülönböztető – törvénye által előírt feltételeket. Bő két hónap alatt minden önkéntes csapat teljesítette a kirótt penzumot – ezúton is köszönöm áldozatos munkájukat – majd az azt követő két-három hét során a legszigorúbb ellenőrzésnek vetettük alá az aláíró íveket, hogy kiszűrjük a véletlen, vagy netán a szándékos tévedéseket és felkészülten mehessünk Bukarestbe, ahol a párttörvény értelmében a pártbejegyzést hivatalosan is kérni kell. Hogy milyen volt a fogadtatás? A könnyedség, ahogyan összegyűltek az aláírások is jelzi, de önkénteseink közvetlenül szerzett tapasztalatai („Ez a Tőkés Párt? Hol írjam alá?") egyértelműen visszaigazolták az általános közösségi igényt egy Tőkés László nevével fémjelzett, az általa több mint két évtizede következetesen felvállalt és megjelenített nemzeti értékrend markáns politikai képviseletére.
– Az iratcsomók bírósági benyújtása nagy sajtóvisszhang mellett történt. Az EMNT-én kívüli erdélyi magyar politikusok általában tartózkodóak, vagy elítélően nyilatkoznak az új párt bejegyzéséről. Lát-e esélyt a párbeszéd újraindítására? Képes-e az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum új fejezetet nyitni az erdélyi magyar-magyar párbeszédben?
– Természetes, hogy nem örülnek az RMDSZ vagy az MPP vezetői az Erdélyi Magyar Néppárt megjelenésének. Többször mondtam már: az RMDSZ a parlamenti képviselet monopóliumát, az MPP az alternatíva kizárólagosságát félti tőlünk. Elsősorban rajtuk múlik,hogy ellenfelekként – netán ellenségként – vagy együttműködésre kész partnerként tekintenek ránk. Mi a magyar politikai és civil szervezetek soraiban elsősorban a partnert keressük, akivel a közös célok érdekében együtt lehet működni. Közös célok, értékek és érdekek pedig vannak, sokkal több van, ami összeköt, mint ami elválaszt. Elég, ha csak arra a hiányzó hatszázezer erdélyi magyarra gondolok, akik az elmúlt két évtized során elmaradt vagy hátat fordított politikai képviseletének.
Emlékezzünk: 1990-ben még egymillió ember szavazott bizalmat akkor még egyetlen érdekvédelmi szövetségére és ezt a bizalmat sikerült négyszázezer alá tornászni a 2008-as parlamenti választásokon, ahol az RMDSZ – néhány független jelöltet nem számítva –, egyedül indult. Közös feladat tehát minden közéleti szereplő számára, pártállástól függetlenül, visszaszerezni az elvesztett bizalmat, visszahozni az erdélyi magyar politikai közösség soraiba a csalódottakat, a közömbösöket, a politikától és a közélettől elfordulókat, netán a román pártok felé keresgélőket. Erre az RMDSZ megtépázott „tulipánja" egyedül alkalmatlan és a mai formájában a polgári „fenyőfa" sem elegendő. Az Erdélyi Magyar Néppárt azon lesz, hogy újrainduljon a párbeszéd az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében, egyenrangú felek között. Ismert a nemzetközi kapcsolatok történetében, a legjobb egyezségek azonos súlyú felek között születnek.
Akkor van baj, ha valamelyik fél úgy gondolja, a másik nélkül, annak ellenében is el tudja érni céljait. Mi egy szűk csoport domináns, átláthatatlan és sokszor a csoportérdeket a közösségi érdek ellenében képviselő politikának akarunk véget vetni úgy, hogy együttműködésre vesszük rá – ha kell, a közösségi nyomásgyakorlás demokratikus eszközeivel – a többi politikai szereplőt és az ún. konszociatív, az együttműködésen és munkamegosztáson alapuló magyar politikai érdekképviseletet szeretnénk újra meghonosítani. Ez kezdetben egymás elismerését feltételezi – a Néppárt bejegyzése után a többi politikai szereplő erre kénytelen lesz – majd konstruktív tárgyalási hajlandóságot az EMEF keretében. Én hiszem, hogy reményünk megalapozott és partnereinkben lesz elég józan belátás erre. Rajtunk biztos nem fog múlni.
– Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke erdélyi előválasztásokat javasol. Az RMDSZ szerint ez nem újdonság: amikor ők javasolták ugyanezt, az EMNT erre nem volt vevő. Szász Jenő azt mondja, a helyhatósági választások eredménye legyen a mérvadó, a kiindulópont az országos listák összeállításához. Három, egymástól teljesen eltérő vélemény. Ön szerint hogyan lehetne teljesen áttekinthető és igazságos előválasztási rendszert kidolgozni az erdélyi magyarság számára?
– Örülök, hogy az RMDSZ vezetőinek gondolkodásától nem idegen a Tőkés László által ismételten javasolt belső választások fogalma, a Reform Tömörülés éppen eleget kalapálta ezt az RMDSZ különböző belső és külső fórumain az elmúlt években. Persze, vannak azért fogalmi vitáink: az RMDSZ vezetői ezt kizárólag saját Szövetségük keretében gondolják és saját tagjaik számára, mi pedig a minden erdélyi magyart magában foglaló, választói névjegyzékként is használható nemzeti kataszterben gondolkodunk és olyan általános, közvetlen belső választásokban, amelyen az intézményesült politikai szereplők – az erdélyi magyar pártok – jelöltjei mérkőzhetnek meg a közösség bizalmáért. Az MPP elnöke pedig azért tartja feleslegesnek hasonló belső megmérettetést, mert képtelen a szomszéd falu tornyánál messzebb ellátni: a Székelyföldön kívüli interetnikus környezetben bizony több településen is az önkormányzati választásokon, vagyis élesben történő szembenállás könnyen a román pártok jelöltjeinek kedvezne. Ezért lenne bölcs dolog megtalálni a közös megoldást, amely erős és sokszínű képviselethez vezetne az erdélyi települési önkormányzati testületekben, illetve széles legitimitású magyar polgármesterek kapnának bizalmat és eszközt a közösségi célok megvalósítására. Mi nem mondtunk le erről a lehetőségről, annak ellenére, hogy Tőkés László javaslatát a „magyar modell" gyakorlatba ültetéséről mind az RMDSZ, mint az MPP országos vezetői, szerintem zsigerből és meggondolatlanul, elutasították. Hivatalosan is kérni fogjuk tőlük, mélyedjenek el alaposabban a kérdésben és ezt vitassuk meg az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében.
– Román közvélemény-kutatások szerint az ország lakossága teljességgel kiábrándult a politikai pártokból. Úgy tűnik, az országot mérhetetlen anyagi és erkölcsi válságba sodró román politikai elit már nem tud újat mondani az embereknek. Az RMDSZ ezekben a közvélemény kutatásokban vagy meg sem jelenik, mert országos támogatottsága már nem mérhető, vagy jóval az előző ciklusok hozama alatt szerepel. Elképzelhető, hogy a romániai magyarság is annyira kiábrándult a politikából, hogy későre jön az új magyar párt bejegyeztetése?
– Bár a különböző országos közvéleménykutató intézmények ritkán áldoznak arra, hogy pontosan megmérjék a magyar szavazók véleményét – ez homogén, etnikailag nem differenciált országos minta alapján nem is lehetséges – azért az egyértelmű: a gazdasági válságot és a mértéktelenül elburjánzott korrupciót kezelni képtelen kormányok iránti elégedetlenség és a hiteles alternatíva hiánya minden eddiginél nagyobb mértékű kiábránduláshoz vezetett az ország lakossága körében. És ez alól nem kivétel a magyar közösség sem, hiszen ugyanabban a szociális közegben él, ráadásul az országos képviselet monopóliumával rendelkező érdekvédelmi szervezete némi hatalom-morzsa fejében 1996 óta engedelmes csendestárs minden megszorító és népnyúzó intézkedésnél. Ezért nagy az Erdélyi Magyar Néppárt felelőssége abban, hogy tud-e új reményt ébreszteni közösségünkben, képes lesz-e új arcokat, hiteles személyeket és hatékony megoldásokat találni, amelyek mozgósító erővel bírnak azok számára is, akik elfordultak a politikától és a közélettől. Ha nem hinnénk, hogy lehetséges, nem vágtunk volna bele. Egy biztos, áttörést elérni múltjuk vagy jelenük miatt zsarolható, a politikából csak meggazdagodni vágyó ügyeskedőkkel nem lehet. Mi nem is rájuk számítunk.
– A magyarországi támogatási rendszer teljes átalakítása az RMDSZ-hez közelálló alapítványok térvesztésével jár, ugyanakkor a támogatás politika holdudvarában jelentősen felértékelődhet az EMNT, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt szerepe. Ön szerint eljuthat-e oda az összmagyar támogatáspolitika, hogy idővel ne párt-, hanem értékfüggő legyen? Elképzelhető-e olyan támogatás politikai rendszer kialakítása, ahol hosszabb távon egy-egy szakterület kiemelkedő szaktekintélyei legyenek a rendszer meghatározó elemei? Elkerülhető-e az elmúlt nyolc év szomorú tapasztalata?
– Két évtizede azért harcolunk, hogy a civil szféra partnere és ne cseléde legyen a politikának. Ritkán és rövid ideig volt lehetőségünk érdemben beleszólni a támogatáspolitika alakításába. A hazai adólejeinkből származó, a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsán keresztül érkező támogatást most is teljes egészében az RMDSZ korifeusai kezelik és nem is mutatnak hajlandóságot ennek legalább átláthatóvá tételére, nemhogy másokat is odaengedjenek a döntések közelébe. A magyarországi támogatási rendszer átalakításában és depolitizálásában a FIDESZ és az EMNT közötti stratégiai partnerségnek köszönhetően már nagyobb a mozgásterünk. A Bethlen Gábor Alap létrehozása és keretében a támogatások átláthatósága azt mutatja, megindult a rendszerváltás a támogatáspolitikában is. Ennek jele például az oktatási-nevelési támogatás kezelési jogának visszakerülése a politikum – az RMDSZ holdudvarába tartozó Iskola Alapítvány – kezéből az erre legilletékesebb szakmai szervezet – a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség – kezébe. Hiába próbálják az RMDSZ vezetői ezt ellenük irányuló politikai bosszúnak beállítani, ez tulajdonképpen egy lépés a normalitás felé.
– A lap hasábjain készült interjúinkban folyamatosan visszatérő kérdés az autonómia ügye. Úgy tűnik, 2011 Romániájában továbbra sincs előrelépés ezen a téren. Traian Basescu időről-időre kijelenti, hogy a területi autonómia elképzelhetetlen a mindenkori román kormányok számára. A helyzet mai állása szerint a személyi elvű, kulturális autonómia megvalósítására kidolgozott kisebbségi törvényt nem tárgyalja a törvényhozás, elfogadására kevés az esély. Mindeközben mind magyar, mind román oldalon a példátlanul jó román-magyar kapcsolatokról hallani. Az erdélyi magyar autonómiatörekvések szempontjából ön szerint milyen a két ország kapcsolata?
– Magyarország és Románia két erős embere, Orbán Viktor és Traian Băsescu, illetve a két vezető kormánypárt, a FIDESZ és a Demokrata-Liberális Párt között valóban a megszokottnál jobban talál a szó és ennek oka elsősorban nem ideológiai – bár mindkettő azonos európai pártszövetség, az Európai Néppárt tagja – hanem inkább részben konjunkturális, részben hosszú távú biztonságpolitikai érdekazonosság. Hogy ebbe a partnerségbe beleférnek-e az erdélyi magyarság közösségi autonómia-törekvései, illetve lesz-e ereje és lehetősége a magyar kormánynak ezt hatékonyan támogatni minden rendelkezésére álló eszközzel, ez rajtunk, az erdélyi magyar politikai elit tagjain is múlik, képesek vagyunk-e egységes álláspontot kialakítani, megjeleníteni és képviselni az autonómia kérdésében ezzel ellentétesnek felmutatott román egységes nemzetállami szempontokkal szemben. Ha igen, akkor minden bizonnyal rést lehet ütni a jelenleg bevehetetlen akadálynak tűnő román autonómia-ellenes falon és meggyőződésem, hogy ebben az Orbán Viktor vezette kormány jó partnerünk lesz. Egy biztos, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény-tervezet, amelyet a Román Parlament időnként elő-elő vesz, majd ismét a fiókba süllyeszt, jelen formájában inkább akadály, mint lehetőség az áttörésre, de egyeztetéssel a magyar politikai szereplők közötti egyeztetéssel hatékony eszköz lehet, ha az RMDSZ nem saját „reprezentatív szervezeti" előjogait akarja bebetonozni, hanem a kulturális autonómia intézményrendszerének jogi keretére koncentrál a parlamenti vitában.
– Mit lehet tudni a pártbejegyzés további folyamatáról? Ha minden rendben halad, mikorra várható az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzése?
– Jelenleg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelme iktatva van a Bukaresti Törvényszéken és várja az első érdemi tárgyalást. Mi megtettük, ami rajtunk múlott és amit vállaltunk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya előtt. Bízunk benne, hogy a jogállam elegendően erős már Romániában ahhoz, hogy az illetékes bírói testület elsősorban jogi és nem politikai szempontok szerint döntsön. Ha így lesz, akkor legkésőbb június hónap végéig az Erdélyi Magyar Néppárt a romániai politikai élet teljes jogú szereplőjévé válik. A szervezet- és közösségépítés addig is a maga természetes medrében folyik.
RMDSZ
RMDSZ: itt az idő, hogy nyersen elmondjuk véleményünket
MTI , 2011. május 17.,
A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonyáról beszélt hétfőn este Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
A politikus úgy látja: az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, "rossz, szubjektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján" meghozott döntések születnek.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a Fideszhez és a magyar kormányhoz. Az új elnöknek (Kelemen Hunornak) és általában az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen - tette hozzá Markó. "Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket" - utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre Markó Béla.
Mint mondta, rossz és szubjektív döntésnek tartja azt, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen az akkori Nastase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt - mondta. "Itt mi ezt elértük, politikailag kiküzdöttük, és elértük azt is, hogy elfogadták: Romániában lesz egy szervezet, amely az ösztöndíjakat osztja, és ez az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány" - mondta az RMDSZ volt elnöke.
Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy "valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit". A szövetség nem hagyhatja szó nélkül ezeket a kiszorítási kísérleteket - szögezte le a politikus. "Lassan oda jutunk, hogy most már mindenki igazgatni, rángatni akar minket. Azt, hogy a románok a történelem folyamán és az elmúlt húsz évben ezt sokszor megpróbálták, ez rendben van, de oda ne jussunk, hogy most már Magyarország irányából is ilyen szándékok érjenek" - mondta Markó Béla.
RMDSZ–DLP: minden marad a régiben
Háromszék, 2011. május 17.
"Nem változik a DLP és az RMDSZ közötti viszony azok után, hogy Emil Bocot hét végi tisztújító kongresszusán megerősítette tisztségében pártja" – jelentette ki a Transindex hírportálnak Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint koalíciós egyeztetésre mégis szükség lesz az elmúlt hónapok munkájának elemzése és korrigálása céljából, és erre a beszélgetésre valószínűleg még e hét folyamán sor kerül. Kelemen szerint az egyeztetésre annál is inkább szükség van, mivel a szövetségnek új demokrata-liberális csapattal kell együttműködnie az elkövetkezőkben, hiszen mások lépnek olyan jelentős politikusok helyére, mint például Theodor Stolojan, Vasile Blaga vagy Adriean Videanu. Az RMDSZ elnöke hozzátette, bár korábban nem volt mindig zökkenőmentes a két koalíciós partner közötti együttműködés, a tapasztalat összességében mégsem mondható rossznak.
Crin Antonescu, az Nemzeti Liberális Párt elnöke ugyanakkor azt nyilatkozta, ha az RMDSZ döntése, miszerint belép egy új DLP-kormányba, amelyben esetleg kicserélik Emil Bocot, visszafordíthatatlan, akkor az ellehetetleníti a jövőben a Szociálliberális Unióval (SZLU) közös tárgyalásokat, egyeztetéseket, a közös politikai projekteket. "Ha Emil Boc valóban lemond, és Traian Băsescu új kormányt alakít, akkor az RMDSZ sorsfordító döntés előtt áll. Ha vállalja, hogy támogatja az új, Cotroceni által megrendelt kormányt, akkor a Băsescu-rezsim cinkosává válik, azé az állampárté, amely tönkreteszi Romániát, ez a választás a román állampolgárok, köztük a magyarok többségének akarata és java ellen való" – fogalmazott Antonescu. Hangsúlyozta: az SZLU hivatalosan is meghívta az RMDSZ vezetőit politikai tárgyalásokra, de mindeddig nem kaptak határozott választ. Arra a kérdésre, hogy az SZLU még meddig hajlandó várni az RMDSZ válaszára, Antonescu azt mondta: "Ha Boc a pártéletre figyel, és lemond, az RMDSZ választhat: velünk alkot többséget, vagy belép a DLP által létrehozott kormányba. Ha a második lehetőség mellett dönt, az lesz a mi várakozásaink vége."
ROMÁNIA
Az ellenzéki pártszövetség ultimátumot adott az RMDSZ-nek
Krónika, 2011. május 17. – Balogh Levente
Ultimátumot intézett hétfőn Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) nevű ellenzéki szövetség társelnöke az RMDSZ-hez, amelyben leszögezte: ha az RMDSZ Emil Boc miniszterelnök esetleges leváltását követően is kormányon marad a Traian Băsescu államfőhöz közeli kabinet részeként, akkor végképp elveszíti az esélyt arra, hogy az USL választási győzelme alkalmával a jelenlegi ellenzék oldalán kormányszerepet kaphasson.
„Ha Emil Boc esetleges távozását követően az RMDSZ továbbra is támogat majd egy olyan kormányt, amelyet a Cotroceni-palotából (az államfői rezidenciából – szerk. megj.) irányítanak, akkor döntése visszafordíthatatlan következményekkel jár, végképp a Băsescu-rendszer és az országot tönkretevő állampárti rendszer cinkosává válik. Ez olyan választás lenne, amely a legtöbb román állampolgár, így a magyarok érdekeivel is ellentétes" – jelentette ki Antonescu.
Mint arról beszámoltunk, Emil Bocot a Demokrata-Liberális Párt (PDL) hétvégi kongresszusán ismét pártelnökké választották, azonban előfordulhat, hogy ezt követően távoznia kell a kormányfői tisztségből. Ezt maga Traian Băsescu államfő szorgalmazza, aki szerint pártfüggetlen miniszterelnököt kell kinevezni a kabinet élére, mivel ha továbbra is Boc maradna a kormányfő, a kormány népszerűtlensége óhatatlanul átsugározna a pártra is, amely amúgy is alig húsz százalékos támogatottsággal bír az 55 százalékos népszerűséggel rendelkező USL-hez képest. Antonescu hétfőn közölte, az USL hivatalosan felkérte az RMDSZ-t az esetleges közös kormányzásról folytatandó tárgyalásokra, a szövetség azonban még nem reagált hivatalosan. „Még mindig várjuk a választ, rendkívül komoly politikai tárgyalásokat szeretnénk folytatni az RMDSZ-szel" – hangoztatta Antonescu. Megismételte: ha Boc feltételezett távozása esetén az RMDSZ nem pártol át az ellenzékhez, az USL nem vár tovább a szövetségre.
A liberális párt elnöke egyébként azt is leszögezte, hogy Boc távozása esetén egy szakértői kormányt sem támogatnának. Mint kifejtette, az USL nem hajlandó fenntartani a jelenlegi rendszert, így megpróbálná megszerezni a többséget a törvényhozásban. Egyes források szerint egyébként a mai koalíciós ülésen fölmerülhet Emil Boc távozása, ehhez azonban hosszabb parlamenti előkészítés is szükséges lenne.
Antonescu egyébként szintén hétfőn Teodor Baconshi külügyminiszter lemondását követelte, amiért az a PDL hétvégi tisztújító kongresszusán úgy fogalmazott: a levélben szavazás bevezetésével egymillió külföldön élő román állampolgár szavazatát kívánja megszerezni a PDL számára.
ÚMSZ: román aggály egy kormányközi megállapodás figyelmen kívül hagyása miatt
MTI, 2011. május 16.
A román külügyminisztérium adatvédelmi szempontok miatt aggályosnak tartja, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja az oktatási támogatásokról szóló kormányközi megállapodást – írta hétfői számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ).
A bukaresti napilap magát megnevezni nem akaró román külügyi forrásra hivatkozva tudni vélte: a magyarországi oktatási-nevelési támogatás kérdése lesz az egyik napirendi pont Teodor Baconschi román és Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtöki találkozóján. A juttatások ügyét a június elején ülésező román-magyar kisebbségi vegyes bizottság is napirendre tűzi.
A lap úgy fogalmaz: a támogatások azután váltak diplomáciai kérdéssé, hogy az Orbán-kormány ettől az évtől kezdve már nem az Iskola Alapítványon keresztül kívánja folyósítani a romániai magyar oktatási intézményekben tanuló diákok számára a húszezer forintnak megfelelő összeget, hanem "egy hatályban lévő román-magyar kormányközi megállapodást megszegve" a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget kérte fel a pályáztatás lebonyolítására.
Az ÚMSZ román külügyminisztériumi forrásoktól úgy értesült: a bukaresti diplomácia adatvédelmi szempontok miatt tartja aggályosnak, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja a támogatást szabályozó kormányközi megállapodást. A magyar fél ugyanis olyan adatokhoz jut a támogatási rendszer adminisztrációja révén, amelyekhez jogszerűen a román államnak is csak szigorú feltételek teljesítése mellett lehet hozzáférése. Az oktatási-nevelési pályázat kiírója ugyanis olyan személyes adatok közléséhez (nemzetiség, lakcím, személyi szám, személyi igazolvány másolata, oktatási intézmény adatai, családi állapot, telefonszám) köti a támogatást, amelyeknek a rögzítésére és tárolására a magyar hatóságok nem jogosultak, s amelyeket a román állam is csak akkor rögzíthet, ha teljesíti az érvényes adatvédelmi előírásokat - olvasható a lapban.
A szulofoldonmagyarul.ro webhelyről letölthető adatközlő lapon szereplő adatvédelmi záradékot is idézi a cikk: "Alulírott hozzájárulok a támogatás tényének nyilvánosságához, az igénylőlapon, valamint az adatlapon és a pótlapon szereplő személyes adatoknak a pályázat elbírálásával kapcsolatos kezeléséhez, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére, valamint a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint."
A kiíró a 2001/677-es számú romániai adatvédelmi törvényt nevezi meg jogi alapként, azt azonban nem tisztázza, hogy a magyarországi jogi személyiséggel és felelősséggel bíró Bethlen Gábor Alap milyen, nemzetközi szempontból is érvényes jogszabályok szerint jár el - írja az ÚMSZ. A meg nem nevezett külügyi forrás a lapnak azt is megállapította: a kormányközi szerződést egyébként az Orbán-kormány a jelenlegi feltételek mellett nem is mondhatja fel egyoldalúan, ezért a következő hetek tárgyalásaitól függ, folyósítható-e az oktatási-nevelési támogatás a magyar fél által szorgalmazott módon.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a lap érdeklődésére nem kívánt a kérdésben állást foglalni. Közölte: a tárgyalások kimenetele a külügyminisztériumi egyeztetésektől függ. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, Burus Siklódi Botond az ÚMSZ-nek elmondta: az RMPSZ nem vesz részt a pályázati pénzek kezelésében, és egyelőre szerződést sem kötött a magyar kormánnyal a pályázat lebonyolítására.
Román sajtó: Boc Basescu támogatásának köszönheti újraválasztását
MTI, 2011. május 16. – Garzó Ferenc
Traian Basescu támogató állásfoglalásának köszönheti újraválasztását pártelnöki tisztségében Emil Boc, aki ugyanakkor nem lehet biztos abban, hogy megtarthatja miniszterelnöki posztját, mivel az államfő valószínűleg független, "technokrata" személyt kíván állítani a kabinet élére - írták hétfőn a romániai napilapok.
A Ziarul Financiar pénzügyi-üzleti napilap így fogalmaz: az eddig inkább csak a "nevetség tárgyául" szolgáló Emil Boc azért nyerhette el újra a hétvégén a nagyobbik kormánypártnak, a Demokratata Liberális Pártnak (PD-L) az elnöki tisztségét, mert Basescu beszédében kiállt mellette. Így riválisa, a párton belül Basescuval szembenállónak tekintett Vasile Blaga volt belügyminiszter hiába tartotta erős kézzel a gyeplőt, gyakorolt befolyást a megyei szervezeteken keresztül, mégis vesztett.
Az Adevarul és a Realitatea hírtelevízió hétfői kommentárjai azt a kérdést vetik fel: ezek után meddig marad a kormány élén Emil Boc, mivel már a tisztújító kongresszus előtti hetekben ismertté vált Basescu elnöknek az a szándéka, hogy a jövő évi választásokra való tekintettel Bocnak távoznia kellene a kabinet éléről, átadva helyét egy független, "technokrata" személynek. Ez utóbbi folytatná a kényszerű megszorító intézkedéseket, de mentesítené a Boc vezette PD-L-t a további népszerűségvesztés terhétől.
Boc állítólag még a kongresszus előtt megígérte Basescunak, hogy pártelnöki újraválasztása esetén lemond a kormányfői posztról. A Jurnalul National értesülése szerint a lemondásra legfeljebb a hét végén kerülhet sor, ha a miniszterelnök egyáltalán betartja ígéretét.
A Romania Libera, az Adevarul és az Evenimentul Zilei hasábjain megszólaltatott elemzők ugyanakkor kétségüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy jól járna-e a PD-L egy kormányátalakítással. Emlékeztetnek arra: a szociáldemokrata, liberális és konzervatív ellenzéki szövetségnek a felmérések szerint már így is több mint ötven százalékos a támogatottsága, és nem biztos, hogy egy új, technokrata kormány a parlament két házában megkapná a beiktatáshoz szükséges szavazatok többségét.
Boc távozása ráadásul nem pusztán a PD-L ügye, hanem abba beleszólása van a koalíciós partnernek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is. Az RMDSZ berkeiben már jelezték, hogy csak akkor érdemes benn maradniuk a koalícióban, ha annak megmarad a parlamenti többsége.
Ennek tükrében boncolgatja a romániai sajtó, hogy a legyőzöttek tábora e vereség után nem áll-e át az ellenzékhez. Bár Blaga a nyilvánosság előtt tagadta, hogy híveivel együtt el akarná hagyni a pártot, a kommentátorok nem vesznek mérget arra, hogy ez az elvándorlás nem következik-e be. A hétvégi kongresszuson mindenesetre a "legyőzöttek" csapatának több képviselője is bekerült a vezető testületekbe, noha maga Blaga teljesen "kiszállt" a versenyből, egyszerű párttag maradt.
Az erdélyi Krónika is utal a párton belüli érdekcsoportok közötti konfliktusokra, amelyeken a lap szerint Boc képtelen volt úrrá lenni, így sokan reménykedve tekintettek az erős kezű, rendkívül jó szervező hírében álló Blaga jelöltetésére. "Csakhogy a jelek szerint a demokraták többsége ma is vakon rá meri bízni magát Basescura, és azzal a meggyőződéssel ütötte a pecsétet Boc nevére, hogy az államfő bizonyosan tudja, mit csinál, ha egyszer őt ajánlotta a figyelmükbe" - olvasható a lapban.
A kolozsvári Szabadság kommentárja szerint Boc személyében továbbra is olyan hűséges szövetségese van a PDL élén, akire mindig számíthat. Úgy véli, hogy a PD-L-sek nagy része ugyanakkor nem osztja Basescu szándékát egy szakértő kormányfő kinevezésével kapcsolatban, mivel úgy látják: ez esetben a demokraták éppen akkor engednék ki a kezükből a kormányrudat, amikor már lassú, de biztos növekedés elé néz a gazdaság, így a demokratáknak megvan az esélyük arra, hogy visszahódítsák elvesztett szavazóikat. A demokraták és Basescu útjai egyre világosabban szétválnak - állapítja meg a Szabadság.
Egy nép akarata
Háromszék, 2011. május 17. – B. Kovács András
Nem kisebbség a székely magyarság a maga régiójában, ebből eredeztethetően illetik meg többletjogok – tulajdonképpen így foglalható össze Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke újabb nyilatkozatainak egyik fő tétele.
A magyarországi tárgyalásokról hazatért tisztségviselő valamennyi magyar párt képviseletével folytatott konzultációt, s célja az volt, hogy megnyerje őket a székelység autonómiatörekvései támogatásának.
Az SZNT a kapcsolatkeresés rendjén azonban az önrendelkezés hasonló formáit igénylő európai népcsoportokkal is szövetkezne a jövőben. Nem véletlen, hogy azokhoz a magukat nem kisebbségként, hanem népként meghatározó közösségekhez fordul, melyek a letisztultabb viszonyoknak örvendő Nyugaton már a legtöbbet tudták kivívni a maguk számára: a skótok, katalánok, dél-tiroliak és frízföldiek a területi autonómia bizonyos formái által nyújtott előnyök közvetlen élvezői. Harmincmillió szövetségest szerezhetne bennük a székelység, s nem vitás, e küzdelemben további kelet- és közép-európai népcsoportok csatlakozására is számíthat.
Érdemes utánanézni annak, mit értek el jogállami viszonyok közt a nemzeti státust leginkább megközelítő eme regionálisan többségi népek. A skótok és katalánok saját parlamenttel és kormánnyal rendelkeznek az angol és a spanyol államon belül, a dél-tiroliak pedig olyan mintaszerű területi autonómiát teremtettek osztrák és olasz hatóságok megegyezésére építve, mely számunkra ma az emancipáció netovábbjának tűnik, hiszen úgyszólván minden asszimilációs nyomást levesz a dél-tiroli németségről és a köztisztségek elosztásában olyan rendkívül demokratikus és tapintatos rendszert kísérletezett ki, melyről mi legfeljebb legmerészebb álmainkban ábrándozhatunk – egyelőre. Ha csak arra gondolunk, hogy minden rendű és rangú köztisztviselőnek mindkét nyelvet ismernie kell, és az ügyfelet az általa választott nyelven kell kiszolgálnia, láthatjuk, csillagászati távolság választja el Dél-Tirolt a mai kelet-európai állapotoktól.
De nem folytatom, csak egy felsorolást biggyesztenék még ide. Kire vonatkozik a fenti kötelezettség? Minden köztisztviselőre, hivatalnokra, orvosra, bíróra, ügyvédre, jegyzőre, tanárra, adóhatósági, munkavédelmi, rendvédelmi, önkormányzati alkalmazottra, a szakelőadókra, a közszolgálati sajtó stb. munkatársaira. Magyarán mindenkire, akivel a közszférában kapcsolatba kerülhet a polgár.
Kormány, váltás
Krónika, 2011. május 17. – Balogh Levente
Még csak feltételezés, de máris felbolygatta a román belpolitikát Emil Boc kormányfő esetleges, taktikai célból történő leváltása és egy független miniszterelnökkel való behelyettesítése.
Az ellenzék arra számít, hogy az RMDSZ vezetői – Crin Antonescu liberális pártelnök ultimátuma után – akár jó ürügynek is tekinthetnék a kormányfőcserét a kudarcos kormányzás miatt egyre népszerűtlenebb PDL-vel kötött koalíció felrúgására. A kérdés azonban az, hogy jobb lenne-e a romániai magyaroknak, ha az RMDSZ a továbbiakban olyan kormány részeként működne tovább, amely elveti a kisebbségi jogkiterjesztésre vonatkozó követeléseket, és enyhén szólva nincs baráti viszonyban a magyar kormánnyal.
Ugyanis lehet, hogy a magyar kormánypénzek szétosztása fölötti monopóliumát elveszített szövetség illetékeseinek füle számára zene, amikor Antonescu vagy Victor Ponta agresszív politikusnak nevezi Orbán Viktort, de azért ők is tudják, hogy ezzel nem csupán az RMDSZ, hanem a magyarfóbiás, nacionalista választók kegyeire is pályáznak. Ráadásul igencsak visszás lenne, ha épp az a kisebbségi alakulat bútorozna össze a kettős állampolgárok tisztségviselését korlátozni akaró szocialistákkal, amelynek megyei tisztségviselői az elsők között igényeltek magyar állampolgárságot a könnyített honosítás révén, és amelynek a helyi szervezetei néhol presztízskérdésnek tekintik, hogy a demokrácia-központokkal versenyre kelve tájékoztassanak az állampolgárság megszerzésének mikéntjéről.
Arról nem is beszélve, hogy a szociálliberális szövetségnek nincs minden áron szüksége az RMDSZ támogatására, így kérdéses, hogy azért cserében vállalná-e például a kisebbségi törvény elfogadását. Amit a PDL jelenleg – legalábbis a nyilatkozatok szintjén – támogat, egyrészt azért, mert szüksége van az RMDSZ-re, másrészt pedig azért, mert az elnökválasztáson nyújtott támogatás miatt a pártot a háttérből irányító Traian Băsescu lekötelezettje a Fidesznek. A PDL – és a román kormány – ezért sem emelt szót sem a kettős állampolgárság, sem az új alkotmány ellen. Persze furcsa, hogy a román kormánypártok közül a külsőségek alapján a PDL jobb viszonyban van Budapesttel, mint az RMDSZ – ám amíg ebből a kormányzati felállásból a romániai magyar közösségnek előnye származik, a szövetség kilépése nehezen igazolható gesztus volna.
Markó Béla a magyar kormány és az RMDSZ viszonyáról
MTI, 2011. május 17.
A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszonyáról beszélt hétfőn este Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
A politikus úgy látja: az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, "rossz, szubjektív szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján" meghozott döntések születnek.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a Fideszhez és a magyar kormányhoz. Az új elnöknek (Kelemen Hunornak) és általában az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen - tette hozzá Markó.
"Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket" - utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre Markó Béla.
Mint mondta, rossz és szubjektív döntésnek tartja azt, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen az akkori Nastase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt - mondta. "Itt mi ezt elértük, politikailag kiküzdöttük, és elértük azt is, hogy elfogadták: Romániában lesz egy szervezet, amely az ösztöndíjakat osztja, és ez az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítvány" - mondta az RMDSZ volt elnöke.
Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy "valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit".
A szövetség nem hagyhatja szó nélkül ezeket a kiszorítási kísérleteket - szögezte le a politikus. "Lassan oda jutunk, hogy most már mindenki igazgatni, rángatni akar minket. Azt, hogy a románok a történelem folyamán és az elmúlt húsz évben ezt sokszor megpróbálták, ez rendben van, de oda ne jussunk, hogy most már Magyarország irányából is ilyen szándékok érjenek" - mondta Markó Béla.
MAGYARORSZÁG
Új alaptörvény - A sarkalatos törvényekről tájékozódik Budapesten a Velencei Bizottság
MTI, 2011. május 17.
Elsősorban az új alaptörvénnyel kapcsolatos sarkalatos törvények megalkotásáról, azok elfogadásának időzítéséről kérdezte a Velencei Bizottság Budapesten tárgyaló delegációja Navracsics Tibort kedd reggel.
A magyar miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamenti egyeztetés után újságíróknak elmondta: a bizottságot arról tájékoztatta, hogy a sarkalatos törvényeket két nagy csoportra osztották. A korábbi politikai vitáknak köszönhetően viszonylag jól előkészített vagy csupán technikai módosítást igénylő jogszabályokat várhatóan még az Országgyűlés nyári szünete előtt elfogadják, nagyobb részüket viszont, amelyekről most vagy majd a nyáron kezdődik a politikai vita - így például az önkormányzati és a választójogi törvényről -, ősszel szavazhatja meg a Ház.
A delegáció kérdései a sarkalatos törvények elfogadásának időzítése mellett arra vonatkoztak, mi alapján határolták be, hogy melyek lesznek sarkalatos jogszabályok, továbbá a tagok érdeklődtek a független hatóságok jogszabály-alkotási hatásköréről, az 1949-es alkotmány érvénytelennek nyilvánításáról is - ismertette a tárcavezető.
Alapvetően tisztázó, tájékozódó jellegű volt a megbeszélés, a bizottság véleményt nem fogalmazott meg - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: részben az angol nyelvű fordításból, részben pedig "a közelmúlt magyar közjogi történetének nem annyira mély ismeretéből" adódóan fogalmazódtak meg tisztázó kérdések. "Úgy láttam, hogy alapvető probléma nem fogalmazódik meg az alaptörvénnyel kapcsolatban" – mondta.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, április 18-án egy a demokratikus eljárás szabályainak és a demokratikus rendszerekben megszokott tartalomnak megfelelő alaptörvényt fogadott el a magyar parlament.
A fideszes politikusok jegyezte, múlt pénteken beterjesztett törvényjavaslatokkal kapcsolatban - amelyek egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy már szeptembertől 15 tagú lehet az Alkotmánybíróság (Ab) - Navracsics Tibor azt mondta: a mostani módosítás alapvetően a létszámra vonatkozik, a célja pedig azzal függ össze, hogy január 1-jétől bővül az Ab hatásköre, ami nagy ügyteher-növekedéssel jár, és álláspontjuk szerint szükséges fél év felkészülés a testületnél.
A Velencei Bizottság kétnapos magyarországi látogatáson tartózkodó delegációja a Navracsics Tiborral folytatott tárgyalás után Szájer József fideszes európai parlamenti képviselővel, az új alaptörvénnyel kapcsolatos nemzeti konzultációs testület vezetőjével egyeztetett, majd Paczolay Péterrel, az Ab elnökével, Martonyi János külügyminiszterrel, Balsai Istvánnal, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnökével és a parlamenti pártok képviselőivel találkozik.
Az új magyar alaptörvény elfogadásának másnapján, április 19-én az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról - a bizottság köreiből származó akkori értesülés szerint. Ugyanabból a forrásból azt is közölték, hogy május közepén Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé.
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, amely 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik a hagyományos európai alkotmányozási normáknak megfelelő alaptörvények elfogadásában.
Jobbik: Semjén Zsolt csináljon rendet az általa felügyelt területen!
MTI, 2011. május 17.
A Jobbik szerint a kormány elhanyagolja az "elszakított magyarság ügyét", az ellenzéki párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője keddi közleményében felszólította Semjén Zsolt területért felelős miniszterelnök-helyettest, hogy haladéktalanul csináljon rendet az általa felügyelt területeken.
Szávay István MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában felidézve a Magyar Ifjúsági Konferencia hétvégi ülését azt írta, a találkozó résztvevői megdöbbenve tapasztalták, hogy a magyar kormányt mindössze egy főosztályvezető, valamint néhány beosztott munkatárs és referens képviselte az eseményen, holott az előző kormányzatok idején minden alkalommal jelen volt a területért felelős miniszter vagy államtitkár.
Szóvá tette, hogy nem jelent meg a Kárpát-medence, illetve a nyugati emigráció magyar ifjúsági ernyőszervezetinek legfőbb fórumán Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár sem. Távolmaradása külön felháborító annak ismeretében, hogy a KDNP ifjúsági szervezete most hétvégén sorra kerülő "Nemzetpolitikai jamboree" elnevezésű táborának – ahová már egy pártrendezvény keretében hívnak külhoni magyar fiatalokat – viszont résztvevője és előadója lesz – írta.
Az ellenzéki politikus ennél is nagyobb problémának látta, hogy a kormányzat megjelent képviselői számos – főleg az "elcsatolt területeinken" élő magyar fiatalok támogatásával kapcsolatos – kérdésben nem tartották magukat illetékesnek és nem is tudtak érdemi választ adni, többek között azért, mert a határon túli forráselosztásért felelős Bethlen Gábor Alap részéről senki sem jelent meg. Az egyre hangosabban elégedetlenkedő külhoni magyar szervezetekhez hasonlóan a Jobbik is felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-KDNP-nek e téren még az MSZP-SZDSZ kormányokat is sikerült alulmúlnia - fogalmazott Szávay István, aki szerint a kormány egyéves nemzetpolitikai tevékenységének vizsgálatakor a jelenlévők levonhatták a szomorú és kiábrándító tanulságot, hogy a kedvezményes honosításon kívül a Fidesz-KDNP koalíció semmilyen területen nem tudott érdemi eredményeket vagy lényegi előrelépéseket felmutatni. A konferencián megtudhatták, hogy a határon túli osztálykirándulások ügye is hasonló stádiumban van, mint a támogatáspolitika átláthatóbbá és gördülékenyebbé tétele, vagy például a Nemzeti Jogvédő Iroda, illetve a Magyarság Háza intézményrendszerének kialakítása: azaz sehol sem tart.
A Jobbik elfogadhatatlannak és méltatlannak tartja az elszakított magyarság ügyének ilyen szintű elhanyagolását - írta. Hozzátette: felszólítják Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, hogy haladéktalanul csináljon rendet az általa felügyelt területen, tegyen végre érdemi lépéseket is az "elcsatolt területeinken" élő magyarok érdekében, a mulasztások és visszásságok tekintetében pedig vizsgálja meg a személyi felelősségek kérdését.
KÁRPÁT-MEDENCE
Németh Zsolt: nemzetközi jogot sértenek a kárpátaljai magyarokat ért incidensek
MTI, 2011. május 16
Magyarország magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot vár a kárpátaljai magyarokat ért incidensekre. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfő délután az MTI-nek azt mondta, amióta formális és informális egyeztetéseket folytatott a kérdésben, nem történt újabb, magyarokkal kapcsolatos incidens Kárpátalján.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a parlament nemzeti összetartozás bizottsága és külügyi bizottsága együttes zárt ülése után hétfőn újságíróknak azt mondta: mintegy kéttucat esetet azonosítottak be.
Hozzátette: ezek az incidensek az ukrán titkosszolgálathoz köthetők, és a magyar fél ezeket törvénysértőnek tartja. Nem pusztán az ukrán belső törvényeket sértik a történtek, hanem a nemzetközi jogot is sérti mindaz, ami ezeket az állampolgárokat érte - mutatott rá az államtitkár, aki példaként a bécsi konvenciót említette.
Magyarország határozottan úgy gondolja, hogy Ukrajnának ezt a tevékenységet fel kell függesztenie - fogalmazott, hozzátéve, erre felszólították az ukránokat. Magyarország nem tűri, hogy magyar embereket, ha igényeltek állampolgárságot, ha nem, atrocitások érjenek bárhol a Kárpát-medencében - szögezte le, és hangsúlyozta: a történtekre magyarázatot és megfelelő jogorvoslatot is várnak az ukrán féltől.
Megjegyezte: kíváncsiak arra, hogy az ukrán titkosszolgálat saját jószántából járt el, vagy adott esetben politikai megrendelést hajtott végre, illetve, hogy egy másik, ukrán és esetleg egy erősebb titkosszolgálat együttműködése nem húzódhat-e meg a háttérben. A külügyi államtitkár közölte, várhatóan még májusban - részben ez ügyben - Kijevbe látogat.
Németh Zsolt ugyanakkor azt mondta, vannak reményre okot adó jelek; miután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kifejezésre juttatta a magyar álláspontot, nem történtek újabb incidensek.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes - Németh Zsolthoz hasonlóan - az MTI-nek hétfőn délután elmondta: amióta formális és informális egyeztetéseket folytatott a kérdésben, nem történt újabb, magyarokkal kapcsolatos incidens Kárpátalján.
A Jobbik május 5-én kezdeményezte, hogy a parlament nemzetbiztonsági, külügyi és nemzeti összetartozás bizottsága együttes zárt ülésen hallgassa meg az ügyben Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest és Pető Tibort, az Információs Hivatal főigazgatóját, választ keresve arra, hogyan juthattak az ukrán titkosszolgálat birtokába az ungvári főkonzulátus kameráinak felvételei.
Semjén Zsolt előző nap azt mondta, hogy Magyarország - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) hasonlóan - érdeklődéssel várja az ukrán állam magyarázatát, hogy az ukrán biztonsági szolgálat miért zaklatott Kárpátalján élő magyar nemzetiségű polgárokat. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt akkor hangsúlyozta: Magyarország kiáll azon kárpátaljai magyar nemzettársai és az ő emberi jogaik mellett, akiket zaklatás ért. A magyar állam nem hagyja sorsukra őket – fogalmazott.
A KDNP-s politikus felidézte, hogy az elmúlt napokban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtől és Ukrajnában élő magyar nemzetiségűek polgároktól jelzések érkeztek, hogy az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU zaklatta őket a honosítással kapcsolatban, illetve azt firtatva milyen kapcsolatuk van Magyarországgal, jártak-e az ottani magyar konzulátuson. A KMKSZ az ügyben levelet írt az ukrán államfőnek magyarázatot kérve a történtekre.
Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet május 4-én kijelentette: meg kell vizsgálni, honnan származik, és igaz-e az arról szóló információ, hogy az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai magyarokat zaklatott.
Temerin: Felhívás az 1944/45-ös áldozatok hozzátartozóihoz
Vajdaság.ma, 2011. május 16.
A temerini Első Helyi Közösség Tanácsának határozata értelmében márványtáblára kerül az 1944/45-ös partizánterror valamennyi eddig feltárt, temerini származású vagy itt megölt áldozatának vezetékneve, neve és születésének évszáma. Azoknak a temerinieknek a nevét is megörökítjük, akik más településeken estek áldozatul. Az előkészítő munkálatok megkezdődtek, a táblákhoz szükséges anyagot már korábban beszereztük. A márványtáblák ünnepélyes felavatására a mindenszenteki megemlékezésen kerül sor.
Tisztelettel arra kérjük a hozzátartozókat, rokonokat, ismerősöket, hogy amennyiben bármilyen kiegészítésük van A temerini razzia című könyvben található névsorral, illetve kivégzett hozzátartozójuk ott közölt adataival kapcsolatban, vagy ha az áldozat adatai esetleg egyáltalán nem szerepelnek a könyvben, úgy a javításokat és pótlásokat minél előbb jelezzék Ádám Istvánnak (842-035, illetve 062-802-4197) vagy Csorba Bélának (841-131, illetve 069- 14-50214).
Szeptemberig elvesztheti a szlovák állampolgárságát, aki másikért folyamodik
Paraméter.sk, 2011, május 16.
Az állampolgársági törvény módosításáról várhatóan leghamarabb szeptemberben tanácskozhat a parlament.
Igor Matovič azt javasolja, hogy a másik ország állampolgárságát megszerző személy abban az esetben nem vesztené el a szlovák állampolgárságát, ha az adott országban legalább egy éve bejegyzett lakhellyel rendelkezik, és ezalatt ott dolgozik, tanul, vállalkozik, missziót teljesít, élsportoló, vagy a szülei, esetleg a nagyszülei abból az országból származnak. A Smer-SD javaslatának egyetlen feltétele az egyéves bejegyzett lakhely.
A parlament alkotmányjogi bizottságának ajánlása ugyanis ezt tartalmazza. Az állásfoglalásra Richard Sulík házelnök kérte a bizottságot. Sulík ugyanis nem sorolta be a parlament programjába Igor Matovič, sem a Smer-SD javaslatát az állampolgársági törvényről. Mindezt olyan indokból, hogy nem telt el fél év azóta, hogy ugyanezzel a jogszabállyal kapcsolatos módosításról szavaztak. Legutoljára márciusban foglalkozott az állampolgársági törvénnyel a parlament.
Végérvényesen erről azonban csak a parlamenti képviselők dönthetnek. Ők ugyanis a parlament programjáról való szavazáskor határozhatnak úgy is, hogy ennek ellenére besorolják a programba az ide vonatkozó javaslatokat.
Radoslav Procházka (KDH), az alkotmányjogi bizottság elnöke elmondta, gyakran előfordul, hogy a képviselők megkerülik a hat hónapos szabályt, mégpedig úgy, hogy az adott javaslatban formális változás történik, amely a tartalomra nincs kihatással. Úgy véli azonban, hogy a tárgyalási rendet ennél komolyabban kéne venni, nem pedig egyszer a koalíció, máskor pedig az ellenzék javára kihasználni.
Róbert Madej (Smer-SD) alibista megoldásnak tartja, hogy Sulík olyan ügyben kért állásfoglalást az alkotmányjogi bizottságtól, amelyben valójában már döntött.
Ezer kilométeres hallgatás
Kárpáti Igaz Szó, 2011. május 16. – Dunda György
Sajnálatos módon hisztériakeltésbe csapott át a kettős állampolgárság ügye Kárpátalján. Holott a célszerű ennek elkerülése lett volna. Egy darabig úgy tűnt, sikerül is, ám az egyszerűsített honosítás lehetőségétől az ukrán titkosszolgálat is lázba jött.
Ennek folyamodványaként ma már sokan tárják szét a kezüket. Az egykor lelkesek nem tudják, mitévők legyenek, számíthatnak-e az anyaország segítségére, megéri-e kockáztatni. Érthető, hogy megijedtek az SZBU érdeklődésétől mindazok, akik egykoron testközelből tapasztalták, érzékelték a mindenről tudó, mindent látó KGB "szeretetét". És éppen ez volt a cél, a megfélemlítés. Az ukrán vezetés, miközben a legmagasabb szinteken tartalom nélküli mosolydiplomáciát folytat, a hétköznapokban gyakorlatilag rábólintott a félelemkeltés politikájára. Mindeközben némaságba burkolóznak, mintha Budapest szava el sem hallatszana a messzi Kijevig. Hiába no, mégiscsak több mint ezer kilométeres a távolság...
Az adott helyzetben Kijev számára ez a legkifizetődőbb: mint oly gyakran, ezúttal is "a nem szól szám, nem fáj fejem" magatartáshoz folyamodik. Nyíltan nem ítélheti el Budapest gyakorlatát, mert akkor ugyanezt kellene tenni Moszkva és Bukarest vonatkozásában is. Egy hangosabb kifakadással, nyílt felelősségre vonással egyfelől a nagy testvér, másfelől az európai közösség ellenszenvét váltaná ki. A Moszkva és Brüsszel között egyensúlyozni próbáló államfő és a neki engedelmeskedő kormánytöbbség ezért inkább struccpolitikát folytat.
Elviekben a mostani helyzet akár alkalmat is teremthetne Janukovicsnak arra, hogy újra napirendre tűzze a kettős állampolgárság témáját. A 2004-es elnökválasztási kampány idején egyszer már meghirdette: győzelme esetén megnyugtatóan rendezi a kérdést. Elhatározását a narancsos forradalom elsodorta. Hét évvel később viszont a pillanatnyi állapotok nem alkalmasak e kártya előhúzásához. Szinte biztos a feljövőben lévő radikálisan nemzeti érzelmű erők haragját váltaná ki. A bizonytalan szociális-gazdasági helyzet sem kedvez hozzá. Esetleg még takarózhatna azzal, ha mondjuk az Ukrajna határain túl élő nemzettársainak biztosítaná a kettős állampolgárságot, ezt a nacionalisták sem nagyon tudnák kritizálni, ezzel pedig utat nyithatna az eljárás ukrajnai legalizációja előtt. Ám egyelőre erre utaló jeleket sem lehet tapasztalni.
Persze nem mindenki ilyen hallgatag. Az említett nacionalista szervezetek képviselői egymást múlják felül Magyarország és a kárpátaljai magyar kisebbség becsmérlésében és a szankcionálásról szóló ötletezésben. A legdurvább elképzelések már koncentrációs táborokat vizionálnak.
A védtelen, a mesterségesen gerjesztett megosztottság miatt is gyenge kárpátaljai magyar közösségnek persze könnyebb nekiesni, mint a Kremlnek, vagy azon honfitársaiknak, akik Európa-szerte dolgozva – sokan közülük már ottani állampolgárokként is –, dollármilliókat forgatnak vissza a pangó hazai gazdaságba. Ukrajna déli és keleti vidékein tömegek – a legszerényebb becslések szerint is százezrek – rendelkeznek "ruszkij paszporttal". A kijevi parlamentben pedig az orosz mellett az izraeli és a ciprusi úti okmány is meglehetősen nagy népszerűségnek örvend, egyfajta mentelmi jog, baj esetén menekülési kiskapu.
MTI, 2011. május 17. – Kokes János
Deformált egyház címmel közöl jegyzetet a Pravda című független szlovák napilap kedden arról, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház a múlt hét végén csatlakozott az egységes Magyar Református Egyházhoz.
Az újság szerint bár rosszak a múltbeli tapasztalatok - az egyház a politika szolgálójává vált -, s a jelenség sok esetben mind Szlovákiában, mind Magyarországon ma is létezik.
"Magyarországon ilyen szempontból fontos szerepe van a Református Egyháznak, amely már évek óta a nagymagyar nacionalizmus egyik eszköze" - állítja Marián Repa, a szerző.
Rámutat: Tőkés László, az egyház egyik radikális romániai képviselője a Fidesznek köszönhetően az Európai Parlamentbe is bejutott. Kálvinista magyar autonómiát szorgalmaz nemcsak Romániában, hanem Szlovákiában is.
"Lehet, hogy tőle kapta az ihletet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, amelynek tagságát háromnegyed részt szlovákiai magyarok alkotják. A hírek, hogy a Szlovákiában a hívők számát tekintve negyedik egyház most csatlakozni akar nagyobb testvéréhez, már korábban kiszivárogtak. Sok mindent elárult Erdélyi Géza rimaszombati püspök üdvözlő levele, amelyet a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik gyűlésén olvastak fel" - fejti ki a Pravda.
Úgy látja: a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház lépése teljes mértékben egybeesik a budapesti politikai vezetés azon igyekezetével, hogy a határok felett egyesítse a magyar nemzetet. "Mellesleg Tőkésnek már van magyar állampolgársága" - zárja jegyzetét a Pravda.
Az újság egy másik, terjedelmes cikkében azt írja, hogy "Orbán politikája már a szlovákiai hívőket is megosztja". Marián Hamari, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspök-helyettese a lapnak azt mondta: a szlovák reformátusok nem szeretnének elszakadni egyházuktól, s megpróbálják elérni, hogy a zsinati döntést a csatlakozásról felülvizsgálják. Az egyház magyar vezetői - Fazekas László püspök és Batta István szóvivő - lapzártáig nem válaszoltak a szerkesztőség kérdéseire.
A szlovák hívők közös állásfoglalása szerint semmi oka nincs annak, hogy egyházuk csatlakozzon az egységes Magyar Református Egyházhoz. Azt állítják, hogy bár a döntés "létüket érinti", arról velük senki sem konzultált. Attól is tartanak, hogy mindebből politikai probléma lehet, mert "nagymagyar kezdeményezésről" van szó. Úgy vélik, mivel az egyházat a szlovák állam anyagilag támogatta, lehet, hogy ezt a támogatást, illetve az egyház bejegyzését most át kell értékelni.
Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter még a zsinat döntését megelőzően értetlenségének adott hangot a kezdeményezéssel kapcsolatban. Hamari megerősítette, hogy a szlovák reformátusok találkozót kértek a minisztertől.
Chmel: fontos a nemzetiséghez tartozás vállalása
MTI 2011. május 16. – Kokes János
- Elvárom a nemzetiségekhez tartozó szlovák állampolgároktól, hogy a népszámlálás során ne felejtsék el vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, ezzel kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket - jelentette ki a kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormányalelnök abban az interjúban, amelyben Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt.
Rudolf Chmel válaszait hétfőn tette közzé a szlovákiai magyar civil szervezeteket tömörítő Kerekasztal, amely a május 21-i népszámlálás kapcsán magyar nyelvű útmutatót is kibocsátott.
A miniszterelnök-helyettes fontosnak minősítette a nemzetiség vállalását, s rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét is feltérképezi, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét.
"Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyeztetettségi forrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket" - szögezte le a politikus.
Arra válaszolva, milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye a Szlovákiában élő nemzetiségekre, kifejtette: "A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek joguk van anyanyelvüket használni törvény szerint a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja, más tényezők mellett, befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, kiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére."
Befolyásolhatja-e a jövőben a szlovákiai magyarok és a többségi nemzet kapcsolatát firtató kérdésre, Chmel, aki a kormányban a magyar-szlovák Híd pártot képviseli, úgy vélte: "A 21. századi Szlovák Köztársaság nem alapozható történelmi traumákra, illetve védőfalak építésére. Országunk egy magabiztos állam, amely ugyanúgy minden állampolgáré, figyelembe veszi a pluralitást és a szólásszabadságot, ugyanakkor elítéli a kirekesztést nemzetiség, bőrszín, vallás vagy bármilyen másság miatt. Különösen fontosnak tartom ezért a nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítását, az etnikai hovatartozás még mindig erős negatív sztereotípiák okozója a többségi lakosság körében."
A kormányfő-helyettes úgy látja, hogy "a nemzetiség és az anyanyelv olyan tényezők, melyekhez hovatartozásukat polgáraink szabadon, saját lelkiismeretük szerint vállalják" .
"Nemzetiségünk és anyanyelvünk saját belső, érzelmi ügyünk, ugyanakkor egy választási lehetőség, melyhez hozzátartozik egy racionális, történelmi, de kulturális indoklás is. Fontos, hogy ez a választás szabad döntéssel legyen vezérelve" - hangsúlyozta Chmel.
Keresztavatás a délvidéki Csúrogon
MTI, 2011. május 16.
A délvidéki Csúrog egykori dögtemetőjében, az 1944 őszén ártatlanul kivégzett több száz magyar tömegsírjánál tizennyolcadik alkalommal tartottak keresztavatást.
Az első kereszt 18 évvel ezelőtti felállítása óta ismeretlen tettesek egy év kivételével minden évben kidöntötték a kereszteket és összetörték a márvány emléktáblát is - írja a vasárnapi keresztavatásról a Vajdaság Ma hírportál.
Az akácfából ácsolt új keresztnél tartott megemlékezésen a hozzátartozókon kívül jelen voltak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, valamint a magyar kormány, a magyar Országgyűlés, továbbá a szabadkai magyar főkonzulátus és a Délvidéki Mártírium 1944-1945 Alapítvány képviselői.
Beszédében Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a csúrogi magyar áldozatok az egységes magyar nemzet áldozatai.
A Légrádi Sándor által 18. alkalommal is megfaragott keresztre az a felirat került, hogy Vérrel, könnyel szentelt hely ez, tanúsítja ez a kereszt – 1944-2011.
A csúrogi emlékművet legutóbb január végén rongálták meg. Akkor két zsablyai kiskorú ellen tett feljelentést az újvidéki rendőrség rongálás vádjával.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Magyar elnök az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének élén
MTI, 2011. május 16.
Dömötör Csaba személyében magyar elnöke lesz az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének (YEPP) - közölte a Fidesz sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a Fidelitas volt külügyi kabinetvezetőjét egy horvát ellenjelölttel szemben magabiztos többséggel választották meg a hétvégén Németországban rendezett kongresszuson. A berlini eseményen többek között felszólalt Angela Merkel német kancellár és Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is. Dömötör Csaba, a Fidesz brüsszeli EP-delegációjának jelenlegi munkatársa, az első elnök a YEPP élén, aki új uniós tagországból érkezik.
Az EPP ifjúsági szervezete 1997-ben alakult. Célja, hogy erősítse a kapcsolatot az európai jobbközép ifjúsági szervezetek között Portugáliától Grúziáig. Első elnöke Fredrik Reinfeldt, Svédország jelenlegi miniszterelnöke volt.
A közlemény alapján "az újonnan megválasztott elnök kampánya során nyitottabb és láthatóbb szervezetet ígért, amely egyúttal markánsan hallatja hangját a fiatalokat érintő uniós jogalkotási témákban".
Az új elnökség megbízatása két évre szól. Dömötör Csaba munkáját portugál első alelnök, finn főtitkár, ír főtitkár-helyettes, holland kincstárnok és több alelnök segíti majd. Az első elnökségi ülésre Budapesten kerül sor. "Az esemény jó alkalmat kínál majd arra, hogy a néppárti fiatalok megismerjék a magyar kormány intézkedéseit és a magyar uniós elnökség eddig elért eredményeit" - áll a közleményben.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Történelmi tévedés?
Erdélyi Napló, 2011. május 12. – Borbély Zsolt Attila
Mint az közismert a napi hírekből, az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat a párt kezdeményezőinek delegációja, élén Toró T. Tiborral Bukarestben leadta. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke „történelmi tévedésnek" nevezte az új párt bejegyzését. Nagy szavak egy olyan politikai alakzat elnökének részéről, melynek megannyi „történelmi tévedése" vezetett oda, hogy az EMNP-t be kellett jegyezni.
Az RMDSZ, mint minden párt, mely óhatatlanul magával sodorja hordalékként az „ügyből" és nem az „ügyért élők" tömegét, nem intézhető el egyetlen mondatban, legalábbis akkor, ha tárgyszerűek akarunk lenni. Az RMDSZ tragédiája az, hogy a kegyes eufemizmussal pozícióorientáltnak nevezett politikusok, akiket korrektebb egyszerűen értéksemleges karrieristáknak nevezni, szövetséget kötöttek a román hatalomnak játszó csoporttal s 1996-ra eldöntötték azt a harcot, melyet a közvélemény radikális - mérsékelt megosztottságként jegyez mindmáig. Miközben az RMDSZ-en belül soha nem artikulálódott egy valóban radikális irányzat: sem az eszközök, sem a célok tekintetében. Az RMDSZ-en belül a távlatokban gondolkodók, az autonómia elérésére törekvők ütköztek azokkal, akik kicsinyes politikai alkukkal biztosítottak maguknak hatalmi hátteret és a közösségnek pedig engedménymorzsákat.
A kilencvenes évek elején még számítottak az érvek, még nem kötött meg a nómenklatúra betonja, még voltak meggyőzhető emberek a politikai középen. Mindaddig, amíg számított a józan ész, a formális logika, a nemzet iránti felelősség, addig az autonomista tábor koncepcionális síkon fokozatosan haladt előre, eladdig amíg a Kolozsvári Nyilatkozattal és a Brassói Kongresszus határozataival meg nem teremtette azt a programot és alapszabályzatot, melynek mentén elképzelhető volt a békés és sikeres harc az autonómiáért.
Csakhogy időközben a szervezet élére került vezetés, a Markó- Takács páros egyszerűbbnek láthatta szervezeten belül kialakítani a maga status quo-érdekelt politikai középgárdáját, szervezeten kívül maga alá gyűrni a civil társadalmat és a médiát valamint megkötni a román hatalommal egy meglehetősen cinikus politikai alkut a képviselt közösség feje felett, mint árral szemben úszni s vállalni az autonómia-harc megannyi viszontagságát, kockázatát és veszélyét. Az említett politikai alku lényege, hogy a magyar fél nem okoz külpolitikai síkon kényelmetlenséget a román hatalmi elitnek, a román vezetés pedig, ha kell, besegít hatástalanítani a magyar elégedetleneket (lásd az Udvarhelyért Polgári Egyesület törvényen kívül helyezését, a Magyar Polgári Szövetség 2004-es indulásának megakadályozását ), illetve biztosít annyi „sikerélményt" (apró-cseprő nyelvi jogok, néhány felemás győzelem szimbolikus síkon, mint például a Szabadság szobor köztéri felállítása, legutóbb pedig a Mátyás szobor restaurációja), amit felmutatva a szervezet megtarthatja választóinak nagy részét.
Ezen alku a közösség szempontjából történelmi tévedés volt, hogy megmaradjunk Kelemen Hunor kategóriáinál. S ebből csakis tévedések sorozata következhetett. Miközben az erdélyi magyarságnak minden erővel nemzetköziesíteni kellett volna a maga problémáit, hiszen országon belül egyetlen román politikai erő sem mutatkozott affinisnak a magyar autonómia, a magyar önrendelkezés gondolata iránt, az RMDSZ ennek fordítottját tette: azt üzente a világnak a kormányzati szerepvállalással és a protokollum-politikával, hogy Erdélyben minden rendben, Erdély nem Koszovó, az erdélyi magyarság nem igényel nemzetközi segítséget, Romániában modellértékűen megoldották a kisebbségi problémákat.
Történelmi tévedés volt minden garancia nélkül részt venni a kormányban 1996-ban, történelmi tévedés volt meghátrálni az első koalíciós szószegés után a történelem és földrajz anyanyelvű oktatásának kérdésében, történelmi tévedés volt visszavonni az ultimátumokat az önálló állami magyar egyetem ügyében, történelmi tévedés volt nem kilépni legalább 1999-ben, Rambouillet idején a nemzetközi porondra és tiszta vizet önteni a pohárba, történelmi tévedés volt beterelni az erdélyi magyarság hatalmas közösségi erőfeszítésével létrehozott és felépített szervezetét, az RMDSZ-t egy történelmi zsákutcába, ahonnan a jelek szerint nincs kiút. Nincs kiút, mondom, mert ha netán az RMDSZ élére egy olyan vezető kerülne, aki vissza próbálná terelni a szervezetet a Kolozsvári Nyilatkozat és a Brassói Kongresszus által megszabott útra, akkor nagy eséllyel kudarcot vallana: a Markó-i vezetés maga mögé építette a jelenlegi politika folytatásában egzisztenciálisan és pozicionálisan érdekelt középgárdát, melyet leépíteni szinte lehetetlen.
A másik oldalon, a Magyar Polgári Párt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem a nemzet oldal közös pártja lett, hanem saját elnökének foglya. Az MPP vezetése a belső demokrácia vonatkozásában még durvább eszközöket alkalmazott a másként gondolkodók, értsd: a törvényesség és alapszabályzatszerűség híveinek periferizálására, megfélemlítésére, mint az RMDSZ tette azt valaha.
Ilyen körülmények között nem történelmi tévedés az új párt bejegyzése, hanem az egyetlen lehetséges felelős lépés nemzetpolitikai szempontból.
Néhány kérdés Toró T. Tiborhoz
Transindex, 2011. május 17. – Kelemen Attila Ármin
Annak idején hasonló kérdéseket tettél fel az RMDSZ-nek, sortűzszerűen. Most ideiglenes pártvezető vagy, itt az ideje, hogy tőled is kérdezzenek.
Kedves Tibor,
kevés olyan politikust ismerek, aki nem tartja magát felkentnek, kiválasztottnak, aki megadja a nyilvánosságnak azt a tisztelet, hogy azon a konkrétsági szinten válaszoljon a kérdésre, amilyenen az fel lett téve. Aki nem moralizál, nem ijesztget, nem tekintélyelvű.
Ellenzéki politikusnak ismertelek meg, nyílt értelmiséginek, aki vállalja akár az őrlődést, akár a mellőzöttséget, de konzekvens és markáns marad jobbközepes értékrendjében. Mindig értelmiségibb voltál, mint a többiek, többnyire forrófejűek a Reform Tömörülésből és annak környékéről, és ezt nagyon tiszteltem, tisztelem.
Voltak pillanatok, amikor arra hajlottam, tehetetlennek érzed magad, sőt, elcsigázottnak, viszont nagyon határozott politikai szereptudatod megkönnyítette a helyzetedet. Ami, ahogy eddig felismertem, nem a rombolásról, hanem az építésről szólt. Hogy ekkor ez hiteles volt, abban egészen biztos vagyok, legyen akármi a hivatalos RMDSZ-es álláspont.
Ez egyrészt. Másrészt, talán a média torzítása miatt, de nem ugyanezt látom most. Egy szervezetvezetőt látok, aki nem tudja elmondani, hogy mi a végső politikai oka annak, hogy szervezetet épít, leszámítva, hogy jogosnak tűnő sérelmi történeteitek vannak az RMDSZ és az MPP kapcsán.
De nem az a fontos, hogy mit gondolok most, hanem az, hogy te mit válaszolsz, és aztán mit gondolnak mások, nagyon-nagyon sokan. Innen veszem a bátorságot, hogy kérdezzek tőled úgy, ahogy a sajtó valószínűleg nem kérdezne, részben aprofesszionalizmusból és részben öncenzúrából, hülyén felfogott udvariasságból.
Létrejön tehát egy új párt nagyon kevés új arccal. Talán Gergely Balázs nélkül nem is lenne értelme új pártról beszélni, minthogy az RMDSZ-ből és az MPP-ből kiszorultak csoportja vagytok. Gergely Balázs jobb fejnek tűnik, mint közvetlen politikai ellenfele, a Kolozs megyei szervezetet vezető László Attila. Integratív, a munkától nem viszolygó személynek tartom, ellentétben közvetlen politikai ellenfelétől, László Attilától, aki sem nem dolgozik, sem nem integratív, hacsak a puhányság nem ennek szinonimája. Szóval Gergely Balázst leszámítva, akiben szerintem van politikai potenciál, és akinek legfeljebb MPP-s sérelmei lehetnek, nektek mind-mind eposznyi frusztrációtok és megbosszulni valótok van.
Miért, miben vagytok ti újak? Nem egyszerűen arról van szó, hogy egy kiszorult politikai érdekcsoport tagjai vagytok, amiből az RMDSZ-ben, bent van még 4-6, attól függ, hogy számoljuk?
Azt mondod, hogy egy új politikai eszköz lesztek. Mi az az új, amire ez az új eszköz szolgál? Nem lennétek jobb eszköz, ha civilek lennétek és kevesebb hatalmi reménnyel de azonnal elvégezhető feladatlistával intézményesítenétek a jobbközép értékrendet?
A fő üzenetetek az, hogy nem elvenni akartok, hanem a távolmaradottakat szólítjátok meg. De vajon a távolmaradottak nem ábrándultak-e ki ugyanannyira belőletek, mint az RMDSZ-ből és az MPP-ből, hiszen többnyire ti is régi arcok vagytok? Ráadásul a távolmaradottak azok, akik azonnali megoldásokat várnak, ami a populizmusra hajlamosítja a politikusokat. Mi a nem populista, a távolmaradottakat megszólítani tudó üzenete a pártodnak? És kérlek ne mond azt, hogy még nincs kész a programotok.
Ki Tőkés László az új párt számára, és mi az új párt Tőkés számára? Itt elég nagy a katyvasz. Nekem úgy tűnik, ti megpróbáltok Tőkésre építeni, Tőkés viszont csak akkor hajlandó implikálódni, ha valóban sikeresek lesztek - lásd MPP - the same old story. Amit vállal, hogy harsányan támadja az RMDSZ-t. Ez valamiféle munkamegosztás? Még egyszerűbben: mi Tőkés felelőssége felétek, és mi a tiétek Tőkés felé?
Miért nem vagy hajlandó nyíltan beszélni a szervezeted pénzügyeiről? Miért teszed ugyanazt a szamárságot, mint amit azoktól láttunk, akikhez képest alternatívát akarsz felmutatni? Mennyibe kerül az új projekt és honnan van rá pénz? Miért nem vállalod a teljes transzparenciát? Miért becsülöd le annyira a romániai magyarok politikai intelligenciáját, hogy nem ismered el nyíltan, hogy a Fidesz közvetve és/vagy közvetlenül a szponzora a politikai intézményesüléseteknek, hogy a Fidesz nélkül most nem lenne új párt?
Mi az ára annak, hogy a Fidesz titeket szponzorál? Irodáitok, infrastruktúrátok, alkalmazottjaitok részt vesznek-e majd a Fidesz erdélyi kampányaiban? Ha igen, van-e módotok arra, hogy a Fideszhez képest markánsan fogalmazzatok meg saját, eltérő politikai álláspontokat? Szerinted a Fidesszel szembeni politikai kiszolgáltatottság nem ütközik logikailag a romániai magyarok politikai önrendelkezésének logikájával?
Ezek a kérdések így leírva sortűznek tűnhetnek. Emlékeztetlek, te magad voltál az egyike azoknak, akik annak idején hasonló kérdéseket tettek fel az RMDSZ-nek, sortűzszerűen. Most ideiglenes pártvezető vagy, itt az ideje, hogy tőled is kérdezzenek. De nem akarok igazságtalan lenni veled. Arra is megkérlek, remélt válaszodban tedd fel, és válaszold meg azokat a kérdéseket is, amik fontosak, de a sajtó nem tett fel neked, viszont a romániai magyarok tájékoztatása szempontjából legalább olyan fontosak, sőt fontosabbak, mint azok, amelyeket én fogalmaztam meg.
Baráti tisztelettel,
Attila
|
