Tartalomjegyzék

EP-ALELNÖK

 

Tőkés: „Figyelem, mire használják a hatalmat"

Krónika, 2011. december 9. – Rostás Szabolcs

Az Európai Parlamentben azt szerettem volna elérni, hogy ha a kollégáim rám néznek, akkor az erdélyi magyarság jusson rólam az eszükbe – nyilatkozta a Krónikának a brüsszeli törvényhozásban újabb alelnöki tisztséget nem vállaló Tőkés László. A politikus elmondta, a szervezet hétvégi tisztújító közgyűlésén újabb mandátumot vállalna az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élén, ugyanakkor meggyőződése, hogy az erdélyi magyarság elemi érdeke a politikai erők valamilyenfajta együttműködése.

– Két nappal ezelőtt bejelentette, hogy az Európai Parlament élén 2012 januárjában rendezendő választásokon nem vállal újabb alelnöki tisztséget. Ha leltárt kellene készítenie, mit tartana másfél éves alelnöki mandátuma legfontosabb megvalósításának, elsősorban az erdélyi magyar közösség jogainak érvényesítése terén?
– Talán a legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni: azt szerettem volna elérni, hogy ha a kollégáim rám néznek, akkor az erdélyi magyarság jusson rólam az eszükbe, valamint az, hogy ott még valami gond van. 2007-ben nagy meglepetésemre kiderült, hogy az Európai Parlamentben úgy tudják, nekünk Romániában aranyéletünk van, itthonról senki nem jelezte az európai közvélemény számára, hogy volna még itt tennivaló a kisebbségi jogok terén. Európa egyik legnagyobb őshonos nemzeti közösségeként majdnem fehér folt voltunk a számukra. Másfelől az alelnökség, miközben nagyon megtisztelő feladat, nem a látványos sikerek és a gyors politikai cselekvések terepe.
Hozzám az oktatásügy és sport, UNESCO, kultúrák közötti párbeszéd, vallás- és egyházügyi kapcsolatok, a Nyugat-Balkán, tagjelölt országok és az uniós bővítés témakörök tartoztak. Sok témakörben sikerült előbbre lépnünk, számtalan szakmai egyeztetésen és találkozón vagyunk túl. Időszűke miatt most csak az egyik, számomra legfontosabb kérdést emelném ki: a „Keresztény Európát" meghirdető képviselői programom szellemében a Lisszaboni szerződés 17. cikkelye értelmében munkálkodtam az EU intézményei és az egyházak közötti párbeszéd előmozdításán és intézményesítésén. Meggyőződésem, hogy ez lehet a mi „apportunk" Európához: a mély hit Istenben és a kereszténység értékközössége, amire a mai világunknak hihetetlenül nagy szüksége lenne.

– Előrebocsátotta, hogy minden idejét és energiáját az erdélyi magyarság itthoni szolgálatára kívánja fordítani, különös tekintettel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgalmi és intézményi tevékenységének kiterjedésére, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt létrejöttére. Ez azt jelenti, hogy újabb elnöki mandátumot vállal az EMNT hétvégi, tisztújítással egybekötött országos küldöttgyűlésén?
Az, hogy az EP-képviselői munkám mellett az összes időmet és energiámat a Kárpát-medencei, ezen belül kiemelten az erdélyi nemzetpolitikai építkezésnek fogom szentelni, nem azt jelenti, hogy az európai munkát el fogom hanyagolni. És nem egyszemélyes döntés volt. Az idei Tusványoson erről már tárgyaltunk Orbán Viktor kormányfővel, illetve legutóbb a Máért utáni találkozón, amikor megerősítettük a stratégiai szövetségünket, gyakorlatilag pontot tettünk az ügy végére. Eközben alelnökségem lehetséges folytatásáról is szó esett, többek között Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, valamint Joseph Daul, a néppárti parlamenti frakció elnöke is támogatásáról biztosított. Ennek ellenére döntöttünk úgy, hogy 2012-ben inkább itthon vállalok többletfeladatokat.

Konszenzusos döntés született, ahogyan 2007-ben sem önérdek vezérelt, amikor elindultam függetlenként az RMDSZ hatalmi gépezetével szemben, vagy amikor 2009-ben arról győztek meg, hogy az összefogás a szükséges lépés. Közösségünk érdekei miatt még arra is hajlandó voltam, hogy Markó Bélával csűrkapu nagyságú óriásplakátokon fogjunk kezet – kaptam is érte eleget. Továbbra is meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarság elemi érdeke a politikai erők valamilyenfajta együttműködése, akár egy széles egyetértés övezte nemzeti minimum mentén – de abból semmiféle konjunktúra kedvéért nem szabad engednünk. Ami az EMNT elnöki tisztségét illeti: ha megválasztanak, vállalom. Nyitott kérdés: az EMNT küldöttgyűlése dönt az elnök személyéről.

Ugyancsak a hétvégén tartja programalkotó fórumát az EMNP. Melyek lesznek az alakulat programjának alappillérei? A védnöki szerepkörön kívül a párt élén továbbra sem kíván tisztséget betölteni?

Az EMNP keretprogramját én is kíváncsian várom. Számomra megtiszteltetés a védnökség, ám konkrét pártpolitikai szerepet továbbra sem vállalok. A pártpolitika szükségszerűen a hatalom megszerzését célozza, ez a lényege – nekem inkább az a tisztem, hogy árgus szemekkel figyeljem, mire használják a hatalmat, vagyis hogy a jó úton tartsam a harcostársaimat. Illetve eszükbe juttassam: bármilyen politikai formáció, így a párt is, csak egy eszköz, nem válhat öncéllá, mint ahogyan az alelnökség is csak eszköz volt, és mindegyik a maga módján ugyanazt a célt hivatott szolgálni.

Az RMDSZ vezetői ismét elutasították Toró T. Tibornak, az EMNP ideiglenes elnökének a magyar–magyar koalícióra, a romániai parlamenti választások tekintetében az etnikai arányosság elvének bevezetésére vonatkozó javaslatát. Lát-e esélyt arra, hogy a közelgő választási évben elmozdulás történjen az erdélyi magyar összefogás terén?

– Nagyon remélem, előbb-utóbb az RMDSZ vezetői is meghallják az emberek szavát. Jártamban-keltemben csak azt tapasztalom, milyen óriási az igény az erdélyi magyarok körében az együttműködés iránt. Mi erre teszünk kísérletet, erről szólt az etnikai arányosság elvének a lehetséges elfogadtatása is. Az RMDSZ folyamatosan azt féli, hogy kiesünk a parlamentből. A romániai magyarság számarányának megfelelő parlamenti hely törvény általi biztosítása ezt a kérdést egyszer s mindenkorra megoldaná, számszerűen kb. ugyanennyi mandátumot jelentene, és megszabadulnánk végre a zsarolásra is alkalmas parlamenti küszöb lidércnyomásától. Ezekre a rögzített számú helyekre a magyar politikai erők versenyezhetnének, vagyis a demokratikus választásokhoz való jogunk sem sérülne. A versenypárti logikában az a veszély gyakorlatilag kódolva van, hogy a választói érdektelenség vagy éppen a protest miatt tényleg kimaradunk a bukaresti parlamentből. Márpedig arra is utalnak jelek, hogy az erdélyi magyaroknak elegük van a csődhelyzetbe vezető két évtizedes „átmenetből".
– Több alkalommal rendszerváltozásnak nevezte a magyar nemzetpolitikában az elmúlt másfél évben történt fordulatot. Hogyan értékeli az Orbán-kormány frissen kidolgozott nemzetpolitikai stratégiáját?
– A 2010-es nemzetpolitikai fordulat történelmi lehetőség egész nemzetünk számára. Az új alaptörvény szerint a mindenkori magyar kormány immáron felelősséget visel érettünk, tényleges hazaként visszafogadott minket állampolgáraivá, a nemzeti együvé tartozás pedig megélhető jelen. De még sok munka vár reánk: legelőször is a kommunista diktatúrák alatt valósággá erősített mentális határokat kell lebontanunk, és azt is be kell látnunk, hogy nem csupán értékközösség vagyunk, hanem közösek az érdekeink is: az erős anyaország számunkra egyfajta védhatalomként, hátországként működhet, miközben a szülőföldjükön boldoguló autonóm nemzetrészek a nemzet egészét erősítik. Európában nagyon nem mindegy, hogy tíz-, avagy tizenötmilliós nemzetként tudunk-e maradandót alkotni, ehhez viszont a kulturális integráció mellett a politikai integráció is szükségeltetik.

EMNT/EMNP/D.K.

Transylvanian Monitor – Magyarellenesség a Kárpát-medencében

MTI/Kossuth Rádió, 2011. december 8.

Az elmúlt esztendő magyarellenes megnyilvánulásait angol és magyar nyelvű kiadványban foglalta össze az Erdélyi Figyelőszolgálat. De ezúttal nem csak Erdély, hanem a felvidéki, délvidéki és kárpátaljai jogsértések is a füzetbe kerültek.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke szerint „nemzeti védőhálót" kell felépíteni, amellyel ki lehet védeni a magyarellenes jogsértéseket.

A III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó keretében tartott budapesti sajtótájékoztatón részt vett Boldoghy Olivér, a szlovák állampolgárságától megfosztott révkomáromi színész-vállalkozó és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke.

Toró T. Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolidaritás alapján a III. ökumenikus nagytalálkozón is kiállnak Boldoghy Olivér mellett, ugyanakkor szükséges, hogy a felvidékiek is minél többen álljanak a révkomáromi vállalkozó mellé. Úgy fogalmazott: „Ha több százan, több ezren lesznek, elérjük azt a kritikus tömeget, amikor a hatalomnak nincs más választása mint hogy ejti ezt az egész ügyet."

Boldoghy Olivér elítélte, hogy hozzá hasonlóan egy rimaszombati idős tanárnőt is megfosztottak szlovák állampolgárságától, amiért felvette a magyart. Szerinte a tanárnő és a saját ügye is a márciusi választások előtti szlovákiai választási kampány része.

Elmondta, azóta, hogy novemberben megszüntették a szlovák állampolgárságát, a pozsonyi hatóságok részéről nem kereste meg senki. Mint fogalmazott: „továbbra is turista vagyok saját szülőföldemen".

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint nemzetközi fórumokra kellene vinni a szlovákiai magyarok állampolgársági ügyeit. Szerinte a szlovák állampolgárság megszüntetése esetükben „a második világháború utáni deportálásra emlékeztet".

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke elmondta, hogy a magyarellenes atrocitások száma megnövekedett az utóbbi időben. Csak az elmúlt fél évben 22 határon túli magyar emlékhelyet rongáltak meg. „Nemzetközi emberi jogi szervezetek máshol fellépnek, pedig a közelünkben is történnek atrocitások. Hol van a többi emberi jogi szervezet?" – tette fel a kérdést.

Véleménye szerint nyílt diszkrimináció figyelhető meg a Kárpát-medencében, a szomszédos országok hatóságai nem lépnek fel kellő eréllyel a magyarellenes megnyilvánulások ellen. Példaként említette azt a romániai kiadványt, amelyben Tőkés László meggyilkolására szólítottak fel, ám a büntetés aránytalanul kicsi lett.

Végül Antal János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács külhoni tájékoztatási szolgálatának vezetője ismertette a Transylvanian Monitor című havi, kisebbségi és emberi jogi figyelő különszámát, amelyet a III. Ökumenikus Nagytalálkozó alkalmából jelentettek meg. A Magyarellenesség a Kárpát-medencében című kiadványban 75 idei esetről írnak. „A leggyakoribb igék a Transylvanian Monitor különszámában: megverték, meggyalázták, megalázták" – mondta el Antal János.

ROMÁNIA

PSD-alelnök: a magyarság megelégelte az RMDSZ-kormányzást

Krónika, 2011. december 9.

Egy párbeszéd az RMDSZ-szel nem egyéb, mint párbeszéd a szövetség vezetőivel, nem a magyarsággal, a többi romániai magyar párt megjelenése pedig azt jelzi: a magyarság megelégelte az RMDSZ-kormányzást – jelentette ki Valeriu Zgonea, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke.

A statisztikák szerint a magyar többségű közösségek a legszegényebbek Romániában, erre pedig az RMDSZ vezetői is sokszor hivatkoztak – mondta Zgonea csütörtökön, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Csakhogy a magyar közösségek az elmúlt húsz év során semmit nem éreztek a romániai társadalom fejlődéséből, ugyanolyan szegények, mint a románok, ennek oka pedig a Băsescu-RMDSZ-rezsim – folytatta.

Zgonea szerint a PSD megértette, hogy az RMDSZ-vezetőkkel folytatott dialógus nem ugyanaz, mint ha a magyarsággal folytatnának párbeszédet, ezért a kormányra kerülő Szociálliberális Unió (USL) kormányzati partnere nem az RMDSZ, hanem a romániai magyarság lesz.

Az utóbbi évek kormányzati megszorításai, a nyugdíjak és bérek csökkentése az RMDSZ beleegyezésével is történtek, ezért a szövetséget a Băsescu-rezsimmel asszociálják – fejtette ki Valeriu Zgonea.

A politikus úgy véli, a többi romániai magyar párt megjelenése azt jelzi, hogy „a magyarok megelégelték az RMDSZ-kormányzást, amely nem az ő érdekükben történik, nem éreznek semmiféle változást", mivel a szövetség az emberek kárára tett engedményeket a Demokrata Liberális Pártnak (PDL) a parlamenti szavazások során, zsarolva ezzel a nagyobbik kormánypártot a hatalmon maradásért cserében.

„Együttműködünk majd minden, az ország alkotmányát tiszteletben tartó alakulattal, ha az az emberek érdekeit tartja szem előtt. 2011-ben nincs szükségünk sovén, irredenta üzenetekre, amelyek a lakosság etnikai alapú szétválasztását célozzák. Ha lesz ennek megfelelő romániai magyar párt, az USL együttműködik majd vele a 2012-es választások után" – fogalmazott Zgonea.

ERDÉLY

Botrány az Új Magyar Szónál


manna.ro, 2011. december 9.

Politikai részrehajlással vádolja Salamon Márton Lászlót, a bukaresti Új Magyar Szó megbízott felelős szerkesztőjét Tőkés László sajtóirodájának vezetője, Demeter Szilárd.

Demeter facebook oldalán tette közzé a felelős szerkesztő vagyonnyilatkozatát, amiből kiderül, hogy Salamon minisztériumi alkalmazott.
"Előre is elnézését kérek mindenkitől, de kénytelen vagyok a cenzúrát kijátszani. Arról volna szó röviden, hogy a bukaresti sajtószabaccság élharcosa, a diktatúrát vizionáló független főszerkesztő, Salamon Márton László (Új Magyar Szó) kitörölte a hozzászólásomat, amiben belinkeltem legfrissebb vagyonnyilatkozatát, amely alapján bizonyítható, hogy a román kormány tanácsadója. Hát, ennyit a függetlenségről és a sajtószabaccságról nálunkfelé." - írja internetes bejegyzésében Demeter.

A vagyonnyilatkozat itt érhető el. A  dokumentum szerint Salamon Márton László évi 3251 lejes fizetést kap az informatikai és távközlési minisztériumtól. Ennél a szaktárcánál dolgozik Moldován József RMDSZ-es államtitkár.
A bukaresti lap felelős szerkesztője az ÚMSZ-t megjelentető Scripta kiadótól 2010-ben 16 788 lej fizetést kapott, szerzői jogdíjas szerződésre ugyanebben az időszakban 37 052 lejben részesült. A lap megjelenését a Communitas Alapítvány támogatja.

Salamon Márton László az idén cikksorozatban foglalkozott az EMNP bejegyzése körüli visszaélésekkel. A sorozat "Tőkés Párti turpisságok" címmel olvasható.
Demeter Szilárd azután tette közzé a vagyonnyilatkozatot, hogy Salamon szintén a facebookon csütörtök este úgy fogalmazott "Emberek, hát Tőkés nagyon foglalt lesz jövőre, okirathamisítás-ügyben gyakori vendég lesz az ügyészségen és a rendőrségen. Hacsak ott nem marasztalják..."

A felelős szerkesztő idén többször is cikkezett arról, hogy az ÚMSZ rendkívül nehéz anyagi helyzetben van, a Fidesz kormány pedig nem támogatta a finanszírozási kérelmeit.

Az ÚMSZ tetemes tartozást halmozott fel egykori és jelenlegi alkalmazottaival szemben. Külsős munkatársai közül jónéhányan több, mint egy éve nem kaptak tiszteledíjat.

Az állandó munkatársak bérét idén novemberben, három hónapra visszamenőleges hatállyal 25 százalékkal csökkentették, többek esetében egyoldalú szerződésmódosítást alkalmaztak.
Az ÚMSZ főállású szerkesztőinek és riportereinek bére, a lap nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással,  jóval alacsonyabb az erdélyi magyar sajtó béreihez képest.

Védett sírhelyek a Házsongárdban

Szabadság, 2011. december 9.

Nemzeti örökséggé nyilvánítottak 300 sírhelyet a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
A megyei kulturális és műemlékvédelmi bizottság elnöke, Leonard Horvath elmondta: az intézkedés célja megóvni ezeket a kegyeleti helyeket. Ezenkívül a Házsongárdot beiktathatják az idegenforgalmi látványosságok közé, ugyanis nyaranta körülbelül 2.000 turista keresi fel havonta.

Meggyalázott forradalmi emlék: szemétbe került a magyar nyelvű márványtábla

Krónika, 2011. december 9. – Szucher Ervin

Az 1989-es forradalom meggyalázásának és a mártírok semmibevételének tartják a Maros megyei hatóságok viselkedését a huszonkét évvel ezelőtti decemberi események szenvedő alanyai. A forradalmárszervezetek vezetői azok után nyilatkoztak így a Krónikának, miután lapunk felfedezte, hogy az áldozatok emlékére évekkel ezelőtt készült magyar nyelvű márványtábla nem hogy nem került a prefektúra homlokzatára, de kettétörve, egy lépcső alatt, a szemétlapát és a seprű mellett hányódik.

Sosem helyezték ki
„Köszönet és hála az 1989. decemberi román forradalom harcosainak, örök dicsőség 1989. december 21. mártírjainak" – ez a szöveg áll azon a márványtáblán, amelynek évekkel ezelőtt fel kellett volna kerülnie a Maros megyei önkormányzat és a prefektúra által közösen használt épület homlokzatára. A márványlapot nemcsak hogy nem helyezték a főbejárat melletti falon álló román nyelvű tábla mellé, de ismeretlen tettesek kettétörték azt, és a szemétbe hajították. A tönkretett táblára teljesen véletlenül bukkantunk rá, amikor Marius Paşcan prefektusra várakozva, az évszázados szecessziós épület zegzugait fürkésztük. A szöveggel a falnak támasztva, a takarítónő kellékei mellett, a seprű és a szemétlapát társaságában, a harmadik emeletre vezető lépcső alatt hevert.

Senki nem tud semmit
Tudván, hogy ezelőtt tíz évvel az egykori szociáldemokrata prefektus kabinetfőnökének irodájában porosodott, a jelenlegi kabinetfőnökhöz fordultunk. Mircea Munteanu meglepődve vette tudomásul a tábla létét. „Életemben nem láttam a táblát. Amikor átvettem az irodát, itt biztos nem volt" – jelentette ki Marius Paşcan prefektus tanácsosa. Hasonlóan nyilatkozott a szomszédos helyiségben dolgozó titkárnő és a sajtószóvivő is. Bárczi Győző alprefektus sem tudott a márványtábla létéről. Ő azonban úgy véli, még ha egyben is lenne, nem kellene felaggatni a homlokzatra, inkább a többit kellene eltávolítani. Ezek nagy része a magyarságot sértő történelmi hamisításokat tartalmaznak. Miután Marius Paşcant is sikerült meglepnünk a lépcső alatti látvánnyal, a kormánymegbízott megígérte, hogy utánanéz, honnan és miként kerülhetett oda a tábla.

„Semmibe vesznek, meggyaláznak"
Annak ellenére, hogy a December 21. Mártírváros Egyesület székhelye is ugyanabban az épületben található, a forradalmárszervezet tagjai sem tudtak a széttört tábláról. Hamar Alpár Benjámin azok után szedte össze a szemétből, és vitte be az irodájába a márványlapot, miután lapunk értesítette a hollétéről. „Tudtam, hogy valahol kell lennie egy táblának, amely a számos ígéret ellenére soha nem került ki a falra. Azt viszont nem hittem volna, hogy valakit annyira is zavar, hogy eltörje. Bárczi Győző alprefektus azt mondta, hogy csak az épület üzemeltetőjének engedélyével vehetem el a szemétlapát mellől, én viszont úgy döntöttem: lehozom az irodánkba, innen biztos nem tűnik el" – mondta el lapunknak Hamar Alpár Benjámin, miután biztonságba helyezte a márványlapot. Továbbá hozzáfűzte: kérni fogja a megyei önkormányzattól és a prefektúrától a törött vagy kicserélt tábla kihelyezését.
„Ezért éhségsztrájkolhattam annak idején!" – háborodott fel a hír hallatán Vasile Francisc Ilcu, a Memorial '89 Marosvásárhely Mártírváros Egyesület alapító elnöke. A középkorú forradalmár évekkel ezelőtt hetekig tiltakozott amiatt, hogy a hatóságok nem engedélyezik a magyar nyelvű tábla kihelyezését a román nyelvű emlékmű mellé.

Újabb magyar polgármester szekuslistán


2011. december 9.

A Legfelsőbb Bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélete alapján Horváth Márton, Mocs község RMDSZ-es polgármestere együttműködött a Szekuritátéval. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácshoz (CNSAS) eljuttatott dokumentum alapján Horváth Mártont 1982 szeptemberében szervezték be azért, hogy jelentsen a mezőkeszüi nacionalista megnyilvánulásokról. A két éve folyó perben januárban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbezést követően pedig a keddi ülésen született végleges döntés.

„Először látni akarom a bírói döntést, és szeretnék beszélni az érintettel, majd a kollégáimmal együtt eldöntjük, hogy kizárjuk-e a pártból" – nyilatkozta lapunknak Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozva, hogy Horváth Márton az egyik legtevékenyebb polgármestere. A magyar polgármester a többségi románság körében is népszerű: jóllehet Mocs magyar lakosságának aránya 10 százalék alatt van, mégis polgármesteri mandátumot szerzett. Az alperes ügyvédje szerint ügyfele az Emberi Jogok Európai Bíróságához (CEDO) fordul segítségért.

MAGYARORSZÁG

Megkövetik a kitakart Lomnicit


Krónika, 2011. december 9.

Megköveti az MTVA Lomnici Zoltánt, a magyar legfelsőbb bíróság volt elnökét, az Emberi Méltóság Tanácsának vezetőjét – mondta Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója annak nyomán, hogy a köztelevíziók híradóiban kitakarták Lomnici arcát.

A volt főbíró Tőkés László EP-alelnökkel tartott sajtótájékoztatót a hétvégén a felvidéki magyarok állampolgárságának megvonása témájában. Az erről szóló tudósításban az éppen a riporternek nyilatkozó Tőkés mögött álló Lomnici fejét kitakarták. Szabó közölte, az MTVA vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban, és a felelősök a megfelelő munkajogi következményekkel kell, hogy szembesüljenek. Lomnici Zoltán elmondta, egy-másfél éve kezdte érzékelni, hogy a köztévé nem tudósít a megjelenéseiről. Az atv.hu viszont bennfentes forrásból azt a magyarázatot kapta a történtekre, hogy a Duna Tv napi szerkesztője értett félre végzetesen egy központi instrukciót. Ez úgy szólt, hogy az anyagban csak Tőkés László református püspök és Boldoghy Olivér – az állampolgársági ügy egyik sértettje – szerepeljen. Fölmerült, hogy a letiltás mögött személyes bosszú állna, ami Lomnici és egy korábbi, az MTVA-ra befolyással bíró főbírójelölt közötti feszültségre vezethető vissza, azonban erről nincs biztos információ. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője minden esetre Twitter-oldalán a felelős kirúgását követelte.

Szőcs Géza a Magyar PEN Club új elnöke

Krónika, 2011. december 9.

Szőcs Gézát választotta új elnökévé a Magyar PEN Club, az új főtitkár Tolvaly Ferenc lett. „El szeretném kerülni az ígérgetést, egyetlen dolgot szeretnék mégis megígérni: politikai érdeket ebben a szervezetben nem kívánok és nem fogok érvényesíteni. Úgy érzem, van feladat elég. Ne tisztségekben gondolkodjunk, hanem feladatokban" – idézte a szervezet elnökévé megválasztott Szőcs Gézát, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkárát a minisztérium csütörtökön kiadott közleménye.

Szőcs Géza kiemelte, hogy a PEN Clubot Magyarország egyik legfontosabb nagykövetségének tartja a világban. Az idén 85 éves Magyar PEN Club szerdán este a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum szalonjában tartotta tisztújítását. A Nefmi kultúráért felelős államtitkársága kommünikéjében kiemelte: a szervezet életében nem ez az első eset, hogy a vezetőségbe kormánytisztviselő kerül, korábban Görgey Gábor, a Medgyessy-kormány kulturális minisztere is betöltötte ezt a tisztséget.
A PEN Club 1921-es megalakulása után öt évvel, 1926-ban Radó Antal író, költő kezdeményezésére jött létre a Magyar PEN Club. Első elnöke Rákosi Jenő volt. 1930-tól Kosztolányi Dezső vette át a szervezet vezetését, munkálkodásának köszönhetően 1932-ben Magyarországon tartották a PEN Club kongresszusát.

KÁRPÁT-MEDENCE

Megvont állampolgárság - Boldoghy Olivér: elindult egy folyamat, aminek nem örülök

MTI, 2011. december 8.

- Boldoghy Olivér, azon szlovákiai magyarok egyike, akik a magyar állampolgárság nyílt felvétele ellenére sem akarnak lemondani a szlovákról, úgy véli: ami vele történik, azt egyelőre ugyan nem lehet meghurcolásnak nevezni, de elindult egy folyamat, aminek nem örül.

"Egyelőre még nincs szó meghurcolásról, de elindult egy folyamat, aminek nem örülök" - jelentette ki a révkomáromi színész-vállalkozó abban a beszélgetésben, amelyet az Új Szó című pozsonyi magyar napilap választási stúdiójában folytatott csütörtökön Molnár Norberttel, a lap főszerkesztőjével. A beszélgetés videofelvétele aznap délután került fel az Új Szó honlapjára.

"Számítottunk arra, hogyha következetesen végigmegyünk ezen az úton, akkor ennek következményei lesznek" - mondta Boldoghy. Hozzátette: arra azonban nem gondolt, hogy mindez ilyen gyorsan bekövetkezik, "Reméltük, hogy egy kicsit csúszni fog, amíg valamilyen megoldás születik" - jegyezte meg.

Ugyanakkor elítélte, hogy a szlovák hatóságok az állampolgárság ügyében egy majdnem százéves asszonyt, Tamás Aladárnét is zaklatják.

A színész-vállalkozótól, valamint néhány más felvidéki magyartól a szlovák állampolgársági törvény tavalyi módosítása alapján vonták meg a hatóságok a szlovák állampolgárságot. A könnyített honosításról hozott magyar döntésre reagálva Robert Fico kormánya úgy módosította a szlovák állampolgársági törvényt, hogy az a szlovák polgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti az eredetit.

Boldoghy szerint félő, hogy a márciusi választások után "a törvény atyja visszajön a kormányfői székbe, s egyre rosszabb lesz a dolog".

A beszélgetés során ismételten azt hangoztatta, hogy mai problémái ellenére is bízik a szlovák alkotmánybíróságban, hogy az számára kedvező döntést hoz. Az állampolgársági törvény ügyét a Híd magyar-szlovák párt vitte a testület elé a jobbközép kormánykoalíció képviselőinek támogatásával.

Boldoghy elmondta: a rendőrség levelét, amelyben felszólítják, hogy adja le szlovák személyi okmányait, még nem vette át.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Válságközpontú EPP-kongresszus

Új Magyar Szó, 2011. december 9.

Több RMDSZ-es javaslatot is belefoglalt a gazdasági válság leküzdéséről elfogadott dokumentumaiba az Európai Néppárt (EPP) tegnap Marseille-ben véget ért huszadik kongresszusa.

Több RMDSZ-es javaslatot is belefoglalt a gazdasági válság leküzdéséről elfogadott dokumentumaiba az Európai Néppárt (EPP) tegnap Marseille-ben véget ért huszadik kongresszusa. Ezek elsősorban a kis- és közepes vállalkozások ösztönzésére és a fiatalok munkavállalásának könnyítésére vonatkoznak – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Kelemen Hunor szövetségi elnök arról beszélt: a kkv-k megerősödése előfeltétele annak, hogy Európában új munkahelyek jöjjenek létre.

„Mi nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy az egyablakos ügyintézés a hozzáadott értékadó kezelésére és a közpénzügyekre is vonatkozzon, ezen a téren Romániában még számos tennivaló van" – jelentette ki Marseille-ben Kelemen Hunor. A szerdán este elfogadott kongresszusi dokumentum támogatja az egyéni vállalkozókra vonatkozó terveket, amely egységes európai státust adnak azoknak a vállalkozóknak, akiknek az alapító az egyetlen alkalmazottja, valamint támogatja az új vállalatok alapítását. „Az EU-nak vonzó adózási környezetet kell biztosítania a kkv-k számára, hogy megérje Európában befektetni, és el kellene törölni az Európában belüli munkaerő-mobilitás útjában álló utolsó akadályokat is" – ismertette a szövetségi elnök az RMDSZ által javasolt kiegészítéseket.

Az Európai Néppárt külön fejezetet szentel a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldására, hiszen ők ebben a pillanatban egyértelmű vesztesei a gazdasági válságnak, arányuk a 2007-ben mért 15,7 százalékról tavalyra 21,1 százalékra emelkedett. Az RMDSZ javaslatára a Néppárt szorgalmazza az együttműködést az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdasági szereplők között annak érdekében, hogy a kutatás és az innováció minél hamarabb a termelésben hasznosuljon. Az oklevelek és képesítések kölcsönös elismerése szintén egy olyan intézkedés, amelyet elsősorban a fiatalok tudnak kihasználni, az egész életen át tartó képzési programok pedig alacsony képzettségű munkavállalókat szólítják meg.

Az Európai Néppárt következő kongresszusát 2012. október 16–17-én Bukarestben tartják, ekkor fogadják el az EPP új politikai programját. Kovács az ÚMSZ-nek elmondta: az RMDSZ célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekre külön fejezet térjen ki a dokumentumban. A főtitkár tájékoztatása szerint Wilfried Martens, az EPP elnöke határozott ígértet tett szeptemberben arra, hogy a Néppárt programjának a módosításakor támogatja az RMDSZ-t abban, hogy a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, mindazok a közösségi jogok helyet kapjanak a dokumentumban.

Példaként szolgálhat Székelyföld a határon túli autonómiatörekvésekhez a helyi nemzeti tanács elnökének reményei szerint

MTI, 2011. december 8.

- A határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek zászlóshajója lehet Székelyföld Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének reményei szerint.

Brüsszelben, a Balassi Intézetben csütörtök este e témáról tartott előadásában Izsák Balázs megerősítette, hogy az SZNT élni kíván az Európai Unióban újonnan bevezetett jogszabály-kezdeményezési mód, az úgynevezett polgári kezdeményezés lehetőségével. Az a cél, hogy összegyűjtsék az ehhez szükséges egymillió aláírást, illetve - még ezt megelőzően - a kezdeményezést sikerüljön úgy megfogalmazni, hogy az elfogadható legyen az unió számára. Ehhez szerinte az szükséges, hogy az EU-szerződések kínálta jogi eszközöket tudják használni.

A kezdeményezés alapját jelentő kérdés a tervek szerint az EU kohéziós politikájával lesz kapcsolatos, és utal majd az unió kulturális sokszínűségére és az erdélyi terület regionális identitására - mondta el Izsák Balázs az MTI-nek. Mint fogalmazott, fontosnak tartják, hogy Székelyföld maradjon meg székelynek, de ne szakadjon le, gazdasági fejlődése is biztosított legyen. Azt lehetne uniós szintű jogszabályban szavatolni, hogy a térség gazdasági haladása mellett a regionális identitás ne sérüljön.

Az előadó kifejtette: nem felel meg Székelyföldnek az a jelenlegi besorolás, amelynek értelmében egy olyan statisztikai régió részét képezi, ahol a magyarság részaránya 30 százalék alatt van. Valójában ugyanis ez a legnagyobb, egy tömbben lévő határon túli közösség, 75 százalékos magyar lakossági részaránnyal.

Izsák Balázs úgy vélte, hogy Székelyföld mellett hasonló változásokat lehetne elérni más európai régiók esetében is, mint például Dél-Tirol, Skócia, Katalónia. Minden régiónak biztosítani kell az esélyt arra, hogy hozzáférjenek az unió strukturális alapjaihoz - hangsúlyozta.

Az SZNT elnöke fontosnak tartotta, hogy a mintegy 150 székelyföldi önkormányzat működjön együtt az autonómiatörekvések érdekében. Megemlítette azt is, hogy ez utóbbiakat nem zárja ki Románia jelenlegi alkotmánya.

Izsák Balázs Brüsszelben oklevelet nyújtott át több személynek, akik részt vettek a Szentegyházi Gyermekfilharmónia ottani koncertjeinek szervezésében.

Cameron ellenállásán bukott el az új alapszerződés, Orbán is hallgatott

Népszabadág, 2011. december 9. – Zalán Eszter

Nagy-Britannia ellenkezése tett keresztbe a huszonhetek megállapodásának és az eurózóna megerősítését célzó szerződésmódosításoknak. A több mint kilenc órán át tartó tárgyalások során az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem sikerült megállapodniuk az eurózóna megmentésére hivatott egységes pénzügyi paktum kereteiről, ezért a közös pénzt használó 17 ország kormányközi szerződéssel halad tovább a fiskális unió felé, amihez minden tagállam szabadon csatlakozhat.

A britek mellett Magyarország marad ki a szerződésből – közölte Nicolas Sarkozy francia elnök hajnali ötkor tartott sajtótájékoztatóján. Később Herman Van Rompuy, Európai Tanács elnöke is megerősítette: ketten maradnak ki a szerződésből, bár név szerint nem említette az országokat. A csehek és a svédek még konzultálnak a nemzeti parlamenttel, mielőtt végleg döntenének. Ugyanakkor brüsszeli diplomáciai források szerint Magyarország is tisztázná a helyzetet, konzultál a parlamenttel, és utána hozza meg majd a döntést. A kormányközi szerződéshez még Dánia is csatlakozik, amelyet pedig – ellentétben Magyarországgal – nem kötelez szerződés az euró bevezetésére.

A maratoni csúcs záródokumentuma megerősítette a híreket. A tíz EU-, de nem euróövezeti tag közül csak Csehország és Svédország konzultál döntés előtt a nemzeti parlamenttel, miközben Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia jelezte, hogy csatlakoznak a kormányközi szerződéshez. Magyarország tehát Nagy-Britanniával együtt kimarad.

A maratoni hosszúságú és rendkívül feszült tárgyaláson Nagy-Britannia elsősorban a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozása alól akart mentességet kérni – a londoni City érdekeit védve –, illetve nem volt hajlandó hozzájárulni a pénzügyi tranzakciók megadóztatásához sem. Nicolas Sarkozy elmondta: a szorosabb fiskális unió híveinek elfogadhatatlan volt ez a brit álláspont, hiszen számukra a pénzügyi szektor megregulázása lett volna az egész újraszabályozás egyik fő értelme.

Ezért döntöttek úgy, hogy végül is külön kormányközi szerződéssel haladnak tovább az eurózóna tagjai, amelyhez bárki csatlakozhat. A szerződés szövegét Sarkozy szerint márciusra véglegesítik. Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon ez a megoldás kétsebességű Európa kialakulása felé vezet-e, Sarkozy nem rejtette véka alá csalódottságát, s közölte: nem azok fognak bocsánatot kérni, akik az eurózóna megmentésén dolgoztak.

Sarkozy bejelentése szerint az új megállapodás értelmében az eurózóna mentőalapjainak menedzselését átveszi az Európai Központi Bank, ám ez nem jelenti azt, hogy döntés született volna arról, hogy a jegybank mennyi pénzt pumpál, ha pumpál beléjük. Az is eldőlt, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus, vagyis a jövőre felálló mentőalap nem fog bankként viselkedni.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke pozitívan értékelte a fejleményeket.

Orbán félreértette 26 kollégáját, vagy őt értették félre 26-an?

Népszabadság, 2011. december 9. |

Nagy-Britannia mellett Magyarország akadályozta meg, hogy az euró megmentését az Európai Unió alapszerződésének részeként lehessen megoldani - így értelmezte Nicolas Sarkozy, a nemzetközi és a magyar sajtó hajnali 5 magasságában a EU-csúcson történteket. Míg Orbán Viktor idő közben másként emlékszik, a tanácskozás általa is nyilván jóváhagyott zárónyilatkozata szerint a kormányfőt hagyta cserben memóriája.

A csúcs előtt 27-es és 17-es csoportokról beszéltek, majd kiderült, 23-ak is vannak. Ennyien értettek ugyanis egyet az euró megmentésére kidolgozott tervvel, amelyet Nagy-Britannia vétója miatt kormányközi megállapodások szintjén tudnak csak kivitelezni.

Az EU-csúcs záródokumentumának utolsó bekezdése szó szerint így hangzik:
"Mivel nem volt egyhangúság az EU-tagállamok között, úgy döntöttek, hogy a fenti intézkedéseket márciusban vagy még korábban aláírandó, nemzetközi megállapodás útján fogadják el. A cél továbbra is az, hogy ezeket a rendelkezéseket mielőbb belefoglalják az EU alapszerződésébe. Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia állam- vagy kormányfői jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a folyamathoz. A Cseh Köztársaság és Svédország állam- vagy kormányfői a parlamenttel konzultálnak, mielőtt döntést hoznának."

A bekezdésből kimaradt két állam, amely nem kívánt részt venni az alapszerződés reformjában: Nagy-Britannia és Magyarország. Ezzel szemben a parlamenti egyeztetés miatt a választ elhalasztó Csehország és Svédország tételesen meg van nevezve. Ehhez a csoporthoz tartozna Magyarország is Orbán szerint.

A svéd külügyminiszter Magyarországgal viccelődik
A magyar kormányfő a csúcs második napjára, péntek reggel érkezve elmondta: mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje erre.

Ezt azonban vagy nem sikerült érthetően elmondani a 26 partnerország jelenlévő vezetőjének, vagy a magyar fél utólag kíván bekerülni az eldöntendő kérdésre "talán"-nal válaszolók csapatába. A svéd külügyminiszter sem gondolta, hogy Orbán éppen velük van. Carl Bildt reggel a britekért való aggodalmában azt üzente a Twitteren keresztül a világnak: "Félek, hogy Nagy-Britannia komolyan elkezdett Európától távolra sodródni. Hova? Egy erős szövetségbe Magyarországgal?"
Az állami szuverenitást az EU-csúcs természetesen nem korlátozta, az ott csatlakozásukat kifejezők politikai szándékukat jelezték csupán. Az egyes nemzeti parlamentek ratifikációs eljárás során mondanak majd le valójában a szuverenitásuk egy részéről.

Még két állam kerül a parlamenti jóváhagyást várók közé
Az MTI diplomáciai forrásból származó értesülése szerint pénteken, a horvát EU-csatlakozási szerződés aláírása után a menetrenddel ellentétben még nem a hivatalos ülés vette kezdetét, hanem folytatták az előző éjszakai, informális tanácskozást. Ennek során a kiadandó közös közlemény szövegtervezete folyamatosan változik, és időközben két további EU-tagország jelezte: parlamenti jóváhagyásra van szüksége ahhoz, hogy csatlakozzon az euróövezetiek megállapodásához - mondta nevének elhallgatását kérő diplomáciai forrás.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Szekus önvallomás

e-nepujsag.ro, 2011. december 9. – Vajda György

Kedden délután különös életpályájú szerző különleges könyvét mutatták be igen válogatott társaságban. A Grand Szálloda zsúfolásig megtelt termében Aurel I. Rogojan: A titkosszolgálatok ablaka – Románia a globális stratégiák játékában címmel írt kötetét ismertették.

Aurel I. Rogojan 1970-ben évfolyamelsőként végezte az állambiztonsági főiskolát (szekuritáté), ahol kémelhárításban szakosodott. 1973-ban jogot tanult egyetem utáni képzésben. 1970-től Bukarestben a belbiztonsági szolgálat alkalmazottja, 1977 és 1985 között Iulian Vlad akkori belügyminisztériumi államtitkár (országos szekuritátéparancsnok) kémelhárításért felelő kabinetvezetője. 1987-ben államtitkári rangban dolgozott. 1990-ben aktívan részt vett a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) megalakításában és felépítésében. A könyvet elsősorban volt kollégáknak („camarazi") szánta, akik szép számban jelen voltak a könyvbemutatón.

Ha csupán felsoroljuk azokat, akik a könyvet méltatták – Vasile Dobrescu történész, egyetemi tanár, Ioan Pop Sabău ügyvéd (mindketten a Vatra Românească hajdani és jelenleg is igen aktív tagjai), Adrian Bărbulescu, az RHSZ tábornoka és Iulian Vlad tartalékos tábornok, 1989-ben a szekuritáté főparancsnoka – akkor anélkül, hogy mélyebben tanulmányoznánk a kötetet, rájöhetünk, hogy tulajdonképpen milyen céllal jelentette meg a szerző.

A könyvben a szerző érdekes fejezetekbe foglalva a romániai kémelhárítás „kulisszatitkaiba" vezeti be az olvasót. Nem tekinthetünk el attól sem, hogy a szerző, aki a múltat, a közelmúltat és a napjaink eseményeit elemzi, igen sok kulcsfontosságú információhoz jutott az évek során, így nagyon jól dokumentált a könyv. Nem kétséges, hogy a szelekció tendenciózus, de ezt maga a szerző sem tagadja, hiszen a könyv 554 oldalon nagyrészt azt elemzi, hogy az egységes Romániát miként próbálták meg évszázadok óta a nagyhatalmak különböző érdekszférákba sorolni, területét feldarabolni.

Többé-kevésbé köztudott és a történészek is bizonyítják, hogy az angolok voltak azok, akik a második világháborúban a Balkán északi részének két országát, Bulgáriát és Romániát a szovjeteknek játszották át. S hogy kinek milyen szerepe volt ebben, erről is érdekes epizódokat említ a szerző. A nem történészi szempontok szerint összeállított kötetben szó esik néhány olyan disszidensről is, akik a szerző szerint tulajdonképpen úgy ellenezték Ceauşescu rendszerét, hogy mindvégig a szovjetek malmára hajtották a vizet, magyarán: háttérből Románia sorsát a KGB irányította beépített értelmiségiekkel. Rogojan tábornok külön fejezetet szentel I. M. Pacepának is, aki tettével „elárulta nemzetét".

Egy másik igen érdekes fejezet az 1989-es rendszerváltásról szól, nevezetesen arról, hogy a volt szekuritáténak milyen szerepe volt a decemberi és az azt követő eseményekben. A könyvbemutatón elhangzott, azt bizonyítja a tábornok, hogy abban az igen zavaros időszakban a szekuritáté mentette meg Romániát a széteséstől, attól, hogy az 1990-es évek elején geopolitikailag átrendeződő Európában a nagyhatalmak „ne osszák újra Romániát". S hogy kik „formáltak jogot a nemzeti egységállamra"? – ezzel két – elsősorban nekünk, magyaroknak is igen érdekes fejezet foglalkozik. „A magyar delírium: propaganda, kémkedés és szélsőségesség Szent István Magyarországáért" – című részben a szerző az első világháborútól napjainkig végigköveti mindazt „az erőfeszítést, amelyet az anyaországiak és az erdélyi magyarok megtettek és tesznek annak érdekében, hogy átrajzolják Románia térké-pét". Az adatok igen pontosak, tényszerűek – nyilvánvalóan mondhatnánk, de rögtön hozzá is tehetjük: sértően egyoldalúak, tendenciózusak, félrevezetőek. Belelapozgatva, igen vitatott kötetet juttattak eszembe. Ion Lăncrănjan történésznek valamikor a '80-as években megjelent: Egy szó Erdélyről című gyűlölködő torzítása köszönt vissza az igen dokumentált főszekus művében. Igaz, ezúttal a kötet írója nem értelmez, magyaráz, csupán féligazságokat közöl.

S hogy ne csak a magyarokat viktimizálja mindazért, ami ma történik az országban, az utolsó fejezet Jugoszlávia és Románia árnyékháborúját ecseteli, felvázolva mindkét ország 1945 és 1989 közötti kémelhárító tevékenységét. S hogy ennek a küzdelemnek mi volt az igazi tétje? Nem kétséges, állítja a szerző, a szerbek a Bánságot akarták elcsatolni Romániától. E részből kiderül, hogy az éber szekuritáté miként akadályozta meg azt, hogy ez az országrész se váljon ki „a történelmi Romániából".

Mindezek mellett – állítja egy másik rész –, ma az ország politikusainak a globalizáció gazdasági fenyegetettségével is szembe kell nézniük. Az üzleti érdekháborúnak is az a célja, hogy felossza az országot. Ezúttal nem a politikai átrajzolásról van szó, hanem arról, hogy a hazai erőforrásokat, a nyersanyagok kiaknázását egyes érdekek szerint átjátsszák a külföldi konszerneknek.

A bemutatón többek között az is elhangzott, hogy az 1989-es rendszerváltást követő események, az említett területi és gazdasági jellegű fenyegetettség kényszere miatt alakult meg a Román Hírszerző Szolgálat. A könyv szerzője pedig egyike volt, aki ezt a struktúrát újraépítette. Erről olvashat az érdeklődő a munkában, amely tulajdonképpen a „kémszolgálatok fölöttébb szükséges voltáról" próbálja meggyőzni az olvasót.

A mindenkori kémeknek, a belbiztonságiaknak az a szerepük, hogy megbízható, naprakész információt szolgáltassanak a politikusoknak, hogy a megfelelő információ birtokában a legjobb döntéseket hozzák – hangsúlyozták többen a teremben. A történelmi idők óta a kémek nemzeti érdeket szolgáltak – vallották többen is a pulpitusról.

Attól függ kinek, milyen érdeket – tehetjük hozzá a könyv olvastán.

Hány ikszet kapnak a határon kívül élő magyarok?

kitekinto.hu, december 9. – Medgyesi Ádám

Múlt pénteken tartotta plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, melynek egyetlen napirendi pontja az új választójogi törvény volt. A törvényjavaslatot aznap bocsátotta általános vitára a parlament házelnöke.

Míg az országgyűlésben leginkább a választókerületek átrajzolásának mikéntjéről ütköztették álláspontjukat a felek, a határon túli magyarok szavazati joga a KMKF-en volt egyeztetés tárgya. Elvi kérdés, hogy ne legyen A" és B" kategóriás magyar állampolgár, azonban a törvénytervezet szerint a határon túli magyarok csak pártlistára szavaznának, s nem lenne intézményesített képviseletük a parlamentben. Kövér László házelnök a héten benyújtott módosító indítványával ezt a helyzetet kívánta orvosolni.

A KMKF-en Kövér László házelnök a résztvevőket köszöntve felidézte, hogy a KMKF márciusi plenáris ülésén határozták el, ha a választójogi törvényt benyújtják, lehetőséget teremtenek annak megvitatására, miként lehet azoknak a határon túli magyaroknak választójogot biztosítani, akik eddig abból ki voltak rekesztve. Kiemelte: a vonatkozó felvetéseket összegyűjtik és azokat eljuttatják majd az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának.

Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes hangsúlyozta: minden magyar, éljen akár Magyarországon, akár a határokon kívül, választó és választható lesz a jövőben. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese továbbá leszögezte: nincs „A" és „B" kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, és egy állampolgárság. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar kormány egységes magyar nemzetben gondolkodik. A fórum résztvevői egységesen kiálltak a határon túli magyarok szavazati joga mellett, üdvözölték a kormány jogkiterjesztési szándékát, annak mikéntjéről azonban már eltérő álláspontokat fogalmaztak meg. A kereszténydemokrata Rubovszky György, az LMP-s Mile Lajos, valamint az MPP-elnök Szász Jenő hangsúlyozták, hogy szükséges lenne lehetővé tenni a határon túli választókerületek kialakítását.

A tervezet szerint a jövőben 106 országgyűlési képviselőt választanak egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán a szavazók. Az magyarországi lakóhellyel rendelkező választók két szavazattal rendelkeznek, egyet egyéni választókerületi jelöltre, egyet pedig pártlistára adhatnak le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választásra jogosultak, vagyis a határon túli magyarok a jelenlegi tervezet szerint egy pártlistára szavazhatnak majd – ebben az értelemben a tervezet szerint egyetlen szavazatuk lesz, míg a magyarországi választópolgároknak kettő.

Ezt az előírást változtatná meg a hétfőn benyújtott módosító indítványával Kövér László, aki azt javasolja, hogy a határon túli, állampolgárságot szerző magyaroknak is legyen egyéni képviselőjük. Ennek érdekében külön választókerületet hoznának létre a külhoni magyaroknak, ahol kizárólag határon túli – tehát magyarországi lakcímmel nem rendelkező – egyéni jelöltek indulhatnának, és csak a külhoniak szavazhatnának.

Kövér korábban több interjújában is jelezte, hogy nem ért egyet a fideszes képviselőtársai által benyújtott választójogi törvénytervezettel, mert elfogadhatatlan számára, hogy a határon túli magyaroknak egy szavazatuk legyen, és ne küldhessenek saját egyéni képviselőt a budapesti parlamentbe. Lázár János múlt hétfői sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az eredeti tervezet diszkriminatív, így alkotmányossági aggályokat is felvet, viszont azt mondta, technikai nehézségeket okoz a határon túli választókerület kialakítása és az egyéni jelöltek kampányolása (Szlovákia és Ukrajna is ellenzi a kettős állampolgárságot, a jelöltek pedig nyilvánosan fel kellene vállalniuk, hogy két állampolgárságuk is van) – írja az MTI.

A jelölteknek legalább annyi szavazatot kell szerezniük, mint amennyit a legkevesebb voksot gyűjtő győztes magyarországi képviselő. A házelnök javaslata azt sem zárná ki, hogy a határon túli magyarok akár Magyarországon is indulhassanak egyéni jelöltként.

A kormánypárti képviselők egyébként az alkotmányügyi bizottságban megosztották szavazataikat, a testület így 9 igen szavazattal, 4 ellenében, 11 tartózkodás mellett nem támogatta a házelnök indítványát, ahogyan a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium sem. A javaslat ugyanakkor megkapta az egyharmados támogatást, így a parlament mindenképp szavazhat róla.

Elvi álláspontok technikai aggályai

A kérdés megosztó jellegét mutatja, hogy nem sorakozik fel egy emberként mögötte a frakció és a minisztérium. Az elvi, alkotmányos problémák megoldása ugyanis technikai nehézségekkel jár, s úgy tűnik az egyik csak a másik kárára érvényesíthető. Ugyanis, ha azt mondjuk, hogy nincsen „A" és „B" kategóriás állampolgár, melyet a választójog kiterjesztése ötletének megszületése óta hallhatunk a kormányzati forrásokból, akkor a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelve mellett tesszük le a voksunkat.

Eszerint minden magyar választópolgár szavazata ugyanannyit ér. Ha a törvényalkotók ennek az elképzelésnek eleget akarnak tenni, akkor mind a magyarországi lakóhellyel rendelkező, mind a külhoni magyar állampolgároknak két szavazatot kell biztosítani: a vegyes választási rendszernek megfelelően egyet a listára, egyet pedig egyéni jelöltre. Ehhez azonban határon túli választókerületek kialakítása szükséges, amint arra Kövér László módosító javaslata is rámutat. A kerületek kialakításakor ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy megközelítőleg ugyanannyi szavazat érjen egy mandátumot.

Erre vonatkozóan a Velencei Bizottság is megfogalmaz egy ajánlást, mely 15%-ban határozza meg a kerületek mérete közötti differenciát. Ezt a 15%-ot egyébként be is emelték a tervezetbe, hiszen fontos célkitűzés volt az országhatárokon belüli egyenlőtlenségek minimalizálása is, mely probléma miatt számos szakértő is felemelte már ez ellen a hangját

A határon túli választókörzetek kialakításának hiányában a határon túli szavazatokkal csupán a pártlisták szavazatarányain lehetne változtatni, s a listán jelentene egyfajta többletet. Így a határon túli magyarság egyszerű szavazógéppé válna, s intézményesített képviseletük nem lenne biztosított az anyaországban, tehát nem lenne olyan személy, aki kifejezetten az ő érdekeit védené, azokért állna ki az országgyűlésben. Ezáltal a „nincsenek A és B kategóriás állampolgárok" sokszor hallott alaptézis a kommunikációs panelek egyike maradna, gyakorlati lépésekkel nem lenne alátámasztva. A határon túli választókerületek kialakítására tett javaslat erre a nehézségre jelentene gyógyírt.

A helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen ez a megoldás is rejteget magában bökkenőket. Ki legyen az a személy, aki a határon túli szavazatokkal mandátumot nyerhet. Kik állítsanak jelölteket, s milyen feltétellel. Hogyan kivitelezhető ez olyan környezetben, ahol a többségi nemzet nem nézi jó szemmel már az Európában széles körben alkalmazott egyszerűsített honosítás intézményét sem. Hogyan legyen valaki jelölt, például Szlovákiában, ha jelöltetéssel felvállalná magyar állampolgárságát, amivel a szlovák papírjait veszíthetné el? A kérdés még rengeteg, viszont az idő sürget, és mind az anyaországi, mind a külhoni magyar állampolgárokat tekintve megfelelő törvényt kell alkotni.

Nyílt levél a Bernády György névadásért

A Bernády György iskolanévért harcoló szülői akciócsoport nyílt levelének címzettjei városunk alpolgármestere Csegzi Sándor Úr, valamint Illés Ildikó Főtanfelügyelő-helyettes Asszony, akiket az RMDSZ helyezett jelenlegi pozíciójukba. A levelünkben megszólított személyek felelősséggel tartoznak azért a közösségért, amelynek köszönhetik állásukat, megélhetésüket, ezért kötelezettségük minden tőlük telhetőt megtenni a magyar közösség gondjainak megoldásáért.

Jelen nyílt levél kezdeményezői egy fontos – az oktatásügyhöz és a magyar közösséghez szorosan kapcsolódó ügyet indítottak el ez év szeptemberében, amelynek célja a marosvásárhelyi általános iskolák elnevezése terén található óriási hiányosságok orvoslása. Mint köztudott, városunkban a rendszerváltás után bekövetkezett iskolanévadások nem történtek politikai befolyástól mentesen, talán ez is az oka annak, hogy a régebben számokkal ellátott, mostanra neveket viselő általános iskolák között egyetlen egy magyar elnevezésű intézmény sem található.

Csegzi Sándor alpolgármester, aki gyakran beszél arról, hogy ő maga pedagógus és szívügye az oktatás, valószínűleg csak szavakkal és kevésbé tettekkel akar tenni a marosvásárhelyi magyar vonatkozású tanügyért, pontosabban a magyar nemzetiségű tanulókért és pedagógusokért. Hiszen ha az RMDSZ-es alpolgármestert valóban érdekelte volna a marosvásárhelyi magyar nyelvű oktatás és annak problémáinak megoldása, akkor talán jóval kevesebb gond lenne az iskolákban, lennének magyar elnevezésű intézmények, és minden két-tannyelvű általános- és középiskolán kétnyelvű homlokzati táblát találnánk. Csegzi Sándor úr évek óta ígérget, sokat beszél a számára fontos ügyekről, de ezeknek a megvalósítását nem vállalja fel. Számára a segítségnyújtás az irodájában történő beszélgetések szintjére, vagy médiamegjelenésekre korlátozódik, ezen felül nem szeret lépni.

Csegzi Sándor úr a 2-es iskola ügyét is hasonló szakértelemmel és odaadással vállalta fel, hangzatos ígéreteit nem tartotta be, ezzel ellentétben inkább kárt okozott az ügynek valódi eredmények helyett. Az alpolgármester úr kérdőre vonta a kezdeményező szülőket amiatt, hogy nem tettek lépéseket az iskolai vezetőségi tanács tagságáért, amelyet időközben a szülői akciócsoport sikerrel megoldott, sőt mi több, számos akciót szervezett ügyük célkitűzésének elérése érdekében. Csegzi úr egy rádiós beszélgetés során megígérte az ügy kezdeményezőinek, hogy mindent megtesznek a városi tanács RMDSZ-es frakciójában annak érdekében, hogy a városi tanács által kijelölt iskolai vezetőségi tanácstag magyar nemzetiségű legyen. A rádióban elhangzott ígéret ellenére, a beszélgetés után két héttel a városi tanács megszavazta, hogy egy román nemzetiségű tagja legyen a 2-es iskolának, ugyanaz a személy, aki az eddigiekben is ezt a funckiót töltötte be. A szülői akciócsoport által kezdeményezett kerekasztalbeszélgetés során ez kiderült, ekkor Csegzi Sándor úr bocsánatkérés helyett újfennt megígérte, hogy a városi tanács elé terjesztik javaslatukat, amelyben a 2-es iskola vezetőségi tanácsába egy új, magyar nemzetiségű személy kinevezését kérik. Ez a tanácsi határozattervezet a mai napig nem született meg és félő, hogy Csegzi Sándor úr, az előző évek során tapasztalt szorgalma és tenni akarása megnyilvánulásaként eredmények nélkül, vagyis beszéd szintjén látja el a magyar közösség irányába felvállalt kötelezettségeit. Szeretnénk itt megemlíteni azt is, hogy időközben lecserélték a polgármesteri hivatal által, az iskola vezetőségi tanácsába delegált magyar személyt egy román személyre. Az alpolgármester úrnak ezennel sem sikerült közbenjárnia, mivel meglehet -érdeklődés hiányában- nem is tudott erről a folyamatról.

Jelen nyílt levél kezdeményezői úgy vélik, hogy a város alpolgármestere nem tett semmit az iskolanévadás ügyében. Ennek ellenére könnyen megtörténhet, hogy sikeres névadás esetén, Csegzi úr a saját vívmányának fogja tekinteni az elért eredményeket. Végezetül mi, a szülői akcócsoport tagjai választópolgári minőségünkben, felszólítjuk városunk magyar alpolgármesterét, hogy mindezeket a mulasztásokat pótolja mindaddig, amíg még a funkciójából adódóan érdemben alkalma van tenni a város magyar közösségéért.

Ezzel párhuzamosan Illés Ildikó Főtanfelügyelő-helyettes Asszony munkaköri kötelezettségével ellentétben némasági fogadalmat tett, ezt hatékonyan alkalmazta a 2-es iskola ügyének esetében is, jobbnak látta hallgatni és nem tenni semmit. A szülői akciócsoport az általuk kezdeményezett petíció aláírásait személyesen átadta a megyei Főtanfelügyelőnek, Matei Dumitru úrnak. Ezt az akciót a szülők egy pénteki napra tervezték lévén, hogy Illés Ildikónak ezen a napon vannak a fogadóórái. Az átadás napján Illés Ildikó nem tartózkodott irodájában, a szülők szerették volna neki is átadni petíciójukat és kérelmüket a közel 8 ezer aláírás kíséretében. Hiányzásának okát nem tudjuk, tevékenységét és cselekedeit a 2-es iskola ügyében nem ismerjük. Egyedüli esemény, amelyen Illés Ildikó meghívottként részt vett egy találkozó volt, amelyet egy városi tanácsos kezdeményezett a 2-es iskola tanáraival. A találkozó oka az iskola igazgatónője által kezdeményezett felettébb gyanús adminisztratív, pontosabban névadást érintő intézkedések voltak. Ezen a találkozón, a tanárok mellett a szülői akciócsoport tagjai is részt vettek, akik döbbenettel vették tudomásul, hogy a Főtanfelügyelő-helyettes Asszony konkrétumok, jogi háttér és más adminisztratív jellegű tájékoztatás és szakmai támogatás teljes mellőzése mellett, arra kérte fel a tanárokat, hogy az előttük álló nehéz helyzetben, nem kell mást tenniük, csak mosolyogniuk, és meglátják minden rendben lesz.

Befejezésképp felszólítjuk Illés Ildikó Főtanfelügyelő-helyettes Asszonyt, hogy járjon közben a Főtanfelügyelőnél és segítse ügyünket, érje el azt, hogy a Főtanfelügyelő, a szülőknek tett ígéretéhez híven, vigye véghez az iskola-elnevezést. Lévén, hogy jelenleg nincs egyetlen egy magyar elnevezésű általános iskola sem a városban, és Illés Ildikó ezt hivatalosan soha sem tette szóvá, sőt semmit sem tett azért, hogy a magyar gyerekek számára az iskolákban esélyegyenlőség uralkodjon. úgy véljük, hogy Illés Ildikó Úrhölgynek kevés köze volt és lesz a Bernády György iskolanévadásának ügyéhez. Természetesen az ő esetében sem zárjuk ki a babérok learatását, abban az esetben, ha az iskola végül megkapja a Bernády György elnevezést.

Jelenleg a 2-es iskola udvarán asztfaltozás zajlik, és a szülői akciócsoport tagjai utánanéztek a munkálatok finanszírozásának. A mostani munkálatokat az Oktatási Minisztérium és Kutatási Minisztérium támogatja és ez a tevékenység – amelynek időzítése nem a leghatékonyabb – nem kapcsolódik Illés Ildikó Főtanfelügyelő-helyettes Asszony nevéhez.

Végezetül mindkét, általunk nevesített köztisztviselőt azért szólítjuk meg, mert pozíciójukból fakadóan erkölcsi és szakmai kötelezettségekkel tartoznak a magyar közösségnek, mulasztásaik szembetűnőek, és hátrányokat okoznak a marosvásárhelyi magyarságnak. Állami tisztségviselők lévén, tevékenységeikkel el kell számolniuk a választópolgárok, adófizetők fele.

Tisztelettel,
Marosvásárhelyi 2-es iskola szülői akciócsoport
a Bernády György névadásért
Civil Elkötelezettség Mozgalom

Tőkés László Kempinskije

Kuruc.info, 2011. december 1. – Felfalusi Ágnes

Évek, sőt évtizedek óta gondolkodom azon, hogy miért nyalnak be politikusaink olyan mélyen ellenségeink, eufemisztikusabban, ellenfeleink hátsójába, hogy azoknak már a homlokát belülről csiklandozzák nyelvükkel.

December elseje nekünk, magyaroknak gyásznap. Akkor is az, ha egyesek szerint a történelem kerekét már nem lehet visszafordítani. Akkor is az, ha a szomszédainknak rendelt román néppel valóban fel lehet fedezni némi sorsközösséget, abból a szempontból, hogy a globalizáció ugyanúgy pusztít mindannyiunkat.

Ez azonban nem jogosít fel egy magyar politikai vezetőt sem arra, hogy Erdély elcsatolását ünneplő románoknak – testvérnek nevezve őket – jó ünneplést kívánjon. Annál is inkább, mert semmi sem kötelezi erre Tőkés Lászlót. Legalábbis semmi olyan, amiről mi, egyszerű halandók és nem mellesleg szavazók tudnánk.
Tőkés László viszont nem teheti meg, hogy az erdélyi magyarok százezreinek okozzon csalódást. Nem is oly rég még ő volt az utolsó mentsvára azon magyarok tömegének, akik az RMDSZ-ből kiábrándulva, Szász Jenő pártjában csalódva új megoldásokat kerestek az erdélyi magyar jobboldal feltámasztására. A Tőkés által jegyzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd az általuk bejegyzett harmadik erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt sokak számára utolsó szalmaszálnak tűnik, abban a tekintetben, hogy belőlük lesz végre érdemi érdekképviselet, az RMDSZ megalkuvó politikáját felváltó valódi értékelvű politizálás.

Nos, ma, 2011. december elsején már kijelenthetjük: ez nem jött össze. Akárcsak a Markó Béla által vezetett alakulat, az RMDSZ, 2002. december elsején a Kempinskiben, később Szász Jenő a bukaresti elnöki palotában, ma Tőkés László is megtette azt, amit eddig ő is elítélendőnek tartott. Koccintott egyet a románokkal. Virtuálisan ugyan, de tartalmilag mégiscsak ugyanaz. Sőt talán annyival súlyosabb a helyzet, hogy az ex-püspök láthatóan nem fogta fel, hogy mit jelent személye sok erdélyi magyar számára.

Eddig a reményt jelentette, mostantól a – ki tudja hányadik – csalódást.

A védnök

Új Magyar szó, 2011. december 9. – Salamon Márton László

Tőkés László nem indul újabb EP-alelnöki mandátumért, ugyanis minden idejét és energiáját „az erdélyi magyarság otthoni szolgálatára" kívánja fordítani, „különös tekintettel a tavaly elkezdődött nemzetpolitikai rendszerváltozásra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgalmi és intézményi tevékenységének a kiterjedésére, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt létrejöttére és az abban betöltött védnöki szerepkörére".

Tőkés László nem indul újabb EP-alelnöki mandátumért, ugyanis minden idejét és energiáját „az erdélyi magyarság otthoni szolgálatára" kívánja fordítani, „különös tekintettel a tavaly elkezdődött nemzetpolitikai rendszerváltozásra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgalmi és intézményi tevékenységének a kiterjedésére, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt létrejöttére és az abban betöltött védnöki szerepkörére".

A hivatalos indoklás szerint tehát a volt püspök amiatt hagyja ott az ígéretes brüsszeli politikai karriert, mert aktívan részt akar venni az idén szeptemberben bejegyzett EMNP felépítésében. A pártra rá is fér az építkezés, hiszen tevékenysége egyelőre abban merült ki, hogy logót terveztetett magának, és bőbeszédű közleményekkel bombázta a szerkesztőségek elektronikus postaládáit. A gombamód szaporodó EMNP-pártfiókok létrehozása pedig szintén csak arra jó, hogy a magyar állam pénzét költsék, jobban mondva hogy a hivatalosan a magyar állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatást ellátni hivatott „demokráciaközpontok" végre betöltsék valós szerepüket.

Ha a „rossz nyelvek" nem mondanak igazat, és a volt püspök valóban nem kényszerből, hanem saját elhatározásra mond le a magas brüsszeli tisztségről, akkor ebből az következik, hogy az EMNP emberei felismerték: Tőkés nélkül a Tőkés-párt fabatkát sem ér. Az európai parlamenti képviselő úr alászáll tehát a brüsszeli fellegekből, nyakába veszi Erdély kisvárosait, falvait, és építi a pártot. Ami dicséretes dolog egyébként, hiszen az erdélyi embereknek valóban arra van szükségük, hogy választottjaik közéjük menjenek, elmondhassák nekik mindennapi gondjaikat-bajaikat.

Még akkor is, ha olyan „európai formátumú politikusról" van szó, akinek „a kárpát-medencei egységet kell képviselnie", és ezért „nem vállal pártpolitikai szerepet", mint ahogyan az EMNP megalakulásakor annak megbízott elnöke Tőkésről fogalmazott. Nem szégyen belátni, hogy a szavazatok azért mégiscsak Erdélyből jönnek, az egyszerű emberektől.

Beismerni, hogy biza elkezdődött a választási kampány...

STATEMENT BY THE EURO AREA HEADS OF STATE OR GOVERNMENT

The European Union and the euro area have done much over the past 18 months to improve economic governance and adopt new measures in response to the sovereign debt crisis. However,market tensions in the euro area have increased, and we need to step up our efforts to address the current challenges. Today we agreed to move towards a stronger economic union. This implies action in two directions:
- a new fiscal compact and strengthened economic policy coordination;
- the development of our stabilisation tools to face short term challenges.

A reinforced architecture for Economic and Monetary Union

1. The stability and integrity of the Economic and Monetary Union and of the European Union as a whole require the swift and vigorous implementation of the measures already agreed as well as further qualitative moves towards a genuine "fiscal stability union" in the euro area.
Alongside the single currency, a strong economic pillar is indispensable. It will rest on an enhanced governance to foster fiscal discipline and deeper integration in the internal market as well as stronger growth, enhanced competitiveness and social cohesion. To achieve this objective, we will build on and enhance what has been achieved in the past 18 months: the enhanced Stability and Growth Pact, the implementation of the European Semester starting this month, the new macro-economic imbalances procedure, and the Euro Plus Pact.

2. With this overriding objective in mind, and fully determined to overcome together the current difficulties, we agreed today on a new "fiscal compact" and on significantly stronger coordination of economic policies in areas of common interest.

3. This will require a new deal between euro area Member States to be enshrined in common, ambitious rules that translate their strong political commitment into a new legal framework.

A new fiscal compact

4. We commit to establishing a new fiscal rule, containing the following elements:
General government budgets shall be balanced or in surplus; this principle shall be deemed respected if, as a rule, the annual structural deficit does not exceed 0.5% of nominal GDP.
Such a rule will also be introduced in Member States' national legal systems at constitutional or equivalent level. The rule will contain an automatic correction mechanism that shall be triggered in the event of deviation. It will be defined by each Member State on the basis of principles proposed by the Commission. We recognise the jurisdiction of the Court of Justice to verify the transposition of this rule at national level.
Member States shall converge towards their specific reference level, according to a calendar proposed by the Commission.
Member States in Excessive Deficit Procedure shall submit to the Commission and the
Council for endorsement, an economic partnership programme detailing the necessary
structural reforms to ensure an effectively durable correction of excessive deficits. The
implementation of the programme, and the yearly budgetary plans consistent with it, will be
monitored by the Commission and the Council.

A mechanism will be put in place for the ex ante reporting by Member States of their
national debt issuance plans.

5. The rules governing the Excessive Deficit Procedure (Article 126 of the TFEU) will be reinforced for euro area Member States. As soon as a Member State is recognised to be in breach of the 3% ceiling by the Commission, there will be automatic consequences unless a qualified majority of euro area Member States is opposed. Steps and sanctions proposed or recommended by the Commission will be adopted unless a qualified majority of the euro area Member States is opposed. The specification of the debt criterion in terms of a numerical benchmark for debt reduction (1/20 rule) for Member States with a government debt in excess
of 60% needs to be enshrined in the new provisions.

6. We will examine swiftly the new rules proposed by the Commission on 23 November 2011 on (i) the monitoring and assessment of draft budgetary plans and the correction of excessive deficit in euro area Member States and (ii) the strengthening of economic and budgetary surveillance of Member States experiencing or threatened with serious difficulties with respect to their financial stability in the euro area. We call on the Council and the European Parliament to rapidly examine these regulations so that they will be in force for the next budget cycle. Under this new legal framework, the Commission will in particular examine the key parameters of the fiscal stance in the draft budgetary plans and will, if needed, adopt an opinion on these plans. If the Commission identifies particularly serious non-compliance with the Stability and Growth Pact, it will request a revised draft budgetary plan.

7. For the longer term, we will continue to work on how to further deepen fiscal integration so as to better reflect our degree of interdependence. These issues will be part of the report of the President of the European Council in cooperation with the President of the Commission and the President of the Eurogroup in March 2012. They will also report on the relations between the EU and the euro area.

Stronger policy coordination and governance

8. We agree to make more active use of enhanced cooperation on matters which are essential for the smooth functioning of the euro area, without undermining the internal market.

9. We are committed to working towards a common economic policy. A procedure will be established to ensure that all major economic policy reforms planned by euro area Member States will be discussed and coordinated at the level of the euro area, with a view to benchmarking best practices.

10. Euro area governance will be reinforced as agreed at the Euro Summit of 26 October. In particular, regular Euro Summits will be held at least twice a year.
Strengthening the stabilisation tools

11. Longer term reforms such as the ones set out above must be combined with immediate action to forcefully address current market tensions.

12. The European Financial Stability Facility (EFSF) leveraging will be rapidly deployed, through the two concrete options agreed upon by the Eurogroup on 29 November. We welcome the readiness of the ECB to act as an agent for the EFSF in its market operations.

13. We agree on an acceleration of the entry into force of the European Stability Mechanism (ESM) treaty. The Treaty will enter into force as soon as Member States representing 90 % of the capital commitments have ratified it. Our common objective is for the ESM to enter into force in July 2012.

14. Concerning financial resources, we agree on the following:
the EFSF will remain active in financing programmes that have started until mid-2013 as provided for in the Framework Agreement; it will continue to ensure the financing of the ongoing programmes as needed;
we will reassess the adequacy of the overall ceiling of the EFSF/ESM of EUR 500 billion (USD 670 billion) in March 2012;
during the phasing in of the paid-in capital, we stand ready to accelerate payments of capital in order to maintain a minimum 15% ratio between paid-in capital and the outstanding amount of ESM issuances and to ensure a combined effective lending capacity of EUR 500 billion;
euro area and other Member States will consider, and confirm within 10 days, the provision of additional resources for the IMF of up to EUR 200 billion (USD 270 billion), in the form of bilateral loans, to ensure that the IMF has adequate resources to deal with the crisis. We are looking forward to parallel contributions from the international community.

15. We agree on the following adjustments to the ESM Treaty to make it more effective:
Concerning the involvement of the private sector, we will strictly adhere to the well
established IMF principles and practices. This will be unambiguously reflected in the
preamble of the treaty. We clearly reaffirm that the decisions taken on 21 July and 26/27 October concerning Greek debt are unique and exceptional; standardised and identical Collective Action Clauses will be included, in such a way as to preserve market liquidity, in the terms and conditions of all new euro government bonds.
In order to ensure that the ESM is in a position to take the necessary decisions in all
circumstances, voting rules in the ESM will be changed to include an emergency
procedure. The mutual agreement rule will be replaced by a qualified majority of 85 % in case the Commission and the ECB conclude that an urgent decision related to financial assistance is needed when the financial and economic sustainability of the euro area is threatened. subject to confirmation by Finnish parliament.

16. We welcome the measures taken by Italy; we also welcome the commitment of the new Greek government, supported by all parties, to fully implement its programme, as well as the significant progress achieved by Ireland and Portugal in implementing their programmes.

* * *
Some of the measures described above can be decided through secondary legislation. The euro area Heads of State or Government consider that the other measures should be contained in primary legislation. Considering the absence of unanimity among the EU Member States, they decided to adopt them through an international agreement to be signed in March or at an earlier date. The objective remains to incorporate these provisions into the treaties of the Union as soon as possible.

The Heads of State or Government of Bulgaria, Denmark, Latvia, Lithuania, Poland and Romania indicated their intention to join in the process. The Heads of State or Government of the Czech Republic and Sweden are consulting their Parliaments before taking a decision.
____________________

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek