|
ERDÉLY
Csalódott az erdélyi MPP, hogy Semjén Zsolt nem találkozott a párt vezetőségével
MTI Bukarest, 2010. június 22.
Csalódással és rosszallással vette tudomásul az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével - olvasható a párt keddi nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. "Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" - olvasható a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett háromnapos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Basescu román államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008. évi romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát. Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. "Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" - vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy a Traian Basescu román államfőnek a 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.
Mellőzöttnek érzi magát Szász Jenő–Semjén Zsolt programjából kimaradt az MPP
Szabadság, 2010. június 23.
Csalódással és rosszallással vette tudomásul a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével – olvasható a párt keddi nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. „Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" – olvasható a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett három napos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Băsescu államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008-as romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát. Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. „Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" – vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy Băsescunak a 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.
Orbánék ejtették az MPP-t
Népszabadság, 2010. június 23.
Hiába kampányolt korábban Orbán Viktor is a romániai Magyar Polgári Párt mellett, Semjén Zsolt a minap zárult hivatalos látogatásán simán kihagyta programjából a találkozót az RMDSZ riválisának vezetőivel.
Csalódással és rosszallással vette tudomásul az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével - olvasható az erdélyi magyar párt keddi nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz - olvasható a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett háromnapos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Basescu román államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008. évi romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát.
Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. "Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" - vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy a Basescu 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.
MPP: miért nem találkozott Semjén Zsolt a párt vezetőségével?
Krónika, 2010. június 22.
„Csalódással és rosszallással" vette tudomásul a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével – olvasható a párt keddi nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint „érthetetlennek és sértőnek" tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. „Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" – olvasható a nyilatkozatban.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008-as helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát.
Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. „Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" – vélik az aláírók, „hiszen tagadhatatlan, hogy azt a szavazat-többletet, amely Băsescu elnök újraválasztását eredményezte, ez a párt adta".
Megalázta az erdélyi magyar pártot Semjén
MTI, 2010. június 23.
Csalódással és rosszallással vette tudomásul az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP), hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes romániai látogatásának programjából kimaradt a találkozás az MPP országos vezetőségével - olvasható az erdélyi magyar párt keddi nyilatkozatában.
Az MPP Kolozs megyei szervezetének vezetői, Csép Sándor elnök és Simon Csaba ügyvezető elnök által aláírt dokumentum szerint érthetetlennek és sértőnek tartják, hogy az MPP-re nem terjedt ki a politikus figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott Erdélyben. "Mindez méltatlan és megalázó volt számunkra, mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz" - olvasható a nyilatkozatban.
Semjén Zsolt a hétvégén tett háromnapos látogatást Romániában. Megbeszéléseket folytatott Bukarestben Traian Basescu román államfővel, Emil Boc miniszterelnökkel és Markó Bélával, a román kormány miniszterelnök-helyettesével, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A politikus részt vett Kolozsváron az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum ülésén, ahol Tőkés László európai parlamenti képviselővel, az EMNT elnökével is tárgyalt, majd egyházi vezetőkkel is találkozott.
A nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy a 2008. évi romániai helyhatósági választásokon az MPP százezer voksot gyűjtött, így 29 polgármester és alpolgármester, valamint 508 önkormányzati képviselő nyerte el a párt színeiben a szavazók bizalmát.
Az aláírók értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy Semjén Zsolt nem találkozott az MPP országos vezetőségével. "Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, miszerint az MPP jelentéktelen alakulat" - vélik az aláírók, hiszen szerintük tagadhatatlan, hogy a Traian Basescu román államfőnek a 2009-es újraválasztásához szükséges szavazattöbbletet az MPP adta.
Az MPP Kolozs Megyei Szervezetének Nyilatkozata
Megelégedéssel és örömmel fogadtuk a hírt, hogy Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Romániába látogat és hogy ez egyben első hivatalos állami látogatása. Viszont csalódással és rosszallással vettük tudomásul, hogy programjából kimaradt a Magyar Polgári Párt országos vezetőségével való találkozása.
Mindez annál méltatlanabb ás megalázóbb gesztus volt számunkra,mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz.
Nem tudjuk, ki tervezte meg Semjén Zsolt látogatásának programját, de érthetetlennek és sértőnek tartjuk, hogy az MPP-re nem terjedt ki figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott.
A kérdésünk:miért?!
- Megjegyezzük,hogy a 2OO8-as választásokon az MPP-re leadott 1OO.OOO szavazattal 29 polgármester és alpolgármester, 5O8 önkormányzati képviselő nyert bizalmat. Hargita és Kovászna megyében az akkor csak pár hete bejegyzett és anyagi eszközökkel nem rendelkező MPP elnyerte a voksok 4O%-át.
Marad a kérdésünk:miért?!
Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, mint amilyen például az, hogy az MPP jelentéktelen formáció, hiszen tagadhatatlan, hogy azt a szavazat- többletet,amely Basescu elnök újraválasztását eredményezte, ez a párt adta.
Továbbra is marad a fenti kérdés.
Az MPP Kolozs Megyei Szervezetének elnöksége nevében:
Csép Sándor, elnök
Simon Csaba, ügyvezető elnök
Érvényt szerezni a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés döntéseinek
Háromszék, 2010. június 23. – Farkas Réka
A márciusban megtartott, második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) által elfogadott határozatok érvényesítéséről tárgyalt tegnap Sepsiszentgyörgyön a fórum ugyanakkor megválasztott vezetőtestülete, a Házbizottság.
Farkas Csaba elnök elmondta, döntöttek, az önkormányzatokhoz fordulnak, és kérik, fogadjanak el határozatot arról, melyek azok a tisztségek, melyek esetében kötelező a magyar nyelv ismerete. Az ősz folyamán szórólapokon, plakátokon népszerűsítik a SZÖN által elfogadott kezdeményezést a magyar nyelv székelyföldi hivatalossá tételéről. Szintén a helyi tanácsoknak kellene határozatot elfogadniuk március 15. hivatalos helyi ünneppé nyilvánításáról, ehhez joguk van, és a település saját ünnepével közös határozatba foglalhatják a márciusa 15-i szabadnapot — véli a Házbizottság. Elképzelésük szerint minden székelyföldi önkormányzatnak csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez, és szeptember folyamán el kellene fogadniuk az erről szóló határozatokat. Az autonómiastatútum beterjesztésének támogatására aláírásgyűjtést kezdeményeznek, a több mint kétezer székelyföldi választott tisztségviselőnek kellene kézjegyével megerősítenie azt a dokumentumot, amellyel alátámasztva kérik a székelyföldi területi autonómia alapdokumentumának parlamenti jóváhagyását.
A Házbizottság csak remélni tudja, hogy a székelyföldi önkormányzatok nemzetiségi és politikai hovatartozástól függetlenül támogatják kezdeményezéseiket, belátják, hogy csatlakozniuk kell minden olyan elképzeléshez, amely a régió javát szolgálja.
Az EMNT válasza a Jobbik EP-s képviselőinek levelére
Gondola.hu, 2010. június 22.
Szeretnénk hinni, hogy a Jobbik képviselői számára fontosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar ügy hiteles és eredményes képviseletében, mintsem hogy azt alárendeljék vélt vagy valós pártpolitikai érdekeknek.
A Jobbik három EP-képviselője – Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szegedi Csanád – közleményben tudatták, hogy támogatták Tőkés László erdélyi képviselőnek az Európai Parlament alelnökké választását. Támogatásukat – miként az összes igenlő voksot – köszönjük.
Ám a magyarországi politikusok közleményükben megjegyzik: Tőkés László korábbi érdemeit nem elvitatva ugyanakkor elvárják tőle, „hogy EP-alelnökként sokkal határozottabban álljon ki az összmagyar érdekekért, mint az utóbbi években tette, amikor például a román hatalom mindenkori magyar hangjával, az erdélyi autonómiát gáncsoló RMDSZ vezetőivel lépett szövetségre".
Tőkés László erdélyi EP-képviselő és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Fidesz-KDNP szövetség partnereként az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett nemzeti együttműködés rendszerében látja megvalósíthatónak az erdélyi magyarság stratégiai céljait. Mind a határok fölötti nemzetegyesítés programeszménye, mind az elszakított nemzetrészek közösségi autonómiája a lehető legteljesebb és legszélesebb körű összefogás szükségességét követeli meg. Mi 2009-ben, a sérelmi politizáláson és a szűkkeblű pártpolitikai érdekeken túllépve, ezt az utat választottuk, ennek következtében az erdélyi Magyar Összefogás Listája a 2009-es EP-választásokon a romániai magyarság tényleges lélekszámát meghaladó mértékű (majdnem 9 százalékos) sikert könyvelhetett el.
Tőkés László erdélyi képviselő ezen választói akarat eredményeként szolgálhatja közösségét most az Európai Parlamentben, ahogyan tette ezt az elmúlt évtizedekben lelkipásztorként, püspökként, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként.
Szeretnénk hinni, hogy a Jobbik képviselői számára fontosabb az együttműködés a Kárpát-medencei magyar ügy hiteles és eredményes képviseletében, mintsem hogy azt alárendeljék vélt vagy valós pártpolitikai érdekeknek. Amennyiben mégis ezt teszik, saját magukat rekesztik ki a nemzeti együttműködés rendszeréből.
Toró T. Tibor
ügyvezető elnök
Tanügyi törvény: késik egy tanévet?
Új Magyar Szó, 2010. június 23.
„Az ellenzék időhúzási taktikái miatt egyre kisebb az esély arra, hogy a még néhány napig tartó nyári ülésszakban a szenátus oktatásügyi bizottságának ideje legyen elfogadni az új tanügyi törvényt" – fogalmazott tegnap Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Hozzátette: minden cikkelyt végeérhetetlenül tárgyalnak, ami végül is ismert parlamenti taktika.
„Ezt akkor lehetne áthidalni, ha van a bizottságban megfelelő többségünk, amely nem engedné, hogy a kiszabott időt túllépjék. Erre sajnos most nincs lehetőségünk" – vallotta be a miniszterelnök-helyettes.
Markó Béla elmondta, azért nem adják fel, és mindenképpen megpróbálják átvinni a törvényt még az ülésszak vége előtt, bár úgy látja, kevés rá az esély. „Ez azért baj, mert itt nem csak annyiról van szó, hogy akkor egyszerűen átkerül szeptemberre a törvény elfogadása, és késtünk két hónapot, de késünk pontosan egy évet ennek az alkalmazásával, és ez többek között a decentralizáció, vagyis az iskoláknak az önkormányzatok fennhatósága alá való áthelyezése szempontjából is rossz" – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Markó aggodalmát Bokor Tibor, az oktatásügyi bizottság RMDSZ-es tagja is osztja. Bokor elmondta, valószínűleg a parlamenti vakáció alatt is dolgozni fog a bizottság. „Bár letárgyaltuk már a kisebbségi cikkelyeket, a történelmet és a földrajzot érintő paragrafust átléptük, mert ötórás vita után sem tudtunk kiegyezni, s ennek értelmében szavazni sem" – nyilatkozta Bokor, hozzátéve, hogy az elmúlt napokkal ellentétben az ellenzék a bizottsági üléseken nemcsak hogy megjelent, de főleg a kisebbségi cikkelyek kapcsán nagyon aktívnak is bizonyult.
„Az ellenzék azzal a javaslattal jött, hogy Románia történelmét és földrajzát csak kilencedik osztályig lehessen magyarul tanulni, utána román nyelven folyjon az oktatás. Ebbe én nem egyeztem bele, ragaszkodtam az eredeti megfogalmazáshoz" – szögezte le a bizottsági tag. Elmondta, a paragrafus kapcsán tegnap délután még a folyósokon is zajlottak a tárgyalások, bár kompromisszumos megoldás egyelőre nem született.
„Ha ezt nem visszük át, akkor a nézeteltérés feloldása ismét a plénumra vár" – magyarázta Bokor Tibor, akit jelezte, a bizottság tegnap délután a 47-48-as cikkelyek átbeszélésénél tartott.
Amúgy tegnap Mircea Geoană szenátusi elnök nem tartotta indokoltnak egy rendkívüli ülésszak összehívását, ugyanis fogalmazása szerint „az ANI-törvényt jövő szerdán megtárgyalja a plénum, a tanügyi törvény pedig v
Nulláról kezdik Verespatak engedélyezését
Népszabadság, 2010. június 23. – Tibori Szabó Zoltán
Új településrendezési engedélyt nyújtott be a verespataki bányaterv beruházója, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a bukaresti környezetvédelmi tárcához, ennek alapján rövidesen újrakezdik a projekt engedélyezésének az eljárását – közölte Borbély László. –Valószínűsíthető, hogy nulláról kell majd kezdeni a verespataki beruházás környezeti hatásvizsgálatát – jelentette ki a romániai szakminiszter.
Az engedélyezési folyamatot 2007-ben Korodi Attila akkori román környezetvédelmi miniszter függesztette fel, azt követően, hogy román bíróságok második alkalommal is semmisnek nyilvánították az RMGC által az engedélykérelemhez csatolt településrendezési engedélyt. Borbély elmondta: a terv szerint az RMGC a zagytározóból a természetbe 5 ppm (parts permillion –milliomodnyi rész) ciánkoncentrációjú vizet juttatna, ami éppen fele annak a ciántartalomnak, amellyel az uniós előírásokat szigorúan betartó svédországi bolideni bányában jelenleg dolgoznak.
A miniszter kilátásba helyezte a beruházást vizsgáló magyar–román bizottság munkájának újrakezdését, és rámutatott, hogy erről a múlt héten egyeztetett Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes ugyanakkor vasárnap Gyulafehérváron kijelentette: – Magyarország ellenzi a verespataki bányaterv megvalósítását, mert környezetvédelmi szempontból azt kockázatosnak látja, s környezeti baleset bekövetkeztekor a következményeket Románia mellett Magyarországnak is viselnie kellene.
Az RMGC eddig több mint 400 millió dollárt fektetett bele a verespataki tervbe, amelyből 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerését reméli. A kitermelés során a bányacég 40 tonnányi ciánvegyületet használna a nemesfémek kivonásához. A terv beruházási fázisában 2300, működési fázisában pedig 800 embernek adna munkát.
MAGYARORSZÁG
Répás Zsuzsanna: júliusban összeülhet a Magyar Állandó Értekezlet
Erdély.ma, 2010. június 22.
Nyitottságot és megértést tapasztaltak Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég véget ért romániai látogatása során – nyilatkozta a Duna Televízió reggeli háttérműsorában Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Azt mondta, még júliusban szeretnék összehívni a Magyar Állandó Értekezletet.
Fontos jelzés, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes első hivatalos útja Romániába, Bukarestbe és Erdélybe vezetett. Nagy nyitottságot tapasztaltunk a tárgyalófeleknél: az államfőnél és a kormányfőnél is – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig műsorában Répás Zsuzsanna.
A magyarság szempontjából fontos kérdésekről is tárgyaltak, köztük a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló törvényről. „Teljes megértéssel viszonyultak ehhez minden szinten a román politikai életben" – mondta a politikus.
Szóba kerültek további, magyar szempontból szintén fontos kérdések, például a román tanügyi törvény napirenden lévő módosítása. A helyettes államtitkár szerint ígéretet kaptak rá, hogy a képviselőház után a román parlament szenátusa is elfogadja majd a változtatást.
A határon túlra irányuló támogatáspolitikai rendszert át kell alakítani – beszélt már az itthoni tervekről Répás. Elmondta: ma részben a Szülőföld Alap, részben más költségvetési fejezeti előirányzatok együttesen teszik ki a határon túlra irányuló támogatásokat.
„Vannak intézmények, amelyek kapnak normatív támogatást az egyik előirányzatból, de az nem elég a működésükhöz. Pályázniuk kell az Alaphoz, vagy másik fejezethez. A fejezetek egymás közt is átcsoportosítanak, hogy milyen jogcímen, az nem világos pontosan".
Ezt a rendszert szeretnék átláthatóvá tenni, olyanná, amely naprakészen követi a támogatásokat, a különféle tárcáktól származó összegek együttes vonatkozásában is.
A Magyar Állandó Értekezlet újjászervezése kapcsán Répás Zsuzsa kijelentette: nyitottak lesznek minden határon túli magyar, parlamenti képviselettel rendelkező párt felé. A szlovákiai Híd párttal való kapcsolatot pedig az fogja meghatározni, hogy miként fog viszonyulni a magyar-magyar együttműködés és párbeszéd fórumaihoz: a Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumához – reagált a Duna Televízió felvetésére Répás Zsuzsanna.
A helyettes államtitkár bejelentette: reméli, hogy még júliusban megszervezhetik a MÁÉRT első tanácskozását. Szerinte nem lesz nehéz közös nevezőt találni a résztvevők között, mivel felszabadulás érzése tapasztalható a határokon túl is. Mint mondta, nem volt igazi magyar érdekképviselet a szocialista kormány alatt. Ezért most a határokon túl mindenki várakozással tekint a jövőbe és bizakodással az új magyar kormányra.
Orbán döntött és üzent: Schmitt Pál az államfőjelölt
Népszabadság, 2010. június 23.
Orbán Viktor, élve a Fidesz alapszabálya által adott jogával Schmitt Pált javasolja a Fidesz-KDNP államfőjelöltjének. A házelnök már a helyszínen, pedig a képviselőcsoport csak holnap hallgatja meg. A forgatókönyv szerint pénteken délig hivatalosan is jelölik a kormánypárti képviselők Schmitt Pált. Kedden egy lefutott játszmában Balogh Andrással mérkőzhet meg.
Nem sokkal Szijjártó Péter fél 11-kor kezdődő sajtótájékoztatója előtt Schmitt Pál kíséretével a parlament épületében lévő miniszterelnökség felé vette az irányt. Ez már jelezte, mit fog bejelenteni a miniszterelnök szóvivője. Orbán Viktor bulgáriai nyaralásáról levélben tájékoztatta a Fidesz-KDNP frakcióját, hogy a MOB elnökét, a volt EP-képviselőt jelöli a köztársasági elnöki posztra.
A Fidesz alapszabálya mondja ki, hogy a pártelnök-miniszterelnök joga a kérdésben dönteni. A képviselőcsoport csütörtökön meghallgatja Schmitt Pált (ahogy tette ezt kedden az MSZP jelöltjével, Balogh Andrással), majd péntek délig a szükséges számú képviselő biztosításával hivatalosan is megteszik jelölésüket az augusztus elején hivatali ideje lejártával távozó Sólyom László utódjáról.
A parlament kedden, június 29-én szavazhat a köztársasági elnök személyéről. Csak két frakciónak van kellő számú képviselője a jelöléshez, így szinte biztosan Schmitt Pál és Balogh András verseng majd a posztért. Valós viadal persze nem várható. A szabályok értelmében az Országgyűlés kétharmados többséggel választ államfőt, és ez a többség a Fidesz-KDNP rendelkezésére áll (a harmadik forduló könnyített verziójáig el sem kell jutniuk).
Semjén: sajátos politikai üzenet - Irány Románia!
Világgazdaság, 2010. június 23.
Magyarországnak fontos érdeke az észak-déli együttműködés erősítése Európában. Az állampolgársági törvény angol és holland bírálatával nem foglalkozik a kormány.
Van egy sajátos politikai üzenete is annak, hogy első útja miniszterelnök-helyettesként Erdélybe és Bukarestbe vezetett, előtte pedig Orbán Viktor ral Varsóba látogatott (ez volt az új miniszterelnök első külföldi útja - a szerk.) - nyilatkozta a Duna Televízió reggeli háttérműsorának Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Magyarországnak hosszú távú nemzetstratégiai és geopolitikai megfontolásokból is fontos, hogy az Európában kialakult Nyugat-Kelet irányú fő gazdasági tengelyen túlmenően létezzen egy észak-déli, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig és a Földközi-tengerig nyúló együttműködési tengely is. Ezért a lengyel-magyar-román-horvát együttműködés létfontosságú, energetikai és infrastrukturális értelemben egyaránt - szögezte le a politikus.
A bukaresti tárgyalások szinte példátlan sikerességűek voltak, semmilyen negatívum nem merült fel. Számunkra legfontosabb, hogy a román államfő és kormányfő is támogatta, hogy a magyar állampolgársági törvény zavartalanul megvalósulhasson - mondta Semjén Zsolt.
Leszögezte: a Romániával fenntartott kapcsolatban egészen különleges, minőségi változás állt be.
A miniszterelnök-helyettes fontosnak nevezte, hogy Szlovákia nem tudott egyfajta "falanxot" felállítani Magyarországgal szemben, ehhez Magyarország egyik szomszédja sem volt partnere Szlovákiának.
Magyarország 2011 első félévében esedékes uniós elnöksége kapcsán pedig megjegyezte: fontos, hogy támogassuk Románia schengeni rendszerbe való bekerülését, még akkor is, "ha bizonyos nyugat-európai országok behúzták a kéziféket".
Semjén Zsolt Romániával kapcsolatban fontosnak nevezte a tapasztalatcserét a gazdasági problémák megoldása tekintetében is. Beszélt arról is: hasznos lehet ha Románia és Magyarország együtt pályázik az EU-hoz turisztikai kérdésekben, például a magyar gyógyvíz, az erdélyi hegyek és a román tenger vonatkozásában. "Ha ezeket összehangoljuk, sokkal jobban járunk mind a ketten, mintha egymás ellen manővereznénk Brüsszelben" - mondta.
A Duna Televízió megjegyzésére, hogy Angliában több szakértő is aggódik a magyar állampolgárság könnyített megadása miatt, mondván: annak révén sok szerb, román vendégmunkás özönlik majd Nagy-Britanniába, Semjén Zsolt úgy reagált: "szép számmal özönlenek bevándorlók a harmadik világból Anglián keresztül az Európai Unióba, mi ezt soha nem sérelmeztük". Szerinte ezek Angliában is, Hollandiában is "belpolitikai célzatú, kicsit idegellenes felhangú megjegyzések" voltak.
"Ha az nem zavarta az Európai Uniót, hogy tömegével adják ki az unión kívüli útleveleket az unión kívüli moldávoknak a román hatóságok, akkor milyen alapon magyaráznak nekünk akkor, ha mi biztosítjuk ugyanezt a lehetőséget, miközben a határon túli magyarság órási hányada eleve uniós állampolgár Romániában és Szlovákiában, előbb-utóbb az lesz Szerbia vonatkozásában is. A maroknyi kárpátaljai magyar izgatja őket? Teljesen abszurd." - hangzott a politikus hosszabb érvelése.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: Magyarországon új kormány van, amely az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeket senkinek nem rendeli alá, "annak a korszaknak vége van".
"Hogy most mit mondanak az angolok, meg milyen bevándorlási problémákkal jönnek a hollandok, az az ő dolguk. Ha más ország megteheti, hogy az állampolgárságát kiterjeszti, akkor ez minket is megillet. Soha többet nem leszünk másodosztályú állampolgárok az Európai Unióban" - nyilatkozta Semjén Zsolt a Duna Televízióban.
Solymosi Frigyes: Ki legyen a köztársasági elnök?
Népszabadság, 2010. június 23.
Itt lenne a jó alkalom, hogy az áprilisban nagy győzelmet aratott párt megtudakolja az „emberektől", hogy a következő öt esztendőben kit szeretnének látni a legmagasabb hazai közjogi méltóság székében: ki legyen a köztársasági elnök? Pártpolitikus, vagy a politikától független, alkotmányi kérdésekben jártas jogászprofesszor? Ehhez nem kellene drága népszavazást kezdeményezni, elég lenne egy széles körű, különböző településekre kiterjesztett közvélemény-kutatás, a civil szervezetek széles körű vitája is. Sajnálom, hogy ebből semmit nem látunk.
Persze a régi rendszerben sem kérdeztek meg bennünket: az állampárt maga választotta ki a számára legmegfelelőbb személyt. Ez túlságosan nem zavarta a lakosságot, hiszen a különböző névvel illetett elnöknek valóban csak protokolláris szerepe volt, és fontosabb kérdésekben sem fejthettük ki a véleményünket. Alapvetően megváltozott a helyzet a hőn óhajtott demokráciában. A diktatúrától megszabadult kelet-európai országok arra törekedtek, hogy olyan személyt ültessenek a legmagasabb közjogi tisztségbe, akinek valamiféle szerepe volt az önkényuralom lebontásában, vagy legalább olyat, aki meg tudta őrizni autoritását. A köztársasági elnök a demokráciában nem egy báb, hanem a demokratikus jogok legfőbb őre: az alkotmány beleszólási jogot biztosít számára a közügyekbe, a törvényhozásba.
Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a rendszerváltozás után megválasztott három elnök megfelelt e követelményeknek, kiválóan látta el feladatát, még ha együttműködésük a mindenkori kormányokkal nem is volt teljesen zavartalan.
A mi alkotmányunk a köztársasági elnök választását az Országgyűlésre bízza. A regnáló pártok természetes törekvése, hogy olyan elnököt válasszanak, aki nem sok borsot tör az orruk alá. Ezt bizony nem mindig sikerült elérniük. Az SZDSZ-hez közel álló Göncz Árpád megválasztásában szerepet játszott az MDF és az SZDSZ közötti '90-es megállapodás. A '98-ban hatalomra került polgári kormány az ellenoldal nagyobb tiltakozása nélkül elérte Mádl Ferenc jogász akadémikus megválasztását. Bonyolultabb volt a helyzet 2005-ben, a jelenlegi köztársasági elnök jelölésekor. A 2002-ben hatalomba jutó MSZP–SZDSZ-kormány összetétele alapján, melyben számos régi, állampárti miniszter kapott tárcát, fennállt a lehetősége annak, hogy köztársasági elnöknek is olyan személyt javasolnak, aki a pártállami időszakban fontos pártfunkciót töltött be. Ez belpolitikai viharokat okozhatott volna, nem beszélve a nemzetközi elmarasztalásokról. Ezt szem előtt tartva hívtam fel a figyelmet az Akadémia akkori elnökére, aki „'56-ban, egyetemista korában csatlakozott a forradalmi diákcsapatokhoz, és jóval később, amikor a Kádár-rendszer konszolidálódott, amikor már sokan a párt reformpolitikájának megvalósítása végett beléptek az MSZMP-be, ő is tagja lett a pártnak. (Ki legyen a köztársasági elnök?, 2004. február 12). Bíztam abban, hogy személye a kormánykoalíció és az ellenzék számára is elfogadható.
Erre a tisztségre – szakmai szempontból – a legalkalmasabb személy kétségkívül az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Sólyom László volt, akit – elsőként – a Védegylet javasolt. A felvetés első pillanatban meglehetős naivitást tükrözött, hiszen hogyan gondolhatta bárki, hogy a szocialista–liberális kormány olyan személyt jelöl elnöknek, aki semmilyen vonatkozásban nem kapcsolódik hozzájuk, aki a rendszerváltozás előtt tartózkodott a politizálástól, nem volt híve a szovjet típusú szocializmusnak, nem lépett be az állampártba, sokkal közelebb állt a keresztény-demokrata eszmevilághoz, mint a balliberális ideológiához, aki – mint aktív környezetvédő – már a rendszerváltozás előtt is sok borsot tört az akkori hatalom orra alá. Arra egy pillanatig sem gondoltam, hogy a koalíció pártjai képtelenek lesznek megegyezni, és amatőr politizálásuk eredményeképpen, na meg az ellenzéki pártok némi, a baloldalról többször szóvá tett ügyeskedésének (!) köszönhetően, Sólyom László, az ellenzék jelöltje kap többséget.
Sólyom László akadémikustársam kiváló alkotmányjogász, ennek tanúbizonyságát adta a rendszerváltozás időszakában a kerekasztal-tárgyaláskor, majd később az AB elnökeként is. Döntéseivel számos esetben kiváltotta a volt kormánypárt és a baloldali sajtó ellenérzéseit. Minden szakértelme, kiválósága ellenére ő is egy gyarló ember, aki követhet el hibákat. Abban erős kétségeim vannak, hogy mindezekért megérdemelte-e azokat a kemény, sok esetben gúnyos minősítéseket, amelyekben innen-onnan részesült. Ebben a kettészakadt országban senki sem várhatta el, hogy mindkét oldal számára kedvező döntéseket hozzon, és azt sem, hogy időnként ne fejezze ki ellenérzéseit azok iránt, akik a régi rendszerben magas tisztséget töltöttek be. Lehet, hogy tisztségéből kifolyólag egy kézfogást tőlük sem kellett volna megtagadnia, hiszen a régi rendszer valamivel kevésbé aktív, „megtért" katonái bizony a polgári kormány munkájában is részt vettek és vesznek.
Mindezek után ismét feltehetjük magunknak a kérdést: milyen elnökre lenne szüksége az országnak most, amikor a Fidesz–(KDNP) kétharmados többségre tett szert, amikor két újabb (!) rendszerváltó párt tűnt el a politika színpadáról, amikor a nyolc évig hatalmon lévő MSZP hihetetlenül legyengült, s belső harcokkal van elfoglalva. Amikor jó időnek el kell telnie, hogy visszanyerje régi szavazótáborában hitelét, és a kormány intézkedéseinek analízisében, kritikájában betöltse azt a szerepet, amelyet egy ellenzéki párttól minden országban elvárnak. Félő, hogy ezt a szerepet egy ideig a parlamentbe bejutott szélsőséges párt fogja átvenni, hacsak nem az LMP. Amint az Országgyűléshez címzett több ezer, különböző eszmei alapon álló, szakmájában jeles értelmiségi nyílt levelében kifejtette, ebben a sajátos, csaknem egypólusú politikai rendszerben olyan köztársasági elnökre van szükség, aki független a pártoktól, aki mindenkinél jobban ismeri az alkotmányt, bátran megmondja a véleményét, s képes arra, hogy a kormánypárt esetleges túlzásait nyesegesse.
Hinni szeretném, hogy hasonlóan vélekednek a Fidesz demokratikusan gondolkozó politikusai is, és nem törekednek arra, hogy minden tisztségbe saját engedelmes pártpolitikusaikat ültessék. Elfogadják, hogy az ország demokratikus kormányzásához „kellenek a fékek" (Angela Merkel), szükség van a pártpolitikától független Alkotmánybíróságra, és arra a köztársaság elnökre, aki észrevételeivel, kritikájával, tanácsaival hozzájárulhat a kormányprogram sikeres megvalósításához, s akit az ő javaslatukra (!) öt évvel ezelőtt megválasztottak. Azt nem tételezem fel, hogy szándékukban van az alkotmány alapvető (!) megváltoztatása, és ezt célozná Sólyom László esetleges mellőzése.
Az olvasó joggal kérdezheti, hogy mi közünk van nekünk értelmiségieknek a köztársasági elnök jelöléséhez, hiszen ez az Országgyűlés feladata. Valóban, de ez nem jelentheti azt, hogy a demokrácia, az ország sorsa iránt felelősséget érző pártonkívüli értelmiségiek ne szólaljanak meg ebben a fontos kérdésben, ne próbálják mérsékletre inteni a nagy győzelmet arató pártot. Ettől függetlenül megszólalásunk összhangban van a győztes párt tézisével, miszerint döntéseikben kizárólag „az emberek véleményére kívánnak támaszkodni".
A szerző akadémikus, a Nemzeti Kör tagja
KÁRPÁT-MEDENCE
Bugár Béla: a választóinknak akarunk bizonyítani
MTI, 2010. június 23.
Bugár Béla, a szlovákiai Híd elnöke szerint pártja a választóknak akar bizonyítani, és nem a magyarországi politikának. "Egy párt nem attól válik ilyenné vagy olyanná, hogy mit bizonygat, hanem attól, hogy mit cselekszik. Mi a választóinknak akarunk bizonyítani, nem Semjén Zsoltnak, és nem Magyarországnak" - szögezte le Bugár Béla az Új Szó című napilap szerdai számában a magyar miniszterelnök-helyettesnek arra a Kossuth Rádióban tett kijelentésére reagálva, hogy a Híd döntse el, magyar párt-e vagy sem.
A Fidesz-KDNP miniszterelnök-helyettese ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Budapest még a nyáron összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), és fenn fogják tartani a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) is. Semjén szerint csak akkor kaphat meghívót a Híd, ha nyíltan is magyar pártnak minősíti magát. "Választóink háromnegyede magyar, de még ha nem volna is ennyi választónk, akkor sem felejtjük el, hogy magyarok vagyunk. Minden választónk érdekét, így nyilvánvalóan a magyar választók érdekeit is képviselni fogjuk a kormányban" - mondta a Híd elnöke.
Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemzője Semjén nyilatkozata mögött egy politikai játszmát sejt, melynek célja, hogy ne a Híd oszthassa el a Magyarországról érkező anyagi támogatásokat. "Meglepő Semjén nyilatkozata arról, hogy a Híd definiálja magát magyar pártként. Ilyen kijelentéseket tenni egyáltalán nem szokványos dolog. Semjén Zsolt ezáltal egy külföldi párt belső ügyeibe avatkozik bele, ráadásul nagyon érdekes szituáció az, hogy a magyar kormány azt kéri a szlovákiai magyarok érdekeit a parlamentben és feltehetően a kormányban is egyedül képviselő párttól, hogy még további úgymond hűségbizonyítékokat adjon. Úgy vélem, ezt a Híd vezetése sértésnek is veheti" – fejtette ki Ravasz Ábel.
"Nem az történik, hogy a kampány alatt a Magyarország részéről mellőzött Bugár Béla sértődöttségből nem hajlandó a Fidesszel együttműködni, hanem az, hogy a Fidesz, amely már a választási kampány alatt is diszkriminálóan viselkedett a Híddal kapcsolatban, további követelésekkel áll elő a feltehetően kormányszerephez jutó Híddal szemben. Ez igencsak furcsa szituáció" – véli a politológus. Szerinte a Magyar Koalíció Pártja (MKP) pozíciója még mindig azért erős ebben a helyzetben, mert ez a párt volt a Fidesz partnere, s ez nem múlik el nyom nélkül.
"Az MKP Budapesten még mindig igyekszik olyan képet festeni a Hídról, hogy az nem egy igazi magyar párt. Ezt pedig a Fidesz nagyon szívesen elhiszi. Úgy tűnik, mintha Semjén Zsolt egy politikai kísérletet folytatna: sarokba próbálja szorítani a magát nem etnikai pártként definiáló Hidat, amelynek két lehetősége maradt: vagy deklarálja, hogy igen, magyar párt vagyunk, ezzel viszont ellehetetleníti magát Szlovákiában, hiszen sok szlovák szavazója volt, és eleve nem magyar pártként definiálta magát. Bugárék másik lehetősége az, hogy elutasítják Semjén felszólítását, ebben az esetben azonban egy adu ászt adnak a Fidesz és az MKP kezébe, amellyel kizárhatják a Hidat a magyar–magyar kapcsolattartás fórumaiból" – véli a politikai elemző.
A politológus szerint itt válik nagyon komollyá a helyzet: a magyar–magyar kapcsolattartás legfontosabb eleme ugyanis a támogatáspolitika. "Azt gondolom, arról van szó, hogy aki kimarad a MÁÉRT-ból és a hasonló szervezetekből, az a támogatási pénzek elosztásában sem vehet majd részt. Vagyis azt mondhatják, hogy továbbra is az MKP oszthatja el a pénzeket, mivel a Híd nem magyar párt" – fejtette ki Ravasz az Új Szóban.
Felvidéki szólamok Erdélyben – Hogyan tovább etnopolitika?
Szabadság, 2010. június 23. – CSOMA BOTOND
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) veresége, valamint a transzetnikus, Híd-Most nevű, magyar–szlovák párt sikere a szlovákiai választásokon bizonyos reflexiókra kötelez bennünket, akik az etnopolitika porondján fejtjük ki tevékenységünket, és sokszor a rutin megszokott bűvkörébe esünk.
Sokfélét mondtak és írtak az MKP választási fiaskóját kiváltó okokról, és általában – ahogyan ez megszokott a politika és sokszor a publicisztika világában is – a vélemények az ideológiai és aktuálpolitikai törésvonalak mentén fogalmazódtak meg. Az egész kérdéskört meglehetősen szubjektív lepel borítja. Az esemény óta eltelt idő rövidsége miatt a mélyebb, tárgyilagosabb és empirikus elemzésekre még várnunk kell.
Első látásra úgy tűnik, hogy a kizárólag védekező álláspontú, igencsak az anyaországra tekintgető, etnikai alapú politikai üzenet talajt vesztett a felvidéki magyarok körében, még egy olyan miliőben is, amely nem éppen a különböző nemzetiségek közötti toleranciáról vált híressé az utóbbi időben. Ficoék primitív, magyarellenes nacionalizmusa – különösen a választási kampány során – komoly feszültséget keltett Szlovákia határain kívül és belül. Ennek ellenére az MKP által előtérbe állított, történelmi elemeket tartalmazó, szimbolikus politizálás nem hozta meg a várt eredményt.
A jelentős különbségek dacára, a felvidéki példa elgondolkodtató kell, hogy legyen a romániai magyar politikum számára is, annál is inkább, mert a hazai magyar politikai üzenet egységes jellege és koherenciája elé meglehetősen komoly akadályokat gördít az a tény, hogy teljesen más élethelyzet van a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban. Az évek során, ha arányaiban nem is, de abszolút számokban jelentősen csökkent az itthoni magyar politikai alakulatokra leadott szavazatok száma. Ennek összetett okai vannak, és nem teljesen világos, hogy melyik járult nagyobb mértékben hozzá a szavazatszám csökkenéshez. Közhelyszámba megy, hogy létezik egy általános apátia a választók részéről a politikummal szemben, és ez magyar berkekben is megnyilvánul, de ezen túlmenően, nyitott kérdés az, hogy például Kolozsváron és a megyében mi is volt az igazán hangsúlyos oka a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elszenvedett szavazatszám-csökkenésnek. A markáns és határozott kiállás, valamint a közbeszéd tematizálásának hiánya bizonyos etnikai kérdések kapcsán, vagy egyszerűen, egy heterogén, kozmopolita interetnikus közegben, főleg egy olyan kulturális és gazdasági központban, mint Kolozsvár, a magyar választók egy jelentős hányada már nem az etnikai határvonalak mentén fejezi ki politikai szimpátiáit. Egy biztos, az etnopolitika terén már rég nem elegendő az, hogy valaki „jó magyar legyen".
A magyar politikai erőtér tekintetében jelentős különbségek és hasonlóságok vannak Szlovákia és Románia között. Mindkét országban több magyar politikai alakulat létezik. Amíg Szlovákiában mind a Híd, mind az MKP teljes körű politikai tevékenységet folytat, teljes értékű szereplőként lépnek fel a politikai életben és meg is méretkeznek a választásokon, nálunk ez egy kicsit másképpen alakult ki. Kimondottan politikai tevékenységet csak az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) végez, ami magába foglalja a választásokon való részvételt is, még akkor is, ha az MPP esetében ez csak az önkormányzati választást jelenti. A másik politikai aktor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), kvázi-politikai alakulat, civil-politikai szerveződésként definiálja önmagát, ugyan jelen van a politikai életben, hangsúlyos politikai kérdésekben véleményeket fejt ki, kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyarországi kormánypárttal, viszont eddig nem vett részt a választásokon. A romániai magyar politikai élet érdekessége és sajátossága, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumba (EMEF) – amely funkcionálisan egy politikai egyeztető grémium szerepét tölti be – az RMDSZ mellé csak az EMNT került be – amely csak félig-meddig politizál – és az MPP kimaradt. Ezt a tényt a gyakorlati pragmatizmusra lehet visszavezetni, amely egy, a mindkét fél számara előnyös politikai egyezségben öltött testet. Az RMDSZ-nek számolni kellett az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak relatív, személyes népszerűségével, ugyanakkor Tőkésnek is kapóra jött a kiegyezés, mert így biztosra vált az Európai Parlamentbe való bejutása 2009-ben.
Az elmúlt években, Felvidéken és Erdélyben is, a politika fő áramvonalába tartozó magyar politikai alakulatoknak, az MKP-nek és az RMDSZ-nek is voltak kihívói, viszont ezek teljesen ellentétes irányból érkeztek. Szlovákiában a Híd-Most úgy gondolta, hogy az a kisebbségi politizálási modell, amit az MKP képviselt, amely az együttműködést a szlovákokkal kizárólag a közös kormánykoalíciókban határozta meg, nem tudja megfelelően kezelni a szlovák–magyar viszonyt, és ennél többre és másra van szükség, nevezetesen egy közös magyar–szlovák pártra. Amennyiben ideológiai kategóriákra oszthatjuk a kisebbségi politizálást, elmondhatjuk, hogy Felvidéken a kihívás liberális irányból érkezett, és felülkerekedett az MKP-n. Más kérdés, hogy ez a közös pártmodell mennyire lesz sikeres a kisebbségi kérdések orvoslásában. A jövő majd eldönti.
Ezzel ellentétben, Erdélyben az RMDSZ politikai ellenzéke, az EMNT és az MPP „jobbról" akart előzni, kritizálták az érdekvédelmi szervezet kormányzati szerepvállalását, a magyar érdekek érvényesítését teljesen konfrontatív módon képzelték el, a teljes ellenzékiség felvállalásával. Diskurzusukat majdnem kizárólag az autonómia és az önálló állami magyar egyetem köré építették fel, bizonyos szimbolikus történelmi elemekkel fűszerezve ezt, amely meglehetősen behatárolta a politikai mozgásteret.
Természetesen a szlovákiai politikai folyamatokat és a jelen helyzetet nem lehet mechanikusan átültetni erdélyi környezetbe, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a romániai magyar politikai retorika beszűkülése növeli-e az etnopolitika esélyeit a politikai színtéren, vagy ellenkezőleg – figyelembe véve a gazdasági válság és a megszorító intézkedések etnikumokra való tekintet nélküli általános hatását is – a magyar választók egy részének politikai nézeteit az etnikai törésvonalak fölé emeli.
EURÓPAI UNIÓ – EURÓPAI PARLAMENT
Tőkés szerint az EU-elnökség páratlan lehetőség az együttműködésre
MTI, 2010. június 23.
A magyar EU-elnökséggel a határon túli magyarok egy irányban haladhatnak az anyaországgal.
A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség páratlan lehetőséget kínál arra, hogy a határon túli magyarok egy irányban haladjanak a magyar kormánnyal - jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke.
A romániai európai parlamenti képviselővel a Krónika című erdélyi napilap szerdai száma közölt interjút, amelyben Tőkés kifejtette, hogy az egy irányban haladás lehetősége azért páratlan, mert - mint mondta - a Gyurcsány-érában két irányban húzták a szekeret.
Tőkés szerint a mostani helyzetre konkrét kisebbségpolitikai terveket kell kidolgozni. Rámutatott: olyan magyar összefogás körvonalazódik, amely az erdélyi magyar szervezetek összefogásától a magyarországi együttműködés rendszerén át az európai uniós magyar összefogásig terjed. Rámutatott, hogy ez utóbbi alatt a tizennégy magyarországi, két felvidéki és három erdélyi néppárti képviselő összefogását érti.
EP-alelnökké választása kapcsán megállapította: nagyon kedvező üzenete van annak, hogy a volt kommunista Lengyelországból származik az európai törvényhozás elnöke, az ő alelnökké választása romániai kisebbségiként pedig azt mutatja, hogy az egységes Európában lassan-lassan az újonnan csatlakozott országok is a helyükre kerülnek, és tekintélyes tisztségeik által megnövekszik mozgásterük. Hangsúlyozta: ha jól végzi a munkáját, akkor ennek az iránynak lesz az egyik úttörője.
Az alelnökké választás kapcsán az EP-ben felmerült vitákról elmondta: nagyon szomorú, hogy "az igazinak tekintett nyugati baloldal adott esetben mennyire foglya lehet a posztkommunista baloldali propagandának".
„Hat még a propaganda" - interjú Tőkés Lászlóval, az EP újonnan megválasztott alelnökével
2010. június 23. – Gazda Árpád
A nyugati baloldal ma is fogékony a posztkommunista propagandára – véli Tőkés László, az Európai Parlament újonnan megválasztott alelnöke. A Krónikának adott interjúban elmondta, ennek tulajdonítható, hogy személyével kapcsolatban a román lobbi szinte a teljes szocialista frakciót meggyőzte. Úgy vélte, ennek ellenére, az újonnan csatlakozott országok lassan a helyükre kerülnek az Unióban.
Kedvező üzenet. Tőkés László derűlátó új tisztsége kapcsán
– Az Európai Parlament honlapján megnézhető az ön alelnökké választásának a filmje. Az látható, hogy először közfelkiáltással akarták megválasztatni, aztán Corneliu Vadim Tudor felszólalása után elektronikus szavazást hirdettek, de ez hosszasan elhúzódott, a képviselők nem tudták, hogyan kell szavazni. Mi történt?
– Az elnökség a gyakorlatnak megfelelően arra készült, hogy közfelkiáltással választanak meg, hiszen a megüresedett tisztségre a parlamenti egyezség szerint a néppárt állíthatott jelöltet, és én voltam az egyedüli jelölt. Nem voltak felkészülve arra, hogy Corneliu Vadim Tudor él az ellenvetés jogával, ami egy másik procedúra alkalmazását vonja maga után. Az elnökség nem tudta, hogy a procedúra szerint ilyen esetekben csak a támogató szavazatokat kell összeszámolni. Ezek száma pedig magasabb kell hogy legyen 186-nál, a legkevesebb szavazattal megválasztott alelnök szavazatai számánál. Én végül 334 szavazatot kaptam.
– A román lobbi arra építette az ellenkampányát, hogy ön megkérdőjelezi az európai határok rendszerét. Mennyire fogékonyak az EP képviselői ma az efféle érvekre?
– Ijesztő mértékű a félrevezetési potenciál. Adrian Severinék szinte teljes egészében meg tudták nyerni maguknak a szocialista frakciót, pedig Tabajdi Csaba és a magyar szocialista képviselők is mindent megtettek, hogy jobb belátásra bírják kollégáikat. Elvonatkoztatva ettől a konkrét esettől nagyon szomorú, hogy az igazinak tekintett nyugati baloldal adott esetben mennyire foglya lehet a posztkommunista baloldali propagandának. A megválasztásomat megelőző este Joseph Daul néppárti frakcióelnök egyeztetett Martin Schulz szocialista frakcióelnökkel, aki azt helyezte kilátásba, hogy a szocialisták is ellenvetéssel élnek, ha nem jelentem ki, hogy Románia határviszonyait sérthetetlennek tartom. Én ezt elutasítottam, mert úgy véltem, az ártatlanság vélelme engem is megillet. A vádlóknak kell bizonyítaniuk a vélt bűneimet, nem pedig nekem, hogy ártatlan vagyok.
– Jerzy Buzek házelnök többnyire lengyelül vezette az ülést, ön viszont angolul szólalt fel a szavazás előtt. Van üzenete annak, hogy ki milyen nyelven szól az EP-ben?
– Én általában magyarul szólalok fel, de esetenként románul és angolul is, ahogy a helyzet megkívánja. Adódhatnak egyébként nézeteltérések abból, ha nem a világnyelvek valamelyikén beszél az ember. Vadim Tudor például levette a fülhallgatóját, és nem értette meg, hogy a lengyelül beszélő Jerzy Buzek megvonta tőle a szót, amiért eltért a napirendtől.
– Milyen nyelven fogja majd vezetni az EP üléseit?
– Kedden választottak meg, és szerdán már vezettem is az esti ülést, akkor is váltogattam a nyelveket, a románoknak románul adtam szót, a magyaroknak magyarul.
– Találkozott-e a román néppártiakkal megválasztása óta?
– Még aznap este bementem a román néppárti csoport ülésére, ahol Theodor Stolojan azon melegében gratulált a tisztséghez. Én megköszöntem a támogatást.
– Szóba került, hogy másfél éve ők akadályozták meg a néppárti frakciótagságát?
– Nem akarnak szembesülni ezzel. Úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna.
– Az Antena 3 tévé nemrég bemutatott egy statisztikát, amely szerint az RMDSZ három képviselője közül Winkler Gyula rendszerint a román néppárti csoport álláspontját támogatja szavazatával, ön és Sógor Csaba pedig a magyar néppártiakét. Van egyáltalán egyeztetés az RMDSZ képviselői között a szavazások előtt?
– Én mindig kapok egy néppárti szavazólistát és egy magyar néppárti szavazólistát. Általában minimális az eltérés a kettő között.
– És Winkler Gyula nem kapja meg ugyanezeket a listákat?
– De megkapja ő is. Ő ezek szerint kap egy román szavazólistát is. Engem eddig ilyen listával nem kerestek.
– 2011 első fél évében is EP-alelnök lesz, amikor Magyarország tölti majd be az EU soros elnökségét. Számítanak önre valamiben Orbán Viktorék?
– Páratlan lehetőség kínálkozik most arra, hogy egy irányba haladjunk a magyar kormánnyal, ami azért előrelépés, mert a Gyurcsány-érában két irányba húztuk a szekeret. A mostani helyzetre konkrét terveket kell kidolgozni, például kisebbségpolitikai szempontból. Olyan magyar összefogás körvonalazódik, amely az erdélyi magyar szervezetek összefogásától a magyarországi együttműködés rendszerén át az európai uniós magyar összefogásig terjed. Utóbbin a 14 magyarországi, két felvidéki és három erdélyi néppárti képviselő összefogását értem.
– Érezheti-e valamilyen hasznát a romániai magyar közösség annak, hogy Tőkés László az EP alelnöke?
– Nagyon kedvező üzenete van annak, hogy a volt kommunista Lengyelországból származik az Európai Parlament elnöke. Ha van egy romániai kisebbségi alelnöke is, ez azt mutatja, hogy az egységes Európában lassan-lassan az újonnan csatlakozottak is a helyükre kerülnek, és a tekintélyes tisztségeik által megnövekszik a mozgásterük. Ha jól végzem a munkámat, ennek az iránynak leszek az egyik úttörője.
ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A kisebbségek egyenjogúságának elismerése jóval kisebb szemléletbeli változást igényelne. Miért ne hihetnénk benne?
Új Magyar Szó, 2010. június 23. – Bíró Béla
A csoda természetrajza című, a Népszabadságban is megjelent írásomat idehaza többen következetesen félreértelmezték. Annak ellenére is, hogy a benne használt alapfogalmakat korábbi írásaimban már számtalanszor definiáltam.
A csoda természetrajza című, a Népszabadságban is megjelent írásomat idehaza többen következetesen félreértelmezték. Annak ellenére is, hogy a benne használt alapfogalmakat korábbi írásaimban már számtalanszor definiáltam.
Van, aki azzal vádol, hogy a szlovákiai Híd/Most kapcsán valamiféle „nemzetek fölötti" identitásban gondolkodom. Ilyesmiről szó sincs! Számtalanszor megírtam: a kulturális relativizmus meggyőződéses híve vagyok. Nem hiszek semmiféle nemzetek fölöttiségben, sőt a nemzetek fölött állóként tételezett egyetemességben sem. Fogalmi gondolkodásra (mert van más gondolkodás is!) csupán a nyelv segítségével vagyunk képesek.
Nyelveink azonban egyben kulturális univerzumokat (úgynevezett köztes világokat) is fölépítenek. Ezekből a világokból pedig nem léphetünk ki. Legfeljebb egy másik kulturális univerzumba léphetünk be. Semleges, azaz univerzálisnak tekinthető kulturális terek nincsenek. Még a kulturális univerzumok metszetei sem azok, azok is sajátosan kulturális univerzumok. Az egyetemesség csak és csakis az egyes kultúrák vagy ezek metszetei révén közelíthető meg.
A Híd/Most képviselői nem állnak, mert nem állhatnak nemzetek fölött, minden oldalon nyakig állunk a nemzetben. Ahogyan az európaiság sem jelent nemzetek-fölöttiséget, inkább az európai nemzetek közös identitásjegyeinek együttes igenlését. Azzal, hogy a görög kulturális hagyományt közel érezzem magamhoz, semmit nem kell föladnom magyarságomból. Az újonnan megismert nyelvi univerzumok sem elmossák a régit, ellenkezőleg, lehetőséget teremtenek arra, hogy a saját kultúra vonásait is jobban tudatosíthassam.
Nemzetközi felmérések tucatjai bizonyítják, hogy a kisgyerekkorban elsajátított két- vagy többnyelvűség az intellektuális képességeket is rendkívüli módon serkenti. Képessé tesz az alternatívák világosabb felismerésére, a gyorsabb és megalapozottabb döntéshozatalra.
A többes identitás nem kiemel az egyes kultúrákból, hanem lehetővé teszi, hogy eredeti kultúránkban is jobban elmélyülhessünk. Az egyetlen agyban található két nyelv nem csökkenti az egyén nyelvi kompetenciáját, éppenséggel javítja.
Az persze tény, hogy a mai nemzetállami berendezkedés, amely a többségi kultúrákat favorizálja, a kisebbségi kultúrákat pedig hátrányos helyzetbe hozza, a kétnyelvűséget az asszimiláció eszközévé teheti. És teszi is. Én azonban romániai magyar vonatkozásban is jó ideje a kölcsönös kétnyelvűség mellett érvelek. Az ugyanis a románok számára épp oly kedvező lehetne, mint számunkra, magyarok számára, ráadásul segíthet megszabadítani bennünket félelmeinktől is.
A magyarul is beszélő székelyföldi románnak ugyanúgy nem kellene félnie az autonómiától, mint ahogyan a románul is anyanyelvi szinten beszélő kolozsvári magyarnak az asszimilációtól.
A cél nem a nyelvi jogok korlátozása, hanem kiterjesztése. Ezerszer írtam már az államnyelv fogalmának képtelenségéről. Elképesztő módon kritikusaim inkább hajlanak arra, hogy ennek a fogalomnak a legitimitását elfogadják, mint a kettős identitásét. Pedig ha az államnyelvnek van valamiféle értelme, az csakis „az állampolgárok nyelve" gyanánt volna lehetséges. Azaz a fogalom legfeljebb a kisebbségek nyelvének hivatalos nyelvvé tételét favorizálhatná. Ami a több nyelvű, több kultúrájú állam létrejöttére teremtene lehetőséget.
Ez az, amit a többség nem akar. Nacionalista szemmel nézve, érthetően. De hogy ezt mi kisebbségiek miért ne akarnánk, számomra felfoghatatlan. Hogy miért volna veszedelmes olyan szlovákokkal, románokkal, szerbekkel, ukránokkal összefogni, akik egy ilyen megoldást távlatilag elfogadnának, szintén felfoghatatlan.
Az, hogy ma a többségek (a magyarországi is) a kölcsönösség alternatíváját elutasítják, önmagában semmit nem jelent. Kétszáz éve a férfiak, sőt a nők többsége sem akart hallani a női emancipációról, és ötven éve (azaz történelmi léptékkel: tegnap) az amerikai négerek még irgalmatlan apartheidben éltek.
A kisebbségek egyenjogúságának elismerése jóval kisebb szemléletbeli változást igényelne. Miért ne hihetnénk benne?
|
