|
EP-ALELNÖK
Tőkés szerint válságban a magyarság identitása
MTI, 2011. április 4.
Tőkés László szerint általános válságba került a magyarság identitása, amelyből csak az önazonosság felvállalásával, a "kallódó és elvegyült magyarok" összegyűjtésével és egyesítésével lehet kilábalni. Az Európai Parlament alelnöke pénteken a Nyíregyházi Főiskolán megtartott előadása után újságíróknak azt mondta: magyarnak lenni hosszú ideig hálátlan dolog volt, mivel a nemzet Trianon óta mindenütt nemkívánatossá vált, az erdélyi magyarokat pedig hontalannak csúfolták Románia-szerte.
"Az egyszerű pavlovi reflexek is azt diktálják, hogy ha valamiből nem származik haszna az embernek, sőt, ha mindig verést kap miatta, akkor egyre kevésbé kívánja, hogy az legyen, amiért bántják" - mondta Tőkés László. Hozzátette: emiatt válságba került az identitástudat, sokan letagadták magyarságukat és "idegen nyelvre váltották anyanyelvüket", másokat pedig "mesterséges úton románosítottak el". Beindult az asszimiláció, amely jelenleg az egyik legveszélyesebb folyamat - mutatott rá.
Itt az ideje összeszedni magunkat, és vállalni önazonosságunkat, feladatunk megkeresni és visszatéríteni a kallódó, a félig elvegyült és "dadogó" magyarokat, csak így válhatunk ismét "erős, izmos nemzetté" - hangsúlyozta. Mint mondta, a magyarság számára ez létkérdés: a honi magyarok lélekszáma már tízmillió alatt van, az erdélyieké pedig 250 ezerrel fogyatkozott 1990 óta.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban a politikus kiemelte, hogy eddig mintegy ötvenezren igényelték a magyar állampolgárságot. A huszonnyolc Demokrácia Központban éjjel-nappal dolgoznak, s intézik az ügyeket - mondta.
Olyan sokan jelentkeznek, hogy hetekre előre be kellett osztani az ügyfélfogadást - tette hozzá Tőkés László. A politikus szerint azokat is meg kell győzni, akik nem akarnak élni ezzel lehetőséggel. Arra kért mindenkit, hogy járuljon hozzá "a határok feletti, békés nemzetegyesítéshez."
EMNT
Helyi és magyarországi hivatalosságok a Szabók-bástyájában tartott tárlatmegnyitón
Szabadság, 2011. április 4. – FERENCZ ZSOLT
A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János
Maradandó élményekkel kívánta gazdagítani a Kolozsváron élőket és a jeles alkalomra hazalátogatókat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, ennek jegyében szervezett egésznapos programot, számítva valamennyi korosztály érdeklődésére. A délelőtti órákban a Szent Mihály-plébániára várták a legkisebbeket, ahol az Életfa Családsegítő Egyesület, a Donát Alapítvány, a Napsugár Kiadó, Palocsay Kisó Kata, a Waldorf Iskola, valamint az Unitárius Óvoda közreműködésével különböző foglalkozások zajlottak: a gyermekek és szüleik több más mellett a címerfestés, a fémdomborítás, az iniciálétervezés, a kazettafestés és a pergamenírás rejtelmeivel ismerkedhettek meg, agyagozhattak, reneszánsz táncokat járhattak, a közös éneklésen és játékon túl pedig a bátrabbak a bábelőadásba is bekapcsolódtak.
A felnőttek eközben történészek vezetésével járták körbe a Szent Mihály- és a Farkas utcai templomot, utóbbi helyszínen reneszánsz-kori ruhákat vehettek közelebbről szemügyre. Az Erdélyi Kézmíves Céh kézműves vásárral készült, portékáikat a Mátyás utcában állították ki.
A rendezvénysorozat egyik fontos helyszíne a Szabók- bástyája volt, ahol délelőtt 11 órától Kolozsi Tibor szobrászművész vetítettképes előadás keretében mutatta be a Mátyás-szoborcsoport restaurálásának folyamatát. Ezt követően az Országos Széchényi Könyvtár, az Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári Egyetemi Könyvtár közös, A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című kiállítását nyitották meg. A szoborállítás folyamatának időrendi bemutatása mellett Fadrusz János életpályáját, jelentős alkotásait is vázolja a tárlat, szobormodellekkel és a Deréky család gyűjteményéből való darabokkal egészül ki, magyarázta a történeti múzeum képviseletében Mihály Melinda.
Örömét fejezte ki Ioan Piso, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója, amiért az általa vezetett intézmény is részt vállalhatott a Fadrusz János munkássága, valamint Mátyás király személyisége előtti tisztelgésből.– Hunyadi Jánoson és Mátyás királyon kívül nincsenek olyan történelmi személyiségek, akik ennyire összekapcsolnának magyarokat és románokat – értékelte Piso, részletesen kitérve mindazokra a megvalósításokra, amelyeket románok és magyarok egyaránt köszönhetnek az igazságos Mátyásnak.
A Mátyás-szobor újbóli felavatása jól példázza, hogy közösségként csak együtt, egységes szándék által vezérelve érhetünk el eredményeket. Ez igaz minden szellemi teljesítmény esetén, és helytálló a nemzeti kulturális értékek megőrzése és megújítása kapcsán is – hangsúlyozta beszédében Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette: nem véletlen, hogy a szobor az erőt és nagyszerűséget sugalló Mátyást örökíti meg, aki képes volt „zárójelbe tenni a korabeli magyarság históriájára jellemző széthúzást, töredezettséget és önbizalomhiányt", hogy hadsereget és birodalmat építsen, felismerte a Nyugattal szembeni nyitottság fontosságát, ugyanakkor „képesnek látta ezt a népet céljai elérésére, és nem ismert akadályt vágyainak beteljesítésére". – Fadrusz János alkotása a hitet fejezi ki saját képességeinkben, a magunk erejében való meggyőződést. Azt sugallja az utókornak, hogy az egység, az együttműködés és az ebből megszülető kezdeményezőkészség sikeressé teheti a közösséget. A szobor újbóli felavatásával ugyanezt a gondolatot kívánjuk örökül hagyni a következő generációk számára – mondta Répás Zsuzsanna.
Véleménye szerint csak nagyjaink tisztelete, tetteiknek megbecsülése, történelmi múltunk helyes megítélése és alkalmazása révén nézhetünk szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A tanulással és szocializációval elsajátított nemzeti karakterjegyek és a friss gondolatok mellett iránytűként, kapaszkodóként szolgál a múlt öröksége, hogy ez a nemzet fennmaradjon és sikeressé váljon, tette hozzá a helyettes államtitkár.
Hogy bátran nézhessünk az emberek szemébe...
Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára utalt arra, hogy a kolozsvári szabók, akik megtermelt értéktöbbletüket a város javára fordítva felépítették és védelmezték a Szabók-bástyáját, minden bizonnyal nem ilyennek képzelték el a világot, amilyen. Ennek ellenére büszkék lennének a város nagy szülőttjére, Mátyás királyra, Fadrusz János alkotására, valamint arra is, hogy ilyen rangos kiállításra került sor az általuk megálmodott helyszínen. – Úgy éljünk, dolgozzunk és működjünk együtt, építsük a várost, hogy bátran, emelt fővel nézhessünk mindenkinek a szemébe – összegezte Szőcs.
A tárlatmegnyitón Deréky Géza magyarországi műfordító, Fadrusz János feleségének, Deréky Annának az unokaöccse is részt vett, akinek a jóvoltából a család tulajdonában lévő további alkotásokat is megismerheti ezúttal a nagyközönség. Kiderült: amikor Fadrusz János 1903 októberében tragikus hirtelenséggel elhunyt, özvegye kénytelen volt eladni a Pákey Lajos neves kolozsvári építész által tervezett impozáns naphegyi műtermet és az ugyanott épült pazar villát. Deréky Anna ekkor költözött fivéreihez a Zemplén megyei Mádra, és ott élt egészen 1951-ben bekövetkezett haláláig. – Apám házában, nálunk töltötte utolsó éveit. Számos Fadrusz-emléktárgy, kisplasztikák, szobortorzók, rajzok, vázlatok maradtak fenn, ezek a tárgyak és apró emlékek vettek körül bennünket, mintegy oltalmazva, védve az idők során – fejtette ki Deréky.
RMDSZ
Kelemen Hunor: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni
MTI 2011. április 2.
A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - fejtette ki Kolozsváron a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsőbbséget élvező közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni - hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövője megkérdőjeleződik - mondta Kelemen.
Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet - mint jelezte - úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élő magyarok érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely "elítélte" volna a magyar vezetők Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított - a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplő - megállapításokat.
Néhány nappal később a képviselőház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélő nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt.
Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dőlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dőlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. "Rajtunk, a mi erőnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövőben milyen irányt vesz a politikai diskurzus" - szögezte le a szónok.
Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélő nyilatkozathoz még a kormányon lévő PD-L több képviselője is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható - figyelmeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta őt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tőkés szívesen elfogadta a felkérést - mondta Kelemen, hozzáfűzve: meglepetten értesült arról, hogy Tőkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy "rosszul bánik a magyarországi pénzekkel". Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. "Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben" - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor: könnyen lángra lobbanhat a nacionalizmus
ma.hu, 2011. április 2.
Kolozsváron az RMDSZ elnöke kifejtette: a nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kolozsvári ülésén elhangzott politikai beszámolójában Kelemen Hunor felidézte a február 26-27-i nagyváradi RMDSZ-kongresszus óta eltelt egy hónap belpolitikai eseményeit.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetség aláírta a koalíciós jegyzőkönyvet a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) a 2012-ig tartó parlamenti ciklus végéig elsőbbséget élvező közös kormányzati feladatokról. Ezek közé tartozik a kisebbségi törvény tervezete, amelynek ügye 2006 óta húzódik a törvényhozó testületben. Ezt a törvény még a tavaszi ülésszak végéig el kell fogadni – hangsúlyozta a szövetség elnöke. Szerinte ugyanis ez lesz a próbaköve annak, hogy a jelenlegi kétpárti koalíciónak van-e valóban parlamenti többsége. Ha van, az RMDSZ továbbra is kész vállalni ezt a koalíciót, ha nincs, akkor e koalíció jövője megkérdőjeleződik – mondta Kelemen.
Utalt a romániai régiók átalakításának a kérdésére, amelyet – mint jelezte – úgy kellene megvalósítani, hogy az a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken élő magyarok érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor hosszan beszélt a március közepén rendezett parlamenti bizalmatlansági indítvány vitájáról, amely egy adott ponton eltért eredeti témájától. Arra utalt, hogy akkor a szociáldemokrata és liberális ellenzék olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a honatyákkal, amely „elítélte" volna a magyar vezetők Erdélyben elhangzott március 15-i beszédeit, akárcsak Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét, legalábbis a miniszterelnöknek tévesen tulajdonított – a román hivatalos hírügynökség téves híradásában szereplő – megállapításokat.
Néhány nappal később a képviselőház külügyi bizottsága elfogadott ugyan egy ilyen elítélő nyilatkozatot, de a plénumon egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy ott is elfogadják azt.
Mindennek Kelemen szerint az a tanulsága, hogy ebben a térségben még semmi sem dőlt el végérvényesen, például a kisebbségi jogok területén még nem dőlt el, hogy milyen irányban kíván haladni Románia. „Rajtunk, a mi erőnkön, akaratunkon, politikai bölcsességünkön is múlik, hogy a jövőben milyen irányt vesz a politikai diskurzus" – szögezte le a szónok.
Szerinte a most fellángoló magyarellenes hullámnak az a tanulsága, hogy továbbra is szükség van erős magyar képviseletre, egyetlen román párt és politikus sem védi meg a magyarságot. Nemcsak a mai ellenzéki pártokra utalt ezzel, hanem arra is, hogy a magyarországi megnyilatkozásokat elítélő nyilatkozathoz még a kormányon lévő PD-L több képviselője is voksát adta. A nacionalizmussal továbbra is veszélyes kísérletezni Romániában, mert az könnyen lángra lobbantható, de annál nehezebben eloltható – figyelmeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke elmondta: gesztust tett Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, meghívta őt a felújított Mátyás-szobor kolozsvári avatására, felkérve arra is, hogy beszédet tartson. Tőkés szívesen elfogadta a felkérést – mondta Kelemen, hozzáfűzve: meglepetten értesült arról, hogy Tőkés elszámoltatási biztosok küldését kéri Magyarországról, azzal támadva az RMDSZ-t, hogy „rosszul bánik a magyarországi pénzekkel". Kelemen Hunor ezt az állítást határozottan visszautasította. „Nincs mit rejtegetnünk, a kollégák tisztességesen dolgoztak az alapítványokban és az egyesületekben" – szögezte le az RMDSZ elnöke.
ÚJ KEZDET - Ma választott az SZKT főtitkárt és politikai alelnököt
Transindex, 2011. április 2. - Kertész Melinda
Kovács Péter lett a főtitkár, Borbély Lászlót megválasztották a politikai alelnöki tisztségbe. Új frakció is alakult.
Fél órás késéssel kezdődött meg az RMDSZ ma, Kolozsváron összeült Szövetségi Képviselők Tanácsa, amelyen a szövetség X. Kongresszusa döntésének értelmében megalakult főtitkári és politikai alelnöki tisztség betöltőjét megválasztja. Kelemen Hunor már csütörtökön elmondta a Transindex kérdésére, a főtitkári tisztségre Kovács Péter ügyvezető alelnököt javasolja, a politikai alelnöki tisztségre legesélyesebb jelölt Borbély László környezetvédelmi miniszter.
A névsorolvasást követően Biró Rozália ülésvezető bejelentette, az ülésen 120 SZKT tag van jelen, majd felolvasta az Egyeztető Kerekasztal által elfogadott napirendi pontok listáját, amelyet az SZKT el is fogadott. A dokumentum szerint Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatóját a politikai alelnök és a főtitkár megválasztása követi, majd egy dokumentumot fogadnak el.
Kelemen Hunor megköszönte az SZKT munkáját, amely utolsó alkalommal ül össze ebben a formában, hiszen az alapszabályzat értelmében június 2-ig kell megalakítani az új SZKT-t.
A szövetségi elnök továbbá a X. Kongresszust követő egy hónapot elemezte. Elmondta, sokminden történt, így egy pillanatig sem mondható el, hogy ez az időszak unalmas lett volna: "Olyan politikai eseményeknek voltunk a tanúi, befolyásolói, alakítói, amelyek 2012-ig meghatározzák a koalíció működését" - mondta. Emlékeztetett, a kormány egy protokollumot írt alá, amely a mandátum végéig meghatározza a kormány prioritásait, a dokumentum melléklete a leszögezhető határidőket is tartalmazza. Kelemen a dokumentumban leírtak közül a kisebbségi törvényt emelte ki.
Hangsúlyozta, az évek óta húzódó törvénytervezetet a tavaszi ülésszakban kell elfogadni, hiszen ez az a törvény, amely megteremti a kulturális autonómia kereteit. A szövetségi elnök szerint ez a törvény lesz a próbája a koalíció működésének, annak, hogy létezik-e politikai akarat a prioritások elfogadásához. A koalíció jövőjét kérdőjelezi meg, ha a jogszabályt nem fogadják el – hangsúlyozta Kelemen.
Továbbá a fejlesztési régiók kialakítása kapcsán elmondta, "olyan fejlesztési régiókat kell megrajzolnunk, amelyek a Székelyföldön, a Partiumban és más területeken jelentős számban élő magyarság érdekeit szolgálják" - mondta.
Majd a választási törvényre tért ki: elmondta, az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy a polgármestert egy fordulóban válasszák meg, legyen a helyi tanács tagja, és legyen joga tanácsüléseket vezetni. Ugyanakkor elmondta, alkotmány szintjén dől el, hogy a polgármesternek lehet-e a tanácsban szavazati joga.
Kelemen úgy értékelte, eddig létezett politikai akarat arra, hogy a protokollumban vállalt terveket megvalósítsák. Kelemen az utóbbi hetek közbeszédét uraló nacionalista megnyilvánulásokra
is kitért. Elmondta, nem hagyhatja szó nélkül a március 15-i ünnepi beszédek kapcsán szított magyarságellenes politikai megnyilvánulásokat, amelyeket a liberális párt kezdeményezett a munkatörvénykönyv felelősségvállalása miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról szóló szavazást megelőzően a parlamentben.
Mint ismeretes, Puiu Hasotti liberális szenátor magyarországi politikusok – a PNL szerint – románellenes, irredenta állításokat tartalmazó ünnepi üzeneteinek elítélését szorgalmazta egy parlamenti nyilatkozat által, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnöknek tulajdonított, kifogásolt kijelentésekről kiderült, a román hírügynökség félrefordításának eredményei.
Kelemen felszólalásában úgy értékelte, nem dőlt el végérvényesen, hogy a kisebbségi jogok területén az ország milyen irányba akar menni. "Az RMDSZ bölcsességén is múlt, hogy egy ilyen vitát milyen irányba terelünk, eddig a szövetség képes volt politikai erőt felmutatni. Szükség van az RMDSZ-re, egy erős politikai képviseletre. Az RMDSZ-en kívül a parlamentben senki más nem tudja megvédeni a magyar közösséget" – jelentette ki.
A liberális párt elítélő nyilatkozat-kezdeményezésére visszatérve emlékeztetett, egyetlen szavazaton múlt, hogy a nyilatkozat megbukott. "Látszólag egy ilyen nyilatkozatnak nincs politikai jelentősége. A PDL szavazatai is kellettek volna ahhoz, hogy a nyilatkozatot elfogadják" – mondta, majd hozzátette, amennyiben ez megtörtént volna, a koalíció nem élte volna túl.
Kelemen szerint ha egy ilyen nyilatkozatot elfogadnak, akkor a parlament megérezte volna a "vér szagát": csupán hónapok kérdése lett volna egyéb törvények, például az oktatási törvény megváltoztatása, olyan törvényeké, amelyek megszületéséért az RMDSZ évekig dolgozott.
Nem szabad a nacionalizmussal játszani, mert nagyon könnyen lángra lobban, és nem lesz könnyű eloltani – szögezte le Kelemen.
A szövetségi elnök elmondta, a tanügyben dolgozók bérének kifizetése kapcsán újból felelősségvállalásra kényszerül a kormány. Kelemen hangsúlyozta, a felelősségvállalás révén a 2012-re tervezett bérrácsot idén fogadnák el.
Továbbá a szövetség terveit szemlézte. Április elején elindítanak egy konzultációsorozatot, amely során június végéig több százezer magyar embert kérdeznek meg arról, hogy milyen elvárásaik vannak a politikai képviseletükkel szemben. Továbbá arra fogják biztatni a magyar embereket, hogy vállalják magyarságukat, kultúrájukat, vallásukat az ősszel esedékes népszámlálás során, mert ennek eredményei nagy befolyással lesznek a továbbiakra.
Még elmondta, az önkormányzati választásokra is elkezdenek készülni, hiszen nincs idő várni: konzultációt kell folytatni minden megyében, területi szervezetnél, mert júniusra kell tudni, hogy az önkormányzati választásokon milyen formában indul az RMDSZ. Hangsúlyozta, az önkormányzati választások eredményének függvényében kell a parlamenti választásokra készülni, ennek eredményeiből derül ki, hogy szükség lesz-e például egyezségek kötésére. Kelemen beszámolt arról, hogy Tőkés László felé egy gesztus tett, meghívta a Mátyás-szobor mai átadása kapcsán szervezett ünnepsége, tartson ünnepi beszédet. Ezt Tőkés készségesen el is fogadta. "Erre arra ébredtünk hétfőn, hogy Tőkés magyarországi elszámoltatási biztosokat küldetne az RMDSZ-hez" - mondta.
Kelemen határozottan visszautasítja ezt a támadást, és ismét kijelentette, az RMDSZ a magyar államtól nem kapott pénzt, az elszámolási biztosoknak nincs mit a szövetségen számon kérniük. Az Iskola Alapítványnak sincs mit rejtegetnie, hiszen tisztességesen jártak el a Magyarországról érkező támogatások elosztásakor.
"Zárjuk be a sorainkat, esetleges sebeinket be kell gyógyítani, nincs helye semmilyen széthúzásnak a szervezetben. Nem lehet úgy 2012-re készülni, ha ez nem történik meg".
Az SZKT tagok rövid felszólalásait követően a szövetségi főtitkár és a politikai alelnök megválasztására került sor. Kelemen Hunor bejelentette, Kovács Pétert javasolja a főtitkári, Borbély Lászlót pedig a politikai alelnök tisztségre. Titkos szavazással Borbély László lett a politikai alelnök: a leadott szavazatok száma 124, ebből 115 támogató, 9 ellenző voks. Kovács Pétert főtitkárrá választotta az SZKT. 124-en szavaztak, 113-an támogatták, 11-en nemlegesen voksoltak.
Az ülés végén Biró Rozália bejelentette, megalakult a Progresszív Frakció: a haladás, a modernizáció nevében hozták létre. A tagok között Eckstein-Kovács Péter és Czika Tihamér is szerepel.
Kovács Péter első főtitkári minőségében rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, prioritást élvez a kommunikációs és a kampányiroda megszervezése. A rövidtávú tervek között szerepel a csapata megalakítása: 5-6 szaktitkárral szeretne dolgozni annak érdekében, hogy az RMDSZ-t közel vigyék az emberekhez. Elmondta, 12 éven keresztül dolgozott együtt Takács Csabával, az ügyvezető elnökség vezetőjével. Tőle tanulta meg azt, hogy többet kell járni gumicsizmában, mint öltönyben fogadásokra, mert így lehet az embereket megszólítani. Hozzátette, Kelemen Hunor javaslatára nagyszabású erdélyi konzultációt szerveznek, amit "mega-közvéleménykutatásként" kell elképzelni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kisrégiókat, hanem akár utcákat keresnek fel, így állnak szóba a választókkal.
Borbély László ugyancsak röpsajtótájékoztatót tartott, amelyben elítélte Tőkés László azon nyilatkozatát, hogy a magyar kormány tartson kivizsgálást a támogatások felhasználását illetően. Az újsütetű alelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Tőkés akadékoskodása miatt az Iskola Alapítvány nem tudja kiírni a támogatási pályázatokat, és ennek több ezer erdélyi magyar diák látja kárát.
Még elmondta, két üzenetet fogalmaz meg, az egyik szerint hatékonyabban kell megszólítani a magyarságot, a másik kijelentésében felszólította a PDL-t, mielőbb oldják meg belső konfliktusaikat, hogy elkezdődhessen a koalíciós protokollumban foglaltak megvalósítása.
Lakatos Péter beszéde miatt kivonultak a magyar diplomaták az SZKT üléséről
Krónika, 2011. április 2. - Rostás Szabolcs
Tovább mélyül az RMDSZ, valamint az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Fidesz közötti szakadék. Az RMDSZ miniparlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, Kolozsváron rendezett ülésén a Magyar Köztársaság Romániában szolgálatot teljesítő diplomatái kivonultak a testület munkálatairól, tiltakozásképp a szövetség egyik politikusának a magyar kormányt bíráló, gunyoros hangvételű beszéde miatt. Lakatos Péter parlamenti képviselő fiktív WikiLeaks-kiszivárogtatásba csomagolva bírálta az Orbán-Kormányt.
A magyar-magyar kapcsolatok terén precedensnek számító közjátékot Lakatos Péter parlamenti képviselőnek a Kolozsvári Állami Magyar Operában rendezett SZKT-ülésen elhangzott felszólalása váltotta ki. Az RMDSZ Bihar megyei honatyája beszédében azt ecsetelte, mit tartalmazhatnak a Wikileaks oknyomozó portál által 2020-ban, az Egyesült Államok budapesti és bukaresti nagykövetségének jelentései alapján nyilvánosságra hozandó kiszivárogtatásai Orbán Viktor kormányfőnek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenete, illetve a miniszterelnöknek tulajdonított kijelentések nyomán kirobbant bukaresti politikai vita kapcsán.
Lakatos fiktív eszmefuttatása szerint a bukaresti amerikai nagykövetség majdani helyzetelemzése arra a következtetésre juthat, hogy „gyorsabban és simábban megoldódott volna a magyar nemzeti ünneppel kapcsolatos botrány, ha a magyar kormány hazahívja nagykövetét, és nem hagyja, hogy az a képviselőház külügyi bizottságbeli meghallgatásán belebonyolódjon felesége idézeteinek magyarázgatásába". (Mint ismeretes, a román ellenzéki pártok az Agerpres állami hírügynökség téves tudósítása alapján összekeverték Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet felesége, Bajtai Erzsébet saját ünnepi hozzászólását Orbán Viktor üzenetével).
A továbbiakban Lakatos Péter a következőképpen idézett az általa kitalált Wikileaks-jelentésből: „Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, hogy a PSD legalább egy képviselője ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetőket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélő határozatot, így azt nem fogadta el a képviselőház".
Ebben a pillanatban Füzes Oszkár nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári és Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul testületileg kivonult az SZKT üléséről. Noha Füzes nemmel válaszolt a Krónika kérdésére, miszerint gesztusuk a Lakatos-beszéddel áll-e összefüggésben, lapunk információi szerint a három diplomata egyértelműen az Orbán-kormány bírálata miatt hagyta el a miniparlament munkálatait.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök később kérdésünkre úgy kommentálta a történteket: Lakatos Péter „ironikus, parodizáló kijelentésére diplomatának nem kell megsértődnie", és a felszólalás nem az RMDSZ, hanem a bihari honatya álláspontját képviseli.
Répás – silentio stampa
Új Magyar Szó, 2011. április 4.
Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László politikai alelnök egyaránt elutasította a hét végén Tőkés Lászlónak azt a nyilatkozatát, miszerint a budapesti kormánynak kell kivizsgálnia, mire költötte az RMDSZ a határon túli magyarok támogatására szánt magyarországi pénzeket.
Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László politikai alelnök egyaránt elutasította a hét végén Tőkés Lászlónak azt a nyilatkozatát, miszerint a budapesti kormánynak kell kivizsgálnia, mire költötte az RMDSZ a határon túli magyarok támogatására szánt magyarországi pénzeket. Mint ismert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Budai Gyulához, a magyar kormány elszámoltatási biztosához fordult kérésével, aki pozitív választ adott Tőkésnek.
„Múlt héten felkértem Tőkés Lászlót, mondjon beszédet a Mátyás-szoboravató ünnepségen, ő ezt szívesen elfogadta" – jelentette ki Kelemen Hunor. „Hétfőn pedig arra ébredtünk, hogy Tőkés László magyarországi elszámoltatási biztosokat akar idehozni" – állapította meg az EMNT vezetőjéről szombaton Kolozsváron a szövetségi elnök. A politikus határozottan visszautasította, hogy Tőkés „ilyen inszinuációknak tegye ki" az RMDSZ-es politikusokat.
„Még egyszer leszögezem, az RMDSZ soha nem kapott pénzt egyetlen magyar kormánytól sem. Azok az alapítványok pedig, amelyek a magyarországi támogatásokat intézték, a román-magyar kormányközi megállapodás szerint minden évben elszámoltak a pénzzel, soha semmilyen kifogás nem merült fel tevékenységük ellen. Az ilyen rágalmakat visszautasítjuk" – jelentette ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén Kelemen.
Borbély László szintén bírálta Tőkés magatartását. Az RMDSZ politikai alelnöke úgy fogalmazott: elfogadhatatlannak tartja, hogy az EMNT elnökének akadékoskodása miatt az Iskola Alapítvány nem tudja kiírni a támogatási pályázatokat, és ennek több ezer erdélyi magyar diák látja kárát.
Az Iskola Alapítványnak utalandó magyarországi költségvetési pénzek sorsáról kérdeztük egyébként a Mátyás-szoboravató ünnepségre Kolozsvárra érkezett Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikai államtitkár-helyettest is, Répás azonban elzárkózott a válaszadástól, visszaverve az ünnepség különböző momentumai során tett valamennyi próbálkozásunkat.
Az Új Magyar Szóval szemben „silentio stampát" hirdető államtitkár-helyettesre semmilyen érvvel nem tudtunk hatni, azzal sem, hogy olvasóink között ezrével vannak az oktatási-nevelési támogatások helyzete felől érdeklődő erdélyi szülők, nagyszülők, pedagógusok. Répástól arról is érdeklődni szerettünk volna, melyek azok a visszaélések, amelyekre hivatkozva a magyar kormány hivatalos képviselői a késlekedést magyarázták.
ROMÁNIA
Prefektus: szeparatista törekvés a magyar tannyelvű iskolák létrehozása Maros megyében
Krónika, 2011. április 1.
„A szeparatizmus és szegregacionizmus" egyik formája valósulna meg, ha magyar tannyelvű iskolák jönnének létre Dicsőszentmártonban és Segesváron, helybéli lakosok kérése nyomán – jelentette ki Marius Paşcan Maros megyei prefektus. Ugyanezt az álláspontot képviseli az APDO Lider Emberijog-védő Egyesület is, amely nyílt levélben kérte a kezdeményezés elutasítását.
A prefektus azt követően fejtette ki ezt, hogy az APDO Lider egyesület nyílt levélben foglalt állást a dicsőszentmártoni és segesvári magyar tannyelvű iskolák létrehozására vonatkozó kérelmek ellenében. A civil szervezet a prefektus közbenjárását kérte a kezdeményezés megakadályozására.
Marius Paşcan elmondta: a lakossági kéréseket a két Maros megyei város helyi önkormányzatához nyújtották be, tudomása szerint pedig a megyei tanfelügyelőség határozottan elutasította a kezdeményezéseket.
„Ellene vagyok minden efféle szeparatizmusnak és különválásnak. Nem értek egyet a kizárólag magyar tannyelvű iskolák létrehozásával, már csak azért sem, mivel a magyar kisebbség számaránya sem Dicsőszentmártonban, sem Segesváron nem éri el a 20 százalékot. A diákok szétszórva tanulnak több iskolában, onnan kellene őket összegyűjteni, ez pedig felforgatná az oktatási folyamatot" – nyilatkozta a prefektus. Hozzátette: nem hinné, hogy a városi önkormányzatok jóváhagynák a kéréseket, mivel a képviselői testületekben ehhez kétharmados többség szükséges.
A Maros megyei prefektusnak és a politikai pártok megyei vezetőihez intézett nyílt levélben az APDO Lider egyesület úgy véli, hogy az „iskolai szeparatizmus" rontaná az etnikumközi kapcsolatokat, és súlyos károkat okozna a jövő generációk kölcsönös megértést, barátságot és toleranciát célzó nevelésében.
Dumitru Matei Maros megyei főtanfelügyelő kedden elmondta, az intézményhez eljutottak a magyar iskolák létrehozását célzó kérések. A kérelmezők Dicsőszentmártonban Ligeti György néven hoznának létre magyar tannyelvű iskolát a 2011-2012-es tanévtől, Segesváron pedig 12 osztályos magyar iskolát kérnek.
„Ha az RMDSZ kormányon marad, a választások után ellenzékbe mehet"
Nyugati Jelen, 2011. április 4.,
Adrian Năstase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos választmányának elnöke szombati, nagyváradi sajtótájékoztatóján kijelentette: ha az RMDSZ kormányon marad, előfordulhat, hogy a parlamenti választások után egyből ellenzékbe kerül.
Năstase azt mondta, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) várja az RMDSZ-en belüli közvita végét, hogy nézzék meg, a Szövetség „folytatja-e az öngyilkos műveletet", támogatva egy rendkívül alacsony támogatottsággal rendelkező kormányt, vagy „megpróbál hosszú távra tervezni".
„Az RMDSZ-en belül megvan a belső közvita, és nekünk meg kell látnunk, hogy elsajátítja-e a kormány filozófiáját, és csak rövid távra terveznek, vagy megpróbálnak hosszú távra tervezni. Merthogy a következő pillanatok jönnek, és meggyőződésem, hogy az RMDSZ vezetői tudatában vannak ennek. Következik a Demokrata Liberális Párt (PD-L) kongresszusa. Az lehet egy harmonikus pillanat, vagy lehet egy olyan pillanat, amely a parlamenti felállásra is kihat. Ha nem ez történik, jövőre sor kerül a parlamenti választásokra, és az USL olyan többségre tehet szert, amely elegendő ahhoz, hogy egyedül kormányozzon. Tehát az RMDSZ-nek el kell döntenie, a rövid távon kényelmesebb utat választja-e, azaz kormányon marad-e még néhány hónapig, vagy az általunk felajánlott megoldást választják, amely gyorsabban vezethet változáshoz, hogy az ország ne maradjon ebben a hatalmas veszteségekkel járó, nehéz gazdasági helyzetben" – fejtette ki a PSD országos választmányának elnöke.
Năstase elmondta: ha az RMDSZ kitart a PD-L-vel való partnerség mellett, azt kockáztatja, hogy ellenzékbe kerül, ugyanakkor Traian Băsescu államfő támogatja is az RMDSZ-szembeni alternatív politikai alakulat megalakulását.
„Ha az RMDSZ kormányon marad, előfordulhat, hogy jövőben, a parlamenti választások után egyből ellenzékbe kerül. Véleményem szerint az RMDSZ vezetői jól felmérik majd a helyzetet. Meghosszabbítják-e ezt a kínszenvedést, és vállalják-e a részvételt ebben az öngyilkos műveletben, miközben az általuk támogatott kormány támogatottsága 8 százalékos, és miközben Traian Băsescu támogat egy olyan pártot, amely a magyarországi Fidesz romániai zászlóvivője lesz, és így támadja a mérsékelt megközelítés stabilitását? Ezeket a kérdéseket elsősorban az RMDSZ vezetőinek kellene feltenniük" – magyarázta Năstase.
ERDÉLY
Hivatalosan átvették Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot
MTI, 2011. április 2.
A magyar és román állam képviselői szombaton Kolozsváron avatóünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban. Százkilenc esztendő múltán ismét a Mátyás-szoborcsoport hivatalos átadását ünnepelte a kincses város: Fadrusz János hatalmas köztéri alkotása, a korszak historizáló, akadémikus szobrászatának egyik főműve, a város emblematikussá vált jelképe a felújítási munkálatok lezárulásával ismét régi méltóságában uralja a város főterét - írta ezen a napon a Szabadság.
A kolozsvári napilap idézte Murádin Jenő történészt, aki elmondta: a húsz évvel ezelőtt a kolozsvári közösség nem is álmodhatott az emlékmű megújhodásának lehetőségéről, hiszen ebben az időszakban még a szoborcsoport lebontásától való félelem uralta a köztudatot.
A kora délután kezdődött ünnepségen a város Főterén Sorin Apostu és László Attila önkormányzati vezetők köszöntötték a jelenlévőket. Beszéddel készült a nagy eseményre Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője és Szőcs Géza államtitkár. Részt vett az átadáson Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is.
Beszéd megtartására kérték föl Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét és Kántor Lajost, a Kolozsvár Társaság elnökét. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői áldást mondanak a szoboravatón, s az ünnepi programban fellép a hóstáti kórus, és reneszánsz táncokat ad elő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tánckara. Az ünnepséget koszorúzás zárja. Ezzel párhuzamosan az EMNT is ünnepi műsort szervezett több kolozsvári civil szervezet bevonásával Vivat Mathias címmel.
MÁTÓL HIVATALOS- Átadták a Mátyás-szoborcsoportot
Transindex, 2011. április 2. - Kertész Melinda
Túlnyomóan magyar rendezvény lett a multikulturálisra tervezett szobor-átadásból. Emil Boc nem jött el, és Sorin Apostu sem várta meg az áment.
Noha az eredeti elképzelés szerint a multikulti jegyében kellett volna lebonyolódjon a Kolozsvár Főterén álló, magyar és román kormánypénzekből restaurált Mátyás-szoborcsoport hivatalos átadása, a rendezvény mégis hangsúlyosan magyarra sikeredett.
A város Főterét betöltő ünneplő tömegben nem lehetett román szót hallani, a hangszórókból szóló magyar himnuszt is végigéneklő tömeg spontánul rázendített a székely himnuszra.
Talán Emil Boc is felmérhette a helyzetet, mert minden előzetes ígérete ellenére sem tisztelte meg jelenlétével az ünnepséget. Úgy tűnik, a város román elöljárói sem érezték magukat elemükben: Sorin Apostu polgármester előzetesen leegyeztetett elfoglaltságra hivatkozva az első beszédeket követően lelépett.
Így a piros szalag elvágását nem lehetett a rendezvény végére hagyni: Kelemen Hunor művelődési tárcavezető, Réthelyi Miklós, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője, László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, és Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes kénytelen volt idő előtt ollót ragadni.
A tömegben lengő zászlók és népviseletben feszítő csoportok tengeréből ki lehetett olvasni, ki tartotta fontosnak azt, hogy jelen legyen az eseményen: a székiek jellegzetes bő ujjú ingükben reprezentálták településüket, de a mezőségiek, a kalotaszegiek és persze a székelyek sem hiányoztak. A rengeteg RMDSZ-es zászló elnyomta a magyar lobogók sokaságát, sőt, a beszédek közepette egyszer csak azt kezdte suttogni a tömeg, hogy egy jobbikos zászló is feltűnt valahol a hátsó sorokban. Az eseményt a gárdisták sem bírták kihagyni, de árpádsávos zászlóik társaságában ott lengtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fekete vásznai is. Azonban nem keveredtek bele a tömegbe, megelégedtek azzal, hogy a széléről figyeljék a rendezvényt.
A beszédeket illetően minden az eredeti terv szerint zajlott, az eleredő eső képezte az egyedüli meglepetést, azonban ez nem gátolta meg az éppen pódiumon álló Tőkés Lászlót beszéde megtartásában. Egyébként a felszólalók sorát Sorin Apostu polgármester nyitotta meg, majd László Attila lépett mikrofonhoz, továbbá Kelemen Hunor miniszter osztotta meg ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Réthelyi Miklós felszólalását követően Tőkés László szavai hangzottak el, szót kapott még Vasile Timiș művelődési államtitkár és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke is.
A rendezvény során több alkalommal is dalra fakadt a hóstátiakból álló 129 éve létező Kolozsvári Földész Dalkör: elődeik a Mátyás-szoborcsoport 1902-es leleplezésén is énekeltek. A Szózat éneklésekor Tőkés László is bekapcsolódott.
Mátyás korának hangulatát a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium diákcsoportja idézte fel: reneszánsz-kori táncokkal szórakoztatták a közönséget.
Az ünnep fénypontját kétségtelenül a koszorúzás képezte. A magyarországi hivatalosságok kitettek magukért: óriási méretű, drótvázra rögzített koszorújuk elhelyezését követően a román állam és Kolozsvár vezetősége nevében elsőként elhelyezett koszorúkat nem hagyta érvényesülni.
A szervezők mindenkinek lehetőséget biztosítottak a koszorúk elhelyezésére, a lehetőséget a szélsőséges szervezetek is kihasználták. Záróakkordként a város lakói és az eseményre érkezők végül birtokba vették a szobrot: sorra örökítették meg magukat a felavatott műalkotással.
A megbékélés jegyében újult meg a Mátyás-szobor
Duna TV – TÉRkép, 2011. április 2.
Magyar és román részvétellel hivatalosan is átadták Kolozsváron a felújított Mátyás-szoborcsoportot. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták az ünnepségen részt vevő politikusok.
A magyar és román állam képviselői szombaton Kolozsváron avató ünnepség keretében vették át hivatalosan is a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált Mátyás-szoborcsoportot, az esemény tiszteletére egész napos rendezvénysorozatot is szerveztek a városban.
A magyar-román együttműködés fontosságát hangsúlyozták a politikusok
Sorin Apostu, a kincses város polgármestere és László Attila alpolgármester üdvözlő beszédében a műemlék felújítása kapcsán egyaránt méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttműködésen alapuló együttélését.
Kelemen Hunor: Mátyás a kolozsváriaké
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett Kolozsvár egykori nacionalista polgármesterére (nem mondta ki Gheorghe Funar nevét), aki a „királyt száműzni akarta a város főteréről". Akkor fölemelték szavukat ez ellen az erdélyi, kolozsvári magyarok, értelmiségiek, akik „megvédték a királyt" – mondta. Kelemen szerint ők annak a történelmi alaknak a szellemi örökségét óvták, akit Erdélyben mindannyian a magukénak tudnak. Mert Mátyás király a kolozsváriaké, az erdélyieké, Európáé, a kereszténységé – hangsúlyozta a szónok.
Semjén: a szoborcsoport a magyar megmaradás jelképe
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott: a Mátyás-szoborcsoport „háromszoros szimbólum". Az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki nemzeti önkifejeződésünket testesíti meg. A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceausescu-féle rombolást, akárcsak a „Ceausescu-epigonok" rombolási kísérletét. A szobor restaurálásnak története pedig a román-magyar együttműködés fontosságát jelképezi – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével.
Réthelyi: Kolozsvár nem vesztette el arculatát
Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője kifejtette: a kolozsvári magyaroknak sikerült megőrizniük magyar önazonosságukat, a város nem veszítette el arculatát. A magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszíne ez – mondta a miniszter, aki szerint Fadrusz János Mátyás-szobra a magyar képzőművészet egyik csúcsteljesítménye.
Tőkés: jó lesz egyenrangú polgárnak lenni Európában
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a szobrot a Ceasescu-időszakában nem sikerült lerombolni. Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon – szögezte le Tőkés. Kijelentette: itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon. Ez a mostani esemény hirdesse azt a reményt – mondta -, hogy végre-valahára újból jó lesz románnak lenni Stefan Cel Mare országában, magyarnak lenni Mátyás hazájában, magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő, egyenrangú polgárnak lenni Európában.
Szőcs Géza: a régmúlt ködébe veszett az ellenségeskedés
Szőcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetők részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyűlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette. Akkor a „bicskák kinyíltak a zsebekben" – emlékezett Szőcs Géza. Mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól – tette hozzá. Erre szerencsére nem került sor – mondta -, de ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a két évtizeddel ezelőtti nap.
Minden (elég) jó, ha a vége (elég) jó!
Krónika, 2011. április 1.
Az elmúlt hónapok során társadalmi és politikai szervezetek kezdeményezésére többen és többféleképpen felavatták már Mátyás király restaurált szoboregyüttesét. A Közép-Európa egyik legszebb köztéri szobráért lelkesedő kolozsváriak ugyanis nem győzték kivárni a hivatalos szoboravatás időpontját, amelynek kitűzése ugyanolyan vitatott és nehézkesre sikeredett, mint maga a restaurálás közel másfél éves folyamata. Talán így lett egyik méltó a másikhoz. E hét végén tehát immár hivatalos szoboravatásra gyülekeznek Kolozsvár főterén Mátyás király újjávarázsolt szoborcsoportja körül azok, akiknek valamiért fontos ez az esemény.
Ez alkalommal képviseltetik magukat azok, akik az anyagiakat előteremtették: a román és a magyar kormány, illetve a kolozsvári polgármesteri hivatal. (Hogy pontosan ki mennyivel járult hozzá a beavatkozáshoz, nem tudjuk: úgy hírlik, a két kormány fele-fele arányban vállalt részt a költségekből, a polgármesteri hivatal a tervezési költségeket állta.) És természetesen meghívottjaik: politikusok, kulturális életünk személyiségei. Jelen lesznek bizonyára azok is, akik megvalósították a helyreállítást: képzőművészek (Kolozsi Tibor szobrász-restaurátor, a munkálatok koordinátora, aki a tervek képzőművészeti részét készítette és a bronzrestaurálást vezette, Nagy Benjámin szobrász-restaurátor, a kőhelyreállítás irányítója és munkatársaik), építészek, építőmérnökök, más szakemberek (Claudiu Cioncan, a fővállalkozó helyi kirendeltségének a vezetője, a kivitelezési szerződés főfelelőse, jómagam, akinek irányításával a tervek nem képzőművészeti része állt össze és számos munkatársam).
Ott lesznek valószínűleg azok a magyarországi szakemberek is, akik besegítettek a beavatkozás elméleti és gyakorlati megvalósításába (dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnöke, Séd Gábor és Osgyányi Vilmos szobrász-restaurátorok és munkatársaik). Megjelennek valószínűleg a szoborcsoport-tulajdonos képviselői, azok, akik a helyreállítás alatt a tulajdonosi teendőket végezték (Ovidiu Oprea építőipari szakellenőr). Talán eljönnek – ha voltak – a képzőművészeti szakellenőrök is, bár velük nem volt szerencsénk még találkozni. Eljön – minden bizonnyal – sok száz érdeklődő, képviselve azokat, akik számára fontos mindaz, amit Fadrusz János csodálatos alkotása, a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport, illetve annak restaurálása jelent, akik ünnepelni akarnak az elmúlt 90 esztendő mindenképpen rendhagyó eseményén.
A sajtó, a különböző médiák révén a nagyközönség országszerte nyomon követhette a tervezési, előkészítési és a helyreállítási munkálatok egyes részleteit, a körülöttük zajló, olykor csatározásig menő vitákat, nem szeretnék ezekre ismételten kitérni, magam is többször megszólaltam ez ügyben. Inkább anélkül, hogy ünneprontó lennék, a tanulságok fényében szeretnék néhány következtetést levonni a jövendőre, az elkövetkezendő hasonló felújításokra nézve, arra vonatkozóan, milyenek is lehetnének (azaz kellene, hogy legyenek) azok a feltételek, melyek egy szoborcsoport minőségi helyreállításához (talapzatát illetően rekonstrukciójához) megkívántatnak, ha majd egyszer a mi tájaink is kikerülnek a balkáni vonzáskörből.
Ilyen vonatkozásban mindenekelőtt azt kell elérnünk, hogy:
1. A társadalomnak igénye legyen a minőségre! (Hogy ilyen irányba halad-e a világ, ki-ki maga állapítsa meg.) De akkor érnénk célt, ha mindennap jobb minőséget produkálnánk, mint az előző napon.
2. A társadalom teremtse meg a körülményeket a minőségi munka megvalósíthatóságára: törvénykezés, előírások, rendelkezések szavatolják a minőséget. Szükséges például rendelkezés arra vonatkozóan, hogyan kell, hogyan szabad a közpénzt elkölteni közbeszerzési eljárással köztéri képzőművészeti alkotások esetében. Egy mindenre vonatkozó közbeszerzési törvénnyel – ami jelenleg nálunk létezik az csak általános elveket rögzít – a jellegükben különböző szolgáltatásokra a jövőben „testreszabott" rendelkezéseket kellene megfogalmazni. Mert amíg ez hiányzik, a minőségi munka elvárhatatlan.
3. Az általános elveken belül, melyek előírják a műszaki, az anyagi, illetve a határidőre vonatkozó igényeket, legyen a minőség a domináns: a képzőművészeti, a műszaki minőségi feltételek legyenek elsődlegesek az anyagi, illetve határidős feltételekkel szemben (a köztéri műalkotások esetében is!): csak egyenlő minőséget szavatoló ajánlatok között számítson az olcsóság vagy a határidő rövidsége. A jelenlegi, minimálisan 55 százalékos jutányosságot kilátásba helyező rendelkezés határozottan a minőség rovására ítél (ha pedig azt is figyelembe veszszük, hogy a köztisztviselők jelentős része – csak hogy szabaduljon a felelősség alól – úgy írja ki a feltételeket, hogy azok a minőséget egyáltalán nem pontozzák, csak az olcsóságot, illetve a rövid határidőt, világos a jelenlegi törvénykezés lehetetlen volta). Ha egy köztéri szobor restaurálásakor (is) a versenytárgyalást kiíró hatóság csak az olcsóságot, illetve a határidő rövidségét pontozza, szükségszerűen a minőség ellen vét!
4. Fontos, hogy a versenytárgyalásra csak azok jelentkezhessenek, akiknek hasonló munkákban szerzett tapasztalata van: szomorú elnézni a sok – gyakran visszafordíthatatlan – kárt, amit a tapasztalatlanság okoz ilyenkor. Persze a versenytárgyalást kiírók nem elég körültekintőek, és hagynak kiskapukat, utólag is be lehet „kényszeríteni" tapasztalattal rendelkező szakembereket a nyertes csapatba (amint az szerencsénkre esetünkben is történt).
5. A referenciamunkák minőségének megállapítását az elbírálóbizottság bízza szakemberekre: a referenciamunkák minőségének rangsorolása legyen az egyik alapvető elbírálási szempont.
6. Az elbírálóbizottság ne legyen korrupt, a tisztességes döntéshozatal körülményeit menet közben ellenőrizni kellene. A korrupció gyakran nemcsak anyagi juttatásokat feltételez: ki kellene zárni más – oda nem illő – feltételt is, mint például a politikai vagy etnikai hovatartozást: nagy baj az, ha a hozzáértés rovására pártos (esetleg érdekvédelmi) érdekek dominálnak.
7. Az érvényben levő törvényes keretet be kell tartatni: ilyen vonatkozásban egy létező műtárgynál kötelező a kutatásokat elvégeztetni, csak a fennálló, valóságos körülmények alapos ismerete vezethet minőségi teljesítményhez: az a kiírási feltétel, amely eltekint a mindenre kiterjedő, alapos kutatástól, csak véletlenszerűen vezethet eredményre. Ilyenkor hamar kiderül, hogy „olcsó húsnak híg a leve", és rendszerint úszik a határidő is.
8. A versenykiírást elbírálók támaszkodjanak a szakértők véleményére: ha a szakértők – például – azt mondják, hogy 800 ezer euróba kerül a munka, ne lehessen 350 ezer eurós árajánlattal nyerni (akkor sem, ha így nyilatkozni lehet, mire költjük a megspórolt pénzt). Ilyenkor legalábbis gyanút kellene fogni, hogy az árajánlatot tevő csak a minőség feláldozásával tarthatja be ígéretét (különösen akkor, ha utólag bebizonyosodik az elvégzett munka után, hogy valóban 800 ezer euróba került a restaurálás). Vagy ha a szakemberek azt mondják, minimálisan 15 hónap a restaurálási idő (amibe nem számítódik be az a három hónap, ami alatt a vezető koordinátor képzőművészt a tartószerkezet-szakértő beerőlteti a restauráló csapatba – és közben áll a munka), akkor ne kötelezzék a szerződéskötéskor az egyéves határidőt (különösen, ha itt is bebizonyosodott: 16 hónap alatt végezték el a munkálatokat, úgy, hogy elkapkodták a végét). Persze a szakemberekre kellene hallgatni akkor is, ha határidő tarthatóságát ítéli meg az elbírálóbizottság: ne lehessen lehetetlen határidőkkel versenytárgyalást nyerni.
9. A minőség ellenőrzése kötelező feladat a restaurálás közben is: csak elvétve lesz minőségi eredmény, ha azt nem ellenőrzi a munkaadó menet közben. Oda kellene hatni, hogy a köztéri szobrok esetében is lehetetlen legyen a minőségellenőrzést elmulasztani, ne lehessen helyreállítási munkát végezni, ha azt menet közben hozzáértő szakemberek nem ellenőrzik. Mert így minden felelősség – időben és térben – a képzőművészeti tartozékok minőség-ellenőrzését elmulasztó nyakába szakad. (Erről a kérdéskörről még sokat és sokan fognak vitatkozni az eljövendőkben!)
10. Az ideális az, ha az elkészült rekonstrukció hű mása az eredetinek: a köztéri szobortalapzatot, ha rekonstruálják, rendesen fel kellene méretni, úgy, hogy a felmérést használni lehessen a rekonstrukcióban. Különben az új talapzat csak nagyjából hasonlít a régihez.
11. Nem ártott volna, ha a kivitelezőket hagyták volna nyugodtan dolgozni, nem riogatva őket a rájuk erőltetett, tarthatatlan határidők és kivitelezési költségek túllépésének következményeivel. Lehet, hogy egyszer majd a sok szamárságot kiötlő és a szerződésbe beerőltető választottaknak is számot kell adni viselt dolgaikról?
A restaurálás elkészült, nem kell már attól tartani, hogy a talapzat összedől, a bronzalakok pedig összetörnek: Mátyás és vezérei továbbra is állnak Kolozsvár főterén, mindnyájunk örömére és büszkeségére.
Köszöntsük mindazokat, akik ezt lehetővé tették!
A szerző kolozsvári építőmérnök, a Transsylvania Trust Alapítvány elnöke
A Mátyás szoborcsoport és a multikulturalitás szelleme
Erdély.ma, 2011. április 3. – Varga Melinda
Gazdag program várta a kolozsváriakat a tegnapi a Mátyás-szoborcsoport hivatalos avatóünnepségén. A várva-várt pillanat volt ez, a főtér zsúfolásig megtelt érdeklődővel, ahol nemcsak a magyar, a román, hanem a székely himnusz is elhangzott. A szoboravatót számos kulturális és szórakoztató program tarkította a bábelőadástól a Ghymes-koncertig mindenki talált érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot.
Fadrusz János alkotta Mátyás-szoborcsoport avatásán számos politikai és közszereplő tisztelgett a nagy király szelleme előtt, Kolozsvár multikulturális jellegét bizonyítva.
Aki többet szeretett volna megtudni a restaurálásról, magáról a műalkotásról késő délelőtti órákban Kolozsi Tibor szobrászművész a Mátyás-szoborcsoportról vetített előadásán vehetett részt vagy a Fadrusz János című kiállításba tekinthetett bele.
Meg kell jegyeznünk, a tárlatot olyan neves személyiségek méltatták, mint Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára; dr. prof. Ioan Piso, Erdély Nemzeti Történeti Múzeumának igazgatója; Deréky Géza műfordító.
Pontosan százkilenc év telt el Fadrusz János 1902-es Mátyás-szoborcsoport avatója óta, tegnap a híres szobrász nagyérdemű műalkotása újra a régi pompájában várost. Tudni kell: a román és magyar állam közös támogatásával sikerült megvalósítani a restaurálást.
A főtéren ünnepi beszédet mondó Sorin Apostu és László Attila önkormányzati vezetők, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke a nemzetiségtől független kölcsönös tiszteletadásra buzdították az egybegyülteteket, a közös történelmi és szellemi értékeink megbecsülésére.
A magyar kormány képviselői részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője és Szőcs Géza államtitkár ugyancsak erre hívták fel a város lakóinak figyelmét. Akárcsak Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke is.
Nemcsak a hivatalos ünnep tisztelgett azonban a már-már legendaszámba menő Mátyás emléke előtt, hanem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Vivat Mathias! egész napos rendezvénysorozat is.
A kikapcsolódni, ünnepelni vágyó szülők a gyerekfogalalkozásokra vihették az apróságokat már a korai órákban, ahol bábjátékokkal, címerfestéssel, fémdomborítással, iniciálétervezéssel, agyagozással, tánctanítással kötötték le a kicsik figyelmét.
De a gyerekek nem csak a délelőtti órákban szórakozhattak, délután a kolozsvári Puck bábszínház várta őket, ahol Szántai János kortárs író Világszép nádszálkisasszony című bábdarabját tekinthették meg. A Rumi László rendezésében színpadra ültetett mű megmozgatta a gyerekek fantáziát, a kékes- zöldes vászonból varázsolt szél, a Felméri Cecilia által alakított Nádszálkisasszony valósággal megbűvölték a kis közönséget.
Mindezek mellett az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett kézművesvásár is mozgalmas rendezvénynek számított, az ékszerkészítő portékájától az ízletes a mézeskalácsig színes kínálat várta a vásárolni vágyót. A reneszánsz ruhakiállítást, a Farkas utcai református templomban pedig valóságos időutazásként lehetett felfogni.
Estefele egy izgalmas vetítésre is sort ejtettek az Insomnia kávéházban. Felméri Cecília nemcsak a bábtehetségét mutatta meg ezen a napon, hanem rendezői kvalitásairól is tanubizonyságot tett. A Mátyás, mátyás című animációs dokumentumfilmje meglepetés volt. Aki arra számított, hogy Mátyás királyt, mint emblematikus figurát, mint legendát láthatja, csalódnia kellett. A fiatal rendező az utca emberétől a tudósig, a Márkus-Barbarossa János hangszerkészítőig különböző társadalmi rétegekből szólaltatott meg embereket. Így az utca emberének véleménye is megmutatkozott a királlyal kapcsolatban. A humorral, iróniával tűzdelt kisfilmet Claudiu Groza kritikus méltatta. Elmondásából kiderült: a természetesség, a vizuális dinamika szűrődik le az alkotásból.
Groza szerint el kellene készíteni a film párját is, ahol a román közösséget is megkérdezik Mátyás királyról, hiszen izgalmas dolgok derülnének ki.
A nap csúcspontját a Ghymes koncert képezte, majd, aki tovább szeretett volna mulatni, a Spritz Caféban rophatta reggelig a cigány muzsikára.
Szepessy Előd közleményben reagált a Krónika újságírójának vádjaira
Transindex, 2011. április 1.
A Janovics Jenő Alapítvány nevében Szepessy Előd ügyvezető igazgató közleményben válaszolt a Krónika országos magyar közéleti napilap tegnapi számában, Rostás Szabolcs neve alatt közölt „Monopolpénzek" című írására.
Egyébként véleményanyagában az újságíró az RMDSZ-t teszi felelőssé az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum "tetszhalottá válásáért", majd kijelenti: "tanulságos volna megtudni azt is, pontosan hány százmillió forint vándorolt át a határon az elmúlt években az RMDSZ által gründolt, a profizmus és a nézettség tekintetében ugyanvalóst nem a szakma csúcsát hódítgató Erdély Tv alapítására, működtetésére".
Az ügyvezető igazgató válaszában többek között beszámol a Magyarországról érkező támogatásokról és ezek elköltésének módjáról is.
"Az összesen 300 millió forint összegű támogatás 2005 és 2007 folyamán, két részletben, az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal megkötött támogatási szerződések alapján került folyósításra, és az azokban foglaltak szerint, teljes egészében a Marosvásárhelyen kialakított Erdélyi Magyar Televízió és rádióstúdió fejlesztéséhez és működéséhez szükséges kiadások, a műsorszórás létesítésének elősegítéséhez szükséges beruházások fedezésére lett felhasználva" - áll a közleményben.
Szepessy Előd közleményben reagál a Krónika újságírójának vádjaira
A Krónika országos magyar közéleti napilap 2011. Március 31-i számában, Rostás Szabolcs neve alatt közölt „Monopolpénzek" című írással kapcsolatban, személyes érintettség okán, az alábbiakat kívánjuk leszögezni.
1. A Magyar Köztársaság kormánya által 2004-ben megítélt, a határon túl élő magyar felhasználókhoz egyidejű televíziós és számítógépes közvetítéssel eljutó magyar nyelvű műsor -,illetve tartalomszolgáltatás létrehozásához vagy közvetítéséhez szükséges műszaki, technikai fejlesztések megvalósításához(elsősorban a megfelelő technikai eszközök beszerzéshez) pénzbeli támogatást, amelynek tényéről és mértékéről több ízben beszámolt az anyaországi-, az erdélyi magyar-, valamint a román sajtó is, a Janovics Jenő Alapítvány hivatott kezelni.
Az összesen 300 millió forint összegű támogatás 2005 és 2007 folyamán, két részletben, az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal megkötött támogatási szerződések alapján került folyósításra, és az azokban foglaltak szerint, teljes egészében a Marosvásárhelyen kialakított Erdélyi Magyar Televízió és rádióstúdió fejlesztéséhez és működéséhez szükséges kiadások, a műsorszórás létesítésének elősegítéséhez szükséges beruházások fedezésére lett felhasználva.
Nevezett összeg elköltéséről az Alapítvány a hatályos román számviteli törvények szerint, illetve a támogatási szerződések alapján, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala által megkövetelt rendszerben éves elszámolásokat készített. A támogatási összeg felhasználását a Miniszterelnöki Hivatal szakmai és pénzügyi szempontból rendben találta, a helyszíni ellenőrzés alapján pedig a támogatási cél tekintetében is megalapozottnak tekintette.
A támogatás felhasználását egy átfogó ellenőrzés keretében felülvizsgálva, a román pénzügyi ellenőrző szervek az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének pénzügyi vonzatait a törvényes előírásoknak megfelelőnek találták.
2. Az Erdélyi Magyar Televíziót és rádióstúdiót mint intézményt, a szó szoros, és átvitt értelmében is az alapoktól kellett felépíteni. A Magyar Köztársaság kormánya által rendelkezésre bocsátott összegből Marosvásárhelyen egy 640 négyzetméteres, modern műszaki felszerelésekkel, infrastruktúrával ellátott, stúdió épült, beszerzésre kerültek a szükséges licencek és engedélyek, műsorterjesztési egyezmények köttettek, nem utolsó sorban pedig, jelenleg több
mint 30 fős stábnak, valamint tudósítóknak, külső munkatársaknak adunk munkát.
A támogatás nagyságrendjét tekintve megjegyezzük, hogy a Duna Televízió éves költségvetése 2009-ben nagyjából 9 milliárd forint volt (forrás: dunatv.hu), míg a Román Televízió, méreteiben és műsoridejében az Erdélyi Magyar Televízióval összemérhető, craiovai és temesvári területi stúdiója a 2009-es év folyamán majd' 9 millió lejből (600 millió forint) gazdálkodhatott, míg a marosvásárhelyi stúdió beruházási költsége 13,5 millió lejre (880 millió forint) rúgott (forrás: tvr.ro).
3. Ami műsoraink nézettségét illeti, 2010-ben már több mint 100.000 erdélyi magyar háztartásba jutottunk el, országos digitális, valamint több országos, regionális és helyi analóg kábelszolgáltató révén. Műsorunk ugyanakkor élőben nézhető interneten is, a www.erdely.tv honlapon.
Tisztában vagyunk azzal, hogy mind szakmai, mind nézettségi szempontból szükséges fejlődnünk, erre folyamatosan törekszünk is, ugyanakkor megjegyezzük, hogy az erdélyi magyar médiában előzménytelen, közszolgálati feladatokat vállaló, országos magyar nyelvű közösségi televízióadó fejlesztése nem egy-két éves kifutású projekt.
4. A „profizmus és példányszám tekintetében ugyanvalóst a szakma csúcsát hódítgató" Krónika vezércikkének hangvételét és nyelvezetét intézményünket tekintve sértőnek, elfogadhatatlannak találjuk. E tekintetben fontolóra vesszük és megtesszük a szükséges lépéseket.
Rostás Szabolcs újságírónak pedig felhívjuk a figyelmét, hogy a „gründol" kifejezés alapjelentése, bár tagadhatatlanul hordoz némi k. und k. patinát, mégiscsak a „vállalatot, bankot, üzletet alapít csalás, szélhámosság céljából" (ld. idegen-szavak.hu), ezáltal pedig, intézményünkkel kapcsolatban történő használata, komoly etikai aggályokat vet fel.
Szepessy Előd
ügyvezető igazgató
Janovics Jenő Alapítvány
Magyar kormányküldöttség részvételével felavatták a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot – képgalériával
Krónika, 2011. április 4. – Rostás Szabolcs, Kiss Előd-Gergely
„Ahogyan a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport kifejezi a magyarság megmaradását, élni akarását Erdélyben, a világban, az alkotás felújításának története úgy jelképezi a magyar–román együttműködés szükségességét" – hangoztatta Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes szombaton a kincses városban, a Fadrusz János világhírű emlékművének felújítása alkalmából rendezett ünnepségen.
A Hunyadi Mátyást és a fekete sereg négy vezérét – Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Istvánt – ábrázoló, 1902. október 12-én leleplezett szoborcsoportot a román és a magyar kormány megállapodása értelmében tavaly közös finanszírozással restaurálták, amelynek összköltsége 800 ezer euróra rúgott.
Bár a munkálatok november végén befejeződtek, és az azóta teljes pompájában tündöklő alkotást a magyar és a román hatóságok egyeztetési képtelensége miatt időközben kétszer is felavatták nem hivatalosan, a hétvégén több mint kétezer, Erdély minden szegletéből összesereglett ünneplő vett részt a hivatalos átadáson. Tekintve, hogy az RMDSZ miniparlamentje ugyanaznap tartotta ülését a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, és az SZKT tagjai testületileg átvonultak a szoboravatásra, a tömegben tucatjával meredeztek a tulipános zászlók.
Szép számban látni lehetett viszont magyar nemzeti lobogót és árpádsávos zászlót is, ugyanakkor az újabban Erdélyben is „portyázó" Jobbik Magyarországért Mozgalom, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői saját zászlóikat lengették. Sokan népviseletbe öltözve érkeztek, és számos hagyományőrző csoport érkezett Erdély távoli szegleteiből is: a háromszéki Boldizsár Béla például a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Egyesület képviseletében, a 15. Székely Határőrezred századosi egyenruhájában feszített az eseményen.
A népes budapesti kormánydelegációt vezető Semjén Zsolt ünnepi beszédében háromszoros szimbólumnak nevezte a Mátyás-szoborcsoportot. (A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének felszólalását különben párhuzamosan tolmácsolták románul, elkerülve a magyar politikusok március 15-i üzenetével kapcsolatos félreértéseket.) A kormányfőhelyettes szerint az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki az önálló magyar történelmi műhely megalkotójaként a nemzet önkifejeződését, a magyarság megmaradását testesíti meg.
A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceauşescu-féle rombolást, akárcsak a „Ceauşescu-epigonok" rombolási kísérletét. „A szobor restaurálásának története a román–magyar együttműködés fontosságát jelképezi, azt, hogy nem pusztán együtt kell élnünk, hanem együtt is kell működnünk" – tette hozzá Semjén, hangsúlyozva: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője leszögezte: ahogy a Mátyás-szobor a Szent Mihály-templom háttere nélkül nem érvényesül, úgy nem lehet elképzelni a kincses várost magyarok nélkül sem.
A tárcavezető kiemelte, Közép-Kelet-Európa népei sorsközösségben élnek, és még inkább igaz ez a román és a magyar nép esetében; ennek kapcsán megemlítette: szép példája ennek, hogy a román jogszabály mintájára az Orbán-kormány megalkotta az állampolgársági törvényt. Réthelyi – Kolozsvárt a magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszínének, a Mátyás-szobrot a magyar képzőművészet egyik csúcsteljesítményének nevezve – emlékeztetett: a magyar kormány támogatja, hogy a határon túli magyar iskolások Magyarországra mehessenek megismerni az anyaországot, ugyanakkor a magyar iskolások is fedezzék fel a magyarlakta területeket a Kárpát-medencében. „Olyan óvó tekintettel figyeljük a Kárpát-medence magyarságát, ahogy Kós Károly, Tamási Áron vagy Sütő András nézett ránk, magyarokra" – hangoztatta a nemzeti erőforrás minisztere, fontosnak tartva hangsúlyozni azt is, hogy Budapest támogatja Kolozsvár pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2020 címre. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint az igazságos Mátyás nemcsak uralkodása fényes korszakában, hanem a jelenkorban is őrködik a magyarság sorsa felett.
Kiemelte, hogy Mátyás a gyilkos háborúk és az egymást követő impériumváltozások minden „dúlását" – köztük Gheorghe Funar expolgármester áldatlan garázdálkodását is – túlélte, éppen ezért Mátyás király újra él, és amíg élni fog, az igazság is élni fog. Tőkés megidézte Octavian Buracu egykori kolozsvári városvezető és Doina Cornea szabadságharcos alakját is, akik 1992–1994 között a már-már Marosvásárhely „fekete márciusának" állapotát kiprovokáló kincses városi „szoborháború" idején mindvégig a magyarok mellett álltak, és az „igazságos Mátyás" szellemében munkálkodtak a románok és magyarok közötti társadalmi béke megőrzésén. „Ceauşescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon.
Itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve, újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon" – szögezte le az EMNT elnöke. Szőcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetők részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyűlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette.
„Akkor a bicskák kinyíltak a zsebekben, mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól" – emlékezett az egykori verséből is felolvasó Szőcs Géza. Kelemen Hunor, a román kormány kulturális minisztere arra buzdított mindenkit: szeressék a szobrot, annak örökségét, szellemiségét, hogy újabb száz év múlva mindenki ugyanazt érezze, mint az ünnepség részvevői: ez az örökség összeköti a magyar és a román népet. „Jelentem: győzött az igazság, győzött Mátyás király szellemisége. Nem volt ez könnyű harc, hiszen 1992-ben volt egy polgármester itt, Kolozsváron, akinek a nevét nem is mondom ki, aki száműzni akarta a királyt. Akkor a kolozsváriak, az RMDSZ, magyar és román értelmiségiek megvédték Mátyás királyt. Azt a kolozsvári, erdélyi, európai uralkodót, aki a kultúrát, a művészeteket önzetlenül támogatta, akinek uralkodása alatt a reneszánsz értékek meghonosodtak" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Noha meghívták, nem jött el a szoboravatásra Emil Boc kormányfő. Sorin Apostu, a kincses város polgármestere a harmónia és a tolerancia városának nevezte Kolozsvárt, ahol románok és magyarok rájöttek: bölcsebb, ha együtt fejlesztik a települést. László Attila alpolgármester a műemlék felújítása kapcsán méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttműködésen alapuló együttélését. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke arról értekezett, hogy manapság már kevés szó esik arról, mit kellett eltűrniük az évszázadok során a bronzba öntött hősöknek – hasonlóképpen a Mátyás-szoborcsoportnak, amelynek hosszú évekig kellett viselnie a Funar-féle gyalázkodó táblát.
A szoboravatón az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői – Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza református, Bálint-Benczédi József unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök – áldást mondtak, az ünnepi műsor keretében reneszánsz táncokat adott elő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tánckara, fellépett a hóstáti Bethlen Gábor földészkar is, hiszen a közel 110 évvel ezelőtti leleplezésen ugyancsak az akkori Kolozsvár elővárosában élő magyarok dalcsoportja adott elő zeneműveket.
Mátyás király elsősorban a kolozsváriaké
A nyár közepére nyeri vissza eredeti színét a Mátyás-szoborcsoport, ugyanis addigra kopik le róla a műalkotás konzerválásához elengedhetetlen viaszréteg, amely sötétebb színt ad a Fadrusz-alkotásnak – mondta el a Krónikának Kolozsi Tibor, a szoborcsoport bronzrestaurátora. A műalkotás hivatalos átadását megelőző, a Szabók bástyájában tartott vetített képes előadáson a képzőművész a restaurálás rejtelmeibe avatta be a jelenlévőket. A 19. században úgy tartották, a bronzot nem kell ápolni, mert természetes patinája megvédi, de ez csak részben igaz, mert a korrózió és a légszennyeződés miatt gyorsabban romlik. Emiatt nem bánta volna, ha csak nyáron avatják fel a szoborcsoportot, mert így a bronz patinázását gyorsabban kellett elvégeznie, mint szerette volna, vallotta be a restaurátor.
Kérdésünkre, mikor lesz aktuális a szoborcsoport újabb restaurálása, a szobrászművész ötszáz évet jósolt. „Ezret akartam, de ötszázat lespóroltunk, hogy a következő nemzedékeknek is legyen munkája" – nyilatkozta Kolozsi, arra utalva, hogy takarékossági okokból a szoborcsoportot felújító vállalat nem volt hajlandó rozsdamentes acélból készíteni az új tartószerkezetet. „Minden kolozsvári polgár felelőssége, hogy megbecsülje ezt a szoborcsoportot, az önkormányzattal szemben pedig elvárás, hogy karbantartsa azt. Legalább ötévente le kell viaszozni, és kétévente nem ártana lemosni" – mutatott rá a további teendőkre Kolozsi Tibor.
A szoboravatás apropóján A Mátyás-szobor és alkotója, a Fadrusz János címmel kiállítás nyílt a Szabók bástyájában. A tárlat Fadrusz életútját, alkotásainak történetét mutatja be, illetve a szobrászművész néhány eredeti alkotását is megtekintheti a közönség. A megnyitón az esemény díszvendégei, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára; Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára; dr. Ioan Piso egyetemi tanár, a kolozsvári történeti múzeum igazgatója; Deréky Géza műfordító méltatták Fadrusz életművét. „Nincs olyan történelmi személyiség, aki annyira egyesíteni tudná a magyarokat és románokat, mint Hunyadi János és Mátyás király" – mondta a múzeumigazgató, rámutatva: a „román származású, magyar királlyá választott Mátyás"a elsősorban a kolozsváriaké. Szőcs Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy úgy kell Kolozsváron élni és együtt élni, hogy azok a szabók, akik felépítették, majd védték a bástyát, büszkék legyenek ránk.
A Mátyás-szoborcsoport hivatalos átadását szombaton számos más program kísérte, az igazságos király szülőháza előtt kézművesvásár várta az ünneplőket, de voltak gyerekprogramok, vezetett templomlátogatás, míg este a Ghymes együttes szórakoztatta a kolozsváriakat.
MAGYARORSZÁG
Orbán: megszűnik a „határon túli magyar" kifejezés
hírTV/ MNO, 2011. április 2.
Át kell gondolni a büntető törvénykönyvet – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a hírTV Péntek8 című műsorában. A kormányfő beszélt arról is, hogy most Magyarországon a konzultációk révén nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok.
Orbán Viktor kijelentette, hogy az ország teljes lakosságának kell olyan alkotmányt készíteni, ami mindenkinek tetszik. Az új alaptörvény védelmet jelent a hatalommal visszaélő politikával szemben – tette hozzá. Cohn-Benditnek a magyar alkotmánytervezetről alkotott véleménye kapcsán Orbán kijelentette, hogy ő sem szólt bele abba, hogy Franciaországnak milyen alaptörtvénye legyen.
A miniszterelnök a nagyobb költségvetési hiány kapcsán úgy vélekedett, hogy a központi költségvetés jól teljesített, míg az önkormányzatok hiánya nagyobb lett a vártnál. A magasabb önkormányzati hiány oka, hogy az előző kabinet kivéreztette őket és nem tudták befoltozni a büdzséjüket – tette hozzá. Szerinte a helyhatóságoknak kevesebb feladatot kell ellátniuk és szigorúbb gazdálkodást kell folytatniuk. Orbán szerint javult hazánk külföldi piaci megítélése, ezért a néhány százalékos eltérés nem rengette meg az országot.
Komoly viták vannak a Fideszben az önkormányzati adósságrendezés kapcsán, mivel nem érdemes ezt koloncként tovább vinnünk – hangsúlyozta a miniszterelnök. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ahol mindenkinek vállalnia kell a felelősségét, az önkormányzatoknak is együtt kell működniük – tette hozzá.
„Nem csak négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok"
A miniszterelnök úgy látja, a nemzeti konzultáció nagyszerű érték, amely lehetőséget ad az embereknek, a hagyományos választás mellett, hogy különféle kérdésekben részt vegyenek az ország ügyeiben. Korábban a mindenkori kormányzatok négy évig azt csinálták, amit jónak láttak és utána jött a következő voksolás – mutatott rá. Orbán bejelentette, hogy lesznek még újabb konzultációk és így nem csupán négyévente mondhatják el a véleményüket a polgárok. A konzultációt ért kritikák kapcsán kijelentette, hogy nemzeti konzultációt eddig csak a Fidesz csinált. Hozzátette: „Aki nem szokott kapálni, annak a szájából rosszul hangzik, hogyan kell kapálni."
Akiknek fontos volt az alkotmány, az részt vett a nemzeti konzultációban – hangsúlyozta Orbán. Szerinte egy alkotmányról szóló népszavazás esetén nem lehet a részletkérdésekre felelni. Orbán rámutatott arra, hogy a jogoknak és a kötelezettségeknek együtt kell járniuk.
Az önvédelemhez való jog kapcsán a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a többség erős alkotmányos alapokat szeretne a tulajdon védelméhez. Az önvédelem joga szélesedni fog, ennek az alkotmányos alapjait teremtjük meg – tette hozzá. A jelenlegi szabályozás nem a sértett helyzetéből indult ki, hanem az elkövetőt védte – mutatott rá a Fidesz elnöke. A miniszterelnök elmondta: át kell gondolni a büntető törvénykönyvet, amely folyamat demokratikus keretek között fog zajlani.
„Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan"
Arra a felvetésre, hogy eddig jog volt a munka, mostantól pedig kötelességgé válik az új alaptörvénnyel, úgy fogalmazott: Európában vannak olyan alkotmányok, amelyek azt mondják, hogy a munka kötelező, mi most „efelé indulunk el. Ezzel az alkotmány eddig nem foglalkozott" – fűzte hozzá. Szerinte mindenkinek, aki munkaképes, meg kell tudni találni a munkát, ha nem a magánszférában, akkor a közmunkaprogramon keresztül.
A kettős állampolgárság ügyéről hangsúlyozta: nem egyszerűen a szavazati jogról van szó. „Megszűnik a »határon túli magyar« mint olyan" – jelentette ki, hozzátéve az árnyalatnyi, de hangsúlyos különbségtételt, „határon túl élő magyarokról beszél a leendő alaptörvény is, Melbourne-től Csíkszeredáig". Orbán kijelentette, az alkotmányozás után fog az Országgyűlés dönteni a választójogi törvényben arról, hogy a szavazati jog milyen formában kerüljön bevezetésre, de az biztos, hogy „közös a nyelvünk, a kultúránk, a származásunk". „Hallom, amit az MSZP mond ebben az ügyben, de lényegi dolgokat eddig nem hallottam" – húzta alá a kormányfő.
A gyermekek után járó szavazati joggal kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdés „elbukásával" kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, tudomásul veszi, hogy a válaszadók 74 százaléka szerint ez nem jár, de – mint mondta – hosszabb távon el kell azért gondolkodni azon, hogy hogyan számoljunk a jövővel. Egy jogi különlegességet is elmondott: ma 18 év a felnőtté válás alsó korhatára Magyarországon, de aki a 18. életéve betöltése előtt házasodik, az már szavazati joggal is bír.
Orbán Viktor a kisebbségek kapcsán kijelentette: a készülő alaptörvény körültekintően bánik ezzel a kérdéskörrel, tisztességesen jár el, hiszen a kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. A kormányfő hozzáfűzte: ugyanez vonatkozik a vallás kérdésére is. Az alkotmány kimondja, hogy tiszteletben tartjuk a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, de tiszteli az ettől eltérő vallásokat is. Orbán Viktor hangsúlyozta: az alkotmány közösséget akar teremteni, ezt szolgálta a nemzeti konzultáció is. Az alkotmány kapcsán felmerült népszavazás kapcsán kiemelte, hogy az megosztaná az embereket, így nem valósulna meg, hogy az alaptörvény mindenki alkotmánya legyen, holott ez a cél.
„A hatályos alkotmány nem védte meg az embereket"
A dokumentumban szereplő Magyarország elnevezéssel kapcsolatos kritikákra reagálva Orbán Viktor elmondta: aki a köztársaság szót hiányolja az alaptörvényből, az tájékozatlan, abban ugyanis szerepel, hogy hazánk államformája köztársaság. A forint alkotmányban való szerepeltetésének célja pedig az, hogy világossá tegyék, a nemzeti fizetőeszköz alkotmányos védelem alatt áll – fűzte hozzá.
A miniszterelnök szerint többek között azért gyenge a mostani alkotmány, mert nem demokratikus, a népnek nem volt beleszólása annak megalkotásába. Hiányosságait eddig az Alkotmánybíróság pótolta, de jelen helyzetben a nép által megválasztott parlamenti többség irányításával készül el az alaptörvény – jelentette ki. A hatályos alkotmány további hiányosságaként említette a kormányfő, hogy az nem védte meg az embereket, illetve a nemzeti vagyont, így ki lehetett fosztani az embereket, a jövőjüket zálogba lehetett adni. Mint mondta: ezért kell szerepeltetni az alkotmányban a nemzeti vagyont, és ezen túlmenően meghatározni az államadósság maximumát. Orbán Viktor szerint a következő években is nagyon körültekintően, gyors, biztos, stabil döntéseket kell hozni ebben a kérdéskörben. Az Alkotmánybíróság jogköre kapcsán még nincs állásfoglalás – fűzte hozzá.
A miniszterelnök kiemelte: Európa számára is világos lett, hogy hazánk erőteljes politikát folytat, gazdasága stabilizálására törekszik. Mint fogalmazott: „egy gödörből mászunk kifelé", és az EU-ban is látják ezt a folyamatot. Ez a mindennapokban még nem érzékelhető oly mértékben, ezért türelmet kér a választópolgároktól – zárta gondolatait a miniszterelnök.
Ötvenkétezren kérelmezték eddig a magyar állampolgárságot
Magyar Nemzet, 2011. április 1.
Az egyszerűsített honosítási eljárás első negyedévében 52 605-en kérelmezték a magyar állampolgárságot – tájékoztatta a nemzetpolitikai államtitkárság pénteken az MTI-t. Állampolgársági esküt március 12. óta 477-en tettek.
A kérelmeket 60 százalékban Magyarországon – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban, illetve az anyakönyvvezetőknél –, 40 százalékban pedig külképviseleteken adták be. A négy legfrekventáltabb befogadóhely: Csíkszereda, Budapest, Szabadka és Kolozsvár – közölte az államtitkárság, Wetzel Tamás miniszteri biztos péntek délutáni adatai alapján.
Mint írták, Magyarországon 920 településen, külföldön 65 külképviseleten kérvényeztek az első negyedévben
állampolgárságot. Március 12. óta 477 állampolgársági esküt tettek le. Az államtitkárság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérelem beadásától számított 3-5 hónapon belül – a hiánypótlásra való felszólítás esetén ennél hosszabb idő múlva – lehet érdeklődni az eskütétel felől.
Az eljárás során továbbra sem merült fel semmilyen probléma, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az anyakönyvvezetők, a külképviseletek és a kormányablakok továbbra is megfelelő szakértelemmel és hozzáállással végzik munkájukat – zárul a közlemény.
Egyszerűsített honosítási kérelmeket január 3-tól lehet benyújtani. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
Az MSZP szerint Kelemen Hunor "besározására" törekszik a Fidesz-kormány
MTI, 2011. április 1.
Nehezményezi a Magyar Szocialista Párt (MSZP), hogy a támogatásra kiutalt pénzek elköltésének módját már nemcsak Magyarország határain belül, hanem Romániában is ellenőrizné a kétharmados támogatásnak örvendő Fidesz-KDNP kormány.
"Az itthon kétharmados felhatalmazással bíró Orbán-kormány - korábbi hagyományait követve - láthatóan presztízskérdést csinál abból, hogy a határon túli magyar politika is a saját szája íze szerint alakul-e, avagy sem.
Azt eddig is tudtuk, hogy a "kárpát-medencei magyarok kormánya" címre törő Fidesz-KDNP nem válogat a célhoz vezető eszközökben: ha kell, gondolkodás nélkül összerúgja a port a szlovák parlamentben a felvidéki magyarságot képviselő Híd Most párttal, ha pedig érdekei úgy kívánják, az erdélyi magyar kisebbséget megosztó, az ott élő magyar közösségnek egyértelműen ártó politikát folytat" - áll az MSZP közleményében.
"Budai Gyula legújabb nyilatkozata, mi szerint a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is vizsgálódik majd, azonban már túlmegy egy határon. Az itthoni közéletet övező politikai terror exportálása, az RMDSZ új első emberét besározni kívánó rágalomhadjárat mögött ugyanis félreérthetetlenül felsejlik a kormánypártokban amiatt megbúvó sértődöttség, hogy nem az ő jelöltjük futott be az RMDSZ februári elnökválasztásán" - áll még Harangozó Gábor országgyűlési képviselő által szignózott közleményben.
Az MSZP-s képviselő továbbá rámutat, Budai Gyula szerdai nyilatkozata világossá teszi, hogy a Fidesz-KDNP nevében felszólaló Pelczné Gáll Ildikó "nem a levegőbe beszélt", amikor az RMDSZ februári kongresszusán durván megfenyegette a legnagyobb határon túli magyar szervezet tagjait.
Az MSZP szerint ez az erőszakos, pusztán pártpolitikai céloktól vezérelt külpolitika az első Orbán-kormány alatt egyszer már megtapasztalt nemzetközi elszigetelődéséhez, a szomszédos országokkal való további elhidegüléshez vezet, ezért elfogadhatatlan.
KÁRPÁT-MEDENCE
Gál Kinga Szabadkán
Vajdaságma.info, 2011. április 1.
A Magyar Nemzeti Tanács vendége volt ma Szabadkán Gál Kinga, a Fidesz MPSZ európai parlamenti képviselője, aki oktatási kérdésekről tájékozódott. Ellátogatott a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karra és felkereste a szabadkai diákotthont, ahol
megtekintette az épülő új épületszárnyat. Gál Kinga a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a nyelv és az oktatás az, amely biztosíthatja egy-egy közösségnek a továbbélését, versenyképességét, a lehetőségekhez való hozzáférését. Mindenki abban érdekelt, az itteni magyarság, de az anyaország is, hogy a jövő magyar generációja versenyképes legyen, hogy hozzáférhessen azokhoz az egyenlő esélyekhez, amiről Európában olyan sokat beszélnek. Ehhez azonban arra van szükség, hogy hozzáférhessen olyan oktatáshoz, amely megnyitja előtte az esélyeket, s nem kallódik el.
Gyivánovity Róbert, a szabadkai Diákotthon igazgatója elmondta, hogy az új épületszárnynak köszönhetően 120-szal lesz majd több férőhelyük. Így gyakorlatilag lehetőség lesz arra, hogy minden érdeklődő diákot be tudjanak fogadni, hisz tavaly 110 pályázót kellett elutasítaniuk. A tervek szerint az építkezést szeptember 1-éig befejezik.
Kern Imre, a tartományi nagyberuházási alap igazgatóhelyettese elmondta, hogy a szerződésben lekötött beruházás értéke 40 millió dinár. Ebből a pénzből felépül az épület, s ellátják felszereléssel. Rendelkezésre áll még további 20 millió dinár az esetleges többletmunkálatokra, valamint a berendezések megvásárlására. Kern Imre az is elmondta, hogy a szabadkai diákotthon bővítése és az újvidéki Európa Kollégium építése a kiemelt beruházások közé tartozik, amelyek pénzügyi biztosítását a Vajdasági Magyar Szövetség a legfontosabb feladatának tartja.
Ismét meggyalázták a vereckei emlékművet
MTI, 2011. április 3.
Kárpátalján a napokban ismét meggyalázták és tovább rongálták a vereckei magyar honfoglalási emlékművet, amelyre ezúttal fehér festékkel önkényuralmi jelképeket mázoltak.
A Vereckei-szorosban álló magyar emlékjel - másfél hónapon belül immár második - megszentségtelenítését elsőként a helyszínre látogató magyarországi turistacsoport tagjai észlelték még március 27-én, de az esetről csak hazatérésük után, szombat este számoltak be az interneten. E szerint a megérkezésükkor még teljesen friss volt a honfoglalási emlékműre és kikövezett előterére kent festék, sőt az üres festékes dobozok is a helyszínen voltak. Mint írták, ekkor még folyt az a rendezvény, amelyet a szélsőjobboldali Szvoboda párt - amelynek Kárpátalja megyei vezetői gyújtották fel februárban a magyar emlékművet - tartott az 1939-ben kivégzett ukrán fegyvereseknek állított emlékműnél, a magyar emlékjel közelében.
Vasárnap a helyszínen még látszottak a magyar emlékműre és a közepén álló, fekete "oltárkőre" kent horogkeresztek és egy hatalmas, valamint egy kisebb, magyar és ukrán betűkkel felmázolt UPA (az Ukrán Felkelő Hadsereg rövidítése - a tudósító megj.) felirat nyomai. A horogkereszteket és a feliratot időközben festékoldóval lemosták. Az emlékjel meggyalázói tovább rongálták a hét tömbből álló emlékmű tavaly márciusban megbontott alsó sarkait és nagyobb darabokat törtek le az oltárkőből is: a burkolatról lefeszített terméskőlapok és az oltárkőből letört márványdarabok a közelben hevernek.
Az emlékműgyalázásról a helyszínen tájékozódtak az ungvári magyar főkonzulátus munkatársai. Szalipszki Endre konzul az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a külképviselet vasárnap reggel értesült a történtekről. A magyar jkonzl szomorúnak nevezte, hogy ismét meggyalázták a honfoglalási emlékművet. Mint mondta, az ilyen cselekedetek nem csak helyben, Kárpátalján okoznak feszültséget, hanem általában rontják a magyar-ukrán viszonyt is. Szalipszki Endre hozzátette: az ungvári magyar főkonzulátus rendőrségi feljelentést tesz a vereckei magyar emlékmű ismételt megrongálása ügyében is.
Tisztújítás a kárpátaljai KMKSZ-ben
Bumm.sk, 2011. április 2.
Huszonkettedik alkalommal tartotta, ezúttal tisztújító közgyűlését szombaton a Felső-Tisza-vidéki Técsőn a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amelynek küldöttei ismét Kovács Miklóst választották meg a szervezet elnökévé.Az elmúlt egy évet értékelő elnöki beszámolójában Kovács hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság sorsa nem javítható a hatalommal való parolázással, behódolással, ehelyett - kényszerből - a radikális politizálás útját kell választania. Kiemelte: "a kárpátaljai magyarságnak megmaradása érdekében muszáj autonómiára törekednie, létre kell hoznia a Tisza-melléki járást, az önálló magyar tankerületet", mert csak így akadályozható meg a magyar közösség felmorzsolódása és az, hogy a magyarok lakta területek az ukrán pártok vadászterületévé váljanak. A KMKSZ-nek biztos pontnak kell lennie a korrumpálódott, egyre inkább "elmocsarasodó" ukrán társadalomban - fogalmazott.
Az anyaország szerepéről szólva Kovács kifejtette: reménykeltő a Magyarországon egy éve bekövetkezett gyökeres fordulat, ám további változásokra van szükség. Mint hangoztatta, a magyar kormánynak a nemzetpolitikát illetően szakítania kell az eddigi balliberális gyakorlattal. Úgy vélte, a hatékony támogatás érdekében Magyarországnak szükség esetén konfliktusokat is kell vállalnia a határon túli nemzetrészek érdekében.
Az ukrán belpolitikai helyzetről szólva elmondta: Ukrajnában "oligarchátus" van hatalmon, s eddig Viktor Janukovics államfőnek sem sikerült stabilizálnia a helyzetet. Szerinte kétséges, hogy az elnök működőképessé tudja tenni Ukrajnát. Ennek kapcsán úgy vélte, a kudarcokért az oligarchák a kisebbségeket próbálják majd bűnbaknak megtenni. Ennek előszele lehet az a minden korábbinál nagyobb léptékű és durvább hangnemű magyarellenes gyűlöletkampány, amely az utóbbi hónapokban folyik történelmi események kapcsán Kárpátalján és Ukrajnában.
A közgyűlés vita és ellenjelölt állítása nélkül egyhangúlag ismét Kovács Miklóst választotta meg következő három évre a KMKSZ elnökévé, amely tisztséget 1996 óta tölt be. A fórum zárónyilatkozat elfogadásával zárult.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Szervusz Ausztria – Presse-interjú Kövér Lászlóval
168 óra, 2011. április 3.
„A szocialisták veszélyt jelentenek a demokráciára" - állítja Orbán embere
Kövér László az osztrák Die Presse című lapnak adott interjúban beszélt a készülő alkotmányról, az államadósság csökkentéséről, valamint kifejtette, az MSZP-t a kommunista párt utódpártjának tartja. A baloldali ellenzéket azzal vádolja, hogy a polgárok félelmére és gyűlöletére építi politikáját. A Magyar Országgyűlés elnöke az európai zöldeket és szocialistákat sem kímélte: médiatörvényt érintő kritikájukat gátlástalannak, intoleránsnak és hisztérikusnak nevezte.
- Vona Gábor, a szélsőjobboldali radikális Jobbik elnöke februárban a betiltott Magyar Gárda mellényében jelent meg a parlamentben. Saját elmondása szerint arra számított, hogy az Országgyűlés elnökeként ön rendre fogja utasítani. Miért nem tette?
– Mert ő arra számított. Provokálni akart, s nemcsak engem, hanem az egész parlamentet. Jogilag nézve nekem semmiféle eszköz nem állt a rendelkezésemre.
- Ön véleményt sem mondhatott volna?
– Szándékosan nem tettem. Nem én voltam az, aki segítséget adott Vona úrnak, hogy minden határt átlépve sajtónyilvánosságot kapjon ezzel az üggyel.
- Alapjában véve veszélyesnek tartja a jobboldali radikális Jobbikot Magyarországra nézve?
– Elméletileg igen, alapvetően viszont nem.
- Ezt most nem értem.
– Elméletileg vizsgálva minden erő veszélyt jelent a demokráciára, amely átlépi az alkotmányos határokat, és megpróbálja a polgárok félelmére és gyűlöletére építeni politikáját. Ebben az értelemben a szocialista párt, azaz a MSZP is állandó veszélyt jelent a demokráciára.
- Miért?
– Az MSZP a kommunista párt utódpártja. 1990 óta próbálja saját hatalmi céljai érdekében felhasználni a társadalomban meglevő gyűlöletet, irigységet és félelmet. Gyakorlatilag azonban egyik pártot sem tartom veszélyesnek, különösen nem 2011-ben. Nem áll az MSZP érdekében, hogy felszámolja a demokratikus kereteket. És ezt a Jobbikról sem feltételezem. A Jobbiknak az ereje sem lenne meg ahhoz, hogy ezeket a kereteket szétverje.
- Irritálónak találom, hogy Magyarországon mennyire nyíltan jelentkezik az antiszemitizmus, amelyet éppen a Jobbik szít. Az ön pártja, a Fidesz eléggé egyértelműen elhatárolódik-e ezektől az előítéletektől?
– Azokban a témákban, amelyekben eltérő véleményen vagyunk, nem tartom szükségesnek az elhatárolódást. Emlékeztetni szeretném önt arra is, hogy Magyarországon az első Fidesz-kormány óta (1998-2002) van holokauszt emléknap.
- Állítólag az Országgyűlés új alkotmányt fogad majd el Húsvétkor. Mely pontok a legfontosabbak ön számára?
– A korábbi alkotmánnyal összehasonlítva az Európai Unió Kartája alapján hangsúlyosabban kerülnek kiemelésre az alapvető jogok. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy az alkotmányban határt szabunk majd az eladósodásnak. A preambulumban azokat az értékeket foglaltuk össze, amelyek a magyar polgárok számára alapértékeknek tekinthetők. A jelenlegi alkotmány több alkalommal módosított változata annak az 1949-es sztálini alkotmánynak, amelynek soha sem volt legitim jogalapja, vagyis amelyet sohasem fogadott el egy törvényes parlament. Még az 1989-es alkotmánymódosítást is egy kommunista parlament fogadta el.
- Összefügg-e ezzel az, hogy az elfogadásra kerülő alkotmányban nincs többé szó a Magyar Köztársaságról csak Magyarországról?
– Azt alkotmányszövegében benne van, hogy Magyarország államformája köztársaság. Az államunk neve azonban több mint ezer év óta Magyarország. Kevés olyan ország létezik Európában, amely ezer év óta azonos önmagával.
- Létezik az a gondolat is, hogy az anyáknak többszörös választójogot adjanak.
– Eredetileg ez az ötlet egy CDU/CSU-s német képviselőtől származik. Az ötlet egy mérsékeltebb formája tetszik nekem. Ezt a passzust azonban ki fogjuk hagyni az alkotmányból. Egy kérdőívre adott válaszaikban elutasították a polgárok.
-Az új alkotmányban egy „adósságfék" is rögzítésre kerül. Hogyan szándékoznak leépíteni a jelenlegi adósságtömeget?
– 1998 és 2002 között képesek voltunk csökkenteni az eladósodás mértékét, miközben a magyar gazdaságot növekedési pályára állítottuk. És még ma sincs ennél jobb megoldás. Nekünk a korrupció és a bürokrácia csökkentésével egy időben kell csökkentenünk az adót és az államadósságot.
- Szándékukban áll felemelni a nyugdíjkorhatárt a következő években?
– Nem szándékozunk. A nyugdíjrendszer hosszú távú reformjáról még nem kezdődtek el a konzultációk. Első lépésként a harmadik oszlop, azaz a kötelező magánpénztárak visszaállamosításával megmentettük a nyugdíjrendszert az összeomlástól. Az új alaptörvénybe rögzíteni akarjuk, hogy nekünk, magyaroknak egy egységes állami nyugdíjrendszer létrehozása a célunk, és emellett az állam megteremti az öngondoskodás feltételeit is.
- Egy ilyen rendszer nem fogja-e az állam költségeit növelni?
– Hosszú távon egész Európának be kell majd látnia, hogy nem a nyugdíjkorhatár állandó emelése jelenti a probléma megoldását, hanem másfajta demográfiai fejlődést kellene keresnünk.
- Csakhogy az a probléma, hogy a születési ráta állami eszközökkel nem befolyásolható jelentős mértékben.
– Ha helyesek az információim, akkor Franciaországban a fenntartható családi támogatás révén sikerült megemelni a születési rátát.
- Ausztriában és Németországban ez nem működött.
– Talán nem helyes a politika. Én csak saját politikánkat tudom megítélni. Magyarországon például egy három gyermekes család nem fizet jövedelemadót.
- Milyen születési ráta a cél?
– Jelenleg két felnőttnek átlagosan 1,3 gyermeke születik Magyarországon. Szeretnénk a 2,1-es „újraszületési rátát" elérni. Ha Magyarországon nem születik elegendő gyermek, akkor 2050-re Magyarország lakosságának a létszáma 10 millióról 8,5 millióra fog csökkenni, és a lakosság fele idősebb lesz 50 évesnél.
- Az Európai Parlament többsége, valamint az EBESZ is további változtatásokat követel a magyar médiatörvényben. Mindenekelőtt az új médiahatóság hatásköre add okot az aggodalomra. Elképzelhetőnek tart további változtatásokat?
– Igen, természetesen! Amennyiben a gyakorlati tevékenységben nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenleg érvényes médiatörvény hátrányosan befolyásolja a sajtószabadság érvényesülését, akkor kétségtelenül újból megváltoztatjuk a törvényt. De ha én a mostani ellenzéki sajtót olvasom, akkor nem látom ennek szükségét.
- Ez a vita nem ártott-e sokat Magyarországnak? Nem kellett volna talán még a médiatörvény elfogadása előtt jobban megfontolni?
– A törvény nagyon jól volt előkészítve. Erre a politikai hisztériára nem lehetett számítani. Végül is az EU-Bizottság sem követelt lényegi változtatásokat a médiatörvényben.
- Hisztériáról beszél. Azt gondolja az ön kormánya, hogy Európa félreérti?
– Nem. Azok a politikai erők, amelyek ezért a törvényért az Európai Parlamentben megtámadtak bennünket, nagyon jól ismerik a helyzetünket. Ezek attól tartanak, hogy most Magyarországon egy sikeres konzervatív időszak következik, és az elvtársaik, akik a posztkommunista időszakból átmentették magukat, háttérbe szorulnak majd, ahogyan az például Lengyelországban is történt. Volt időszak, amikor azt gondoltam, hogy a politikai viták majd kiegyensúlyozottak lesznek. Ezt a reményt már feladtuk. Most azt látjuk, hogy az európai politikában a gátlástalanság, a türelmetlenség a trendi, amitől mi szenvedtünk. Minden esetre a kisebbségi komplexusunk leküzdésében hasznos volt a médiatörvény körüli felhördülés.
- Kiket tart ön Európában gátlástalannak és türelmetlennek?
– A zöldeket, a szocialistákat és az európai kommunistákat. Nem volt jogos az a hangnem, amivel minket az Európai Parlamentben támadtak.
- Hasonlatként Lengyelországot említette. Lengyelországban is éles véleménycsere folyt a baloldal és a jobboldal között. Időközben mérséklődött a hangnem. Magyarországon még mindig „hideg politikai háború" tombol. Van önnek elképzelése, hogy miként lehet megszüntetnie ezeket a szembenállásokat?
– Lengyelországban is csak azt követően rendeződött a helyzet, hogy a választók abba a fiókba rakták a posztkommunistákat, amelybe azok valók.
- Tehát önöknek az a céljuk, hogy a magyar szocialistákat annyira meggyengítsék, hogy azok többé ne lehessenek (politikai) tényezők.
– Ezt csak a választók tehetik meg. Egyébként én posztkommunistáknak tartom a magyar szocialistákat. Nagyon szívesen elcserélném őket valamelyik nyugati ország egyik szociáldemokrata pártjára.
- Ön nem hisz abban, hogy lehetséges a megbékélés a mostani szocialistákkal?
Hogyan is lehetne ez most lehetséges, ha húsz év alatt nem sikerült? Ott támadnak, ahol csak tudnak, és ott tesznek kereszt be, ahol csak lehetséges.
- Természetesen az ön pártja is ugyan ezt tette, amikor ellenzékben volt.
Azzal a lényegi különbséggel, hogy a szocialisták kétszer tették tönkre Magyarországot, egyszer 1990 előtt és másodszor 2010 előtt. Nemcsak gazdaságilag tették tönkre Magyarországot, hanem majdnem elpusztították a jogállamot is, anélkül hogy egyetlen bocsánatkérő szó elhagyta volna az ajkukat. A fordulat óta az első Orbán-kormány kormányzási időszaka volt a legjobb korszak Magyarország számára.
- Váltsunk témát. Tekintettel a fukushimai szerencsétlenségre, átgondolja-e Magyarország atompolitikáját?
Magyarország nyitott minden közös megfontolás előtt, amely hosszú távon helyettesíti az atomenergiát, és rövidtávon biztonságosabb lehet. Rövidtávon azonban Magyarország nem mondhat le az atomenergiáról.
- A Paksi Atomerőmű aggodalmat kelt Ausztriában, mert a reaktor viszonylag elöregedett. Gondolja, hogy lerövidítik az üzemidejét éppen most, amikor röviddel ezelőtt hosszabbították meg?
Napirenden van az atomerőmű rekonstrukciója. Rövidesen modernizálásra kerül.
- Nem régen a külügyminiszterük követelte, hogy Kadhafi líbiai államfő távozzon. Magyarország részt fog venni a Líbia elleni katonai akcióban?
Nem. Támogatjuk a Líbia elleni katonai akciókat, de a magyar katonaságnak nincs semmiféle képessége ahhoz, hogy részt vegyünk a Líbiai bevetésben.
Élesben
Új Magyar Szó, 2011. április 4. – Ágoston Hugó
Még bebizonyosodik, hogy legjobbkor történt a vezetőcsere az RMDSZ élén! A szövetség ugyanis olyan éles döntések előtt áll, amelyek meghozatalához minden bizonnyal sok korábbi kötöttséggel kell szakítani.
Még bebizonyosodik, hogy legjobbkor történt a vezetőcsere az RMDSZ élén! A szövetség ugyanis olyan éles döntések előtt áll, amelyek meghozatalához minden bizonnyal sok korábbi kötöttséggel kell szakítani.
Az a tény, hogy első két embere, Kelemen Hunor szövetségi elnök és Borbély László politikai alelnök – összhangban azzal, amit a szövetségi elnökségben továbbra is meghatározó szerepet játszó Markó Béla képvisel és hangoztat – kezdettől egyértelmű elvárásokat fogalmazott meg a nagyobbik koalíciós párt számára: kőkemény elvszerű érdekérvényesítést jelent a konjunkturális érdekalkukra berendezkedett hazai politikai életben, hatékony politikai ütőkártya lehet a továbbiakban.
Kemény ez a kiállás abban a tekintetben is, hogy nem törődik a koalíciós társ „nehéz helyzetével", azzal, hogy sem a kisebbségi, sem a régióátalakítási törvény nem fogja növelni a demokrata-liberálisok népszerűségét, választási esélyeit. Számukra a képlet tragikusan egyszerű: vagy támogatják az RMDSZ kezdeményezéseit, és akkor még egy ideig hatalmon maradhatnak (rontva vagy javítva későbbi esélyeiket, ezt még nem tudni), vagy elsöpri őket az ugrásra kész ellenzék, egy új többség.
Persze nem kevésbé élesek az alternatívák az RMDSZ számára: elérhet valami nagyon fontosat a választások előtt, de nem sikerül biztosítani a következő kormány- vagy akár parlamenti jelenlétünket; vagy pedig egy politikailag indokolható, de kiszámíthatatlan hozamú gesztussal átáll, reménykedve jelenlétünk és követeléseink teljesülésében a majdani új körülmények között.
A másik éles kérdés a magyar kormány(párt)hoz fűződő viszony. Itt két körülményt kell figyelembe venni. Az egyik a magyar politikai vezetés enyhén szólva furcsa, a jogállamiságot és demokratikus alapelveket sértő, múltba néző politikája, amely a médiatörvényben és – annál is (hang)súlyo-sabban – most az alkotmányozásban csúcsosodik ki, és amely máris egyre inkább elszigeteli nemzetközileg Orbán Viktort és pártját. (Ismerős helyzet...)
Ha a Fidesz úgy képzeli, hogy nem egyenlő felek viszonya lesz ez a viszony, vagy ha méltatlan fondorlatokkal és manipulációkkal még keresztbe is tesz az RMDSZ-nek, akkor – vezetőink ezt is világossá tették –, nyugodtan lemondhat különben sem túl lelkes igyekezetéről.
A másik országaink sokat hangoztatott jó viszonya. Ezt a magyar kormánytöbbség és diplomácia valahogy úgy hangsúlyozza, mintha Orbán Viktor és Traian Băsescu, a két önkényességre hajlamos vezér érdeme lenne, holott ha ők szövetkeztek, akkor azt leginkább valami ellen, mégpedig az RMDSZ ellen követték el. Romániában a politikusok is, az emberek is nagyon jól tudják, hogy a két nép, sőt a két ország jó viszonyát az RMDSZ alapozta meg, azzal, amit itthon tett az ország kormányzásáért és politikai stabilitásáért, a magyar érdekképviseletért és -érvényesítésért, és azzal, hogy az egyensúlyt és a nemzet javára történő együttműködést tartotta elsőnek minden magyar demokratikus erővel.
Aki azt reméli, hogy ezután másképp lesz, csalódni fog.
Konjunkturális nacionalizmus
A kisebbségi törvény elfogadása június 30-ig fölöttébb – és a legjobb esetben is – bizonytalannak tűnik.
Új Magyar Szó, 2011. április 4. – Székely Ervin
Kelemen Hunor az SZKT kolozsvári ülésén kijelentette, hogy amennyiben a kisebbségi törvényt a parlament nem fogadná el a jelen ülésszak végéig, akkor az megkérdőjelezi a koalíció jövőjét.
Kelemen Hunor az SZKT kolozsvári ülésén kijelentette, hogy amennyiben a kisebbségi törvényt a parlament nem fogadná el a jelen ülésszak végéig, akkor az megkérdőjelezi a koalíció jövőjét.
Az RMDSZ új elnöke ugyanakkor megdorgálta koalíciós partnereit, mert a demokrata-liberálisok tíz képviselője, „az Oprea vezette pártból pedig jó néhányan" megszavazták azt az ellenzéki kezdeményezést, amelyik elítélte volna egyes magyarországi politikusok március 15-én tett kijelentéseit, így a parlamenti határozat mindössze egyetlen szavazaton bukott meg (megfigyelők szerint valójában még azon sem, de ez volt a másodszori hivatalos bejelentés).
Az elnöki beszéd egy másik tézise arra hívta fel a figyelmet, hogy a nacionalista retorika újbóli térnyerése olyan tüzeket gyújthat, meg, amelyeket később nehéz lesz eloltani. Tanúsítsanak tehát nagyobb felelősséget és önmérsékletet a román politikusok és vonják ki a nemzetiségi kérdést a belpolitika viták napirendjéről. Mindez azt jelzi, hogy a szövetség elnökének nincsenek illúziói. Pontosan tudja, hogy az RMDSZ nemzetiségi jogköveteléseit csakis a romániai belpolitikai erőviszonyok számára kedvező körülményei között képes érvényesíteni. És most – még legfeljebb másfél évig – ilyen helyzet van, ütni kell, tehát a vasat.
Kelemen Hunor biztos tudja, hogy a román pártok számára – leszámítva a szélsőséges alakulatokat és mozgalmakat – a nemzetiségi kérdés konjunkturális probléma. Ha szükségük volt az RMDSZ-re, nyögvenyelősen bár, de támogatták bizonyos jogok megadását, ha pedig történetesen a politikai spektrum másik pólusára kerültek, mint a szövetség, akkor „átmentek nacionalistába", mert gyöngíteni akarták azokat, akik a magyarok segítségét élvezik.
Kiválóan illusztrálja ezt a képletet a kisebbségi törvény esete is. Az a Călin Popescu Tăriceanu nyújtotta be a jogszabályt a parlamentbe, aki most a leghevesebben ellenzi, és Kelemen azoknak a támogatására számít, akik ezelőtt négy évvel elszabotálták az elfogadását. Nincs ebben semmi logikátlanság, épp ellenkezőleg, természetes és ésszerű következménye az RMDSZ 2009-es pálfordulásának.
Ebben az összefüggésben Kelemen Hunor felhívása a nacionalizmus tüzének meg nem gyújtására két szempontból is reménytelen vállalkozás. Egyrészt a kisebbségi törvény elleni állásfoglalás nem feltétlenül egyenlő a nacionalizmussal.
Lehet elvi alapokon és magyarellenességtől mentesen is ellenezni egy jogszabályt, amely sajátos szempontú államszervezési megoldást kínál a jelenlegivel szemben. Másfelől pedig nehezen érthető a már említett belpolitikai logika szerint, hogy miért kellene éppen az ellenzéknek lemondania egy kommunikációs fegyverről anélkül, hogy bármit is kapna érte cserébe.
Ami azonban a kisebbségi törvény elfogadási esélyeit illeti, az a fent vázolt általános helyzethez képest egy sajátossággal bír, tekintettel arra, hogy az tartalmazza a kulturális autonómia intézményét. Ezt a kérdést ugyanis majdnem a teljes román közvélemény, úgy fogja fel, mint a magyaroknak tett könnyelmű, veszélyes és szükségtelen engedményt. Az a román képviselő, aki ilyesmit támogat, joggal számíthat választói szankciójára.
Ezzel magyarázható a PD-L legendásan fegyelmezett képviselőinek renitens magatartása az említett parlamenti határozat kérdésében (amelyik szintén utalt az autonómiára és annak anyaországi támogatására). Mellesleg nehezen képzelhető el, hogy egy olyan demokratikus vívmányt, mint a közösségi autonómia épp az a hatalom fog gyakorlatba ültetni, amelyik a demokratikus intézményrendszer felszámolásán munkálkodik.
Ilyen körülmények között a kisebbségi törvény elfogadása június 30-ig fölöttébb – és a legjobb esetben is – bizonytalannak tűnik. Ha pedig ennek nyomán az RMDSZ kilép a koalícióból, akkor nem marad más választása, mint azt az ellenzéket támogatni, amelyik megbuktatta a kisebbségi törvényt. Persze akkor már ők is támogatni fogják, viszont elfogadása megakad majd a jelenlegi koalíciós partnerek ellenállásán – és mind így...
A király igaza
Krónika, 2011. április 4. – Rostás Szabolcs
A ma embere jobbára csak történelemkönyvekből, anekdotákból és népmesékből nyerhet ízelítőt abból, miként lelkesedett a magyar nép évszázadokon át egyik legnagyobb uralkodójáért, Hunyadi Mátyásért.
Hogyan csodálta kora főuraiét meghaladó műveltségét, kultúraszeretetét, a sanyarú sorsban – akár jobbágyként – élő, de tehetséges embereknek nyújtott pártfogásáért, Magyarország felvirágoztatásáért, az ellenség által messze földön rettegett seregéért. Hasonló erényekkel azonban több magyar uralkodó is rendelkezett a történelem folyamán, mi a titka tehát annak, hogy Mátyást a magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon? Ez a titok minden bizonnyal igazságszeretetében, a nép, a közember sorsát mindig szívén viselő tulajdonságában rejlik. „Hunyadi Mátyás, a magyar nép királya egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de kora fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között" – jellemezte egykor az uralkodó és vezérei alakját leghíresebb művében, a kolozsvári szoborcsoportban bronzba öntő Fadrusz János.
Minden bizonnyal Corvin Mátyás eme nagyságával magyarázható, hogy a felújított Fadrusz-alkotás hivatalos átadására több százan utaztak el a kincses városba a hétvégén Erdély minden szegletéből. Az ünnepi eseményen kigyúlt arcok arról árulkodtak, Mátyás örökségét, szellemiségét nemcsak a krónikák, a papírlapok, hanem a mai magyar nemzedék is elevenen őrzi. Nem véletlen hát a királyt formázó emlékmű iránti mérhetetlen tisztelet sem, hiszen a kincses város főterét ékesítő szoborcsoport egyszerre adott erőt az elmúlt száztíz év során, a történelem vérzivatarai, a kommunizmus terrorja, majd a soviniszta kolozsvári bíró fondorlatai közepette a magyaroknak identitásuk megőrzéséhez.
A jelek szerint igazságos Mátyás üzenete, a közember iránti tisztelet, alázat szükségessége évszázadok múltán is él a Kárpát-medence magyarságában – kérdés, hogy ugyanez az üzenet eljutott-e a politikusokhoz is. Például a pártbejegyzésen munkálkodó közszereplőkhöz, valamint az új pártfunkciójuk gyakorlása hajnalán más, hatékonyabb, emberközelibb kommunikációt ígérő vezetőkhöz. Ott voltak valamennyien a felemelő ünnepi pillanaton, reméljük hát, hogy a nagy király igazával felvértezve távoztak a régi pompájában ragyogó Fadrusz-alkotás tövéből.
Erdély-monográfia 70 év után Kolozsváron
Krónika, 2011. április 4. – Kiss Előd-Gergely
„Hetven évet kellett várni a könyv második kiadására. Olyasmit tudunk meg belőle, amiről Erdélyben eddig hazudtak, ha meggondoljuk, hogy a román állambiztonság mekkora erőt fektetett be, hogy semmilyen írás ne jelenhessen meg, amely a dákoromán kontinuitás elméletét veszélyeztette" – jelentette ki szombaton Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár az Erdély című művelődéstörténeti monográfia második kiadásának kolozsvári könyvbemutatóján, a Református Kollégium nagytermében.
A kötetet méltató író, politikus közölte: a Kráter Műhely Egyesület kiadásában megjelent kiadvány gróf Teleki Pálnak állít emléket, akinek kezdeményezésére 1940-ben a Magyar Történelmi Társulat elkészítette a második bécsi döntés alkalmából megjelent művet. A marosvásárhelyi születésű Szőcs Géza ereklyének nevezte a könyvet, mint mondta, kiadásával föltámadt az erdélyi öntudat. Az államtitkár emlékeztetett, a kommunista diktatúrában nem jelenhetett meg a könyv. „Minden zsarnokság különös módon viszonyul a múlthoz. Egyrészt szüksége van rá, mert a múlt értékeiből igazolást akar nyerni, másrészt fél tőle, mert a történelem igazsága áll saját hazugságával szemben" – jelentette ki Szőcs Géza. Hozzáfűzte: a diktatúra bukása után húsz évvel ismét megjelenhettek Erdélyben az addig tiltott könyvek, azonban még most is vannak fehér foltok történelmi emlékezetünkben.
Szőcs Géza méltató szavait követően Barcsa Dániel történésznek, az utószó írójának a könyv illusztrációs anyagából készített, vetített képes előadását tekinthették meg az érdeklődők. A rendezvény záró előadását Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke tartotta, A nemzetféltő Wass Albert című előadás az író közéleti, politikai írásairól szólt, végigkövetve az életpályát is. Turcsány Péter előadásában többek közt elhangzott: alaptalanok azok a román vádak, amelyek háborús bűnösséggel vádolják Wass Albertet, a CIA 1979-ből származó jelentése ugyanis cáfolja a vádakat.
Ünnep a történelmi tudat és Kolozsvár-szellemiség jegyében
Szabadság, 2011, április 2.
Hivatalosan is felavatják ma a Főtéren a felújított szoborcsoportot
Százkilenc esztendő múltán ismét a Mátyás-szoborcsoport hivatalos átadását ünnepli ma Kolozsvár: Fadrusz János hatalmas köztéri alkotása, a korszak historizáló, akadémikus szobrászatának egyik főműve, a város emblematikussá vált jelképe a felújítási munkálatok lezárulásával ismét régi méltóságában uralja a város főterét. A mai napon a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált szoborcsoportot hivatalosan is átveszik az államok magasrangú képviselői, majd egész napos rendezvénysorozatban teljesedik ki az esemény. Ünnep a mai nap: alkotó, alkotás, szakember, mecénás, politikus és közösség együttes ünnepe, felnőtté és gyermeké, mindazoké, akikben él a város nagy szülöttének emléke. Mátyásnak, az „igazságosnak", a reneszánsz műveltséget népszerűsítő uralkodónak is adózunk ma, és hosszadalmas várakozás időszakát zárjuk, a változás, a közös célok által meghatározott együttműködés jegyében.
A felújított Mátyás-szoborcsoport hivatalos pecsétje ez az átadási ünnepség, hiszen restaurálása a magyar és a román kormány együttes hozzájárulása által valósult meg – mondta Murádin Jenő művészettörténész, hozzátéve: a korábbi átvételi kezdeményezések is egyértelmű jelzései voltak a ténynek, hogy mennyire türelmetlenül várta már ezt a mozzanatot Kolozsvár lakossága.
Húsz évvel ezelőtt a kolozsvári közösség nem is álmodhatott az emlék megújhodásának lehetőségéről, hiszen ebben az időszakban még a szoborcsoport lebontásától való félelem körvonalazódott a köztudatban – emelte ki a művészettörténész. Fadrusz nagyszabású köztéri szoborcsoportjának 1902-es felavatása Kolozsvár olyan mérvű és jellegű ünnepe volt, amely maradandó nyomot hagyott elődeink emlékeiben. A mai napon új történelmi körülmények között, más politikai hangsúlyokkal, de megismétlődik ez az ünnep, amely mindannyiunké, hiszen a szoborcsoport a városé – hangsúlyozta Murádin Jenő. A művészettörténész elmondta: elismeréssel adózik a műemléket felújító Kolozsi Tibor szobrászművész-restaurátornak, aki hatalmas munkát végzett egy egyébként útépítésre szakosodott céggel. Kolozsi Tibor meglepve fedezte fel az aranyozás nyomait a király homlokát övező cserfakoszorún, majd Murádin Jenő javaslatára megtekintette a képzőművészeti múzeumban őrzött, gipszből készült, patinázott Mátyás-fejet, amelyet Fadrusz készített, és aranyfüst lemezekkel vonta be a koszorút, amely immár ismét régi pompájában díszeleghet a nagy reneszánsz uralkodó fején, az újdonság varázsával is szolgálva a mai szemlélőnek.
A szoborrombolások, elmozdítások ideje lejárt, mi több, a művészettörténetírás historizmussal szembeni ellenérzése is átértékelődött, Kolozsvár reprezentatív köztéri szobra, emblematikus jelképe pedig ismét régi pompájában uralja a város főterét – tette hozzá a művészettörténész.
Történelemtudatot erősít a szoborcsoport ünneplése
Remélhetőleg jelentős esemény helyszíne lesz Kolozsvár a mai napon. A felújított szoborcsoport avatása és az egész napos ünnepi rendezvénysorozat jó alkalmat kínál történelmi tudatunk megerősítésére. Ebben a tudatban méltó helyet kell kapnia nagy magyar királyunk alakjának, akárcsak Kolozsvár történelmi szerepének, amely a maga során az erdélyi tudat egyik tartóoszlopának tekinthető – összegezte Egyed Ákos történész.
Mint elmondta, a közös történelmi értékek kölcsönös tisztelete várhatóan körvonalazódik az ünnepi beszédek során. Kiemelte: a történelmi tudatok – hiszen különböző tudatok léteznek és élnek – tisztántartása, a zavarok oszlatása nagyon fontos, és jelentősége nem eléggé hangsúlyozható az együttélésben és az identitásélmény megélésében egyaránt.
Üdvözlendő és reménykeltő a szoborcsoport sikeres felújításának ünneplése: már az a tény, hogy az emlék megújultan a helyén áll, igen fontos alakítója a történelmi tudatnak, és megfelelő hangsúlyt kölcsönözhet a „kolozsváriasságnak" – vélekedett Egyed Ákos.
Kovács Zsolt művészettörténész kiemelte: rendkívüli előrelépésnek tekinthető, hogy a Mátyás-szoborcsoport restaurálása sikeresen lezárult: az elmúlt évtizedekben nem volt egyértelmű, hogy a felújítás egyáltalán megvalósulhat, tekintve, hogy nem is olyan régen még a emlék elköltöztetésének, elmozdításának veszélyétől retteghettünk. Másrészt, a restaurálással, amely remélhetőleg biztosította azt, hogy Kolozsvár főterének büszkesége hosszú évtizedekig megfelelő állapotban maradhasson, nemcsak a köztudatban élő, „igazságos" Mátyás, hanem azon uralkodó emlékének is adózunk, aki a reneszánsz történetének meghatározó szereplője, aki a korszak kutatói szerint kiemelt szerepet játszott a reneszánsz művészet és kultúra Alpokon túli elterjedésében – magyarázta Kovács Zsolt. Emlékeztetett arra is, hogy Mátyás király volt az, aki a régió első jelentős humanista könyvtárát létrehozta, amely a maga során meghatározó részét képezi a magyar művelődéstörténetnek.
A szoborcsoport felújítását támogató két állam magasrangú képviselőinek részvételében megrendezett avatási ünnepség egyértelműen jelzi Magyarország és Románia politikai kapcsolatainak rendeződését, a felismerést, hogy közös dolgainkért közösen kell cselekednünk – vélekedett Kovács Zsolt.
Lezárul a felújítás körüli évtizedes huzavona
A szobor felújításának gondolata már évekkel ezelőtt megfogalmazódott a város magyarságában. A helyi értelmiség – gondolok itt Kántor Lajosra, Kötő Józsefre, az EMKE-körül csoportosulókra stb. – már többször felvetette a restaurálási munkálatok szükségességét. Az 1989-es rendszerváltást követő Funar-korszakban semmilyen karbantartási munkálatot nem végezhettek a szakemberek, bár már akkor is időszerű lett volna. Ha jól számolok, közel tízéves időszak végére tehetünk ma pontot.
Az RMDSZ érdeme, hogy belobbizta a magyar–román közös kormányülések napirendi pontjai közé azt, hogy a szoborcsoportot fel kell újítani, és hogy ennek költségeit közösen állja a magyar és a román fél. A restauráláshoz szükséges dokumentáció összeállítási költségeit a kolozsvári önkormányzat vállalta. A restaurálási munkák során ért egy-két meglepetés. Amikor szétbontottuk a szobrot, akkor mérhettük fel igazán, hogy milyen állapotban volt. Most már hosszú ideig nem kell majd hozzányúlni.
A kivitelezők is büszkék lehetnek a munkájukra: méltó módon újították fel az erdélyi magyar közösség eme jelentős szimbólumát. Remélem, mindezt ugyanígy látja a város román közössége is. Mivel a hóstátiak kórusa az 1902-es avatáson is énekelt, ezért most is felkértük őket. Nagyon boldog vagyok, hogy eljutottunk idáig, és a magyarországi politikusok is elfogadták az április 2-i dátumot avatási időpontként. Hosszú idő eltelt már a tavaly november végi műszaki átadás óta. A kolozsvári magyarság már többször jelezte, hogy minél hamarabb meg kellene tartani a hivatalos átadást is. Mind a kolozsvári önkormányzat, mind a román kulturális minisztérium megtette a kötelességét ebben az ügyben – nyilatkozta László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke.
A Mátyás király-szoborcsoport felújításával rég várt és nagy elmaradást törleszt a román állam, azaz valamennyi illetékes hatóság. A szobor állapotának romlása miatt a felújítás halaszthatatlanná vált. A Kolozsi Tibor művész által vezetett csoport szenzációs munkát végzett, rendkívül gyorsan. Ha eddig a lakosok csalódottak voltak az avatás időpontja körüli huzavona miatt, akkor a mai nap ezt helyrehozza. Reménykedjünk, hogy a más városból ide látogatók számára is örök emlék marad a felújított szoborcsoport átadásának napja. Mind a hivatalos személyiségek, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett egész napos programok ezt a célt szolgálják – mondta lapunknak Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közép-erdélyi régióelnöke.
Korabeli kuriózumok a Röser Antikváriumban
Három, magángyűjteményből származó ritkaság tekinthető meg csak ma, a Mátyás-szoborcsoport hivatalos újraavatása alkalmából, a Röser könyvesboltban. Az egyik vaskos kötet azt a jegyzőkönyvet tartalmazza, amelyet 1896. május 17-én Kolozsvár szabad királyi városának törvényhatósága által a Redutban megtartott, millenniumi ünnepi közgyűlésén vettek fel.
A másik keménykötésű kiadvány egy Márki Sándor történészprofesszor által szerkesztett, és a szobor felavatásakor 1902-ben megjelentetett Mátyás király emlékkönyv, amely azokat az igazságos király korából származó leleteket, történelmi emléktárgyakat veszi számba, amelyek az Erdélyi Múzeum-Egylet birtokába kerültek. A harmadik érdekesség pedig egy kerek kitűző, amit a Mátyás-szoborcsoport leleplezésének ünnepségén hordott a mellén annak büszke viselője.
*
A felújított Mátyás-szoborcsoport újraavató ünnepsége 14 órakor kezdődik Kolozsvár Főterén: Sorin Apostu és László Attila önkormányzati vezetők köszöntője után ünnepi beszédet mond Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke.
A magyar kormány részéről felszólal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője és Szőcs Géza államtitkár. Részt vesz az átadáson Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is.
Beszédet mond továbbá Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői áldást mondanak a szoboravatón, az ünnepi program során fellép a hóstáti kórus, és reneszánsz táncokat ad elő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tánckara. Az ünnepséget koszorúzás zárja. Ezzel párhuzamosan az EMNT is ünnepi műsort szervez több kolozsvári civil szervezet bevonásával Vivat Matthias címmel.
|
