|
EP-ALELNÖK
Kettős állampolgárság: kivételeztek Tőkéssel
Népszabadság, 2011. március 16.
Megtartották az első állampolgársági eskütételeket Erdélyben az egyszerűsített honosítási törvény alapján. Elsőként hétfőn Csíkszeredában tizenkét új magyar állampolgár tett fogadalmat a csíkszeredai konzulátuson szervezett zártkörű rendezvényen.
– Ajánlom, minden magyarnak, aki még nem magyar állampolgár, hogy tapasztalja meg ezt az érzést, amit most én érzek – mondta az eskütétel után a nyolcvannégy éves Szabó Ibolya. Rajta kívül mind össze ketten vállalták a nyilvánosságot, köztük Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Szilágyi Árpád egykori politikai fogoly már volt magyar állampolgár 1940–44-ben. – Akkor nem tudtam akkora jelentőséget tulajdonítani a magyar állampolgárságnak, mint most. Valahogy úgy érzem, hogy ez életemnek egy nagyon fontos dátuma, és remélem, hogy eleget tudok tenni az elvárásoknak. Igyekszem képességeimhez mérten minden tőlem telhetőt megtenni a magyar nemzet felemelkedéséért és Magyarország szebb jövőjéért – mondta az idős férfi, aki tegnapig „csak" kettős, román–amerikai állampolgár volt.
Kedden Csíkszeredában esküt tett a három székely megye tanácselnöke is: Borboly Csaba, Lokodi Edit és Tamás Sándor. Hétfőn Kolozsvárott Semjén Zsolt kormányfőhelyettes jelenlétében tette le az állampolgársági esküt az erdélyi jobboldalhoz közelálló Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) vezetősége, valamint Tőkés László. A nemzetpolitikai államtitkárságra hivatkozó Távirati Iroda közlése szerint „a nemzeti ünnephez kapcsolódva (...) az egyszerűsített honosítás első kérelmezői" tesznek állampolgársági esküt. Kolozsvári viszonylatban ez csak a MIT-vezetőkre érvényes, akik január 5-én kérték honosításukat. Ellenben Tőkés László alig több mint egy hónapja, január 26-án adta be a kérelmét. A kivételezést többen kifogásolták Erdélyben, a blogoszférában és a Facebook közösségi portálon is.
Székely autonómia a Teremtőtől?
- A lehető leghatározottabban üzenjük Orbán Viktornak, hogy az ország neve, amelyet vezetnie kell, Magyarország, és ha lehet, azt mérlegelje, mit szeretne a Teremtő Magyarországon - fogalmazott Crin Antonescu liberális (PNL) elnök. A kifogásolt nyilatkozat szombaton hangzott el Marosvásárhelyen, amikor Kövér László átvette a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron-díjat. A helyi sajtó szerint az Országgyűlés elnöke beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, „amely megfelel a Teremtő akaratának".
Eredeti programja szerint Kövér László Kézdivásárhelyen fejezte volna be négynapos erdélyi útját. A látogatást azonban lemondta, miután a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) őrizetbe vette a házigazda polgármestert. A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megválasztott Rácz Károlyt tetten érték, amint kenőpénzt fogadott el egy üzletembertől.
Koszorúzott a szlovák miniszterelnök-helyettes is
Szlovákiában az elmúlt napokban mintegy kétszáz, magyarok lakta településen helyezték el a megemlékezés virágait a magyar forradalom és szabadságharc emlékhelyeinél. Pozsonyban a Petőfi-szobornál tegnap délután Prőhle Gergely, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára mondott ünnepi beszédet.
Délben Rudolf Chmel, Szlovákia miniszterelnök-helyettese több szlovák értelmiségivel közösen koszorúzott. A révkomáromi Klapka-szobornál Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke elevenítette fel a dicső és tragikus történelmi eseményeket. A kelet-szlovákiai Rozsnyón, Kossuth Lajos szobránál Bugár Béla, a Híd párt vezetője ugyancsak kedden emlékezett azokra a magyar és más nemzetiségű hősökre, akik már több mint másfél évszázada felismerték, hogy nincs nemzeti szabadság világszabadság nélkül. Kassán hétfőn rendeztek emlékünnepséget.
Tőkés László is letette az állampolgársági esküt
MTI, 2011. március 15.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke is letette hétfőn az állampolgársági esküt Kolozsváron a frissen magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek csoportjával együtt.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Wetzel Tamás, a könnyített honosításért felelős miniszteri biztos és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár jelenlétében rendezett ünnepségen ugyancsak esküt tett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) központi szervezőcsapata is, így Sándor Krisztina, a MIT elnöke, valamint Bozsó Imre Lehel, Vadász-Szatmári Huba és Tőkés Lehel, a MIT alelnökei.
Csíkszeredában délelőtt rendeztek eskütételi ünnepséget, amelyen vendégként jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A frissen magyar állampolgárságot szerzettek között volt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Kedden további ünnepélyes eskütétel lesz Csíkszeredában, ezen meghívott vendégként lesz jelen Semjén Zsolt is.
Alkotmányos garancia a határon túli magyarság védelmére
Erdélyi Napló, 2011. március 16. – Makkay József
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke az RMDSZ zuhanórepüléséről, a magyar-magyar párbeszédről, az anyaország védőhatalmi státusáról és a kereszténység szerepéről az Európai Unióban.
– A nemrég lezajlott RMDSZ-kongresszusra önt nem hívták meg, noha 2009-ben az Összefogás Listáján, RMDSZ-színekben jutott be az Európai Parlamentbe. A kongresszuson a leköszönő elnök, Markó Béla keményen bírálta az EMNT-ét, utódja, Kelemen Hunor később párbeszédet ajánlott. 2011-ben milyen a viszony Tőkés László és az RMDSZ között?
– Hogy elkerüljek mindenfajta személyeskedést vagy önérzeteskedést, a kérdést nem az RMDSZ hozzám való viszonyából közelíteném meg, hanem az RMDSZ általános magatartása felől. Nézzük, hogyan viszonyul az RMDSZ a Fidesz Magyar Polgári Szövetséghez, és személyesen Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Látnivaló, hogy az RMDSZ magatartásában nagy baj van. Jól kijön a román versenypártokkal, ünnepelteti magát Emil Boc-cal, Crin Antonescuval, Victor Ponta szociáldemokrata pártelnökkel. Miközben felvonul az egész levitézlett szoclib képviselet, ők csak a fideszes Pelczné Gáll Ildikót hurrogják le, neki mondják azt, hogy ne szóljon bele az erdélyi magyarok politikájába.
Kiderül: ők mindig függetlenek voltak, és nem tűrték, hogy kívülről diktáljanak nekik, miközben minden elképzelhető tisztátalan román és magyar politikai erővel összeszűrték a levet. Innen kell megítélni, hogy hozzám és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz hogyan viszonyul az RMDSZ, vagy miként tekint a még meg sem lévő Erdélyi Magyar Néppártra? Bármit mondhat Kelemen Hunor, ez az általános viszonyulás nagy kételyeket ébreszt az emberben. Tény, hogy nagyon rászorulnak arra, hogy rendezzék viszonyukat az EMNT-vel, ezért ha fogcsikorgatva is, de belátják: valamit tenniük kell. Ezzel a kényszerhelyzettel magyarázható Kelemen Hunor békülékeny magatartása.
– Az RMDSZ új elnöke az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot szeretné újjáéleszteni. Újra indulhat-e egy ilyen körülmények között a párbeszéd?
– A kongresszus után telefonon felhívtam Kelemen Hunort és jókívánságaimat fejeztem ki neki. A politikusok nem önérzeteskedhetnek, pláne nem tehetik ezt a magyarság bőrére. Amint már utaltam erre, az RMDSZ részéről megegyezési kényszerhelyzet áll fenn. Az EMNT-nek és nekem is az a meggyőződésünk, hogy együttműködésre vagyunk ítélve. Erről egyetértés alakult ki Brüsszelben, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett tanácskozásán. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy egymással tusakodjunk, egymással viaskodjunk: jó volna, ha a másik fél is így gondolkodna.
Látni való azonban, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon csak addig működött a párbeszéd, amíg az RMDSZ erre rászorult. Magyarán csak az EP-választások idejére sikerült működésbe hozni a párbeszéd intézményét. Utána megnyugodtak, hogy a választásokon az RMDSZ nem vallott kudarcot, igaz, nagymértékben az EMNT-nek is köszönhetően. Ezt követően már elfeledkeztek az erdélyi magyar összefogásról. Zuhanórepülésében az RMDSZ még mélyebbre süllyedt, és ezt volt hivatott elfedni a kongresszusi feszticizmus. Ma még inkább rákényszerülnek az egyezkedésre, ugyanakkor azt is látni, miként sorakoznak fel a Fidesszel szemben. Mindez azt mutatja, hogy saját kárukra és a magyar közösség kárára is képesek további baklövéseket elkövetni.
– A 2012-es választások kopogtatnak az ajtón. Az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményező testülete teljes gőzzel hozzálátott a pártbejegyzéséhez szükséges aláírások összegyűjtéséhez, tehát indulni szeretnének a jövő évi választásokon. Az RMDSZ a parlamentből való kieséssel riogat, közben az is nyilvánvaló, hogy az EP- és a romániai parlamenti választásokon csak a közös lista lehet eredményes. Valamennyi fél részére kényszerré válik a megegyezés...
– Kézdivásárhelyen nyitottuk meg nemrég a helyi Demokrácia Központot, ahol közösségi fórumot is szerveztünk. Nagy meglepetésemre néhány tisztességes kételkedő ember még mindig azt firtatta, hogy miért szövetkeztünk 2009-ben az RMDSZ-szel. Türelmetlen és bántóan megfogalmazott felvetésére azt mondtam: önök közül ki vállalta volna azt, hogy az RMDSZ-szel való szembenállás következtében az erdélyi magyarok közül ne jusson be senki az Európai Parlamentbe?
Miben vétettem a magyar ügy ellen, hogy ott vagyok és Brüsszelben képviselem az autonómiát? És hellyel-közzel hárman képviseljük... Talán az sem volna tragédia, ha négy évre megszűnne a magyar parlamenti képviselet, ami tisztulást hozna maga után. Csakhogy ez olyan fegyvertény lenne az RMDSZ kezében, amit nem lehet vállalni. Valójában arról vagyok meggyőződve, hogy jobb ott lenni, mint kívül maradni. Ha ezt elfogadjuk egyik abszolút prioritásként, akkor együttműködésre vagyunk ítélve.
– Beszéljünk néhány gondolat erejéig a kormányzati szerepvállalásról. Az RMDSZ kormányzati részvételének sikerét a nemzeti oldalon sokan megkérdőjelezik: szüksége van az erdélyi magyarságnak arra, hogy képviselete mindig ott legyen a román kormányban, vagy annak holdudvarában?
– Nehéz azt megállapítani, hogy az RMDSZ politikai prostitúciója nélkül mi lenne ma iskoláinkban, művelődési házainkban, sajtónkban, vagy hogyan élnének a székelyföldi magyarok, és hogyan boldogulna a szórványvilág? Egy nagyon beszédes ellenérvet hoznék fel az RMDSZ sikerpropagandájára. Vegyük az egyházi iskolákat és az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatását: e hivalkodó politika ellenére, húsz évvel Ceauşescu halála után, sehol nem állunk. Néhány egyházi iskolát szemszúrásból visszaadtak, de ezek zsákban táncolnak.
Alkotmánymódosításkor azzal etették meg az erdélyi magyar választókat, hogy azért kell elmenni szavazni, mert lesz felekezeti oktatás. A mai napig nincs felekezeti oktatás! Egy ösztövér állami-egyházi vegyeskereskedésben mozgunk. Ennek megfelelően iskolaépületeinket úgy adták vissza, hogy visszabérelik számunkra, ami a lehető legrosszabb megoldás. Az állam kiskaput kínál, hogy a román törvényeket – amely nem szabályozza az egyházi oktatást –, látszatszerűen betartsuk. Az iskola, mint intézmény, és mint tulajdon sincs rendezve. A Mikó-kollégiummal, a zilahi református Wesselényi-kollégiummal, az erzsébetvárosi vagy a máramarosszigeti iskoláinkkal ugyanez a helyzet: csúfolkodnak velünk, megvárják, amíg kipusztulunk. Alapvetően rossz irányba megy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása.
– Brüsszelben, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács ülését követően megtartott sajtóértekezleten ön azt mondta, hogy Magyarországtól védőhatalmi státust, az utódállamok többségi politikusaitól tárgyalást, az Európai Uniótól az autonómia-törekvések támogatását kéri. Hol tartunk jelenleg autonómia ügyben?
– Elvesztegettünk húsz évet, és ezért egyfelől a nacionalista, nemzeti-kommunista politika, a továbbélő titkosszolgálat tehető felelőssé, akik felőrölték, megosztották a magyarságot, beépültek sorainkba. Látom, hogy mi van az egyházamban! Ha az egyházamban ezt tapasztalom, mi lehet a politikai és a civil szférában? Ez a külső ok. A belső ok mi magunk vagyunk. Azzal áltattak bennünket és magukat egyes magyar politikusok, hogy a kis lépések opportunista politikájával nagy eredményt érünk el, és ráterelték a magyarságot az egyirányú útra.
Hivatalos magyar politikusaink többé vagy kevésbé minden országban belementek ebbe. Magyarország nem tudott támogatni: ott is a posztkommunista politizálás uralkodott el. Európa meg azt szereti, ha itt csend van. Fájó szívvel várom, hogy mit hoz az idei népszámlálás? Nagyvárad magyarsága az első és a tizedik pártkongresszus között 30 ezerrel csökkent. A meglévő magyarságnak ugyanakkor olyan rossz a korfája, hogy ha valami csoda nem történik, borítékolni lehet végzetes megapadásunkat. De hasonló a helyzet Erdély más részeiben is.
– Dél-Tirol autonómiatörekvését az mozdította előre, hogy Ausztria védőhatalmi státust gyakorolt egykori tartományának lakossága fölött. Mai körülmények között elvárható ez Magyarországtól?
– Egyelőre megelégszünk Magyarország nem hivatalos védhatalmi politikájával: ez már meglévőnek tekinthető. Természetesen az volna a jobb, hogyha ez valamilyen politikai egyezség formájában is alakot öltene. Ezt most az alkotmányozás rendjén kellene rögzíteni. Az túl gyenge megfogalmazás, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarságért. A felelősségvállalás jobb változat lenne, de ez is csupán frazeológiai szinten mozog. A politikai elköteleztetés erősebb formáját kellene alkotmányos módon megtalálni, mint ahogy a Lisszaboni Szerződésben már egy gyenge kisebbségvédelmi megfogalmazás is nagy eredménynek számít. A tavalyi két neves törvény, a trianoni emléktörvény és a magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvény feljogosít a reményre, hogy az elkezdődött folyamatban alkotmányos formát ölt a határon túliakkal szembeni anyaországi védőhatalmi státus.
– Az Európai Uniótól milyen segítségre számíthatunk?
– Erre a kérdésére nagyon nehéz választ adni. Gondoljunk a ciánügyben elért visszhangos eredményre. Elsöprő többséggel szavazta meg az Európai Parlament a ciántechnológiára vonatkozó tilalom ajánlását. Egyelőre úgy néz ki, hogy az illetékes biztos, és az Európai Bizottság semmibe veszi a kötelező erejű határozatot, és azt a tiltakozást, amit a világ globális elszennyeződése idején az egész világ követel, elvár Európától. Látni való, hogy mennyire erős, kőkemény ellenérdekek működnek: a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját sem mindenki írta alá. És az emberjogi keretegyezményt sem! Itt már a szavazatoknál keményebb érvek érvényesülnek.
Ezért fűztem hozzá az Európával szemben támasztott követelmények mellé, hogy le kell ülni a többségi nemzetek politikusaival, és kétfelől kell fúrni az alagutat. Itthon kell rákényszerítenünk a politikumot arra, hogy komolyan vegye követeléseinket, de ez nem fog menni ilyen kongresszusi light-menetben, a kormányban való részvételt öncélnak tekintő politizálással. Kacagnak rajtunk: még elélünk öt évig a kisebbségi törvény ígéretével. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumban megállapodtunk arról, hogy a kisebbségi törvénytervezet egy kiinduló pont: az RMDSZ urai közben úgy adják el a törvénytervezetet, mintha már itt volna a Kánaán. És akkor még hol állunk az autonómiától. Addig nincs mit beszélni európai segítségről, amíg mi magunk nem vívjuk meg saját harcainkat. Ezért tartom a KMAT összejövetelét rendkívül fontosnak: eddig a legreprezentatívabb formában és mértékben voltunk együtt, de a nagy hiányzó megint az RMDSZ. Hívtuk őket, de nem jöttek el. Mit mondjunk a kongresszusra, ha két napra rá ilyen hamis színben tűnik fel a párbeszédről szóló fogadkozás.
– Brüsszelben tárgyaltak a Lisszaboni Szerződés alapján elindítható állampolgársági kezdeményezésről is. Egymillió aláírást kellene összegyűjteni hét országból a székelyföldi autonómiatörekvések támogatására. Milyen hozománya lehet egy ilyen kezdeményezésnek?
– Ebben a témában két szintről beszélhetünk. Egyrészt az aláírások puszta megléte óriási siker volna, és a jelképes politizálás szintjén hordozna nagy üzenetet, sőt politikai fegyver lenne az aláírások puszta összegyűjtése is. Ugyanakkor a másik szinten ez még távolról sem jelenti azt, hogy ez a fontosnak mutatkozó politikai eszköz működni fog. Annyi gát van beépítve, olyan sok akadály áll útjában az állampolgársági kezdeményezés érvényesülésének, hogy csupán egy szép politikatörténeti eseménnyé minősülhet.
Még ha kedvező minden körülmény, és minden feltételnek eleget teszünk, sőt még ha egy parlamenti közvitán el is tudjuk fogadtatni az érveinket, akkor is azt mondhatja az Európai Bizottság, hogy nem indít törvénykezdeményezést. Ez jogában áll. Mégis el kell indítani a kezdeményezést optimizmussal: tegyük meg azt, ami rajtunk múlik, és a többit bízzuk a Jóistenre. Tudni kell azonban, hogy az állampolgári kezdeményezés ügye kockázatos pálya, eleve el lehet rontani. Óva intem azokat, akik egyeztetés nélkül előre sietnek, és szeretetre méltó voluntarizmust gyakorolnak: egy rosszul megfogalmazott, az európai országokban kételyeket ébresztő kezdeményezés eleve kudarcra van ítélve. Fokozott mértékben szükséges az, hogy a KMAT tagjai, a magyar közösségek egyeztessenek, és a közösségi politikai bölcsesség útján járjunk. Az aláírásokhoz szükséges hét országból öt itt van a Kárpát-medencében.
– EP-alelnökként az utóbbi időben sokat foglalkozott az Európán kívüli országok keresztényüldözésével. Ha az Európai Unióban nem is üldözik a keresztényeket, látni kell, hogy minden lehetséges módon igyekeznek őket marginalizálni. Példa erre az Unió idei, 2011-es naptára, amiből szándékosan kihagyták a keresztény ünnepeket. Milyen jövője van a kereszténységnek az Európai Unióban?
– Ma Nyugat-Európában nagyfokú képmutatás mutatkozik ezen a téren. Az emberi jogokat elvi szinten védi kiemelten az Európai Unió: ha egy homoszexuális vagy egy fogyatékos embert bármilyen bántódás ér, nagy valószínűséggel nyilatkozat lesz belőle, és tiltakozást vált ki. Ezzel szemben a kereszténység ellen kollektív módon elkövetett visszaélés, hátrányos megkülönböztetés legtöbbször nem éri el az európai törvénykészítők ingerküszöbét. Ha a koptoknak patakban folyik a vére, ez önmagában nem háborítja fel a liberális vagy szocialista képviselőket annyira, mint ha a hamburgi utcán elakasztanak egy mohamedán bevándorlót. Az Európai Parlamentnek kifejezetten van egy keresztényellenes, vagy a kereszténység iránt érzéketlen szárnya. A másik oldalhoz képest ez általában többséget képvisel.
Hasonló a helyzet az Európai Bizottságban is. Január 31-én ülésezett Catherine Ashton asszony vezetésével a Külügyi Tanács: hiába szorgalmazták többen is az üldözött keresztények védelmét, a konkrét döntést elhalasztották. A támogatók egy része jó esetben azt mondta, hogy együtt ítéljük el a mohamedánok és más vallások üldözését. Ha világviszonylatban az üldözöttek 75 százaléka keresztény, és vér folyik az alexandriai utcákon, vagy szitává lövik az egyetlen iszlám országbeli keresztény minisztert, Shabhaz Bhattit Pakisztánban, aki egyébként közel állt hozzám, akkor mire várunk? Ha ezt még mindig partikuláris emberjogi kérdésként kezelik, akkor felteszem a kérdést: hogyan állunk a kereszténység védelmével Krisztus után 2000 esztendővel? 2011-ben Krisztus követői még mindig szabad prédává válhatnak, mint az őskereszténység idejében?
ROMÁNIA
Antonescu besokallt az autonómia miatt
MTI, 2011. március 15.
A román ellenzéki liberálisok bírálják Kövér Lászlónak, a magyar parlament elnökének marosvásárhelyi beszédét, amelyben az Országgyűlés elnöke Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin Antonescu tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen.
Crin Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért „elfogadhatatlanok".
Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.
Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy „Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".
A liberális politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok, „Traian Băsescu államfővel az élen hallgatnak, mint a csuka", miközben megmondják magas rangú vezető magyar politikusok, hogyan kell felosztani Románia területét – mondta Antonescu.
Geoană: A magyar parlament elnökének nyilatkozatai barátságtalanok
Mediafax / nyugatijelen.com, 2011. március 15.
Mircea Geoană, a Szenátus elnöke szerint „szerencsétlenek és barátságtalanok" voltak a magyar Országgyűlés elnökének székelyföldi autonómiával kapcsolatos nyilatkozatai, véleménye szerint a bukaresti kormánynak nem szabadna hallgatnia ez ügyben.
„Szenátorként, a Román Szenátus elnökeként, de főként diplomataként úgy értékelem, szerencsétlenek ls barátságtalanok voltak a magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak szombati, marosvásárhelyi nyilatkozatai. Véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokat veszélyeztető feszültséget és konfliktust okozók, ha egy magas rangú magyar hivatalosság azt nyilatkozza: „Magyarország támogatja a székelyek autonómiaigényét", az autonómia „jogos" és egy „törvényes, korrekt és modern" követelés – állítja Geoană.
A szenátus elnökeként felhívom magyar kollégám figyelmét, hogy jogi, közigazgatási és politikai szempontból „Székelyföld" nem létezik. Minden olyan nyilatkozat, amely egy ilyen egység autonómiájának támogatásáról szól, alkotmányellenes, és bátorítja azokat a törvénytelen akciókat, amelyek megkérdőjelezik a román állam egységét. Következtetésképpen, nem értem ezt a nyilatkozatot, érvénytelen és ártalmas a két ország jó kapcsolata szempontjából. Annál is nehezebb megérteni, mivel a romániai magyarság képviselői kiemelt bánásmódban részesülnek, 1997 óta majdnem minden kormánynak a tagjai voltak – állítja Geoană. Véleménye szerint a bukaresti hatóságok hallgatása ez ügyben megbocsáthatatlan és megengedhetetlen.
Nem lehet, hogy a román hatóságok ne válaszoljanak arra, ahogy egy magas rangú magyar hivatalosság eredeti és alkalmatlan módon értelmezi a Románia és Magyarország közötti valóságot, viszonyt. Mivel Kövér László úr jelentős képviselője Magyarországnak, nagyon fontos, hogy a kormány a Külügyminisztériumon keresztül kérje fel a budapesti hatóságokat, tisztázzák a következő kérdéseket: 1. Mit ért Magyarország „Székelyföldön"? 2. Mit ért Magyarország ennek „autonómiáján", ha ez nem is létezik, mivel a román állam területének egy részének politikai autonómiája alkotmányellenes az Alkotmány 1-es cikkelye szerint, amely még népszavazással sem módosítható? 3. Milyen akciókkal készül Magyarország „támogatni" ezt az autonómiát?" – fejtette ki Geoană.
Hozzátette: reméli továbbra is a felelősség jellemzi majd a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokat , a két állam hivatalosságainak akcióit.
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szombaton este Marosvásárhelyen, ahol átvette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gábor Áron-díját, kijelentette: a magyar állam támogatja az autonómiatörekvést, és az, amit az SZNT akar, „törvényes, korrekt és modern", „a nemzet jövője és Isten parancsa".
A budapesti Országgyűlés elnöke elmondta, az autonómiatörekvés morális szempontból is megalapozott, „megfelel a Teremtő és az emberek akaratának", és a magyaroknak bízniuk kell „a nemzetpolitika sikerében".
„Bízunk az erőnkben, csak a jogainkat kérjük, amelyek természetes módon kijárnak nekünk" – mondta még Kövér, hangsúlyozva, a kapott díjat nem úgy tekinti, mint érdemei elismerésének jelét, hanem „jövőre szóló útmutatóként" értékeli.
Elítélte Kelemen Hunor és Tőkés László az Avram Iancu-bábu akasztását
Transindex, 2011. március 16.
Elítélte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT elnök, az Európai Parlament alelnöke az Új Magyar Gárda Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalj Székely Szakasza vezetőjének, Csibi Barnának magánakcióját, aki gárdista egyenruhában tegnapelőtt "kivégezte" Avram Iancut, a román felkelők vezetőjét mintázó bábut.
Tőkés László kijelentette, ez a stílus az arab országokra jellemző. Hangsúlyozta, a magyarság nem mások ellenében ünnepel március 15-én.
Kelemen Hunornak nem volt tudomása a történtekről, azonban hangsúlyozta, amennyiben ez valóban megtörtént, úgy sajnálatosnak tartja az esetet.
Az ügyet jelenleg a Hargita megyei csendőrség vizsgálja ki, amely értesíti a Gyermekvédelmi Hatóságot is, mivel az "akasztást" gyermekek is végignézték. (realitatea)
ERDÉLY
Elkezdődött a nemzetegyesítés
Krónika, 2011. március 15.
Letették az esküt az egyszerűsített honosítás első kérelmezői Csíkszeredában és Kolozsváron. A Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusán tegnap tizenkét személy ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot, az eskü-, illetve fogadalomtétel meghívott vendégei között jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Füzes Oszkár, Magyarország romániai nagykövete is. A frissen magyar állampolgárságot szerzettek között volt Csíkszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, Kolozsvárott pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata.
Az első magyar állampolgársági eskütétel nem volt nyilvános, keretében kapta meg a honosítási okiratot Csíkszeredában a 80 éves Szabó Ibolya is, aki néhány héttel ezelőtt egy olyan fényképre bukkant, amely őt ábrázolta 10 évesen, illetve egy magyar katonát, akiről később kiderült, a korábban Csíkszeredába kihelyezett konzul, Böhm Dávid nagytatája volt. „Minden magyar ajkúnak – függetlenül attól, hogy van-e állampolgársága, vagy nincs – azt üzenem, hogy ez csodálatos érzés" – mondta Ibolya néni az eskütételt követően.
Tegnap délelőtt lett másodjára magyar állampolgár Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. „Számomra ez egy örömünnep. 1940–1945 között még nem tudtam felmérni, mi a jelentősége annak, hogy magyar állampolgár vagyok, ma már tudom, érzem" – nyilatkozta Szilágyi.
Szász Jenő, az MPP elnöke úgy nyilatkozott, az eskütételt követően úgy érezte, hogy másodszor született meg. „Hasonlóképp érezheti magát az a sportoló, aki célba ér. Én azt gondolom, megért minden erőfeszítést" – hangsúlyozta.
Kövér: történelmi pillanatokat élünk
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség.
A házelnök szerint ez az ünnepélyes rendezvény egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt viszont új fejezetet nyit. „A választások nyomán alakult parlament elfogadta a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amellyel szimbolikusan, erkölcsi-politikai értelemben lezárta a Trianon óta eltelt kilencven esztendőt" – emlékeztetett Kövér László.
Szerinte ezáltal a magyarság a jövő felé tekinthet, így nem kell jóvátehetetlen tragédiaként megélnie azt, ami 1920-ban történt. „Inkább abból merítsünk erőt, hogy azóta is megmaradtunk, azóta is együvé tartozunk, a megváltozott körülmények között most már képesek vagyunk összeadni erőinket" – mondta.
Az új korszak részének nevezte a honosítási törvény elfogadását is, akárcsak azt, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni, hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett – tette hozzá –, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget visel azok iránt a magyar közösségek iránt, amelyeket a történelem elszakított a magyar államtól.
Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul ünnepélyes, felemelő eseményként értékelte az első „külhoni eskütételt". Az eddig benyújtott állampolgársági kérelmekkel kapcsolatosan a főkonzul elmondta, amint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feldolgozza a kérelmeket és visszaküldi Csíkszeredába, igyekeznek minél hamarabb megszervezni az eskütételeket. Ma további eskütételekre kerül sor Csíkszeredában, ezeken egyebek közt részt vesz Semjén Zsolt kormányfőhelyettes is.
Ünnepélyes eskütétel Kolozsváron is
„Valóban történelmi pillanatokat élünk, most már nemcsak kultúrnemzet vagyunk, hanem közjogi értelemben is összetartozunk" – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a kolozsvári főkonzulátuson, ahol ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata.
Tőkés László a sajtó konzulátus előtt várakozó képviselőinek bemutatta a Magyar Köztársaság által kiállított, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Semjén Zsolt közölte, az igazolvány semmiben sem különbözik bármelyik magyar állampolgár személyazonossági iratától, „nincs többé belföldi meg külföldi magyar".
Tőkés László is élete egyik legemlékezetesebb napjaként élte meg az eskütételt. Mint mondta, a kedvezményes honosítással megvalósul a '48-as forradalom kiáltványának 12. pontja, azaz Magyarország uniója Erdéllyel, és mindez úgy, hogy nem sérültek a jelenlegi államhatárok. „Köszönjük a magyar kormánynak, hogy helyrehozta a 2004. december 5-i katasztrófát, amikor elbukott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás.
A határok tiszteletben tartása mellett, de közjogilag egyesült a nemzet" – nyilatkozta Tőkés László. Az Európa Parlament alelnöke hozzáfűzte, a kedvezményes honosítással a magyar kormány a trianoni békeszerződés okozta sebeket is gyógyítja. Tőkés Lászlón kívül tegnap mintegy negyvenen tették le a magyar állampolgársági esküt a kolozsvári főkonzulátuson.
Állampolgársági iroda nyílt Székelyudvarhelyen
Állampolgársági irodát nyitott Székelyudvarhelyen tegnap a Magyar Polgári Párt (MPP). Az irodaavató díszvendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. Az egyszerűsített honosítást kérelmezőknek tájékoztatást nyújtó irodahálózat kiépítését februárban kezdte el az MPP, eddig tíz településen működtetnek ilyen hivatalt – számolt be a megnyitón Orbán Balázs ügyvezető elnök. Szász Jenő MPP-elnök kifejtette, a polgári párt kötelességének érezte, hogy útjára indítsa a szolgáltatást, amely segít az állampolgársági törvény beteljesítésében. Kövér László pozitívan értékelte, hogy bár nem egy hivatalos kapcsolat alapján jött létre az iroda, a polgáriak tenni kívánnak azért, hogy minél több ember igényelhesse a magyar állampolgárságot. Az ünnepélyes irodaavatón jelen volt Albert Levente, az állampolgársági irodák koordinátora is. A székelyudvarhelyi állampolgársági iroda két alkalmazottal működik a Kossuth utca 20. szám alatt.
Kövér: a határon túliak is delegáljanak képviselőket
Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnapi műsorában a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban azt mondta: számára szimpatikusabb megoldás lenne, ha saját képviselőket delegálnának a magyar parlamentbe. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a két alternatíva közül, miszerint vagy csak pártlistára adhassanak le voksot azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, vagy saját képviselőket delegáljanak, neki az utóbbi a szimpatikusabb.
Ezzel a módszerrel nem „engednék be" a magyar belpolitikába a nem magyarországi lakhellyel rendelkező külhoni magyarokat – tette hozzá. Kifejtette: mindkét elképzelés mellett és ellen vannak komoly érvek, de az első, a listás szavazásról szóló verzió azt a látszatot keltené, mintha a kormányoldalnak az lenne a fontos, hogy a magyar belpolitikát a határon túl élő magyarok szavazataival döntsék el. A második elképzelésben számára az a szimpatikus, hogy a közösségek a maguk sajátos képviseletét tudnák megteremteni a magyar parlamentben. Kövér László kiemelte: az új alkotmányban megszűnik a diszkrimináció, hogy aki nem rendelkezik állandó lakhellyel Magyarországon, azt kirekesztik a választójogból. Ezt a passzust eltörli az alkotmány, és ez automatikusan azt jelenti: akinek nincs állandó lakhelye Magyarországon, de magyar állampolgár, részt vehet majd valamilyen formában magyar választásokon.
Kolozsvári eskütétel: félszázan lettek magyar állampolgárok
Szabadság, 2011. március 15. – ZAY ÉVA
„Értelmet nyertek a szavak: minden magyar felelős minden magyarért"
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes jelenlé¬tében zajlottak tegnap a kolozsvári magyar főkonzulátuson az első állampolgársági eskütételek az egyszerűsített honosítási eljárás január 3-i rajtját követően. Adatvédelmi megfontolásokból az esemény zárt ajtók mögött történt, de több személy is vállalta a sajtónyilvánosságot, így például Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, továbbá Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismerten: Tusványos) szervezőcsapatával együtt tette le az állampolgársági fogadalmat. Az ünnepélyes mozzanatot követően Semjén Zsolt a magyar küldöttség kíséretében megkoszorúzta Márton Áron püspök szobrát. Az eseményeket lezáró állófogadáson a miniszterelnök-helyettes kiosztotta a magyar állami elismerésben részesült erdélyi személyiségek kitüntetéseit.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eskütételt követően kiemelte: immár értelmet nyertek a kolozsvári születésű Szabó Dezső szavai, miszerint „minden magyar felelős minden magyarért", majd az átélt esemény történelmi jelentőségét hangsúlyozta. Mint elmondta, mindmáig mintegy ötvenezren nyújtották be a magyar állampolgárság könnyített megszerzésére irányuló kérelmet. A felsorakozott új magyar nemzet- és polgártársak mellett Semjén köszöntötte mindazokat a magyar állampolgárokat is, akik a maguk során Gyulán román állampolgársági igénylést nyújtottak be, hangsúlyozva: a magyar állampolgársági törvény a román mintát követi. A magyar nyelvet, kultúrát és magyar identitást felvállaló, határokon kívül élő magyarság immár nemcsak kulturális, hanem közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává válhat, amely Szent István kora óta létezik – emelte ki a politikus.
– Életem egyik legemlékezetesebb ünnepe a mai – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök, az EP alelnöke az eskütételt követően. A magyar állampolgársági törvényt az 1848–49-es szabadságharc tizenkettedik pontjának szellemében hozták meg: immár érvényesülhet a magyarok Európával való uniója, és a magyar közösségek Európán belüli egyesülése is, az államok szuveranitása és országhatáraik tiszteletben tartása mellett – hangsúlyozta Tőkés László, köszönetet mondva a magyar kormánynak a trianoni békediktátum ütötte sebek, illetve a rosszemlékű, 2004. december 5-i népszavazás okozta csalódás orvoslásáért, a szétszakadt nemzetrészek ily módon történő egységesítéséért.
– Felemelő érzés volt megélni ezt a felhőtlenül boldog napot, hiszen történelmi igazságtétel, hogy immár közjogilag is magyarnak tekinthetjük magunkat – mondta el lapunknak Sándor Krisztina MIT elnök, kiemelve: az állampolgársági esküt letevő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor több mint húsz fős csapata az első fiatalokból álló szervezet Erdélyben, amely megtette ezt a lépést. Hozzátette: szeretné, ha minél többen követnék példájukat.
Szilágyi Mátyás főkonzul lapunknak elmondta: Kolozsváron körülbelül ötvenen tették le az állampolgársági fogadalmat. Az eskütétel zártkörű volt, ugyanis az állampolgársági ügyintézés adatkezelést jelent, illetve az állampolgárság megszerzése, birtoklása is személyi adatnak tekinthető, így erre vonatkozó információk csak az adott személy beleegyezésével hozhatók nyilvánosságra – részletezte. Az első – ünnepélyes, ugyanakkor bensőséges hangulatban zajlott – fogadalomtételen a honosítási kérelmet január első hetében benyújtó polgárok, köztük ismert személyiségek vettek részt, akik a honosítási oklevél mellett egy úgynevezett személyi kártyát is kaptak, amely azonos az anyaországi polgártársakéval, természetesen a magyarországi lakcímet leszámítva – magyarázta a diplomata.
A honosított magyar állampolgárok az eskütétel során egy díszes, Szent Istvánt ábrázoló dossziéban kapják meg a honosítási okiratot, amelyen a kérelmező választása szerint születési helyként mindössze a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés, és zárójelben a jelenlegi, idegen nyelvű településnév. Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezést és zárójelben a mostanit tüntetik fel.
Érdemrendek erdélyi személyiségeknek
– Az egyszerűsített honosítást szentesítő fogadalomtétel sok évtizedes sérelmet, jogfosztást orvosol, a magyar nemzeti összetartozás első látványos bizonyítéka. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról való megemlékezés előestéjén a magyar állam kitüntetésekkel méltatja a társadalmi, kulturális, művészeti életben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeket – fogalmazott Szilágyi Mátyás az eskütételt követő ünnepélyes díjkiosztást felvezető beszédében. A magyar küldöttség tagjaként az eseményen jelen volt Wetzel Tamás miniszteri biztos és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője is.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az alábbi kitüntetéseket adta át: Magyar Köztársasági Érdemrendet Tisztikereszttel: dr. Kovács András művészettörténésznek, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanárának, az MTA külső tagjának; dr. Maros Dezső gépészmérnöknek, a Műszaki Egyetem tanárának, a Román Akadémia főkutatójának (akinek nevében felesége vette át az érdemrendet); Tőkés István nyugalmazott teológiaprofesszornak, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspök-helyettesének. Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott Lovagkereszttel: Nagy Pál irodalomtörténésznek, kritikusnak, szerkesztőnek; Mihály Ferencnek, a BBTE oktatójának, farestaurátornak; Murádin Lászlónak, a Román Akadémia főmunkatársának, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények nyugalmazott főszerkesztőjének; Sipos László festő-, és grafikusművésznek, a Romániai Képzőművészek Szövetsége tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott Ezüst Érdemkereszttel Emődi Tamás, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa.
Jogos jussukat kapták vissza
Honline.ro, 2011. március 15. – Takács Éva
Kövér László, a magyar parlament elnöke és Füzes Oszkár nagykövet jelenlétében Zsigmond Barna Pál főkonzul előtt tegnap Csíkszeredában letette az állampolgársági esküt az első tizenkét személy, aki megkapta a magyar állampolgárságot.
Negyvenezer fölött van azoknak a száma, akik az elmúlt két és fél hónapban benyújtották kérésüket a magyar állampolgárság elnyeréséért. Tegnap a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusán tizenkét személy vehette át a honosítási okiratot és tette le az állampolgársági esküt. Az eseményen jelen volt Kövér László házelnök, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, valamint dr. Kelemen András elnöki tanácsadó is.
Kövér László, bár gyakran jár Erdélybe, házelnökként, hivatalosan most utazott első alkalommal ide. Amint mondta, meghatottan vett részt az ünnepségen, amelyen jogos jussukat kapták vissza a honosítottak, amit nagyszüleik, szüleik hagyományoztak rájuk.
Dr. Kelemen András az esemény kapcsán Adyt idézte: Minden Egész eltörött. „Most pont a fordítottja van: minden eltörött elindul egésszé válni" – mondta.
Az első honosított személyek között volt Szabó Ibolya is, akinek történetéről február elején beszámolt a Hargita Népe: kérelméhez csatolt, az 1940-es bevonuláskor készült fényképén Böhm Dávid konzul felismerte nagyapját, aki abban az időben a bevonuló katonák között volt. Ibolya néni meghatódva, ugyanakkor elégtétellel vette át a honosítási okiratot, és mint mondta, most tudja csak megbocsátani a magyarországiaknak azt a bizonyos december ötödikét. Az elmúlt héten Ibolya néni Magyarországra utazott, ahol filmet forgattak látogatásáról. Személyesen is megismerte ez alkalommal Böhm Dávid családját, ellátogatott Német József egykori magyar katona ozorai sírjához, ahol elszavalta azt a verset, amelyet 1940-ben, a közös fénykép készítésekor gyerekként elmondott.
Böhm Dávid konzul a fénykép történetének emberi oldalát tartja fontosnak: találkozott két család, akik az első pillanattól úgy közeledtek egymáshoz, mintha régóta ismernék egymást. Visszajött most Csíkszeredába, hogy a házelnök, a nagykövet és a főkonzul társaságában átadhassa a honosítási okiratot. Ibi néni múlt heti látogatásáról úgy vélekedik, hogy szimbolikus értelemben több dolog összefonódik, sok szép pillanatot élt meg mindkét család, és bízik benne, hogy a jövő is tartogat számukra szép találkozásokat. – Amikor átadtam az okiratot, legkevésbé konzulnak éreztem magam, inkább unokának. Amikor Székelyföldre jövök, hazajövök. Lett egy családom Székelyföldön – mondta Böhm Dávid.
Az elsőként honosított személyek között volt Szilágyi Árpád volt politikai fogoly és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Balogh György konzul elmondta, hogy letette az esküt egy fiatal házaspár is, akik Angliában dolgoznak ugyan, de amikor megtudták, hogy március 14-én átvehetik a honosítási okiratot, azonnal repülőjegyet vettek és Csíkszeredába utaztak.
Ma Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében ismét eskütételre és újabb honosítási okiratok átadására kerül sor a csíkszeredai főkonzulátuson.
MÁRCIUS 15. – A székely zászlóval ünnepeltek Csíkszeredában
Transindex, 2011. március 16. – B.D.T., K.M.
Kézdivásárhelyen az MPP központi ünnepségének elmaradása nem zavarta a felvonulást, Kolozsváron idén végre elmaradtak az incidensek.
Bár gyakorlatilag utolsó pillanatban is változott a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepség meghívott szónokainak listája, illetve a DNA által pénteken letartóztatott Rácz Károly polgármester személyében hiányzott a házigazda is, a helyiek által megszokott módon, zökkenőmentesen folyt le az ünnepség.
A hagyományos lovas-szekeres felvonulás idén is 8-10 ezer embert vonzott a Gábor Áron térre. A gyönyörű napsütésben kivonultak az iskolák diákjai, szülők kisgyerekekkel, idősek és fiatalok egyaránt. A nézőközönség szokás szerint a felvonulókat kommentálta, kokárdákat tűzött, zászlókat lobogtatott, a gyermekek a napsütéstől, az egynapos vakációtól és a díszes felvonulástól felajzva rohangáltak föl-alá – tudósítónk nem tapasztalta, hogy téma lett volna a hétvégi botrány. Eredetileg az MPP központi ünnepségének adott volna helyszínt Kézdivásárhely – ám végül sem Szász Jenő pártelnök, sem Kövér László, a Fidesz politikusa, a magyarországi Országgyűlés elnöke nem jött el. A városban azonban nem mondhatni, hogy csalódottság uralkodott volna el az illusztris vendégek elmaradása miatt.
Egyesek szerint Rácz „időzített letartóztatása" „elrontotta" az ünnepi hangulatot – mi ezt nem tapasztaltuk. Ugyanakkor dicséretre méltó, hogy a szónokok még csak diszkrét utalást sem tettek egyik párt részéről sem a történtekre, sőt: a házigazda szerepét átvevő Szarvadi József MPP-s polgármester és Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor egyaránt a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!" formulával zárta ünnepi beszédét.
Ettől függetlenül a Gábor Áron szobor körüli, emelvényhez közeli teret mintha szigorúan felosztották volna egymás közt a „különböző politikai táborok" szurkolói. Ez abból látszott, hogy a szobor körüli képzeletbeli kör bizonyos fertályain bizonyos szónokok beszédére erősebb volt a taps.
Szarvadi József arról beszélt, március 15. az egyetlen ünnepünk, amit „nem tudnak kisajátítani"; az alpolgármester az 1848-as pesti forradalom 12 pontjából, illetve újabban a magyarországi új alkotmánytervezetből ismert „Legyen béke, szabadság és egyetértés" kívánsággal zárta rövid beszédét, hozzátéve, „ezt akarjuk, ezt kell akarnunk".
Bardócz Csaba kézdivásárhelyi EMNT-elnök következett, aki felolvasta a kézdiszéki polgárok 12 pontját, ahogy azt az EMNT összeállította; úgy tűnt, a jelenlévők egyetértettek a követelésekkel, mert minden pont felolvasása után tapsoltak egyet.
Az első követelés, hogy a sajtótermékek tényeket közöljenek; a második: a választott vezetők ne a pártjukért, ne saját érdekeikért, hanem a kézdiszékiek érdekeiért harcoljanak; kell egy székely gazdákat, vállalkozókat segítő törvény; a hivatalokban legyen anyanyelvű ügyintézés; a jövő nemzedéke értse meg, hogy a tudás hatalom; a szülők lássák be, hogy az anyanyelven megszerzett tudás az érvényesülés alapja; nemzeti ünnepeken ne a pártoskodás domináljon, hanem a hősök iránti tisztelet; a mi adónkból azokat az utakat javítsák meg, amelyeket mi használunk; a politikusok ne csak kampányban, de a négy év alatt is foglalkozzanak a választóikkal; az egyszerű emberek érezzék, higgyék, hogy becsületes munkával előbbre haladnak; saját dolgainkról saját magunk döntsünk: önrendelkezést és autonómiát; minden székely tudja, higgye el, hogy „magyarnak lenni újra jó".
Bokor Tibor szenátor a szabadság fogalma köré építette szónoklatát. Arról beszélt, a már kivívott jogok természetesnek tűnnek azoknak, akik ebbe születtek bele; ma már nem a demokrácia alapértékeinek érvényesüléséért, hanem valós kisebbségi jogokért küzdünk, és ezzel nem a másét, a többség jogait kívánjuk elvenni. A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium volt igazgatója a kölcsönös tisztelet fontosságát hangsúlyozta: szabadság ott van, ahol egymást megbecsülik az emberek, ahol tisztelik a másságot. Március 15-nek nem az a lényege, hogy ilyenkor elővesszük a hőseinket, majd az ünnep lejártával „újra eltemetjük őket a következő koszorúzásig"; az értékeket tovább kell adni a következő nemzedéknek. „Legyen béke, szabadság és egyetértés" – zárta mondandóját.
Felszólalt még Lukács László, a kézdivásárhelyi MPP elnöke, illetve két diákszónok is. Gyomláljunk ki magunkból minden pártosságot, ne legyen köztünk viszály – szólt Beder Imre református lelkész üzenete is; Varga Béla katolikus főesperes Miatyánkot mondatott a végére már nagyon megcsappant számú tömeggel, amely a himnuszok eléneklése után teljesen szét is széledt, a koszorúzás hosszadalmas ceremóniáját már csak nagyjából a koszorúzók várták meg.
Kolozsváron menetrend szerint zajlott az ünneplés
Egyrészt a rendezvény bonyodalom-mentes lefolyását biztosító 150 csendőrnek, illetve a magyar és román szélsőséges szervezetek teljes hiányának, másrészt a sok éves gyakorlatnak köszönhetően a rutin és a rend jegyében zajlott le Kolozsvár központjában a március 15-i ünnepség.
Az ünneplők a Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekeztek, onnan indult a menet, majd bevonultak a Szent Mihály templomba, ahol ökumenikus istentiszteletet hallgattak. Onnan a megszokott útvonalon '48-as dalokat énekelve vonultak az 500 méterrel odébb levő Biasini-szállóhoz, ahol elkezdődtek az ünnepi beszédek.
Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben zajlik, a tolerancia, békés együttélés és kölcsönös elfogadás aranyozza be az ünnepet. Enyhe kellemetlenségként érte a menetelő ünneplőket a lezárt útkereszteződésben torlódó autósok dudálása: a hangzavar sehogy sem illett a Kossuth Lajos azt üzente szólamaihoz.
Az ügyeletes ünneplő kolozsvári magyar politikusok mellett Sorin Apostu polgármester, Florin Stamatian prefektus és Alin Tise megyei tanácselnök is tiszteletét tette, sőt, koszorút is elhelyeztetett az emlékplaketten.
Az ünnepi beszédek egymásutániságát a Kolozsvári Református Teológia kórusa, és fiatalok szavalata szakította meg, így sikerült a Biasini-szálló előtt zajló megemlékezést másfél órányira nyújtani.
Szilágyi Mátyás főkonzul Orbán Viktor üzenetét és saját beszédét olvasta fel, de érkezett repeta is azok számára, akik egyformán jól értenek magyarul és románul is: a két szöveg román változatát Csoma Botond helyi tanácsos románul is tolmácsolta.
A fennkölt üzeneteket ízlelgető ünneplők számára csupán a Traian Băsescu államfő üzenetét tolmácsoló Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsosnak sikerült néhány derűs pillanatot szereznie: mint mondta, a '48-as dal üzenete jövőre is érvényes lesz, hiszen választások elé nézünk, és bár nem Kossuth Lajos mondja, de megszívlelendő: mindnyájunknak el kell menni.
Kelemen Csíkszeredában: a következő esztendők az autonómiáról szólnak majd
Az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején - mondta kedden Csíkszeredában Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke, romániai kulturális miniszter a nemzeti ünnepen hangsúlyozta: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez nem volt természetes. Felhívta a figyelmet, hogy a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, nem valaki ellen, hanem saját jövője érdekében. "Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő" - mondta Kelemen Hunor.
A március 15-i események a székely zászló felvonásával kezdődtek a megyeszékhelyen. A tiszteletadást követően Tamás József katolikus püspök mondott áldást, összetartásra biztatva a nemzet szétszakadt részeit. Hargita Megye Tanácsának székhelye előtt, a megyezászló felvonásán részt vett Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikai helyettes államtitkára, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, illetve kulturális és örökségvédelmi miniszter, Borboly Csaba, Hargita megye, Lokodi Edit Emőke, Maros megye és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
A zászlófelvonást követően a három székelyföldi megye vezetői együtt vonultak a csíkszeredai főkonzulátushoz, ahol családjukkal együtt letették a magyar állampolgársági esküt. (rmdsz.ro/mti)
Méltóságteljes ünneplés Kézdivásárhelyen
Székelyhon.ro, 2011. március 15. – Bartos Lóránt
Közel tízezres tömeg vett részt Kézdivásárhelyen a március 15-ei, főtéri ünneplésen. A céhes város lakóin kívül a környező települések is Kézdivásárhelyen ünnepeltek.
A városban több helyszínen, az 1848-as kötődésű köztéri szobroknál és emléktábláknál zajlottak a március 15-ei ünnepségek, majd 11 órakor a környező települések lovasainak, szekeres fogatainak, hagyományőrző csapatainak és a város iskolásainak felvonulásával vette kezdetét a főtéri rendezvény.
Az ünnepi beszédekre a Gábor Áron-szobornál került sor, elsőként Szarvadi József alpolgármester szólt a jelenlévőkhóz, majd Bokor Tibor szenátor, Bardócz Csaba lelkész, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tóth Bálint, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) képviselője, Lukács László, a Magyar Polgári Párt kézdivásárhelyi elnöke és a történelmi egyházak képviselői is, de nem hiányzott a Zúg a március elnevezésű szónokverseny győztesének beszéde sem.
Bardócz Csaba az EMNT által aktualizált 12 pontot olvasta fel, így többek közt az objektíven tájékoztató sajtó szabadságáról, a politikusok hitvallásáról is szót ejtett. Bokor Tibor egy Márai Sándor-idézettel kezdte beszédét, majd az 1848-as forradalom üzenetét és az összefogás szükségességét hangsúlyozta, akárcsak a HVIM képviselője, Tóth Bálint. A történelmi egyházak részéről Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkész és ft. Vargha Béla katolikus főesperes mondott beszédet, illetve áldást. A kézdivásárhelyi ünnepség a magyar és a székely himnusz
eléneklésével és koszorúzással ért véget.
Avram Iancu akasztása – Csibi Barna ízléstelen akciózása miatt tiltakoznak
Krónika, 2011. március 16.
Egy Avram Iancut jelképező szalmabábut „ítélt halálra" és akasztott fel hétfőn a csíkszeredai Petőfi utcában Csibi Barna, a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alelnökeként ismert csíkszeredai férfi.
A fekete ruhába és sapkába, bakancsba öltözött Csibi Barna „akciójáról" videót készített, majd feltöltötte a YouTube videómegosztó portálra. Kedden délután a YouTube eltávolította a felvételt, mivel az sérti a videomegosztó gyűlöletbeszédet tiltó szabályzatát. Később a felvétel ismét felbukkant a portálon.
A közel három perces felvételen az látható, amint Csibi kötelet teker az Avram Iancu román nemzeti hős arcképével ellátott bábu nyakára, majd „ítéletet mond" fölötte.
„Avram Iancu Nagyenyeden, Zalatnán, Abrudbányán és a többi helyiségekben elkövetett minősített emberölés, gyilkossági, gyilkossági kísérletre való felbujtás, nemzetárulás, hazaárulás vádjában bűnösnek találtatik, és halálra ítéltetik. Büntetése kötél általi halál. Az ítélet azonnal végrehajtandó" – mondja a felvételen Csibi Barna, majd felakasztja a bábut.
„Isten legyen irgalmas a lelkéhez. Így jár mindenki, aki a magyar és a székely nemzet ellen vét" – teszi hozzá a videón Csibi.
Körülötte néhány rajzokat és feliratokat tartalmazó tábla látható, az egyik felirata szerint „Az 1848-49-es magyarellenes móc népirtás civil áldozatainak számáról" szól.
Dan Iamandi, a Hargita megyei csendőrség főfelügyelője szerint Csibi Barna megemlékező rendezvényre, illetve az 1848-as történelmi események elmagyarázására kért és kapott engedélyt a csíkszeredai polgármesteri hivataltól.
A megyei csendőrparancsnok azt mondta: intézkedni fognak Csibi Barna ellen, aki megsértette a köztéri rendezvényekről szóló 1991/60-as törvényt, mivel a bejelentettől eltérő rendezvényt tartott.
Iamandi azt is elmondta, a gyerekjogvédelmi hatóságot is értesítik, mivel az „akasztáshoz" kisgyerekek is asszisztáltak.
Csibi Barna akciója ellen tiltakozott a Konzervatív Párt (PC), amelynek elnöke, Bogdan Diaconu keddi közleményében azt írja: a magyar szélsőségesek erőszakot próbálnak kiprovokálni Avram Iancu nyilvános felakasztásával.
„Meddig ülnek tétlenül az állami hatóságok? Amíg a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok is Avram Iancu sorsára jutnak?" – teszi fel a kérdést a PC vezetője, aki azonnali vizsgálatot sürget Csibi Barna ellen.
Bogdan Diaconu azt is kéri, hogy a Köztisztviselők Országos Egyesülete zárja ki soraiból Csibit, aki közalkalmazott, a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal tisztviselője.
Csibi Barnát legutóbbi akciója miatt ezer lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte a csendőrség. Csibi idén januárban két táblával tüntetett egyedül Csíkszereda központjában a Mihai Eminescu utca Attilára való átnevezése mellett, a román nemzeti klöltő magyarellenes tevékenységére kívánva felhívni a figyelmet.
Kelemen: az erdélyi magyarság közeljövője az autonómiáról szól majd
MTI, 2011. március 16. – Garzó Ferenc
A magyar nemzet újbóli magára találásáról, megmaradásáról, jövőjének biztosításáról beszélt kedden a csíkszeredai ünnepség keretében Semjén Zsolt, Tőkés László és Kelemen Hunor. A várkertben összegyűlt ünneplőket és a meghívottakat Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester köszöntötte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében fontosnak nevezte, hogy hitet és erőt merítsünk őseink példájából, levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat. Ma is legfőbb feladatunk a nemzet megmaradásának szolgálata és az ehhez szükséges társadalmi átalakulás, országépítés – mondta. A nemzet emlékezetében együtt van Széchenyi, Kossuth és Deák, pedig pontosan tudjuk, hogy milyen éles viták voltak közöttük, de a magyar ügy szolgálatában egységesek voltak – emlékeztetett a miniszterelnök-helyettes. „Ez 1848-nak a nagy tanítása: lehet ugyan számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközések, lehetnek különböző felfogások, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk" – szögezte le a szónok.
Utalt az állampolgársági eskütételek megkezdésére, amely révén szerinte megnyílt a lehetősége annak, hogy nemzettársakból polgártársak lehessünk. Úgy vélte, meg kell harcolunk minden magyarért, éljen bárhol a világon, akár Csángóföldön, akár Kárpátalján, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, román kulturális miniszter kifejtette: az erdélyi magyarság számára a következő esztendők az önrendelkezésről, a régiókról, az autonómiáról szólnak, a magyarságnak ma ugyanúgy össze kell fognia, mint az 1848-as forradalom és szabadságharc idején.
Felhívta a figyelmet: ma már természetes, hogy Székelyföldön szabadon lehet ünnepelni március 15-ét, de huszonegy évvel ezelőtt ez egyáltalán nem volt természetes. Szerinte a magyarságnak folytatnia kell harcát az autonómiáért, mégpedig „nem valaki ellen", hanem saját jövője érdekében. „Nem a vesztesek, hanem a győztesek útját akarjuk választani, hogy mi magunk mondhassuk meg, milyen legyen a jövő" – mondta az RMDSZ elnöke.
Ma is minden magyar emberre szükség van. Ahogy 1848 összefogta a Kárpát-medencei magyarságot, közös céljaink ma is összefogják az erdélyi magyarokat – állapította meg Kelemen Hunor.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontját idézte, amely uniót hirdetett Erdéllyel. Négy évvel ezelőtt az európai parlamenti választások alkalmával, Erdély európai uniós csatlakozása nyomán a magyarság ismét zászlajára tűzte az uniót Erdéllyel. Igazi XXI. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően megvalósulóban van a „magyar unió" az Európai Unióban" – fogalmazott a szónok.
A Magyarországon bekövetkezett nemzeti fordulatot az idén nemzetpolitikai változások követik az egész Kárpát-medencében, Trianon gyógyítása elkezdődött a szétszakított és több nemzedékre megnyomorított magyarság életében – mondta, hozzáfűzve, hogy a 2004-es rossz emlékű magyarországi népszavazás jóvátétele is megtörtént a magyar állampolgárság kiterjesztése révén.
„Sokszor szégyellnünk kellett saját urainkat és árulóinkat... nem volt jó magyarnak lenni a Károlyiak, a Kun Bélák, a Szálasiak, a Rákosi Mátyások, a Kádárok, a Gyurcsányok, valamint saját erdélyi nemzetrontóink gyászkorszakaiban" – hangoztatta Tőkés. De most, a nemzeti rendszerváltozás és együttműködés ígéretes korszakában éppen azért próbálunk erőt meríteni történelmünk világló példáiból, hogy végre lemossuk a gyalázatot, és újból tiszta öntudattal lehessen vállalni a magyar önazonosságot – mondta Tőkés László.
Megint jó magyarnak lenni
Háromszék, 2011. március 16. – Farkas Réka
Sikerült távol tartani a napi politikai viszálykodást az idei nemzeti ünnepen Sepsiszentgyörgyön. Rég nem látott tömeg sereglett össze, nagyon sok fiatal, kisgyerek nézte végig a bő másfél órás műsort, és minőséget kaptak mindenből a háromszéki megyeközpont összesereglett polgárai: versből, zenéből, táncból, történelmi visszatekintésből. Egyértelmű üzenet volt a múltból a mába, a jövőért: harcolnunk kell az autonómiáért, mert ez megillet bennünket, székelyföldi magyarokat.
A hagyományhoz híven négy óra után néhány perccel a lovassági indulóra vonult a főtéri színpad elé a 11. Székely Huszárezred és az uzoni huszárok csapata, majd nyitányként a Szózat csendült fel a Rétyi Kovács András Fúvós¬zenekar és a városi egyesített kórusok előadásában.
Antal Árpád polgármester a márciusi ünnep okán a nőket köszöntötte, azokat a magyar asszonyokat, anyákat, akik átmentették a szabadság eszméjét a mába, akik otthon álltak helyt addig, amíg a férfiak harcoltak, akik elsiratták, eltemették az elesetteket, felnevelték a gyermekeket: „azokra a háromszéki nőkre gondolok, akik kitartóan hazavárták férjüket a harcokból, akik odaadták az utolsó kanalakat is a házból, hogy legyen, miből Gábor Áronnak ágyút öntenie" — mondotta. A 12 pont utolsó követelése (Unió Erdéllyel!) kapcsán kiemelte: akkor is a nemzet egysége lebegett a budapesti forradalmárok és a székelyföldi harcosok szeme előtt, ma ez megvalósulni látszik, egyfajta unió teremtődik meg azáltal, hogy visszakaphatják magyar állampolgárságukat azok, akik ezt igénylik. „Felvirradt újra a magyarság napja, nagyon hosszú idő után már megint jó magyar¬nak lenni! Az eszmék, melyek fontosak voltak negyvennyolcban, nem vesztek el, ma, egy sokkal jobb és szebb világ hajnalán a Kárpát-medencét egy erősödő székely és magyar nemzet lakhatja be" — fogalmazott Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Szilágyi Zsolt énekművész Erkel Ferenc Hazám, hazám című dalát adta elő, majd az EMI által szervezett szónokverseny győztese, Ghinea Lóránt hívta fel a figyelmet arra: a szív hatalmasabb, fontosabb az észnél, és szívük vezette annak idején a márciusi ifjakat is. „A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése" — mondotta, majd Széchenyi Ist¬ván szavaira utalt: „nem attól leszünk magyarok, hogy a mellünket csapkodjuk, hanem attól, ha tiszteljük a múltat, éljük jelenünket tiszta szívből, ha továbbadjuk hagyományainkat, édes anyanyelvünket, történelmünket", és „be tudjuk bizonyítani azt, hogy magyarnak lenni nagy kincs".
A Százlábú ifjúsági néptáncegyüttes vidám, hangulat¬oldó tánca után igazi súllyal nehezedett a térre Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című verse a veszprémi színház igazgatója, Oberfrank Pál előadásában, majd az ünnepség díszszónoka, Kádár Gyula történész felidézte nem csak 1848. március 15. budapesti eseményeit, de kitért a későbbi szabadságharc legfontosabb momentumaira, a székelység, a háromszékiek szerepére. Hajla¬mosak vagyunk a magyar történelem kapcsán elsősorban a vereségekről beszélni, pedig voltak nagy, dicső pillanatok, és ilyen volt március idusa, majd az önvédelmi harc — mondotta, s megfogalmazta a 163 évvel ezelőtti történések üzenetét a mának: Talpra kell állnia a székelységnek, el kell nyernie a társnemzeti státust, az egyenjogúságot, a székelyföldi autonómiát!
A kórusok előadásában felcsendülő katonadalok és a gyermekek által bemutatott mezőségi táncok után Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Sándor Mátyás katonai attasé, Emil Boc miniszterelnökét György Ervin prefektus tolmácsolta, majd Ko¬vács István unitárius lelkész mondott imát: „Boldog az a nemzet, amely történelme legszebb pillanatait emelheti magasra, jelképpé, követendő példává, magasztos eszméket növelhet. Boldog az a nemzet, amely nem másoktól elorzott juss győzelmét üli, amely úgy ünnepelhet, hogy nincs lelkiismeret-furdalása." Kovács Ist¬ván arra kérte Istent, őrizze meg lelkünk épségét, tisztaságunkat, hogy méltóképpen állhassunk helyt a jelenben ünnepekben és küzdelmekben egyaránt. „Ügyünk nem nemzeti egoizmusunk ügye, a Te egyetemes emberi értékeidnek ügye" — hangzott az ima, majd a lelkész áldást kért cselekedeteinkre, küzdelmeinkre, és azt kérte, őrizzen meg bennünket az Isten a meghátrálástól. „Áldd meg számunkra a jelent, és hozd el a jövendőt!" — mondotta Kovács István.
Sepsiszentgyörgy március 15-éje a himnuszokkal zárult, több mint ötezer ember térhetett haza, feltöltődve az igazi ünnep élményével, gondolatai¬val, hangulatával.
A szabadság örök érték, amiért küzdeni kell
Nyugati Jelen, 2011. március 15. – Jámbor Gyula
A forradalmak sorsfordulót jelentenek egy nemzet, egy ország életében – a végül is elbukott 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc is máig kiható változásokat hozott a magyarság számára.
A forradalom kitörésének napja, március 15. az összmagyarság nemzeti ünnepévé vált, amelyről világszerte megemlékeznek a magukat magyarnak vallók és érzők az anyaország határain túl is.
Aradon ma este a zsúfolásig megtelt színházban az RMDSZ megyei szervezete és az Aradi Kamaraszínház kivételesen színvonalas közös műsorával zárult a megemlékezések sora. Rövid ünnepi beszédében Bognár Levente aradi alpolgármester hangsúlyozta: a nemzet akkor tudott nagy eredményeket elérni, amikor, mint az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban is, összefogott. Manapság is, mondta, ezt kell szem előtt tartanunk. Hozzátette: a szabadság örök érték, amelyért azonban küzdeni kell, és minden körülmények között meg kell őrizni.
Az ünnepi műsorban a kávéháznak berendezett színpadon – mintha az egykori Pilvaxot idézte volna – asztaloknál, kávé mellett ültek a színészek, akik csak jelenésük idején álltak a mikrofon elé. A háttérben vetített képeken a forradalom nevezetes jelenetei, személyiségei jelentek meg. A műsorban a magyar irodalom számos kiemelkedő alkotása hangzott el, valamennyi a megidézett pillanathoz, a magyar forradalom kitöréséhez vagy előkészítéséhez, illetve utóéletéhez kapcsolódott.
Nyitó darabként Molnos András Csaba, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze Petőfi Nemzeti dalát adta elő. A Kossuth-díjas és a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével kitüntetett Huzella Péter zeneszerző, gitáros-énekes egyebek közt Petőfi: A farkasok dala c. megzenésített versét, majd Arany János Walesi bárdok c. balladáját adta elő. A Temesvári Csiky Gergely Színház és az Aradi Kamaraszínház színpadáról jól ismert Éder Enikő, az István a király Saroltja Arany János Vojtina ars poeticája c. költeményét szavalta. A Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház művésze, Harsányi Attila, a francia Albert Camus híres, az 1956-os magyar forradalomról szóló prózai írását olvasta fel, majd a fellépések első körét Tar Mónika, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze zárta. A nézők méltán jutalmaztak nagy tapssal minden fellépőt, hiszen a legszínvonalasabb március 15-i műsorok egyikét láthatták Aradon, amely az összmagyarság himnuszának eléneklésével zárult.
Az összefogás szükségessége és a kishitűség legyőzése
MTI, 2011. március 15.
Az összefogás szükségessége és a kishitűség legyőzése az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom legfontosabb tanulságai – jelentette ki kedden Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a székelyföldi Nyerges-tetőn tartott ünnepi megemlékezésen.
Nyergestető a Csíki- és a Háromszéki-medencét összekötő hágó neve, ahol 1849. augusztus 1-jén szállt harcba kétszáz székely honvéd Tuzson János alezredes vezetésével a túlerőben lévő osztrák és orosz hadsereggel. Az önfeláldozó küzdelem ellenére a székelyek elvesztették a csatát, amelynek a helyén felállított kőoszlopnál a környékbeli lakosok minden március 15-én megemlékeznek az elesettekre.
Az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a romániai magyaroknak 1989-ben kezdődött a huszonegy éve tartó szabadságharcuk. Utalt arra, hogy 1990-ben még elképzelhetetlen volt a románok számára, hogy egy gyógyszertáron magyar felirat jelenjen meg. Hangsúlyozta, hogy azóta természetes a magyar feliratok jelenléte Romániában, akárcsak a szabad nyelvhasználat.
A politikus a magyar forradalom és szabadságharc tanulságaként a közös célokért való összefogást és a szabadságszeretetből fakadó hitet, reményt jelölte meg. Hangsúlyozta: nem szabad kishitűnek lenni, hiszen amennyiben a romániai magyarság az lett volna, akkor most nem létezne szabad nyelvhasználat, visszaszolgáltatott egyéni és közösségi javak, valamint új, romániai oktatási törvény, amely kedvező a nemzeti kisebbségek számára.
Az összefogás fontosságáról szólt Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő is, aki szerint a közös cselekvésre hatványozottabban szükség van most, amikor a román közéleti személyiségek egy része ellenségnek tekinti a romániai magyarságot, a magyar közélet szereplőinek egy része pedig bábáskodni akar fölötte.
Gara Katalin konzul, a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, majd a csíkkozmási Bojzás néptánccsoport ünnepi műsora és koszorúzás zárta a megemlékezést.
Székelyzászló-felvonás és eskütétel Csíkszeredában - Tettben és lélekben egy a nemzet
RMDSZ.ro, 2011. március 15.
A március 15-i események a székely zászló felvonásával kezdődtek a megyeszékhelyen. Hargita Megye Tanácsának székhelye előtt, a megyezászló felvonásán részt vett Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikai helyettes államtitkára, Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, illetve kulturális és örökségvédelmi miniszter, Borboly Csaba, Hargita megye, Lokodi Edit Emőke, Maros megye és Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Második alkalommal vonták fel a csíkszeredai megyeházára a megye zászlajaként elfogadott székely zászlót március 15-én. A tiszteletadást követően Tamás József katolikus püspök mondott áldást, összetartásra biztatva a nemzet szétszakadt részeit.
Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint az idei székelyzászló-felvonás Székelyföld számára nagy jelentőségű esemény.
– A székely összefogás jelképe ez a zászló. Az idei zászlófelvonás szimbolikus jelentőséggel bír, rámutat, hogy Székelyföld közjogi értelemben is egyre inkább teret nyer, ugyanis a székelyföldi vezetők mellett fontos magyarországi személyiségek is részt vettek az eseményen – mondta Borboly Csaba.
A zászlófelvonást követően újabb jelképes mozzanat következett. A három székelyföldi megye vezetői együtt vonultak a csíkszeredai főkonzulátushoz, ahol családjukkal együtt letették a magyar állampolgársági esküt visszatérve a magyar nemzet azon részéhez, amely mellett 1848-ban, 1940-ben és 1956-ban kitartott Székelyföld lakossága.
A magyar állampolgárságot bizonyító okiratok átvételét Borboly Csaba lelkileg felemelőnek érezte.
– Megható volt, nagyszüleim jutottak eszembe, akik sokszor emlegették, hogy ők nem mondtak le állampolgárságukról. Most végre mi is megkaptuk, és remélem, hogy ezt az örömet semmi nem fogja csorbítani. Az állampolgárság visszaadása összhangban van a nemzetközi törvénykezéssel, ezért remélem, senki nem fog ellenségesen viszonyulni hozzá. Számunkra is ugyanolyan fontos történelmi esemény, mint a besszarábiai románságnak, amely szintén kedvezményes eljárással lehet újra nemzete része. Azt szeretném, ha együtt tudnánk örvendeni ennek a kedvező politikai és nemzetközi törvénykezési széljárásnak, amellyel mindenki visszatérhet a közösségéhez, de ugyanakkor felelős állampolgárként akar élni abban az országban, ahol született – mondta Borboly Csaba.
Hasonló érzésekről és gondolatokról számolt be Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is.
– Azzal, hogy mi, a székelyföldi önkormányzati vezetők egyszerre kértük a magyar állampolgárságot, jelezni akartunk. Az állampolgárság számunkra elsősorban érzelmi kérdés: a magyar himnusz hallatán mindig elszorul az ember torka, ma ez a szorítás kicsit erősebb volt. Mi székelyek mindig egy kicsit arccal Budapest felé éltünk: ez a kapcsolat most már hivatalos formát is kapott. Az a fontos, hogy magyar állampolgárként is Székelyföldön és Székelyföldért éljünk és dolgozzunk – fogalmazott Tamás, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az eskütételt követően.
Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenete március 15-e alkalmából
RMDSZ.ro, 2011. március 15.
Kedves ünneplő magyarok!
Március 15-ét húsz éve ünnepeljük szabadon. Számunkra, erdélyi magyarok számára, a rendszerváltás után természetes volt, hogy kitűzzük a magyar zászlót, és feltegyük a kokárdát, de éveknek kellett eltelnie, míg a román többség hozzászokott és elfogadta – vagy csupán hozzászokott – ahhoz, hogy nemzeti szimbólumainkat szabadon használjuk. Nekünk különösen fontos ez a nap, mert számunkra március 15-e nemcsak az 1848-as forradalom, hanem az 1989. utáni közös és folyamatos szabadságharcunk ünnepe is.
Idén március 15-én, Székelyföldön, Közép-erdélyben, Partiumban, bárhol ahol magyar ember él ebben az országban, büszkén lépünk ki a közösségi térbe, és emlékezünk a márciusi ifjakra, a magyar szabadságharc hőseire. Ma már legnagyobb természetességgel ünnepelünk, de hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy ez nem volt mindig így. 1990 márciusában egyetlen magyar felirat lángba borította Marosvásárhelyt. A fekete március is része a mi szabadságharcunknak. Ma már jogunk van magyarnak lenni, magyarként érezni. Jogunk van ünnepelni.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyarságnak az 1848-49-es szabadságharc és a reformkor volt a legnagyobb közösségi teljesítménye. Ez a modern nemzetté válás folyamata is volt egyben, amely szabadságszeretetből, szilárd értékekből és abból a reményből táplálkozott, hogy egyénnek és közösségnek joga van a szabad élethez, a szabad identitásválasztáshoz és a fejlődéshez. Ez volt a magyar nemzet egyik legnagyobb közös vállalkozása.
Nekünk, erdélyi magyaroknak most is szükségünk van olyan közös célkora, amelyek összefogják és mozgósítják a közösséget. Olyan közös célokra, amelyek megerősítik, és cselekvésre késztetik a nemzetet. Szükség van olyan közös célokra, amelyek a reményt éltetik, és ébren tartják mindannyiunk lelkében. Az 1848-49-es forradalom a szabadság és a remény forradalma volt. A szabdság és a remény kovácsolta szövetségbe a magyarokat. A szabadságharcot ugyan leverték, de szabadságszeretetünket elpusztítani soha senki nem tudta, a reményt elvenni tőlünk soha senki nem tudta.
A márciusi forradalom példamutató volt a szomszéd népeknek is. Számunkra viszont erőt és reményt adott, és olyan tanulságokkal járt, amelyeket azóta sem feledtünk. A legfontosabb, hogy közösségi célok elérésében elsősorban magunkra számíthatunk. A mi küzdelmeinket mások helyettünk nem fogják megvívni, a ránk váró munkát mások helyettünk nem fogják elvégezni.
Sokszor engedjük, hogy a napi nehézségek, gondok, megpróbáltatások elhomályosítsák az ünnepet. De ilyenkor mindig eszünkbe kell jusson, hogy van remény, van, amiért harcolni, van, amiért dolgozni, van, amiért ünnepelni.
A márciusi ifjakhoz hasonlóan, nekünk is a jövőbe kell néznünk. Nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes. Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az idősekre, akiktől nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnőttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket és a gyerekekre, akik a magyar jövőt biztosítják a szülőföldön. Csak így lesz erős közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból jön, és a jövőbe vezet.
Ünnepkor is együtt kell lennünk, úgy ahogy a gondban is számítunk egymásra. Méltósággal ünnepeljük a reményt és a szabadságot idén is, emlékezzünk a márciusi ifjakra, a magyar és a világszabadság hirdetőire. Engedjük be életünkbe március 15-ét, legyünk büszkék a szabadságharc szellemére. Legyünk ma
mindannyian büszke magyarok!
Együtt ünnepelt Kelemen Hunor és Tőkés László
Krónika, 2011. március 16. – Forró Gyöngyvér
Az összefogás szükségességére, a könnyített honosítás megadásának fontosságára, az első állampolgári eskük által szerzett boldogságra reflektáltak az erdélyi és a partiumi városokban megszervezett március 15-i megemlékezések szónokai. Szinte kivétel nélkül történelminek nevezték az idei ünnepet, s további együttes fellépést sürgettek. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján" – hangsúlyozta csíkszeredai beszédében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.
A székely zászló ünnepélyes felvonásával kezdődött a március 15-i megemlékezés Csíkszeredában. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Borboly Csaba Hargita, Tamás Sándor Kovászna, illetve Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök, Korodi Attila képviselő, Gyerkó László szenátor jelenlétében vonták fel a Székely Mózes családjától származó zászlót a megyeházára. Az eseményre Tamás József, római katolikus püspök adta áldását, majd beszédében összetartásra buzdította a magyar nemzetet.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára szervezett megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskolánál folytatódott. Kiss Ernő, az intézmény vezetője beszédében hangsúlyozta, a március 15-ei ünnepség hivatása, hogy „erőt adjon, tanítson, felemeljen és irányt mutasson a mai világban. Március 15. nemzetté változtatott egy népet". Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere Csík vármegye szemszögéből ismertette az 1848-as történéseket, és arra buzdította a tanítókat, alapítsanak „nemzetvédő köröket" – a mai, divatos környezetvédő körök mintájára –, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt megismerhessék saját történelmüket.
A nagyszabású megemlékezésre és koszorúzásra délután került sor a Mikó-vár előtti téren rangos vendégek jelenlétében. Kisebb felzúdulást okozott, hogy az ünnepség a román himnusszal kezdődött, de rögtön utána felcsendült a magyar nemzeti ima is, ami megnyugtatta a kedélyeket. Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy új nemzeti létminimumra van szükség, illetve olyan helyi és önkormányzati képviselőkre, akik felesküdtek a területi autonómiára.
„Kivettük mi is a részünket a szabadságharcból, a csíksomlyói gimnázium tanulói mind bevonultak honvédnek, de egyik sem jött vissza. Sötétség borult akkor ránk. És mit csinál az ember a sötétben? Álmodik. Éjszaka ma is, akár csak 1849 után, álmodunk, az anyanyelvünkön. Sajnos sok helyen akkor van baj, amikor felébredünk" – mondta Ráduly. A polgármester hozzátette, szükség van arra, hogy ne csak éjszaka, álmainkban, hanem nappal, a valóságban is egyenlők legyünk. „Siculi sunt omnes nobili – a székelyek nemes emberek, ugyanakkor szabadok és egyenlők is, tegyünk róla, hogy mindenhol így legyen, ahol magyarok élnek" – zárta gondolatait Ráduly Róbert.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, kulturális miniszter úgy vélekedett, a szabadságharc a 19. század legnagyobb magyar teljesítménye volt, hiszen a nemzet a szabadság nevében összefogott és együtt mozdult. Kelemen hangsúlyozta, bár ma már természetes, hogy szabadon emlékezhetünk, szabadon ünnepelhetünk és mondhatunk beszédet, 21 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen egyetlen felirat lángba borította a várost.
„A dolgok mindig visszafordíthatóak, így nem szabad feladnunk a vágyat, hitet, akaratot, reményt, hogy szabadon éljünk" – szögezte le az elnök. Kelemen hozzátette, a jövőben a kollektív jogok, az önrendelkezés kerül majd terítékre, így akkor is szükség lesz az öszszefogásra, a márciusi ifjak példájára. „A nemzeti identitásunkért folytatott harc csak összefogással, tisztánlátással és célkövető magatartással lesz eredményes.
Ehhez minden magyar emberre szükség van. Az idősekre, akiktől nemzeti történelmünket, hagyományaink tiszteletét tanulhatjuk meg, a felnőttekre és fiatalokra, akik életerejükkel táplálják közösségünket és a gyerekekre, akik a magyar jövőt biztosítják a szülőföldön. Csak így lesz erős közösség az erdélyi magyar közösség. Csak így tudjuk közösen megszabni azt az irányt, amely a múltból jön, és a jövőbe vezet" – fejtette ki.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében úgy fogalmazott, magyarokként hitet kell merítenünk őseink példájából, illetve le kell vonnunk a történelmi tanulságokat. „Csak akkor van megmaradás, ha az egész népben benne él a történelem és a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni" – mondta. Semjén kifejtette, a történelem során mindig ugyanaz volt a megmaradás parancsa: Szent István korában a szuverén állam megteremtéséért és a keresztény Európához való csatlakozásért küzdöttek, 1848–49-ben a haza és a haladás volt a jelszó, 1956-ban pedig azt skandálták, vonuljanak ki az oroszok, legyen független Magyarország.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a megmaradáshoz azonban arra is szükség van, hogy együtt cselekedjünk, ahogy annak idején a különböző elveket valló Széchenyi, Kossuth és Deák is összefogott. Az első állampolgársági eskütételekre reflektálva Semjén elmondta, 2004-ben fekete gyertyát küldtek az Országházba, most azonban fehéret kaptak. „Amennyire lehet lemosva 2004 szégyenét, megharcolunk minden magyarért, éljen a világ bármely pontján" – hangsúlyozta.
A beszédek sorát Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke zárta.
„163 esztendővel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmi kiáltványának 12. pontja uniót hirdetett Erdéllyel. A 12. pont ritka gyorsasággal a beteljesülés útjára lépett: igazi 21. századi megoldásként, a határok fölötti nemzetegyesítés politikájának megfelelően, a nemzet közakaratából megvalósulóban a magyar unió – az Európai Unióban" – hangzott el. Tőkés az EMNT által működtetett demokrácia-központok szlogenjét ismételte beszédében: „Magyarnak lenni jó!" Majd kiegészítve zárta gondolatait: „Magyarnak, székelynek lenni jó!" Az ünnepséget koszorúzás követte, majd az egybegyűltek fáklyákkal vonultak a Gál Sándor-szoborhoz, ahol szintén
koszorúkat helyeztek el.
Vizsgálat indult a „Iancu-hóhér" Csibi Barna ellen
Krónika, 2011. március 16.
Vizsgálat indult az Avram Iancu-bábot felakasztó Csibi Barna ellen diszkriminációra való uszítás miatt.
A Hargita megyei ügyészség hivatalból vizsgálatot indított Csibi Barna ellen, aki hétfőn Csíkszereda központjában felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut, majd az erről készült filmet feltöltötte a YouTube videomegosztó portálra.
Az Agerpres hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó forrásokból úgy tudja, hogy a Hargita Megyei Adóhivatal fegyelmi bizottsága szerdán meghallgatja Csibit, aki a hivatal alkalmazottja. A testület azt vizsgálja, hogy Csibi Barna hétfői akciója rontja-e az intézmény megítélését, illetve hogy megszegte-e van sem a köztisztviselők etikai szabályzatát.
Kedden este egyébként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT-elnök egyaránt elítélően nyilatkozott Csibi Barna hétfői akciójáról. „Nem ismerem az ügyet, de sajnálatos, hogy ez megtörtént. Mi minden alkalommal tiszteletet kértünk nemzeti ünnepünk, hagyományaink, értékeink kapcsán, a tiszteletnek pedig kölcsönösnek kell lennie" – mondta Kelemen.
Tőkés László az arab világban előforduló leszámolásokhoz hasonlította az „Avram Iancu-akasztást". „Ez az arab világ stílusa. Nemzeti ünnepünk alkalmával azt mondhatom, hogy ennek az akciónak semmi köze nincs a magyarok ünneplési hagyományaival, a mi ünnepeink nem valakik ellen irányulnak" – fogalmazott Tőkés.
Csibi Barna, illetve a Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület két másik tagja, Szőcs Tibor és Puskás András Miklós ellen tavaly is eljárás indult, szintén diszkriminációra való felbujtás miatt, miután 2010 április elején az egyik csíkszeredai bevásárlóközpont, a Kaufland előtt „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!" feliratú plakátot ragasztottak ki.
MAGYARORSZÁG
Horvátországi magyarok tehették le elsőként a világon az állampolgársági esküt
Új Magyar Képes Újság, 2011. március 15.
Mohács – A mohácsi városházán március 12-én horvátországi magyarok tehették le elsőként a világon az állampolgári esküt, köztük a HMDK vezetői is. Az a tizenkét személy, aki Kopácsról, Csúzáról, Pélmonostorról, Karancsról és Zágrábból érkezett erre a történelmi jelentőségű eseményre, a januártól érvényes egyszerűsített honosítási eljárás kapcsán kérte a magyar állampolgárságot.
A múlt szombati állampolgársági eskütétel nemcsak a tizenkét horvátországi magyarnak, hanem Mohács Város Önkormányzata számára is kivételes alkalom volt, ezért a történelmi város vezetése úgy határozott, hogy kisebb ünnepséggel emeli az állampolgári eskütétel fényét.
Az ünnepséggel összekötött eskütételen részt vett Iván Gábor zágrábi magyar nagykövet, Juhász Zoltán konzul, Potápi Árpád, parlamenti képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető és Ljiljana Pancirov, Horvátország pécsi főkonzulja is.
A rendkívül színvonalas alkalmi műsort követően Szekó József hangsúlyozta: megtiszteltetésnek tartja, hogy elsőként Mohácson kerülhet sor ilyen jelentős eseményre.
- A kettős állampolgárságról rendezett 2004-es népszavazás csúfos eredménye mély sebeket ejtett a határon túliakban is, és ezért most köszönet és tisztelet jár önöknek, hogy most mégis itt vannak. Azzal, hogy az új összetételű Országgyűlésnek első dolga volt az egyszerűsített honosításról szóló törvény elfogadása, talán sikerült begyógyítani ezt a sebet. Azt remélem, hogy a mostani eskü az első lépés, hogy a törvényben foglaltak megvalósulhassanak – mondta el az eskütétel előtt Mohács város polgármestere.
"A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek..."
Jakab Sándor, Jankovics Róbert, Kriják Krisztina, Pasza Árpád, Pajrok Andor, a karancsi Szabó család és a zágrábi Buják házaspár mondta el az állampolgári eskü szövegét szombaton Mohácson, a polgármesteri hivatal dísztermében Szekó József polgármester előtt, majd a pulpitushoz léptek, ahol aláírásukkal is megerősítették fogadalmukat, és kézbe vehették a magyar állampolgárságukat igazoló okmányt.
Jakab Sándort, a HMDK elnökét érte az a megtiszteltetés, hogy elsőként vehette át a visszahonosításról szóló okmányt, aki elmondta, hogy 1943-ban magyar állampolgárként született, magyar állampolgárként sírt fel, de mire megtanult beszélni, már el is vesztette ezt a státusát. Úgy fogalmazott, hogy nem Jakab, hanem Petőfi Sándornak kellene itt állnia ahhoz, hogy méltóképpen ki tudja fejezni, amit most érez.
- Köszönjük ezt a napot, köszönjük a magyar népnek, és ígérjük, hűséges állampolgárok leszünk – mondta Jakab.
Hasonlóan éreztek és nyilatkoztak a többiek is, akik eddig is mindannyian büszkén vállalták magyarságukat, így természetes volt, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A 73 éves, Zágrábból érkezett Buják Gáspár felmenői is magyarok voltak, és egy rövid időre ő maga is magyar állampolgár lehetett, a történelmi körülmények azonban úgy hozták, hogy hatvanöt év után folyamodhatott csak ismét magyar állampolgárságért.
Rendívül megható és bensőséges hangulatú eseménynek lehettünk részesei és tanúi. Jó volt magyarnak lenni, újra büszkék lehettünk anyaországunkra.
A történelmi egyházak vezetői is megáldották az új magyar állampolgárokat, és a Szózat dallamával ért véget az ünnepség.
Semjén: az igazi garancia a határon túli magyaroknak a választójog lesz
MTI, 2011. március 16.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a határon túli magyarok számára az állampolgárság mellett a valódi garanciát a szavazati jog jelenti; Semjén Zsolt a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában szerdán azt mondta, akik most állampolgársági esküt tettek, őket ugyanúgy megilleti az alkotmány védelme minden téren. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte: az új alkotmány kimondja egyrészt, hogy egységes magyar nemzet van, illetve a korábbi alkotmány azon nagyon gyenge passzusát, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, úgy változtatják meg, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért.
Ugyanakkor a határon túli magyarság számára az igazi garanciát az állampolgárság mellett a szavazati jog jelenti. Ettől kezdve bármilyen színezetű kormány van, gesztusokat kell tennie a határon túli magyarok számára, hiszen a szavazataival számolni kell - hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Kiemelte: ez a március 15-e úgy fog bevonulni a magyar történelembe, mint annak a kezdete, amikor nemzettársaink polgártársaink is lesznek. Hozzátette: az állampolgársági eskü a nemzet közjogi egyesítését jelenti. A kora ősszel megalkotandó választójogi szabályozás után következő lépésként az útlevelek kiadását említette, illetve az "egyetemes magyar életbe való" integrálást. Ezért indul el a tervek szerint szintén kora ősszel az összmagyar regiszter, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyar rendszeres kapcsolatot tartson Magyarországgal.
Kitért arra is, hogy az új alkotmányban Magyarország nem definiálja önmagát nemzetállamként, de "feketén-fehéren benne van", hogy a kisebbségek államalkotók. Ezáltal minden szempontból a nemzet meghatározó részeként deklarálják a kisebbségeket. Bár ilyen lenne a román alkotmányban - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy az unió az újfajta öntudatos magyar politikát elfogadja-e, azt válaszolta: "persze, ez a legtermészetesebb". Bár olyan keményen érvényesítenénk nemzeti érdekeinket, mint a körülöttünk lévő országok. Uniópártiak vagyunk, de azért, mert úgy gondoljuk, ez a magyar nemzet megmaradását, fejlődését jelenti. A magyar történelemnek azonban nem az a végcélja, hogy az unió veregesse a vállunkat, mi a magyar nemzetnek tartozunk felelősséggel - fogalmazott Semjén Zsolt.
Helyén kell kezelni a dolgokat, "bizonytalan státuszú figuráknak" nem áll jogában gyalázni Magyarországot - jegyezte meg a kormányfő helyettese, hozzátéve: annak vége van, hogy merjünk kicsik lenni, és szó nélkül hagyjuk, hogy gyalázzanak bennünket.
Semjén: annak vége van, hogy merjünk kicsik lenni
hirado.hu, 2011. március 16.
A magyar történelemnek nem az a végcélja, hogy az unió veregesse a vállunkat – jelentette ki a miniszterelnök helyettese. Semjén Zsolt szerint bizonyos státuszú figuráknak nincs joguk gyalázni Magyarországot.
A határon túli magyarok számára az állampolgárság mellett a valódi garanciát a szavazati jog jelenti – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Semjén Zsolt azt mondta: akik most állampolgársági esküt tettek, őket ugyanúgy megilleti az alkotmány védelme minden téren.
Kiemelte: az új alkotmány kimondja egyrészt, hogy egységes magyar nemzet van, illetve a korábbi alkotmány azon nagyon gyenge passzusát, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, úgy változtatják meg, hogy felelősséget visel a határon túli magyarságért. Ettől kezdve bármilyen színezetű kormány van, gesztusokat kell tennie a határon túli magyarok számára, hiszen a szavazataival számolni kell – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Véleménye szerint ez a március 15-e úgy fog bevonulni a magyar történelembe, mint annak a kezdete, amikor nemzettársaink polgártársaink is lesznek. A kora ősszel megalkotandó választójogi szabályozás után következő lépésként az útlevelek kiadását említette, illetve az „egyetemes magyar életbe való" integrálást. Ezért indul el a tervek szerint szintén kora ősszel az összmagyar regiszter, amely lehetővé teszi, hogy a világon bárhol élő magyar rendszeres kapcsolatot tartson Magyarországgal.
Kitért arra is, hogy az új alkotmányban Magyarország nem definiálja önmagát nemzetállamként, de „feketén-fehéren benne van", hogy a kisebbségek államalkotók.
Arra a felvetésre, hogy az unió az újfajta öntudatos magyar politikát elfogadja-e, azt válaszolta: „persze, ez a legtermészetesebb". Bár olyan keményen érvényesítenénk nemzeti érdekeinket, mint a körülöttünk lévő országok. Uniópártiak vagyunk, de azért, mert úgy gondoljuk, ez a magyar nemzet megmaradását, fejlődését jelenti. A magyar történelemnek azonban nem az a végcélja, hogy az unió veregesse a vállunkat, mi a magyar nemzetnek tartozunk felelősséggel – fogalmazott Semjén Zsolt.
Helyén kell kezelni a dolgokat, „bizonytalan státuszú figuráknak" nem áll jogában gyalázni Magyarországot – jegyezte meg a kormányfő helyettese, hozzátéve: annak vége van, hogy merjünk kicsik lenni, és szó nélkül hagyjuk, hogy gyalázzanak bennünket.
New Yorkban és Bukarestben is tüntettek a sajtószabadságért
hirado.hu, 2011. március 16.
Mintegy harmincan tüntettek kedden a New York-i magyar főkonzulátus épülete előtt a sajtószabadság védelme címén. Bukarestben újságírók tiltakoztak.
A megmozdulást, amelynek részvevői piros-fehér-zöld szalaggal ragasztották le a szájukat és az új magyar médiatörvény ellen tiltakozó plakátokat mutattak fel, a Facebook közösségi portál segítségével szervezték.
Burton Orsolya főszervező, a Yale Egyetem antropológia szakos doktorandusza az MTI-nek telefonon elmondta, hogy tüntetők szolidaritásukat fejezték ki a budapesti tiltakozás részvevőivel.
A New York-i megmozdulás részvevői aláírtak egy Dán Károly nagykövetnek, New York-i főkonzulnak címzett levelet, amit később juttatnak el hozzá. Az MTI-nek is elküldött levelükben a tüntetők ismertették az új magyar médiatörvényt elítélő hazai és nemzetközi állásfoglalásokat, és fölsorolták a médiatörvény módosítására vonatkozó követeléseiket. A levelet megérkezése után a képviselet, az ilyenkor szokásos ügyrendnek megfelelően, továbbítani fogja a külügyminisztériumnak.
Bukarestben romániai újságírók tüntettek
Bukarestben „a magyarországi médiával való szolidaritási tüntetést" szerveztek romániai újságírók érdekvédő szervezetei. A tüntetők leragasztott szájjal, fehér címlapú újságot a magasba emelve tiltakoztak a médiatörvény ellen a magyar nagykövetség épülete előtt. Néhány tucatnyian voltak.
Salamon Márton László, a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó (ÚMSZ) című romániai magyar napilap megbízott felelős szerkesztője az MTI-nek kedden elmondta: a Free Press Alapítvány – amely az ÚMSZ-t megjelentető Scripta Kiadó tulajdonosi köréhez tartozik – és az Active Watch – Agentia de Monitorizare a Presei nevű román újságíró-szervezet nevében kérték a hatóságoktól a tiltakozáshoz szükséges engedélyt, amelyet meg is kaptak. Salamon elmondta: a tüntetést 25 fősre tervezték, állítása szerint ennél valamivel többen voltak a megmozduláson.
A szolidaritási tüntetéshez több romániai újságíró-szervezet csatlakozott, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) azonban nem, mert annak igazgatótanácsa nem értett egyet azzal, hogy a szervezet március 15-én, a nemzeti ünnepen tiltakozzon.
Csángó magyarok tettek állampolgársági esküt
Háromszék, 2011. március 16.
Csángó magyarok tettek ünnepélyesen magyar állampolgársági esküt a március 15-i nemzeti ünnepen tegnap a Budai Várban. Nagy Gábor Tamás (Fidesz—KDNP) I. kerületi polgármester köszöntőjében kiemelte: történelmi ez az ünnep a csángó magyarok szempontjából. A honosítással a csángó magyarok évszázados kirekesztettsége szűnik meg, és magyarsághoz tartozásuk megkérdőjelezhetetlenné válik — mondta.
Azok, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, egyértelműen bizonyítják a bennünket körülvevő többségi nemzetek beolvasztási kísérleteinek kudarcát. Az állampolgárság felvétele nemcsak a múltnak és múltról szól, a nemzetet nemcsak a közös múlt, hanem ugyanannyira a közös jövő is összetartja — hangsúlyozta. A polgármester — aki szemmel láthatóan meghatódva szólt a csángó magyarokhoz — úgy fogalmazott: lehet, hogy némely dologban különbözőek vagyunk, másként gondolkodunk a világról, egyvalami mégis közös bennünk: a magyarságunk, a nyelvünk és a hitünk, és ez mindennél erősebb kötelék. Ezt az egyszerű érzést, a magyarságunk megélésének érzését évtizedeken keresztül el akarta venni tőlünk egy nemzetellenes hatalom — mondta.
A határokon túl élő magyarokat folyamatos megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés érte és éri, sajnos, mind a mai napig, így nem volt joguk, hogy anyanyelvükön tanuljanak, misézzenek, és még ezen túlmenően a moldvai csángók évszázadokon át éltek számkivetettként. A csángók egy része azonban minden történelmi törvényszerűséget meghazudtolva megtartotta magyarságát, őrizte kultúráját, táncait, zenéjét, ősi, ízes dialektusát, és őrizték álmaikat, mert álmodni mindenki anyanyelvén álmodik — emelte ki. „Köszönjük az ezeréves ősi imádságokat, a csodálatos népdalokat" — tette hozzá.
A közel száz csángó magyar eskütétele után csángó kulturális fesztivált rendeztek a Kapisztrán téren a nemzeti összetartozás jegyében. A rendezvényt Potápi Árpád (Fidesz), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke nyitotta meg, aki kiemelte: amire olyan nagyon sokáig, gyakorlatilag huszonegy évet kellett várni, az ezen a hétvégén megvalósulhatott. A kormánypárti politikus szavait a téren taps fogadta, amikor azt mondta, üdvözli a csángó magyarokat a magyar nemzet tagjai között, ahová mindig is tartoztak. Most már hivatalosan is magyar állampolgárok — fogalmazott, és arra kérte őket, legyenek büszkék állampolgárságukra, magyarságukra, és ösztönözzék, hogy minél több moldvai csángó magyar éljen e történelmi lehetőséggel.
A moldvai csángókkal külön foglalkozik az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény. Eszerint nekik nem kell bizonyítaniuk, hogy felmenőik Magyar¬ország területén éltek, ők valószínűsíthetik magyar származásukat. Ez az igénylőnek vagy felmenőinek a családneve vagy születési helye alapján történik, de elősegíthetik más okmányok is, például magyariskola-látogatási igazolás, de mellé¬kelniük kell egy magyar nyelven írt önéletrajzot is.
A román kormányfő köszöntő üzenete a magyarokhoz
MTI, 2011. március 15.
A nemzeti kisebbségek általában, így a romániai magyarság is szellemi gazdagság forrását jelentik Románia számára, amit értékesíteni kell az ország kulturális kincsének kiteljesítése érdekében - írta március 15-i köszöntő üzenetében Emil Boc román miniszterelnök. Boc szerint a román-magyar kapcsolatoknak az elmúlt években való megerősítése bölcsességről, nyitottságról tanúskodik, és az idén is románok és magyarok együtt fejezik ki közös óhajukat, hogy egyetértésben építsék az európai jövőt.
Rámutatott: a romániai magyarok politikai képviselőik révén hozzájárultak az elmúlt időszakban Románia alapjaiban történő megreformálásához, és meghatározó szerepük volt azokban a reformokban, amelyek megmentették Romániát a gazdasági csődtől. A kormányfő szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízható és komoly partnerként járult hozzá romániai szerkezeti reformok elfogadásához és végrehajtásához. "Román és magyar miniszterek közös asztalnál határoztak a román állami költségvetés egyensúlyba hozásáról és az ország modernizálásáról" - írta Boc, aki nagyra értékeli, hogy az RMDSZ az adott szavát mindig betartotta.
A miniszterelnök szerint Románia példát mutatott Európában a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén, mind az állami döntéshozatali intézményekben a nemzeti kisebbségek politikusainak való részvétele, mind a kisebbségek önazonosságának védelme érdekében biztosított törvényes keret révén.
Boc felidézte a román kormány erőfeszítéseit, hogy folytassa a decentralizációt, valamint alkalmazza az idén hatályba lépett oktatási törvényt, amely számos kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára. A romániai magyarság mellett Boc üzenetében a Magyar Köztársaságot is köszönti, és kijelenti, hogy a két országot nem csak a történelmi múlt, hanem a közös európai jövő is összeköti.
Orbán: "Mindig életbe lép a 48-as eskü!"
MTI-fidesz.hu, 2011. március 16.
Legyen béke, szabadság és egyetértés - mondta március 15-i ünnepi beszédében több tízezer ember előtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki külön köszöntötte a határon túli magyarokat is. A kormányfő beszédében felhívta a figyelmet: eskünkhöz híven, mi magyarok sem 48-ban, sem 56-ban, sem a rendszerváltáskor nem tűrtük el, hogy bárki is diktáljon nekünk. Mi, magyarok nem engedünk a 48-ból - emelte ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy hazánknak végre valóban magyar alkotmánya legyen.
A kormányfő emlékeztetett, minden év március 15-én ide, a Nemzeti Múzeum lépcsőjéhez húz a szívünk. Engedelmeskedünk egy ősi parancsnak, egy történelmi mágnes vonzásának, a lábunk engedelmeskedik a szív hangjainak - fogalmazott. Magyarázatképpen hozzátette: a magyar legendárium szerint itt kezdődött minden. Hangsúlyozta, itt tettünk esküt egymásnak: rabok tovább nem leszünk. A március 15-i eskü olyan fogadalom, amely 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak.
Mint folytatta, 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. "Bárhogy fordul is a világ, bármiképp is kanyarodik az élet, ki fogunk állni egymásért" - húzta alá. A nemzet közös esküje azt jelenti, minden magyar ki fog állni minden magyarért, és minden magyar közösen ki fog állni Magyarországért. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a 48-as magyarok bátran, halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak. "Ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat, és felemelték Magyarországot" - jegyezte meg a kormányfő.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy Kossuth, Széchenyi és Batthyány politikája kiselejtezte a régi rend visszahúzó dogmáit, megteremtve annak a hatalmas XIX. századi sikernek a lehetőségét, amit Budapestnek hívunk, ami ma is minden magyar büszkesége, és a Kárpát-medence szíve, közepe.
A 48-asok kiálltak Magyarországért, és egyetlen határozott mozdulattal eltörölték a cenzúrát, megteremtették a sajtószabadságot, elfogadták a 12 pontot. Ez a kiállás erőt adott, és szembeszálltak a Habsburg birodalommal - figyelmeztetett a miniszterelnök, hozzáfűzve: azóta is így történik ez mindig, 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is.
Ez történik akkor, ha a hatalom többé nem tud az igazság nyelvén beszélni, ha egyetlen cél marad csupán: a hatalom megtartása, ha eluralkodik az önsorsrontás, a csalás és a felelőtlenség - folytatta beszédét a miniszterelnök. Hozzátette: ekkor mindig életbe lép a 48-as eskü, a magyarok összefogása a nemzet érdekében. Ekkor következhet be Magyarország megújulása, éppúgy, ahogyan ez 1848-ban történt - szögezte le.
"A rendszerváltás a megérkezés pillanatát jelentette"
Ha a történelem az élet tanítómestere, akkor alapos tanár, mert időről időre átveszi a diákjaival a tananyagot - fogalmazott Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy a nyolcvanas években sokan voltak, akik nem hitték, hogy egy napon véget érhet a diktatúra, de néhányan bíztak, reméltek abban, hogy "rátalálhatunk a túlpartra, a 48-as, 56-os, szabad Magyarországra". Ezért a rendszerváltás a partot érés, a megérkezés pillanatát jelentette - hangsúlyozta a kormányfő.
Hozzáfűzte: a megálmodott Magyarország helyett azonban a múlt emlékeivel, színeivel szembesültünk. Húsz évig nem sikerült választ találnunk arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, mit akarunk az ezeréves közös múltunkkal, mi köt össze bennünket, milyen közös céljaink vannak - sorolta Orbán Viktor. Ennek eredményei a félmegoldások, a félszívű módosítások lettek, és az, hogy még mindig nincs új alkotmányunk - tette hozzá magyarázatképpen.
A miniszterelnök szerint kerestük az utat a megálmodott haza felé, de sokszor csalódnunk kellett. A csalódottság fokozatosan a magyar lélek alapérzése lett - jelentette ki.
A kormányfő beszédében leszögezte: a megoldás nem az elméletek, ideológiák világában rejlik. Az a Magyarország, amely a saját otthonunk, itt él bennünk; ezért találtak a magyarok egymásra a tavalyi választásokon - húzta alá.
Kiálltunk a magyar emberekért
A miniszterelnök aláhúzta: 2010-ben kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenég éveinek, és véget érjen az átmenet húsz éves korszaka, és felhatalmaztuk választott képviselőinket, vezetőinket, hogy egy új, immáron végleges rendszer alapjait vessék meg. Kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a nemzetközi valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel és a vörösiszappal kellett küzdeni, és kiálltunk akkor is, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tűzsdecápáktól. Kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, melyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első - sorolta Orbán Viktor.
A kommunizmus betörése óta mi magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltunk, és több áldozatot hoztunk a szabadságért és a függetlenségért. Eskünkhöz híven nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből, vagy bárhonnan, bárki is diktáljon nekünk. Mi, magyarok nem engedünk a 48-ból - szögezte le a kormányfő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy a XX. század pusztító eszmeáramlatainak - a kommunizmusnak és a nemzeti szocializmusnak - feltalálói között egy magyar nevet sem találni. Senkitől sem tűrünk hát kioktatást, és mindenkitől elvárjuk, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet - szögezte le a miniszterelnök.
Egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk
A határozott és egységes kiállással 2010-ben lezártuk az átmenet korszakát, megtaláltuk Magyarország teljes megújulásához vezető utat, és megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az új alkotmány nemcsak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is, egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk. Ideje, hogy az államélet legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, melyekre évtizedek óta várunk - jegyezte meg Orbán Viktor.
Bízunk a fiatal nemzedékek elhivatottságában
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt század viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Valljuk, hogy az emberi lét alapja a nemzeti méltóság. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye - idézte Orbán Viktor a Nemzeti Hitvallás szövegét. Valljuk az elesettek és szegények megsegítését. Nem ismerjük el alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét - szögezte le a miniszterelnök.
Bízunk a közösen alakított jövőben és a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik majd Magyarországot - mondta. Hozzátette: innen a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről a napnál világosabban látszik, csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk, és ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített karosszériába szoruljunk.
Teljesebb lesz az alaptörvény
Most nincs olyan kényszer, aminek ne tudnánk ellenállni - mondta. Hozzáfűzte: most van erőnk, esélyünk és lehetőségünk, hogy megtaláljuk Magyarországnak azt a formáját, amelyet csak a magyarok vérmérséklete és ízlése alakíthat ki. A 48-as eskühöz tartjuk magunkat akkor is, amikor az új alkotmány világrahozatalában megtestesítjük mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének - emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra: az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy hazánknak végre valóban magyar alkotmánya legyen. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki annak a 800 ezer embernek, aki már visszaküldte a nemzeti konzultációs kérdőívet, és azoknak, akik vissza fogják azt küldeni a jövőben. Hozzátette: "köszönöm, hogy kiálltak az alkotmányozás ügyéért". Mindemellett a kormányfő arra buzdított mindenkit, aki "még tépelődik", hogy tegye hozzá a maga részét, mert annál teljesebb lesz az alaptörvény, minél többen alkotjuk meg azt.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az alkotmány csak a hajótest, ami önmagában nem elegendő a nemzet felemelkedéséhez. A "testnek" hajtóművekre is szüksége van. E "nagy teherbírású" hajtóművek pedig az Új Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv és az Országos Munkaterv, ami mindenkit visszahúz a munka világába, akit csak lehet. A miniszterelnök egy régi igazságot idézett, miszerint: egy nemzetet csak karddal és adóssággal lehet leigázni. Hazánk mindkettőt megtapasztalta. Azonban, ha sikerül leküzdenünk az országunkat víz alá nyomó, rettenetes adósságterhet, akkor megindul Magyarország fölemelkedése - szögezte le Orbán.
Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat
Többé nem csúszunk vissza az ingoványba. Nem fogjuk visszaengedni a múltat, nem fogunk ideiglenes viszonyok között, bizonytalanságban, meddő vitákban vergődve, átmeneti életet élni - folytatta Orbán Viktor. Megéreztük az összetartozás erejét, a belőle fakadó reményt, és azt, hogy együtt a legnagyobb dolgokra is képesek vagyunk, bármit legyőzhetünk, ami gátol a felemelkedésben. Újra olyan reményeink és céljaink lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet. Ismét meg lehet majd bízni az adott szóban. A munkának becsülete lesz. A bűn elnyeri büntetését, az érdem a jutalmát. Ehhez a reményhez ragaszkodunk - hangsúlyozta a kormányfő.
Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat - húzta alá Orbán Viktor. Ezért fel kell szabadítanunk magunkat hibáink és bűneink alól is. Ha a lélek zavaros, akkor zavaros az érzékelés. Ha zavaros az érzékelés, zavaros lesz a gondolkodás. A zavaros gondolkodás hibás döntéseket szül, azok pedig rossz tettekben végződnek. Azt kérem mindannyiunktól - mint mondta - hogy a tavasz példáját követve nemcsak a politikát, nemcsak a gazdaságot, hanem magunkat is újítsuk meg, hogy szabadon láthassuk el feladatainkat.
Dicsőség a negyvennyolcas hősöknek! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök.
"Változásra van szükség az RMDSZ politikájában"
(MTI-fidesz.hu) 2011. március 16.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) változtatnia kell a magyarországi pártokkal szemben alkalmazott egyenlő távolságtartás elvén a jobb együttműködés érdekében - jelentette ki Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki a KDNP elnökeként nyilatkozott erről a kérdésről
A magyar politikussal a Hargita Népe című csíkszeredai napilap közölt interjút szerdán. Arra a felvetésre, hogy az RMDSZ új elnöke, Kelemen Hunor megígérte, rendezi a Fidesz és a romániai magyar szervezet kapcsolatát, és beindult-e már ez a folyamat, Semjén kijelentette: az új kezdet mindenkinek adott. Mi mindenkivel nagyon szívesen együttműködünk annak érdekében, hogy a magyarság érdekei minél jobban képviselve legyenek - mondta a politikus.
Ugyanakkor hozzátette - és hangsúlyozta, hogy a KDNP elnökeként mondja ezt -, az RMDSZ által vallott egyenlő távolságtartás elvével nem értenek egyet. Rámutatott: a Fidesz és a KDNP az Európai Néppárt tagja, Romániából pedig ennek a politikai családnak az RMDSZ, Tőkés László és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) a tagjai. Ha egy pártcsalád tagjai vagyunk, akkor miért tartana az RMDSZ tőlünk is és a szocialistáktól is egyenlő távolságot? Ezen az elven változtatni kell egy jobb együttműködés érdekében - mondta Semjén Zsolt.
Kelemen Hunort február végén választották meg az RMDSZ élére, miután az RMDSZ elnöki posztját tizennyolc évig betöltő Markó Béla nem vállalt újabb mandátumot. Kelemen közvetlenül megválasztása után úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy szoros kapcsolatokra és partnerségre törekszik a magyar kormánnyal, a kormányzó pártokkal. Az RMDSZ elnöke kedden Semjén Zsolttal és Tőkés Lászlóval együtt vett részt a március tizenötödikei erdélyi központi ünnepségen, amelyet
Csíkszeredában rendeztek meg.
Magyar tagozatot akarnak a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen
Krónika, 2011. március 15. – Szucher Ervin
Tíz pontba foglalt zárónyilatkozatban kérik Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltja, jelene, jövője – Határokon átnyúló együttműködés bővítése a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésért című konferencia előadói a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Chartájának a módosítását.
Legalább önálló magyar vonalat! A magyarok számára előnyösebb egyetemi chartát szorgalmaznak
A vasárnap délután közzétett dokumentum többek között kitér az államilag finanszírozott önálló magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésre való igény jogosságára vagy legalább a tanügyi törvény által előírt önálló magyar vonal létrehozására. Az aláírók szót emelnek a jelenlegi diszkriminatív rendszer ellen, amely nem teszi lehetővé a magyar nyelvű gyakorlatok megtartását, ugyanakkor tiltja az anyanyelvű diplomamunka megírását, valamint a magyar nyelvű államvizsgát és doktori képzést.
A jelszó: módosítani a chartát
„A bevezetett megszorítások diszkriminatív jellege a magyar nyelvű oktatás sorvadásához vezetett (oktatóhiány, tudás-, anyanyelv-, identitásvesztés)" – állítják a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) és az Optica-Optofarm által szervezett konferencia előadói, utalva a kommunista diktatúra részben máig is érvényes megszorításaira. Szintén a charta módosítását és a magyar tagozat létrehozását tűzte ki célul Nagy Örs, az egyetem helyettes rektora is.
„Nem csupán magyar vonalat, hanem magyar tagozatot akarunk – lehetőleg már a következő egyetemi évtől" – szögezte le a Krónika megkeresésére a profeszszor. Nagy Örs tudatában van annak, hogy sok minden múlik román nemzetiségű kollégáin, de azzal is tisztában van, hogy a magyar oktatók és diákok a törvény adta lehetőségbe kapaszkodnak. „Itt már nem az egyetem szenátusa dönt, hanem az új oktatási törvény előírásai" – mondta.
Kérdésünkre, hogy a tagozat létrehozásával mennyire lehetne önállósítani a magyar nyelvű oktatást, Nagy Örs nem tudott válaszolni. Szerinte egyelőre senki nem tudja, hogy egy leendő magyar tagozat gazdaságilag mennyire lehet független. „Egy biztos: az egyetemet ezentúl is a rektor irányítja" – tette hozzá a professzor. A charta módosításáról elmondta: a törvény hat hónapos határidőt szab annak módosítására. Ugyanakkor az oktatási minisztérium vállalta a nem megfelelő chartát benyújtó egyetemek szankcionálását.
Kerekasztal – feltételekkel
A záródokumentum harminc aláírója – köztük az egyházak, a civil, illetve a vállalkozói szféra képviselői – szerint a magyar oktatás önállóságának megteremtése érdekében fontos, hogy további egyeztető fórumok megszervezésére kerüljön sor 2011 tavaszán mind Erdélyben, mind Magyarországon.
A dokumentum megfogalmazói ugyanakkor fontosnak és örvendetesnek tartják, hogy a készülő új, magyarországi tanügyi törvény gondoskodni kíván a határon túli magyar oktatás támogatásáról. „A Magyar Köztársaság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az önálló magyar nyelvű oktatás megvalósításának törekvéseit a hiányzó oktatók pótlásával, az utánpótlás képzésével, valamint egyes tudományos fokozatok megszerzésében nyújtott támogatással (rezidens- és doktori képzés) hathatósan tudja segíteni.
Ennek megvalósítása érdekében javasoljuk az együttműködési kerekasztal összehívását a négy magyarországi orvosi egyetem, a MOGYE vezetősége, oktatáspolitikusok és a támogató civil szervezetek részvételével" – olvasható a zárónyilatkozatban. Kérdésünkre, hogy ezt miként tartják megvalósíthatónak, mivel a MOGYE vezetősége nem vett részt a konferencián, és nem fogadja el tárgyalófélként a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesületet, a szervezet ügyvezetője és a konferencia szervezője, Ádám Valérián kifejtette, hogy a kerekasztal-megbeszéléseken való részvétel elutasítása rendkívül rossz fényben tüntetné fel a vásárhelyi intézet vezetőségét.
„Ha nem jönnek el, azzal csak azt bizonyítják, hogy sokkal fontosabbnak tartják saját kis beosztásuk megőrzését, mint az erdélyi magyarság képviseletét" – szögezte le Ádám. A RMOGYKE ügyvezető igazgatója ez esetben aláírásgyűjtést helyezett kilátásba, amelynek segítségével a tiltakozással egyetértők az egyetem vezetőségének lemondását követelnék.
A két fél közötti állandó feszültségnek csak az egyik jele az, hogy az egyetem vezetői nem jelentek meg a konferencián. „Arra hivatkoztak, hogy későn kapták kézhez a meghívót. Ennek ellenére már másfél hónappal a konferencia előtt elkezdtek telefonálgatni a magyarországi résztvevőknek, arra kérve őket, hogy mondják le részvételüket" – panaszkodott Ádám Valérián.
Szerinte azonban sokatmondó, hogy még ilyen körülmények között is Marosvásárhelyre látogatott és előadást tartott Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Palkovits Miklós, az MTA tagja és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára, Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem dékánja, Galuska László, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője, Wittmann Tibor, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője és Ertl Tibor, a Pécsi Tudományegyetem helyettes dékánja. Jelen voltak, felszólaltak és a zárónyilatkozatot aláírták a hazai orvostudomány kiemelkedő személyiségei is, mint például Péter Mihály Heinrich, Péter H. Mária, Brassai Zoltán, Feszt György, Brassai Attila, Ajtay-Kincses Mária, Máthé János, Dudutz Gyöngyi, Puskás Attila, Nagy Előd, Csiszár Anna-Adrienn és mások.
Nagy Örs, a marosvásárhelyi egyetem helyettes rektora kifejtette, hogy jó ötletnek tartja a kerekasztal szervezését, mert minden beszélgetés hasznos lehet, ha eredménnyel zárul. A professzor szerint azonban ennek feltétele, hogy „olyan emberek üljenek tárgyalóasztalhoz, akik a jelenben élnek". „Magyarán: olyan tárgyalópartnereket tudunk elfogadni, akik jól tudják, mi valósítható meg, és mi nem. Minden segítség jól jön, de annak megvannak a feltételei" – pontosított a MOGYE vezetője. Nagy Örs kifejtette: eddig csupán a budapesti Semmelweis-egyetem nyújtott hatékony támogatást a marosvásárhelyi felsőfokú intézménynek, a másik három anyaországi egyetem csak a nyilatkozatokig jutott el.
Elsők az elsők között – Kolozsváron és Csíkszeredában is letették a magyar állampolgársági esküket
Új Magyar Szó, 2011. március 15. – Baloga-Tamás Erika, Sipos M. Zoltán
Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Csíkszeredában pedig Kövér László országgyűlési elnök jelenlétében tehették le a magyar állampolgársági esküt azok, akik az év elején elsőkként adták be kérelmüket.
Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Csíkszeredában pedig Kövér László országgyűlési elnök jelenlétében tehették le a magyar állampolgársági esküt azok, akik az év elején elsőkként adták be kérelmüket.
„Szabó Dezső szavaival élve minden magyar felelős minden magyarért. Az Országgyűlés lehetővé tette a kettős állampolgárságot, és hála Istennek, eddig közel ötvenezren nyújtották be kérésüket szerte a nagyvilágból" – fogalmazott Semjén Zsolt azt követően, hogy a kolozsvári főkonzulátuson átadta Tőkés László EP-alelnöknek a magyar állampolgárságot igazoló iratokat. Az első negyven személy között volt még Egyed Ákos akadémikus, Molnos Lajos, az RMDSZ volt kolozsvári elnöke, valamint a Tusványosi Szabadegyetem szervezői.
„2007-ben Unió Erdéllyel jelszó alatt indultam EP-képviselői mandátumért. Arra gondoltam, hogy Erdély lépjen Unióra Európával, de ugyanakkor a magyarság uniója is valósuljon meg az EU-ban. A magyar állampolgárság megadása az 1848-as 12 pont szellemében történik. A magyar állam ezzel a gesztussal jóvátette a 2004. decemberi 5-i rossz emlékezetű népszavazást" – fogalmazott Tőkés.
Nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség – mondta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Szerinte ez az ünnepélyes aktus egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt viszont új fejezetet nyit.
Kövér betért Székelyudvarhelyre is, ahol részt vett a Magyar Polgári Párt (MPP) által nyitott állampolgársági iroda felavatásán. Az MPP ez év februárban kezdte el az egyszerűsített honosítási eljárásről tájékoztató irodahálózat kiépítését, ezzel konkurenciát állítva az EMNT által működtetett demokráciaközpont-hálózatnak és az RMDSZ területi szervezeteinek.
Kelemen Hunor és Tőkés László elkerülik egymást?
Annak ellenére, hogy ma mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Csíkszeredában tartja a központi március 15-i rendezvényeit, nem lesz alkalom arra, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője találkozzanak egymással. Ezt Demeter Szilárd, az EP alelnökének sajtósa nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek. „Kizártnak tartom az informális találkozót, mert Tőkés László csak délután érkezik az ünnepségek helyszínére" – magyarázta.
Kelemen Hunor korábban többször is jelezte: a március 15-i ünnepségeket jó alkalomnak tartja arra, hogy az EMNT elnökével – informálisan – tárgyaljon. Legutóbb a Krónikának úgy fogalmazott: „Valószínűleg együtt leszünk a március 15-i csíkszeredai ünnepségen is. Tehát lesz alkalmunk beszélni a közös dolgainkról a következő időszakban". Az RMDSZ, illetve az EMNT által kiadott közlemény szerint Kelemen Hunor és Tőkés László is felszólal a csíkszeredai Vár téren 17 órakor kezdődő ünnepségeken. (Cs. P. T.)
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
A demokrácia és a „központ"
ÉS, 2011. március 11. – CS. GYIMESI ÉVA
Hogy a külhoniak honosításával foglalkozó irodák elnevezése - demokráciaközpont - súlyos önellentmondást rejt magában, felismerjük, ha közelebbről vesszük szemügyre ezt a szókapcsolatot. Lehet, hogy részemről ez szakmai ártalom, ugyanis a nyelvész érzékeny a szóhasználatra, mert tapasztalatai szerint a helytelenül összefűzött szavakban olykor súlyos fogalomzavarok juthatnak kifejezésre, és ezek félrevezetik a kommunikációt.
Ez az elnevezés - „demokráciaközpont" - ugyan csak ártatlan szószerkezetnek látszik, nem egész mondat, de nekem a „demokratikus centralizmust" és óhatatlanul Babitsnak azt a megállapítását juttatja eszembe, hogy „A rossz mondaton át rossz gondolatra látni". A helytelen elnevezés is éppen úgy eltájolhatja az embert, ahogyan a rosszul megfogalmazott mondat.
És nem csupán a demokrácia és a központ fennebb kifejtett kapcsolatának nyelvhasználati csapdáját foglalja magában, hanem konkrétan az így elnevezett irodáknak itt és most, az erdélyi, a romániai társadalmi és szövegkörnyezetben gyakorolt funkcióját tekintve is problematikus.
Romániában ugyanis, ha olykor lassan, döcögve, csikorgó zökkenőkkel, de mégis, ma működő demokrácia van, ami az egyes emberekre lebontva azt jelenti: minden személy és egyesület tehet föl kérdéseket, vitatkozhat és tiltakozhat az összes hivatalokkal avagy hivataloknál szóban, írásban, interneten stb., sőt a hatalom képviselőivel szemben is. Hogy ne menjek messze, a szenátori irodáink, polgármesteri hivatalaink, bíróságaink, anyanyelvű sajtóorgánumaink stb. nem kis részben is ezért vannak: ellensúlyt, féket képviselnek a hatalom centralizáló hajlamú gyakorlásában.
A hatalom országos és helyi képviselői pedig - többségükben, úgy tűnik - manapság adnak arra, hogy európaiaknak tekintsük őket, mert EU-tagok vagyunk és a schengeni határok tágítását is egyhangúlag óhajtjuk, tehát - ennek megfelelően - a hatalom nem büntet, hanem igyekszik jobbára civilizáltan reagálni a polgári szólásszabadság megnyilvánulásaira.
Mi több, Romániában egy ideje már, ha lassan is, de folyik az intézmények decentralizálása, vagyis a túlközpontosított államhatalom lebontása, hogy ne egyetlen (teszem azt: minisztériumi) központban összpontosuljon az irányításuk (például a kórházaké), hanem többé-kevésbé autonóm módon működjenek, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezt az elvet már a római katolikus egyház II. vatikáni zsinatának fejezetei is megfogalmazták, jómagam onnan kezdtem tanulni, kissé talán megkésve, de még a múlt század hetvenes éveiben. Magyarán ez azt jelenti, hogy magam döntök - értékrendemnek megfelelően - a sorsom alakulása felől, közügyekben pedig - alulról kezdve - az adott helyi vagy intézményi közösség, egyesület, települési önkormányzat, megyei tanács, az elképzelhető regionális közösségi önkormányzat stb. önrendelkezik. Ez az emberi minőséggel eleve nekünk adatott jogunk. A döntési jogkörök tehát már egészen lent, az alsóbb szinteken érvényesülhetnek a demokráciával együtt járó „központtalanságnak", decentralizációnak megfelelően.
Az önállósodás mindennapi magán- és közgondjait, zökkenőit, válságait pedig nem spórolhatja meg senki, ez személyes jog lett, helyettünk mások nem gyakorolhatják, valamely „legújabb" párt sem, legkevésbé az állam. A szubszidiaritással élni nem más, mint maga az autonómia gyakorlása, nap mint nap. Cselekvési irányok, feladatok, alternatívák közt mérlegelni, másokkal meg-megütközni, olykor kompromisszumot is kötve, felelősen dönteni, és a közösen hozott döntéseket - például egy település gazdasági, szociális stb. kérdéseire vonatkozólag - közösen végrehajtani.
Sajnálok minden tömbmagyar környezetben létező önkormányzatot, amelyik felülről vagy kívülről, valamely „centrumból" várja az autonómiát, és a húsz év alatt még nem jutott el addig, hogy az öngondoskodás felelősségét vállalva rájöjjön: immár az ő kezében van, amire vágyik. Joga van álmodni, tervezni, költségvetést készíteni, befektetni, pályázni, és a tervet a legapróbb napi cselekvéstől, a kivitelezési munkától a végelszámolásig, gondosan végrehajtani. Ha pedig ezt még nem próbálgatta, mert lehet, hogy nem akart erőfeszítést tenni, elmarasztalható a mulasztás vétségében, és ha a választott képviselők hanyagsága merül fel, akkor az adott közösség számon is kérheti.
Nos, a „demokráciaközpont" elnevezés olyan ügyintézés céljából, mint a honosítási eljárás lefolytatása, mindenekelőtt anakronisztikus a hazai demokratizálódás húsz éve elindult és természetesen irgalmatlanul nehézkes folyamatában. Vagyis: történelmietlen. Logikailag indokolatlan. Mondhatnám, provokatív fogalomkapcsolatként hat a hatalommegosztás fent vázolt, szüntelenül érzékelhető, leírható itthoni kontextusában.
Elnézést kérve az ügyintéző intézmény ártatlan, fiatal személyzetétől, akik benne oly szorgalmasan és odaadóan dolgoznak, mint ahogy azt a sajtóból tudni lehet, ez az elnevezés tetszelgő nyelvi pózolásként hat. Mintha nem vett volna tudomást a számunkra teljesen ismeretlen névadó, elnevező arról, hogy egy már létező demokratikus közegbe telepíti ezeket a központokat. Felülről lefelé, mint a diktatúrában. És kívülről befelé, ami példátlan. Antidemokratikus.
Vagy a névadó nem tanulta még, mi az, hogy tárgyi önellentmondás?
Magyarnak lenni
Krónika, 2011. március 15. – Rostás Szabolcs
A magyar nemzeti identitás szempontjából iránytűként szolgáló 1848–49-es szabadságharc évfordulójánál soha jobb alkalom nem kínálkozik eltöprengeni afölött, mi tesz nemzetivé egy kormányt.
Batthyány Lajos, majd Kossuth Lajos kormányáról 163 év elteltével is nyugodt szívvel elmondható, hogy az volt, hiszen a nemzet önrendelkezésének mindenekfelettiségét tűzte zászlajára, megteremtve – ha rövid ideig is – Magyarország függetlenségét.
És elérte azt, ami a forradalom idején a szabadság szeretetével egy időben talán a leginkább fűtött minden magyart a világon: ismét jó volt magyarnak lenni. Több mint másfél évszázaddal a szabadságharc után a magyaroknak ismét megadatott a viszonyulási alap. Noha megvolt rá a lehetőségük, hogy oldják a trianoni traumát, a balliberális kormányzatok kivétel nélkül Magyarország jelenlegi határain belül gondolkodtak, és folyamatosan azt éreztették, hogy az elszakított területeken élő magyarság púp a hátukon.
Hát kijelenthető egy pártpolitikusról, külügyminiszterről, hogy nemzetben gondolkodik, amikor a határok feletti nemzetegyesítés eszméjét 23 millió román vendégmunkás rémképével hessegeti el? Lehet hazafinak nevezni egy kormányfőt, aki külhoni nemzettársait rezzenéstelen arccal, nyíltan megtagadja, és azért agitál, hogy ne váljanak hazájuk állampolgárává? Mit szólt volna ehhez Kossuth, Petőfi vagy Széchenyi? Isten őrizz attól a vitrioláradattól, amit a forradalmár költőtől kapnának a mai akarnok percemberkék, akik a márciusi ifjak egyik szent ügye, a sajtó- és szólásszabadság halálát, cenzúrát vizionálva tüntetnek a nemzeti ünnepen.
Akiknek eszük ágában nem volt szót emelni akkor, amikor elv- és eszmetársuk gyalázatos propagandája miatt kudarcot vallott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. De hát, ami késik, az nem múlik. A könnyített honosítási eljárásnak köszönhetően ma rövid idő alatt magyar állampolgárokká válhatnak a külhoniak: számukra kis lépést jelent ugyan befáradni a diplomáciai kirendeltségekhez, ugyanez azonban történelmi jelentőségű mozzanat a magyar nemzet számára.
Eközben pedig hamarosan az is bekerül a magyar alkotmányba, hogy a mindenkori magyar állam és kormány nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyar közösségek iránt. Azaz: ma ismét jó magyarnak lenni.
Kis magyar ünneprontás
Új Magyar Szó, 2011. március 15. – Székely Ervin
Legalább a nemzeti ünnepek idejére a véleménykülönbségen lévő magyar szervezetek ássák el a csatabárdot.
Százhatvanhárom év távlatából és ünnepi hangulatban szemlélve az 1848-as eseményeket, könnyen az az érzésünk támadhat, hogy a forradalmároknak csak bátorságra, hazaszeretetre lehetett szükségük, mert a követendő út helyessége önmagától érthető volt, azt senki nem vitatta, abban senki sem kételkedett.
Százhatvanhárom év távlatából és ünnepi hangulatban szemlélve az 1848-as eseményeket, könnyen az az érzésünk támadhat, hogy a forradalmároknak csak bátorságra, hazaszeretetre lehetett szükségük, mert a követendő út helyessége önmagától érthető volt, azt senki nem vitatta, abban senki sem kételkedett. Eltávolodva azonban a visszaemlékezéssel járó obligát romantikától és közeledve a történetírás igazságaihoz, azt találjuk, hogy a szabadságharc legjelesebb vezetői és a kor meghatározó nemzetpolitikusai távolról sem voltak azonos véleményen a forradalmi változtatások mikéntjével és sebességével kapcsolatban.
Kossuth Lajos megvalósíthatatlannak tartotta a nemzet gazdasági felemelkedését, a társadalmi és szociális reformokat, mindaddig, amíg Magyarország függőségben van Ausztriától. Ezzel szemben Széchenyi a gazdasági reformok elsődlegességét hirdette, és úgy gondolta, hogy az ország politikai függetlensége majdani, természetes és erőszakmentes következménye lehet a modern államszervezés térhódításának.
Kossuth a vagyonos vidéki középnemességet és a városi iparos-réteget tekintette a társadalom leghaladóbb rétegének, míg Széchenyi saját osztályától, az arisztokráciától várta a reformok szükségességének, elengedhetetlenségének felismerését. Gazdasági értelemben Széchenyi az angol liberális piacgazdaság híve volt, míg Kossuth egyfajta protekcionista nemzeti gazdaságépítő programban hitt. A két forradalmár legélesebben a közteherviselés kérdésében került szembe egymással.
Kossuth egy előzménytelen, merész, liberális gondolattal, az arányos adózási kötelezettséggel állt elő, míg Széchenyi ebben a kérdésben is a fokozatosság elvét vallotta. Úgy vélte, hogy az egyébként sem hatékony feudális rendszert örökváltság révén kell felszámolni. A nemesség adómentességével sem értett egyet, de a részleges közteherviselést szorgalmazta, amely lehetőséget teremtett volna a nagybirtokok gyorsabb polgári átalakítására.
Végül nem volt egyetértés a két államférfi között a nemzetiségi kérdés ügyében sem. A Magyarországra a török birodalom összeomlása után tömegesen érkező nemzetiségekkel szemben Kossuth a magyarosítás, Széchenyi pedig a nagyobb tolerancia politikáját vallotta, mert felfigyelt arra a veszélyre, amelyet – a bécsi udvar által is támogatott – szláv és román függetlenségi törekvések jelentenek az ország egységére.
A forradalom híveinek és a csöndes építkezés, illetve a reformok lépcsőzetes bevezetése szószólóinak egyaránt meggyőző érvek álltak a rendelkezésükre. Vitáik igen élesek és olykor szenvedélyesek voltak, de sohasem nélkülözték a gondosan kimunkált argumentumokat, és még valamit, amiről a mai politikusok hajlamosak megfeledkezni: egymás feltétlen tiszteletét.
Kossuth, a gyökeresen eltérő stratégiája ellenére, Széchenyit a legnagyobb magyarnak nevezte, ez utóbbinak pedig volt ereje elismerni, hogy politikai ellenfele kiemelkedő történelmi személyiség. Ha mást nem, akkor legalább ezt a bölcsességet és jóhiszeműséget mindenképp érdemes lenne átvenni '48 örökségéből.
Például, hogy ne posztkommunistázzuk, balekozzuk, gazemberezzük le azt a szervezetet, amelyiknek a színeiben az EP alelnökiségéig vittük. Ne minősítgessük azokat, akiknek ugyanazok a céljaik, de az eszközök tekintetében mások az elképzeléseik. Beperelni sem éppen ildomos a saját politikai szervezetünket, habár ezt végül tekinthetjük a jogkövető magatartás egyik szélsőséges példájának is...
Ugyancsak a tiszteletteljesség és jóhiszeműség imperatívuszából eredeztethető az az igény, hogy legalább a nemzeti ünnepek idejére és alkalmára a véleménykülönbségen lévő magyar szervezetek ássák el a csatabárdot. Ha másképp nem megy, akkor kössenek megállapodást: Március 15-ét, Augusztus 20-át, Október 6-át kivonják a politikai disputák területéről és közösen emlékeznek meg a történelmi eseményekről anélkül, hogy ünnepi beszédeikben aktuálpolitikai célzásokat tennének.
Ha már gondolataink ívében nem, legalább ebben a minimális jóérzésben kövessük a nagy elődök sugárzó példáját!
|
