Visszautasítja Tőkés „vádjait" az MPP
Szabadság, 2010. szeptember 30.
A Magyar Polgári Párt (MPP) nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László magánéletével, amely „sajnálatosan" alakul, de arra kéri az Európai Parlament alelnökét, volt református püspököt, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, és fejezze be az MPP-vel és annak elnökével szembeni minden vádaskodását – olvasható a párt közleményében.
A Szász Jenő által vezetett párt sajtóirodája közleményben reagált Tőkés László két nappal korábban tartott nagyváradi sajtóértekezletére. Az EP alelnöke ennek keretében válaszolt a személyét – román és magyar részről egyaránt – ért támadásokra. Ebben az összefüggésben említette Szász Jenő nevét is. Tőkés szerint az MPP-elnök „szégyenteljes módon" házal Székelyföldön és budapesti kormánykörökben az ő „vélelmezett magánéleti botránykrónikájával", így diszkreditálva őt és az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT).
Az MPP közleménye így fogalmaz: a párt meghatározó alapvető értéknek tekinti a szabadságot, a nemzetet, a családot, az erdélyiséget, az autonómiát és a keresztény gondoskodó szolidaritást. „Ezen értékek alapján, közéleti szerepet vállaló személy esetében illendőnek tartanánk olyan családi életet élni, amely példamutató egy közösség előtt. Ehelyett Tőkés László – politikai hűtlenségének ódiumához hasonlóan! – magánéleti válságának ódiumát is a Magyar Polgári Párt nyakába szeretné varrni" – olvasható a dokumentumban.
Az MPP nem kívánt és a jövőben sem kíván foglalkozni Tőkés László ilyen jellegű magatartásával - áll a közleményben, melynek közzétevői sajnálatosnak tartják Tőkés László magánéletének alakulását. „Annál is inkább, mert személyében fontos egyházi elöljárót is tisztelhettünk, de arra kérjük, hogy családi életének válsága után ne okozzon közéleti válságot is, fejezze be a Magyar Polgári Párt és annak elnökével szembeni minden úton-módon való vádaskodását és támadását" – írja az MPP sajtóirodája.
Tőkés László sajtóirodája szerdán az MTI érdeklődésére csak annyit tartott fontosnak megjegyezni: Szász Jenőék ezzel az állásfoglalással csupán megerősítették azokat a budapesti kormánykörökből is érkezett információkat, amelyek szerint az MPP elnöke az EP-alelnök lejáratása céljából Tőkés László vélelmezett botránykrónikájával házal.
ROMÁNIA
Megleckéztetnék a sajtót
Új agyar Szó, 2010. szeptember 30. – Farkas István
Az újságírók törvénye névvel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusba Ioan Ghişe. A Nemzeti Liberális Párt szenátora javaslatai szerint létre kellene hozni egy hivatalt, amelynek a feladata a sajtó felülvigyázása és – vétség esetén – megbüntetése lenne.
Az újságírók törvénye névvel törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátusba Ioan Ghişe. A Nemzeti Liberális Párt szenátora javaslatai szerint létre kellene hozni egy hivatalt, amelynek a feladata a sajtó felülvigyázása és – vétség esetén – megbüntetése lenne. A tervezet előírja, hogy az újságíróknak háromévente meg kell újítaniuk a szakmai engedélyüket, és évente pszichológiai szakvizsgára kell jelentkezniük.
Sajtóvétség, ombudsman...
A tervezet 68. paragrafusában Ghişe a „sajtóvétség" fogalmát ismerteti: „Sajtóvétségnek nevezzük azt a polgári törvénykönyv hatásköre alá eső kihágást, amely abban merül ki, hogy a sajtó olyan információkat, véleményeket vagy kommentárokat közöl, amelyek nincsenek kihatással a társadalom működésére, és legalább egy személynek anyagi vagy erkölcsi kárt okoztak."
A sajtóvétség felelősei a közhivatalok – amennyiben téves információkat adtak ki –, a tulajdonos, mert sokszorosította a közleményt, a rádió- vagy tévéadó tulajdonosa, a kiadó illetve a szerző. Ghişe szerint a sajtóvétség a polgári törvénykönyv hatásköre alá eső „kihágásnak vagy majdnem-kihágásnak" minősíthető cselekedet.
A törvénytervezet ugyanakkor a Sajtóombudsman létrehozását is előírja, ennek kell iktatnia a sajtóvétségek megtörténése után beérkező panaszokat, rangsorolnia a bejelentett vétségeket, de az ő kötelessége azoknak a zsurnalisztáknak a felfüggesztése is, akik a büntetőtörvénykönyv hatásköre alá eső cselekedeteket hajtottak végre.
...humorérzék és pszichológia
„Bár a törvénytervezet tartalmaz olyan elemeket, amelyek valóban léteznek a nyugati demokráciákban, az egész elképzelést nem látom többnek kapkodásnál" – reagált lapunk megkeresésére Karácsonyi Zsigmond. A Romániai Magyar Újságírók Egyesületének elnöke szerint egy ilyen jellegű törvénytervezetet csak a szakmai szervezetek képviselőivel konzultálva lehetne benyújtani.
„Nem azt mondom, hogy nem kellene valamilyen módon megállítani a túlkapásokat, de ennek – ahogy azt már többször hangsúlyoztuk – az önszabályozás által kell megvalósulnia, nem pedig a politikusok által ránk erőszakolt, szájkosár jellegű törvénykezéssel" – hangsúlyozta Karácsonyi. Hasonlóan vélekedik Ioana Avădani is, aki meglepő, de várható eseménynek nevezte Ghişe tervezetének megjelenését.
„Meglepő, mert évekig folyt egy eléggé terméketlen vita egy sajtótörvény szükségességéről vagy jelentéktelenségéről, annak ellenére, hogy már létezik olyan törvény, amely szabályozza a publikus megnyilatkozások mikéntjét, léteznek sajtóintézményeket szabályozó törvények, munkavédelmi szabályozások, sajtóetika-kódexek" – magyarázta a HotNews.ro hírportálnak a Központ a Független Újságírásért ügyvezető igazgatója.
Mircea Toma, az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség elnöke blogjában ironikusan viszonyult a tervezethez: „Jó humorérzékre vall ez a tervezet. A politikusoknak is szükségük van valamire, amin egyet derüljenek. Sok szerencsét kívánunk nekik!" – írta Toma.
Cristian Tudor Popescu, a Gândul című napilap publicistája is hasonló hangnemben kommentálta a törvénytervezetet: „Érdekes lenne tudni azt, hogy Ghişe úr szenátorként részt vesz-e minden évben egy pszichológiai szakvizsgálaton? Úgy vélem nem. Ahogy a politikusi bizonyítványát sem hagyta jóvá senki. Ha életbe lép a törvénye, tönkreteszi a sajtót, és a sajtószabadságot, már amennyi maradt abból" – nyilatkozta a Mediafaxnak.
ERDÉLY
Ki lesz az RMDSZ következő elnöke?
Kitekintő, 2010. szeptember 30.
Markó Béla azért sem döntötte még el, hogy indul-e újabb RMDSZ-elnöki mandátumért, mert álláspontja szerint ez a személyi kérdés nem olyan bonyolult, hogy a szervezetnek ezen kellene „rágódnia" 2011 februárjáig.
"Kétségtelenül az a felismerés is közrejátszott, hogy a következő időszak kormányzati és parlamenti szinten is igen „forró" lesz: dűlőre kell vinni az oktatási törvényt és más fontos kérdéseket, de bizalmatlansági indítványok is várhatók. Egy ilyen nehéz időszakban nem engedhetjük meg magunknak, hogy befele forduljunk. Mindent a maga idejében" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke az Erdélyi TV-nek (ETV) adott interjúban.
Markó úgy értékelte, nincs szükség alapvető módosításokra, nagy irányváltásokra az RMDSZ programját tekintve, ugyanakkor mélyrehatóbb elemzésre van szükség az RMDSZ alapszabályzatában, a területi, helyi szervezetek működésétől, a különböző testületek közötti viszonytól kezdve a polgármesterek, tanácsosok, képviselők vagy szenátorok jelölésének kérdéséig. Meg kell vizsgálni például, hogyan tudja ellátni alapvető feladatait a szervezet, hogyan gyűri le az újból és újból megjelenő személyes érdekeket, a fölösleges csoportérdekeket és hogyan tud minden pillanatban ténylegesen az egész magyar közösség képviselete lenni az RMDSZ – mondta az ETV-nek Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke kifejtette: nem szeretne változást az RMDSZ irányvonalában, abban a stratégiában, hogy "kormányon vagy ellenzékben, vitával vagy anélkül, de a belső politikai életben jelen lévén és arra befolyást gyakorolván próbáljunk változást elérni az erdélyi magyarság életében. Minden másban azonban változás-párti vagyok".
Magyar iskolaközpont épül az erdélyi Szamosújváron
MTI 2010. szeptember 30.
Magyar tannyelvű szórvány-iskolaközpont építéséhez kezdett a szamosújvári Téka Alapítvány. Az intézmény épületének alapkövét október 9-én helyezik el az erdélyi városban. "Elérkezett az idő arra, hogy önálló iskolaközpontot létesítsünk.
Ez csak egy teljesen új épület és egy új intézményi rendszer kialakítása révén valósulhat meg, mivel Szamosújváron nincs magyar iskola" – nyilatkozta az Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak Balázs–Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke.A Téka Alapítvány tizenegy évvel ezelőtt, a Kallós Zoltán Alapítvánnyal közösen indította el a térségben a mára már sikeresnek bizonyuló Mezőségi szórványoktatási programot.
A program lényege, hogy a Mezőség tájegységén szórványban élő kis- és középiskolás diákoknak minőségi magyar oktatást biztosítsanak.
A 11 év alatt két kollégiumi épület létesült, egy Válaszúton, egy másik pedig Szamosújváron.
Jelenleg Szamosújváron négy iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Az elképzelések szerint ezeket az osztályokat vonnák össze a megépítendő Kemény Zsigmond Mezőségi Szórvány-iskolaközpontba, ahová a környező falvak magyar diákjai járnának majd.
Csíkszereda helységnévtábláin rovásírásosra cserélték a román megnevezést
Nyugati Jelen, 2010. szeptember 29.
A rendőrség megbünteti a csíkszeredai városházát azt követően, hogy ismeretlen tettesek rovásírásos városnév felirattal takarták el a város be- és kijáratánál található névtáblák román feliratát.
Keddről szerdára virradó éjszaka a város hat ki- és bejáratának névtábláin rovásírásos fényvisszaverő felirattal takarták le Csíkszereda román elnevezését, így csak a magyar név és a rovásírással kiírt elnevezés maradt látható.
A közlekedési rendőrök szerdán kérték a városházát, hogy távolítsa el a feliratokat és tájékoztatták, hogy ellenkező esetben ezek kezelőiként viselniük kell a következményeket.
„Bírságot szabunk ki a közterület kezelőjének és kicseréljük a várostáblákat, amelyeken nem látható Csíkszereda román neve", nyilatkozta a MEDIAFAX-nak Cezar Asandei. A Hargita megyei közlekedési rendőrség vezetője.
Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője kifejtette, egy ilyen lépés sérti az érvényes törvényeket, a polgármesteri hivatal megbírságolása mellett elindítják a nyomozást a tettesek azonosítása érdekében.
„A táblák már nem felelnek meg a törvény követelményeinek és a 2002/ 195-ös sürgősségi és a 2001/1206-os kormányrendeletek előírásainak. Ezek szabályozzák, hogy a kisebbségek nyelvén is fel kell tüntetni egy település nevét, ha a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, de azt is, hogy elsőként a román elnevezésnek kell szerepelnie. Jelen esetben a román felirat már nem található, így büntetést szabhatunk ki és ezzel párhuzamosan elkezdjük a nyomozást, hogy megtaláljuk az elkövetőket", hangsúlyozta Gheorghe Filip.
A csíkszeredai polgármesteri hivatal képviselői elmondták, nem engedélyezték a rovásírásos feliratot és az újságíróktól értesültek ezekről.
„Nem engedélyeztük ezt, egy fél évvel ezelőtt éppen mi kezdeményeztük az eljárást, hogy mi a városháza helyezzük el a rovásírásos feliratokat, de a törvényszék elutasította kérésünket. Most önöktől hallom, hogy valakik ilyeneket ragasztottak ki. Úgy tűnik, ez a válasz arra, hogy a rendőrség belekötött a magyar feliratokba és megbüntette a városházát. Valakit zavarhatott ez és ez volt a válasza", nyilatkozta Szőke Domokos alpolgármester.
Délután a hivatal munkatársai eltávolították a lehúzósokat, az alpolgármester szerint azért, hogy „újabb diverzió nélkül orvosolják a helyzetet".
Olguţa Vasilescu, PSD-s szenátor szerdán felszólította Traian Igaş, belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és távolítsák el a táblákat Csíkszereda bejárataitól, mert a román nyelvű felirat hiányában ezek törvénytelenek.
Megalakul az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács
Erdély.ma, 2010. szeptember 27.
Alulírottak kifejezzük arra vonatkozó szándékunkat, hogy a közeljövőben létrehozzuk az Erdélyi Tehetségsegítő Tanácsot.
Az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács csatlakozni kíván a Kárpát-medencei hatáskörű Nemzeti Tehetségsegítő Tanácshoz. Ennek a testületnek az lesz az alapfeladata, hogy a kiépítendő hálózat részeként összehangolja, hatékonyabbá tegye és bátorítsa az erdélyi tehetségépítő kezdeményezéseket, a már működő tehetségpontokat és programokat. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a munkával jelentős mértékben hozzájárulhatunk az oktatás színvonalának az emeléséhez, tehetséges fiataljaink támogatásához, az erdélyi magyar társadalom jövőjének alakításához.
Aláírók:
Bereczki Kinga tanár, Amőba alapítvány, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tag Sepsiszentgyörgy
Dávid Géza tanár, Tamási Áron Főgimnázium, Székelyudvarhely
Demeter Albert tanár, János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár
Laczkó György igazgató, Tamási Áron Főgimnázium, Székelyudvarhely
dr. Péntek János nyelvész professzor, Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár
Somai József közgazdász, Nyilas Misi Tehetséggondozó Egyesület, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tag Kolozsvár
Szász Zoltán alelnök, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége
Varga László igazgató, Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda
Markó Béla: az RMDSZ irányán nem kell változtatni
Új Magyar Szó, 2010. szeptember 30.
„Az, hogy jelöltetem-e magam vagy sem az RMDSZ elnöki tisztségére, az a személyes döntésem lesz, de nem kizárólag az én felelősségem, hanem kollektív felelősség: én ugyanis egy szervezet jóvoltából voltam szövetségi elnök, és azt gondolom, úgy tisztességes, ha a következő hetekben, hónapokban a szervezeten belül körbejárjuk, megvitatjuk azt, hogy mi lenne a leghasznosabb a Szövetség számára – nyilatkozta Markó Béla az Erdélyi Magyar Televíziónak.
„Az, hogy jelöltetem-e magam vagy sem az RMDSZ elnöki tisztségére, az a személyes döntésem lesz, de nem kizárólag az én felelősségem, hanem kollektív felelősség: én ugyanis egy szervezet jóvoltából voltam szövetségi elnök, és azt gondolom, úgy tisztességes, ha a következő hetekben, hónapokban a szervezeten belül körbejárjuk, megvitatjuk azt, hogy mi lenne a leghasznosabb a Szövetség számára – nyilatkozta Markó Béla az Erdélyi Magyar Televíziónak.
A szövetségi elnök a jövő év februárjában megrendezendő RMDSZ-kongresszus feladatairól beszélt. Kifejtette: ő személy szerint minden szempontból változáspárti, egy dologban azonban nem szeretné ha változás történne: az RMDSZ eddigi irányában.
„Abban, hogy kormányon vagy ellenzékben, vitával vagy anélkül, de a belső politikai életben jelen lévén és arra befolyást gyakorolván próbáljunk változást elérni az erdélyi magyarság életében. Ebben a stratégiában nem szeretnék változást, minden másban azonban változáspárti vagyok" – mutatott rá a szövetség elnöke.
Mint közölte, azért sem hozta meg eddig döntését, mert álláspontja szerint ez a személyi kérdés nem olyan bonyolult, hogy a szervezetnek ezen kellene „rágódnia" 2011 februárjáig, de kétségtelenül az a felismerés is közrejátszott, hogy a következő időszak kormányzati és parlamenti szinten is igen „forró" lesz: dűlőre kell vinni az oktatási törvényt és más fontos kérdést, de bizalmatlansági indítványok is várhatók. Egy ilyen nehéz időszakban nem engedhetjük meg magunknak, hogy befele forduljunk. Mindent a maga idejében – hangsúlyozta Markó Béla.
Úgy értékelte, nincs szükség alapvető módosításokra, nagy irányváltásokra az RMDSZ programját tekintve, ugyanakkor mélyrehatóbb elemzésre van szükség az RMDSZ alapszabályzatában, a területi, helyi szervezetek működésétől, a különböző testületek közötti viszonytól kezdve a polgármesterek, tanácsosok, képviselők vagy szenátorok jelölésének kérdéséig.
„Meg kell vizsgálni például, hogyan tudja ellátni alapvető feladatait a szervezet, hogyan gyűri le az újból és újból megjelenő személyes érdekeket, a fölösleges csoportérdekeket, és hogyan tud minden pillanatban ténylegesen az egész magyar közösség képviselete lenni az RMDSZ" – mondta az ETV-nek Markó Béla.
Erdélyiek Pártja néven indított mozgalmat Emil Aluaş karmester
Krónika, 2010. szeptember 30. – Gazda Árpád
Erdély és a Bánság pénzügyi-adminisztratív autonómiáját tűzi ki célul az a mozgalom, amelyet Emil Aluaş karmester, egyetemi tanár kezdett szervezni másfél évvel ezelőtt. Az Amerikai Egyesült Államokból hazatért művész azt ígéri, közeledik a pillanat, amikor az Erdélyiek Pártja létrehozásán dolgozó egész csapat a nyilvánosság elé lép, a párt jelöltjei pedig választásokon is megmérik támogatottságukat. A Krónikának adott interjúban a professzor hangsúlyozta, nem akarják Románia feldarabolását, és csakis törvényes úton kívánnak fellépni az erdélyiek képviseletében.
Autonómiapárti. Aluaș szerint nem törekszenek Románia feldarabolására
Olyan tartományt látnak a szemük előtt, amelyben a román mellett a magyar és a német nyelv is hivatalos státussal bír, és amelyet egy román, egy magyar és egy német kormányzó együtt irányít. Emil Aluaş szerint Erdélyt kevésbé érintette volna a gazdasági válság, ha a tartomány sorsát az erdélyiekre bízzák. Felvetésünkre, hogy jelenleg az egész ország kormányát erdélyi miniszterelnök vezeti, megjegyezte, Emil Boc nem ért a gazdasághoz, a döntéseket mások hozzák helyette.
Sikeres karmesterként, egyetemi tanárként miért érezte, hogy politikával is kell foglalkoznia? A zene nem tölti be már az életét?
– Semmi más személyes indítékom nem volt az Erdélyiek Pártja mozgalom elindításához, mint az, hogy erdélyi vagyok, és hiányérzetem van. Az Erdélyiek Pártja olyan szükségszerűség, ami még nem születhetett meg a kommunizmus bukása után. Ennek csak annyi köze van Wagner, Bartók, Brahms vagy Mozart muzsikájához, hogy én karmesterként egész életemben az emberek egy-egy csoportjának a szervezésével, összehangolásával foglalkoztam. Most is ezt teszem. Az Erdélyiek Pártjának létrehozása egyébként nem új gondolat. Mindig is tudtam, hogy nekünk van egy sajátosságunk, amely megvan az itteni románokban, magyarokban, németekben egyaránt: ez a mi erdélyiségünk. Különbözik a történelmünk, a kultúránk a többi román területétől. Más értékeket vallunk, mint ők. Az utóbbi két évtizedben pedig egyre csak erősödött bennem ez az érzés. Tanulmányaim során megtudtam, a két világháború között Iuliu Maniu, Octavian Goga és Alexandru Vaida Voievod is nekilátott az erdélyiek pártja megalakításának, amikor az egyesülés után látták a bukaresti fejleményeket.
Nagysármáson született, Kolozsváron, majd Budapesten tanult, karmesterként pedig az Amerikai Egyesült Államokban szerzett hírnevet. Mikor kezdett azon gondolkozni, hogy politikai síkon is tegyen valamit az erdélyiekért?
– Már 1990 nyarán, amikor hazajöttem, megfogalmazódott a baráti beszélgetések során, hogy létre kell hozni az Erdélyiek Pártját. Aktív mozgalomként azonban körülbelül másfél éve kezdtünk dolgozni. Ekkor gyűjtöttük össze azokat, akikről tudtuk, hogy hasonlóképpen gondolkoznak. Ekkor éreztünk rá arra, hogy valódi pártként is megszervezhetnénk magunkat.
Hogyan juthatnak el oda, hogy valódi pártként jelenjenek meg a romániai politikai porondon?
– Mi csakis törvényesen akarunk fellépni. Tudjuk, hogy nem könnyű elérni egy ilyen párt bejegyzését, ezért egyelőre egy alapítványra bíztuk a szervezési munkát. A Pro West Alapítvány egyebek mellett az Erdélyiek Pártja mozgalom ügyeit is intézi. Tevékenysége azonban nem szorítkozik csak erre. Novemberben például az alapítvány önkéntesei részt vesznek egy akcióban, amely során 10 ezer facsemetét ültetnek el Csürülye község térségében, vagy egy Brahms–Bartók nemzetközi komolyzenei versenyt kívánunk szervezni Kolozsváron.
Furcsa, hogy csemeteültetést és komolyzenei versenyt említ. Az Erdélyiek Pártja megnevezés arra utal, hogy pártként kívánnak működni, részt akarnak venni a választásokon.
– A Pro West Alapítvány fiókokat készül nyitni Zilahon, Nagybányán, Máramarosszigeten, Nagyszebenben, Sepsiszentgyörgyön, ahol már kialakulnak a mozgalmunk magjai. Az a cél, hogy összehozzuk azokat az embereket, akik hasonlóan gondolkoznak. Tavasszal már polgármesterjelölteket is kijelölünk ezeken a településeken. Ahhoz, hogy valaki polgármester legyen, nem szükséges, hogy egy párt jelöltjeként induljon el a választásokon. Függetlenként is versenybe szállhat a mozgalmunk támogatásával.
Nem gondolja, hogy a jelenlegi romániai hangulatban egy független polgármesterjelölt számára inkább hátrányt, mint előnyt jelent egy efféle támogatás? A transzszilvanista elveket vallókat legtöbbször a nemzet ellenségeként bélyegzik meg.
– Igen, vannak, akik így gondolkoznak, de szerintem ők a kisebbség Erdélyben. Persze, lehet minket szidni Bukarestben. Megjegyzem, 1998-ban különösebb feltűnést sem keltett, hogy megalakult a Moldvaiak Pártja. Az egyenlőség elve alapján mi is hasonlóképpen akarjuk bejegyeztetni magunkat. Úgy gondoljuk például, hogy Erdély és a Bánság egészen másképpen vészelhette volna át a jelenlegi gazdasági válságot.
Mi az ön politikai víziója Erdéllyel kapcsolatban? Milyennek látja a régiót mondjuk 20–30 év múlva?
– Románia területén belüli autonóm tartománynak látom Erdélyt és a Bánságot, amelyben három hivatalos nyelv létezik: a román, a magyar és a német. Erdély és a Bánság adminisztratív pénzügyi autonómiáját tűzzük ki célul. Programunkban az szerepel, hogy az adóink 7 százalékát továbbra is Bukarestnek fizetnénk, hogy abból tartsák fenn a külpolitikát, a Nemzeti Bankot, stb. Mi nem akarjuk az ország feldarabolását, de úgy gondoljuk, hogy ennek a régiónak az áll érdekében, hogy maga döntsön a saját ügyeiben. Hiszünk a saját erőnkben. Hiszszük, hogy vannak olyan szakembereink, akik képesek Erdély és a Bánság 8 milliós lakosságát kiemelni a válságból. Amint egy volt miniszter kollégánk mondta, ezt módszeresen, alaposan, erdélyiesen kell elérni. Biztosak vagyunk abban, hogy tíz évi önkormányzás után Erdély és a Bánság egészen más helyzetbe kerülne az országon belül, mint jelenleg.
A bukaresti kormányt is erdélyi miniszterelnök vezeti, és bizony elég lesújtóak az eredmények.
– Emil Boc egyetlen gazdasági döntést nem hozott kormányzása idején. Ezeket mindig mások hozták meg helyette. Ő erdélyi, de nem rendelkezik azzal a képességgel, tudással, hogy átlássa a gazdasági folyamatokat.
Ön következetesen az Ardeal szót használja, amikor Erdélyről beszél, nem a Transilvaniát. Miért?
– Az Ardeal szóban jobban benne van a régió, amelyre gondolunk. A bihariak is magukénak érzik, pedig ők tiltakoznak, ha a Bihart Transzilvánia részének tekintik. Még tárgyalunk a bánságiakkal, akik azt szeretnék, hogy a párt nevében szerepeljen a Bánság is. Ki kell találnunk, miként lehet számukra is vonzó képletet találni. Ezekben a régiókban az autonómia iránti igény ott van az emberekben.
Ha békés, demokratikus eszközökkel szeretné elérni Erdély autonómiáját, ehhez a bukaresti törvényhozásban kell többséget szerezni. Hogyan lehet elérni a mentalitás gyökeres megváltoztatását?
– Pontosan nem tudom, de az biztos, hogy tenni kell érte. Természetesen ez csakis bizonyos alkotmányos cikkelyek megváltoztatásával lehetséges. Ebben pedig számítunk az RMDSZ-re, amely a bukaresti politikában, a parlamentben is otthonosan mozog.
Partnert látnak az RMDSZ-ben? Merthogy az RMDSZ minden bizonnyal abban érdekelt, hogy egyben tartsa a magyarságot, ne engedje elcsámborogni az erdélyiek pártja felé.
– A mi ajánlatunk vonzó lehet az RMDSZ számára is. Mi úgy képzeljük el, hogy az autonóm Erdélyt és Bánságot együtt irányítja egy román, egy magyar és egy német kormányzó, akiket szabad választásokon választanak meg. Ez lenne a sajátossága a tartománynak. A többnyelvűséget az Egyesült Államokban is megtapasztaltam. A déli államokban természetes, ha valaki beidézést kap a polgármesteri hivatalra, az angolul is, spanyolul is meg van fogalmazva. Ez senkit nem zavar.
Ön beszéli a három erdélyi nyelvet?
– Restellem is, hogy magyarul csak nagyon keveset tudok, a németet pedig inkább csak a zenei szakszövegekből ismerem. Tanulmányaim egy részét ugyan Budapesten végeztem, de ott sajnos angolul tanítottak bennünket, külföldi diákokat. Igyekszem azonban pótolni e hiányosságokat. Éppen vásároltam magyar nyelvkönyveket, és napról napra fejlődöm.
Hogyan próbálják megmagyarázni a bukarestieknek, az oltyánoknak, a moldvaiaknak, hogy nekik is jó lenne, ha Erdély autonómiát kapna az országon belül?
– Azt kell megérteniük, hogy az országon belüli verseny számukra is fejlődést hoz. Ha ugyanis azt látják, hogy én valamit jól csinálok, megpróbálják majd még jobban csinálni. Azt hiszem, a moldvaiaknak, az olténiaiaknak is meg kell találniuk a saját receptjeiket a boldogulásra. Az utóbbi időben Traian Băsescunak több olyan nyilvános beszédét hallottam, amelyikben arra biztatta az embereket: ne várják, hogy az állam oldja meg a gondjaikat, vegyék a kezükbe a sorsukat, dolgozzanak a boldogulásukért. Én nem gondolkodhatok a moldvaiak helyett. Az ő érdekeiket nekik maguknak kell felismerniük.
Kit várnak a mozgalomba, a pártba? Kire építenek?
– Érdekes, hogy másfél évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk szervezkedni, beszélgetőtársaink eléggé kétkedően fogadták a gondolatainkat. Most azonban nagy nyitottságot érzek mindenütt; elsősorban a vállalkozók, az üzletemberek körében. Ők látják ugyanis a legjobban azt, hogy mennyi pénz csorog el a tartományból Bukarest irányába, és milyen kevés fordul vissza. És számítunk azokra a fiatalokra, akik gondolkodását nem rontotta meg a kommunizmus. Egy ismert bukaresti színész mondta: aki egyszer kommunista csecsből szopott, az míg a világ világ, soha nem fog megváltozni.
De hát abból szopott ön is, hiszen a diktatúra idején végezte a tanulmányait.
- Én nem érzem, hogy a gondolkodásomat megfertőzte volna a kommunizmus. Aki azt mondja, hogy abban a korban mindenképpen be kellett hódolni a hatalomnak, az nem mond igazat. Rám például óriási nyomás nehezedett, hogy lépjek be a pártba, de ellenálltam. Lehet, hogy ezzel áll az is összefüggésben, hogy számomra Amerika nem jelentett kulturális sokkot, amikor kivándoroltam. Megtaláltam a helyem.
Kik az ellenségei az Erdélyiek Pártja gondolatának?
– Az árulók.
Számukra viszont éppen ön az áruló.
– Akkor azt mondanám, hogy a lusták; lehetnek ezek románok, magyarok, németek egyaránt. Mert egy ilyen párt személyes elköteleződést, személyes tenni akarást feltételez.
Erdély lakossága is eléggé jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben. Vonzó lehet az erdélyi gondolat azok számára is, akik az utóbbi évtizedekben telepedtek itt meg?
– Lehet, hogy nem, de ők mégiscsak kisebbséget képeznek a tősgyökeres erdélyiekhez képest. Nekik alkalmazkodniuk kell az erdélyiek többsége akaratához.
A jelenlegi román törvények meglehetősen nehezen teljesíthető feltételeket szabnak egy regionális párt bejegyzéséhez. Hogyan lehet teljesíteni ezeket a követelményeket?
– Az Erdélyen kívüli megyékben, Bukarestben is vannak erdélyiek, akiknek rokonszenves lehet az erdélyi gondolat. De az is felmerült, hogy Brüsszelben jegyezzük be az erdélyiek pártját uniós pártként. Nem ellenőriztem még ennek a lehetőségét.
Mikor vágnak bele a bejegyzésbe?
– A tavasz folyamán. Arra számítunk, hogy a párt a 2012-es parlamenti választásokra már készen áll a versenyben való részvételre. A választásokkal kapcsolatban azonban még túl sok az ismeretlen. Azt sem tudjuk, egykamarás parlamentje lesz-e Romániának, vagy kétkamarás. Várjuk, hogy megtörténjen az alkotmány módosítása. Egyelőre csak azt határoztuk el, hogy az önkormányzati választásokon jelölteket állítunk.
A román állam hatóságai többször jelezték, hogy nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek minden autonomista mozgalomra. Érezték, hogy a titkosszolgálatok figyelik a szervezkedésüket?
– Nem. Sokan mondták, hogy a telefonomat minden bizonnyal lehallgatják, de én ezzel nem foglalkozom.
Mennyire kockázatos egy ilyen mozgalom szervezése? Sabin Gherman korábban a kolozsvári televízió munkatársa volt, aztán a kiáltványa megírásával eltűnt a közéletből. Gondolja, hogy önnek is érintheti a karrierjét a politikai szerepvállalása?
– Sabin Gherman a csoportosulásunk egyik aktív tagja. Ő talán abban hibázott annak idején, hogy mindent egyedül akart. Ez pedig lehetetlen. Az én zenei karrierem nem annyira Romániában, hanem inkább Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban valósul meg. Én ott érzem a legjobban magam karmesterként. Hálás vagyok Kolozsvárnak, de mégis a magyar karmesteriskola sarjának tekintem magam.
Nem gondolja, hogy a budapesti tanulmányok hangsúlyozása erősíti azt a sztereotípiát önnel szemben, hogy ön politikai téren is Budapest ügynöke?
– Persze, mondanak mindenfélét. Azt is, hogy Budapest ügynöke vagyok, azt is, hogy amerikai ügynök vagyok. Érdekes, éppen a magyar beszélgetőtársaim tanácsolták a leghatározottabban, hogy ne keressem a kapcsolatot a magyarországi politikai pártokkal, hogy ne is adjak táptalajt az efféle gyanúsítgatásoknak. Ezek a dolgok túlságosan nevetségesnek tűnnek ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzam velük.
Mikor válik láthatóvá az egész csoport? Eddig csak ön vállalta a nyilvános szereplést.
– Remélem, november végéig meghívhatjuk az újságírókat egy sajtótájékoztatóra, amelyen részt veszünk mindannyian. Addig a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
mail-címen várjuk az érdeklődők leveleit.
Emil Aluaş
1976-ban szerzett diplomát a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián, nagybőgősként dolgozott a Kolozsvári Román Opera, majd a Kolozsvári Állami Filharmónia zenekarában, 1984-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerzett karmesteri képesítést. 1986-ban az Amerikai Egyesült Államokba telepedett, ahol a minneapolisi, bloomingtoni, lincolni, michigani állami egyetemek karmestertanára. Jelenleg a Gh. Dima Zeneakadémia szimfonikus zenekarának karmestere.
Markó az RMDSZ-elnöki mandátumról: ez a személyi kérdés nem olyan bonyolult
Transindex, 2010. szeptember 29.
Markó Béla azért sem döntötte még el, hogy indul-e újabb RMDSZ-elnöki mandátumért, mert álláspontja szerint ez a személyi kérdés nem olyan bonyolult, hogy a szervezetnek ezen kellene „rágódnia" 2011 februárjáig. "Kétségtelenül az a felismerés is közrejátszott, hogy a következő időszak kormányzati és parlamenti szinten is igen „forró" lesz: dűlőre kell vinni az oktatási törvényt és más fontos kérdéseket, de bizalmatlansági indítványok is várhatók. Egy ilyen nehéz időszakban nem engedhetjük meg magunknak, hogy befele forduljunk. Mindent a maga idejében" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke az ETV-nek adott interjúban.
Markó úgy értékelte, nincs szükség alapvető módosításokra, nagy irányváltásokra az RMDSZ programját tekintve, ugyanakkor mélyrehatóbb elemzésre van szükség az RMDSZ alapszabályzatában, a területi, helyi szervezetek működésétől, a különböző testületek közötti viszonytól kezdve a polgármesterek, tanácsosok, képviselők vagy szenátorok jelölésének kérdéséig. Meg kell vizsgálni például, hogyan tudja ellátni alapvető feladatait a szervezet, hogyan gyűri le a az újból és újból megjelenő személyes érdekeket, a fölösleges csoportérdekeket és hogyan tud minden pillanatban ténylegesen az egész magyar közösség képviselete lenni az RMDSZ– mondta az ETV-nek Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke kifejtette: nem szeretne változást az RMDSZ irányvonalában, abban a stratégiában, hogy "kormányon vagy ellenzékben, vitával vagy anélkül, de a belső politikai életben jelen lévén és arra befolyást gyakorolván próbáljunk változást elérni az erdélyi magyarság életében. Minden másban azonban változás-párti vagyok".
Kelemen Hunor, avagy a Hófehérke magyar változata
Manna.ro, 2010. szeptember 30. – Szabó Tünde
Miközben a román választók arra várnak, hogy Hófehérke elhagyja a hét törpe házának kényelmét, és belevesse magát a politikába, az erdélyi magyarok két Hófehérke közül is választhatnak 2012-ben.
Az RMDSZ-ben most készítik elő a váltást a szervezet élén, Markó Béla múlt hétvégén nyíltan beszélt az utódlásról, míg Tőkés László a szimpatizánsait veszi számba, hogy új magyar pártot alapítson.
A mesékben általában a jó harcol a rosszal, és győz.
A politikában, főként abban, ami Románia határai között zajlik, csak az ovis gyerekek hisznek még Hófehérkében.
Vagy Albă ca Zăpadában, ahogy jobban tetszik.
Az RMDSZ következő szövetségi elnöke szükséges kompromisszum eredménye lesz, hogy megőrizhessék az egyensúlyt a tradicionalisták, akik nem veszítették szem elől az alapértékeket – mint például a Borbély László, Verestóy Attila vagy a bihari Kiss Sándor körüli politikai-gazdasági érdekcsoportok –, és a fiatal merkantilisták között, akik átugrották a magyar történelem tanulásának kötelező szakaszát, és
egyenesen a kormányzati pozíciókban kötöttek ki.
Tőkés Lászlót pedig budapesti bátyja edzi a választásokra, az az Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Magyarország miniszterelnöke, aki bele szeretne szólni a határon túli magyarok politikájába.
A magyar politikai elit tépelődését valószínűleg figyelemmel követik azok a román politikusok, akiket közvetlenül érdekel, mi történik az RMDSZ-ben és -vel. A Markó Béla vezette szövetség 1996-tal kezdődően a kormányok politikai stabilitását biztosította, amit a rosszakarók egyszerűen opportunizmusnak neveznek.
Amíg a román választók felosztották a hatalmat a pártok között, és nem adták oda egyetlen domináns alakulatnak, az RMDSZ biztosította a kormányzáshoz szükséges többséget mindhárom fontos politikai formációnak: a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Demokrata Liberális Pártnak (PDL).
Az RMDSZ következő elnökének nevétől függ a jelenlegi kormány túlélése a választásokig, Traian Băsescunak az államfői tisztségéből történő felfüggesztése, de a PSD eljövendő többsége is, ha ez a párt nyerné a választásokat. Minden valószínűség szerint ez Kelemen Hunor lesz, Markó Béla dauphinje. A szövetség elnöke 17 év után hagyja el az RMDSZ vezetését,
"de nem bármi áron".
A marosvásárhelyi SZKT-n Markó azt sugallta, hogy akkor vonul vissza, ha a februári kongresszuson azt a személyt választják meg, aki szerinte garantálni tudja, hogy az RMDSZ erős, egységes marad, és képes lesz a közösség érdekeit megfogalmazni.
A tradicionalista Markó Béla érdeken nem azt érti, mint a jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Borbély László, aki szintén pályázik a szövetségi elnöki posztra: pénzt és annak konvertálhatóságát kilométerekbe vagy kilogrammokba. Egy kultúrember megválasztása azt a szimbolikus üzenetet hordozná, hogy az RMDSZ prioritása továbbra is a magyar közösség identitásának megőrzése.
Markó Béla azt sugallta a magyarság vezetőinek, hogyha az utódlási folyamat nem a kívánt irányba vezetne, vagy ami még rosszabb, ha utódlási válság törne ki, akkor indulna még egy mandátumért. Kelemen Hunorral az élén van rá esély, hogy
az RMDSZ ne változzon kft-vé,
a román pártok képére és hasonlatosságára, amely azokat az értékeket is vásárra vinné, amelyek eddig a túlélését biztosították a politikai porondon. Borbély Lászlóval az élen olyan lenne, mintha a Szociáldemokrata Párt magát az intrikus Viorel Hrebenciucot választaná meg elnöknek.
Kelemen Hunor meg tudná őrizni az egyensúlyt a politikai-gazdasági csoportok között, ahogy azt Markó Béla tette. Borbély László, aki az elmúlt években jelentős befolyásra tett szert a kormányzati pozíciókon keresztül, a hatalmat egyetlen csoport, a sajátja felé döntené el.
Kelemen Hunorral az RMDSZ élén a jelenlegi kormány ki tudná teljesíteni a mandátumát Markó Béla vállalásai alapján. Borbély Lászlóval az élen fennáll az a kockázat, hogy a kongresszust követő napon a PDL és Traian Băsescu arra ébredne, ismét el van szigetelve a politikai színtéren. Borbély Lászlóval ellentétben Kelemen Hunor tud tárgyalni Tőkés Lászlóval, ahogy Markó Béla is kiegyezett egy szövetséget a volt püspökkel a 2009-es európai parlamenti választásokra.
Egy, a Fidesz támogatta új magyar párt azon az alapon, hogy az RMDSZ elveszítette választói egy részének bizalmát a megszorító intézkedések miatt, veszélyeztetné a magyarság képviselőinek parlamentbe jutását 2012-ben, és ezzel magának a szervezetnek a létét.
Kelemen Hunor lehetne Hófehérke. Vagy Albă ca Zăpada, ahogy jobban tetszik. A politikában viszont a finálék soha nem olyanok, mint a mesében.
Ennyi románt érdekel az RMDSZ:
(az eredeti cikkhez érkezett hozászólások szemléje)
iudita: A cikk témája nagyonis valós és különösen fontos. Csak az okos román politrukok (szovjet hadsereg politikai kiképzői - szerk.magj.) minimalizálni próbálják ahelyett, hogy a magyaroktól tanulnának politikacsinálást. Ne csodálkozzanak majd, ha az erdélyi románok a magyarokra szavaznak.
nanu_mihai: Vagyis azt akarja mondani, hogy Kelemen úr jó, mert támogatja a PDL-t és Basét, Borbély pedig nem, mert veszélyeztetné a cotroceni-i Apukát? Micsoda nyalás!
radu: Az ön által mondott vagy inkább írt szavak: "A Markó Béla vezette szövetség 1996-tal kezdődően a kormányok politikai stabilitását biztosította, amit a rosszakarók egyszerűen opportunizmusnak neveznek." semmi egyebet nem jelentenek, mint seggnyalást, Basescu-párti üzenettel, ez pedig nem hízelgő önre nézve. Követtem a cikkeit, de egy ideje a golyóstoll más nyomot hagy a lapon. Térjen vissza a régi önmagához. Alakítsa újra az imázsát! Basescu úgyis meredeken zuhan, mint lejtőn a lavina. faranume Teljesen haszontalan cikk, Lupea asszony. Kovászna megyében lakom, tudom mit beszélek. Hülyeségeket ír. Az RMDSZ-t néhány éve a félelem a kieséstől tartja életben. Ez pedig be fog következni, csak idő kérdése. Az RMDSZ a magyar PSD. Kelemen Hunor Markó Béla szalmabábja (kinézetről is látszik, ahogy utánozni próbálja). Az RMDSZ-t most PDL-pártinak tartják, az új adókkal és a költségvetési megszorításokkal. Ezek a dolgok százalékokat jelentenek a választásokon. Egyszerűen nem számít, hogy ki lesz az RMDSZ elnöke, vagy éppen hogy Markó Bella marad-e. Ha be akarnak jutni a parlamentbe, néhány hónap alatt PDL-ellenesekké, Basescu-ellenesekké kell válniuk, másképp a bejutást veszélyeztetik. Persze lehetséges, hogy az idős választók kisegítik őket, de sosem lehet tudni. Nem tudom, maga miről filozofál, de az RMDSZ-politika egyszerű: úgy csináljuk, hogy minél tovább a húsosfazék mellett legyünk. Mind ilyenek, mindegyiket ilyenennek tekintik, úgyhogy mindegy, ki lesz az RMDSZ elnöke.
dana droxin: (válaszul az előzőre) A cikk nagyon jó röntgenkép. Pontosan erről van szó: egy új elnök, akivel a húsosfazék mellett maradhatunk. Tulajdonképp ez minden párt célja, csak mi magyarok fegyelmezettek vagyunk, nézzék meg, hogy szavaztunk Geoana ellen, mikor a kampányban kijelentette, hogy nem akar minket. faranume (válaszul az előzőre) Kedves Dana, a cikk azt sugalmazza, hogy egyik vagy másik elnök különbözően viszonyulna a PDL-hez, valamint a kormányzáshoz. Ez téves. Mindenik ugyanolyan, ahogy a húsosfazékkal utaltam rá. Lupea asszony érezhetően másról beszél, nem a húsosfazékról. Lupea asszony szerint különbségek vannak az RMDSZ-en belül. Ez nem igaz. Csak profithajhászok vannak.
Garfield*motanu: Nem értettem semmit a cikkből. Sejtem, hogy Basescu-párti, ahogy általában. Ajánlanám a szerzőnek, hogy írja újra magyarul, hátha kijön belőle valami. De csodálkoznék, ha kijönne. A Basescu-pártiakból nem jön ki semmi. Mármint azon kívül, ami természetesen előre le van szögezve. Hehehe.
Hófehérke: (válaszul az előzőre) Mit szeretne megérteni, ha nem egy ilyen hét. Te vagy a Hülye. scrutulator(válaszul az előzőre Hát szürke fehér vagy te. Ember legyen a talpán aki megért dogy (válaszul Garfield-nek) Kandúrkám ne légy rossz: tudom, te vagy az egyetlen, aki jogosult az elnöki kocsi kiszimatolására. vigyázz a szádra, tiszta lelkületű kényeskedő!!!
Kelemen Hunor sau Albă ca Zăpada în variantă maghiară
Evenimentul Zilei, 2010. szeptember 29. – Ioana Lupea
În timp ce alegătorii români aşteaptă ca Albă ca Zăpada să se desprindă de confortul căsuţei celor şapte pitici şi să intre în politică, maghiarii ardeleni vor avea de ales, în 2012, între două Albe ca Zăpada. Sau Hofeherke, cum doriţi.
În UDMR se pregăteşte schimbarea conducerii organizaţiei, Marko Bela declarând deschis, weekendul trecut, procesul de succesiune la vârf, iar Tokes Laszlo îşi numără simpatizanţii pentru înfiinţarea unui nou partid politic al maghiarimii.
De regulă, în basme, binele se luptă cu răul şi învinge. În politică, mai ales în cea desfăşurată între graniţele României, trebuie să ai minte de copil de grădiniţă ca să mai crezi în Albă ca Zăpada. Sau Hofeherke, cum doriţi.
Viitorul preşedinte al UDMR va fi rezultatul unui compromis necesar păstrării echilibrului între tradiţionaliştii care mai privesc spre valorile fondatoare, grupurile de interese politico-economice precum cel al lui Borbely Laszlo, Verestoy Attila sau bihoreanului Kiss Alexandru şi tânăra generaţie mercantilă, care a sărit peste etapa studiului obligatoriu al istoriei maghiarilor direct în posturi guvernamentale. Iar Tokes Laszlo este antrenat pentru alegeri de fratele cel mare de la Budapesta, Orban Viktor, preşedinte FIDESZ şi premier al Ungariei, care-şi doreşte să aibă un cuvânt de spus în politica maghiarimii de peste hotare.
Frământările din elita politică maghiară sunt probabil urmărite de politicienii români direct interesaţi de ceea ce se va întâmpla în şi cu UDMR. Uniunea condusă de Marko Bela a fost, începând din 1996, elementul de stabilitate politică al guvernărilor, numit de rău-voitori oportunism.
În condiţiile în care alegătorii români au împărţit puterea între partide, refuzând să-i acorde unuia singur poziţia dominantă, UDMR a asigurat majoritatea necesară guvernării pentru toate cele trei formaţiuni politice importante, PSD, PNL, respectiv PDL. De numele viitorului preşedinte al Uniunii depind supravieţuirea actualului guvern până la alegeri, suspendarea preşedintelui Traian Băsescu din funcţie, dar şi viitoarea majoritate a PSD, dacă acest partid va câştiga alegerile. Iar acesta va fi, după toate probabilităţile, Kelemen Hunor, delfinul lui Marko Bela. Preşedintele Uniunii va părăsi, după 17 ani, conducerea UDMR, "dar nu cu orice preţ".
La reuniunea reprezentanţilor unionali de la Târgu-Mureş, Marko a sugerat că se va retrage doar dacă la congresul din februarie va fi aleasă acea persoană care, din punctul lui de vedere, reprezintă garanţia că Uniunea va rămâne puternică, unită, capabilă să articuleze politic interesele comunităţii. Prin interese, tradiţonalistul Marko Bela nu înţelege ceea ce înţelege Borbely Laszlo, actualul ministru al mediului şi aspirant la şefia Uniunii, doar banii şi conversia lor în kilometri sau kilograme. Alegerea unui om de cultură ar transmite simbolic mesajul că UDMR va avea în continuare ca prioritate protejarea identităţii comunităţii maghiare.
Marko Bela le-a sugerat liderilor maghiarimii că, dacă procesul de succesiune nu duce în direcţia dorită sau, mai rău, dacă se va declanşa o criză de succesiune, va candida pentru încă un mandat. Cu Kelemen Hunor la conducere mai există o şansă ca UDMR să nu se transforme întrun SRL, după chipul şi asemănarea partidelor româneşti, gata să facă negoţ cu valorile care au asigurat supravieţuirea organizaţiei pe scena politică. Cu Borbely Laszlo ar fi ca şi cum însuşi sforarul Viorel Hrebenciuc ar ajunge preşedintele PSD.
Kelemen Hunor ar putea menţine echilibrul între grupurile de interese politico-economice, aşa cum a făcut-o Marko Bela. Borbely Laszlo, care a dobândit în ultimii ani prin funcţia guvernamentală multă influenţă, ar tranşa puterea în favoarea unui singur grup, al lui. Cu Kelemen Hunor la preşedinţia UDMR, actualul guvern şi-ar putea încheia mandatul în virtutea angajamentelor asumate de Marko Bela. Cu Borbely Laszlo există riscul ca, a doua zi după congres, PDL şi Traian Băsescu să se trezească din nou izolaţi pe scena politică. Kelemen Hunor, spre deosebire de Borbely Laszlo, are capacitatea să negocieze cu Tokes Laszlo, aşa cum a negociat şi Marko Bela cu fostul episcop pentru europarlamentarele din 2009, o alianţă.
Un nou partid maghiar susţinut de FIDESZ, pe fondul scăderii încrederii în UDMR ca urmare a măsurilor de austeritate, ar putea pune în pericol intrarea reprezentanţilor maghiarimii în parlament în 2012 şi implicit existenţa organizaţiei. Kelemen Hunor ar putea să fie Albă ca Zăpada. Sau Hofeherke, cum doriţi. În politică însă, finalurile nu sunt niciodată ca-n basme.
MAGYARORSZÁG
Meg kell mutatni a magyar hagyományok sokszínűségét – Fontos a tagállamok nemzeti kultúrájának megőrzése is
Magyar Nemzet, 2010. szeptember 29.
A 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség előkészületeiről tárgyalt az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottsága szerdán Budapesten. A magyar EU-elnökséget európai parlamenti bizottsági látogatások előzik meg, amelyek sorában ez volt az első. Az európai képviselők megbeszélést folytattak az érintett magyar szakbizottságok képviselőivel.
L. Simon László (Fidesz), a kulturális és sajtóbizottság elnöke a találkozó utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország számára különösen fontos, hogy az elkövetkező fél évben megmutassa a magyar hagyományokra és kultúrára jellemző sokszínűséget.
A politikus szerint a magyar elnökség különösen fontos abból a szempontból, hogy „odafigyeljünk a kisebbségi politikára". Lényegesnek nevezte, hogy ezen belül a határon túli magyarságra, a kisebbségben élő magyarok kultúrájára, történelmére, jelenlegi helyzetére, nemzeti önazonosságuk és kultúrájuk megőrzésére is kellő figyelmet fordítson az Európai Unió.
A találkozón a magyar parlamentet a kulturális és sajtóbizottság, az oktatási bizottság, valamint a turisztikai és sportbizottság képviselte, illetve jelen volt Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke is. Tőkés a sajtótájékoztatón arról beszélt: az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy erősödjön az együttműködés az európai törvényhozás és a nemzeti parlamentek között. Mint megjegyezte, jelzésértékűnek tartja, hogy erre a példát éppen a kulturális diplomácia adja. Fontosnak nevezte a nemzeti kultúrák és az európai kultúra együttes érvényesítésének módszerét, az értékek integrációját.
Az EP kulturális bizottságának tagjaként Budapestre érkezett Emma McClarkin is, aki a sajtótájékoztatón azt mondta: fontosnak tartja az európai kulturális örökségnek és az egyes tagállamok nemzeti kultúrájának együttes megélését és megőrzését. A brit képviselő külön üdvözölte, hogy Magyarországon adókedvezményekkel igyekeznek a sport ügyét segíteni. A tömegsport fontosságát hangsúlyozta az egészséges társadalmak megteremtése érdekében, mint mondta, meg kell vizsgálni, hogyan erősítheti a professzionális sport a tömegsportot.
A megbeszélésen szó esett a magyar sportszabályozásról, a nemrég elfogadott sporttámogatási törvényről is. L. Simon László kiemelte: a szakbizottságoknak szorosabban együtt kell működniük, hogy összehangolt legyen a jogalkotás Magyarország és más EU-tagállamok között. McClarkin a Parlament látványától lenyűgözve elmondta: eddig azt gondolta, a brit parlament épülete a legszebb a világon, de „a magyar parlament szebbnek bizonyult".
Az EP kulturális és oktatási bizottsága csütörtökön és pénteken Pécsre látogat, a baranyai megyeszékhely idén Európa Kulturális Fővárosa (EKF). A vendégek találkoznak mások mellett a Pécs2010 EKF program munkatársaival is.
Választás 2010 - Etnobizniszt emlegetnek a román kisebbségi választásokon
MTI Gyula, 2010. szeptember 29.
- A gyulai székhelyű Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége (MRKSZ) több ügyészségen is feljelentett nyolc olyan képviselő-jelöltet, akik románként indulnak a kisebbségi önkormányzati választásokon, jóllehet korábban magukat cigánynak vallották - közölte a szövetség elnökségi tagja sajtótájékoztatón szerdán, Gyulán.
Jova Éva elmondta: több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen azt észlelték, hogy olyanok jelöltették magukat a román kisebbségi listán, akik saját nyilatkozatuk szerint korábban nem voltak más kisebbség képviselői. Az országos választási iroda honlapjának tanúsága szerint viszont közöttük többen még jelenleg is "szolgálatban lévő" roma kisebbségi önkormányzati képviselők, sőt olyan is van, aki a helyi cigány közösség vezetője.
Hasonló esetek fordultak elő Békés, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg, sőt még Győr-Moson-Sopron megyékben és a fővárosban is, amit Jova Éva egyértelműen az etnobiznisznek tulajdonít.
Az általa készített kimutatás szerint az utóbb idősszakban sorra alakulnak olyan településeken is jelölő szervezetek, illetve október 3-a után kisebbségi önkormányzatok, ahol "objektíve bizonyíthatóan nincs román közösség". Mint mondta, a legutóbbi választásokon összesen 46 településen, budapesti kerületben alakult meg román kisebbségi önkormányzat, a mostani választások után pedig már akár 72-ben is.
Az etnobizniszre utalva bemutatott egy táblázatot, amely a román kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását mutatja 2008-ban. Ennek alapján a magyarországi összes román kisebbségi önkormányzat 103 millió forinttal gazdálkodhatott, amelyből 58 millió forint a fővárosi kerületekben, és a Pest megyében működő önkormányzatok kaptak. Jova Éva a 15 kerületi és a fővárosi elnök közül mindössze háromról állapította meg, hogy "valóban román tevékenységet végeznek és csak hazai román származású személyekből állnak" a kisebbségi önkormányzatok.
A MRKSZ ezért petíciót juttatott el a napokban a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, a kisebbségi ombudsmannak, a parlamenti pártoknak és az országgyűlés illetékes szakbizottságának. De hasonló tiltakozó levelet írtak Románia államelnökének és a szomszédos ország kisebbségi ügyekben érintett szerveinek.
"Nem nézzük tovább tétlenül, hogy a hazai román kisebbség önkormányzati autonómiáját olyan súlyos támadások érik, mint az úgynevezett etnobiznisz, amely közösség romboló erejével egyre jobban ellehetetleníti közösségi jogaink gyakorlását, veszélybe sodorja intézményeinket, erodálja etnikai identitásunkat" - írták.
A levél fogalmazói szerint "Az aktuális kisebbségi önkormányzati választás során kialakult anomáliák kérdésessé teszik a kisebbség önkormányzati rendszer legitimitását, mely veszélybe sodorja az olyan nagyon áhított kisebbségi kulturális autonómia megvalósulását".
A kialakult helyzetről egyébként két hete személyesen is tájékoztatták a román köztársasági elnököt, sőt Jova Éva úgy értesült, hogy még ezen a napon Bukarestben tárgyal egymással a kisebbségi választásokról és a hazai román sajtó finanszírozásáról a román szenátus külügyi bizottságának az elnöke Magyarország bukaresti nagykövetével.
Nemzetpolitika: jobban összehangolják a tárcák és az állami szervek tevékenységét
MTI Budapest, 2010. szeptember 29.
- Az egyes tárcák és a különböző állami szervek munkájának minél jobb összehangolásáról volt szó többi között a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság első munkacsoportülésén szerdán a fővárosban.
A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint közösen áttekintették a tárcák által beküldött nemzetpolitikai stratégiákat és feltérképezték, hogyan lehet minél jobban összehangolni az egyes tárcák és az állami szervek munkáját.
Az ülésen, amelyen az államtitkárságok képviselői, illetve az állandó meghívottak vettek részt, a támogatáspolitika megújításával kapcsolatban szó volt az egységes nyilvántartási rendszer naprakész működtetéséről, valamint a szomszédos országokkal közös vegyes bizottságok feladatairól.
Mivel a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság egyik elsődleges célja, hogy a magyar közigazgatás egészét "áthassa a határon túli magyarságért érzett felelősségtudat és gondoskodás" és így gyakorlatilag az államigazgatás minden szegmensét érinti a külhoni magyarság ügye, az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a nemzetpolitikai kérdéskört erre tekintettel vizsgálták meg a munkacsoport résztvevői.
A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a nemzetpolitikai tárcaközi bizottságot (NPTB) "a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolása érdekében" A bizottság elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az NPTB feladata - a kormányhatározat szerint - a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormánynak a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásánál a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.
A testület javaslatot tesz kormányzati intézkedésre, és évente jelentést készít a kabinetnek a feladatkörébe tartozó ügyek aktuális helyzetéről, a megtett intézkedésekről.
A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. Összesen 23 államtitkár vesz részt a testület munkájában, s a bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is.
A kormány friss határozatában felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában.
A testület legalább negyedévente teljes ülést tart.
KÁRPÁT-MEDENCE
Ha Kovács Miklós lejáratásáról van szó - mindent lehet!
Kárpátmedence, 2010. szeptember 30. – Badó Zsolt
A címben megfogalmazott benyomás alakult ki bennem olvasva Kőszeghy Elemér UMDSZ-alelnöknek saját lapjában, a Kárpáti Igaz Szóban Az olvasás tudatlansága címmel megjelent írását (KISZó, 2010.09.25.), amely egy Kovács Miklós-interjút állít célkeresztbe.
A politikai publicisztika szerintem jó dolog, és ilyenkor, választások előtt egészen biztosan helye van a kárpátaljai magyar lapokban is. Ideális esetben ugyanis fontos érveket fogalmazhat meg, érdekes szempontokat vethet fel a szerző, amelyek az olvasót arra késztethetik, hogy végiggondolja, kit is támogasson szavazatával. Sajnos, az önmagát és lapját hangsúlyozottan függetlennek, objektívnek és főleg etikusnak nevező politikus-főszerkesztő írása nem ilyen. Az általa idézett szakállas - tegyük hozzá: szovjet - viccnek és az azt követő zavaros magyarázkodásnak két célja van: elsősorban az, hogy politikai ellenfelét lejárassa, másodsorban, hogy megmagyarázza, miért is írt a Kárpáti Igaz Szó címlapján a csapi KMKSZ-alapszervezet konzultációs gyűléséről, amely írás a politikában járatlanok számára is nyilvánvalóan az objektivitásra csöppet sem törekvő címlapsztori. Hisz maga a szerzője a gyűlésen nem is volt jelen, és a forrásként megnevezett tudósításból csak a Kovács Miklóst elítélő részeket ragadta ki.
Kőszeghy Elemér írásában személyesen érintve vagyok én is, az UMDSZ alelnöke szerint ugyanis miközben Kovács Miklós Csapon elzavarta a Régiók Pártjának polgármesterjelöltjét, addig én írásomban védelmembe vettem egy "magyarul beszélő nasaukrajinás zsoldost". Nos, ez a körülírás Cseresznye Máriát, a salánki középiskola igazgatónőjét takarja, akiről valóban megírtam, hogy tizenöt társával együtt elbocsátották a Nagyszőlősi járás hatalompárti vezetői. Nos, szerintem a párhuzam nem a legjobb: elképzelhető, hogy Cseresznye Mária iskolaigazgatóként belépett egy ukrán pártba, de korábban sem indult és most sem indul a magyar szervezetek jelöltjeivel szemben a választásokon. Ráadásul minden érintett kiáll mellette, konkrétan: a tantestület, a polgármester, a szülők, a tanácstagok, a járási képviselők pártállástól függetlenül. A hatalompárt önkényes, nyilvánvalóan szakmai alapokat nélkülöző, politikai döntése ellen harcba szállt például Albók Ödön is, Kőszeghy Elemér salánki párttársa, az UMDSZ helyi alapszervezetének elnöke, járási képviselője. Kőszeghy Elemér viszont annyira "bele akart kötni" Kovács Miklósba, hogy a helyi emberével is elfelejtett konzultálni, mielőtt véleményt mondott a salánki iskolaigazgató leváltásának ügyében. Én viszont ígérhetem - ha a helyi magyar közösség akarata ellenére, a hatalommal visszaélve elmozdítanának akár egy régiókpárti iskolaigazgatót, azt is védelmembe venném. A kérdés csak az, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy Cseresznye Mária Régiók Pártjába belépő kollégái is sorra kerüljenek.
Kövér: az MKP a kormány stratégiai partnere, nem a Híd
MTV, 2010. szeptember 29.
Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerdán azt írta, Bugár Béla, a Híd elnöke szerint próbálták kezdeményezni a találkozót, de elutasították őket
A Fidesz és a kormány stratégiai partnere a Magyar Koalíció Pártja (MKP), ezért nem találkozik Kövér László házelnök pozsonyi útja során a Híd párt képviselőivel - mondta Virág András, Kövér László személyi titkára az MTI megkeresésére szerdán. Virág András megjegyezte: nem tud arról, hogy a Híd képviselői kezdeményeztek volna találkozót Kövér Lászlóval.
A júniusi szlovákiai választásokon az MKP kiesett a pozsonyi parlamentből, újoncként bejutott a Híd-Most, amely helyet kapott Iveta Radicová koalíciós kormányában is.
Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerdán azt írta, Bugár Béla, a Híd elnöke szerint próbálták kezdeményezni a találkozót, de elutasították őket. "Mi hajlandóak vagyunk találkozni vele, de csak partnerként" - nyilatkozta a lapnak Bugár Béla a magyar házelnökre utalva. Hozzátette: "ha nem működnek velünk együtt, nem tudjuk őket tájékoztatni bizonyos kérdésekben". Az Új Szó szerint nem az áll a háttérben, hogy a Híd nem színtiszta magyar párt: Romániában az RMDSZ-szel sem ápol jó viszonyt a Fidesz, holott abban egyetlen román sincs - emlékeztet a cikk.
Kövér László csütörtökön érkezik kétnapos látogatásra Pozsonyba, délután az MKP székházába látogat, ahol Berényi József pártelnökkel közös sajtótájékoztatót tart, majd pénteken részt vesz a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - házelnökeinek találkozóján. A magyar és a szlovák külügyi bizottság ugyancsak csütörtökön tart együttes ülést Pozsonyban, a magyar bizottság delegációjának tagjai az MKP és a Híd képviselőivel is találkoznak.
Vollebaek szeretné, ha a szankciók kikerülnének a nyelvtörvényből
Echo TV, 2010. szeptember 29.
Knut Vollebaek azt szeretné, ha a szlovákiai államnyelvtörvényből teljes mértékben törölnék a pénzbüntetés lehetőségét.
"Ilyen esetekben ezek nem kívánatosak, mert nem segítik elő a nemzetek közti általános megértést és a társadalom összetartását" - jelentette ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa azt követően, hogy szerdán délután Pozsonyban találkozott Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszterrel.
Vollebaek pozsonyi látogatása során találkozott még Bugár Bélával, a parlament alelnökével, a Híd párt elnökével, Rudolf Chmel kormányfő-helyettessel, valamint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) küldöttségével is.
Érdeklődésére, hogy Pozsony miért nem várta meg a törvénymódosítással a Velencei Bizottság állásfoglalását, Bugár elmondta: Szlovákia nem zárja ki, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján további változásokat eszközöl az államnyelvtörvényben.
A megalakulásának helyszínére utaló bizottság a strasbourgi székhelyű Európa Tanács tanácsadó szerve. A Velencei Bizottság állásfoglalását a nyelvtörvényről Szlovákia kérte.
"Közöltük, hogy bár a jogszabályt első olvasatban októberben tárgyalják meg a parlamentben, de a második olvasatra decemberben kerül sor. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a Velencei Bizottság jelentését azonnal megkapjuk, lehetőségünk lesz azt áttanulmányozni és újabb módosító javaslatokat tenni" - jelentette ki Bugár.
Az MKP képviselőivel a főbiztos a szlovák kormányprogramról, a nyelvtörvényről és az állampolgárság kérdéséről folytatott eszmecserét.
"Elmondtuk, nagyon sajnáljuk, hogy a kisebbségekről szóló általános törvény, melyet a főbiztos úr is szorgalmazott, nem került be az új szlovák kormány programjába" - jelentette ki Berényi József pártelnök.
Az MKP számára a legnagyobb problémát továbbra is a szankciók megléte jelenti. "Ez egy megalázó és megfélemlítő eszköze a szlovák politikának, ugyanis eleve feltételezi, hogy a szlovákiai magyarok nem használják megfelelő szinten a szlovák nyelvet, illetve hogy visszautasítják annak használatát" - mutatott rá Berényi.
Vollebaek pozitívnak minősítette, hogy a módosított nyelvtörvény már nem érinti a magánszférát. "De örülnék annak, ha teljes egészében elmaradnának (a szankciók)" - szögezte le a főbiztos.
A beszélgetések során szóba került a magyar állampolgársági törvény, illetve az arra adott szlovák válasz is.
Vollebaek úgy látja, hogy a magyar állampolgársági törvény, illetve az arra adott szlovák reagálás nem használt a két ország kapcsolatainak.
"A magyar törvény olyan aggodalmakat válthatott ki, hogy beavatkoznak a Szlovák Köztársaság jogrendszerébe. A szlovák reagálás is elhamarkodott volt, és nem nyújtott jövőképet az országok közötti jó, baráti kapcsolatoknak" - mondta újságíróknak a főbiztos.
Leszögezte: minden országnak joga van meghatározni, kinek ad állampolgárságot. "Ugyancsak az államok joga, elfogadják-e a kettős állampolgárságot vagy sem" - tette hozzá.
Vollebaek csak szerdai pozsonyi látogatása során kapta meg a módosított államnyelvtörvény szövegének hivatalos angol fordítását, ezért a dokumentumot részletesebben még nem kívánta kommentálni. "Majd miután áttanulmányoztam" - jegyezte meg.
Bugár: a Velencei Bizottság véleményét Pozsony figyelembe veszi
MTI, 2010. szeptember 29.
Szlovákia nem zárja ki, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján további változásokat eszközöl az államnyelvtörvényben, amelynek módosítási javaslatát a múlt héten fogadta el a szlovák kormány. Erről Bugár Béla, a szlovák parlament alelnöke, a Híd párt elnöke biztosította szerdán Pozsonyban Knut Vollebaeket, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosát. Bugár szerint minderre még van lehetőség.
"Közöltük, hogy bár a jogszabály első olvasatban októberben lesz a parlamentben megtárgyalva, de a második olvasatra decemberben kerül sor. Ez azt jelenti, hogyha a Velencei Bizottság jelentését azonnal megkapjuk, lehetőségünk lesz azt áttanulmányozni és újabb módosító javaslatokat tenni" - mondta Bugár.
A Velencei Bizottság állásfoglalását a nyelvtörvényről Szlovákia kérte. Vollebaek az iránt érdeklődött, hogy a módosítással miért nem várta meg Pozsony az állásfoglalás elkészítését, illetve lesz-e lehetőség a bizottság álláspontjának figyelembe vételére. A bizottság október közepén - 15-én és 16-án - ülésezik, s véleményét a témában várhatóan október 20-a körül hozzák nyilvánosságra. Bugár szerint Vollebaek elégedett volt a válasszal.
A szlovák parlament alelnöke tájékoztatta a főbiztost a kormány által elfogadott módosító javaslatokról. Leszögezte: pártja továbbra sem ért egyet azzal, hogy bár korlátozott mértékben, de a törvényben megmaradtak a szankciók. Ugyanakkor azt hozzátette, hogy a pénzbeli szankciók nem érintik a magánszemélyeket, csak a közigazgatási szerveket, s azt is csak fontos információk esetén.
A módosítások ezen értelmezését a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) is vitatja. Szerintük a módosítások zavarosak, s a pénzbeli büntetések a magánszemélyeket is érinthetik. Bugár Vollebaeknek azt is elmondta, hogy még az idén a szlovák parlament elé kerülhet a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény tervezete, valamint a nagy vitákat kiváltó szlovák állampolgársági törvény módosítása. Az EBESZ főbiztosa délután Rudolf Chmel, kisebbségekért felelős kormányfőhelyettessel és Daniel Krajcer kulturális miniszterrel is találkozik.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
A mozgásszabadság biztosítására szólítja fel Brüsszel Párizst
MTI Brüsszel, 2010. szeptember 29. – Kárpáti János
- A romák tömeges kitoloncolása miatt a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetésére szólította fel szerdán Brüsszel a francia hatóságokat, és kilátásba helyezte, hogy e jogi kötelezettség elmulasztása miatt hivatalos figyelmeztető levelet küld Párizsnak.
Franciaország még nem ültette át ezt az uniós irányelvet oly módon, hogy az teljes hatékonysággal és átlátható módon biztosítsa mindenkinek a mozgásszabadságot - állapította meg az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet - a kötelezettségszegési eljárások keretében - megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről.
Az Európai Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy Franciaország megerősítette kötelezettségvállalását a Brüsszellel való szoros együttműködésre. A brüsszeli bizottság levélben kér Párizstól választ részletesen megfogalmazott kérdésekre, amelyek annak tisztázását célozzák, hogy a francia hatóságok által adott politikai biztosítékoknak a gyakorlatban miként szereznek érvényt.
Idén egyes adatok szerint mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába. Franciaország a közrend, illetve közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Ennek ellentmondott ugyan egy korábbi belügyminisztériumi rendelkezés, amely "az illegális telepek, elsősorban a cigánytáborok" felszámolására adott utasítást, de utóbb a szövegből kivették a romákra való kifejezett utalást.
Viviane Reding igazságügyi EU-biztos kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte Franciaország ellen, a mozgásszabadság korlátozása, illetve diszkriminációs eljárásmód miatt.
Az uniós végrehajtó testület - a téma szerdai megvitatása után közzétett nyilatkozatában - végül azt állapította meg, hogy a francia hatóságok nyár óta foganatosított intézkedései "nem irányultak arra, hogy kifejezetten célba vegyenek egy etnikai kisebbséget". A fentebb említett belügyminisztériumi rendelkezés - egy augusztus 5-i körlevél - nem állt ugyan összhangban a diszkriminációmentes eljárás elvével, de a körlevelet szeptember 13-án új utasítással hatályon kívül helyezték - hangsúlyozta az Európai Bizottság. Ezzel Brüsszel lényegében felmentette Párizst a diszkrimináció vádja alól.
Az uniós mozgásszabadsági irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogba történő maradéktalan átültetése azonban még várat magára - foglalt állást a brüsszeli bizottság, és erre hivatkozva helyezte kilátásba a hivatalos hiánypótlási felszólítás megküldését.
A problémafelvetés franciák ellen irányuló élét azonban Brüsszel azzal tompította, hogy megállapította azt is: a mozgásszabadságról szóló irányelv átültetésének kérdését valamennyi uniós tagállamban meg kell vizsgálni, és ha szükségesnek mutatkozik, akkor más országok esetében szintén hivatalosan fel kell hívni a figyelmet a jogi kötelezettség teljesítésének hiányára.
Az Európai Parlament (EP) igazságügyi bizottsága közvetlenül az uniós végrehajtó testület döntésének közzététele után a romák európai helyzetéről folytatott rendkívüli vitát, amelyen részt vett Reding, valamint Cecilia Malmström belügyi és Andor László, a társadalmi összetartozás ügyeiben illetékes EU-biztos is.
A szocialista Göncz Kinga, az EP-bizottság alelnöke a vita után az MTI-nek nyilatkozva méltatta, hogy az uniós végrehajtó testület ezúttal kiállt egy régi alapító tagállammal szemben az uniós jog érvényesítésének szellemében.
Visszaigazolódik az EP azon korábbi állásfoglalása, miszerint átfogó uniós roma stratégiára van szükség - mondta a magyar EP-képviselő. Szerinte ugyanakkor a romák problémáit enyhítheti, ha nem kifejezetten etnikai alapon, hanem egyes, halmozottan hátrányos helyzetű mikrorégiók fejlesztésére összpontosítanak forrásokat. Úgy vélekedett, hogy Magyarország tapasztalatai hasznosak lehetnek a roma stratégia kidolgozásában.
Göncz Kinga kívánatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottságon belül most meginduljon az egyeztetés, és e tekintetben különösen fontosnak tartja Viviane Reding mellett Andor László szerepét.
Ugyanezen a napon megtartotta első ülését az a munkacsoport is, amely az EP néppárti frakcióján belül alakult a romák társadalmi befogadásának előmozdítása érdekében. A Járóka Lívia fideszes EP-képviselő vezette munkacsoport célul tűzte ki, hogy az európai roma stratégia előkészítésének jegyében november közepéig az EP elé terjesztik konkrét szakpolitikai javaslataikat.
Nem indít Párizs ellen az EB diszkrimináció miatti eljárást
MTI, 2010. szeptember 30.
Párizs tegnap üdvözölte, hogy az Európai Bizottság nem vádolta meg diszkriminációval a francia kormányt a romák elleni fellépése miatt, és jelezte: készen áll minden tájékoztatást megadni Brüsszelnek a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetési folyamatáról.
Párizs tegnap üdvözölte, hogy az Európai Bizottság nem vádolta meg diszkriminációval a francia kormányt a romák elleni fellépése miatt, és jelezte: készen áll minden tájékoztatást megadni Brüsszelnek a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetési folyamatáról.
Az uniós végrehajtó testület korábban azt közölte: mivel Franciaország még nem ültette át kielégítően az uniós irányelvet, kötelezettségszegési eljárást indít Párizs ellen, hacsak a francia kormány október 15-ig nem ad részletes tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről. A bizottság ugyanakkor nem tervez diszkrimináció miatti eljárást, amellyel korábban Viviane Reding igazságügyi EU-biztos fenyegette meg a francia kormányt.
Ugyanakkor viszont Brüsszel a romák tömeges kitoloncolása miatt a mozgásszabadságot biztosító európai előírásoknak a francia jogrendbe történő átültetésére szólította fel a francia hatóságokat, és kilátásba helyezte, hogy e jogi kötelezettség elmulasztása miatt hivatalos figyelmeztető levelet küld Párizsnak.
Franciaország még nem ültette át ezt az uniós irányelvet oly módon, hogy az teljes hatékonysággal és átlátható módon biztosítsa mindenkinek a mozgásszabadságot – állapította meg az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet – a kötelezettségszegési eljárások keretében – megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről.
Idén egyes adatok szerint mintegy 8 ezer romát toloncoltak ki Franciaországból, és küldtek vissza jórészt Bulgáriába, illetve Romániába. Franciaország a közrend, illetve közbiztonság védelmére hivatkozik, és tagadja, hogy kifejezetten a romák etnikai csoportját vette célba az intézkedéssorozattal. Ennek ellentmondott ugyan egy korábbi belügyminisztériumi rendelkezés, amely „az illegális telepek, elsősorban a cigánytáborok" felszámolására adott utasítást, de utóbb a szövegből kivették a romákra való kifejezett utalást.
Herczog Editet kitüntették az év európai parlamenti képviselője díjjal
MTI, 2010. szeptember 29.
A magyar szocialista Herczog Editet is kitüntették idén az év európai parlamenti képviselője díjjal, amelyet az EP Parliament Magazine című kiadványa gondoz. Az MSZP EP-képviselője az igazságügyi és polgári szabadságjogi kategória győztese lett "a hamisítás, csalás és határokon átnyúló bűnözés ellen vívott küzdelmének eredményeként". A versengés nyerteseit többlépcsős kiválasztási procedúra végén a parlamenti képviselők szavazzák meg. Idén összesen 13 kategóriában választották meg az év képviselőjét.
Herczog Edit a kitüntetéssel kapcsolatban külön örömét fejezte ki, hogy tevékenységét egy olyan kategóriában ismerték el, amely nem tartozik fő európai parlamenti szakterületei közé, inkább "hozzáadott értéknek" tekinthető. Hozzátette azt is: nem szabad elfelejteni, hogy egy képviselő általában nem egymaga eredményes, hanem mindig van mögötte egy csapat.
Kiemelte, hogy a csalás és hamisítás elleni harc számára a munkahelyek teremtéséről is szól.
A hamisítás és csalás elleni küzdelem fóruma tavaly alakult meg az Európai Parlamentben Herczog Edit társelnökletével.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Megszűnnek a nemzetállamok? – Románia az új világrendben
Erdély.ma, 2010. szeptember 29.
A Newsweek szerint eljött az idő, hogy le- mondjunk bizonyos, az emberiség szervező- désére vonatkozó fogalmakról. „Összetett, globális szövetségek jönnek létre a világ minden pontján, melyek alapját a törzsi kötelékek képezik. Ott ahol valamikor a diplomácia határozta meg a határokat, ma a történelem, a faji, nemzetiségi, vallási hovatartozás valamint a kultúra osztja fel az embereket újabb, dinamikus csoportokra" – állapítja meg Joel Kotkin.
Az olyan általános felfogások, mint a zöld- vagy a szocialista ideológia, a kapitalizmus a kozmopolita elit rétegeit lelkesíti csupán, de általánosságban ezek nem motiválják az embereket. Ezzel szemben a törzset jobban becsülik, mint bármely más, univerzális ideológiát, véli a szerző. Meglátása szerint a törzsi kötelékek a történelemmel egyidősek, ám a politikai változások és a globalizáció felerősítheti ezek hatását.
Az elemzés szerint a körvonalazódó új világ határai nem állandóak, az idők során azok megváltozhatnak, és bizonyos területek nem képesek majd beilleszkedni a nagyobb kategóriákba. A hasonlóságaikból származó kapcsolat, és nem a földrajz egyesíti ezeket az államokat, olvasható az írásban.
Az Európát érintő Új Világrend a professzor szerint a következőképpen alakul:
1. Az új Hanza-szövetség: Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország
Ezen államoknak hasonló, germán gyökereik vannak, és helyüket a piacon a fejlett országok felé értékesített, minőségi termékek révén alapozták meg. Kereskedelmi partnerük Kína, Oroszország és India is. Megbízható és kedvező szociális hálójukról, szabad gazdaságukról, kiemelkedő oktatási rendszerükről és technológiai újításaikról ismertek.
2. Határterületek: Belgium, Csehország, Észtország, Magyarország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Nagy Britannia
Kotkin professzor szerint, ezek az országok azon dolgoznak, hogy meghatározzák helyüket az új világrendben, közülük Románia és Bulgária kultúrális keveréknek számít. A történelem során ezeket az államokat gyakran meghódították az erős katonai haderővel bíró szomszédaik, ám a jövőben nekük kell autonómiájukért küzdeniük a befolyással bíró érdekszférák ellen.
3. Az olivák államai közé Bulgáriát, Horvátországot Olaszországot, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót, Portugáliát, Szlovéniát és Spanyolországot sorolja a Newsweek oldalain megjelent elemzés.
A bor és olivák régiója az északi országok mögött helyezkedik el több szempontból is: magas a szegénységi mutatójuk, a munkaerő kihasználtsága pedig 10 – 20%-al alacsonyabb a Hanza-szövetséghez képest.
Európán belül autonóm területnek számít Svájc és Franciaország, Londont és Párizst városállamként említi az elemzés.
Örményország, Fehéroroszország, a Moldvai Köztársaság, Oroszország és Ukrajna az orosz birodalom vonzáskörzetébe tartozó államok. Kotkin professzor elemzésében rámutat: a természeti kincsekben gazdag, fontos tudományos és technikai potenciállal, erős hadsereggel rendelkező Oroszország jelenleg is azon igyekszik, hogy érezhetővé tegye jelenlétét Ukrajnában, Grúziában és Közép-Ázsiában. Az új orosz birodalom a szláv identitás erős kötelékére alapoz, hiszen ez a népcsoport a 140 milliós népesség egyötödét teszi ki.
A HotNews.ro hírportál egyik írása szerint az Új Világrend egy visszatérő kifejezés, melyet gyakran a globális kormányzás elvének kifejezésére használnak. Az Új Világrend értelmében a a szocio-politikai-gazdasági szférák teljesen átalakulnak egy globális kormányzási rendszerré, illetve olyan törekvések tanúi lehetünk, melyek révén globális szervezetek és mechanizmusok jönnek létre.
Az általános alapelv szerint a nemzetállamok ideje a végéhez közeledik, és helyüket olyan kontinentális vagy nemzetek fölötti struktúrák veszik át,
mint az Európai Únió, végül pedig egy globális kormányzási rendszer. A végső cél pedig a világhatalom megszerzése.
Demeter Virág-Katalin
VÉLEMÉNYVEZÉR - Amiről hallgatnak: a Fidesz és a cigányok
Transindex, 2010. szeptember 29.
A Fideszt burkoltan rasszizmussal vádolók zavartan hallgatnak, jobboldali hangadók köpni-nyelni nem tudnak, a Jobbik pedig Fidesz-Lungodrom kormányt emleget.
Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a cigánysággal kapcsolatos bármilyen esemény vagy megszólalás azonnal óriási médiafigyelmet kap és közéleti slágertéma lesz. Az elmúlt hetek eseményei azonban teljesen nyilvánvalóvá tették, hogy ez így, ebben a formában nem igaz.
Mikor érdekesek a cigányok?
A közmédia a múlt héten kisebbségi és személyiségi jogokra, valamint gyűlöletkeltésre hivatkozva megtagadta a Jobbik reklámjának sugárzását. Reklámjában a Jobbik az "élősködés" felszámolását ígéri, félreérthetetlenül utalva a cigányokra is, sőt még a cigánybűnözés szó is elhangzik. A kampányfilm végén pedig az a poén, hogy Vona Gábor agyoncsap egy élősködő szúnyogot. A párt cenzúrát emlegetett és az OVB-nél tiltakozott, mely nekik adott igazat, a Magyar Televízió és Rádió azonban nem fogadta el a döntést, és a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.
Számunkra most nem az eset konkrét jogi megítélése az érdekes. Hanem elsősorban az, hogy az erős kormánypárti befolyás alá került közmédiában elképzelhetetlen, hogy egy olyan kényes döntést, mint egy ellenzéki párt politikai hirdetésének letiltása, ne a Fidesz legalábbis hallgatólagos beleegyezésével hozzanak meg.
De legalább ennyire érdekes, hogy miközben egy ilyen reklám az elmúlt években bármikor tematizálta volna a közbeszédet – különösen egy választási kampány finisében! –, az ügy most valahogy senkit sem érdekel.
Mégpedig azért, mert sem a Fideszen, sem a baloldalon nem lehet vele „ütni". Sem azok a jogvédők nem tudnak mit kezdeni az esettel, akik még a szabálysértési törvény szigorításában is burkolt cigányellenességet látnak, sem azok a keményvonalasabb jobboldali publicisták, akik a Fidesz-kormánytól a probléma jobbikos megközelítését várnák el. A cigányok csak akkor érdekesek, ha ki lehet játszani a velük kapcsolatos problémákat egy másik párt ellen. (Borítékolható, hogy amennyiben nem történik meg a letiltás, már tele lenne a nemzetközi sajtó a fasizálódó Magyarországról szóló cikkekkel...)
Mikor nem érdekesek a cigányok?
Nem ez az első eset, hogy az utóbbi hetekben a magyar közélet és sajtó nem foglalkozik a cigánysággal kapcsolatos nagyon fontosnak tűnő eseményekkel és megszólalásokkal. Szinte csak egy kivétellel ugyanez a némaság volt a reakció Orbán Viktor Vona Gábornak adott parlamenti válaszára, melyben a miniszterelnök visszautasította a cigánybűnözés szó használatát, és a cigányok emberi méltóságáról beszélt. Pedig ezt a beszédet a Jobbik azóta is hangszórókkal bömbölteti standjain, azt sulykolva, hogy Orbán Viktor a „cigánybűnözők" pártjára állt. (Szegedi Csanád egyenesen Fidesz-Lungodrom kormányról beszél.)
"...említette a cigánybűnözés kifejezést is. Sajnálom, hogy a magyar parlamentnek kell ebben a kérdésben néhány perc erejéig gondolkodnia, mert önmagában, hogy erre szükség van, már számomra nemkívánatos. Én szeretném az önök számára - most a Jobbikhoz beszélek kifejezetten - megismételni vagy kifejteni a magunk álláspontját. Mi nem támogatjuk azt a politikát és azt a gondolkodásmódot, amely eltagadja a valóságot. Ebből Európában épp elég nagy baj volt, meg lesz is még; baj volt az elmúlt néhány évben, és lesz is még. (...) Ugyanakkor, amikor megnevezünk valamit, tudnunk kell, hogy embereket nevezünk meg. Ezért a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ezért én azt elfogadom, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek nagyobb számban vannak, mint mások, de minden olyan megnevezés ellen tiltakozni fogok, amelyből az következne, hogy azért, mert az ember valaminek születik, potenciális bűnözővé is vált. Ezt nem fogadhatjuk el. Ezért a kormány a világos, egyenes valóságbeszéd talaján áll, és közben a tisztelet kultúrájának szellemében teszi mindezt, és egyetlenegy polgártársunkat - legyen akármilyen származású, legyen akármilyen az életútja, legyen akármilyen a szociális helyzete - mi soha nem akarunk abba a helyzetbe hozni, hogy mikor megnevezzük, méltánytalanságot kövessünk el vele szemben, és belegyalogoljunk a méltóságába. Mert azt a modern világban már senki sem követeli, de nem is lehet elérni, hogy az emberek egyenlővé váljanak az anyagi helyzetüket, észbéli képességeiket, iskolázottságaikat tekintve. Ezzel nem lehet fellépni. De egy szempontból - és ezt egy kereszténydemokrata közösség mindig vallani fogja - mindannyian egyenlők vagyunk: az emberi méltóság szempontjából. Nagyon sok ember van, aki már csak ebből a szempontból egyenlő, és ezt nem lehet tőle elvitatni, nem lehet tőle elvenni..."
Orbán Viktor válasza Vona Gábornak
Szintén a múlt hét történése, hogy Tarlós István bejelentette, megválasztása esetén romaügyi főmegbízottnak nevezni ki Makai Istvánt, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnökét, aki korábban a szervezetek főpolgármester-jelölt aspiránsa is volt. Makai ezáltal megvalósíthatná a budapesti cigányok felzárkóztatására kidolgozott programját, amit Tarlós is támogat. Az egyébként unalmas kampánynak hiába volt ez is egy jelentősebb eseménye – hiszen Tarlós egy másik korábbi jelölt-jelölttel szövetkezett –, mégis teljesen elsikkadt.
Véleményvezér.blog.hu
"Magyarországon sokan úgy vannak a blogokkal, hogy végre egy felület, ahol végtelen hosszúságú írásokat lehet megjelentetni. Mi ezt máshogy gondoljuk. Megpróbálunk úgy írni a politikáról, gazdaságról, kultúráról stb., hogy az tömör legyen és informatív." Így mutatkozik be a Véleményvezér blog, amelyet a Transindex rendszeresen szemléz. Mert tömör, informatív, és nem részrehajló.
De ugyanez volt a helyzet a nemzetközi jelentőségű cigánypolitikai ügyekkel is. Például, hogy pár hete az Európai Parlament egyetlen cigány származású képviselője, a fideszes Járóka Lívia volt a Néppárt vezérszónoka a franciaországi cigányok ügyében, vagy hogy Orbán Viktor bejelentette, a magyar uniós elnökség idején egy átfogó európai romastratégiát fognak alkotni.
Akkor most a Fidesz nem is rasszista?
Ezek az esetek ismét megmutatták, hogy a „cigánykérdés" csak akkor válhat politikai slágertémává, ha a politikai pártok és az elkötelezett sajtó azt be tudják illeszteni saját megszokott világképükbe. A Fidesz jelentősnek tűnő cigánypolitikai lépéseit pontosan ezért övezi most szinte teljes némaság. Láthatóan sem ellenfelei, sem támogatóinak egy része nem tud mit kezdeni velük. Hiszen az a megszokott „leosztás", hogy a cigányság méltóságáról és integrációjáról beszélni és azért tenni: valami nagyon baloldali és liberális dolog. Pedig dehogy.
A Fideszt mindig is nyíltan vagy burkoltan rasszizmussal vádolók most magától értetődően nem tudnak mást tenni, mint hallgatni. Azok a jobboldali hangadók pedig, akik máig abban a hiszemben élnek, hogy a baloldali kormányok „túlszerették" a cigányságot, és egyedül vasszigorra és keménységre van most szükség, szintén köpni-nyelni nem tudnak.
Ez a hallgatás pedig nagyon sokat elárul a magyar közéletről és arról, hogy miért nem sikerült máig megoldani a cigányság problémáit.
|
