|
EMNT
Másképp látja a bihari magyar oktatás helyzetét az EMNT és az RMDSZ
Krónika, 2011. április 1.
Örömmel tölti el, hogy sikerült felhívnia az RMDSZ figyelmét a Bihar megyei magyar oktatás problémáira, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Szilágyi Ferenc, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megyei szervezetének elnökségi tagja, azonban felháborítónak tartja, hogy vélt vagy valós tévedéseire személyeskedéssel válaszolnak a szövetség helyi képviselői.
Az EMNT képviselője ugyanakkor közölte: több kérdésre is várja az RMDSZ válaszát. „Miért csak 15 százalék a magyar középiskolai osztályok aránya a megyében? Miért csak 6 százalék a nagyváradi magyar szakközépiskolai oktatás aránya? Miért az Érmellék rendelkezik a legkisebb középiskolai kapacitással? Miért jut tízezer román ajkú Bihar megyei lakosra öt kilencedik osztály, míg ugyanennyi magyarra csak 2,3?" – sorolta kérdéseit az előadó.
Mint ismeretes, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) adjunktusa nemrég felmérést készített a megye közép- és szakiskolai oktatásának etnikai arányairól, mely alapján igen rossznak nevezte a magyar középiskolai oktatás többséghez viszonyított arányát, főképp a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatainak fényében: arányosan ugyanis szerinte mintegy feleannyi magyar 9. osztály indul, mint kellene.
Az RMDSZ szintén a sajtón keresztül tájékoztatta a közvéleményt arról, mit kifogásol a tanulmányban. Pető Csilla parlamenti képviselő, Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök szerint ugyanis dr. Szilágyi Ferenc tanulmánya több sebből vérzik, egyebek közt a munka alapját képező viszonyítás, a népesség etnikai összetételének és az induló kilencedik osztályok arányának összevetése sem helyes kiindulópont.
Pető Csilla, aki egyébként mintegy tizenöt évig volt tanfelügyelő Bihar megyében, elsőként azt kifogásolta, hogy dr. Szilágyi Ferenc tanulmánya a 2010-es naptári évet vizsgálja, nem pedig az oktatás szempontjából releváns 2010–2011-es tanévet. „A képviselő asszony árnyékra vetődött" – fogalmazott az adjunktus erre válaszképpen. A valóság ugyanis az, hogy mind a bemutatott, mind a sajtóhoz eljuttatott anyagban helyesen szerepel az időmegjelölés, így dr. Szilágyi Ferenc szerint valószínű, hogy Pető Csilla a prezentáció egyik korábbi, tavaly őszi nyers verzióját szerezhette meg. Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes ugyanakkor azt kifogásolta, hogy az EMNT-elnökség tagja nem a hivatalos beiskolázási adatokat, hanem az aktuális felvételi tájékoztatót használta alapul az arányok megállapításakor, holott, mint mondta, az abban szereplő számok nem véglegesek.
„A felvételi tájékoztató a Bihar megyei tanfelügyelőség kiadványa. Hatezer példányban jelenik meg, eljut minden érdeklődő nyolcadikoshoz, aki az abban szereplő kódszámok alapján iratkozik be középiskolába. Hogy lehetne az informális?" – tette fel a kérdést Szilágyi Ferenc. Hozzátette: nagyobb baj, hogy a hatezer példány közül egyetlen egy sincs magyarul. Azt elismerte, hogy Pető Csilla megjegyzésének megfelelően az esti és a látogatás nélküli oktatás valóban nem számít különleges oktatási formának, mint ahogyan ő ezt eredetileg mondta, ez azonban a lényegen nem változtat: egyikükből sem indul egyetlen magyar osztály sem az idén Bihar megyében.
RMDSZ
Kelemen: az RMDSZ-nél nincs mit kivizsgálnia a magyar kormánynak
Transindex, 2011. április 1.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél nincs mit keresnie a magyar kormány megbízottjainak, hiszen az RMDSZ soha egyetlen fillérnyi támogatást sem kapott Magyarországról - szögezte le kérdésünkre Kelemen Hunor.
Hozzátette, a magyar-román kormányközi megállapodás alapján működő Iskola Alapítvány, illetve az információs irodák kapnak magyarországi támogatást, ezekkel a közpénzekkel pedig minden évben elszámolnak az összegek kezelői. Rámutatott, a kivizsgálók semmilyen kivetnivalót nem találtak a pénzek felhasználásának módját illetően.
Mint ismeretes, tegnap Budai Gyula magyarországi elszámoltatási kormánybiztos azt nyilatkozta, a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is kivizsgálást kezdeményez.
Budai nyilatkozatát Tőkés László felhívása előzte meg: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felszólította az RMDSZ-t, hogy "haladéktalanul adjon számot a romániai magyar közösségnek az általa kezelt és felhasznált, elköltött és elosztott román és magyar költségvetési pénzekről".
Az EP alelnöke nyilatkozatában továbbá azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos egy határon túli elszámoltatási kormánymegbízottat is nevezzen ki, aki a "feltételezett külhoni támogatási pénzeket volna hivatott
elszámoltatni, illetve a határ túloldalán elkövetett pénzügyi visszaéléseknek járna utána"
Kelemen szerint Tőkés kijelentéseivel nyomást próbál gyakorolni a magyar kormányra. Elmondta, ha nem ismerné Tőkést, akkor értetlenül állna ennek kijelentései előtt. Hozzátette, Tőkés jobban tenné, ha nem vádaskodna, hiszen éppen az általa vezetett EMNT kap több 100 millió forintos támogatást demokrácia központjai létrehozására.
Monopolpénzek
Krónika, 2011. április 1. – Rostás Szabolcs
Az RMDSZ háza táján nem fogadták repeső örömmel Budai Gyula, az Orbán-kormány elszámoltatási biztosának bejelentését, miszerint a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek nyújtott állami támogatások ügyében is beindul a kivizsgálás.
Hogy a hír nem érte kellemes meglepetésként a szövetség illetékeseit, kitűnik Kelemen Hunor enyhén indulatos és erősen inszinuáló nyilatkozatából, amelyben újfent azzal vádolta az EMNT-t, hogy „százmillió forintokat kap" a magyar államtól a demokrácia-központok működtetésére. Mármost kíváncsiak volnánk, honnan származnak az RMDSZ elnökének ennyire „pontos" információi a könnyített honosítási eljárás terén segédkező irodák finanszírozásáról, nagyságrendiségéről.
Annál is inkább, hogy a magyar kormány illetékesei – például Németh Zsolt államtitkár itt, a Krónikában – már többször elfogadhatatlannak nevezték a vádat, miszerint az anyaország a demokrácia-központokon keresztül finanszírozza az új erdélyi magyar párt létrehozását.
De ha már Kelemen százmillió forintokról beszélt, bizony nem ártana megbogarászni, miként nyúlta le a bihari RMDSZ a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által az előző Orbán-kormány idején elnyert 320 millió forintos Ady-projektet, és lett a pénzből az Érmindszentre tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely és termálszálló helyett Nagyváradon mindössze egy bálterem. Érdemes kivizsgálni azt is, miként orozta el ugyancsak a Medgyessy-kabinet az első Orbán-kormány által az erdélyi történelmi egyházak rendelkezésére bocsátott budapesti ingatlant, és tanulságos volna megtudni azt is, pontosan hány százmillió forint vándorolt át a határon az elmúlt években az RMDSZ által gründolt, a profizmus és a nézettség tekintetében ugyanvalóst nem a szakma csúcsát hódítgató Erdély Tv alapítására, működtetésére.
Az RMDSZ az elszámoltatások okán most nyilvánvalóan attól tart, hogy eleshet a magyar – később pedig akár a román – állami közpénzek szétosztása fölötti több mint két évtizedes monopóliumától. Pedig e nélkül nem lesz esély az áhított erdélyi magyar–magyar összefogásra: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is amiatt vált tetszhalottá, mert a szövetség a támogatáspolitika, a bukaresti és budapesti források elosztásának egy kis szeletét sem hajlandó kiengedni a kezéből.
ROMÁNIA
2014-ben megkezdhetik az arany kitermelését Verespatakon
MTI, 2011. március 31.
Már 2014-ben megkezdhetik az arany kitermelését Verespatakon – derül ki a beruházó cég (Gabriel Resources) tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó, márciusban közzétett dokumentumából, amelyről részletesen írt csütörtöki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ).
A napilap emlékeztet, hogy a kitermelési projektet a Rosia Montană Gold Corporation (RMGC) valósítja meg, amelynek a Gabriel Resources kanadai cég a főrészvényese, és a román államnak is van egy kis tulajdonhányada.
Dragos Tanase, a kanadai-román vállalat vezérigazgatója a lapnak elmondta: a bánya felépítése két, két és fél évig tarthat, a számítások szerint 2014-2015-ben megkezdhetik a kitermelést. Az időpont a szükséges engedélyek beszerzésétől függ – válaszolta az ÚMSZ kérdésére a vezérigazgató.
Derűlátását arra alapozza, hogy – amiként az a Gabriel Resources jelentésében is szerepel – már csak két fontos engedély hiányzik a tizenkettőből ahhoz, hogy megkezdődjön az ciántechnológiás aranykitermelés Verespatakon. Az egyik a környezetvédelmi engedély, a másik a legfontosabb kitermelési helyszínre, a Kirnyik hegységre vonatkozó úgynevezett régészeti mentesítési bizonylat – írja a lap.
A kanadaiak számításai szerint e két jóváhagyás megszerzésétől számítva egy évre lesz szükségük a még fel nem vásárolt verespataki földterületek megvételéhez és a további, kisebb jelentőségű dokumentumok beszerzéséhez.
A környezetvédelmi engedélyről a kormány dönt, miután a környezetvédelmi minisztérium irányítása alatt működő műszaki tárcaközi bizottság (CAT) elemezte az RMGC által benyújtott környezeti hatástanulmányt. Ez a folyamat még tart – mondta a lapnak Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter. Szerinte április elsején zárják le a tanulmány társadalmi véleményezését a verespataki bányatervről, amelyekre válaszolni is fog a minisztérium.
Borbély nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mikor születik döntés a beruházás környezetvédelmi engedélyéről. „Attól függ, hogy halad a munkájával a műszaki bizottság" – jelentette ki. Emellett a verespataki bányatervekkel kapcsolatban Magyarországnak is szava van. A miniszter közölte: az RMGC új hatástanulmányát már februárban eljuttatta a budapesti illetékesekhez.
"Nincs konkrét határidőhöz kötve a magyar fél válasza. Ám azt ígérték, fél éven belül közlik álláspontjukat. A hatástanulmány értékelése után tárgyalások kezdődnek a beruházó, a magyar és a román fél között" – magyarázta a miniszter, aki szerint nem tartanak újra közmeghallgatásokat a magyarországi városokban, mert az engedélyeztetési folyamatnak ezt a szakaszát már korábban lezárták.
A régészeti mentesítési bizonylat megszerzése ugyanakkor akár a környezetvédelmi engedély elnyerésénél is keményebb diónak bizonyulhat az RMGC számára – állapítja meg az ÚMSZ. Emlékeztet: a Kirnyik hegység kifejtésére korábban a kanadaiak elnyerték ugyan a román művelődési minisztérium jóváhagyását már 2004 januárjában, de a dokumentumot a verespataki beruházást ellenző Alburnus Maior Egyesület pereskedése nyomán a legfelsőbb bíróság 2008 decemberében jogerősen érvénytelenítette.
Catalin Hosu, az RMGC kommunikációs igazgatója a lapnak elmondta: újabb kérvényt nyújtottak be a minisztériumhoz. „Régészeti szakembereink a bíróság ajánlásait figyelembe véve kiegészítették a régészeti mentesítési bizonylat megszerzéséhez szükséges dokumentációt. A minisztérium válaszát várjuk" – mondta Hosu.
Kelemen Hunor művelődési miniszter tanácsadója, Hegedűs Csilla korábban ugyanennek a lapnak azt nyilatkozta: a kérvény benyújtásának pillanatától a cégnek hosszú utat kell bejárni a mentesítési bizonylat megszerzésig. Az RMGC dokumentációját az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnak és az Országos Régészeti Bizottságnak kell elemezni. „A végső szó azonban a miniszteré" – mondta Hegedűs.
Súlytalanság
Új Magyar Szó, 2011. április 1. – Cseke Péter Tamás
Az ellenzéki politikusok nyilatkozatai alapján már tényként kezelhető, hogy a Szociál-Liberális Szövetséget alkotó két párt közös jelöltje Crin Antonescu lesz a következő elnökválasztásokon.
Az ellenzéki politikusok nyilatkozatai alapján már tényként kezelhető, hogy a Szociál-Liberális Szövetséget alkotó két párt közös jelöltje Crin Antonescu lesz a következő elnökválasztásokon. Mint ahogy az is biztos – az utóbbi hónapok felmérései ezt igazolják –, hogy a liberálisok vezére lenne Románia új államfője, ha holnap hívnák urnákhoz a választókat. Ez pedig nem rossz eredmény, ha tudjuk, hogy Crin Antonescu csupán két éve, pártelnökké választásának időpontjától vált jelentős figurájává a román politikai életnek.
Az önmagát liberálisnak valló politikus kétségkívül sokban különbözik az ország eddigi államfőitől. Utóbbiakétól az életpályája is jelentősen eltér: elnökjelöltsége előtt soha nem töltött be felelősséggel járó döntéshozói tisztséget: nem volt egyetemi rektor, mint Emil Constantinescu, vagy főpolgármester, mint Traian Băsescu, vagy akár megyei párttitkár, mint Ion Iliescu. Középiskolai tanárként kezdte, majd a kilencvenes években rövid ideig súlytalan miniszter, az ifjúsági tárca vezetője volt a Demokratikus Konvenció kormányában. Üde színfoltja volt az akkori politikai életnek, nemcsak az életkora, hanem megnyerő mosolya, kiváló szónoki képességei miatt.
Crin Antonescu megnyerő mosolya, szónoki képességei megmaradtak, a súlytalanság állapotából azonban azóta sem tudott kilépni. Politikai karrierjét nem elvekre, hanem ellenfelei – előbb pártbéli felettese, Călin Popescu-Tăriceanu, később Traian Băsescu – kiválóan megkonstruált bírálatára építette. Súlytalansága pedig nemcsak értékrendjének hiányából, hanem – más politikusoknál ritkán tapasztalt mértékű – következetlenségéből fakad.
Antonescu a „jóérzés forradalmát" hirdette meg a 2009-es elnökválasztási kampányban, mára a nyelvezetébe vulgáris elemek vegyülnek. Azzal vádolta Tăriceanut, hogy személyes szimpátiák alapján osztogat tisztségeket, jómaga pedig a feleségét az európai parlamenti jelöltlisták befutó helyére helyezte. Diktátornak minősíti Băsescut, közben pártjában nem tűri az ellenvéleményt. Elsők között rúgatta ki a pártból besúgói múltja miatt Mona Muscát, majd tálcán kínálta fel alakulatát a szintén bizonyítottan szekus múltú Dan Voiculescunak.
Dörgő hangú nyilatkozatokban ítélte el a pártokat fehérneműként váltó politikusokat, majd titokban megkörnyékezte a jelenlegi hatalom képviselőit és szenátorait. Liberálisként pedig a szakszervezetek oldalára állva elutasított egy valójában „ultraliberális" munkatörvénykönyvet, amelyet még a liberálisok fő szponzora, Dinu Patriciu milliárdos is nyíltan támogatott.
Egyébként Crin Antonescu munkakerüléséről is legendák keringenek. Ha államfő lesz, nincs mitől félnie: az ország elnökét nem függesztik fel, ha nem jár be a hivatalába.
ERDÉLY
A kormányt is befogták a Mikó-perbe
Háromszék, 2011. április 1.
Az akkori román kormányt és a református egyházat is bevonták abba a perbe, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ellen, két magánszemély feljelentése nyomán 2010 végén indított a Korrupcióellenes Ügyészség. A nyomozó hatóság a per más megyébe helyezését kérte.
Eddig csak a visszaszolgáltatási bizottság három tagja, Markó Attila államtitkár, az etnikumközi kapcsolatok hivatalának vezetője, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza és Silviu Clim volt igazságügyi minisztériumi jogtanácsos ellen emeltek vádat nagy értékű hivatali visszaélés címén, utóbb azonban azokat az intézményeket is bekapcsolták, amelyek alkalmazottjaiként eljártak (a városi tanáccsal is próbálkoztak, ám sikertelenül). A per a Kovászna megyei törvényszéken kezdődött (előzményeiről lapunk 2010. december 24-i, 30-i, valamint 2011. január 22-i kiadásában számolt be, és az egyházi tulajdonjog védelmében tett lépésekről is mindig tudósítottunk), de érdembeli tárgyalás eddig nem történt, a következő május közepén várható.
Az ügy nem csak a helybelieket érinti, mert a 2007 nyarán tett bűnvádi feljelentés óta egyetlen olyan ingatlant sem szolgáltattak vissza Romániában, amely valamikor református kollégiumi vagyon volt.
Az Iskola Alapítvány szerint nem jutottak jogosulatlanokhoz a pénzek
MTI, 2011. március 31.
Nagy Zoltán, a kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány igazgatója visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a magyar államnak a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatásai arra nem jogosultakhoz is eljutottak volna.
Az Új Magyar Szó csütörtöki számában arra reagált, hogy Ulicsák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos egy nyilatkozatában azt mondta: eddig nem magyar oktatásban részesülők vagy nem magyar nemzetiségűek is kaptak pénzt oktatási-nevelési támogatás címén. Úgy vélte, hogy a határon túli szervezeteknek érdekük volt minél jobban szélesíteni a támogatottak körét, mert százalékos arányban részesültek a kiosztott összegekből.
„Semmilyen visszaélésről nincs információnk, mi minden forinttal elszámoltunk" – közölte a lappal Nagy Zoltán. Emlékeztetett: voltak olyan esetek, hogy – főleg roma nemzetiségű – gyerekeket beírattak magyar osztályba a támogatás reményében, majd nem járt iskolába az illető diák, de ezeket az eseteket kiszűrték, és a támogatást nem fizették ki. „Munkatársaink rendszeres kapcsolatban vannak az iskolaigazgatókkal, helyszíni ellenőrzéseket végeznek, a visszaélési kísérletek fennakadnak a szűrőnkön" – szögezte le az igazgató.
Érthetetlennek nevezte ugyanakkor Ulicsák megjegyzését, miszerint eddig nem magyar nemzetiségű gyerekek is kaptak oktatási támogatást. „Nemzetiségi kitétel nem létezik: a támogatásra vonatkozó magyar–román kormányközi egyezmény értelmében az egyetlen kritérium, hogy a támogatott diák a teljes tanévben magyar osztályban végezze tanulmányait. Nem is lehetne nemzetiségi kritériumokat alkalmazni, hiszen az diszkriminációnak minősülne" – fejtette ki Nagy Zoltán.
Az ÚMSZ idézi Budai Gyulát, a magyar kormány elszámoltatási biztosát, aki az MTI-nek adott nyilatkozatában jelezte: vizsgálódni készül a magyar kormány által a határon túli magyar szervezeteknek és egyéb intézményeknek nyújtott állami támogatások ügyében is. A lap szerint ez a nyilatkozat azért született, mert Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nagyváradi sajtótájékoztatóján felkérte erre.
Tőkés azért tartja ezt szükségesnek, mert szerinte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „egymaga diszponál az erdélyi magyar közösségnek kijáró összes romániai és magyarországi költségvetési forrás fölött, kizárólagos monopóliumot élvezve a román adólejek és a magyar adóforintok százmilliói fölött". Kelemen Hunor szövetségi elnök a vádakra úgy válaszolt, „az RMDSZ minden egyes forinttal és lejjel el tud számolni".
A Krónika csütörtöki vezércikkében ugyanakkor emlékeztet Kelemen Hunornak arra a nyilatkozatára, amelyben azzal vádolta az EMNT-t, hogy „százmillió forintokat kap" a magyar államtól a demokráciaközpontok működtetésére. A lap utal ezzel kapcsolatban Németh Zsolt nyilatkozataira is, amelyekben a külügyi államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a vádat, miszerint az anyaország a demokrácia-központokon keresztül finanszírozná az új erdélyi magyar párt létrehozását.
A Krónika ezzel szemben azt firtatja, miként „nyúlta le" a bihari RMDSZ a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által az előző Orbán-kormány idején elnyert 320 millió forintos Ady-projektet, miként „orozta el" ugyancsak a Medgyessy-kabinet az első Orbán-kormány által az erdélyi történelmi egyházak rendelkezésére bocsátott budapesti ingatlant, hány százmillió forint vándorolt át a határon az elmúlt években az RMDSZ által „gründolt" Erdély Tv alapítására.
„Az RMDSZ az elszámoltatások okán most nyilvánvalóan attól tart, hogy eleshet a magyar – később pedig akár a román – állami közpénzek szétosztása fölötti több mint két évtizedes monopóliumától" – állapítja meg a Krónika vezércikke.
Új trió az RMDSZ élén – Borbély Lászlót javasolja politikai alelnöknek, Kovács Pétert főtitkárnak Kelemen Hunor
Új ÚMSZ, 2011-03-31 23:26:16
Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolja a politikai alelnöki, Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnököt pedig a főtitkári tisztségre az RMDSZ szövetségi elnöke. Kelemen Hunor javaslatairól a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati, kolozsvári ülésén szavaz.
Interjú Borbély László politikai alelnökjelölttel
Nyílt titoknak számít hónapok óta, hogy ön a politikai alelnöki tisztség várományosa.
– Valóban, Kelemen Hunor szövetségi elnök már akkor felajánlotta a politikai alelnöki tisztséget nekem, amikor eldöntötte, hogy indul az elnöki tisztségért. Nem falrengető újdonság számomra ez a tisztség, kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnökként eddig is ezt csináltam, ezután is ezt fogom csinálni, ezen felül csak bizonyos külpolitikai feladataim lesznek.
Az ügyvezető elnöki tisztség kettéválasztása politikai alelnöki és főtitkári tisztségre egyébként logikus lépés, így a főtitkárnak több kapacitása marad a szervezési kérdésekkel foglalkozni, míg a politikai alelnök politikai kérdésekben vesz részt a döntéshozatalban.
Ebben a többlépcsős döntéshozatalban új elem a szövetségi elnökség.
– A szövetségi elnökség létrejötte – amely szerintem szintén jó döntés volt – nagyban segíti ezt a többlépcsős döntéshozatalt, hiszen a szövetségi elnökségben jelen van a szövetségi elnök mellett a politikai alelnök, a volt szövetségi elnök, illetve más szervezeti struktúrák is. És nagy nyereség, hogy ezeket a struktúrákat, a területi szervezetek vezetőit, a platformokat jobban bevonjuk a döntéshozatalba, mint ahogyan eddig történt.
Leendő politikai alelnökként a szövetségi elnök után a politikai kérdésekben a legilletékesebb. Mint ilyent kérdezzük: mi a helyzet a bukaresti kormánykoalícióval?
– Nagyon nehéz időszaknak nézünk elébe. A kormányzati jelenlétet illetően életbevágóan fontos volt a koalíciós protokollum megkötése, és a határidők már ketyegnek, a koalíciós partnereknek ezeket be kell tartaniuk. Itt van máris a nyakunkon az első határidő, a kisebbségi törvényt az ülésszak végéig meg kell szavazni, és következik azután a régióátalakítási törvény is.
Budapesten, úgy tűnik, az RMDSZ irányában nem oldódott a fagyos légkör.
– Meggyőződésem, hogy ki tudunk alakítani egy modus vivendit a magyar kormánnyal akkor is, ha bizonyos kérdésekben a legmarkánsabban eltér a véleményünk. Ilyen példa az új erdélyi magyar párt megalakulása. A közvéleménykutatások márpedig bennünket igazolnak. Azt, hogy az erdélyi magyarok mélységesen ellene vannak egy új magyar párt megalakulásának.
Tőkés Lászlót is meg lehet győzni arról, hogy nincs szükség új magyar pártra?
– Tőkés László RMDSZ-színekben megválasztott európai parlamenti képviselő, és neki saját magával kell megbeszélnie elsősorban ezt a tudathasadásos állapotot. De én biztos vagyok abban, hogy megtaláljuk a megegyezés módját vele is, mint ahogyan megtaláltuk két évvel ezelőtt is, az EP-választásokon, a Magyar Összefogás révén.
Interjú Kovács Péter főtitkárjelölttel
Ön területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökként az RMDSZ főtitkári posztjának várományosa. Milyen tervekkel vág neki a feladatnak, amennyiben az SZKT megszavazza a jelölését?
– Először is közelebb kell vinni a szervezetet az emberekhez, intenzívebb kommunikációt kell folytatni a közösségekkel, az emberek igényeire kell válaszolni a napi tevékenységben.
Melyek a fő csapások ebben a tekintetben?
Az egyik fő irány a területi szervezeteink segítése, hiszen vannak olyan területi szervezeteink, ahol növelni kell a hatékonyságot. A másik csapás: az önkormányzatok – tanácsosainkat, polgármestereinket, alpolgármestereinket jobban be kell kapcsolnunk az RMDSZ szervezeti vérkeringésébe. A harmadik vonulat a társadalomszervezés erősítése, ami erősebb magyar közösségeket eredményezne.
A negyedik irány az ifjúság bevonása a szervezetbe, a fiatalok jelenlétének megerősítése például az önkormányzatokban. És végül, de nem utolsósorban a szervezetkommunikációt kell erősíteni: mind a belső, mind a külső kommunikációt át kívánjuk gondolni, és ez már a választásokra való felkészülés szerves része lesz.
Kelemen Hunor szövetségi elnökké választása után erdélyi konzultációsorozat beindításáról beszélt. Ennek megszervezése, gondolom, a főtitkár feladata is.
– A konzultációsorozat megtervezése folyamatban van, a gyakorlati megvalósítást pedig valahogy úgy kell elképzelni, mint egy nagy közvéleménykutatást, amellyel több százezer emberhez eljutunk. Kapuról kapura menve, a sajtóban, a világhálón és más csatornákon keresztül próbáljuk megtudni, mi az emberek véleménye, hogyan ítélik meg a környezetüket, mit módosítanának mindezen.
A másik nagy projekt idén a népszámlálás, az azzal kapcsolatos tájékoztatás. Vélhetően összekötik a két kampányt.
– Természetesen, hiszen időben is az egyik után azonnal következik a másik. A kettő között az a különbség, hogy a népszámlálási kampányban kiemelt kategóriákat célzunk meg, míg a konzultáció egyformán irányul mind a másfél millió erdélyi magyar felé. A népszámlálási kampányban viszont beazonosítottunk hat olyan kategóriát, amelyeket megpróbálunk megcélozni: a csángókat, a svábokat, a lakótelepi magyarokat, a vegyes házasságokban élő magyarokat, a romákat, akik magyarul beszélnek, valamint szórványtelepüléseken élő magyarokat.
A főtitkárság leendő munkatársai jórészt vélhetően az ügyvezető elnökség jelenlegi alkalmazottai lesznek. Kikre számít?
– Öt vagy hat főtitkárhelyettessel működik majd a főtitkárság, és az ügyvezető elnökségen jelenleg dolgozó alkalmazottak, osztályvezetők, igazgatók közül mindazoknak a munkájára számítok, akik folytatni akarják az eddig végzett munkát. Formailag az SZKT szavazza meg következő ülésén a főtitkárhelyetteseket, de természetesen nem kell addig várni, hanem a főtitkár javaslata alapján születő ideiglenes szövetségi elnöki kinevezéssel már hétfő reggeltől el lehet kezdeni a munkát.
MAGYARORSZÁG
Magyar állampolgárság: mindenki a saját ügyének érzi
OrientPess Hírügynökség, 2011. március 31.
A kettős állampolgárság kérdése fél éven belül rendeződhet Szlovákiában – jelentette ki Wetzel Tamás az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának adásában. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosának elmondása szerint a Magyarországra benyújtott állampolgársági kérelmek feldolgozása 3 hónapra csökkent, emellett több könnyítés is született a jogi procedúrában. Eddig mind ügyféli, mind ügyintézői oldalon sikereket könyvelhetett el a rendszer, hiszen minden résztvevője saját ügyeként kezeli, tudva, hogy hosszú évtizedek adósságát törlesztjük.
A magyar állampolgárságért eddig hatalmas volt az érdeklődés, hetente körülbelül 4 ezer kérvényt kaptunk. Ez az adat nagyjából megfelel az előzetes számításainknak. A munkára féléves fejlesztéssel készültünk, hatástanulmánnyal alapoztuk meg a folyamatot. Fontosnak tartottam a különböző szervezetek összehangolását, a megfelelő légkör kialakítását. Várakozásaink szerint a jövőben 200-250 ezer körül alakul az éves jelentkezés. Jelenleg 600 településen, 60 külképviseleten lehet benyújtani a kérelmeket – ismertette a kérelmek leadásának körülményeit a Rádió Orient stúdiójában a miniszteri biztos.
Az állampolgársági kérelem elbírálását a múltbeli 12 hónapról az országgyűlés 3 hónapra csökkentette. A rövidebb ügyintézési idő és a mennyiségi növekedés miatt az informatikai hátteret fejleszteni kellett. Igyekszünk ráállni a folyamatosságra, bizonyos lépések automatizmusára. Ebbe az időszakba természetesen a hiánypótlási felszólításból, véleményezésből fakadó csúszások nem számítanak bele. A határon túliak kérelmére eltöröltük az egyszerűsített honosítás esetén az állampolgársági vizsgát. Az országgyűlés a magyar nyelvtudást és a magyar állampolgársági felmenőket határozta meg feltételként. A magyar felmenőket születési anyakönyvi kivonatok hiteles fordításával, egyházi igazolásokkal, illetve korabeli hatósági okiratokkal lehet igazolni – mondta Wetzel Tamás.
A különböző jogok, kötelezettségek alapján magyar állampolgárokat, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezőket, és biztosított jogviszonyú embereket különíthetünk el – mutatta be a különböző státuszok jogait a miniszteri biztos. A magyar állampolgároknak konzuli védelem, útlevélhez, és hazatéréshez való jog, további ösztöndíj-kedvezmények járnak. Az állandó lakóhellyel rendelkezőket egészségügyi és szociális ellátás illeti meg, míg a biztosított jogviszonnyal rendelkezők nyugdíjellátásban, továbbá egyes egészségügyi és szociális ellátásokban is részesülhetnek. A külföldön élő magyar állampolgár nem rendelkezik ezekkel a jogokkal, azonban ez a szomszédos országok esetében az európai uniós tagság miatt kevésbé problémás – fejtette ki a miniszteri biztos.
Mind ügyintézői, mind ügyféli oldalon sikereket könyvelhetünk el.
A munkafolyamat közel 3 ezer embert foglalkoztat, mindenki e feladatot a saját ügyének érzi. Az emberek szeretnek részt venni benne, hiszen történelmet írunk vele, 90 év adósságát törlesztjük. A visszajelzések pozitívak, célunk, hogy a közigazgatás továbbra is a szolgáltató jelleg felé mozduljon – zárta a Rádió Orient adását a miniszteri biztos.
Orbán: Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra
MTI, 2011. április 1.
Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra, "vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Gödöllőn. Az uniós tagállamok demográfiai és családügyi minisztereinek informális ülésén tartott nyitó beszédében a kormányfő kiemelte: felmérések szerint a fiatalok fontosnak tartják a családot, szívesen vállalnának sok gyereket, később mégsem lesz annyi gyerekük, amennyit szerettek volna. A politikusoknak ezért fontos feladatuk, hogy elhárítsák a több gyermek vállalása előtt tornyosuló akadályokat. Ezért legitim az ezt célzó családpolitika - mondta.
Ahhoz, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek, egyensúlyt kell teremteni a család és a munka között - folytatta. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki szabadon választhasson életformát, ha valaki édesanyaként nem akar visszamenni a munkaerőpiacra, ezt szabadon megtehesse, a lecsúszás veszélye nélkül - tette hozzá.
Le kell számolni azzal a váddal, hogy ha egy politika támogatja a családot, akkor azzal minden más életformát elvet, kirekeszt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Gödöllőn. A kormányfő hangsúlyozta: ezeknek a "vádaknak a mélyén" az a koncepció áll, hogy a családot és a szabadságot pártoló politikák ellentétben állnak egymással. "Ez egy ravasz trükk, amelyet a családokkal nem szimpatizáló politikai erők használnak; ezt a trükköt le kell leplezni, hogy kiállhassunk a család és a saját értékeink mellett" - mondta.
Hangsúlyozta: Magyarországon még erős a család megbecsülése. Szavai szerint természetes a közéletben, hogy több bizalmat ébreszt a saját maga programja és talán a személye iránt is az az ember, akiről tudható, hogy megbecsüli a családját, jó családapa vagy családanya.
A miniszterelnök rámutatott, a gyermekvállalás azt is kifejezi, hogy bízunk-e a jövőben. Amikor bizonytalanság uralkodik, az kikezdi a gyermekvállalási kedvet - mondta.
Kijelentette, Európa vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében; egyre kevesebb házasságból egyre kevesebb gyermek születik, a népesség öregszik és fogy. Ha nincs elegendő gyermek, de fenn akarjuk tartani a gazdasági teljesítményt, akkor egyedül a bevándorlás lehet megoldás - állapította meg. Ez azonban, mint mondta, felborítja a társadalom természetes egyensúlyát, és ebből "olyan politikai problémák támadnak, amelyekkel Magyarország még nem, de a nyugat-európai országok már küzdenek odahaza". Társadalmunk hosszú távú kiegyensúlyozottsága és békés működése szempontjából fontos, hogy a közösségek külső erő bevonása nélkül is fenn tudják magukat tartani - állapította meg. Kijelentette, Európa a családok helyett nem építheti a jövőjét bevándorlásra, mert "aki mástól vár segítséget, annak előbb-utóbb meg kell majd fizetnie ennek az árát."
A kormányfő kitért arra, a Magyarországon bevezetett adórendszer a családok támogatása jegyében a családoknál hagyja a gyermeknevelés költségeit, és ezt az elvet a hamarosan elkészülő új magyar alkotmány is védelem alá helyezi. Mint elmondta, azért kap alkotmányos védelmet a családpolitika, hogy hosszú távon is kiszámítható legyen, "nehezen lehessen megváltoztatni politikai divatok és a politikai széljárás megváltozásának hatására".
Orbán Viktor végül javasolta, hogy 2014 legyen az európai családok éve.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
A korrupciós botrány első tanulságai az Európai Parlamentben
euractiv.hu, 2011. április 1.
Az Európai Parlament frakcióvezetői megállapodtak Jerzy Buzek házelnökkel, hogy a Sunday Times leleplező cikksorozatából okulva megszigorítják az Európai Parlamenti képviselőkre és a parlamentben működő érdekcsoportokra és a lobbistákra vonatkozó szabályokat.
Az Európai Parlament ugyan önállóan nem alkothat jogszabályokat, de módosíthatja vagy megvétózhatja a Bizottság és a Tanács javaslatait. Irányelveit fő vonalakban, rendeleteit pedig közvetlenül kell minden tagállamban alkalmazni. A Sunday Times nyolc hónapos, egy fiktív lobbicéget felhasználó rejtett kamerás oknyomozó újságírói munkával leplezett több Európai Parlamenti képviselőt, akik pénzbeli ígéretekért cserébe fontos jogszabályokhoz nyújtottak be módosító indítványokat. Némelyik javaslat már közel állt ahhoz, hogy elfogadják, és így a huszonhét tagállam betétbiztosítási törvényeit módosítani kelljen.
A Sunday Times által leleplezett első három képviselő közül ketten lemondtak, Adrian Severin román képviselő azonban élő példáját adja az összeférhetetlenségnek, és arra hivatkozva, hogy egyszerre elvégezte lobbista és törvényhozói feladatait is, a parlament képviselője maradt. Bár a szocialisták és demokraták frakciója kizárta soraiból, és ezt követően a román Szociáldemokrata Párt is járt el. Igaz, Manna.ro beszámolója szerint a bukaresti alapszervezet könnyes búcsút tartott, és szeretné „fenntartani a kapcsolatot" a román képviselővel. Egy héttel később a Sunday Times egy negyedik, spanyol képviselőről is kompromittáló felvételeket közölt), azonban Pablo Zalba Bidegain ártalatlannak vallja magát, és egyelőre a Néppárt sem zárta ki soraiból. Zalba ugyanis nem kapott pénzt, és azt állítja, hogy csak azért nyújtotta be a Sunday Times javaslatát, mert egyetértett vele.
Jerzy Buzek házelnök már az ügy kipattanása napján azt üzente Észak-Afrikából a Twitteren (@JerzyBuzek), hogy komoly vizsgálatot vár a parlamenttől. Ennek első eredményeként ma megállapodott minden frakció vezetőjével egy olyan munkacsoport felállításáról, amely új magatartási kódexet fog alkotni a parlament tagjainak, és szigorúbban fogja szabályozni a lobbisták tevékenységét is az európai képviselőházban. Jerzy Buzek így kommentálta a március 31-i döntést: „Úgy hiszem, hogy nagyon alaposan a mélyére kell néznünk annak a kérdésnek, hogy mi várható el az Európai Parlament tagjaitól, saját magatartásukra és a különféle külső érdekcsoportokkal kapcsolatban is".
Szőcs Géza: kultúrát a jövőstratégiába
MTI, 2011. március 28.
Bár az Európa 2020 stratégia nem említi közvetlenül a kultúrát, célunk az, hogy meggyőzzük a döntéshozókat: a kultúra és kapcsolódó ágazatai jelentős mértékben hozzájárulnak az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés biztosításához - mondta Szőcs Géza az uniós kulturális miniszterek hétfői gödöllői informális találkozója után.
"Meggyőződésünk, hogy a kulturális szektor segítséget fog nyújtani Európa számára, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból. A magyar EU-elnökség egyik fő célja, hogy a májusi kulturális tanácsülésen elfogadják az erre vonatkozó dokumentumtervezetet" - hangsúlyozta a kulturális államtitkár a sajtótájékoztatón.
Andrulla Vasziliu kultúráért is felelős EU-biztos kiemelte: a hétfői tanácskozáson minden résztvevő egyetértett abban, hogy a kultúrának vele született értéke van és fontos szerepet tölt be az európai növekedésben, a munkahelyteremtésben. Hozzátette: ezt azoknak a politikacsinálóknak is tudomásul kell venniük, akik az unió 2014-től esedékes új költségvetéséről majd döntenek. "Tanulmányok és különböző felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a kulturális és kreatív szaktorok a teljes uniós GDP 3-4,5 százalékát adják, ez több, mint amit a gépjárműipar vagy a vegyipar produkál" - emelte ki Andrulla Vasziliu.
Hozzáfűzte: a találkozó résztvevőihez hasonlóan a Bizottság is támogatja, hogy az Európa Kulturális Fővárosa ügyét is magában foglaló Kultúra program mellett maradjon fenn a filmipart támogató MEDIA program is, "hiszen nélküle sok Európában készült díjnyertes film meg sem valósulhatott volna".
Szőcs Géza hangsúlyozta: a válságban lévő világban általában a kultúrán kezdik a megszorításokat, "a mi érveink viszont pontosan ez ellen a mentalitás ellen fogalmazódnak meg, mert a kultúrára szánt összegek nem csak a jövőnek szánt befektetések, hiszen már a jelenben érezhető eredményeket hoznak". Kérdésre válaszolva kitért egy Európai Kulturális Fejlesztési Bank kialakításának lehetőségére is, amelyet Majda Sirca szlovén kulturális miniszter vetett fel a találkozón.
Mint elhangzott, a tanácskozáson szó esett arról a sikeres szakmai konferenciáról, amelyet február 28. és március 1. között rendeztek Budapesten a kultúra hozzájárulásáról az Európa 2020 stratégiához, és Szőcs Géza megemlítette a magyar kezdeményezésre létrehozni tervezett Európai Örökség címet is. Beszámolója szerint a hétfői informális miniszteri találkozó résztvevői kiemelten foglalkoztak az Európai Digitális Menetrenddel, amely alapján meg kell erősíteni az Europeanát, vagyis az EU nyilvános digitális könyvtárát, amely ezzel referenciaként szolgálhatna a digitalizált kulturális örökség számára.
Az ülés végén elfogadott nyilatkozatban az unió magyar elnöksége arra kéri fel a kulturális minisztereket, hogy partnerként működjenek együtt a kultúra megjelenítésében a nemzeti stratégiákban is. A dokumentum az Európai Bizottságot arra kéri fel, hogy vizsgálja meg, az EU jövőbeni szakpolitikai és pénzügyi eszközeire vonatkozó javaslataiban miként vehetné teljes körűen figyelembe a kultúra hozzájárulását az Európa 2020 célkitűzéseihez.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Kinek jár az oktatási támogatás?
Új Magyar Szó, 2011. április 1.
Az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetőek össze az Európai Emberi Jogi Egyezményének hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi törvény szerint az egyes országokban létrehozott – a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő – társadalmi szervezet közreműködésével a Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személy óvodában, alap- és középfokú iskolai intézményben magyarul tanuló, vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorú gyermeke nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesül; támogatásban részesülnek a felsőoktatásban szintén magyarul tanuló hallgatók is.
Etnikai megkötés nélkül
Kétoldalú megállapodás alapján a támogatás címzettje lehet az oktatási és nevelési intézmény mellett működő szülői, illetve pedagógus szövetség.
Fontos megjegyezni, hogy a törvény 27. paragrafusának (3) bekezdése szerint nemzetközi szerződés alapján (természetesen annak minősül a kétoldalú kormányközi megállapodás is) ugyanezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell arra a személyre is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytat. És itt a törvény nem rendelkezik etnikai megkötésekről, egyben azt is egyértelműen rögzíti, hogy alkalmazásában magyar kultúrán különösen a magyar nyelvet, az irodalmat, a történelmet, a művelődéstörténetet és a magyar tudományosságot kell érteni.
A Velencei Bizottság álláspontja
Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság) 2001-ben elvégezte a kisebbségi közösséghez tartozók támogatási szabályainak az európai kisebbségvédelmi gyakorlattal és a nemzetközi joggal való összevetését a 2001. évi LXII. törvény alapján, és állásfoglalását nyilvánosságra is hozta. Eszerint az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetőek össze az Európai Emberi Jogi Egyezményének a hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják.
E kedvezményeknek ugyanakkor ténylegesen az anyaország kultúrájához kell kötődniük, továbbá arányosnak kell lenniük. Így oktatási támogatást pusztán etnikai alapon nyújtani, úgy, hogy a támogatás független az egyének által folytatott tanulmányok tárgyától, vagy ha a tanulmányokat az egyén nem az anyanyelvén folytatja, nem tekinthető ténylegesen és ésszerűen indokolhatónak.
Az oktatás és kultúra körén kívüli kedvezmények csak kivételes esetben nyújthatók: akkor, ha azok ténylegesen az anyaországgal való kapcsolattartást szolgálják és arányosak (szórványmagyarság esetében). Az ilyen kedvezmények akkor indokolhatóak, ha az oktatási és kulturális célú kedvezményekhez való hozzájutást könnyítik meg, és valamilyen fokon más, nem a kedvezményezett körhöz tartozó, idegen állampolgárok számára is hozzáférhetőek.
A Velencei Bizottság megállapította, hogy ha egyes támogatásokról (különösen az oktatás és kultúra területén) az érintett országok között nincs nemzetközileg elfogadott, kialakult gyakorlat vagy kétoldalú nemzetközi szerződés, akkor ezeket a támogatásokat kizárólag az érintett állam egyetértésével lehet nyújtani.
Az oktatás-nevelési támogatások folyósítása érdekében születtek meg a kétoldalú megállapodások Romániával és Szlovákiával, illetve került sor – a Velencei Bizottság iránymutatásai szerint – a törvény módosítására 2003-ban.
Az Iskola Alapítvány jogosult
A nemzeti kisebbségek kölcsönös oktatási és kulturális támogatásáról Brüsszelben, 2003. december 12-én kötött magyar–szlovák kormánymegállapodás általános érvénnyel – nem pusztán a kedvezménytörvényre hivatkozva – egyértelművé teszi, hogy a magyar fél támogatást nyújthat a Szlovák Köztársaság területén magyar nyelven, a magyar kultúra vagy a magyar nyelv tárgyában oktatást biztosító művelődési és közoktatási intézményekben folyó oktatási és nevelési folyamat finanszírozásához, illetve a Szlovák Köztársaság területén felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatóknak, ami hozzájárul a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személyek kulturális vagy nyelvi identitásának a megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A támogatások egyénekhez közvetlenül nem kerülhetnek, csak intézményekhez, azokat kizárólag a megállapodásban meghatározott szervezeten keresztül lehet folyósítani.
A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról Bukarestben, 2003. szeptember 23-án megkötött magyar–román kormányközi megállapodás 6. cikkelye szerint a felek egyetértettek abban, hogy, az Iskola Alapítvány Romániában a román jogszabályokkal összhangban, oktatási intézményeknek vagy egyéneknek tanulmányi ösztöndíj céljából a román állampolgároknak (etnikai hovatartozástól függetlenül) pályázat útján oktatási támogatást nyújthat.
Visszakapta aranyozott koronáját Mátyás király
MTI-Press, 2011. március 31. – Borbély Tamás
Több mint száz évvel ezelőtti, eredeti pompájában ékesíti Kolozsvár főterét a Mátyás király szoborcsoport, amelynek restaurálását a román és a magyar állam közösen finanszírozta. A szoborcsoport az erdélyi köztéri szobrok egyik legjelentősebb, sokak szerint legkiemelkedőbb alkotása, amelynek állaga a 2000-es évek első évtizedének közepére rohamosan romlani kezdett.
Nem is csoda, hogy alaposan kikezdte az idő, hiszen Fadrusz János művét 1902-ben állították fel az erdélyi város központjában, a tekintélyes Szent Mihály plébániatemplom közvetlen szomszédságában. A szobor több mint százéves története alatt most először esett át alapos felújításon, miután a talapzata meggyengült, elemei hullni kezdtek. A kőtalapzat több részébe beszivárgott a víz, a repedéseken pedig néhol a fű is kinőtt.
A román és a magyar kormány 2006 novemberében Budapesten tartott együttes ülésén határozta el, hogy a két állam közös anyagi erőfeszítéssel újítja fel a már több mint százéves szobrot. A politikai döntés után kezdődhetett el a restaurálás előkészítési folyamata, majd a kivitelezés. Mindez korántsem volt zökkenőmentes, mint ahogy a szobor megszületése sem nélkülözte a bizonytalanságokat.
A szobor története
A XIX. század második felében merült fel az ötlet, hogy Kolozsváron megörökítsék a település egykori szülöttjének, Mátyás királynak az emlékét. Murádin Jenő művészettörténész Két szobor száz év című könyve szerint 1880-ban indítványozták, hogy az egykori magyar uralkodónak a város főtere közelében lévő szülőházát emléktáblával jelöljék meg. A város azonban maradandóbb emléket akart.
Minorich Károly polgármester 1881-ben terjesztette a kolozsvári értelmiségiek bizottsága elé a különféle elképzeléseket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Mátyás király kolozsvári szülőházát renoválni kell, és táblával megjelölni. Azon a tanácskozáson született a gondolat, hogy Mátyás-emlékművet állítsanak a városban. A település tanácsa 1882-ben döntötte el, hogy Mátyás királynak méltó szobrot állít. Az alkotás méretéről és helyéről azonban megoszlottak a vélemények, így a pályázatot a szobor megalkotására csak 1893-ban írták ki. A pályamunkák közül 1895-ben Fadrusz János tervét választották ki, amelynek kivitelezése a városnak közel egymillió koronájába került. A világhírű alkotás leleplezésére 1902. október 12-én, nagy méretű ünnepségek keretében került sor.
A szoborcsoport fő alakját a lovon ülő Mátyás király képezi. A főalak szobormintája 1900-ban, a párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját, a Grand Prix-t nyerte el. Mátyást és annak lovát tartó talapzat aljában négy mellékalak látható, ők az egykori magyar uralkodó négy vitézét ábrázolják, Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Istvánt.
A restaurálás előzményei
A szobor restaurálásáról 2006-ban született politikai döntést követően két évig nem mozdult előre látványosan a felújítás ügye.
Ez idő alatt a kolozsvári polgármesteri hivatal pályázatot hirdetett a szobor felújítására, de a helyi önkormányzat nagy meglepetésére egyetlen kivitelező sem jelentkezett. Az események azt követően gyorsultak fel, hogy 2008 novemberében a magyar állam illetékes képviselői aláírták a kolozsvári polgármesteri hivatal vezetőivel a szobor restaurálására vonatkozó román-magyar szerződést. Ezután 2009 áprilisában a hivatal meghirdette a szobor felújítására vonatkozó pályázatot, amelyet egy hónappal később a nagyszebeni Concefa Kft.-nek ítéltek oda.
A munkálatok nem kezdődtek el azonnal, mert vita alakult ki a restaurálási tervet elkészítő Utilitas Kft. és a nagyszebeni cég között. Az előbbi azt kifogásolta, hogy nem megfelelő képesítéssel rendelkező restaurátort akart foglalkoztatni a nyertes cég. Végül a restaurátori tervet kidolgozó Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművészre esett a nagyszebeni cég választása is, akit a magyar fél is támogatott. Kolozsi ugyanis korábban már bizonyított, hiszen ő vezette az aradi Szabadság-szobor bronzrestaurálási munkálatait is.
- Szobormentést végeztem... – így értékelte a művész az MTI-Pressnek azt, hogy az elmúlt évtizedben Erdély két legjelentősebb köztéri alkotásának felújítási munkálataiban is részt vett. A restaurátor szerint Zala György Szabadság-szobra és Fadrusz alkotása egyformán nagy szakmai kihívást jelentett számára, és mindkét munkában kedvét lelte. – Ugyanazokat a beavatkozásokat kellett elvégezni – magyarázta. – A Mátyás szobor esetében az volt újdonság, hogy lovas szoborról lévén szó, annak belseje teljesen más, mint egy álló figurát ábrázoló alkotásé.
Kolozsi ugyan szobrászművész, de a restaurátori szakmát is kitanulta. Erdélyben ugyanis nem létezik szobrászrestaurátori képzés, amely Nyugaton már teljesen elkülönült a szobrászattól.
A Mátyás király szoborcsoport restaurálását élénk médiaérdeklődés övezte, így Kolozsinak a munkálatok során gyakran nyilatkoznia kellett a sajtónak. Bevallotta, hogy már előre legyártott válaszai voltak, mivel a riporterek általában ugyanazt kérdezték tőle. – Azt szoktam mondani, a legnehezebb az volt, hogy a lovat meg kellett patkolni, a lábát azonban nem akarta felemelni, emiatt kénytelenek voltunk lebontani a talapzatot – jegyezte meg tréfálkozva.
Aranyozott babérkorona
A finanszírozók kérésére a helyszínen kellett kialakítani a restaurátori műhelyt, ugyanis Mátyás lovának az elszállítása jelentős mértékben megnövelte volna a költségeket. Télen is dolgozni kellett, vastagabb öltözékben. A szobor felújításán állandó jelleggel három bronzrestaurátor dolgozott, de segítséget is kaptak, így időnként nyolcan is munkálkodtak a helyszínen.
A munkálatok során váratlan nehézséget jelentett, hogy a szobrot összetartó belső csavarok zöme menthetetlenül tönkrement, kicserélésük sok fejtörést okozott a restaurátoroknak. – Ez volt a legnagyobb erőfeszítést igénylő része a munkának – elevenítette fel Kolozsi, hiszen a kicserélésük érdekében be kellett bújniuk a szobor alakjainak belsejébe, a szűk helyen pedig különböző leleményes megoldásokat kellett találniuk a munka elvégzéséhez.
Eredetileg rozsdamentes acélvázat akartak elhelyezni a szoborba, hogy ezer évig ne legyen szükség újabb restaurálásra, végül azonban csak cinkezett vázra futotta. Így a restaurálás „szavatossági ideje" várhatóan félezer évig érvényes.
Váratlanul kellett szembesülni azzal a ténnyel, hogy Mátyás király fején aranyozott babérkorona volt. Az aranyozás nyomaira a szobor felületének megtisztításakor bukkantak rá. – Kezdetben kételkedtem, hogy a korona valóban aranyozva lett volna, de megkerestük Murádin Jenőt, aki bizonyította hogy az 1902-es szoboravató idején is arannyal volt bevonva – közölte Kolozsi.
Hátráltató tényező volt, hogy a talapzatot le kellett bontani. A köveknek körülbelül a tizenöt százalékát cserélték ki, mivel a régi darabok egy része szétmállott. Ezeket az eredeti anyagból, a Komárom-Esztergom megyéből származó süttői mészkőből pótolták. A magyarországi nyerskövet az erdélyi Kolozs megyei vistai kőfaragók formálták a szobor talapzatához.
A restaurálás során az is felkeltette a közvélemény érdeklődését, hogy időkapszulát helyeztek el a ló gyomrába. A 4-5 kilós henger alakú szerkezetbe Romániából, de a világ sok más pontjáról érkezett üzeneteket, rajzokat, verseket és folyóiratokat helyeztek el azzal a reménnyel, hogy az utókor számára marad valami kézzel fogható személyes emlék a mából.
A felújítási munkálatok 2010 novembere végén értek véget. Azóta a szobor Kolozsvár főterén régi pompájában látható. A szoborcsoportot most szombaton, április 2-án avatják fel újra román és magyar állami vezetők részvételével, tíz nap híján pontosan száznyolc és fél évvel az eredeti szoboravató után.
Uniós napirenden a bevándorlás kérdése
Magyar Nemzet, 2011. április 1. – Balogh Roland
Ódor Bálint a félidejéhez érkezett magyar elnökséget befolyásoló váratlan helyzetekről és a szomszédságpolitika jövőjéről
Idén megkezdődik és akár még 2011-ben be is fejeződhet az uniós atomerőművek technikai átvilágítása, miközben az EU a környező országokat is rábírná a stressztesztek elvégzésére – mondta lapunknak Ódor Bálint. Az uniós ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkár szerint – aki a magyar elnökség első félidejét értékelve beszélt a gazdasági kormányzás bevezetésének magyar érdemeiről, a román–bolgár schengeni csatlakozás helyzetéről és az euró plusz paktumból való magyar távolmaradásról – a japán katasztrófát követően az atomenergia körül kialakult viták nem befolyásolják a paksi erőmű működését, a magyar erőművön is elvégezik a stressztesztet.
– Félidejéhez érkezett a magyar soros uniós elnökség. A legutóbbi pénzügyminiszteri tanács ülésén pedig sikerült elfogadni a gazdasági kormányzást elősegítő hatos jogszabálycsomag tervezetét. Mekkora erőfeszítéseket tett a magyar elnökség ennek érdekében?
– A hatos jogszabálycsomag nagymértékben a magyar elnökség sikere. A tagállamok közötti egyeztetések ugyanis kevéssel a magyar elnökség előtt, míg az érdemi tárgyalások januárban kezdődtek el. A játéknak azonban még nincs vége. A gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomagról az Európai Parlamenttel is meg kell állapodni. Az Európai Tanács (EiT) múlt heti ülésén azonban nemcsak ebben, hanem az európai szemeszterrel kapcsolatban is sikerült előrelépést elérnünk. A tervezett lépéseket elvégeztük, az Európai Tanács általános és makrogazdasági iránymutatásokat fogadott el, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük, és be kell építeniük a reformprogramjaikba. A nemzeti reformprogramokat április közepéig kell benyújtani a bizottságnak. Az európai szemeszter kialakítása során az első lépés a bizottság éves növekedési jelentésének (AGS-stratégia) közzététele volt január 12-én. Az előterjesztést mi a különböző tanácsi formációkban megtárgyaltuk, és sikerült egy jelentésbe összefoglalni azt a vitát, amelyeket az elmúlt három hónap során lefolytattunk.
– Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen egyezség megszülessen? Hogyan zajlanak az egyeztetések?
– A folyamat úgy néz ki, hogy létrehoztunk egy ideiglenes munkacsoportot a tanácsban. Ebben minden tagállam részt vesz, a munkacsoportot Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vezeti. A munka úgy indult, hogy az Európai Bizottság már szeptember végén jogszabályjavaslatokat tett le az asztalra, és a munkacsoport ezeket tekintette át pontról pontra. Emellett iránymutatást adott még a magyar elnökségnek, a tavaly október végén elfogadott, Herman Van Rompuy vezette, pénzügyminiszterekből álló gazdasági irányítási munkacsoport jelentése is, az úgynevezett task force, amely felvázolta a gazdasági kormányzás fő elemeit. Az elnökség feladata pedig az, hogy a jelentésben szereplő irányelvek mentén meggyőzze az egyes tagállamokat, egységes nevezőre hozza az álláspontokat.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) február közepi ülésén például még több mint tíz, politikailag érzékeny kérdés nyitott volt. Többek között az Olaszország számára igen problematikus pont, hogy mennyire kelljen csökkenteni valakinek az államadósságát, ha az meghaladta a 60 százalékot. De az is vita tárgyát képezte, hogy hova folyjanak be azok a bírságok, amiket majd a túlzottdeficit-eljárások során szednek be. A legutóbbinál például abban egyeztünk meg, hogy ezek az összegek a jelenlegi átmeneti pénzügyi válságkezelő alapba (EFSF) kerülnek. A tárgyalások alapvetően négy szinten zajlottak: munkacsoporti (a gazdasági és pénzügyi bizottságban, az EFC-ben), állandó képviselői (Coreper) és pénzügyminiszteri szinten. A munkacsoport ráadásul nagyon gyakran, hetente kétszer ült össze, és az egyes találkozók között rendszeres egyezetéseket folytattunk azok az országokkal, amelyeknek voltak még fenntartásai, problémái ezzel kapcsolatban. Az elnökség egyik fontos feladata, hogy az ilyen ügyekben meg kell győzni a tagállamokat, és ki kell alakítani a mindenki által elfogadható kompromisszumot. A háttérben pedig komoly diplomáciai munka folyik, mindenki a saját csatornáján hozzá tud járulni – így a Külügyminisztérium is – ahhoz, hogy egy ilyen konszenzus megszülethessen.
– A napokban megegyezés született az euróövezet versenyképességét elősegítő euró plusz paktumról is, amelyhez csatlakozhatnak a közös valutát nem használó tagállamok is. Hogyan sikerült megoldani azt a kettősséget, hogy soros elnökként mindent megtettünk a megállapodás létrejöttéért, ám mint tagállam nem csatlakoztunk hozzá?
– Ez a paktum arról szól, hogy meg kell erősíteni az euróövezetet, illetve erősíteni kell a versenyképességet. Ez egy kormányközi alapon, nem az uniós jogi keretek között zajló együttműködés. Magyarország egyébként egy kivétellel az összes célkitűzéssel egyetért. A magyar gazdaságpolitika tehát osztja ezeket a célokat, sőt korábban ebbe az irányba tettünk lépéseket, és ezt a jövőben is szeretnénk folytatni. Csak hogy kiemeljek néhány példát: folyamatban van az adósságfék beépítése az alkotmányba, vagy a nyugdíjkorhatár kérdése, amit a paktum szerint a várható élettartamhoz kell igazítani. Nálunk a nyugdíjkorhatár jelenleg igen magas, így ez teljes mértékben megfelel ennek az elvárásnak.
– Ennek ellenére Magyarország még kivár. Miért? Ennyire problematikus az adóharmonizáció kérdése?
– Magyarországnak van egy versenyképes vállalati adórendszere, amely, ha belépnénk, csorbulna, azaz gyengülne a versenyképességünk, alapvetően tehát a vállalati adórendszer versenyképessége miatt döntött így a kabinet. Egyébként az euróövezet országainak, valamint a rajtuk kívül csatlakozó hat tagállamnak a következő hetekben vállalásokat kell tenniük. Ezeket be kell építeni a nemzeti reformprogramba, amelyet júniusban az Európai Tanács áttekint. A nemzeti reformprogramon egyébként Magyarország is dolgozik, tulajdonképpen semmi nem gátol meg minket, hogy a paktumban szereplő egyes kérdések tekintetében is megfogalmazzunk célokat, kivéve az adóharmonizáció területét.
– A magyar kormányon belül volt-e vita a belépésről?
– Természetesen minden országnak felkínálták a lehetőséget, ezért itt is felmerült. A kormány komoly vizsgálatokat, illetve hatástanulmányokat végzett, és ennek alapján született meg a döntés, hogy nem csatlakozunk. Mivel a paktum a vállalati adórendszert hátrányosan érintené, és ez egy bizottsági tanulmány szerint is a GDP 0,4-0,9 százalékával vethetné vissza a gazdasági növekedést.
– Az arab világban zajló események miatt többen is felvetették az EU szomszédságpolitikájának átalakítását, átrendeződését. Mennyiben módosítják ezek az események az ezzel kapcsolatos elképzeléseket?
– Ezeknek valóban komoly hatásuk van a magyar elnökségi programra, ám a váratlan eseményeknek nem szabad csökkenteniük az egyéb, már eleve meglévő feladatainkat. Menetrend szerint tehát minden ügyet vinnünk kell előre, ezek pluszfeladatok, ám ezekre az égető kérdésekre is választ kell találnunk. Amikor február közepén Lampedusán megjelentek az Észak-Afrikából érkező bevándorlók, nekünk rögtön döntést kellett hoznunk, hogy ezt miként kezeljük. Így ennek megfelelően a kérdést azonnal bevittük az egy héttel később összeülő belügyminiszteri tanácsülésre, szorosan együttműködtünk a bizottsággal, illetve az olasz hatóságokkal. Megkérdeztük az érintetteket, hogy mire van szükségük. A bevándorlás kérdése hangsúlyos téma lesz a következő hónapokban, az elnökségünk következő és egyben utolsó Európai Tanács-ülésének is ez lesz az egyik fő napirendi pontja. Az európai szomszédságpolitika felülvizsgálata egyébként folyamatban van. A tervek szerint április közepére zárult volna le, ám úgy néz ki – mivel a keleti partnerség csúcstalálkozóra technikai okok miatt csak az év második felében, a lengyel elnökség alatt, magyar társrendezésben kerül sor –, több idő lesz a kidolgozásra, és az Európai Bizottság javaslata így várhatóan május végéig készül el. Ebben már nyilvánvalóan lesznek javaslatok arra vonatkozóan is, hogy hogyan kellene átalakítani a rendszert, illetve a jövőben hogyan nézzen ki az EU szomszédságpolitikája. Ebben számos új elem jelenhet meg, így Magyarország is tett egyébként ilyen javaslatokat. Martonyi János például számos alkalommal elmondta, hogy Magyarország szeretné megosztani a rendszerváltás tapasztalatait a most éppen átalakuló arab az országokkal.
– Az új geopolitikai helyzetben csökkenhet a keleti térségre fordított támogatások összege?
– Ez egy nagyon fontos kérdés. Mi mindent megteszünk azért, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csökkenjenek a keleti térségre szánt források összege, még ha a déli országoknak jelenleg nagyobb pénzügyi támogatásra is van szükségük.
– Azt lehet tudni, hogy az EU milyen forrásokat csoportosítana át ennek a helyzetnek a kezelésére?
– Van még sok fel nem használt forrás, amiket föl lehet szabadítani. A korábbi időszakhoz képest közel egyharmaddal nőtt a szomszédságpolitikára fordítható összeg, és a 2007–2013 közötti költségvetési periódusban eléri a 12 milliárd eurót. Ehhez járul még az Európai Befektetési Bank által biztosított, a korábbinál lényegesen magasabb, 12,4 milliárd eurós hitelösszeg is. A támogatások egyharmadát a keleti, míg kétharmadát a déli régió kapja.
– A japán katasztrófa is átrajzolta az elnökségi naptárat. Az atomenergia kérdésében pedig komoly vita alakult ki a tagállamok között. Úgy tűnik azonban, hogy az uniós atomerőműveket komoly teszteknek vetik alá. Itt milyen menetrenddel számolnak?
– Ebben a kérdésben – amely szintén szóba került a legutóbbi tanácsi ülésen – konszenzus alakult ki, azaz megindulnak az atomerőművek működését átvilágító stressztesztek. Ennek pontos részleteit – hogy az átvilágítások milyen típusúak legyenek, és mire terjedjenek ki – rövid időn belül a bizottságnak kell előterjesztenie, az átvizsgálások június–július körül elindulhatnak, és akár év végéig le is zárulhatnak. Az energiapolitikának ez a kérdése – milyen energiát használunk, milyen arányban – ugyanakkor tagállami hatáskörbe tartozik, ebbe az Európai Uniónak nincsen semmifajta beleszólása. Mindenki saját maga dönti el, hogy használ-e atomenergiát vagy sem. Természetesen itt alapvetően Németország és Franciaország álláspontja eltérő. Párizs ugyanis világossá tette, hogy nekik nagyon fontos az atomenergia. Az azonban fontos kompromisszum, hogy önkéntes alapon ugyan, de minden atomerőművet ellenőrzés alá vetnek. Fontos az is, hogy az átvilágítások során a legmagasabb sztenderdeket, előírásokat kell alkalmazni. A tagállamok abban is egyetértettek, hogy a stresszteszteket nemcsak az EU-n belül lenne jó elvégezni, hanem meg kellene győzni a környező országokat, hogy ők is vessék alá hasonló vizsgálatnak saját atomerőműveiket.
– Mondjuk Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon?
– Igen. Emellett van olyan törekvés is, amely a szomszédos országok mellett világszerte kiterjesztené a stressztesztek alkalmazását, és ez nemcsak a már létező, hanem az építés alatt álló vagy tervezett atomerőművekre is vonatkozna.
– Ez lehet-e feltétel például a keleti partnerség országaival szemben?
– Ez bennünk így nem merült fel, de az érintett országoknak, így például a balti tagállamoknak ez fontos. Sőt kifejezett kérésük volt, hogy foglalkozzunk a szomszédos országok atomerőműveivel is. De a kérdés – amelyet szintén felvettünk az Európai Tanács napirendjére – azért is érdekes, mert nemcsak azt vizsgáljuk, hogy a Japánban kialakult helyzetnek milyen hatásai lehetnek az atomerőművekre, hanem azt is, hogy a japán és a jelenlegi líbiai helyzet hogyan hat az energiaszektorra és az energiapiacra. Sokat foglalkozunk azzal, milyen megoldásokat tudunk találni erre a komplex problémára, főleg most, mikor a válságból kivezető utat szeretnénk megtalálni és a tartós gazdasági növekedést elérni az Európai Unióban.
– Az atomenergia körül kialakult viták befolyásolják a paksi atomerőmű működését?
– Orbán Viktor és Fellegi Tamás is elmondta az Európai Tanácsban, hogy Magyarország kész elvégezni a stressztesztet, illetve hogy a paksi atomerőmű megfelel a legmagasabb biztonsági előírásoknak. Ilyen módon, azt gondolom, ez nem befolyásolja semmilyen formában a magyarországi atomenergia helyzetét.
– Lengyelország – nem túl tapintatosan – a korábban Magyarországra tervezett, ám a lengyel elnökség idejére áttett, keleti partnerség csúcs május végi időpontjára egy ahhoz hasonló, a térség és a partnerségben részt vevő néhány ország elnökével és Barack Obamával kiegészülő államfői találkozót szervez. Egyeztetett erről Varsó a magyar elnökséggel?
– A találkozó nem uniós rendezvény lesz, a lengyelek pedig maguk kezdeményezték, már ha jól emlékszem egy évvel ezelőtt, és azon csak a térség államfői, illetve a sajtóhírek szerint Barack Obama – aki amúgy a keleti partnerségi csúcson nem vett volna részt, és a Lech Kaczynski temetésére tervezett útját az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése miatt kellett lemondania – lesznek jelen. A találkozó nincs összefüggésben a – várhatóan szeptember végén, október elején, a magyar elnökséggel közösen megrendezésre kerülő – keleti partnerség csúccsal.
– Mintha lelassult volna a horvát csatlakozás üteme. Hol tartanak a tárgyalások? Mikor kerülhet sor a még nyitott hét fejezet lezárására?
– A tárgyalások nem lassultak le, minden eddiginél intenzívebben folynak. Amiért az a látszat keletkezhet, hogy lassult, az azért van, mert most, a tárgyalások végén a legnehezebb fejezetek tárgyalásánál tartunk, ami sok munkával jár, mégis a látványos eredmények száma korlátozott. Már csak hét fejezetet lehet lezárni, ez a célunk. Horvátország csatlakozási folyamatában fontos állomás volt a bizottság március eleji jelentése az igazságszolgáltatásról szóló fejezetről, amelyben az EB számos intézkedést jelölt meg a fejezet lezárhatósága érdekében. Az a benyomásom, hogy Horvátország komolyan vette a jelentést, és komoly munkát végez az összes feltétel teljesítése érdekében, az erőfeszítéseiről rendszeresen beszámol a bizottságnak és a tagállamoknak. Tegnap én is kaptam egy előrehaladási jelentést a horvát nagykövettől. Ezt az elkötelezettséget fent kell tartania, és ebben az esetben lehet esély a tárgyalások lezárására. A tárgyalások következő fordulójára egyébként április 19-én kerül sor. A mezőgazdasággal és a regionális politikával foglalkozó fejezeteket szeretnénk lezárni. Még ezután is marad öt fejezet, azonban amennyiben Horvátország jó eredményeket tud felmutatni az igazságszolgáltatási fejezetben, akkor teljesíthető a célkitűzésünk. Ebben május közepén-végén fogunk tisztábban látni.
– Sok vita övezi Románia és Bulgária schengeni belépőjét. Sikerült-e valamelyik, a két ország csatlakozását ellenző tagállammal kompromisszumot találni?
– Próbálunk egy olyan megoldást keresni, amely oly módon ad választ néhány tagállam kérdéseire és aggályaira, hogy közben megteremti a bolgár–román schengeni csatlakozás lehetőségét. Négy országban jártam az elmúlt három hétben, hogy részletesen megismerjem a német, francia, finn, holland álláspontot. Azt tapasztaltam, hogy egyre több helyen felmerül a teljes schengeni rendszer megerősítésének igénye. Ennek az észak-afrikai események különös jelentőséget kölcsönöznek. Néhány tagállam biztosítékot szeretne kapni, hogy Bulgária és Románia mindent megtett a korrupció elleni küzdelemben, átalakította az igazságügyi rendszerét oly módon, hogy például egy korrupt tisztviselőt valóban el is ítéljenek. Keressük a mindenki számára elfogadható megoldást, bár úgy tűnik, Németország kedvezően reagált javaslatainkra, ennek ellenére tovább dolgozunk, hogy az elnökség végéig ez megszülethessen. A megoldás, bármennyire is szeretnénk, nem csak rajtunk múlik.
|
