|
MTI, 2011. január 12.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre. Szerdai közleményében az erdélyi politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: "számos példáját láttuk a XX. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére". Tőkés szerint Orbánból "a próféta beszélt".
"Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, (2004) decemberi népszavazás jóvátételéhez - a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismétcsak rárontottak saját országukra és nemzetükre" - olvasható a közleményben.
Az EP-alelnök szerint a Magyarországon "teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája - jobb híján - most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra".
Tőkés kitért arra, hogy kedden az EP liberális frakciója rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben a magyarországi sajtószabadságról.
"A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos" - fogalmazott Tőkés László. Szerinte itt nem egyébről, mint a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén."
Erőltetett menetben dolgozik a Marosvásárhelyi Demokráciaközpont
Népújság, 2011. január 13.
A Marosvásárhelyi Demokráciaközpont megnyitása óta eltelt egy hét alatt több mint 800-an keresték fel személyesen az irodát, idősek, fiatalok egyaránt, és naponta 50-60 körüli azok száma, akik telefonon érdeklődnek a honosításról, nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei elnökségének közkapcsolatokért felelős tagja.
Jakab István, az EMNT megyei elnöke foglalta össze az iroda megnyitása óta eltelt tíz nap eseményeit. Elmondta, hogy az EMNT megyei vezetése hétfőn találkozott a magyar történelmi egyházak marosvásárhelyi és környékbeli képviselőivel, pénteken pedig a civil szervezetekkel szerveznek találkozót. Párbeszédet kezdeményeznek a magyar közösség meghatározó képviselőivel. „Az EMNT tudatosan kezdett egy nemzeti kerekasztal létrehozásába, marosvásárhelyi lábakkal. Minden ügyet, amely a magyar lakosságot érinti, különösen Marosvásárhelyen, a kerekasztalnál beszélnek meg" – jelentette ki az elnök.
Elmondta, hogy az EMNT több tucat programot tervez, amellyel a Maros megyei és marosvásárhelyi lakosság közérzetének javítását kívánják elérni. Március 15. megünneplése mellett farsangi karnevált terveznek a vásárhelyiek számára és első ízben kerítenek sort a Vásárhelyi Várnapokra.
Kali István, a DK igazgatója a félreértések elkerülése végett hangsúlyozta, nem a központban kell leadni a dossziékat, hanem a csíkszeredai vagy a kolozsvári konzulátuson (személyesen), illetve bármely magyarországi polgármesteri hivatalban vagy európai magyar külképvi-seleten.
A központban dolgozó önkéntesek segítenek kitölteni az űrlapokat, elkészítik a fordítást, összeállítják az aktákat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredeti okmányok másolatait nem kell közjegyzőnél hitelesíteni, viszont a kolozsvári magyar főkonzulátussal abban egyeztek meg, hogy az eredeti okiratról készült fénymásolatot és a fordítást ragasztószalaggal kell összefogni, majd mindkét oldalán középen lepecsételni és a fordító alá kell írja. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a konzulátus nem fogadja el a dossziét.
A kérdésre, hogy ki finanszírozza az irodát, azt válaszolták, hogy a fordító kivételével mind önkéntesek dolgoznak, és szponzorizálásból, adományokból, illetve uniós meg magyarországi pályázatokból működtetik.
Tegnapig 90 dosszié készült el. Elmondták, hogy előjegyzés alapján fogadják az ügyfeleket, hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól este nyolc óráig.
Végül arra hívták fel a figyelmet, hogy sehol ne adják le az eredeti okiratokat.
Újságírói felvetésre, hogy dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke biznisznek nevezte a központ tevékenységét, így akarnak politikai tőkét kovácsolni maguknak, és az EMNT az RMDSZ ellenében dolgozik, hiszen párttá akar alakulni, azt válaszolták, hogy üzletről szó sincs, mindent ingyen végeznek, s igaz, hogy pártot akarnak az idén létrehozni, de nem az EMNT alakul párttá, hanem kezdeményezi egy új párt létrehozását, a szervezet továbbra is civil mozgalomként fog tevékenykedni.
Krónika, 2011. január 12.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre. Tegnapi közleményében az erdélyi politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: „számos példáját láttuk a 20. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére."
Tőkés szerint Orbánból „a próféta beszélt". „Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, (2004) decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismét rárontottak saját országukra és nemzetükre."
Az EP-alelnök szerint a Magyarországon „teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra". Ebből a támadókampányból kiveszi a részét „az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is".
„Az Új Magyar Szó, valamint a Népszabadság és a Népszava tudósítói, továbbá az Országos Audiovizuális Tanács RMDSZ által kijelölt tagja »szakmányban mocskolják« az Orbán-kormányt, maguk is tápot adva az Európai Unió szintjére emelkedett, nemtelen propaganda-hadjáratnak" – olvasható a közleményben. Kitért arra, hogy kedden az EP liberális frakciója rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben a magyarországi sajtószabadságról.
„A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos" – fogalmazott Tőkés László. Szerinte a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumokterületén."
Elutasítja a néppárti EP-frakció a vádakat
Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, „politikailag motivált" vádakat – hangsúlyozta tegnap Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció francia vezetője
A politikus utalt arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja azt, hogy a törvény összhangban van-e az uniós joggal. A néppárti képviselőcsoport bízik abban, hogy ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni, miként azt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette
Gyergyóban is demokrácia-központ nyílt
Krónika, 2011. január 13. – Jánossy Alíz
Gyergyószentmiklóson is megnyílt tegnap a demokrácia-központ, melynek legfőbb feladata, hogy segítséget nyújtson mindazon polgároknak, akik meg szeretnék szerezni a magyar honpolgárságot.
„Mindenkinek ajánlani tudom, hogy forduljanak hozzánk a magyar honpolgárság megszerzésének kérelmével, mert tájékoztatással, segítségnyújtással és az aktacsomó végleges összeállításával tudunk szolgálni" – jelentette ki Papp Előd, a demokrácia-központok székelyföldi koordinátora. Mint mondta, folyamatos kapcsolatban állnak a csíkszeredai főkonzulátussal, az iroda személyzete képzésen vett részt, és a demokrácia-központok által kiállított, lepecsételt és leragasztott aktacsomók külön elbírálásban részesülnek.
Ez azt jelenti, hogy ezeket külön kezeli a konzulátus, ezáltal jelentősen lerövidül az ügykezelési időszak. „Ha minden személy kérelmével külön foglalkozna a konzulátus, évi nyolcezer embernek tudnák megadni a magyar honpolgárságot. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Székelyföld összlakossága 70 év alatt jutna az okmány birtokába. A mi segítségünkkel viszont ez az idő jelentősen lerövidül" – magyarázta Papp Előd, kifejtve, hogy az iroda szolgáltatása ingyenes, csupán a fordításokért kell fizetniük az érdeklődőknek. A koordinátor arra is kitért, hogy az iroda nemcsak a magyar honpolgárság megszerzése körüli teendőkkel foglalkozik, hanem monitoring tevékenységet, pályázatfigyelést is folytat.
ROMÁNIA
Olosz is beszáll a jelöltek „táncába"
Krónika, 2011. január 12. – Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője tegnap hivatalosan bejelentette, hogy a februári kongresszuson megpályázza a szövetség elnöki tisztségét. A 34 éves háromszéki politikus sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, azért indul a megmérettetésen, mert úgy véli, nem csak felszínes váltásokra van szükség a magyar közösséggel, illetve a romániai és a magyarországi politikai partnerekkel való viszonyban.
Magára maradhat. Olosz Gergely indulásáról megoszlanak a vélemények
Olosz nem kívánt válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy kinek a támogatásával vállalta a megmérettetést, azt viszont hangsúlyozta, sokan kérték, hogy induljon az elnöki tisztségért. Leszögezte ugyanakkor, véleménye szerint szerkezeti átalakulásra van szükség az RMDSZ-ben, és újra definiálni kell a szövetség célkitűzéseit.
A politikus bírálta a szövetség eddigi vezetőségét: szerinte az RMDSZ az elmúlt húsz évben „visszahúzódó és tartózkodó" volt, véleménye szerint „a kis lépések politikája évszázadokra halaszthatja a magyar érdek érvényesítését". „Stílusváltásra van szükség a szövetség vezetésében: nem a csúcsvezetés döntéseit kell ráerőltetni a közösségre, hanem az alulról jövő kezdeményezésekre kell meghozni a döntéseket" – jelentette ki Olosz.
A képviselő programja szerint az RMDSZ új elnökének meg kell teremtenie a romániai magyar közösség egységét, a szervezet ernyője alá gyűjtve a különböző véleményeket; módosítani kell a Szövetség Állandó Tanácsának (SZÁT) szerkezetét, hogy azt a közösségek által megválasztott politikusok alkossák, az RMDSZ reprezentatív fórumaiban pedig egyaránt helyet kell kapjanak a szórvány, a Partium és a Székelyföld képviselői. Olosz szerint az RMDSZ és az Orbán-kormány kapcsolatában is változásra van szükség. „Nem lehet többé ugyanúgy viszonyulni a nemzetegyesítést kimondó Fidesz–KDNP-szövetséghez, mint ahhoz az MSZP-hez, amely számára nem is létezett a határon túli magyarság" – szögezte le Olosz.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke a Krónika érdeklődésére úgy fogalmazott, „a harmincévesek nemzedéke még túl fiatal egy országos szintű politikai szervezet vezetéséhez", ám támogatja a nemzedékváltást, véleménye szerint az 50–60 évesek generációja elvégezte a munkáját. Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a következő elnök székelyföldi legyen, hiszen fontos, hogy a Székelyföld hangsúlyosabban legyen képviselve a szövetség struktúrájában, politikájában.
„Az RMDSZ-nek olyan politikát kell folytatnia, amelynek célja a Székelyföld fejlesztése és a kisebbségi jogok bővítése. Az elmúlt húsz év a nyelvi jogok kiszélesítéséről szólt, ez a tanügyi törvénnyel lezárult, ezután már a régiók és ezen belül a Székelyföld fejlesztésének korszaka következik" – szögezte le a háromszéki RMDSZ-elnök.
Tamás Sándor elmondta, a szombati megyei küldöttgyűlésre mindhárom elnökjelöltet, Kelemen Hunort, Eckstein-Kovács Pétert és Olosz Gergelyt is meghívták, így a helyi szövetségi tagok a meghallgatás után dönthetik el, hogy a háromszéki szervezet kit támogasson a nagyváradi kongresszuson.
Mint ismeretes, Tamás Sándor decemberben úgy nyilatkozott, a háromszéki küldötteknek Kelemen Hunor támogatását fogja javasolni. A kulturális miniszter támogatásáról nyilatkozott korábban Borboly Csaba, az RMDSZ csíkszéki szervezetének elnöke is, aki tegnap a Krónikának elmondta: Olosz Gergely indulása „semmit nem változtat a korábbi opción." „Úgy gondolom ma is, hogy Kelemen Hunor a megfelelő személy az elnöki tisztség betöltésére, de nyilván Olosz Gergelynek is helye van az RMDSZ vezetőségében.
A háromszéki politikus képviselőházi frakcióvezetőként jó munkát végzett és bízom benne, hogy ezt ezután is folytatni tudja" – fogalmazott Borboly. A csíkszéki küldöttek egyébként ma délután hoznak hivatalos döntést arról, hogy a három jelölt közül ki mellett teszik le voksukat. Az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnökétől, Sándor Kálmántól megtudtuk, a széki szervezet január 20-án hoz döntést az ügyben, addig nem kívánnak nyilatkozni a sajtónak a témáról.
Olosz Gergely is megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét
MTI, 2011. január 12.
Olosz Gergely is megpályázza a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségét a februári nagyváradi tisztújító kongresszuson - ezt a szövetség képviselőházi frakcióvezetője maga jelentette be.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter és Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsadó után a Kovászna megyei politikus a harmadik politikus, aki hivatalosan is jelezte indulási szándékát az RMDSZ elnöki székéért folytatott versenyben. Olosz azzal indokolta döntését, hogy szerinte a szövetségnek gyökeres változtatásokra van szüksége, váltani kell a magyar közösséggel való kapcsolatokban, akárcsak a romániai és a magyarországi politikai partnerekhez fűződő viszonyban.
Úgy véli, az RMDSZ alapvető megreformálásának a keretében a szervezetet a jövőben rugalmassá, versenyképessé, hatékonnyá, bátorrá és gyakorlati szemléletűvé kell változtatni.
Egyebek között fontosnak nevezte a magyar közösség egységes fellépését. Mint mondta, nem szabad engedni, hogy a személyes ellentétek széthúzáshoz vezessenek e közösségben. "Erőnknek az egység a forrása. Ennek ismeretében az RMDSZ-nek vissza kell térnie a közösséghez, meg kell ismernie annak szükségleteit, és meg kell találnia a megoldásokat mindennapi gondjaikra" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint csak így lehet elérni, hogy a magyarság ne érezze szükségét egy másik politikai ernyő alá behúzódni.
Olosz Gergely ezzel ki nem mondva is arra utalt, hogy a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egy új párt megalakítását fontolgatja.
A magyarság egységes képviselete mellett foglalt állást az utóbbi napokban Kelemen Hunor is, akit eddig az RMDSZ számos megyei szervezete biztosított támogatásáról. Újságírói kérdésre válaszolva jelezte: ha a februári kongresszuson ő nyeri el a szövetségi elnöki tisztséget, felkéri Tőkés Lászlót arra, hogy ne jegyeztessen be új pártot. "Számos együttműködési lehetőség van, így a magyar politikai képviseletnek nem kell földarabolódnia" - mondta.
Kelemen Hunor az RMDSZ törvénykezési prioritásai között említette a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet parlamenti elfogadását. Szerinte a jogszabálytervezetet kellő politikai akarattal még az idei ülésszakban elfogadhatja a parlament, hiszen a nyilvános vita is megvolt már róla. Fontosnak nevezte az RMDSZ kormányzati szerepvállalását.
Az RMDSZ belső átalakítását tartotta szükségesnek eddigi megnyilatkozásai alapján Eckstein-Kovács Péter is. A volt szenátor, aki a szövetségben a szabadelvű kör elnevezésű platform vezetője és Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, a megyei szervezetek képviselői előtt úgy vélte, ő a megfelelő ember a megfelelő helyen az elbizonytalanodott szavazótábor számára. Elmondása szerint el tudja képzelni egy székelyföldi és egy partiumi RMDSZ létét is.
A romániai magyar sajtó egy része az elmúlt napokban felhívta a figyelmet arra, hogy az újabb mandátumért magát jelöltetni nem kívánó Markó Béla Kelemen Hunort látná szívesen utódjaként. A székelyföldi Háromszék szerint Eckstein-Kovács Péter nem számíthat elsöprő többségre, bár ötletei, elképzelései figyelemre méltóak. Olosz Gergelyről Erdélyben tudni vélik, hogy Semjén Zsolt barátjának tekinthető, és valószínűleg a Fidesz támogatását is élvezi.
Kelemen Hunor egyébként a sajtó érdeklődésére Orbán Viktorral kapcsolatban azt mondta: nincs semmi akadálya annak, hogy jól megértesse magát a magyar miniszterelnökkel.
Az utóbbi időben felmerült egy negyedik név is a lehetséges jelöltek sorában, mégpedig Cseke Attila egészségügyi miniszteré. Őt elsősorban a Bihar, Szilágy és Szatmár megyei szervezetek támogatnák egységes jelöltjükként, de erről folyik még a vita. A jelentkezési határidő mindenesetre január 26-án jár le.
RMDSZ-szabályzat: létrejön a politikai alelnöki tisztség
Új Magyar Szó, 2011. január 13. – Cs. P. T.
Zöld utat adott a regionális szervezetek megalakítására és rábólintott a politikai alelnöki tisztség létrehozására e heti ülésén az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága. A testület a szövetség új szabályzattervezetét dolgozza ki a beérkezett módosító javaslatok alapján, a dokumentum végső változatáról a februári kongresszus határoz. A bizottság egyik tagjától, Márton Árpádtól megtudtuk: az elvi kérdések nagy részében már sikerült egyezségre jutniuk.
Zöld utat adott a regionális szervezetek megalakítására és rábólintott a politikai alelnöki tisztség létrehozására e heti ülésén az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága. A testület a szövetség új szabályzattervezetét dolgozza ki a beérkezett módosító javaslatok alapján, a dokumentum végső változatáról a februári kongresszus határoz. A bizottság egyik tagjától, Márton Árpádtól megtudtuk: az elvi kérdések nagy részében már sikerült egyezségre jutniuk.
Eszerint az új szabályzat lehetővé tenné a több területi (megyei) szervezetből álló regionális RMDSZ-szervezetek létrehozását. Ennek fő szorgalmazója korábban Borboly Csaba volt. Hargita Megye Tanácsának elnöke a Székelyföldi RMDSZ-szervezet megalakítását javasolta. „Végül arra jutottunk, hogy a székelyföldi szervezet megalakítása ne kerüljön be a szabályzatba, ám adjuk meg a lehetőséget a területi szervezeteknek, hogy régiónként tömörüljenek. Így létrejöhet akár a partiumi szervezet is" – magyarázta Márton.
Szintén a régiókban gondolkodás vezette a testületet arra, hogy eldöntse: az eddigi Országos Önkormányzati Tanács helyett jöjjenek létre a félévente ülésező partiumi, székelyföldi, belső-erdélyi, illetve szórvány önkormányzati tanácsok. „Teljesen mások a gondjai a szalontai önkormányzatnak, mint mondjuk a szovátainak. Ezért jelenlegi formájában az Országos Önkormányzati Tanács működésképtelen volt" – indokolta a döntést a politikus.
Módosulna a készülő szabályzattervezet szerint az RMDSZ vezetőségi struktúrája is. Eszerint létrejönne egy új poszt, a politikai alelnöki tisztség, illetve az ügyvezető elnökség átalakulna főtitkársággá. „Az RMDSZ-nek húsz év alatt nem volt alelnöke, pedig még egy bélyeggyűjtőket tömörítő szervezetben is van ilyen tisztség" – példálózott Márton Árpád.
A létrehozandó főtitkárság, illetve a főtitkári tisztség pontos hatásköreit még nem tisztázta a bizottság. „Abban megegyeztünk, hogy az RMDSZ-nek meg kell őriznie társadalomszervező szerepét, a feladat pedig – akárcsak eddig az ügyvezető elnökség esetében – a főtitkárságra hárulna" – magyarázta a képviselő. A szabályzatmódosító bizottság jövő héten tartja következő ülését.
Kérdéses támogatás – Hivatalos Olosz Gergely indulása
Háromszék, 2011. január 13. – Farkas Réka
Indul az RMDSZ-elnökválasztáson — tegnap hivatalosan is bejelentette döntését Olosz Gergely képviselő. Nyitást és változást akar az érdekképviseletben, a Kelemen Hunor által képviselt folytonossággal szemben kíván alternatívát nyújtani — mondta. Számít a háromszéki szervezet támogatására, ez azon¬ban kérdéses, a Háromszék értesülései szerint a döntő szót kimondó megyei Állandó Tanácsban többen ellenzik szándékát, és a megmérettetést lehetővé tevő beleegyezést sem akarják megadni.
Olosz Gergely szerint a romániai magyar közösség új kihívások előtt áll, éppen ezért új irányra, új vezetőre van szüksége. Változás kell a magyar—magyar, illetve a román—magyar viszonyban, válaszokat kell adni a gazdasági válság okozta gondokra. A január 26-án kezdődő belső kampány lehetőséget nyújt majd a kényes kérdések kitárgyalására is, ezek között említette az RMDSZ vezetőségének elfordulását a tagságtól, a szövetség viszonyát más magyar szervezetekhez (ő olyan¬ná kíván¬ja tenni az RMDSZ-t, ahová visszatérnek azok, akik átálltak más szervezetekbe), illetve ki kell térni a magyarországi pártokkal kialakítandó kapcsolatra. Szakítani kíván a kis lépések politikájával, radikális fellépést ígér, és azt, hogy az egyszemélyes vezetést csapatmunkára vált¬ja, lehetőséget teremt valós testületi döntések meghozatalára.
Olosz Gergely úgy látja, van esélye megválasztásának a februári kongresszuson. Felmérte támogatottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a megyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az jelöltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támogat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből kiszivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hozzájárulásukat Olosz indulásához. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. „Én bízom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos számomra, hogy mellettem álljon az a testület, amelynek és is része vagyok. Nem is gondolkodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőződésem, hogy megkapom jóváhagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a demokrácia szabályai szerint az én szervezetem lehetőséget biztosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs megyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Pé¬ternek, Csíkszeredában Kele¬men Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom" — mondta. Ha mégis valóra válna felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta.
Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmondta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki el¬nö¬kökből, polgármesterekből, képviselőkből, sze¬nátorokból stb. álló testület az ÁT döntését. Szom¬baton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációváltásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hatvanas generációnak át kell adnia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Ger¬gely, még túl fiatalok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legreprezentatívabb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnökként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is.
KÁRPÁT-MEDENCE
Nyelvi jogok Szlovákiában – elkészült az útmutató
Bumm.sk, 2011. január 12.
Nyelvi jogok Szlovákiában címmel közel 100 ezer példányban jelenik meg az a kiadvány, mely közérthető formában segíti a szlovákiai magyarokat abban, hogy bátrabban használják anyanyelvüket.Mikor és hogyan használhatom az anyanyelvemet? Hol lehet magyarul beszélni Szlovákiában? Mire van jogom? Mit tiltanak a törvények? Kell-e félnem a büntetésektől? - többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a tájékoztató könyvecske. Célja, hogy arra ösztönözze a magyarokat, hogy minél többet használják anyanyelvüket.
Az Anyanyelvhasználati útmutató alcímmel megjelenő füzetecskét a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet és a komáromi Anyanyelvünkért Polgári Társulás közösen adja ki, megjelenését a magyar Közigazgatási és Igazsásügyi Minisztérium, valamint a szlovák Miniszterelnöki Hivatal is támogatta. A kiadvány a Jogsegélyszolgálat szakértői csoportja közreműködésével készült, szerzői Lancz Attila és Horony Ákos jogászok, illetve Cúth Csaba nyelvész-jogász.
Mindennapi kérdésekre közérthető válaszok
Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója elmondta, a Jogsegélyszolgálathoz tavaly beérkezett kérdésekre keresték a választ, a mindennapokban felmerülő problémákra, hogy miképpen lehet használni a magyar nyelvet a hivatalokban, a bíróságon, iskolákban, vagy az egészségügyben.
Közölte, a kiadvány már a mától kapható Szabad Újság című hetilap mellékleteként megjelenik, de a holnapi Új Szóban (január 13.), valamint a jövő heti Vasárnapban is olvasható lesz. A Bummon a jövő hét folyamán szintén közlésre kerül a nyelvhasználati útmutató. Ezen kívül számos szlovákiai magyar rendezvényen is osztják majd, hiszen az a cél, hogy mindenkihez eljusson. „Arra kérnék mindenkit, hogy propagálja ezt a kiadványt, és ha többször is hozzájutott, akkor azokat a példányokat ne dobja ki, hanem adja tovább ismerősének, családtagjának, szomszédjának" - tette hozzá Tóth Károly.
Cúth Csaba a Bummnak elmondta, a kiadványban egyszerű kérdésekre adnak közérthető válaszokat, ugyanakkor szakmailag is alátámasztják ezeket, mivel az adott kérdésre vonatkozó törvények, jogi normák magyarul is, szlovákul is szerepelnek benne. Karikatúrák is színesítik a füzetet, valamint egy térkép is tartozik hozzá, mely az adott településen élő magyarok számát, illetve a magyarság lakossághoz mért százalékarányát egyidejűleg tartalmazza. „Ennek a kiadványnak minden szlovákiai magyar családban ott kell lennie" - tette hozzá.
Még az idén újabb útmutatóval jelentkeznek
Cúth közölte, a megjelenést azért is időzítették mostanra, mert hétfőtől indul az iskolai beiratkozás, és a nyelvi jogok közlésével is arra akarnak buzdítani, hogy minél több magyar gyereket irassanak magyar iskolába a szüleik. A tájékoztató könyvecske kiadását az Anyanyelvünkért Polgári Társulás már 2009 óta tervezi, mivel azonban az államnyelvtörvény módosítása folyamatosan napirenden volt, csak most volt értelme a megjelenésnek.
Megjegyezte, a jelenleg hatályos törvényi szabályozást és az aktuális népszámlálási adatokat figyelembe véve készítették el az útmutatót. Mivel idén népszámlálás lesz, valamint vélhetően elfogadják a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvényt, hamarosan egy újabb hasonló könyvecskét is összeállítanak az új szabályok és népességi adatok alapján, mely még ebben az évben megjelenik.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Kínos baki: Saját pártjából érte támadás Orbánt - Néppárti alelnök: "Elfogadhatatlan a határon túli magyarok választójoga"
Heti Válasz, 2011. január 12. – G. F. P.
Elfogadhatatlan a határon túli magyarok választójoga - mondja az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, melyhez a Fidesz is tartozik.
„Elfogadhatatlan" lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek - üzente szerdán Orbán Viktor kormányfőnek Joseph Daul, az Európai Parlament konzervatív frakciójának elnöke, aki - hivatalból - az Európai Néppárt egyik alelnöke is (ahogy egyébként Orbán Viktor is alelnök a Néppártban).
Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan" - mondta Daul újságírókkal találkozva Brüsszelben.
Az unió egyik vezető politikusának azonban nem tett említést arról, hogy a közösség több országa is állampolgárságot ad határon túli nemzettársainak, amelyhez nem egy esetben szavazati jog is párosul.
Például Románia kilószámra adja ki a román útleveleket az EU-n kívüli moldovaiaknak. A román határon túliak a külképviseleteken szavazhatnak.
A 2009-es elnökválasztásokon, mintegy 145 ezer külhoni román adta le voksát, amelyek segítségével Traian Basescu ismét köztársasági elnök lehetett. A választás második fordulóját Basescu kevesebb, mint 70 ezer szavazattal nyerte meg.
Bukarest a nagy állampolgárság-osztogatásban nem feledkezett meg a szintén unión kívüli, ukrajnai románokról sem. A román származású kárpátaljai lakosok majdnem mindegyikének ott lapul a zsebében anyaországának útlevele.
A külföldön élő olasz állampolgárok is szavazhatnak, külön listán 12 képviselőt küldhetnek a római parlamentbe. A hivatalos EU tagjelölt Horvátország is megengedi külföldön élő állampolgárainak, hogy a választásokon véleményt nyilvánítsanak. A horvát állampolgárság megadásához még a nyelvtudás sem előfeltétel.
Szóvivő: Joseph Daul a nem magyar állampolgárságúak szavazati jogára utalt
MTI, 2011. január 12.
Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben - pontosította a frakcióelnök korábban az AFP francia hírügynökségben anyagában olvasható szavait Antoine Ripoll, Daul szóvivője. "A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" - mondta Ripoll telefonon az MTI-nek.
Az AFP korábban kiadott jelentése szerint Joseph Daul, az Európai Parlament jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciójának az elnöke Brüsszelben újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, "az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan".
Az AFP anyagára - még Ripoll pontosító nyilatkozatának elhangzása előtt - Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője azzal reagált, hogy "újabb kételyek merültek fel Orbán Viktor kormányával kapcsolatban, és sajnálatos módon tovább erősödött a magyar uniós elnökséget övező bizalmatlanság". Daul kijelentése - tájékoztatták utóbb néppárti források az MTI-t - egy sajtóreggelin hangzott el, újságírói kérdésre válaszolva.
A szavazati jog témája az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján is felmerült: egy tudósító az uniós végrehajtó testület állásfoglalását kérte, mondván, jelentős politikai hordereje van annak, ha egy ország állampolgárságot és szavazati jogot ad más államokban élő polgároknak. Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője válaszában kifejtette: az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú alapon történő kezelésének fontosságára, és szerinte magától értetődő politikai igény, hogy az államok ebben felelősségteljesen járjanak el.
José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgársági törvény ügye felmerült-e a brüsszeli bizottság és a magyar kormány múlt pénteki budapesti találkozósorozatán, azt válaszolta, hogy tudomása szerint nem, de mivel nem tudott minden egyes megbeszélésen részt venni, ennek utána kell néznie.
MTI, 2011. január 13.
A médiatörvény visszavonására, a szabályozásnak az európai értékrenddel való összhangba hozására szólította fel Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának német vezetője. "Azzal, ha ezt megteszi, lépést tesz annak érdekében, hogy szabaddá tegye az utat a (magyar EU-) elnökség sikere előtt" - írta Schulz keddi keltezésű levelében, amelyet egy csütörtöki brüsszeli sajtóreggelin osztottak ki az újságíróknak a szocialista EP-frakció képviselői. Schulz szerint a médiatörvény ügye nemzetközi viták tárgya lett, és "tehertétel" a január elsején kezdődött, féléves magyar EU-elnökség számára.
Egy sikeres magyar elnökség a mostani nehéz időkben erősebbé teheti Európát - állapította meg a német szociáldemokrata politikus.
Schulz utalt azokra a gazdasági feladatokra, amelyek pénzügyi piacok válságával, a valutaspekulációval kapcsolatban hárulnak Európára. Kiemelte az együttműködés megteremtésének szükségességét a költségvetési gondok megoldása érdekében, valamint annak fontosságát, hogy emeljék a foglalkoztatottsági szintet. Említést tett a környezetvédelmi feladatokról és a romakérdéssel kapcsolatos tennivalókról.
"Mi, európai szocialisták és demokraták, tudatában vagyunk annak, hogy köztünk számos kérdésben nézeteltérés van. Mndazonáltal nem csupán az ideológiai szembenállás szintjén kerülünk kapcsolatba egymással, hanem az intézményes együttműködés szintjén is. Mi készek vagyunk erre az együttműködésre" - olvasható a szocialista EP-frakcióvezető levelében.
A sajtóreggelin az osztrák Hannes Swoboda, a frakció helyettes vezetője elmondta: személy szerint nem hiszi, hogy Orbán Viktor hivatalosan hajlandó lesz visszavonni a médiatörvényt. A szocialisták - tette hozzá - azért kezdeményezik ezt, mert megítélésük szerint szükség van bizonyos "gondolkodási időre", az európai alapértékeknek teljes mértékben megfelelő médiaszabályozás kialakítására. Azt sem gondolja - mondta -, hogy az Európai Bizottság elemzői mindent rendben levőnek fognak találni a törvénnyel kapcsolatban.
Swoboda az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: érdeklődéssel várják azt, hogy Orbán jövő szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén előterjessze kormánya EU-elnökségi programját. A beszédtől - tette hozzá - azt várják, hogy a kormányfő nyitottságot tanúsítson a médiatörvény miatti aggodalmakra. A törvény hivatalos visszavonása nélkül is utalhat például Orbán Viktor arra, hogy az alkalmazással kivárnak, a törvény előírásainak érvényesítésében nem lépnek fel keményen, hanem megvárják az uniós végrehajtó testület elemzésének eredményét - vélekedett az osztrák politikus.
A korábbi megnyilatkozások szerint a liberálisok, a zöldek, valamint a kommunistákat is magukban foglaló baloldaliak csoportja kemény hangú EP-állásfoglalást akar elfogadtatni a magyar médiatörvény ügyében. A szocialista frakció - amely a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakció után a második legnagyobb politikai tömörülés az Európai Parlamentben - a jelek szerint ennél valamivel hajlékonyabb. Hétfőn Strasbourgban összeül az EP szabadságjogokkal és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága, ahol megvitatják a kérdést.
MTI, 2011. január 12.
Ha a magyar médiatörvény rendelkezései összhangban állnak az uniós joggal, akkor nem kell rajta szükségszerűen változtatni - mondta az MTI-nek szerdán Andris Mellakauls, az Európa Tanács média és új hírközlési szolgáltatások operatív bizottságának lett elnöke. A magyar törvény Európai Bizottság általi vizsgálatával kapcsolatban Mellakauls azt mondta: a tény, hogy a bizottság "bekérte" a törvényt, még nem jelenti, hogy mindenképpen változtatni kell majd rajta. Ha egyes kitételei azonban ütköznek a közösségi joggal, szükséges lesz megváltoztatásuk.
A törvényt övező nemzetközi visszhangról úgy vélekedett: a szólásszabadság folyamatosan és mindenhol veszélynek van kitéve Európában, mivel a kormányok természetes módon hajlanak arra, hogy szabályozzák az információt. Ám a szakember nem emlékszik olyan méretű sajtóvisszhangra, amely most a magyar médiatörvény körül tapasztalható, de kiemelte, hogy a törvényt azelőtt kezdték kritizálni külföldön, hogy annak hivatalos fordítását bárki megismerhette volna. Ez szerinte "nem fair" eljárás a kritizálók részéről. "Hogy kommentálhatja valaki a törvényt úgy, hogy nem is olvasta?" - kérdezte Mellakauls.
Hangsúlyozta: az operatív bizottság feladata többek között olyan elvek megfogalmazása, amelyek irányadóak a véleményszabadság általános elvére vonatkozóan. A testület jelenleg a média mint fogalom új definíciójának kidolgozását végzi, mivel a hagyományos, az elektronikus és az online médiumok határa egyre inkább összeolvad - magyarázta. A médiaszakember úgy folytatta: a nyomtatott sajtó szabályozása hagyományosan elválik az elektronikus és online területek szabályozásától, ebből a szempontból Magyarország újonnan életbe lépett jogszabálya "egyedülálló és ambiciózus".
"Nem látok Európában olyan trendet, amely afelé tartana, hogy az online médiumokat azonos szabályozás alá akarnák vonni a hagyományos médiumokkal" - jelentette ki. Azonban ettől függetlenül - ha a jogszabály rendelkezései összhangban állnak az uniós irányelvekkel - a magyar törvény kiállhatja a próbát - emelte ki. A törvény médiumokra vonatkozó konkrét büntetési tételeiről szólva Mellakauls azt mondta, nagyon furcsa lenne, ha a törvényben meghatározott maximális összeget róná ki a hatóság a médiumokra.
A szakember országának példáját említve azt mondta, Lettország tavaly elfogadott és szintén az Európai Bizottság előtt lévő médiatörvényével kapcsolatban minden bizonnyal elképzelhető, hogy kritikát kapnak a bizottságtól, mégpedig amiatt, hogy az ország az uniós irányelvek átültetésével lemaradásban van. Ennek analógiája mentén a magyar törvénnyel kapcsolatban azt állította: egy törvényt, így a magyar médiaszabályozást is mindig lehet módosítani.
Andris Mellakauls szerint, aki egyben a lett kulturális minisztérium tanácsadója, csak abban az esetben változhat negatív irányba a magyar uniós elnökség majdani megítélése, ha az Európai Bizottság hat hónapon belül, vagyis az uniós elnökség ideje alatt végez a törvény elemzésével. Mint azonban elmondta, teljességgel lehetetlen megállapítani, a bizottság mennyi idő alatt végez a munkával. Mint mondta, a bizottságnak nem szándéka szankciókat alkalmazni senkivel szemben,
csupán a jogharmonizációra figyelmezteti a tagállamokat.
MTI, 2011. január 12.
Az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, "politikailag motivált" vádakat - hangsúlyozta szerdai nyilatkozatában Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció francia vezetője. A politikus, aki szerint a néppárti EP-képviselők erősen elkötelezettek a szabadságjogok, azon belül a sajtószabadság védelme mellett, közölte: a néppárti képviselőcsoport bízik abban, hogy ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni.
A néppárti frakció szerdai ülésén kifejezte a magyar kormány iránti szolidaritását és támogatását a médiatörvény ügyében. A frakció felszólítja az EP többi frakcióját, hogy hagyjanak fel a "manipulatív kommentárokkal". Megítélése szerint ezek a bírálatok a legtöbb kárt az Európai Unió egészének okozzák, amely létrejötte óta most néz szembe a legnagyobb kihívásokkal. E kihívások közepette a néppárti frakció minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyar kormány sikerrel lássa el az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Daul ugyanakkor azt is mondta, hogy semmilyen problémát nem jelent a Fidesz jelenléte az Európai Néppártban. Idő előttinek nevezte a magyar médiatörvényt ért bírálatokat, és hangsúlyozta, meg kell várni az Európai Bizottság tüzetes elemzésének eredményét.
Objektív, tisztességes, kiegyensúlyozott és tényeken alapuló értékelést sürgetett Magyarországgal - így a médiatörvénnyel - kapcsolatban az Amerikai Magyar Szövetség a Koszorús Ferenc elnök és Lipták Béla, a Yale Egyetem volt professzora által jegyzett közleményében. A dokumentum példátlannak nevezte azt a sietséget, amellyel az új magyar médiatörvényt megítélték és maró sajtóvisszhangban részesítették. A vélemények a legjobb esetben is a törvény részleges ismeretén alapulnak, s néhány esetben úgy tűnik, hogy elfogultság vagy politikai megfontolás motiválta őket.
Tőkés László szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre. Az erdélyi politikus, az Európai Parlament alelnöke emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: "számos példáját láttuk a XX. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére". Tőkés szerint Orbánból "a próféta beszélt". Úgy vélte, a Magyarországon "teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája - jobb híján - most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra".
A magyar civilek többsége szerint a kormány jó úton jár, érvényesül a választók akarata, a külföldi médiumok pedig elhamarkodottan ítélték el a tavaly év végén elfogadott médiatörvényt - mondta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója és szóvivője a Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. Csizmadia László kiemelte: az Európai Unió soros elnökségét a bírálatokkal szemben egy a "talpától a feje tetejéig demokratikus szellemű ország vette át" januárban, egy olyan "európai polgár vezetésével, aki a szovjet fegyverek árnyékában is követelte a demokráciát".
Gyurcsány Ferenc szerdai győri sajtótájékoztatóján úgy vélte: a médiatörvény esete mutatja, hogy a hatalmon lévők nem a polgárok szabadságának, hanem a kormány hatalmának kiterjesztésében látják a helyzet megoldását.
A Greenpeace kizárólag a saját szűken vett szakmai szempontjai szerint arra jutott, hogy az új médiatörvény a környezetvédelemre is súlyosan káros hatással van, mert a környezetvédelemnek szabad sajtóra van szüksége, ezt viszont sérti a médiatörvény koncepciója. A szervezet a jogszabály teljes elvetését követeli. Vay Márton sajtószóvivő közölte: a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a hazai zöld szervezetek fontos tapasztalata, hogy a rossz döntések újragondolásának kikényszerítése lehetetlen volna a közvélemény nyomása nélkül.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Olosz a nevető harmadik?
Uj Magyar Szó, 2011. január 13. – Kovács Zsolt
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára.
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára. Ugyanakkor véget vetne az eddigi „kislépések" politikájának, amely szerinte akár évszázadokra is kitolhatja az eredményeket.
Olosz szerint személye a változást , a Kelemen Hunoré pedig a folytatást jelentené. „A szövetségnek alapvetően meg kell változnia, a tét nem kisebb, mint a romániai magyar közösség jövője" – mondta a politikus.
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint a februári kongresszus utáni RMDSZ-nek válaszokat kell találnia a közösség szükségleteire, hogy a magyarság ne érezze úgy, hogy egy másik politikai ernyő alá kell behúzódnia. Léteznek a közösség egységét veszélyeztető erők, de legtöbb esetben az ellentétek a személyes sértődések miatt alakultak ki. Bejelentette: megválasztása esetén tárgyalna minden hazai magyar politikai szervezettel, illetve ki szeretné mozdítani a holtpontról az RMDSZ és az Orbán-kormány kapcsolatát.
A háromszéki képviselő hibásnak tartja, hogy az RMDSZ vezetőinek részéről egyesek kinyilvánították, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden magyarországi párttól, mintha ugyanúgy kellene viszonyulni a nemzetegyesítést kimondó Fidesz–KDNP szövetséghez, mint ahhoz a szocialista párthoz, amelyik számára egyszerűen nem is léteztünk. Olosz Gergely ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek szervezeti szempontból is változnia kell, mert a jelenlegi csúcsvezetés ráerőlteti döntéseit a közösségre.
Mint ismert, ahhoz, hogy megpályázhassa az elnöki tisztséget, Olosz Gergelynek legalább egy megyei szervezet bizalmát kell élveznie. Emellett meg kell szereznie egy további, a Szövetségi Képviselők Tanácsában reprezentált szervezet vagy platform támogatását. Ha ez nem sikerül, legalább ezer RMDSZ-tagtól támogató aláírásokat kell begyűjtenie a jelöltdosszié leadási határidejéig, január 26-ig.
Olosz az ÚMSZ-nek elmondta: nem gondolkodik aláírásgyűjtésben, előbb saját szervezetének támogatását szeretné megszerezni, és bízik abban, hogy ez sikerül is. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet szombaton dönti el, melyik jelöltet támogatja a februári kongresszuson. Ekkora ül össze az Állandó Bizottság és a Háromszéki Képviselők Tanácsa, az ülésre pedig meghívták a másik két jelöltet – Kelemen Hunor művelődési minisztert és Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsost –, így a háromszéki az első erdélyi szervezet, amelynek mindhárom jelölt egyszerre mutatkozik be.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke értésünkre adta, hogy személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és Kelemen támogatását javasolja majd szombaton a küldötteknek is. „A 30-as éveikben járó politikusok generációja még túl fiatal lenne egy országos szintű politikai szervezet vezetéséhez, de támogatom a nemzedékváltást, és fontosnak tartom, hogy székelyföldi legyen a szövetségi elnök" – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek.
AKI NEM VELÜK – Székely a PNL-PC alkuról: ez érdekházasság, nem szerelem
Transindex, 2011. január 12. – kérdezett:Kertész Melinda
A politológus szerint a PNL Voiculescu médiabirodalmát használná, a PC pedig kilépne a PSD árnyékából. Ponta az elszigetelődéstől fél, ezért szorgalmazza az ellenzék összefogását.
A PNL és a PC aláírta hétfőn az együttműködési dokumentumot, Victor Ponta pedig egyre inkább szorgalmazza, hogy az ellenzéki pártok egy hármas szövetségben egyesüljenek. Az ellenzékiek szövetsége már csak ideológiai szempontból is furcsa konstrukció lenne az elméletileg a politikai paletta bal- illetve a jobb oldalán elhelyezkedő pártok között, noha Victor Ponta PSD-elnök arról beszél, hogy a PNL-nek, de saját pártjának is komoly kompromisszumokat kell kötnie ahhoz, hogy egy ilyen szövetség működhessen.
A PNL és PC alkotta Mérsékelt Jobboldali Szövetség (ACD) létrejöttének körülményeiről, tétjéről, illetve a PSD ellenzéket egyesíteni kívánó törekvéseinek céljáról Székely István politológust kérdeztük.
Székely István: - Nem hiszem, hogy az ideológiai kérdéseknek túlontúl nagy jelentőségük lenne a román politikában. Azt látjuk, hogy minden egyes román párt valamilyen formában az egykori kommunista párt második-harmadik vonalból jövő tisztségviselőiből áll.
Ha közhelyeket szeretnék felidézni, akkor emlékezzünk vissza arra a kijelentésre, hogy Romániában minden egyes politikus Iliescu köpenyéből bújt elő, és igazából minden politikusnak régi szervezete az egykori Nemzeti Megmentési Front volt. Ez mind Băsescura, mind a régi nagy garnitúrára érvényes, tehát nyilvánvaló, hogy a koalíciók alakításánál az ideológiai kérdések nem relevánsak.
Pragmatikus szempontokról lehet szó.
Az ellenzéki pártok között nagyon éles versenyfutás van abban a tekintetben, hogy ki lehet az ellenzék vezető ereje, és ilyen szempontból ki lehet a kihívója a PDL-nek. Az eddigi közvélemény-kutatásokban a PSD mindig nagyságrendekkel előzte meg a liberálisokat, a szociáldemokrata párt támogatottsága az utóbbi hónapokban is 40% körül volt.
A liberálisoknak nincs médiájuk, és úgy ítélik meg, hogy ez a politikában igen nagy hátrányt jelent. Băsescuék és a PNL célja közös: el szeretnék szigetelni a PSD-t, azt szeretnék, ha a 2012-es választások után ellenzékben maradna. A PNL ezért kovácsol össze egy szociáldemokrata párt elleni koalíciót, valamint azért, mert médiához akar jutni. Így válik meghatározóvá a Voiculescu-féle médiabirodalom, ami a mai világban elsősorban televíziót jelent. Ez az alku nem ideológiákról, nem programról szól, a médiához való jutásért kötöttek alkut a PC-vel.
A liberális párt megpróbál vállalkozó-, illetve kapitalista-barát típusú politikát folytatni, ami élesen különbözik attól, amit a konzervatívok részéről láttunk, akik nagyon gyakran még a PSD-t is felül tudták licitálni szociális demagógiában. Ha innen indulunk, akkor azt mondhatnók, hogy ennek a két pártnak nincs mit egymás mellett keresnie, de ezek a kérdések másodlagosak, ahhoz képest, hogy ki lesz a PDL-nek a kihívója a következő választásokon, és lehetséges-e egy olyan konstrukciót kiépíteni, hogy a PSD továbbra is ellenzékben maradjon.
Ez érdekházasság, szerelemről nincs szó.
Léteznek közös érdekek, ez a liberálisok esetében elsősorban az Antena médiabirodalom révén nyert nyilvánosság, Voiculescuéknak pedig azért éri meg, mert ők mindig a PSD árnyékában voltak, és azt gondolják, hogy ha kilépnek mellőlük, jobban fognak látszani, nagyobb szeletet tudnak hasítani a politika tortájából.
Victor Ponta azért kezdeményezné a szövetségre lépést a PNL-vel és a PC-vel, mert érzi, hogy elszigetelődnek, amennyiben a liberálisok és a konzervatívok koalícióra lépnek, a liberális-konzervatív szövetség létrejöttére logikus lépés a PSD részéről a hármas szövetség javaslása, hiszen így tudják megakadályozni azt, hogy az ellenzékben elszigetelődjenek.
Dürrenmatt Magyarországa
Új Magyar Szó, 2011. január 13. – Bíró Béla
A nemzetközi kampány, bár megalapozott, éppoly veszedelmes lehet, mint az orbáni vademberség.
A magyar közvélemény egy jelentős része úgy véli, az ellenzék túlságosan gyenge ahhoz, hogy odahaza vehesse fel a harcot a kormányzattal, s ezért az európai liberálisokhoz és szocialistákhoz fűződő kapcsolataira, a közös politikai elfogultságokra alapozva a külföld mozgósításával indít támadást politikai ellenfelei ellen.
A magyar közvélemény egy jelentős része úgy véli, az ellenzék túlságosan gyenge ahhoz, hogy odahaza vehesse fel a harcot a kormányzattal, s ezért az európai liberálisokhoz és szocialistákhoz fűződő kapcsolataira, a közös politikai elfogultságokra alapozva a külföld mozgósításával indít támadást politikai ellenfelei ellen.
Az eljárás első látásra indokoltnak is tűnik, hiszen a Fidesz kétharmados politikai túlsúlyára alapozva, gyakorlatilag minden vonatkozásban gátlástalanul kiviheti akaratát. S ezt, sajnos, meg is teszi.
De vajon a Fidesz – a térség többi államánál némileg nyugatiasabb magyar közvéleményre alapozva – hogyan tehetett szert ilyen politikai túlhatalomra? Hacsak nem abból a hipotézisből indulunk ki, hogy a magyar társadalom orruknál fogva vezethető félkegyelműek gyülekezete, el kell ismernünk, hogy a Fidesz-túlhatalom a korábbi szocialista erőpolitizálás szerves következménye. A szocialisták és a liberálisok néhány százaléknyi politikai fölényük birtokában és a jobbára kommunizmusból örökölt államapparátusra alapozva gyakorlatilag ugyanazt célozták meg, amit most a Fidesz. Ellenfelüket ellenség gyanánt próbálták meg végképp diszkreditálni és kizárni mindenféle hatalomból.
Ehhez a magyar kormányzat statisztikai manipulációt és az ország katasztrofális eladósítását tétlenül, sőt cinkosan szemlélő nemzetközi intézményeket ugyanúgy felhasználták, mint a Fidesz felelőtlen ígéreteit is merészen überelő osztogatásokat. És még akkor is képtelenek voltak levonni a konzekvenciákat, amikor kiderült, hogy az eladósítás stratégiája rövid távon sem tartható fenn, s a kormányzat mögül fokozatosan a nemzetközi intézmények is kihátrálnak.
Az előrehozott választások ésszerű, a szocialista-liberális imázs és ellensúly megőrzésére egyedül alkalmas stratégiája helyett a Gyurcsány-féle erőpolitikát választották. Abban a meggyőződésben, hogy a Fidesz-hatalom Magyarország katasztrófáját jelentheti, szorgosan megteremtették annak feltételeit, hogy tényleg azt jelenthesse.
Hogy ezt a fajta attitűdöt a magyar választók elutasították, aligha lephetett meg bárkit is. Ami – legalábbis a jóhiszemű – szemlélőt meglephette, az az volt, hogy a Fidesz nem csak ott folytatta, ahol a szocialisták abbahagyták, de a szocialista gyakorlatot sietett minden vonatkozásban ad abszurdum erősíteni.
Pedig az ember azt hitte volna, hogy ekkora hatalom birtokában Orbán és csapata elegánsan és civilizáltan kezet nyújt (mert nyújthat) az új ellenzék kompromisszumképes részének. Megváltozva és az ellenzéket is megváltoztatva, valóban a nemzeti együttműködés kormányává válik. Sajnos nem ez történt. A nemzetközi sajtó karikatúristái nem véletlenül ábrázolják a magyar kormányt (implicite Magyarországot) vademberként.
A dologban a legelképesztőbb az, hogy a médiatörvénybe olyan kitételeket iktattak be, s a készülő Alkotmányba olyan elemeket szándékoznak beiktatni, amelyeket a gyakorlatban bizonyosan nem lesznek képesek érvényesíteni, hiszen az egyedi esetek végképp leránthatják a leplet azokról az antidemokratikus törekvésekről, amelyeket a kommentátorok a törvény(ek) mögött gyaníthatnak. Az az érv, hogy a médiatörvény csupa olyan kitételt tartalmaz, amely más európai államok analóg törvényeiben is szerepel, csak arra jó, hogy az érv megfogalmazóinak szellemi színvonalát jellemezze. A ciánkáli is csupa ártalmatlan, sőt az élethez nélkülözhetetlen elemből épül fel...!
A nemzetközi kampány azonban, bár kétségtelenül megalapozott, éppoly veszedelmes lehet, mint maga az orbáni vademberség. Nem csak arról győzheti meg a magyar választót, hogy a magyar állampolgárok egy része az ország érdekei ellen áskálódik, hanem arról is, hogy némelyek az ő érzelmeinek, vágyainak, akaratának fittyet hányva ismét külföldi segítséggel próbálnak meg felülkerekedni.
Ez a „felismerés" pedig korántsem a szocialisták és a liberálisok, sokkal inkább a Jobbik malmára hajthatja a vizet... Azaz, úgy tűnik, Magyarország az a dürrenmatti tragikomédia, amelyben – bárki is legyen hatalmon – a lehető legrosszabb végkifejletnek kell bekövetkeznie.
Schengen-sirató
Új Magyar Szó, 2011. január 13. – Bogdán Tibor
Éles szemű hazai politikai elemzők és a Románia kapcsán többnyire borúlátó külföldi elemzők és politikai körök jó előre látták (és figyelmeztettek is rá): az uniós tagság érdekében önként vállalt kötelezettségeit csupán vonakodva, csaknem mindig külföldi nyomásra és kiskapukat hagyva teljesítő Románia a tagság elnyerése után felhagy az ímmel-ámmal beindított reformfolyamatokkal, letesz az integráció kiteljesítéséről, az európai értékrendhez történő felzárkózásról.
Éles szemű hazai politikai elemzők és a Románia kapcsán többnyire borúlátó külföldi elemzők és politikai körök jó előre látták (és figyelmeztettek is rá): az uniós tagság érdekében önként vállalt kötelezettségeit csupán vonakodva, csaknem mindig külföldi nyomásra és kiskapukat hagyva teljesítő Románia a tagság elnyerése után felhagy az ímmel-ámmal beindított reformfolyamatokkal, letesz az integráció kiteljesítéséről, az európai értékrendhez történő felzárkózásról.
Nos, Románia európai uniós tagságának negyedik esztendeje után világossá vált: mindez pontosan így történt. Bukarest fittyet hányt további kötelezettségeire, nyilvánvalóan abból a huncut balkáni gondolatmenetből kiindulva, hogy az Európai Unióban immár teljes biztonságban érezheti magát, hiszen arra nincs – és várhatóan belátható időn belül nem is lesz – precedens, hogy egy tagállamot kipenderítettek volna az előkelő brüsszeli klubból.
Az uniós felvétel rövid örömmámorát követően a román politikai elit megfeledkezett addig úton-útfélen hangoztatott „nagyszabású európai projektjeiről", hangzatos fogadalmairól, és hozzálátott az egyéni, legjobb esetben pedig szűk csoport- és pártérdekeket szolgáló csatározáshoz. Beindult a Traian Băsescu államfő és korábbi szövetségese, Călin Popescu Tăriceanu közötti, előkelően a paloták háborújának nevezett csetepaté, addig elfektetett terhelő cetlik, hivatalos dokumentumok sarkára firkált széljegyzetszerű utasítások bukkantak elő, kölcsönös korrupciós vádak hangzottak el.
A hatalom és az ellenzék pártjait jó ideig a Traian Băsescu felfüggesztésére tett kísérlet és annak elhárítása foglalta le, aztán jött az államfői bosszú, és máris itt voltak a választási esztendők: 2007, az európai parlamenti, 2008, a helyhatósági és parlamenti megmérettetés, valamint 2009, az államfőválasztás éve, amikor is minden sokkal fontosabb volt a fintorgó Európánál.
A politikai elit szembenálló érdekcsoportjai elképesztő ígéretekkel licitálták túl egymást, a sehol másutt a világon nem látott 50 százalékos pedagógusi (majd a szakszervezetek nyomására általában: közalkalmazotti) béremeléstől kezdve a nyugdíjak szédítő növelésén, a mesés állami vállalatvezetői fizetéseken át a legképtelenebb szociális juttatásokig. A fejlett Európa pedig mindeközben még inkább eltávolodott Romániától, de elhúztak az országgal többé-kevésbé azonos szintről indult új tagállamok is. Románia sereghajtóvá lett – az gyenge vigasz, hogy (még) többnyire Bulgáriával együtt.
A Schengen-siratás ennek a sorozatnak csak egyik következménye. Lehet, hogy igaza van az államfőnek, aki nemrégiben azzal kérkedett, hogy ha ő lett volna a Titanic kapitánya, a hajóóriás soha nem süllyedt volna el. Az általa irányított országhajó viszont süllyedőfélben van; és félő, hogy a meddő belpolitikai csatározások örvénylő áradatában irányíthatatlanul sodródva halálos léket kapott a gazdasági válság jéghegyétől.
Újítást!
Krónika, 2011. január 13. – Benkő Levente
Olosz Gergely háromszéki képviselő bejelentése, miszerint ő is indul az RMDSZ országos elnöki tisztségéért, alighanem az eddigi két pályázó közül a jelenlegi csúcsvezetés bizalmát élvező Kelemen Hunornak kedvez.
Hiszen Tamás Sándor háromszéki RMDSZ- és megyei tanácselnök első reagálása meglehetősen világosan jelzi: a székely megye aligha támogatja saját parlamenti képviselőjét, vagyis Oloszt a szövetségi elnöki tisztségért zajló versengésben. A Kelemen Hunorral és Eckstein-Kovács Péterrel szemben eleve esélytelennek tűnő Olosz ilyen körülmények között a kongresszuson többnyire attól az Eckstein-Kovácstól vesz majd el szavazatokat, aki gyakran másként vélekedett, mint a szövetségi csúcsvezetés, és a szövetség belső parlamentjében, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsában nem egy ízben bírálta nyíltan a csúcsvezetés ballépéseit.
Mint például a Traian Băsescu államelnök eltávolításáért 2007-ben lezajlott, sikertelen népszavazást. Olosz bejelentése egyben azt is érzékeltetni látszik, hogy Háromszéken – talán általában a székely tömbben? – minimális elvárás az RMDSZ igazi megújulása, és olyan érdekképviseletté, vagy ha így jobban tetszik: politikai tényezővé való átgyúrása, amely nem elmaszatolja, és nem elutasítja, hanem tudomásul veszi és fel is vállalja a székelyföldi, általában a magyar többségű vidékeknek a szórványénál hangsúlyozottabb elvárásait. Is! Például azt, hogy az önrendelkezés ne választási jelszó legyen, hanem mind a magyarság, mind a románság körében a kérdéskörről folytatott párbeszéd révén is jól megfogalmazott, elérendő cél. Például azt, hogy legyen ehhez bel- és külpolitikája.
És például azt, hogy a romániai magyarság egyetlen parlamenti képviseleteként ne (csak) a határon túli magyarságot megtagadó magyarországi, bukott szocialistákkal és szabaddemokratákkal parolázzon, hanem rendezze viszonyát és vállalja fel az előrevivő együttműködést a nemzetegyesítő politikai erőkkel. Ha mindehhez nemzedékváltás kell, ám legyen. De legyen! Mert az RMDSZ akkor fog tudni megújulni igazán, ha elnökét nem irányítják a szövetség oligarchái, akik igen közel járnak már a hatvanhoz, és a munkájukat ők is elvégezték – már aki, már ahogyan. Mert addig minden mai elképzelés villával falra hányt borsó marad.
|
