|
ERDÉLYI MAGYAR NEMZETI TANÁCS
Magyar gyáriparosok támogatják Bölön és Csíksomlyó újjáépítését
Duna Televízió, Híradó, 2010. augusztus 26. – Erdély András
Húszezer euró és húsz tonna cement – ennyi adományt nyújtott át a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke a Kovászna megyei Bölön és a Hargita megyei Csíksomlyó árvízkárosultjainak. A magyarországi munkáltatók érdekképviseletének elnöke bízik abban, hogy példájukat mások is követik.
- Az általunk felajánlott adomány csepp a tengerben, de egyrészt hozzájárulhat a két község felépítéséhez, másrészt meg azt reméljük, hogy a felajánlás másokat is támogatásra ösztönöz – vélekedett Futó Péter elnök.
A MAGYOSZ vezetősége Tőkés Lászlótól értesült a székelyföldi árvízkárok részleteiről. Az Európai Parlament alelnöke szerint ilyen helyzetekben kell igazán megmutatkoznia Európa sokat hangoztatott egységének.
- Ha az egyesült Európához nem társul a szolidaritás, az embertestvériség, a keresztény értékek szelleme, akkor Európa megfő a maga levében, és legfeljebb protokolláris szinten valósíthatja meg az egységet – hangoztatta.
Az adományozók arra a portára is ellátogattak, ahol emberéletet is követelt az áradás.
Bölönben idén négyszer is pusztított az árvíz: 300 családi házat, 500 hektár termőföldet tett tönkre. Több közösségi épület is megrongálódott, így a polgármesteri hivatal is székhely nélkül maradt.
A székelyföldi árvízi károk enyhítéséhez járultak hozzá
Szabadság, 2010. augusztus 26.
A magyarországi Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 20 ezer euróval és húsz tonna cementtel járult hozzá a székelyföldi árvízi károk enyhítéséhez - áll a Tőkés László, az Európai parlament alelnöke sajtóirodája által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
A dokumentum szerint a legnagyobb magyarországi munkaadói szervezet tagjai által felajánlott adományokat személyesen adta át az MGYOSZ elnöke, Futó Péter Erdély két leginkább rászoruló községe, Bölön és Csíksomlyó árvízkárosult közösségeinek tegnapi és mai körútjuk alkalmával.
Az erdélyi segítségnyújtást lehetővé tevő, határokon átívelő együttműködésről Tőkés László EP-alelnökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével kötött megállapodást a MGYOSZ.
Így augusztus 25-én és 26-án Tőkés Lászlóval a magyarországi küldöttség bejárta az árvíz sújtotta területeket, majd az erdélyi tartózkodás másnapján, sajtótájékoztatóval egybekötött adományátadás keretében került sor a felajánlások átruházására.
Magyarországi segítség a székelyföldi árvízkárosultaknak
Krónika, 2010. augusztus 26.
Magyarországról kaptak segítséget a székelyföldi árvízkárosultak, akiknek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) adományozott húszezer eurót és húsz tonna cementet – közölte csütörtökön közleményben Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke.
A legnagyobb magyarországi munkaadói szervezet adományát Futó Péter, a MGYOSZ elnöke adta át Erdély két leginkább rászoruló községének, Bölön és Csíksomlyó árvízkárosult közösségeinek. A magyar szervezet korábban az EP-alelnökével kötött megállapodást az erdélyi segítségnyújtást lehetővé tevő, határokon átívelő együttműködésről.
A magyarországi küldöttség Tőkés kíséretében járta be az árvíz sújtotta területeket, az adományátadást sajtótájékoztató kísérte.
Futó Péter elmondta, hogy a háromszéki Bölönben bekövetkezett többrendbeli árvíz halálos áldozatot is követelt, 95 házat és mintegy 300 háztájat öntött el. Csíksomlyón és a szomszédos falvakban összesen 30 házat és közel 100 háztájat sújtott az áradás. „Tisztában vagyok vele, hogy felajánlásunk csak a károk töredékét képes enyhíteni, de bízom benne, hogy ezzel is felhívjuk az erdélyi és a hazai vállalatok figyelmét az árvízkárosultak megsegítésének jelentőségére" - mondta a magyar szervezet elnöke.
Tőkés László szerint ilyen helyzetekben kell igazán megmutatkoznia Európa sokat hangoztatott egységének. „Ha az egyesült Európához nem társul a szolidaritás, az embertestvériség, a keresztény értékek szelleme, akkor Európa megfő a maga levében, és legfeljebb protokolláris szinten valósíthatja meg az egységet" - mondta az EP alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a tavaszi magyarországi árvízkárosultakért az igazi ökuménia szellemében fogott össze több erdélyi szervezet a „Most rajtunk a sor!" elnevezésű segélyakcióban.
ERDÉLY
Nép Ügyvédjéhez fordult az MPP az önkormányzati átszervezés alkotmányosságát kifogásolva
Transindex, 2010. július 27.
A Nép Ügyvédjéhez fordul az MPP azt kérve, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg azt a sürgősségi kormányrendeletet, mely az önkormányzatok alkalmazottainak számát korlátozza.
Székelyudvarhely egyike annak a néhány településnek, amely nem adott le a Köztisztviselők Országos Ügynökségéhez az önkormányzati felépítés átszervezésére vonatkozó dokumentumot. A határidő augusztus 16-án járt le, azok az önkormányzatok, amelyek nem tettek eleget a kormányrendeletnek, akár bírságra is számíthatnak.
Székelyudvarhely azért nem adta le a szervezeti felépítésére vonatkozó tervet, mert a városi tanács nem hozott határozatot az átszervezésről, ugyanis az MPP-frakció kivonult arról az ülésről, amelynek keretében szavazásra bocsátották volna az erre vonatkozó határozat-tervezetet.
Megkeresésünkre Szász Jenő MPP-elnök elmondta, a polgáriak azért fordultak a Nép Ügyvédjéhez, mert a kormány ezzel a rendelettel lábbal tiporja a helyi autonómiát, amit az alkotmány is szavatol. „Nemhogy a székelyföldi területi autonómiájáról beszélnénk, vagy egy közigazgatási reform kapcsán az erdélyi magyar nemzeti közösség törekvéseit is kielégítő asszimetrikus regionalizmus megvalósításán dolgozna az RMDSZ, hanem aktív kormányzati részvételével még azt a helyi autonómiát is semmibe veszi, amelyet az egyébként magyarság szempontjából nem kielégítő alkotmány is tartalmaz. Mint ilyen, szerintem ez a 63-as számú kormányrendelet alkotmányellenes" – hangsúlyozta Szász.
Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a kormány olyan intézmények életébe szól bele, amelyeknek működtetéséhez soha egyetlen lejjel sem járult hozzá " – mondta. Magyar intézmények működését lehetetleníti el a kormány sürgősségi rendelete, mégpedig olyan körülmények között, hogy azokat az intézményeket nem ő hozta létre, hanem a település, az önkormányzat.
„Egyszerűen gyalázatos az, hogy Székelyudvarhelyen vagy bármely másik magyar településen színészeket kell leépíteni, vagy a kulturális intézményekben állásokat kell megszüntetni a kormány döntésének következtében" – véli Szász.
Hangsúlyozta, Székelyudvarhelyt még ez az MPP által alkotmányellenesnek minősített rendelet sem érinti, mert miközben a városnak 239 közalkalmazottja lehetne, jelen pillanatban a polgármesteri hivatal 188 személyt foglalkoztat. Tehát 51-gyel kevesebben dolgoznak a hivatalban, mint amit a rendelet előír.
Bunta Levente egy korábbi nyilatkozatában kijelentette, ha bírságot rónak ki amiatt, hogy Székelyudvarhely nem szervezte át az önkormányzatát, akkor a felelősség azt terheli, aki az átszervezés megvalósítását elgáncsolta. A polgármestert nem sikerült telefonon elérnünk.
Antal Árpád: Jobb, ha kormányon van az RMDSZ
Háromszék, 2010. augusztus 27. – Farkas Réka
„Ha valaki be tudja bizonyítani, hogy jobb lesz az ország, vagy akár a magyarság helyezte, ha az RMDSZ kilép a kormányból, akkor én is követelni fogom távozásukat" — nyilatkozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a szövetség városi szervezetének elnöke. Úgy értékeli, még mindig jobb, hogy ott vannak, és bizonyos kérdésekben, például infrastrukturális beruházások terén, segíteni tudják az önkormányzatokat.
A polgármester elmondta, ők sem örvendenek, hogy Bukarestben mondják meg, hány alkalmazottjuk lehet, de Sepsiszentgyörgyön vagy Kovászna megyében egyetlen művelődési intézmény léte sem került veszélybe, nem építettek le alkalmazottakat. Antal Árpád szerint, ha Székelyföldnek meglesz az autonómiája, a jelenleginél is jobban karcsúsítani kell majd az önkormányzatokat. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, ők is várják a nemzetpolitikai szempontból fontos eredményeket, bíznak benne, hogy a következő parlamenti ülésszakban sikerül a magyarság számára jelentős törvényeket elfogadtatni. Ugyanakkor nem tagadható, hogy pont az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően jut hárommillió lej a Debren-patak szabályozására, a városban több mint húsz helyen folyó csatornázási, aszfaltozási munkálatok jelentős részét a Környezetvédelmi Alapból finanszírozzák. „Még mindig jobb, ha ott van az RMDSZ kormányon, mint ha még ez a kevés eredmény sincs. Az MPP nem volt kormányon az elmúlt két évben, és mit tudott tenni az erdélyi magyarságért?" — tette fel a kérdést Antal Árpád.
MAGYARORSZÁG
Állampolgárság: Budapest nem fog akadékoskodni
Krónika, 2010. augusztus 27. – Gazda Árpád
Augusztus 20-án lépett érvénybe Magyarországon a módosított állampolgársági törvény, amely alapján 2011. január elsejétől a határon túli magyarok szülőföldjükön maradva igényelhetik a magyar állampolgárságot. Wetzel Tamás, a jogszabály végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a Krónikának adott interjúban azt ígéri, az eljárás szigorúbb lesz, mint a magyar igazolvány megszerzésének folyamata volt, de lesznek ünnepi momentumai is. A budapesti illetékes első évben 300 ezer kérelemre számít, és kijelentette, hogy a magyar hatóságok nem fognak packázni a határon túliakkal.
Miért alakult ilyen nehezen ki Magyarországon az elhatározás, hogy magyar állampolgárságot adjanak a határon túli magyaroknak?
Az utóbbi nyolc évben zsigeri volt az elutasítás ezzel a gondolattal szemben. Észérvekkel nem is lehet megmagyarázni. Az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos eljárásokban pedig a magyar közigazgatás bizonyos tekintetben a legrosszabb formáját hozta. Megalázó procedúráknak vetette alá azokat, akik a magyarságuk okán akartak magyar állampolgárságot.
Ugyan nem zsigeri alapon, de a korábbi Fidesz-kormány is elutasította a gondolatot. Tíz évvel ezelőtt nem állampolgárságot, hanem egy magyar igazolványnak nevezett pótszert adtak.
Nem tudok a korábbi döntéshozók fejével gondolkozni. Az viszont mindenkor cél volt, hogy a budapesti intézkedések ne gerjesszenek tömeges átvándorlást. A mostani módosítás is az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítésére vonatkozik. Ha 1990-ben vezettek volna be a mostanihoz hasonló kedvezményes honosítási eljárást, annak biztosan más hatásai lettek volna. Az utóbbi 20 évben így is körülbelül százezer erdélyi magyar telepedett át Magyarországra, az áttelepedők jelentős hányada pedig értelmiségi volt.
Korábban tehát túlságosan vonzó lett volna a magyar állampolgárság, most viszont már kellően súlytalan ahhoz, hogy meg lehessen adni. Jól értettem?
A magyar állampolgárság soha nem súlytalan, ez fontos szimbolikus kötelék. Biztos vagyok benne, hogy már a korábbi Fidesz-kormány idején bevezették volna a kedvezményes honosítást, ha meglett volna ehhez a 2/3-os parlamenti többség.
Szimbolikus köteléket említett. Szimbolikus a magyar állampolgárság tartalma is? Származik-e konkrét haszna is egy erdélyi magyarnak belőle?
A magyar állam mindig ki fog állni a magyar állampolgárok mellett, hiszen ez a kötelessége. Gyakorlati előnyt jelenthet a magyar útlevél is, akár a munkavállalás, akár a vízumügyintézés terén például. Magyarországon is könnyebb lesz munkát vállalni. Az új kormány például jó néhány erdélyi magyart vett fel köztisztviselői állásokba, és nekik még meg kellett gyorsítani az eljárást, hogy minél hamarabb elkezdhessék a munkát a magyar közigazgatásban. Felmerülhet bizonyos szolgáltatásokhoz, juttatásokhoz való hozzáférés is az oktatástól kezdve egészen a gyógyellátásig. Itt egyes ágazati törvények szabják meg a jogosultak körét.
Monok polgármestere felajánlotta, hogy az érdekelt határon túli magyarok Kossuth Lajos szülőházát jelenthetik be magyarországi lakcímként. Milyen többletlehetőségeket biztosít számukra a magyarországi bejelentett lakcím?
A legtöbb ágazati jogszabály az állandó lakcímhez köti a jogosultságok legnagyobb részét vagy akár a szavazati jogot is. Azt tervezzük azonban, hogy aki Magyarországon lakcímet létesít, az nem lesz már jogosult magyar igazolványra, így az azzal járó kedvezményekre sem. Attól függ, milyen élethelyzetet nézünk, lehet, hogy több, lehet hogy kevesebb joggal jár a magyarországi lakcím. A monoki ötlettel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy teljes mértékig a jogszabályokkal ellentétes és a józan ész szempontjából is nonszensz, hogy egy múzeumként használt emlékházban mondjuk 20 ezer ember lakjon. Tehát ezt az ötletet vegyük inkább gondolatkísérletnek, amely megvalósíthatatlan.
2013-ban az egész Európai Unióban népszámlálást tartanak. Hol fogják megszámolni az Erdélyben élő román–magyar kettős állampolgárokat?
A népszámlálást nyilván az EU irányelvei, módszertana alapján kell megszervezniük a nemzeti statisztikai hivataloknak. Biztosan lesz erre megoldás, hiszen ez nem sajátosan magyar, hanem összeurópai kérdés. Nyilván az Európában szétszóródott román munkavállalókat sem akarják kétszer megszámolni.
Az új magyar parlament egyik első intézkedése volt az állampolgársági törvény módosítása, a jogszabály viszont csak augusztus 20-án lépett életbe, a magyar állampolgárságot pedig csak 2011. január elsejétől lehet igényelni. Miért ez a késlekedés?
Lehet, hogy kívülről késlekedésnek tűnik, de az Országgyűlés rekordgyorsasággal, 12 nap alatt elfogadta a törvényt, és azóta a kormány a részletszabályokat, a felelősöket és a szükséges pénzügyi forrásokat is rendezte. Hatalmas feladat lesz az új eljárás az eljáró szervek számára, ezért majdnem 200 embert kell felvenni, számukra biztosítani kell a munkakörülményeket, és vadonatúj informatikai rendszert is ki kell alakítani a minél gyorsabb ügyintézés érdekében, ezért lehet csak január 1-jétől igényelni az állampolgárságot. Időt kellett tehát hagyni arra, hogy a magyar közigazgatás felkészüljön a feladatra. Nem kell egyébként föltétlenül már januárban benyújtani a kérelmet. Bízom benne, hogy ez a törvény mindig érvényben marad. Ha valaki igazolni tudja a magyar felmenőit, és beszéli a magyar nyelvet, az bármikor magyar állampolgár lehet, ha ezt kérvényezi, és nem áll fenn valamilyen kizáró körülmény.
Mivel lehet igazolni a magyar felmenőket?
Okiratokkal. Ha például ön román állampolgár, hoznia kell a saját születési bizonyítványa és valamelyik szülő születési bizonyítványa hiteles fordítását. Ha például az derül ki az iratokból, hogy az édesapja 1939-ben Tusnádfürdőn született, ennyi elég is, hiszen 1940 és '45 között Tusnádfürdő Magyarországhoz tartozott.
Elegendő a bizonyításhoz valamely felmenő születési helyének és a leszármazotti viszonynak az igazolása? Nem a magyar állam által kibocsátott valamikori bizonylat kell?
Lehetne akadékoskodni, de ez nem áll szándékunkban. Mindenképpen megpróbálunk ügyfélbarát módon eljárni. Dél-Erdélyben persze nehezebb lesz, hiszen ott 1920 előtti felmenőket kell igazolni. Persze nemcsak születési anyakönyvi kivonatot, hanem bármi okiratot elfogadunk. Jó lesz például a magyar állam által kiadott katonakönyv is, de ha valaki plébánosi aláírással ellátott iratot hoz, mely azt tanúsítja, hogy a felmenők hol voltak megkeresztelve, azt is elfogadjuk.
Hová kell folyamodnia a határon túli magyarnak, ha magyar állampolgárságot akar szerezni?
Alapesetben bármely magyarországi polgármesteri hivatalban az anyakönyvvezetőnél be lehet nyújtani a kérelmet, de emellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyei ügyfélszolgálatainál, valamint a külképviseleteken is. Annak a lehetőségét is elemezzük, hogy a konzulátusi alkalmazottak látogassák egy bizonyos program szerint a településeket, hogy a kérelmezőknek el se kelljen utazniuk nagy távolságra.
A moldvai csángóknak vannak olyan rétegei is, amelyek meglehet, Mátyás király idején voltak magyar állampolgárok. Nekik addig kell visszavezetniük a családfát?
Olyan elméletek is vannak, hogy bizonyos rétegeik be sem jöttek a Kárpát-medencébe a honfoglaláskor. A törvénybe viszont bekerült egy olyan szakasz, amelyet kifejezetten a csángókra kívánunk vonatkoztatni. Eszerint a jogszabály azokra is vonatkozik, akik valószínűsítik magyarországi származásukat. Az eljáró hatóságokra bízzuk, hogy a magyar szervezetek bevonásával megállapítsák: csángó kérelmezőről van szó, aki beszél magyarul, a megfelelő területről származik, csángó identitással rendelkezik. A nyelvtudás és a származási hely alapján kikövetkeztethető, hogy valaki csángó, vagy nem.
Hogyan fogják ellenőrizni a magyar nyelvtudást? Ahhoz is kérnek iratokat?
Úgy alakítjuk ki az eljárásrendet, hogy az semmiképpen ne legyen megalázó a kérelmezőkre nézve. Aki ki tudta tölteni a formanyomtatványt, és le tud írni egy kis életrajzot is, el tud beszélgetni a konzuli tisztviselővel vagy az anyakönyvvezetővel, az tud magyarul. Aki középszinten ki tudja fejezni magát magyarul, a származását igazolni tudja, megkapja a magyar állampolgárságot. Itt a Nyugatra emigrált magyarokra is gondolnunk kell. Aki ötven éve Amerikában él, esetleg már ott is született, érthető, hogy nem beszél olyan jól magyarul.
A csecsemőnek is meg kell tanulnia magyarul beszélni, ha állampolgár akar lenni?
Természetesen a kiskorúak nevében a szülők fognak eljárni, és ők mondják el helyettük az esküt is. A kiskorúak nyelvtudását nem ellenőrzi a hivatal.
Jut-e szerep a folyamatban a magyar igazolványokat kibocsátó tájékoztató irodák hálózatának? Lesz-e valami szerepe a magyar igazolványnak az igénylés folyamatában?
A magyar igazolvány igénylésének folyamata nem volt olyan szigorú, mint az állampolgársági eljárás. Ukrajnában például húszezerrel több magyar igazolványt adtak ki, mint az ott élő magyarok száma. A magyar szervezeteknek az iratcsomók előkészítésében és a kommunikációban juthat szerep. Meg tudják mondani bármelyik kérelmezőnek, hogy jól van-e kitöltve a kérelme, hogy milyen okiratokat kell még csatolnia.
A nyelvtudást és a felmenők egykori magyar állampolgárságát adott esetben olyanok is igazolhatják, akik nem magyarok. Több szlovák vagy román nacionalista politikus is beszél valamennyire magyarul. Ők is megkaphatják a magyar állampolgárságot?
Ha a szlovákiai Ján Slota például benyújtja a kérelmét, és el tud beszélgetni az anyakönyvvezetővel magyarul, nem fogjuk megakadályozni, hogy magyar állampolgár legyen.
Ha már benyújtottuk a kérelmet, mennyit kell várni az elbírálásra?
Úgy számítjuk, hogy 4-5 hónapot kell majd várni attól a pillanattól, hogy a budapesti központba beérkezik a kérelem, és ahhoz valamennyi kért bizonyító irat csatolva van. A hatóságoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Próbáljuk ezt is minél gyorsabbra fogni, de mégis igényel bizonyos időt az ügyintézés.
Mennyibe fog kerülni a magyar állampolgárság?
Az eljárás díjmentes, de a kérelmezőnek lesznek költségei. Az okiratokat össze kell ugyanis gyűjteni, le kell fordíttatni magyar nyelvre. Tárgyaltam az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Hivatallal, amely Magyarországon a hiteles fordításokat végzi. Abban maradtunk, hogy külön fordítási díjat állapítanak meg, amely iratonként 3500 forint körüli lesz a jelenleg alkalmazott 10-12 ezer forintos díj helyett. Ők is készülnek arra, hogy növeljék a kapacitásukat, és határon túli irodahálózatot építsenek ki.
Nem fogadják majd el a romániai hiteles fordító által lefordított és romániai közjegyző által hitelesített iratokat?
De. A nemzetközi jog alapján ezeket is elfogadjuk.
A kérelmező személynek a végén saját választása szerint „állampolgári esküt", vagy „állampolgári fogadalmat" kell tennie a hatóság előtt. Miben különbözik a kettő?
Csak annyiban, hogy az eskü végén szerepel az a kifejezés is, hogy „Isten engem úgy segéljen". Aki világnézeti okokból ezt nem szeretné kimondani, az fogadalmat tesz. Az ember nem csupán egy értesítést kap, amiben tájékoztatjuk, hogy megítéltük számára az állampolgárságot, hanem egy ünnepi ceremónia is tartozik a procedúrához. Így valamennyi, állampolgárságot nyert személy át tudja érezni a pillanat fontosságát.
Személyi igazolványt vagy útlevelet kap a határon túli magyar állampolgár?
Egy honosítási okiratot kap, amelyet a köztársasági elnök írt alá. Szerettük volna, hogy azonnal útlevelet is kapjon, de ez túlságosan sok költséggel járt volna. Személyi igazolványt csak akkor kaphat, ha Magyarországon lakik. Útlevelet külön eljárásban lehet kérelmezni. Ha valaki megkapta az állampolgársági okiratot, kérvényezheti az útlevelet például a csíkszeredai konzulátuson, nyilván eljárási díj ellenében.
A születési hely megjelölésénél román vagy magyar településnév szerepel majd az iratokban?
Az eddigi szabályozás szerint minden iratba azt a településnevet kellett bevezetni, amely akkor volt érvényes, amikor az illető született. Brassónak például az ötvenes években Sztálin volt a neve. Magam is láttam olyan születési bizonyítványokat, amelyekben az szerepelt: született Sztálinban. Ezeket meg kell szüntetni, az eljáráson belül lehetővé kell tenni a névmódosítást is. Ha valaki nem akar Tiberiu maradni, lehetővé tesszük a számára, hogy a magyar papírokban Tiborként szerepeljen.
Mi lesz a felvidéki magyarokkal? Ők azt kockáztatják, hogy elveszítik a szlovák állampolgárságukat, ha igénylik a magyart.
Úgy tűnik, hogy ma Szlovákiában is más szelek fújnak. A kedvezményes honosítási eljárásban mindent el lehet intézni Magyarországon, mi pedig nem fogunk adatot kiadni Szlovákiának. Ha az érintett nem kezdi lobogtatni a honosítási okiratát, a szlovák hatóságok nem tudják meg, hogy magyar állampolgárságot is szerzett.
Ukrajnában is törvény tiltja a kettős állampolgárságot.
Ukrajnában kicsit más a helyzet. Ott törvény szerint büntetőjogi következményei is lehetnének annak, ha valaki egy másik ország állampolgárságát is felveszi, de ennek ellenére több millió román, izraeli vagy orosz kettős állampolgár van.
Mennyiben számít nemzetközi elvárásnak, hogy Magyarország egyeztessen a szomszédos országokkal az állampolgárság kiterjesztéséről?
Az állampolgárság a legszűkebben vett állami szuverenitás körébe tartozik. Minden állam ragaszkodik ahhoz, hogy ő mondja meg, ki az állampolgára. Az Európai Unió egyre több mindent szabályoz, de ebbe Brüsszel sem szólt eddig bele. A magyar szabályozás tehát teljes mértékben megfelel a nemzetközi jognak. Az Unión belül csupán tájékoztatási kötelezettség létezik, ezt a tájékoztatást mi meg is tettük.
Mi a feladata az állampolgársági törvény végrehajtását felügyelő miniszteri biztosnak?
Eddig évente 4000–4500 kérelmet nyújtottak be, amelyek elbírálására 12 hónapos határidőt szabott a törvény. Most az első évben mintegy 300 ezer kérelemre számítunk, és az elbírálási időkeretet is 4-5 hónapra csökkentettük. Meg kell tehát szervezni, hogy összehangoltan és ügyfélbarát módon működjék a folyamatban részt vevő valamennyi szervezet. Meg kell szervezni a kommunikációt, az informatikai fejlesztéseket. Szóval nem unatkozom.
ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Mit jelent „Európa" az Egyesült Államokban?
Krónika, 2010. augusztus 27. – Kozenkow Judit
Az Egyesült Államokban január elején megjelent könyvében Steven Hill azt mutatja be, hogy szerinte a 21. század bizonytalan világgazdasági viszonyai közepette miért az európai modell, az európai politikai, gazdasági és társadalmi berendezkedés lehet a fejlődés és növekedés legjobb módja. Mit jelent az európai modell és maga Európa a szerző amerikai nézőpontjából? Vajon a válság továbbra is alátámasztja azon meggyőződését, hogy a kapitalista gazdaság európai változata példaértékű a világ valamennyi országa, elsősorban az Egyesült Államok számára?
Steven Hill közel egy évtizedes kutatásaira és európai utazásaira alapozott, Európa ígérete címmel megjelent könyve a második világháború óta tartó egyedi, csendes európai forradalom vívmányait, eredményeit és központi elemeit veszi számba. A világ legnagyobb kereskedelmi blokkjává növekedett Európa az utóbbi fél évszázadban olyan modern gazdaságot és társadalmat épített ki, amely gazdasági biztonságot, környezeti fenntarthatóságot és globális stabilitást biztosít valamennyi lakója számára. A szerző szerint a szociálkapitalizmus névvel illetett európai modell adja a legkiválóbb választ, stabil megoldást a 21. század főbb kihívásainak tekintett öregedési problémára, a fejlődő országok jelentette versenyre, valamint az energiabiztonság és -hatékonyság megteremtésére. Hill megállapítását az európai modell tartalmi elemeinek – a gazdasági, kereskedelmi hatalomnak; az egészségügyi rendszernek; az energiahatékonyságnak; a demokratikus intézményeknek és az innovatív külpolitikának – részletes ismertetésével támasztja alá a könyvben.
Valamennyi európai számára azonnal adódó kérdés lehet, hogy mit ért egy amerikai „Európa" alatt, és mennyiben lehet azt egységes modellnek tekinteni. Steven Hill Európa-fogalma az Európai Unió 27 tagállamát fedi le, az integrációs szervezetből azonban továbbra sem következik egyértelműen az egység, ahogy ezt a mélyítés-bővítés folyamán jelentkező rendszeres konfliktusok, viták vagy az eurózóna-tagság is mutatja. A szerző az egyik Washington DC-beli think tanknél, a New America Foundationnál tartott könyvbemutatóján, reagálva a homogenitást vitató hozzászólásokra, az egység megjelenítésére a „Szivárvány-Európa" (Rainbow Europe) koncepciót használta, rávilágítva ezzel az egységben rejlő sokszínűségre, de továbbra is fenntartva egy globális európai modell létezését.
Véleményének alátámasztására, az európai modell pilléreinek ismertetése során a szerző elsőként az európai gazdasági potenciált emeli ki. Az Európai Unió a világ legnagyobb gazdasága, amely megközelítőleg akkora, mint az Egyesült Államok és Kína együttvéve, továbbá a világtermelés egyharmadát adja. A gazdaság nagysága mellett annak szerkezetét vizsgálva fontos elemet képez a kis- és középvállalati szektor, amelynek mérete mind az amerikait, a japánt vagy a fejlődő országok közül a kínait is meghaladja. A gazdaság ereje mellett további fontos tényezőt képeznek a lakosságnak nyújtott közszolgáltatások, elsősorban az egészségügyi rendszer, amely alapján valamennyi európai ország az Egészségügyi Világszervezet rangsorában a legjobbak között szerepel, holott a ráfordítások kisebbek, mint az Egyesült Államokban (az USA csak a 37. helyen áll). A jóléti állam, a welfare kifejezés helyett Hill a „workfare" kifejezést használja, amellyel az újraelosztás európai formáját kívánja magyarázni, amelyben a családoknak, egyéneknek nyújtott – adókból visszaosztott – állami támogatások az egészség és a termelékenység fenntartását célozzák.
Harmadik nagyobb egységként a szerző az energiahatékonyságot emeli ki, mivel Európa élenjáró a globális felmelegedés elleni küzdelemben a megújuló energiaforrások széles körű alkalmazásán és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésén keresztül. A bevezetett technológiák és eljárások következtében Európa ökológiai lábnyoma feleakkora, mint az Egyesült Államoké. Hill a könyvbemutatón külön kiemelte, hogy Amerikának nem kell tartania a környezetkímélő technológiáktól, hiszen ezek Európában is beváltották a hozzá fűzött reményeket, valamint több százezer munkahelyet teremtettek. A demokratikus politikai intézmények és választási mechanizmusok, amelyek az európai országokat a legfejlettebb demokráciák közé emelik, az egységes európai modell negyedik pillérét képezik. Hangsúlyos szerephez jut a társadalmi részvétel és támogatás, a többpártrendszer és a konszenzus, mint az európai demokrácia sajátosságai. Utolsó elemként az innovatív európai külpolitikát tárgyalja a könyv, amely az amerikai katonai erőre épülő hard power helyett a diplomáciai és társadalmi kapcsolatokat előtérbe helyező smart power alkalmazásának tulajdonít nagyobb szerepet. A nemzetek közötti regionális kapcsolatok kiaknázása mellett egy sajátos Marshall-terv is részét képezi az európai külpolitikának, amely a rendszerváltás kezdetén a nyugati államok segítségét jelentette a keleti blokktól elszakadó államok integrálásához, majd a 2000-es évek után a volt szovjet tagköztársaságok kerültek a támogatások középpontjába az EU újonnan csatlakozott államainak közbenjárásával.
A görögországi események és a válságból való kilábalási prognózisok romlása után a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjában (Johns Hopkins, SAIS, Center for Transatlantic Relations, Washington DC) a könyvről rendezett vitán Steven Hill optimizmusra szólított fel, és kiállt az európai modell fenntarthatósága mellett, hangsúlyozva, hogy a modell ismertetésekor kiemelt elemek továbbra is megalapozzák a hosszú távú stabilitást nemcsak Európa, hanem a világgazdaság más résztvevői számára is.
A könyv elolvasásával képet kaphatunk arról, hogy Európán kívül, elsősorban Amerikában miként jelenik meg kontinensünk, annak mely sajátosságai emelkednek ki és lehetnek példa értékűek más államok számára. Az európai olvasó számára egy egységes európai modellről szóló, elsőre talán felszínesnek és megalapozatlannak tűnő könyv kevésbé tűnik izgalmasnak, azonban a transzatlanti dialógus ismételt erősödésével Steven Hill írása mind üzleti, mind politikai körökben fontos segédeszközt jelenthet annak megértéséhez, hogy hogyan látnak minket, európaiakat a tengeren túlról.
(a szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének doktorandusa)
Cozmin Guşă: a román politikai elit 80%-át belügyes tisztek alkotják
szekelyhirmondo.ro , 2010. augusztus 27.
Cozmin Guşă szerint híd lehettünk volna az unió és Oroszország között
Nem véletlenül ugrott be a Kamikaze hetilapnak adott interjú kapcsán a balkáni punk-, rock-, cigány-, metál- lakodalmast játszó bolgár- amerikai-japán-bosnyák együttes dalának címe: ilyen a román politika. Cozmin Guşă szerint az országot nem a nép legitim képviselői vezetik, hanem 80%-ban a titkos állományú belügyi tisztek.
A belügyi és titkosszolgálatai múltjáról ismert Guşă a moszkvai kémcirkuszt kacsának tartja, mert szerinte Moszkvának nem ez a stílusa, hogy például a kisinyovi választások előtt kavarjon balhét. Ami a diplomáciát illeti, Oroszország nem méricskél, hanem vág, állítja a politikus. „Az oroszok előbb vágnak, azután méricskélnek."
A Kisinyovval érvelő összeesküvés- elmélet azért nem jó, mert ha komoly dolog lett volna, azt elintézik, mert ők ezt így szokták tenni.
– A demokrácia fogalmának alig van valamiféle töltete Moszkvában, gyakorlatilag nem létezik, és nem is óhajtják. Nem láttam, hogy az oroszok elepednének a demokráciáért – mondja Guşă.
Szerinte az oroszok nem járnak kommunista sapkákban, eleurópaiasodtak egészen. A politikus nem lát semmiféle különbséget az oroszok és az amerikai barátai között. Ugyanolyan önteltek, ugyanúgy tekintenek önmagukra: „a világ a miénk, mit számít az, hogy Obama egy kicsit ostoba, mi, a technokrata infrastruktúránkkal a legerősebbek vagyunk a világon!" Arra a kérdésre, hogy Oroszországot Medvegyev vagy Putyin vezeti- e, Guşă úgy vélekedik, hogy Oroszországot a KGB vezeti. Nem létezik olyan értelmezés, miszerint az orosz politika szerkezetét teljes egészében ne az FSZB uralná. Ugyanígy, nagyon kevés az esélye annak, hogy az amerikai politika csúcsán ne az FBI mozgatná a szálakat – állítja.
– És nálunk ki a vezető? A SRI, a SIE, a SPP (belügyi, külügyi elhárítás, elnöki biztonsági szolgálat – szerk.), valami őrző-védő kft? – tevődött fel a kézenfekvő kérdés.
– Persze, hogy nem a nép legitim képviselői vezetnek. Romániában nagy a felfordulás, a politika vezető rétegeiben 80%-ban titkos állományú belügyi tisztek vannak.
Cozmin Guşă kissé kiábrándultan nyilatkozik a politikáról, mert szerinte például az amerikai hiába fényesebb, jobban öltözött, nagyobb az életszínvonal – az okos emberek mímelik a demokráciát. Miközben nálunk az emberek saját maguknak hazudnak, a foci és a fröccs körül forog az életük, de ha munkára teszed őket, csak lopják a napot.
Az interjú végig az oroszokkal való kapcsolatok lehetőségét feszegette, de azt a Năstase-kormány idején örökre elszúrtuk – véli a politikus.
A 40 éves politikus Aranyosgyéresen született, 1994-ben végzett a kolozsvári fizika karon. Politikai pályafutását a szociáldemokratáknál kezdte, 2001-2003 között a PSD főtitkára volt, aztán 2004-2005-ben már a PD Állandó Bizottságában találjuk, ő irányította Traian Băsescu 2004-es választási kampányát. Egy évvel később megundorodott a demokratáktól, átült a függetlenek padjába, és megalapította a Nemzeti Kezdeményezés Pártját (PIN), amelyet elnököl. Nem magyarbarátságáról híresült el.
|
