|
RMDSZ
Markó keménykedik
Háromszék, 2011. május 18.
Az RMDSZ-nek szembe kellett néznie azzal, hogy Magyarország és a magyar kormány részéről barátságtalan üzenetek, „szimpátiák, valamint ellenszenvek alapján" meghozott döntések születnek – jelentette ki Markó Béla, a szövetség volt elnöke az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Többszemközt című műsorában.
Elmondta: a Magyarországról származó megosztási törekvések dacára a szövetség a februári kongresszus után is jóhiszeműen viszonyult a magyar kormányhoz. Kelemen Hunornak és az RMDSZ-nek a kongresszus után az volt a kötelessége, hogy jóhiszemű legyen – tette hozzá Markó. „Most viszont már tényleg azt kell mondanom: itt az idő, hogy egy-két dologról nagyon nyersen és keményen elmondjuk a véleményünket" – utalt az Iskola Alapítvány körül kialakult helyzetre. Rossz és szubjektív döntésnek tartja, hogy az ösztöndíjak odaítélésének rendszerét próbálják megváltoztatni, mások kezébe adni. Annak idején az RMDSZ rendkívül sokat dolgozott azért, hogy Romániában is lehetővé váljon az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, hiszen a Năstase-kormány meg akarta akadályozni, hogy a szülők maguk kapják meg a pénzt – mondta. Szerinte sok probléma lesz még abból, hogy „valakik bele akarnak nyúlni az erdélyi magyar politikai életbe, és nevetséges, rossz, veszedelmes megfontolásból át akarnak rendezni, el akarnak rontani valamit".
RMDSZ: nincs szükség új kormányfőre, a kisebbségi törvényt kell elfogadni
Krónika, 2011. május 18.
Továbbra is az RMDSZ kormányból való kilépését szorgalmazza Frunda György szenátor, aki szerint a szövetségnek azért kell felrúgnia a koalíciót, mert a kabinet képtelen a gazdasági növekedést serkentő intézkedéseket elfogadni. Eközben Kelemen Hunor azt mondja: nincs szükség új kormányfőre, Borbély László pedig a kisebbségi törvény elfogadását sürgeti.
Frunda úgy látja, az RMDSZ-nek tárgyalnia kellene az ellenzéki Szociálliberális Unióval (USL). Frunda, aki már korábban is többször a balliberális pártokkal való szövetségkötést szorgalmazta, kedden a Radio France Internationale-nak (RFI) elmondta, fennáll a veszély, hogy kormányfőváltás esetén az új kabinet nem kapja meg a parlament bizalmát.
Mint arról beszámoltunk, a kormányfő menesztése azt követően vált ismét aktuális témává, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PDL) hétvégi tisztújító kongresszusán újraválasztották pártelnökké Emil Boc miniszterelnököt. Egyes értesülések szerint azonban fölmerült, hogy Bocot leváltanák, és egy független miniszterelnököt állítanának a helyébe, hogy a kormányfő népszerűtlensége a továbbiakban ne sugározzék át a pártra.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, az USL társelnöke ennek kapcsán hétfőn arról beszélt: ha az RMDSZ az esetleges kormányfőváltást követően is kitart a PDL mellett, akkor a balliberális ellenzéki szövetség végképp letesz arról, hogy kormányra jutása esetén az RMDSZ-t is beemelje a kabinetbe.
Frunda mindennek kapcsán kedden azt mondta, véleménye szerint az RMDSZ nem zárta ki az USL-lel folytatandó tárgyalások lehetőségét. (Mint ismeretes, az RMDSZ korábban a további koalíciós együttműködésről szóló paktumot kötött a PDL-vel). Frunda ugyanakkor emlékeztetett: az RMDSZ több vezetője is jelezte, ha a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt nem sikerül a mostani ülésszak végéig elfogadtatni a parlamentben, akkor a szövetség kilép a koalícióból.
„Én viszont amellett vagyok, hogy a kormány gazdaságélénkítő és pénzügyi könnyítésre szolgáló intézkedések meghozatalára való képtelensége miatt kéne kilépnünk a koalícióból" – szögezte le Frunda. A politikus szerint a magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ az ellenzékkel is tárgyaljon. Egyúttal úgy véli, nincs szükség a kormányfő lecserélésére, ha azonban a PDL mégis meglépné ezt, véleménye szerint az RMDSZ nem szavazná meg.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Hargita Népe napilapnak kifejtette: álláspontja szerint nincs szükség technokrata kormányfőre, mivel egy párton kívüli miniszterelnök nem tudná kezelni a koalíciót.
Kelemenhez és Frundához hasonlóan nyilatkozott kedden Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke is arról beszélt: a szövetség nem óhajtja a miniszterelnök leváltását, ehelyett inkább azt szeretné, hogy teljesüljenek a februárban aláírt koalíciós paktumban foglalt célok.
„Szoros határidőket szabtunk meg mind a kisebbségi törvény, mind a gazdaságélénkítő intézkedések elfogadása esetében. Holnap (szerdán – szerk. megj.) koalíciós találkozót tartunk, amelyen határozottan fogunk fellépni. Azt kérjük, hogy június végéig teljesüljenek a megállapodásban foglaltak. Borbély emlékeztetett, hogy a kisebbségi törvény elakadt a képviselőházban, emellett sem a gazdaságélénkítő intézkedésekről, sem a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésének időpontjáról nem esett szó. „Másfél hónapunk van arra, hogy bebizonyítsuk:életképes a koalíció. Egyelőre nem gondolkodunk a miniszterelnök leváltásában" – hangoztatta Borbély.
Emil Boc kormányfő hétfőn este a közszolgálati televízióban nem kívánta kommentálni a leváltásáról keringő híreket. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy egy pártot a vezetői jogkörök átruházása révén is lehet irányítani.
Népújság, 2011. május 18. – Mózes Edith
A múlt hét végén tartott tisztújító konvenciót a Demokrata-Liberális Párt, amely semmilyen újdonságot nem hozott: újraválasztották a régi elnököt, a kormányfő is ugyanaz, és Romániában is minden marad a régiben.
Az RMDSZ politikai alelnökét, Borbély Lászlót kérdeztük, hogyan értékeli a koalíciós partner múlt hét végi konvencióját, illetve a tisztújítás eredményét?
– A PDL-konvencióval kapcsolatban a papírforma érvényesült. Amit sajnálok, hogy Vasile Blaga, aki szerintem jelenleg egyik leghitelesebb vezéralakja a Demokrata-Liberális Pártnak, nem vállalt szerepet az új vezetőségben.
Az RMDSZ most várja a demokraták új csapatát, holnap (ma sz. m.) kerül sor az első koalíciós ülésre. Mi már a választások előtt elmondtuk, hogy melyek azok a kényes pontok, amelyek benne voltak a protokollumban, de nem valósultak meg. Kiemelt helyen szerepel a kisebbségi törvény, amellyel kapcsolatosan semmilyen előrelépés nem történt a képviselőházban. Ez számunkra egyértelműen mérföldkő, ragaszkodunk ahhoz, hogy még ebben a parlamenti ciklusban elfogadja. Ez ellen nincs apelláta. Ugyanakkor vannak más pontok is: ugyancsak húzódik a gazdaságélénkítő törvények elfogadása, vagy a szociális juttatások adójának a csökkentése.
Azt várom a koalíciós partnertől, hogy ezekben a kérdésekben valljon színt, és akkor a következő másfél hónapban kiderül, hogy működőképes-e a koalíció, akár a parlamentben is, hiszen köztudott, hogy a szenátusban szavazattöbbsége van a koalíciónak. Tehát be kell bizonyítania mind a parlamentben, mind a kormányban, hogy képes működni. Ilyen szempontból tehát a nagyobbik kormányzó párton múlik, és a következő másfél hónap fogja eldönteni, hogy a koalíció működőképes-e vagy sem.
- Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke ultimátumot fogalmazott meg az RMDSZ-szel szemben, hogy ha a szövetség egy újabb, szintén Cotroceni-ből irányított kormányt is támogat, ha cinkosságot vállal Románia tönkretételében, az végzetes lehet a számára.
– Nem újdonság, amit Crin Antonescu mondott. Kihasználta ezt az alkalmat. De most, ebben a pillanatban a Boc-kormány létezik, majd ha felvetődik egy más miniszterelnök vagy más kormány alakítása, akkor majd meglátjuk, mit fogunk tenni. Egyelőre fontos, hogy ez a kormány az előbb említett döntéseket meghozza. Számunkra is fontos, hogy az, aki a kormányt vezeti, egyben a PD-L elnöke, ami azt jelenti, hogy ebben a pillanatban minden eszköz a kezében van, hogy a protokollumban foglaltakat betartsa.
RMDSZ: kilép a koalícióból, ha újból módosítják az oktatási törvényt
MTI, 2011. május 18.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kilátásba helyezte: kilép a kormánykoalícióból, ha a román szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, amellyel törölnék az új oktatási törvényből Románia földrajzának és történelmének anyanyelvű oktatását a kisebbségi diákok számára.
Az új román oktatási törvény az közelmúltban lépett hatályba, s számos kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára. Az RMDSZ a jogszabály egyik legfőbb vívmányának tekinti azt az előírást, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét.
Most azonban éppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselő, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban. Az indítvány először a képviselőházhoz került, amely azonban hétfőn sem tűzte napirendre a tervezetet, a megszabott határidő lejárt, és a jogszabály az indítványozó által benyújtott formában kerül a szenátus elé. A határidő lejárta miatt ugyanis a képviselőház által "hallgatólagosan" elfogadottnak nyilvánították a tervezetet.
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Új Magyar Szó című napilapnak elmondta, hogy az RMDSZ-frakció nevében kérte a jogszabály napirendre tűzését, de a román kormánykoalíciót képviselő honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a kormánykoalíció "megszűnik létezni", ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzátette: már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy véli, hogy a koalíciót "levegőbe röpíti", ha az indítvány elfogadását nem sikerül megakadályozni a szenátusban.
A román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt nevében Sever Voinescu alelnök arról biztosította az RMDSZ-t, hogy a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, és elismerte, hogy a képviselőházban "működési hiba" történt a koalíció gépezetében.
A szenátusban a román kormánykoalíció törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselők az ellenzéki honatyákhoz képest.
ROMÁNIA
Kisebbségellenes törvényjavaslatot fogadtak el a képviselőházban
Krónika, 2011. május 18.
Hallgatólagosan elfogadta kedden a képviselőház Mircia Giurgiu független képviselő törvénymódosító javaslatát, amelynek értelmében a tavaly elfogadott oktatási törvényből kiiktatnák azon paragrafusokat, amelyek a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatását rögzítik a kisebbségi diákok számára.
Az alsóház oktatási bizottsága a javaslat elvetését indítványozta, ám mivel arról a május elsejei határidőig nem szavazott a ház, hallgatólagosan elfogadottnak tekintendő. A döntéshozó kamara ugyanakkor ebben az esetben a szenátus.
Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, a szenátus oktatási bizottságának tagja a Krónika kérdésére elmondta: kevés esélyt lát arra, hogy a felsőház megszavazza a módosítást, ugyanis ehhez azt előbb az oktatási bizottságban napirendre kellene tűzni. Mivel azonban ott többségben vannak a koalíciós pártok képviselői, megvan a lehetőség arra, hogy mindannyiszor leszavazzák az ellenzék erre irányuló javaslatait.
A politikus abban az esetben sem lát sok esélyt a módosítás elfogadására, ha az mégis a plénum elé kerülne. Mint kifejtette, a kormányoldal jelenleg egyfős többséggel rendelkezik a felsőházban – ez 69 szavazatot jelent. „Ugyanakkor az utóbbi hónapok tapasztalata azt mutatja, bármely oldalnak nehéz ekkora többséget összeszedni, és nem látok arra esélyt, hogy az ellenzéknek ez most sikerülne" – hangsúlyozta.
Hozzátette ugyanakkor, akár az is megtörténhet, hogy a plénum elé engedik a módosító javaslatot, hogy az legyen „koalíció próbaköve." „Előbb-utóbb meg kell vizsgálnunk, valóban működőképes-e a koalíció" – indokolta felvetését Bokor Tibor.
Mint arról beszámoltunk, a jogszabályt a kormány felelősségvállalással, azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjesztette a honatyák elé, s mivel nem került sor bizalmatlansági indítvány benyújtására, az automatikusan elfogadottnak minősült december végén. A jogszabály lehetővé teszi a kisebbségi diákok számára Románia földrajzának és történelmének anyanyelven való tanulását, valamint azt, hogy a románt idegen nyelvként tanulják.
Magyarellenes törvényjavaslatot nyújtott be a kolozsvári képviselő
Paprika Rádió 2011. május 18.
Magyarellenes törvényjavaslatot nyújtott be Mircia Giurgiu kolozsvári képviselő, a képviselőház kedden hallgatólagosan elfogadta törvényjavaslatát. A javaslat szerint törlik az oktatási törvényből a történelem és a földrajz kötelező anyanyelvű oktatásáról szóló előírást.
Mircia Giurgiu törvényjavaslata szerint törölnék a 2011/1. számú törvény 46. cikkelyének 8. bekezdését, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek elemi, gimnáziumi és líceumi oktatásában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven oktatják, a román tanítási nyelvű osztályokéval azonos tanterv és tankönyvek szerint, azzal a kikötéssel, hogy a tanulóknak román nyelven is el kell sajátítaniuk a román földrajzi és tulajdonneveket. Az oktatási bizottság a tervezet elutasítását javasolta, a kormány pedig benyújtotta a tervezettel kapcsolatos álláspontját. E tervezet esetében a döntéshozó szerv a szenátus.
Felbomolhat a kormánykoalíció
manna.ro, 2011. május 18.
Levegőbe röpülhet a kormánykoalíció, ha a szenátus is elfogadja azt a törvénytervezetet, amely törli a kisebbségbarát részeket az oktatási törvényből - nyilatkozta kedden Markó Béla kormányfőhelyettes.
"Tudom, hogy Mircia Giurgiu már nem tagja a PDL parlamenti csoportjának, és hogy most független. Ami a történelem és a földrajz tantárgyakat illeti, ezeket már megvitatták az oktatási törvény kapcsán, és mind a kormány, mind a többségi koalíció az oktatási törvényben elfogadott változatot támogatja.
Az, hogy egy ilyen demagóg és ultranacionalista törvényt hallgatólagosan elfogadott a képviselőház, a koalíció hiányosságait bizonyítja, mégpedig azt, hogy sem egy törvény elfogadásánál, sem egy rossz javaslat elutasításánál nincs megfelelő többségünk" - mondta Markó.
A legnagyobb kormánypárt, a PDL több politikusa is - például Sever Voinescu PDL-alelnök vagy Mircea Toader, a PDL-képviselők vezetője - biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátus nem fogja elfogadni Mircia Giurgiu javaslatát.
A Mircia Giurgiu képviselő által benyújtott javaslat kiiktatná az oktatási törvényből a kisebbségi nyelven történő földrajz- és történelem-oktatás lehetőségét. A képviselőház hallgatólagosan elfogadta a javaslatot, a döntés most a szenátus kezében van.
Frunda: Romániának kell egy sajtótörvény!
Nyugati Jelen, 2011. május 18.
Frunda György, a szenátus emberjogi bizottságának elnöke szerint ebben a törvényhozási ciklusban sajtótörvényt kellene bevezetni, hogy „némi rendet teremtsünk a sajtóban, mely néha túlságosan szabad és személyeket sért".
Az emberjogi bizottságban megvitatták a Sajtószabadság Romániában, 2010 című jelentést, melyet a Sajtófigyelő Szolgálat (AMP) készített. Frunda György úgy nyilatkozott: „Romániában szükséges egy sajtótörvény, mely szabályozná ezt az igen vitatott tevékenységet, mert ha tovább halogatjuk attól tartva, hogy mit írnak majd a lapok, rossz úton haladunk."
Frunda kiemelte: a politikai pártok képviselői mind egyetértettek a sajtószabadsággal és a cenzúra megszüntetésével, de azzal is, hogy az állampolgárokat meg kell védeni a sajtó visszaéléseivel, a megjelenő hazug és igazságtalan cikkekkel szemben.
„Szerintem a mostani rendszer nem megfelelő. Az évtizedekig tartó perek lefegyverzők, és elriasztják a sértett embert attól, hogy az igazságszolgáltatáshoz forduljon" – fejtegette Frunda.
Az RMDSZ-es szenátor szerint a Román Sajtóklub előír bizonyos intézkedéseket és büntetéseket, de „ha ezek világosabbak lennének, és egységesebben ítélnék meg az újságírókat, bizonyára megtörténhetne az újságírás öntisztulása" – mondta Frunda.
Emilian Frâncu liberális szenátor a hivatásos újságíró statútumának elfogadását szorgalmazta. „Nem tartom helyesnek, hogy bárki bármit leír, és máris újságírónak nevezi magát" – magyarázta, alátámasztva, hogy az emberek inkább hisznek annak, amit a profi újságírók közölnek.
Răzvan Martin, a Sajtófigyelő Szolgálat képviselője válaszként rámutatott: a honlapok és a blogok elburjánzása miatt igen nehéz megvonni a határt, hiszen az újságíró és az egyszerű kommentáló közötti határ nagyon elvékonyodott.
„Éveken át kínlódtunk az újságírói státus meghatározásával és a szakmai etikai kódex kidolgozásával, hogy megszabjuk, ki is a profi újságíró. A francia modellt követtük, mely szerint azt nevezzük újságírónak, aki jövedelme 60 százalékát a médiából szerzi" – mondta Martin.
A bizottságban folytatott vitán részt vevő kolléganője, Liana Ganea szerint a profi újságíráshoz a szakmai követelmények fejlesztése szükséges, valamint az, hogy mindenki, aki a sajtóban bármilyen állásra pályázik, szerezzen minősítést az Országos Felnőttképzési Tanácstól (CNFPA).
„Most dolgozunk a sajtó szakmai követelményeinek meghatározásán, 17-et már leszögeztünk. Ha valaki szerkesztőként szeretne dolgozni, alkalmazáskor bizonyítania kell, hogy elvégzett egy szerkesztői tanfolyamot, és megkapta a CNFPA bizonyítványát" – fűzte hozzá Ganea. Szerinte elsősorban szerkesztőségi szinten kell elfogadni az etikai kódexet, „mikroszintről kell a makro felé haladni" – vélekedett.
Emilian Frâncu a szabályozás szükségességét hangoztatta, mert szerinte ez az egyedüli terület, melyen nem léteznek szabályok, azt is elképzelhetőnek tartva, hogy maguk az újságírók tegyenek törvényjavaslatot, amit aztán a parlament módosíthat. A sajtótörvény azoknak az újságíróknak is hasznára válik, akik agresszió áldozatai vagy nem jutnak hozzá bizonyos dokumentumokhoz. A liberális szenátor szerint azonban a szólásszabadságot semmiképp sem szabad sértenie a sajtótörvénynek.
Puiu Haşotti, a PNL szenátusi frakcióvezetője azonban nem tartja szükségszerűnek a sajtótörvényt: „Azt magának a sajtónak kell meghoznia, ha szüksége van rá" – mondta.
Az emberjogi bizottságban a sajtóról folytatott vita során felmerült az újságírás minőségét szavatoló minimális képzettség kérdése is. Frunda György úgy vélte, a profi újságírónak mindenképpen egyetemet kell végeznie, de nem feltétlenül a szakmában. Liana Ganea, az AMP képviselője elvben egyetértett ezzel.
A Sajtófigyelő Szolgálat május 2-án tette közzé a romániai sajtószabadságról szóló 2010-es jelentését, melyben leszögezik: az elmúlt esztendőben a hatóságok és a politikusok olyan törvénykezdeményezéseket szorgalmaztak, amelyek kedvezőtlenül hatottak a sajtószabadságra.
„A politikus hajlamos arra, hogy uralja a sajtót. Ez mindenkor megmarad, néha okosabban, máskor ostobábban nyilvánul meg, kinek-kinek értelmi képességeitől függően" – mondta Mircea Toma, az AMP elnöke, megjegyezve, hogy 2009-hez képest tavaly több törvénykezdeményezés érintette a sajtót.
A médiapiacot erőteljesen befolyásolta a válság, valamint a releváns és ellenőrizhető tartalmak eltűntek a „hisztériás" és részrehajló újságírás nyomására – áll a sajtószabadságról szóló jelentésben.
Kilépni vagy maradni?
Háromszék, 2011. május 18.
Véleménykülönbségek körvonalazódnak az RMDSZ felsőbb köreiben. Borbély László szerint az RMDSZ nem óhajtja a miniszterelnök cseréjét, de azt akarja, teljesüljenek a februárban aláírt protokollumban szereplő előírások.
Frunda György ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek ki kell lépnie a koalícióból, mert a kormány nem képes gazdaságélénkítő intézkedéseket hozni, és a továbbiakban a Szociálliberális Unióval kell tárgyalnia.
„Azt akarjuk, hogy a protokollumban szereplő előírások teljesüljenek, nagyon szoros a határidő a kisebbségi törvény esetében vagy a gazdaságélénkítés kapcsán. Holnap (szerdán – szerk. megj) találkozunk a koalíció tagjaival, és nagyon határozottak leszünk. Azt kérjük, hogy június végéig teljesüljenek a protokollum előírásai" – jelentette ki tegnap Borbély László. Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, a képviselőházban álló kisebbségi törvény ügyében nem történt előrelépés, és szó sem esett a gazdaságélénkítő elképzelésekről, vagy arról, mikor csökkenthetné a kormány a társadalombiztosítási hozzájárulást. „Sok dolgot fel kell gyorsítani. Van egy, másfél hónapunk, ami alatt bizonyítanunk kell, hogy életképes vagy sem a koalíció. Egyelőre nem gondolkodunk miniszterelnök-cserén" – fejtette ki a környezetvédelmi miniszteri tisztséget is ellátó politikus.
Frunda György szenátor szerint viszont megtörténhet, hogy egy újabb kormány nem kapja meg a szükséges szavazatot a parlamentben. Az RFI rádióállomásnak nyilatkozva Frunda azt állította: nem hiszi, hogy az RMDSZ bezárta maga mögött a Szociálliberális Unió ajtaját. „Az RMDSZ vezetői azt nyilatkozták, hogy ha a kisebbségi törvényt nem fogadják el még ebben a parlamenti szesszióban, az RMDSZ elhagyja a kormánykoalíciót. Én azok közé tartozom, akik azért is támogatnák a koalícióból való kilépést, mert a kormány képtelen gazdaságélénkítő és pénzügyi relaxációs intézkedéseket hozni" – mondta az RMDSZ-es szenátor.
ERDÉLY
Izsák Balázs: Diszkriminatív a népszámlálási kérdőív
Paprika Rádió, 2011. május 18.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy diszkriminatívak a népszavazási kérdőívek, mert a magyaroknak lehetőségük van arra is, hogy székelynek vallják magukat, holott ez csak regionális identitásuk.
Izsák Balázs elmondta, a székelyek a „magyar nemzet" részei és a népszavazási kérdőívek diszkriminatívak, mert a romániai magyar állampolgároknak lehetőségük van székelynek vallani magukat, holott ez csak regionális identitásuk, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.
„Székelynek vallani magad regionális identitást jelent, a székelyek nemzeti hovatartozása a magyar. Diszkriminatívnak tartjuk azokat a nyomtatványokat, amelyek csak a magyarok esetében tartalmazzák a regionális identitást is. Korrekt csak akkor volna, ha a románoknak is lehetőségük volna oltyánnak, vagy muntyánnak, akár mócnak vagy bánságinak nevezniük önmagukat, amire természetesen nincs mód. Mi tehát magyarok vagyunk, a székelyek is magyarok", fejtette ki Izsák Balázs.
A magyar anyanyelvű székelység külön etnikumként jelent meg a romániai népszámlálás nyomtatványaiban.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megtiltja a volt kommunista párti aktivistáknak és a Securitate kollaboránsainak a tanács vezetőségébe való bejutást
Háromszék, 2011. május 18.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke (képünkön) tegnapi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján kijelentette: a tanács június 3-án Marosvásárhelyen tartandó közgyűlésén összeférhetetlenségi határozatot terjesztenek elő az SZNT vezetőségében tisztséget vállalókra nézve.
Az SZNT Állandó Tanácsa tizenöt tagjának például rendelkeznie kell a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) által kiadott bizonylattal, miszerint nem működött együtt a politikai rendőrséggel, a tanács elnöki és alelnöki tisztségére pedig nem pályázhatnak azok, akik az RKP aktivistái voltak, azaz pártfunkciót töltöttek be, és fizetést kaptak a kommunistáktól. "Legyen mindenki számára világos, egyikünk sem zsarolható" – mondta Izsák, hozzáfűzve, hogy a tanács kérni fogja a SZIVOT-tól, vizsgálja meg az SZNT valamennyi vezetőségi tagjának dossziéját. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az SZNT vezetőségének példáját minden erdélyi magyar politikai alakulat követni fogja.
A Székely Nemzeti Tanács közgyűlésének június 3-i napirendjén szerepel az autonómiaelvekről és az európai szintű állampolgári kezdeményezésről szóló határozat, amely szerint elvi nyilatkozatban rögzítik a partneri kapcsolatok alapjait azon európai régiók között, amelyekben nemzeti kisebbségek élnek, mint amilyen Dél-Tirol vagy Katalánföld.
Izsák Balázs diszkriminatívnak nevezte a népszavazási kérdőíveket, amelyek a magyaroknak arra "kínálnak" lehetőséget, hogy székelynek vallják magukat, holott ez csak regionális identitásuk. "Ez a megjelölés csak akkor volna korrekt, ha a románoknak is lehetőségük volna oltyánnak, muntyánnak, mócnak vagy bánságinak nevezni önmagukat, amire természetesen nincs mód" – fejtette ki Izsák Balázs.
Korábban az RMDSZ Kovászna megyei szervezete is bejelentette: átfogó kampányra készülnek, amely felkészíti a magyarokat, hogy ne székelynek, hanem magyarnak vallják magukat a népszámlálás során.
Újabb támogatás a kulturális kiadványoknak
Erdély.ma, 2011. május 17.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, a Maros Megyei Tanács és a Román Akadémia költségvetés-kiegészítéséről döntött a kormány Kelemen Hunor tárcavezető javaslatára. A kormányhatározat értelmében a kormány tartalékalapjából 2.550.000 lejt különítettek el a kulturális kiadványok publikálására és támogatására.
A magyar kulturális kiadványok közül jelentős támogatást kapott hat romániai magyar folyóirat is. A Helikon, a Látó és a Korunk egyenként 100.000 lejt, a Székelyföld 90.000 lejt, a Várad 80.000 lejt, a Cimbora pedig 30.000 lejt kapott a kormány tartalékalapjából.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kijelentette: „számomra különösen fontos ezeknek a kiadványoknak a támogatása. Ahogyan azt a tavaly decemberben elmondtam, nem szabad hagynunk, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja az értékteremtők munkáját. Fontos, hogy legyen egy kiszámítható keret, amelyből a kulturális kiadványok tudnak gazdálkodni. Éppen ezért javasoltam a tavalyi év végén, hogy a kulturális kiadványok számára biztosítsunk egy stabil támogatási rendszert."
A tavalyhoz képest idén két szakaszban részesülnek támogatásban a kulturális kiadványok, a következőre idén ősszel számíthatnak.
A támogatásban részesülő kiadványok listáját a romániai szakmai szervezetek és szövetségek, a Román Írószövetség, a Képzőművészek Országos Szövetsége, az UNITER és a Román Zeneszerzők Szövetsége javaslatai alapján állították össze.
SZNT: egy polgármesterjelöltet támogassanak a magyar szervezetek Marosvásárhelyen
Krónika, 2011. május 18.
Egyeztetések folynak a magyar szervezetek között arról, hogy a 2012-es helyhatósági választásokon ugyanazt a polgármesterjelöltet támogassák Marosvásárhelyen – jelentette ki kedden a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) marosszéki szervezetének újdonsült elnöke, Biró Zsolt.
Az SZNT azt szeretné, hogy a magyar politikai szervezetek egyetlen polgármesterjelöltet támogassanak Marosvásárhelyen, a jövő évi önkormányzati választásokon, mondta Biró Zsolt.
A Marosszéki Székely Tanács kedden megválasztott elnöke a Krónikának elmondta: néhány hete elkezdődött egy egyeztetés, amelyen az RMDSZ, az SZNT, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőinek remélhetőleg sikerül megállapodniuk arról, hogy ugyanazt a jelöltet támogassák majd a polgármester-választáson.
„Az egyeztetések célja kompromisszumos megoldást találni arra, hogy a 2012-es önkormányzati választásokon a marosvásárhelyi magyarok szavazatai ne osztódjanak szét több jelölt között, hogy sikerüljön egy mindenki által támogatott polgármesterjelöltet indítani, akinek így reális esélye lehet a városvezetői tisztség elnyerésére" – nyilatkozta Biró Zsolt a Krónikának.
Hozzátette: egyelőre az elején tartanak az egyeztetésnek, történtek ugyan javaslatok, de konkrét nevekről egyelőre nem esett szó.
Benedek István, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke szerint a szövetség egyetért a közös jelöltállítással, a polgármesterjelöltet azonban az RMDSZ-nek kell adnia. „Beleegyezünk, hogy közös jelölt legyen, de neki a többséget kell képviselnie, ez pedig az RMDSZ" – fogalmazott.
Biró Zsolt a Marosszéki Székely Tanács új elnöke
A Marosszéki Székely Tanács kedden tartotta tisztújító ülését, amelyen Biró Zsoltot választották meg elnöknek. A 41 éves újságíró, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának szerkesztője nyolc éve tagja az SZNT-nek, és Fodor Imrét váltja a tanács élén, aki nyolc évig töltötte be az elnöki tisztséget.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a keddi sajtótájékoztatón örvendetesnek nevezte, hogy egy pártoktól független személyt választottak marosszéki elnöknek, mivel ez összhangban van az SZNT pártfüggetlen jellegével, pártok fölötti célkitűzésével, azzal, hogy a politikai alakulatokat megállapodásra bírja.
László György, a Maros megyei MPP elnöke is támogatja az elképzelést, szerinte azonban a jelöltnek függetlennek kell lennie. „Lehet szó egy párttagról is, de függetlenként kell jelöltetnie magát. Egyeztetünk az RMDSZ-szel, és ha nem jutunk megállapodásra, más pártokkal – akár román alakulatokkal is – tárgyalhatunk ez ügyben" – mondta László György.
Izsák: diszkriminatívak népszámlálási kérdőívek
A marosvásárhelyi sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy az SZNT diszkriminatívnak tartja az idei népszámlálási űrlapokat, mivel azok lehetővé teszik, hogy a magyarok székelyeknek vallják magukat, noha ez utóbbi nem nemzetiség, hanem regionális identitás.
Izsák Balázs SZNT-elnök hangsúlyozta: a székelység egy regionális identitás kifejeződése, a székelyek a magyarsághoz tartoznak. Mint mondta: azért diszkriminatívak a népszámlálási kérdőívek, mivel csak a magyarok esetében tartalmazzák a regionális identitást is. „A románok számára nem szerepel a kérdőíveken, hogy oltyánoknak vagy mócoknak, vagy bánátiaknak vallják magukat" – tette hozzá Izsák.
Az SZNT-vezetők elmondták: arra biztatják a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson.
Átvilágítják a vezetőséget
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az SZNT megtiltaná, hogy az 1989 előtti pártaktivisták és a Szekuritátéval együttműködő személyek vezető tisztséget töltsenek be a tanácsban. Izsák Balázs elmondta, ezzel kapcsolatban határozattervezetet terjeszt majd az SZNT június elején, Marosvásárhelyen esedékes küldöttgyűlése elé.
A tervezet szerint az állandó bizottság tizenöt tagjának az országos átvilágító testület (CNSAS) által kell bizonyítaniuk, hogy nem működtek együtt a Szekuritátéval, az elnököknek és az alelnököknek pedig azt is igazolniuk kell, hogy nem voltak a Román Kommunista Párt aktivistái vagy tisztségviselői.
MAGYARORSZÁG
Új alaptörvény - Velencei Bizottság: fontos, hogy a sarkalatos törvények elfogadása helyes irányban történjen
MTI, 2011. május 17.
Az új magyar alaptörvény körüli helyzet még "nem nagyon világos", a szöveget értelmezni kell, fontos, hogy a sarkalatos törvények elfogadása és egyéb fontos döntések meghozatala helyes irányban történjen - mondta a Velencei Bizottság titkárságának igazgatója kedden Budapesten az MTI-nek.
"Nagyon fontos annak tisztázása, hogy mi történik most, az alaptörvény elfogadása után (...) a sarkalatos törvényekben még sok mindenről kell rendelkezni" - fogalmazott Thomas Markert, miután Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel tárgyalt a Parlamentben.
A Velencei Bizottság delegációja több kérdést is meg kíván vitatni másfél napos budapesti egyeztetései során, "a külügyminiszternek például természetesen fel fogjuk vetni a határon túli élő magyarok kérdését" - mondta az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes tanácsadó szervezetének titkárságvezetője.
Thomas Markert elmondta: Navracsics Tiborral egyebek között olyan fontos kérdésekről egyeztettek, hogy a tervek szerint mikor fogadja el a parlament a sarkalatos törvényeket, és mikor születnek döntések azokról a személyekről, akiket a régi alkotmány alapján neveztek ki.
Ugyancsak tárgyaltak a költségvetésre vonatkozó új szabályozásról, valamint az új alaptörvény preambulumának azon kitételéről, hogy a régi alkotmány érvénytelennek tekintendő - mondta.
Arra a kérdésre, felvetettek-e bármilyen aggályt, úgy felelt: "megvitattunk bizonyos kérdéseket, ezeket nem igazán nevezném
aggályoknak, de fontosak számunkra, hogy értelmezzük az új alaptörvényt".
Azt mondta, a kedd reggeli egyeztetéseken nem tértek vissza az alkotmány elfogadásának "feszes menetrendjéhez", amelynek kapcsán a Velencei Bizottság korábban aggodalmát fejezte ki. "Ez a múlt kérdése, minket most jobban érdekel az új szöveg értelmezése" - tette hozzá a német jogász doktor, és megjegyezte, tárgyalásaik elsődleges célja az információgyűjtés.
A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság - megalakulásának helyszíne nyomán röviden Velencei Bizottságként emlegetett testület - 1990-ben alakult független szakértőkből; a nemzetközileg tekintélyű bizottság feladata annak ellenőrzése, hogy az új európai alkotmányok összhangban vannak-e Európa alkotmányozási hagyományaival.
KÁRPÁT-MEDENCE
Rossz idők szele: megfélemlítik a kárpátaljai magyarokat
Népszava, 2011. május 18. – Dunda György
Kárpátalján a kettős állampolgárság-ügy jócskán túlhaladta a megye határait. Annak ellenére, hogy Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, a határ menti térségben hatalmas az érdeklődés az uniós tagállam Magyarország állampolgársága iránt, beleértve az ukránokat is. Az ország titkosszolgálata a szovjet rezsimet idéző megfélemlítésekkel igyekszik gátat szabni a folyamatnak.
Több ukrán politikus, közíró - szándékos túlzással élve -, az alig húsz éve független ország területi épségét látja veszélyben, a radikálisabb vonulat egyenesen az abház példával riogat. Közben az érintettek közül sokan annyira megijedtek, hogy visszamondták korábban beadott kérelmüket, vagy legalábbis inkább Magyarországon intézik azt. Attól tartanak, a jelek szerint joggal, hogy odahaza kiszivárognak az adataik. Miután a feltételezések szerint az első ukrajnai igénylők már meg is kapták az állampolgársági okiratot, irdatlanul heves támadás vette kezdetét a helyi magyar közösség ellen. A KGB-utódként is emlegetett Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei azokat igyekeznek megfélemlíteni, akikről azt gondolják, élhettek a lehetőséggel. Céljuk egyértelmű: eltántorítani a többieket példájuk utánzásától.
Felfokozott várakozással tekintettek a kárpátaljai magyarok az állampolgárság könnyített megszerzésére. A szimbolikus, erkölcsi jelentésén túl konkrét, gyakorlati előnyökre számítottak. Nem is annyira magyarországi nyugdíjra, szociális segélyezésre, ingyenes medicinára gondoltak, hanem legális munkavállalásra, a fiatalok például kedvezőbb tanulmányi lehetőségekre, a tehetősebbek pedig ingatlan- és gépkocsi vásárlásra, és szinte kivétel nélkül mindenki: a magyar útlevéllel egyszerűbb kapcsolattartásra, mert jelenleg a kárpátaljai magyarok csak schengeni vízum birtokában utazhatnak az anyaországba, márpedig annak beszerzése amellett hogy nem a legolcsóbb fajtából való, ráadásul még rendkívülien nehézkes, esetekben egyenesen lehetetlen. De ez egy másik, nem kevésbé érdekes és tanulságos írás történetéül szolgálhatna.
A részletezett privilégiumok várásától a kezdetekben még az sem riasztotta el a potenciális igénylőket, hogy az ukrán alkotmány és az idevágó jogszabályok nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A részletezett várakozások egyelőre nem igazolódnak be, a hőn áhított útlevél megszerzésének módja tisztázatlan. Az illetékesek azt mondják, az egy későbbi procedúra lesz, de sok egyéb mellett azt sem tudni, igényelhető lesz-e az ungvári és a beregszászi külképviseleten, s főként, hogy mikortól. Egyelőre csak a szavazati jog valamilyen formában történő megadása tűnik készpénznek, ám ettől viszont nem esik hasra a kárpátaljai magyar. A Kárpáti Igaz Szó című ukrajnai magyar közéleti lap internetes honlapján még korábban megszondáztatta olvasóit a témában, s bizony a voksolók fele nem tartotta egészen méltányosnak, s erre igazán semmifajta jogot sem formált, hogy bármi ilyen módon beleszóljon a magyarországi belpolitikába.
Visszatérve az állampolgársági hercehurcára. Az ua-reporter.com ukrán internetes portálon még április végén megjelent egy titokban készült videó, melyről a forrás azt állította, hogy azon az állampolgársági esküt letevők első csoportja látható. A kompromittálónak szánt kockákról egyébként az alkalomra nem lehetett következtetni. A félperces film azóta már nem érhető el az interneten. Több forrás akkor a felvételt a titkosszolgálatnak tulajdonította, s elterjedt, az infók az ungvári külképviseletről szivárogtak ki. Ezzel szemben a titkosszolgálat megkeresésünkre kategorikusan cáfolta, hogy ők készítették volna a videót, a főkonzulátuson pedig mindennemű kommentártól tartózkodtak.
A szóbeszédek ugyanakkor a sztálini módszerek megelevenedéséről szólnak. Állítólag voltak olyanok, akiket otthonról vagy munkahelyükről vittek be az SZBU ungvári központi irodájába, s nem engedték, hogy ügyvédet hívjanak. Órákig benn tartották őket, mindent elkövettek, hogy beismerő vallomásra bírják a megfélemlített személyeket. Zsarolták őket. Ennek nyomán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyílt levelet fogalmazott meg Viktor Janukovics ukrán elnöknek címezve, arra azonban azóta sem érkezett válasz, mint ahogyan Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Budapesten bejelentett "kérdőre vonása" sem jutott el Kijevig.
Csupán az SZBU szóvivője ismerte el, valóban kihallgattak kárpátaljai magyarokat. Marina Osztapenko hozzáfűzte: a törvények szellemében jártak el. Szerinte az SZBU Ukrajna államérdekeivel egyező és az idevágó jogrendnek megfelelő módon foglalkozik a kialakult helyzettel. Egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint túllépték volna hatáskörüket, például zsaroláshoz, megfélemlítéshez, kínzáshoz folyamodtak volna. Ezeket kitalációnak nevezte.
A vereckei rongálásokkal összefüggésbe hozható radikális Szvoboda (Szabadság) párt közben nyilatkozatban örvendezett az SZBU lépéseinek, sőt, még keményebb fellépést sürgetett. Ivan Zajac, a nacionalista Ukrán Néppárt elnökhelyettese, parlamenti képviselő szerint büntetni kell a kettős állampolgárságot. Ezt szorgalmazza Mikola Tomenko, a kijevi törvényhozás Timosenko-párti alelnöke és Volodimir Rokitszkij, az SZBU első elnökhelyettese is. Vitalij Bala politikai szakértő válaszul kifejtette: az államnak nem büntetnie, hanem olyan gazdasági feltételeket kell teremtenie, hogy a kettős állampolgárság ne jelenthessen számára semmilyen kockázatot. A témánál maradva, a kijevi Razumkov Intézet kutatása szerint az ukrán állampolgárok több mint 49 százaléka szeretné felvenni egy másik ország állampolgárságát, miközben a jelenlegit is megtartaná.
Erre pedig az érvényben lévő jogi szabályozások a különféle állításokkal ellentétben igenis lehetőséget teremtenek, erősítette meg a Népszava tudósítójának dr. Tóth Mihály jogász. Az alkotmány és az állampolgárságról rendelkező jogszabály ugyanis nem a kettős állampolgárságot tiltja, hanem csak az egyes állampolgárságot ismeri el Ukrajna területén. A szóban forgó törvény még arra is kitér, hogy amennyiben ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát is, Ukrajnával való mindenfajta jogviszonyát változatlanul az eredeti állampolgársága, tehát az ukrán szabályozza. Ugyanez a törvény kimondja azt is, hatóságilag lehetetlen valakit megfosztani jogosan szerzett ukrán állampolgárságától.
"Címeres papírban testet öltő illúzió"
Egy címeres papírban testet öltő illúzió marad csak a magyar állampolgárság azon kárpátaljai lakosok számára, akik Európán belüli szabad utazást, vízummentességet, magyarországi szociális és egészségügyi kedvezményeket reméltek az egyszerűsített eljárással történő honosítástól - írta nemrégiben az ungvári Zakarpatszka Pravda című hetilap főszerkesztője. Natalija Petervari, a kérdésről Magyarországon is tájékozódó cikkíró szerint csalódniuk kell azoknak a magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljaiaknak, akik arra számítottak, hogy ugyanolyan jogosítványokkal rendelkeznek majd a magyar állampolgárság birtokában, mint a Magyarországon élők.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Önbecsülés
Székely Hírmondó, 2011. május 18. – Borbély Zsolt Attila
Múlt héten a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadása interjút közölt Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök reagált azokra a bírálatokra, amelyek az új magyar alkotmányt érték.
Rámutatott, hogy Isten említése az alkotmányban a magyar Himnusz első sorának idézése révén került az alaptörvénybe, s hogy felesleges ún. „Nagy-Magyarországról" beszélni, történelmi Magyarország a megfelelő kifejezés, ami nem legenda, nem fikció (mint a Tiszától a Dnyeszterig terjedő Nagy-Románia, vagy Nagy-Macedónia, Nagy-Albánia – teszem én hozzá), hanem történelmi tény. Ugyanakkor a Szent Korona elsősorban a magyar összetartozást fejezi ki, amely már csak azért is be kellett kerüljön az alaptörvénybe, mert a kormány által szétküldött és a választópolgárok által kitöltve visszaküldött kérdőíveken leggyakrabban említették.
Az is megfogalmazódott az interjú során, hogy az alkotmányra irányuló vehemens bírálatok tulajdonképpen a liberális és konzervatív értelmiség közötti torzsalkodásnak köszönhetőek. No persze, ez egy kegyes eufemizmus, de a magyar miniszterelnök ennél többet nem engedhet meg magának. A teljes igazság kimondása korábban a MIÉP, jelenleg a Jobbik „feladatköre". Kétségtelen, hogy abban is van valami, amit Orbán állít: létezik „egy olyan liberális szellemiség, amely le akarja építeni az összes hagyományos értéket. Ezzel szemben létezik egy konzervatív felfogás, amely meg akarja őrizni ezeket."
Mindezt érdemes kiegészíteni azzal, hogy ez az alapállás nem csak liberálisokra, de a szociáldemokratákra, szocialistákra és kommunistákra is igaz: összeköti ezeket az ideológiákat a „felvilágosodás"- korabeli egyházellenes, hagyományellenes, nemzetellenes, kozmopolita baloldali eszmei alapállás. Ez nem egy konzervatív ember szubjektív, antiliberális meglátása, hanem felsőoktatási intézményekben tananyag, eszmetörténeti ténykérdés.
Erre Magyarországon még ráépül a baloldali, SZDSZ-es bekötöttségű magyar értelmiség vehemens nemzetellenessége, ami pont azt ássa alá, amit Orbán fő lelki erőforrásnak nevez meg: a nemzeti önbecsülést. Mert abban is teljesen igaza van Orbánnak, hogy „Európában azok az országok lesznek erősek, amelyek nemzeti önértékelése, nemzeti önbecsülése erős".
Bánt a magyar leépülés – Interjú Nagy István Arad megyei EMNT-elnökkel
Nyugati Jelen, 2011. május 18. – Irházi János
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezete élén június 4-én megtörténő elnökváltás hírét sokan, sokféleképpen értelmezték, elemezték, de legfőképpen kommentálták.
Mivel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és a belőle alakuló Erdélyi Magyar Néppártnak sem mindegy, ki vezeti a Szövetséget, erről, de más aktuális, magyarságot érintő problémákról is megkérdeztük Nagy István megyei EMNT-elnök véleményét.
– Mivel Bognár Levente csak egyedül jelentkezett a megürülő elnöki tisztségre, június 4-én csak szavazás lesz. Mi a véleménye az új elnökről, a kialakult helyzetről?
– Az, hogy egyedül jelentkezett, szerintem jelzés értékű. Számomra ez a tény azt üzeni, hogy pánikba estek, reményvesztettek. Ezért nincs ellenjelölt. Hetekkel a tisztújítás előtt mindent eldöntöttek. Már csak Bognár Leventében reménykednek. Pedig három évvel korábban még azt sem vette rossz néven Király András, hogy ifjú neveltjei a politikai alelnökét, korábbi mentorát, Cziszter Kálmánt is lenyomták, amikor városi tanácsosnak jelentkezett.A Fidesz kihúzott minden sámlit alóluk, hát most legyen nagy, ha tud, Bognár, akit amúgy nagyon utálnak az ifjak – gondolják. Király Andrásnak vannak kvalitásai, de legalább annyi rossz tulajdonsága is. Ezek a választmányi ülésen általa elmondottakból is látszanak. Megtanulta, hogyan lehet morzsákhoz jutni a román versenypártok vezetőitől, de a szervezet- és közösségépítésben csődöt mondott. Ezt ékesen mutatják a szavazatszámok.Király 2001-től megyei elnök, és 2000-ben, amikor kampányfőnök volt, az Arad megyei RMDSZ-szavazólapokra 21 500-an pecsételtek, de 2009-ben, a Tőkés László vezette EP-választáson már csak 10 003-an. Mi ez, ha nem a szervezet- és közösségépítés csődje?
- Bognár a lehető legrosszabb periódusban ugrik bele, mert egy dolog a Városháza, és más egy megyei szervezet.
– Hát ez az. Egyedüli jelölt, mert már senki sincs ott. Talán Bölöni György, de hát érettségivel, és lakatos szakmunkás múlttal meg gyalogos kényelmességével nem XXI. századi megyei elnökideál. Régebben Pénzes Gyulát emlegették, de őt elküldte a szervezet a közegészségügyi igazgatóságra, pénzt keresni. Tóth Csaba sosem volt számomra szimpatikus. Igazam lett. Nem kapta meg a szervezet által azt, ami szerinte járt neki, és így visszavonult. Régi RMDSZ-hagyomány a parlamenti képviselő-megyei elnök párosítás. Nem tudom, Faragó Péter miért nem vállalta. Egyik jó elemző azt mondta erre a váltásra, hogy „Bognár jó RMDSZ-elnök lesz, kellőképpen gyenge ahhoz, hogy bármi lehetséges legyen. Király nagy játékos, miután kellőképpen tönkreverte a szervezetet, elhúz és otthagyja ezt a Leventét."Bognár Leventét jól ismerem. Mindig azt mondta, hogy hivatali teendői mellett nem lenne ideje és energiája a megyei elnökségre. Ha ez igaz volt tíz évvel korábban, akkor most sokszorosan igaz. De van egy esélye! Amennyiben nem a királyi úton halad tovább – „az önkormányzati választásokon mindenki magáért fog küzdeni", az Erdélyi Magyar Néppárt „nincs mit ígérjen az erdélyi magyarságnak", „a magyar–magyar viszonyról Arad megyében nincs mit beszélni, tárgyalni" –, hanem az Arad megyei magyar szavazatok maximalizálásáért fog dolgozni, akkor abban szerintem az EMNP partnere lesz.
– Ehhez viszont nem kellene minden sámlit kihúznia a Fidesznek az RMDSZ alól.
– Hogy mit húznak ki alóluk, miért, és miképpen, és mit hagynak meg, azt nem tudhatom. Nagyon nem is izgat. Sajnos, a sámlikkal vagy nélkülük, magyarságszervezésből nálam megbuktak. A gőgjük csak feltét mindezen. Kár, hogy ennyire leépült a szervezet. Amíg ott voltam, a szervezetért haragudtam, amióta eljöttem, már nem érdekelnek.
– Az eddig elmondottakból azért kiderül, hogy önt is érdekli a szervezet, a magyar közösség leépülése, másképp nem szólna be rendszeresen az RMDSZ-nek.
– Engem minden bánt, ami magyar leépülés. Nem azért teszem mindazt, amit, hogy egyre-másra a hátrálást, a szervezeti dölyföt lássam. De hát a királyi-markói praktika csak ezt képes kitermelni. Olyanokat, akik veszik a kalapjukat, ha nem kapják meg azt, ami szerintük nekik jár, akik két-három évet bírnak ki; én ott voltam 18-at, és akkor sem azért mentem el, mert nem kaptam hivatalt, hatalmat, széket.
– Még egyszer visszatérek, tetszik vagy sem a Fidesznek, de valami szerepet az RMDSZ-nek is kell adni, abszurdum leírni őket, mert képviselnek egy magyar közösséget.
– Kaphatnának, és kaptak is volna, ha hajlandók lettek volna tárgyalni az új fölállásban, de ők a megmondó gőgös, Gyurcsány-epigon szerepet vállalták. Arra játszanak még mindig, hogy a bukás után előjöjjenek az ördögi vigyorral.
– A Szülőföldön magyarul támogatás lebonyolítását is elvették, ön szerint nem túl nagy falat az erre a feladatra logisztikával nem rendelkező RMPSZ-nek?
– Tény, az RMPSZ belebukhat. De ez nem szükségszerű. Az óvónők, tanítók, tanárok minimális erőfeszítésével példásan meg tudják oldani a feladatot.Ha azt a lebonyolításra fordított 65 millió forintot, a ráfordított pénz 16 százalékát, amit most nem az RMDSZ-nek adnak majd, hanem legalább részben a pedagógusszövetségnek, akkor ott is lesz, hogy ki földolgozza a pályázatokat.Sajnos, az RMPSZ messze nem az, amire hivatott. Az utóbbi hét év tevékenységét tagdíjfizetőként ismerem. A szervezet nincs jelen a pedagógusközösségekben, két-három, tisztséggel rendelkező személy akciózik csupán.
– Ön is tudja, de vélhetően Tőkés László és Toró T. Tibor is, hogy ha holnap az EMNP a parlamentben lesz, akkor sincs másnap székelyföldi autonómia, mert Romániában ez törvényesen kivihetetlen.
– Nincs semmi garancia arra, hogy az új párt megnöveli a magyar szavazatok számát, de ha nem jön létre, attól a tulipánra nem pecsételnek többen. 1990 óta mondom, írom a közösségépítést. Sajnos, településenként csupán két-három emberre lehet számítani. Mostanra zömük megkeseredett, megfizetésükre meg senki sem ad egy banit sem.Az alkotmánymódosítás nemzetállam dolgában nem közeli realitás, bár ki tudja. Ahhoz kell a parlamenti kétharmad, amire egyhamar nem látok esélyt. Bár jövő december után meglehet a szocdem-liberális-magyar triónak, ha az RMDSZ az összefogás útjára tér. De ehhez a mostani Antonescu-ultimátummal érdemben kellene foglalkozzon a szervezet.
Az Erdélyi Magyar Néppárt közösségépítésben érdekelt, és ezért is jön létre.
Szerintem Orbán Viktor olyan összezárást vizionál Erdélyben – a létrehozandó kiegyezés nyomán –, mint ami Magyarországon nekik sikerült. Mondjuk 700 000 szavazatot, és ismét 41 képviselőt meg szenátort. Ehhez kellene az RMDSZ-nek is felnőnie.Az RMDSZ itt még nem pusztult annyira le, mint Magyarországon az MSZP, ezért nem verhető meg annyira a jövőre esedékes választásokon, mint amennyire a Fidesznek sikerült nyernie.Konszenzuálisan kellene vért izzadni a magyar szavazatok gyarapításáért, ezzel szemben a szatmárnémeti kongresszus óta dívik az RMDSZ-ben a kirekesztés és a legyűrő versenyeztetés, ami ide vezetett.
Kötélhúzás az RMDSZ-ért
Új Magyar Szó, 2011. május 18. – M. Á. Zs.
„Rendkívül intelligens" húzás a Szociál-Liberális Szövetség (USL) részéről, hogy ultimátummal próbálja a maga oldalára állítani az RMDSZ-t – ironizált tegnap Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt (PDL) szóvivője annak kapcsán, hogy Crin Antonescu liberális elnök egy nappal korábban „most vagy soha" jellegű nyilatkozattal szólította fel átállásra az RMDSZ-t. Voinescu megjegyezte, meglátása szerint ezek az „udvarlási technikák" ahelyett, hogy érdeklődővé tennék, inkább irritálják a szövetséget.
A szóban forgó nyilatkozatban Crin Antonescu PNL-elnök leszögezte: ha az RMDSZ Emil Boc miniszterelnök esetleges leváltását követően is kormányon marad a Traian Băsescu államfőhöz közeli kabinet részeként, akkor végképp elveszíti az esélyt arra, hogy az USL választási győzelme alkalmával a jelenlegi ellenzék oldalán kormányszerepet kaphasson. Hozzátette: az USL hivatalosan felkérte az RMDSZ-t az esetleges közös kormányzásról folytatandó tárgyalásokra, a szövetség azonban még nem reagált hivatalosan. „Még mindig várjuk a választ, rendkívül komoly politikai tárgyalásokat szeretnénk folytatni az RMDSZ-szel" – hangoztatta Antonescu. Megismételte: ha Boc feltételezett távozása esetén az RMDSZ nem pártol át az ellenzékhez, az USL nem vár tovább a szövetségre.
Ha „hivatalos" reakció még nem is érkezett, az ellenzékkel való szövetkezést korábban több alkalommal is nyilvánosan támogató Frunda György RMDSZ-es szenátor tegnap az RFI-nek adott nyilatkozatában ismételten a koalícióból való kilépés és az USL-hez való közeledés mellett foglalt állást. Hozzátette: szerinte erre még mindig van esély.
Emlékeztetett, hogy a szövetség jelenlegi csúcsvezetősége a kisebbségi törvény nyárig való elfogadásától tette függővé a koalícióban maradást, de véleménye szerint nyomósabb érv a kilépés mellett, hogy a kabinet nem képes gazdaságélénkítő intézkedéseket hozni. A napok óta tematizált miniszterelnök-cserével Frunda György nem ért egyet, szerinte nem lenne szabad a koalíció jövőjét kockára tenni, hiszen nincs garancia arra, hogy az új kabinet elnyerné a parlament bizalmát.
Amúgy tegnapra okafogyottá vált a PNL-elnök ultimátuma abból a szempontból, hogy – sajtóértesülések szerint – Traian Băsescu államfővel való konzultáció után Emil Boc bejelentette, nem áll szándékában lemondani a kormányfői tisztségről.
Erdmagyar konzultáció = rizsa
Manna.ro, 2011. május 17. – Parászka Boróka
Mi a közös az RMDSZ-ben és a saját ellenzékében? Tőkésék készen kapták politikai tartalmaikat, az RMDSZ saját maga dolgozott ezekért, ennek ellenére a süketelésen senki sem tud túllépni. Leszámolás az erdmagyar rizsával.
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy az erdélyi magyar választópolgár kiábrándulása a politikából megfelel az általános trendeknek, szögezzük le: a hazai magyar szervezetek nagyon sokat dolgoztak azon, hogy rendkívüli módon eltaszítsák maguktól saját szavazóikat.
És itt most nem csak arra gondolok, hogy végtelenül visszataszítóvá és ugyanakkor unalmassá vált a konfliktus-orientált politika, elkoptak az ingerküszöbök, és a régóta ismert (konfliktusokból élő) szereplők is inkább tűnnek egy kifáradt szappanopera ripacs szereplőinek, mint hiteles közéleti embereknek.
A legriasztóbb az, hogy miközben elképesztő igyekezettel épül a Tőkés-párt (amelynek ugye Tőkés nem embere, mert ő egy Kárpát-medencei, össznemzeti satöbbi), miközben az RMDSZ eddig nem látott energiákat mozgósít a megújulásért, a szervezeti rehabilitációért, aközben
az erdmagyar politika rendkívül témaszegény.
Tematizálás ha van (ritkán, és egyre ritkábban van) az inkább a konfliktusok mentén van, vagy az olyan túl általános, kellőképpen nem pontosított ügyek mentén, mint az úgynevezett autonómia.
Ha nagyon alaposan végig nézzük az utóbbi évek politikai kommunikációját, akkor meg kell állapítanunk, hogy az autonómiáról való beszéd nem vált gazdagabbá, részletesebbé, konkrétabbá, sőt. Beigazolódni látszik, hogy az autonómia téma jelentős része nem több egyszerű, szavatosságát vesztett szlogennél.
A (most még nem látható) Tőkés-párt, illetve a Tőkés körül szerveződő politikai csoportosulások passzivitása a kevésbé érthető, hiszen számukra tálcán kínálta a magyarországi jobboldal a témákat: a kettős állampolgárságtól az új típusú „kárpát-medencei" politikai érdekképviseleten át a támogatási rendszer átalakításáig.
Ha életképes lenne ez a szervezet, akkor ezeket az ügyeket az elmúlt hónapokban energikusan és találékonyan tartaná fenn az erdélyi köztudatban, megtöltené helyi érdekű tartalommal, felerősítené azoknak a hangját, akiknek mindezzel kapcsolatban mondanivalója lehet. (Ha vannak ilyenek.)
Sajnos nem ez történik.
Dacára annak, hogy a Fidesz minden eddiginél nagyobb energiákat összpontosít Erdélyben, és a leggondosabb politikai lombikprogramban gondoskodik az új erő születéséről, ennek haszonélvezői egyelőre nem jutottak túl a kényelmes bólogató János szerepen.
Halvány hangon visszhangozzák a Magyarországon előre gyártott mirelittartalmat, anélkül, hogy bármit is hozzátennének, vagy dolgoznának azon, hogy valóban működőképes új politikai elit jöjjön létre. Azon, hogy a pártbejegyzés milyen ütemben zajlik, nem érdemes gondolkodni, végül is a román politikai és bürokrácia malmai tényleg önkényesen őrölnek.
De hogy a pártbejegyzésen túli pártpolitika sem körvonalazódik, az több mint aggasztó. Egyre biztosabbnak látszik, hogy sem tartalmi, sem elvi, sem szervezeti szinten nincs potenciál az Orbán-befektetés mögött. Ebbe a semmittevésbe már belebukott Szász Jenő, és félő, hogy Tőkés László hitelét is kikezdi.
Az RMDSZ sincs sokkal jobb helyzetben,
lépéselőnye talán annyi, hogy tudja: bajban van, és a politikai tartalomhiánya végzetes lehet. Az utóbbi napokban megkezdődött az úgynevezett erdélyi konzultáció – kérdőíves felmérés arról, hogy a „zemberek" (hogy orbáni terminust használjunk) mit is gondolnak, mit is szeretnének.
Nem ez az első ilyen jellegű vizsgálat, a legutóbbi választásokkor már volt egy – ennél szűkebb körű – felmérés, sajnos annak elemei nem jelentek meg kellő mértékben és formában a szövetség politikai gyakorlatában. Nem baj, majd most – mondhatnánk, ha a nemrégiben közzétett felmérés lehetőséget teremtene a válaszadóknak arra, hogy valóban saját opcióikat képviselhessék.
Ehelyett azonban szinte csak arra van lehetősége a nyilatkozónak, hogy rangsorolja a kérdőíven Szövetség saját fontosnak tartott ügyeit. A saját kínálat pedig évek óta változatlan. Általánosan érint szociális-gazdasági kérdéseket (azoknak egy részét – pl. munkahelyteremtést), és ismétli az eddigi célokat (kulturális autonómia, székelyföldi területi autonómia, önálló állami egyetem, autópálya stb).
Ezeket a kérdéseket böngészve a mindennapi problémáival elfoglalt választó nyilván csak annyit zümmög magában:
bla-bla-bla.
Pedig az RMDSZ feneke alatt is ott a lendületet biztosító tartalom - csak úgy, mint Tőkéséknek – ráadásul azt nem is az Orbán kormány tolta a Szövetség alá, hanem saját maga dolgozott meg érte, méghozzá keményen. Ha komolyan szembe akarna nézni saját teljesítményével és lehetőségeivel a szervezet, akkor egészen biztosan rákérdezne olyasmikre, hogy mit gondol a választó az egészségügy, az oktatásügy eddigi reformjáról.
Mert hogy mindkét területen domborított az RMDSZ, és olyan hosszú távú folyamatokat indított el (pl. iskolai autonómia, kisközösségekre szabott orvosi ellátás stb.) amelyeknek nagyon jelentős hozadéka lehet.
Az RMDSZ szégyelli – vagy tán maga sem érti – saját teljesítményét, tabuként kezeli azt, és nem akar beszélni erről saját választóival. Miközben az RMDSZ kezdeményezésére változik gyökeresen a gyermekgondozási rendszer (nem mellesleg a családmodell) aközben a kérdőíven egy büdös szót se intéznek a változások által érzékenyen érintett nőkhöz, szó sem esik a családosokról. Miközben az RMDSZ-nek környezetvédelmi minisztere van,
a Székelyföld jövője ezen a szakágon múlik
(az erdő- és környezetgazdaságon), nincs ilyen jellegű kérdés a kérdőíven. Miért? A szervezet saját, elavult régi malmaiban őröl.
Miközben vannak olyan tagszervezetei (Kovászna és Hargita megyében) ahol nap mint nap látni példát korszerű közösségfejlesztésre, új típusú (személyre szabott, emberközeli) közösségi kommunikációra vagy arra, hogy a helyi politikusok felismerték a szavazók újgenerációit: a családosokat, a friss – álláskereső – diplomásokat, a részmunkaidőben dolgozókat, a nyugdíjasokat (vagy éppen nyugdíj nélkülieket), a gyermeket vállaló nőket stb.
A következő évi választások sok szempontból különböznek az eddigiektől. Az utóbbi években zajló gazdasági válság, és az úgynevezett válságkezelő politika (ide értve az adó-, a munka-, egészségügyi- és családpolitikát) gyökeresen megváltoztatták a szavazók helyzetét, ön- és közösségértékelését.
A régi erdmagyar rizsa tarthatatlan, és a hazai szervezetek versenye most nem
egymás ellen folyik, hanem a tartalomért.
Etnokrácia?
Krónika, 2011. május 18. – Gazda Árpád
El tudják-e képzelni, hogy egy székelyföldi magyar újság a vezércikkében lebüdösolához egy magas tisztséget viselő román politikust, arra szólítja fel az illetőt, hogy húzzon haza a Regátba, a végén pedig hangzatosan felteszi a kérdést: hát nincsen senki a Székelyföldön, aki golyót röpítene egy ilyen alak fejébe?
El tudják-e képzelni, hogy ezt az újságot a Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Gyergyószentmiklós-vasútvonalon a személyvonatokon terjesztik? Valószerűnek tűnik-e, hogy a cikkből nem dagaszt országos botrányt a román média, hogy a román pártok nem kelnek a megtámadott védelmére, hogy a rendőrség nem csap le a kiadvány terjesztőire, az ügyészség pedig nem indít hivatalból vizsgálatot gyilkosságra való felbujtás ügyében?
Ugye nehéz elképzelni. Nehéz, mert az elmúlt évek tapasztalata ahhoz szoktatott, hogy a román média tág teret szentel a román szempontból sérelmesnek érzett ügyeknek, a román hatóságok pedig buzgón lecsapnak az ilyen esetekre. Elég csak Csibi Barna történetére gondolnunk. Csibi nemzeti érzékenységeket sértett a március 15-i szalmabábu-akasztásával, de nem uszított gyilkosságra. Mégis hónapokra magára vonta a média figyelmét és a hatóságok haragját. Tettét pedig egyformán elutasította a román és a magyar sajtó, nemcsak a román pártok, a magyarok is elhatárolódtak tőle. Azóta elbocsátották a munkahelyéről, folyik ellene az ügyészségi eljárás.
A Ştefan cel Mare című lap és főszerkesztője viszont sértetlenül bujtogathat. Ő ugyanis Tőkés László és a magyarok ellen uszít. Az pedig bocsánatos bűn a mai Romániában. Nem kapják fel az ügyet a közhangulatot nagyban befolyásoló hírtelevíziók, és az ügyészség sem érzi szükségét annak, hogy eljárást indítson.
Az Európai Parlament alelnöke korábban azt nyilatkozta, fontolóra veszi, hogy tegyen-e feljelentést a kiadvány ellen. Nem kellene tennie. Ha ugyanis az állami tulajdonban levő vasúttársaság járatain terjesztett újság vezércikkében nyilvánosan a kilövésére uszítanak, az nem az ő ügye. Ez az egész ország ügye, a demokrácia, a jogállamiság kérdése. Tőkésnek csak annyit kell tennie, hogy a cikket lefordíttatja néhány világnyelvre, és tájékoztatja brüsszeli tárgyalópartnereit arról, hogy ez az ügy nem érte el a román hatóságok ingerküszöbét. Az eset jól körvonalazza a román etnokráciát.
Nem kérünk belőle!
Szatmári Friss Újság, 2011. május 11. – SZABÓ TIBOR
A városban járván mindig ér valami meglepetés, most is láttam egy táblát kitéve a Hám János utcán, melyen az áll, hogy egy jobbikos EU–s parlamenti képviselő irodát nyitott városunkban. A látvány igencsak meglepett, rögtön felvetődött
bennem a gondolat, hogy ki hívta ide őket, kinek van szüksége fasiszta beütésű hőbörgésre, vagy a csizmások megfélemlítő menetelésére, vagy egy újabb etnikai konfliktusra a romákkal?
Hagyjanak nekünk békét, van nekünk elég problémánk az MPP–vel, meg újabban az EMNP–vel. Ez az utóbbi az érdekvédelmi szervezetünk egységét célozta meg. Szerintük nem kell nekünk egy erős érdekvédelmi szervezet, parlamenti
képviselettel, legyen nekünk több apró pártunk parlamenti képviselet nélkül, melyek majd egymással fognak civakodni a semmin. Ha osztódunk, senki nem fog szóba állni velünk. Tőkés Lászlónak az a magyarázata, hogy ők majd megszólítják azokat a szavazókat, akik az utolsó választáson nem szavaztak az RMDSZ–re, az csak egy hiú ábránd, mert vagy meghaltak, vagy elmentek külföldre, más
szóval emigráltak. Elég siralmas, hogy így akarja becsapni az erdélyi megmaradt magyarságot. Ilyen körülmények között fő is a fejük a választott képviselőinknek, de remélem, hogy meg fogják oldalni ezt a helyzetet is. Ki kellene egyezni
Tőkés Lászlóval. Most, mikor ilyen nehéz helyzetben vagyunk, jönnek a Jobbiktól zavarni a vizet. Nincs szükségünk Jobbikra, sem az MSZP– re, sem az LMP–re, maradjanak csak otthon. Ezek a partook történelmileg már a múlt pártjai.
Akinek meg szüksége van itt félfasiszta menetelő brigádokra, az menjen csak át a határon, talál ott elég menetelős– csizmás legényt. Ebből az egész jobbikos
dologból annyi hasznunk se lesz, mint a döglött lónak a patkóból.
Tisztelt Szabó Tibor!
Szatmári Friss Újság, 2011. május 18.
Olvasom a Szatmári Friss Újság 2011. május 11–én megjelent számában leközölt írását, és nem értem, hogy lehet egy ilyen írást — ami sokak félrevezetésére jó - megírni. Már rögtön az elején azt írja: "...fasiszta beütésű hőbörgésre, vagy a csizmások megfélemlítő menetelésére, vagy egy újabb etnikai konfliktusra a romákkal?"
Kíváncsi vagyok rá, honnan veszi, hogy "fasiszta beütésű" a Jobbik? Mi az, ami Ön szerint "fasiszta"? Látott rajtuk horogkeresztet, nyilaskeresztet, esetleg SS–jelvényt? Egyáltalán olvasott valamit a Jobbik programjából? Valószínű, hogy nem, mert akkor nem írt volna ilyen valótlanságot. Mi zavarja Önt a Jobbik politikájában? Az, hogy igazán akarják Magyarország felemelkedését, és ehhez sok olyan intézkedést követelnek, ami ezt meg is valósítaná? Ön szerint megengedhető, hogy valaki országgyűlési képviselő, megyei/városi tanácsos és polgármester is lehessen egy időben, méghozzá mindhárom helyről jó fizetéssel?
Tudja, ha ezt a három tisztséget megosztanák, két családdal több jutna rendes kenyérhez! Ez a fasizmus Ön szerint? Vagy talán az nem tetszik Önnek, hogy rendet, biztonságot akarnak Magyarországon, amit az olajszőkítő Pintér nem tud biztosítani? Tudja Ön, hogy hány idős magyar embert ölnek meg kicsinyke vagyonáért a cigány bűnözők? Miskolc rendőrkapitánya a sajtónak jelentette ki, hogy egy hónap alatt közel kétszáz súlyos bűncselekményt követtek el a kapitányság körzetében, és mindet cigány bűnözők. Ön szerint jól van ez így? A Jobbik által követelt csendőrség talán képes lenne ezen változtatni, de lehet, hogy Ön szerint ez is fasizmus? A Jobbik követelései között szerepel az is, hogy az országgyűlési képviselőnek ne legyen mentelmi joga, csak politikai ügyekben. Ez is fasizmus? Vagy talán az, hogy az ország földje, vizei és altalajkincse ne lehessen eladó, mert az nem a kormányok/parlament vagyona, hanem az országé/ népé? Szóval ez a "fasiszta" még magyarázatra szorul. Látott Ön már egyet is a Jobbik tagjai közül? Valószínű, hogy nem, mert akkor nem állítaná, hogy "csizmások". Még a Gárdisták is csak bakancsban meneteltek, nemhogy a párt tagjai járnának csizmában. De ha nem tud valamit, miért ír róla, hisz az újságírás etikája mindenkire érvényes és az azt mondja: "Mindent meg lehet írni, csak egyet nem: HAZUGSÁGOT!"
Azt sem értem, milyen "etnikai konfliktusról" ír? Nálunk ilyen legfeljebb Székelyföldön adódik, de ott sem folyamatos. Ha a magyarországit gondolja, akkor tényleg beszélhetünk erről, mert Szögi tanár urat halálra verték — gyermekei szeme láttára — az idős embereket valóban gyilkolásszák, a termést és mindent, ami fém/színesfém, vagy ami eladható, azt mind ellopják, vasúti síntől áramvezetékig! Hogy kik? Talán a zulukafferek vagy Erős Bika indián főnök emberei, esetleg az UFO–tól itt maradtak. Az amit Ön "etnikai konfliktusnak" állít, azt csak a félrevezetett cigányok megélhetési vezetői gerjesztik, és az olajszőkítő Pintér — mert neki így könnyebb — nem tesz ellene. Hát ennyit a Jobbikról, és ha gondolja szívesen vállalok egy személyes vitát, akár négyszemközt, akár nyilvánosan.
Ami a hazai helyzetet illeti, ismét csak azt kell mondjam, hogy nem állja meg a valóságot. Honnan veszi például, hogy az EMNP az Önök érdekvédelmi szervezetének egységét célozta meg. Olvasott, hallott Ön ilyet az EMNP valamelyik vezetőjétől, szervezőjétől? Ugye, hogy nem? Ön szerint az erdélyi magyaroknak kötelező egy pártban lenni? (Ilyen utoljára a PCR/RKP volt).
Az, hogy lesz több párt, az a demokrácia következménye. Nem az a baj, hogy van több párt, az a baj, hogy van olyan, amelyik nem hajlandó feladni uralmát, (nem utolsósorban anyagi gyarapodásának biztosítékát) hogy nem ül le tárgyalni és a másságot elfogadva egyezségre jutni, hogy minden magyar párt közösen, egy célt követve induljon a parlamenti helyekért. Ön szerint az Ön érdekvédelmi szervezete az egyedüli, amelyiknek meg van engedve, hogy képviselőket küldjön a parlamentbe? Ön szerint ehhez másoknak nincs joga? Ön is azt írja: "Ki kellene egyezni Tőkés Lászlóval." Így van! De miért nem egyezkedik az Ön érdekvédelmi szervezete már évek óta? Ki zárta ki Tőkés Lászlót a szervezetből, amelyiknek Ő is alapítója volt? Ön szerint így minden a mások hibája?
Azzal egyetértek, hogy nincs szükségünk az MSZP– re meg az LMP–re, de az jó lenne, ha a most hatalmon lévő "fonnyadt narancsosok" megszívlelnék a Jobbik radikális nemzeti követeléseit, és Magyarország újból elérné a Horthy Miklós alatt elért kiváló eredményeket. (Erről mondhatok Önnek tényszerű adatokat, csak már így is hosszú ez az írás.)
TISZTELETTEL,
JÉKEL GÉZA ANTAL
|
