|
EMNT
Konzuli segítség Szatmárnémetiben
Erdon.ro, 2011. május 26.
Szatmár megye — Arad, Bihar, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Temes megyéket felölelő Kolozsvári Magyar Főkonzulátus konzulja Barabás János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére május 25–én a szatmárnémeti Demokrácia Központban a magyar állampolgárság igénylés/visszahonosítás iránti kérelmet vett át olyan idős, beteg személyektől, kiknek egészségi állapotuk miatt szinte megoldhatatlan az utazás.
Arad, Bihar, Kolozs, Szatmár, Szilágy, Temes megyéket felölelő Kolozsvári Magyar Főkonzulátus konzulja Barabás János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezésére május 25–én a megyeközpontban magyar állampolgárság igénylést/visszahonosítás iránti kérelmet vett át olyan idős, beteg személyektől, akiknek szinte megoldhatatlan feladatot jelentett volna az, hogy személyesen adják be kérelmüket például Kolozsváron, vagy egy magyarországi anyakönyvvezetőnél. Huszonhárom személytől az Árpád (Vasile Lucaciu) 18. szám alatt található Demokrácia Központban vette át a dossziékat, és két ágyhoz között személyt otthonukban keresett fel a diplomata. Akinek a segítségére szükség van, ugyanis előzőleg februárban tartózkodott hasonló ügyben Szatmárnémetiben, az akkori 10 személyhez képest május 25–én jóval több igénylő volt, aki élt a konzuli jelenlét adta könnyítéssel.
RMDSZ
Uniós szintű kisebbségvédelmet!
Háromszék, 2011. május 26.
Nemzetközi és erdélyi szintű összefogást kezdeményez az RMDSZ: határozattervezetet terjeszt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának június 3-án Eisenstadban ülésező kongresszusa elé, amelyben javasolja, hogy a mintegy nyolcvanhat tagszervezetet számláló testület hasznosítsa az Európai Unió által létrehozott állampolgári kezdeményezés eszközét, az európai uniós politikában való részvétel új formáját.
Mint ismeretes, a Szövetségi Képviselők Tanácsa április 2-i ülésén Európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme érdekében címmel határozatot fogadott el. A dokumentum leszögezi: a szövetség célja egy olyan európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatása, amely az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körű jogait tartalmazza az önrendelkezéstől – beleértve az Európai Unióban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát – a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig. A szövetség széles körű konzultációt kezdeményez e témában a Kárpát-medencei és erdélyi magyar érdek-képviseleti és civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel. A konzultáció eredményeként összeállított cselekvési terv egyik fontos eleme, hogy a szövetség a Lisszaboni Szerződés által teremtett állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodni kíván, amelynek értelmében legalább egymillió – legkevesebb hét tagállamból származó – polgár közvetlenül kérheti az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. A 2012. április 1-jén életbe lépő állampolgári kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a romániai magyarság – és tágabb értelemben az Európai Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségek – jogkövetelő törekvéseit új keretben érvényesítsék. Az RMDSZ bízik abban, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és tagszervezetei támogatásával széles körben tudatosítható, hogy az állampolgári kezdeményezés valós eszközt jelent a kisebbségi jogérvényesítésben.
Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács alakul
Az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével holnap megalakul a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács. A regionális önkormányzati tanácsok létrehozását a szövetség tizedik kongresszusán határozták el, ennek értelmében született meg május 20-án Marosvásárhelyen a Székelyföldi Önkormányzati Tanács is. A szórványvidékeken élő magyarokat képviselő új testület alakuló ülését Kolozsvárra hívták össze, és a tervek szerint kész működési szabályzattal és megválaszott vezetőséggel zárul a zárt ajtók mögötti összejövetel. A Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács megalakulását követően a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa is ülésezni fog.
ROMÁNIA
„Vigyázat, az ajtók záródnak"
Új Magyar Szó, 2011. május 26.
Újabb ultimátumot adott az ellenzék az RMDSZ-nek: Mihai Voicu, a Szociál-Liberális Unió (USL) tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője tegnap az RFI rádiónak azt nyilatkozta: az USL nem vár a végtelenségig az RMDSZ-re, hanem ki kell mondania, „akárcsak a metrónál: Vigyázat, az ajtók záródnak!"
Újabb ultimátumot adott az ellenzék az RMDSZ-nek: Mihai Voicu, a Szociál-Liberális Unió (USL) tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője tegnap az RFI rádiónak azt nyilatkozta: az USL nem vár a végtelenségig az RMDSZ-re, hanem ki kell mondania, „akárcsak a metrónál: Vigyázat, az ajtók záródnak!"
Voicu hangsúlyozta: „a gazdasági helyzetnek nincs etnikuma", és az RMDSZ-nek át kellene állnia „a jó oldalra". „Ám ha ezt nem teszik meg a magyar politikusok, mi nem várunk rájuk a végtelenségig" – fogalmazott Voicu, aki szerint az RMDSZ-nek felül kellene emelkednie az etnikai jellegű célokon, és a hazai gazdaság helyzetével is kellene foglalkoznia.
A liberális politikus hangsúlyozta: az RMDSZ-nek döntenie kellene, minthogy az ellenzéknek „egyéb alternatívái is vannak". Ellenkező esetben Voicu szerint a magyar élrdekvédelmi szervezet arra ébredhet, hogy a következő választások nyomán demokratikus úton létrejövő többségből kimarad.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Mediafax hírügynökségnek tegnap adott interjúban ennek kapcsán megismételte a szövetség korábbi álláspontját: az RMDSZ nem enged a zsarolásnak, nem fogad el ultimátumokat. „Elég nehéz lenne olyan politikai alakulatokkal együttműködni, amelyek fenyegetőznek és a magyar közösség érdekeivel ellentétes kezdeményezéseik vannak" – vágott vissza Kelemen Hunor.
Borbély: nem kell kormányátalakítás
„Nem támogatjuk sem a kormányátalakítást, sem a miniszterelnök leváltását" – szögezte le tegnap Borbély László környezetvédelmi miniszter. Borbély szerint a napisajtóban már egy ideje címoldalas témáról a koalíció pártjai nem tárgyaltak. „Nem tárgyalunk ilyesmiről, és az RMDSZ nem is támogatná" – fogalmazott a miniszter.
A kormányfő esetleges távozása az idén már többször felmerült, hiszen Traian Băsescu államfő ismételten kimondta: azt szeretné, ha független, szakértő kormányfőt nevezhetne ki. Ami a kormányátalakítást illeti, felröppent információk szerint útilaput köthetnek Ion Ariton gazdasági, Valeriu Tabără mezőgazdasági és Daniel Funeriu oktatási miniszter talpára.
Harc kétmillió külföldi szavazatért
Népszava, 2011. május 26. – Gál Mária
Bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a román ellenzék Teodor Baconschi külügyminiszter ellen, miután a diplomata elszólta magát egy pártrendezvényen. Baconschi a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) tisztújító kongresszusán arról beszélt: mindent megtesz azért, hogy mielőbb hatályos törvénnyé váljon az a tárcája által kidolgozott tervezet, amely lehetővé tenné, hogy a külföldön élők levélben szavazhassanak. "Akkor nem százezer, hanem egymillió szavazatunk lesz" - mondta.
A 2009-es államfőválasztáson a 18253616 szavazópolgárral rendelkező Romániában alig több mint hetvenezer szavazat tartotta hivatalában Traian Basescu elnököt. Az ellenzék azóta is csalást emleget, leginkább azt kifogásolják, hogy Franciaországban, a választás véghajrájában, amikor már Bukarestben Mircea Geoana győzelmét ünnepelte, Párizsban másodpercenként 500 ember szavazott Basescura. A külügyi tárca által megrendezett szcenárióról beszél az ellenzék, első számú felelősnek kezdettől a külügyminisztert és apparátusát tartják.
A külföldön élő 2,8 millió román útlevéllel rendelkező potenciális szavazópolgár kérdése azóta is a figyelem középpontjában maradt. Nemrég egy, a külföldön élők levélbeli szavazását kezdeményező egyéni képviselői indítvány elbukott a szenátusban. A külügyi tárca azonban saját tervezetet készített hasonló szellemben. A tervezetet egyelőre a kormány nem tárgyalta, de nem is kívánja levenni napirendről. Basescu és a PDL mindenáron "meg kívánja oldani" a több millió szavazópolgár jogérvényesítésének megkönnyítését. A koalíciós partnernek, az RMDSZ-nek - amely nélkül a pillanatnyi erőviszonyok közepette nincs Boc-kormány - "erős fenntartásai" vannak a levél útján történő szavazás kapcsán. Nem vitatják annak jogosságát, hogy a nagyszámú külföldön élő románnak biztosítani kell a szavazás feltételeit, de azzal nem értenek egyet, hogy ez levelezés útján történjen, másképpen, mint az országban élők esetében.
Az RMDSZ-nek és általában a kispártoknak nem kedvező a nagyarányú külföldi részvétel, akár a parlamenti küszöb alá nyomhatja őket egy kétmilliós, masszívan egy román pártra leadott szavazattömeg. A vitatott 2009-es elnökválasztás is azt bizonyította, hogy a külföldön élők átlagosan 70 százaléka - helyenként ennél jóval magasabb - a jobboldali román néppártot, a kormányzó PDL-t és annak jelöltjét támogatta.
A külföldön voksoló románok nem olyan határon túliak, akik a könnyített eljárás keretében szereztek román állampolgárságot, hanem zömében külföldön szerencsét próbáló, esetenként ott letelepedést is szerzett munkavállalók. A külföldi deviza hazautalásokat kezelő Román Nemzeti Bank adatai szerint 2,8 millió román él és dolgozik külföldön, a lakosság 13,1 százaléka. Ezzel az aránnyal Románia nemzetközi szinten a 24. helyet foglalja el. 2010-ben a hazautalt valuta a válság előtti színt felét érte el, 4,4 milliárd dollárt tett ki.
Románia nem adott ki hivatalos adatot arról, hány határon túli román szerzett állampolgárságot az utóbbi években. Érthető a titkolózás, hiszen Moldova hosszú ideig tiltotta, Ukrajna mindmáig tiltja a kettős állampolgárságot, a külhoni románok zöme pedig itt él. Az viszont nyilvános, hogy a választáson Moldovában 51831 választót vártak, amelyből 12257-en éltek a joggal, Ukrajnában a remélt 2002-ből 112-en voksoltak. Olaszországban a listára felvett 190 ezerből 42676, Spanyolországban a 140 ezerből 36 ezer személy voksolt. Kétségtelen, hogy a levélben szavazás mentesítené a választópolgárokat a hosszú utazástól a külképviseletig, a sorbanállástól, látványosan emelkedne a leadott szavazatok száma is, ám a csalás, az irányított voksolás kockázatai is emelkednének.
A tervezet valószínűleg elbukik. Az ellenzék egyhangúan kifogásolja, ebben a kérdésben az RMDSZ-től sem remélhet támogatást Basescu. Ám a kétmillió potenciális voks megszerzéséért tovább folytatódik a küzdelem Bukarestben.
ERDÉLY
Tovább ferdít Sorin Apostu
paprikaradio.ro, 2011.május 26.
Kolozsvár - Törvénytelenül, engedély nélkül helyezték el hétfőn a Nicolae Iorga idézetet tartalmazó táblát a Mátyás-szoborcsoport elé - hangsúlyozta László Attila Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere.
Mint, ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfőn a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé elhelyeztek egy második bronztáblát, annak ellenére, hogy az Országos Műemlékvédelmi Bizottság egyetlen bronztáblát engedélyezett, azt pedig még 2010 decemberében, a restaurálást követően elhelyezték a talapzatot övező füves területen. - Látható, hogy senki nem vállalja tetteiért a felelősséget. Engem is meglepetés ért, amikor az önkormányzat sajtóosztályának nyilatkozata megjelent, és kijelentették, hogy minden rendben van. Annak idején, amikor összeállítottuk az engedélyezési dokumentációt, a tábla tartalma, mérete, szövege le volt szabályozva, és az volt jóváhagyva a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium bizottságánál. Az országos hatóság az egyedüli illetékes, amely bármilyen beavatkozást jóváhagyhat.
Tábla a Mátyás-szoborcsoport talapzatánál
Tájékoztattam a kollégáimat azzal kapcsolatban, hogy ez a beavatkozás illegális, illetve valótlanságokat állítottak a sajtónyilatkozatban. Időközben megkaptam a Regionális Műemlékvédelmi Felügyelet beadványát, amelyben értesíti az önkormányzatot, hogy a beavatkozás illegális és kérik a tábla azonnali eltávolítását - fejtette ki László Attila. Sorin Apostu, Kolozsvár polgármestere sajtótájékoztatóján továbbra is azt állította, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó tábla törvényesen került a Mátyás-szoborcsoport elé, annak ellenére, hogy több dokumentum is igazolja, a tábla elhelyezése nem szerepelt a felújítási tervben. Ezzel kapcsolatban László Attila elmondta, nem érti, hogy a polgármester miért állít valótlanságot. - Én azt tudom, hogy mit tartalmaz a dokumentáció, mi lett jóváhagyva. Egész pontosan a jóváhagyott iratcsomó 13. oldalának 3.9.-es bekezdése az, ami a tábla szövegéről is rendelkezik - fejtette ki Kolozsvár alpolgármestere, László Attila.
Szatmáron és Váradon összefoghatnak, Kolozsváron kizárt a magyar együttműködés
Krónika, 2011. május 26. – Babos Krisztina, Bálint Eszter, Kiss Előd-Gergely, Nagy Orsolya
Összefoghat a jövő nyáron rendezendő helyhatósági választásokon az RMDSZ, az MPP és az EMNP Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Mint mondják, így lehet esélyük a polgármesteri tisztség megszerzésére. Kolozsváron eközben magyar–magyar verseny körvonalazódik.
„Minden megyének más-más sajátosságai vannak, így az, hogy Marosvásárhelyen nem jött létre az elképzelt háromoldalú együttműködés, nem föltétlenül jelenti, hogy máshol, például Biharban sincs rá esély" – fejtette ki Biró Rozália, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke, amikor arról faggattuk, lehet-e számítani az immár három pártból álló romániai magyar politikum összefogására a helyhatósági választásokon. „Én a nyitottság híve vagyok" – jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere, aki maga is többször versenybe szállt az elöljárói székért. Hangsúlyozta: az RMDSZ nemcsak a saját tagjait képviseli, hanem az egész magyar közösséget, így a párbeszédre szükség lehet. „Az önkormányzati választások első fordulójában az RMDSZ szép eredményeket szokott elérni, ám ha a választási törvény módosul, a teljes kampánystratégiát át kell gondolni, ugyanis az eddigitől eltérő helyzet áll majd elő" – fejtegette, arra utalva, hogy jövőre várhatóan egyfordulós lesz a voksolás, s a legtöbb szavazatot begyűjtő jelölt lesz a polgármester.
Biró Rozália ugyanakkor emlékeztetett: 2000 óta a román pártok általában a második fordulóban szoktak összefogni, de ha egyfordulóssá válik a választás, fordulhat a kocka.
Korainak tartja a közös jelölt állításának kérdését eközben Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, aki az alakulóban lévő Erdélyi Magyar Néppárt ügyeivel foglalkozik a térségben. „Már többször elmondtuk: nem rajtunk múlik, hogy barátok leszünk-e az RMDSZ-szel" – jelentette ki. Emlékeztetett: korábbi ajánlatuk – jelesül hogy közös előválasztás után állítsanak jelöltet a szövetséggel – még áll, egyébről korai beszélni. Zatykó szerint Marosvásárhelyen azért más a helyzet, mert ott akár polgármestert is adhat a városnak a magyar közösség. A magyarok által mindössze 27 százalékban lakott Váradon azonban szerinte ez nem valószínű. Lengyel György, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke szerint is túlságosan korai a kérdés felvetése. Leszögezte: megvárják, amíg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésre kerül, megalakítja helyi szervezeteit, mert elsősorban ettől függ, hogyan néz majd ki egy esetleges együttműködés az önkormányzati választásokon.
Együttműködés körvonalazódik Szatmáron
Nem árt leülni tárgyalni, hiszen veszélyeztetve lenne a polgármesteri szék, ha több magyar jelölt szállna ringbe – vallják egybehangzóan a három alakulat szatmárnémeti vezetői is. Konkrét lépések ez irányba azonban még nem történtek. Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök állítása szerint nem zárkózik el a konzultációtól, azonban úgy véli, a kérdést fordítva kell föltenni. Vagyis nem egyeztetések révén kell közösen jelölni valakit, hanem előbb azt kell megvizsgálni, hogy ki az, aki esélyes lehet a győzelemre. Csehi kifejtette: Ilyés Gyula az egyetlen, aki 100 ezer lakosnál több főt számláló romániai városban magyarként polgármester tudott lenni, ráadásul már a második mandátumát tölti, utalva rá, hogy ismét ő lehet a szövetség polgármesterjelöltje. Ilyés Gyula lapunk kérdésére, hogy vállalna-e még egy mandátumot, elmondta: az ő esetleges indulása még nyitott kérdés. Azt viszont megjegyezte, egyáltalán nem örül annak, hogy újabb magyar pártok jelennek meg a láthatáron, különösen a Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Néppártot nem nézi jó szemmel. „Ha az ördög ide is bedugja a farkát, akkor olyan sorsra juthatunk, mint Marosvásárhely, ahol az utóbbi két alkalommal kicsúszott a magyarok kezéből a polgármesterség. Vagy Székelyudvarhely, az ország egyetlen olyan megyei jogú városa, ahol minden képviselő magyar, azonban a viszálykodás miatt évek óta nem működik a tanács" – fogalmazott Ilyés.
Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, túl korainak tartaná még a tárgyalások megkezdését, hisz a választásokig több mint egy év van még hátra. Kérdésünkre elmondta, nem tartja kizártnak, hogy az MPP más párt jelöltjét támogassa, hisz három évvel ezelőtt is az RMDSZ-es induló mögé sorakoztak föl a szatmárnémeti polgármester-választáskor és a megyei elnökre történő voksolásnál egyaránt. Veres-Kupán Enikő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke elmondta: még nem született döntés arról, hogy kit indít vagy kit támogat a bejegyzésre váró EMNP. A másik két magyar szervezettel való egyeztetéseket szükségesnek tartja, mivel nem kizárt, ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy a polgármesteri vagy a megyei elnöki székbe ismét magyar nemzetiségű személy kerüljön.
Nincs összefogás Kolozsváron
Kolozsváron immár biztos, hogy nem lesz hárompárti összefogás a jövő nyáron esedékes helyhatósági választásokon. „Véleményem szerint a kolozsvári RMDSZ-nek mindenképp önálló polgármesterjelöltet kell indítania" – szögezte le a Krónika érdeklődésére Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Korai azonban még szerinte erről beszélni, hiszen még egy év áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, versenybe szállnak-e a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, s ha igen, kit indítsanak. Máté ugyanakkor „a magyarság elleni bűnnek" tartaná, ha magyar–magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon.
Márpedig biztosnak tűnik, hogy lesz verseny, hiszen az MPP kincses városi szervezete kedden este eldöntötte, önálló polgármesterjelöltet indít. Keizer Róbert, az MPP városi szervezetének elnöke a Krónika kérdésére nem fedte fel az elöljáróaspiráns nevét, mindössze annyit mondott, hogy gazdasági szakemberről van szó, akinek nevét hamarosan sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra. A politikus ugyanakkor elmondta, azért döntöttek az önálló polgármesterjelölt állítása mellett, mivel a kolozsvári magyarság számaránya ezt lehetővé teszi, a kincses városban ugyanis nem kell ugyanazokkal a kockázatokkal számolni, mint Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. „A nem egészen húszszázalékos kolozsvári magyarság nem tud saját polgármestert választani. Ahhoz azonban elegen vagyunk, hogy akár több pártot is bejuttassunk a helyi képviselő-testületbe" – fogalmazott Keizer Róbert, aki arra számít, hogy a verseny mozgósítani fogja a magyar szavazókat, és így több magyar tanácsost küldenek a városi közgyűlésbe.
„A helyhatósági választás igazi tétje a magyar szavazatok maximalizálása mellett az, hogy a következő négy évben hiteles és elkötelezett személyek képviseljenek bennünket a városi tanácsban. Jelen pillanatban bajban vagyunk, Erdély fővárosában nemcsak számbelileg, hanem minőségben is erősebb képviseletre van szükség" – fogalmazta meg lapunk érdeklődésére Gergely Balázs, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselő tagja. Szerinte ezt a két szempontot szem előtt tartva kell majd meghozni a megfelelő döntéseket. „Meggyőződésem, hogy a tiszta lapokkal induló EMNP és az EMNT képviselői ezekhez a szempontokhoz felelősen fognak viszonyulni. Azon dolgozunk, hogy alázattal, konkrét tevékenységgel és eredményekkel bizonyítsuk: alkalmasak vagyunk a közösségszervezésre, netán annak képviseletére" – fejtette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy a cél elérése érdekében együttműködnének-e az RMDSZ-szel, elmondta, ők megpróbáltak jó példát mutatni azáltal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok életrehívásakor a rendezvény társszervezését felajánlották a Kolozs megyei RMDSZ-nek. „Bízunk benne, hogy igaz a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Egy biztos, az együttműködés nem rajtunk fog múlni" – szögezte le Gergely Balázs.
Semmisnek nyilvánították a verespataki kitermelési terveket
Kolozsvári Rádió, 2011. május 26.
Semmisnek nyilvánította a verespataki városrendezési terveket valamint az úgynevezett ipari zónára vonatkozó rendezési projekteket a törvényszék. A pert a Verespataki Kulturális Alapítvány indította.
A törvényszék elrendelte a Gold Corporation által végzett kitermelési tervek hatástanulmányának felfüggesztését. A Verespataki Kulturális Alapítvány kéri a Környezetvédelmi Minisztériumot állítson le minden felmérést és elemzést, amely a kitermeléssel kapcsolatban zajlik Verespatakon.
Belső-erdélyi önkormányzati tanács alakul
Új Magyar szó, 2011. május 26.
A Székelyföldi Önkormányzati Tanács múlt hét végi létrejöttét követően holnap Kolozsváron megalakul a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács, az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével.
A Székelyföldi Önkormányzati Tanács múlt hét végi létrejöttét követően holnap Kolozsváron megalakul a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács, az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével. Mint ismeretes, az RMDSZ Nagyváradon, idén februárban tartott X. kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében az önkormányzati érdekképviselet új testületeként létrejönnek a regionális önkormányzati tanácsok.
Az ülésre az Iskola Alapítvány kolozsvári székházának üléstermében kerül sor; napirenden szerepel a Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács működési szabályzatának megvitatása és elfogadása, valamint a tanács elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendkívül fontosnak tartja a régiók szerinti leosztást, hiszen tudatában van annak, hogy eltérőek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek.
Meggyőződésünk, hogy a regionális tanácsokra épülő struktúra lehetővé teszi a különböző régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását" – fogalmazott Horváth Anna nemrégiben kinevezett, önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettes. A Belső-erdélyi Önkormányzati Tanács megalakulását követően az RMDSZ Főtitkárságának kolozsvári, Majális utcai székházában ülésezik a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT).
KÁRPÁT-MEDENCE
Csökken a kisebbségi nyelvhasználati küszöb (Döntött a szlovák parlament)
Háromszék, 2011. május 26.
Az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökken a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában – döntött a pozsonyi parlament tegnap, amikor elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását. A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése azonban csak tíz év múlva lép életbe.
A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvűek listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámláskor eléri a 15 százalékot. Szlovákiában jelenleg éppen folyik a népszámlálás, az előző 2001-ben volt.
A 150 tagú szlovák parlamentben a szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt elfogadásához. Az ellenzék füttykoncerttel és bekiabálásokkal fogadta a szavazás eredményét. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia.
A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar–szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak.
A végső szavazást megelőző kétnapos vita az ellenzék részéről tele volt indulatokkal, magyarellenességgel és alaptalan vádakkal. Az Irány – Szociáldemokrácia és a Szlovák Nemzeti Párt honatyái élesen bírálták a javaslatot, feleslegesnek, Szlovákia, illetve a szlovák nemzet számára veszélyesnek minősítették. Többször elhangzott, hogy a törvénymódosítás tulajdonképpen magyarosítás, elhangzott a kisebbségi nyelvi gettók kialakításának vádja, hogy a szlovákokat diszkriminálni akarják a magyarok lakta régiókban, hogy kísérlet történik Szlovákia föderalizációjára. Az ellenzékiek Magyarországot is bírálták. Szerintük Orbán Viktor kormánya revizionista és irredenta politikát folytat, s ebben Iveta Radicová kormánya asszisztál neki. Chmel a vitát lezáró beszédében az ellenzéknek azt üzente, megrögzült elképzeléseket vall. "Ilyesmivel nehezen lehet vitatkozni, ezt talán csak gyógyítani lehet" – mondta a miniszterelnök-helyettes. Hangsúlyozta azt is, hogy a törvénymódosítást az összes szlovákiai kisebbség támogatta, s Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is jónak minősítette.
A módosítás a kvórum csökkentése mellett több területen is szélesíti a kisebbségi nyelvhasználatot a hivatalos érintkezésben, bár nem olyan mértékben, ahogy azt az előterjesztők szerették volna. A jövőben az önkormányzatok kisebbségi nyelven is tanácskozhatnak, kétnyelvűek lesznek a hivatalos iratok, de az anyakönyv például továbbra is kizárólag szlovák nyelven minősül hivatalosnak.
Átadták az arany érdemkeresztet
Új Magyar Képes Újság, 2011. május 25. – Micheli Tünde
Pélmonostor – Május 20-án a Patria Hotelben egy alkalmi műsor keretében adta át dr. Iván Gábor magyar nagykövet Pasza Árpádnak, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége tiszteletbeli elnökének a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést a horvátországi magyarság közösségként való fennmaradása érdekében végzett több évtizedes áldozatos oktató-nevelő és közéleti tevékenysége elismeréseként.
A horvátországi magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért március idusán Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének tiszteletbeli elnöke. A kitüntetésre Martonyi János külügyminiszter terjesztette fel. Akkor az érintett úgy döntött, itthon, szűkebb körben, baráti társaságban, illetve HMDK-aktivisták körében veszi át a kitüntetést a zágrábi magyar külképviselet első emberétől, dr. Iván Gábortól. Az érdemkereszt átadásának tiszteletére a HMDK vezetősége egy rövid alkalmi műsort állított össze, ahol a szervezet amatőr művészei léptek fel (Kovács Lilla, Ljubić Molnár Mónika, a Kopácsi Alkalmi Zenekar és a csúzai Csárdás együttes két éltáncosa, Bénity Hunor és Venesza).
A méltatások
Iván Gábor a kitüntetés átadásakor elmondta, megtisztelő számára, hogy ő adhatja át a Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Többek között felolvasta Martonyi Jánosnak a köztársasági elnökhöz írt előterjesztését, amely részletes indoklást is tartalmaz. Pirityiné Szabó Judit, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának főosztályvezetője egy odaillő Márai-idézettel kezdte köszöntőjét, majd többek között hozzátette, ez a kitüntetés azt is jelenti, hogy nem volt hiábavaló az az erőfeszítés, munka, amelyet Pasza Árpád és társai végeztek az elmúlt 20 év alatt. Andócsi János, a HMDK alelnöke méltatásában kiemelte, a kitüntetett „politikával ugyan kénytelen volt foglakozni, de sosem érezte azt, hogy a legmagasabb szinten kellene művelnie; nem vágyott és vágyik a parlamentbe, sem egyéb magas pozícióba". Pasza Árpád megköszönte az elismerést, a méltatásokat, megjegyezve, hogy amit tett, azt csakis azért tehette, mert nagyszerű munkatársakkal, kollégákkal, a horvátországi magyar szervezetek rátermett vezetőivel dolgozhatott együtt, illetve hogy az anyaország értő és segítőkész tisztségviselőire mindig számítani tudott.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Székelyföld Brüsszelben
Háromszék, 2011. május 26.
Jövő héten nyitják meg Székelyföld képviseleti irodáját Európa fővárosában. A brüsszeli Magyar Régiók Házában helyet kapó iroda feladata Székelyföld népszerűsítése, és összegyűjteni, feldolgozni, majd továbbítani az Európai Unió intézményeitől származó információkat, tájékoztatni az önkormányzatokat az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa döntéseiről, hozzáférni a közösségi pályázatokhoz.
Május 31-én, kedden az Európai Parlamentben ad fogadást három EP-képviselőnk, Tőkés László alelnök, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Rajtuk kívül a magyar és román kormány, valamint a székelyföldi megyei önkormányzatok képviselői mondanak köszöntőt. Az eseményen, melynek célja a képviseleti iroda létének tudatosítása, Székelyföldet népszerűsítő kiállítás és vetített képes ismertető tekinthető meg, székelyföldi táncokat járnak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészei.
Az iroda hivatalos megnyitójára szerdán kerül sor, a helyszínen székelyföldi közigazgatási címerekből kiállítást is rendeznek.
Önmérsékletre szólítja fel a kormányt az EP
Fn.hu, 2011. május 25.
A magyar alkotmányról vitázott az Európai Parlament bizottsága. Ismertették azokat a pontokat, amelyeket kiemelt figyelemmel vizsgálnak.
Thomas Markert, a Bizottság német főtitkára azt mondta: sok felvetésre az önmérséklet lehetne a megoldás a kétharmados többség részéről. A főtitkár még nem árult el konkrétumokat, de a LIBE ülésén kifejtette: például a sarkalatos törvények vagy a Költségvetési Tanács jogköre aggasztó lehet, mert a leendő kormányok mozgásterét korlátozza.
A vizsgált, illetve vitatott pontok között megemlítette a preambulumot, mert véleménye szerint probléma lehet, hogy érvényteleníti azt az alkotmányt, amely jelenleg még hatályban van. Markert az alkotmány szövegéből külön említette a határon túli magyarok védelmét, a meg nem született magzat védelmét, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés lehetőségét, illetve azt, hogy az alaptörvény szövege nem említi külön a szexuális diszkrimináció tilalmát. Külön szólt arról, hogy a bírákra vonatkozó szabályok miatt a legtapasztaltabb bírák közül mintegy 300 főnek kell távoznia, és ez komoly problémákat okozhat az igazságszolgáltatás működésében.
A Velencei Bizottság legkomolyabb aggálya azzal kapcsolatos, hogy márciusban tették közzé az alkotmánytervezet szövegét, és április 18-án már el is fogadták, vagyis egy ennyire összetett és fontos szöveg megvitatására csak 5 hét volt - mondta Markert. A második aggály az alkotmánybíróság hatásköreit érinti - tette hozzá, bár mint mondta, az alkotmánybíróság megtalálta a megkerülő megoldást: az emberi méltóság megsértése miatt fog vizsgálódni. A Velencei Bizottság ugyanakkor támogatja, hogy konkrét jogi érdek nélkül ne fordulhasson bárki a testülethez.
Az Európai Parlamentben a LIBE bizottság ülésén Gál Kinga, a Néppárt képviselője azt mondta, hogy szerinte a magyar alkotmány vitája nem tartozik a bizottságra, míg a liberális holland Sophia in 't VELD és több más képviselő szerint az értékekről vitatkozni kell, mert erről szól Európa.
A Velencei Bizottság magyar alkotmányról készülő véleményének alakulásáról hallgatta meg szerdán az Európai Parlamentben a LIBE, vagyis az állampolgári jogok bizottsága Brüsszelben Thomas Markertet, a Velencei Bizottság főtitkárát. Markert vezette azt a delegációt, amely egy héttel ezelőtt Budapesten tárgyalt a magyar alkotmányról. Az Európa Tanács kezdeményezésére 1990-ben létrejött Velencei Bizottság arról tájékozódott, hogy az új magyar alaptörvény mennyire kompatibilis az európai normákkal.
A magyar alkotmány egyébként téma lesz az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén is.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Băsescu magyarbarát füllentései tartják egyben a román kormányt
kitekinto.hu, 2011. május 25. – Pap Szilárd István
Az erdélyi magyarság számára kiemelkedő fontossággal bíró jogszabályok okoznak feszültséget a román kormánykoalícióban. Azonban nem annyira a nacionalista indulat, mint inkább a rossz kommunikáció, az emberi mulasztás és sok esetben a butaság található a problémák mélyén. Az RMDSZ a kormány és az ország stabilitását is veszélyeztetné, hogy álláspontját érvényre juttassa ezekben az ügyekben, a köztársasági elnök, Traian Băsescu pedig látszólag a magyarok érdekében hazudik a köztévében.
Belekontárkodnak az oktatási törvénybe
Múlt héten hatalmas felháborodást váltott ki romániai magyar körökben, hogy a parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta egy független képviselő módosító javaslatát, amely szerint az ország földrajzát és történelmét újra román nyelven kellene tanulniuk a kisebbségi diákoknak. A kormányzó Demokrata-Liberális Pártból (PDL) nemrégiben kizárt Mircia Giurgiu beterjesztése egyébként egy logikai és jogi nonszensz, ahogy arra Bokor Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora is rámutatott, hiszen az oktatási törvény csak azon cikkelyét módosítaná, amely szerint a történelem és a földrajz oktatása anyanyelven történik. Nem változtat azonban az azt megelőző paragrafuson, amely kimondja: a román nyelv oktatásán kívül a diákok valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulhatják.
Az erdélyi magyarság számára kiemelkedő fontossággal bíró jogszabályok okoznak feszültséget a román kormánykoalícióban. Azonban nem annyira a nacionalista indulat, mint inkább a rossz kommunikáció, az emberi mulasztás és sok esetben a butaság található a problémák mélyén. Az RMDSZ a kormány és az ország stabilitását is veszélyeztetné, hogy álláspontját érvényre juttassa ezekben az ügyekben, a köztársasági elnök, Traian Băsescu pedig látszólag a magyarok érdekében hazudik a köztévében.
Bonyolult szenátusi matematika
Több kormánypárti politikus, köztük a Képviselőház elnöke és az oktatási miniszter is elmondta rosszul működött a koalíciós kommunikáció, de egyáltalán nem áll szándékukban módosítani a néhány hónappal ezelőtt hatalmas nehézségek között elfogadott oktatási törvényt. A problémát azonban az okozza, hogy rettentően ingatag a kormánytöbbség a felsőházban. Papíron ugyan megvan a szükséges minimum, a 69 szenátor a 137 fős testületben, ám a valóságban a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A múlt héten napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint több PDL-s honatya is dezertálni készül az ellenzék soraiba. Az átállásból azonban nem lett semmi, ahogyan az hétfőn bebizonyosodott, amikor az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) indítványt nyújtott be Teodor Baconschi külügyminiszter ellen. Az indítvány bukása megerősítette, hogy az ellenzék sem képes többséget felmutatni. A balliberális politikusok szerint a kormány az Korrupcióellenes Ügyészséggel zsarolja saját képviselőit megakadályozva ezzel, hogy tömegesen átálljanak a jövő évi elsöprő győzelemre készülő USL oldalára.
A Szociáldemokrata és Liberális pártok által létrehozott kormányellenes tömörülés már hónapok óta csalogatja az RMDSZ-t is, hogy testületileg ugorjon át a másik nyeregbe. Olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint a szociáldemokraták a magyar formációnak ígérték a szenátusi elnöki pozíciót, az ország közjogi hierarchiájának második pozícióját, amennyiben kiállnak a kormányból. A Krónika beszámolója szerint azonban Kelemen Hunor határozottan tagadta, hogy tárgyalásokat folytatnának az USL-vel, ugyanígy tettek magas rangú ellenzéki politikusok is.
Az államfő füllentése
Az oktatási törvény tehát még a következő hetekben is borzolni fogja a kedélyeket, de előbb utóbb eldől, sikerül-e eltemetni Giurgiu javaslatát, vagy szakad a koalíció. Az említett jogszabály mellett a romániai magyar érdekképviselet prioritási listájának élén a kisebbségi törvény elfogadása szerepel. Márciusban elvi megállapodás született a kormánypártok között, amely leszögezte, hogy a jelenlegi parlamenti ciklus végéig megszavazásra kerül a jogszabály. Tudva, hogy a román médiában még a lassan elcsépeltnek számító földrajz- és történelemoktatás is hullámokat okoz, előrelátható, hogy a kulturális autonómiát gyakorlatba ültető törvény óriási vitákat fog kelteni a médiában és politikában is.
Talán éppen ezért füllentett Traian Băsescu a köztelevízióban, amikor kijelentette, a tervezet nem hoz lényeges újdonságot, ugyanis csak összegyűjti azokat a nemzeti kisebbségek számára kedvező törvényi előírásokat, amelyek más jogszabályokban már megtalálhatók. A Krónika arról is tudósít, hogy az államfő elmondta nem érti, miért késlekednek a dokumentum elfogadásával, ha tehetné, ő azonnal hatályba léptetné. Az köztársasági elnök azonban nem mondott igazat, hiszen a kisebbségi törvény olyan előrelépéseket hozna, amelyek eddig elképzelhetetlennek tűntek Romániában, ilyen például a kulturális autonómia létrehozása is. Adrian Năstase ex-miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt rangidős politikusa nem mulasztotta el rámutatni személyes blogján, hogy politikai ellenfele hazudik, és ezt egy olyan veszélyes döntés kapcsán teszi, amely „párhuzamos államot" építene fel Románián belül.
Az államfő fellépése azonban érthető, hiszen valószínűleg ő is előrelátja azt a fajta égszakadást, amelyet a kisebbségi törvény fog kiváltani. Persze ezt nem merő jóindulatból és a magyar érdekeket szem előtt tartva teszi, hanem pragmatikus politikai számításokat követően. Számára a legfontosabb dolog, hogy az általa patronált demokrata-liberálisok és a viszonylag reformistának számító kormány kihúzza a jövő évi helyhatósági, illetve parlamenti választásokig. Ennek egyetlen garanciája csak az RMDSZ lenne, akinek azonban szintén politikai jövője múlhat a kisebbségi törvényen, s így foggal-körömmel ragaszkodik hozzá.
Hogy a reformista kormány valóban kihúzza-e, az attól is függ, mennyire képes egyben maradni a PDL-nek, és hogy mennyire képes fegyelmet teremteni saját honatyái között. Ugyanis, az oktatási törvény körül kialakult huzavona sem annyira a magyarellenesség miatt alakult ki (persze, ezt sem szabad kizárni az egyenletből), hanem a képviselők lustasága és koordinálatlansága miatt. Hasonló eset történt kedden is, amikor szintén a Képviselőház a belügyminisztériumi alkalmazottak létszámának csökkentéséről szóló kormánybeadványt utasította el. A koordináció és a fegyelem hiánya mellett rengeteg képviselő és szenátor nem nézi jó szemmel azokat a reformintézkedéseket, amelyeket a kormány tesz meg. Ez utóbbinak sorsa körül is vannak még kérdések. Még minidig nem lehet tudni, hogy lemond-e kormányfői posztjáról Emil Boc, miután visszaválasztották pártelnökké, vagy csak kormányátalakítás lesz, melyet sokan jövő hétre jósolnak.
Le a (magyar) táblákkal!
Manna.ro, 2011. május 26. – Parászka Boróka
Kolozsvár a táblák városa. Nem az út és iránymutató tábláké, hanem a megtévesztő, el- és összeveszejtő tábláké. Ha ilyenek a városi feliratok, milyenek lehetnek a város lakói?
A kívülálló csak kapkodja a fejét, hogy hányféle táblahír és táblabotrány gyűrűzik Kolozsváron.
A város határában hosszú idő után először május végén sikerül magyar nyelvű üdvözlő táblát elhelyezni – Gheorghe Funar után sok-sok évvel –, büszke is rá a helyi vezetés: vigyázzállásban fényképezkedett, feszített az új felirat mellett.
A tábla alig három napig lehetett kint: ellopták.
Hét éve már, hogy a román nacionalizmus egyik legszánalmasabb figurája eltűnt a kolozsvári önkormányzat éléről, és csak most jutottunk oda, hogy egy ilyen körömfeketényi engedményt ki lehessen lobbizni. Ez sem bizonyult életképesnek.
A Mátyás szobor körüli magyar-magyar huzavona már-már felülmúlhatatlannak tűnt. Emlékeztetőül: egymás ellenére taktikázott a frissen restaurált műalkotás felavatásának dicsőségéért a magyarországi kultúrpolitikai felelős, Szőcs Géza, és a romániai magyar kulturális miniszter, Kelemen Hunor.
Ám most ezt a belmagyar konfliktust is túllicitálja a helyi román lobbi és a (magyar képviselőkkel és alpolgármesterrel dúsított) önkormányzat. Mutyiban (engedély nélkül) elhelyezték az úgynevezett Iorga-táblát, Gheorghe Funar örökségét, Mátyás király – románok által – vitatott etnikai hovatartozásáról és történelmi szerepéről.
Felületes szemlélő azt mondhatná, hogy Gheorghe Funar és az általa képviselt román nacionalizmus Kolozsváron nem legyőzhető. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű: a szélsőséges román lobbi két választási ciklusban is háttérbe szorult, és – elvileg – a város irányítása a magyarok, valamint a magyarokkal politikai szövetségeseinek kezében van.
Akkor mi is történik pontosan?
Egyrészt be kell látni, hogy a román szélsőségesek lobbija még akkor is hatékonyabb, ha csak lépéshátrányból gyakorolhatnak politikai nyomást. A magyar érdekvédelmi szervezetek – jelesül a Kolozsvári RMDSZ – akkor sem tudnak lépni, ha az eredményességhez minden a kezükben van.
Másrészt – tanuljunk előre, ismételjük jó sokszor – jövőre választások lesznek: egy kis etnikai konfliktus (táblákkal fűszerezve) mindenkinek jól jön.
Az úgynevezett demokraták is össze tudnak kacsintani a saját szavazótáborukon kívüli szélsőségesekkel, a magyarok is jobban tudnak mozgósítani a románveszélyre hivatkozva.
Kolozsváron kifizetődő a kudarcos magyar panaszpolitika.
Harmadrészt – és most tessék nagyon jól figyelni – a Iorga-tábla üzenete (és a mögötte lévő nemzeti frusztráltság) érthető, és ezért kezelhető (lenne). Szimbolikus harc folyik Kolozsváron, és ezt nem lehet másképpen rendezni, csak tudatos, perspektivikus és empatikus közösségépítéssel.
A Mátyás szobor és a kolozsvári magyar műemlékek nem csak az erdélyi magyar örökség részét képezik. Közös, román-magyar térben lévő eszközei ezek az egymásról való tudásnak, az együttlétnek. (Németek elmentek ugye, a zsidókat pedig – erdélyi magyar segédlettel – elvitettük: így egyszerűsödött le a képlet).
Kár arra várni, hogy a multikulti önkormányzat, kormányzati segítséggel, végre működni kezdjen. A helyi magyar közösségnek kellene folyamatos programokkal, akciókkal, pályázatokkal, rendezvényekkel tudatosítani,
miféle történelmi örökségen osztozunk.
És nem szabad megijedni a különböző történelmi perspektíváktól, a saját történelem-magyarázatoktól.
Ha a mai román kisiskolásoknak román nyelvű pályázatot hirdetne a helyi magyar közösség Mátyás királyról, akkor felnőhet egy olyan generáció, aki nem csak a Ştefan cel Marétól elszenvedett vereséget jegyzi meg az uralkodóval kapcsolatban.
Ha sikerülne egy ilyen szemléletváltást végre lépésről lépésre (sok munkával, sok türelemmel) elérni, néhány év múlva már az egész tábla vita nevetségesnek és feleslegesnek tűnne – a románok számára is.
Nem tartom meredek ötletnek: honismereti tábort szervezni román fiataloknak, vagy román és magyar fiataloknak közösen Kolozsváron, és nem csak. Román pedagógusokat meghívni továbbképzőkre (például Bolyai Nyári akadémiára), ösztöndíjakat biztosítani számukra, szemléltető eszközöket stb. Érzékeltetni a román társadalommal, hogy a kölcsönösség,
az együttgondolkodás mindenki számára jó és hasznos.
Vajon milyen eredménye lenne annak, ha kolozsvári román tanárokat utaztatnánk Visegrádra? Ha jegyet kapnának a Magyar Nemzeti Múzeumba? Ha nemcsak magyar-magyar diákcserét támogatná a (magyar) kormányzati program, hanem a két kormány közösen ösztönözné a szomszédlátogatást, a kulturális közeledést? Most, hogy a román kulturális miniszter magyar...
A tábla-viták a nacionalizmus jéghegyének csúcsán zajlanak, ráadásul nevetségesek és kicsinyesek. A megoldás azonban jóval mélyebben rejtekezik. De megtalálható.
Kérdés: magyar ügy és cél-e a megoldás? A Kolozsváron látottak alapján a válasz: sajnos nem.
Szívós következetlenségek – A tagállamokon belül azonban áldemokratikus nemzetállamokat szeretne kialakítani.
Új Magyar Szó, 2011. május 26. – Bíró Béla
Ismét kitörni látszik a botrány a történelem és a földrajz kisebbségi nyelveken való oktatásának terve miatt, ami annál is különösebb, mivel az az ország a kisebbségek hazája is. Hogy miért ne tanulhatnák saját hazájuk történelmét és földrajzát egy ország polgárai a saját nyelvükön, egyszerűen megfoghatatlan!
Ismét kitörni látszik a botrány a történelem és a földrajz kisebbségi nyelveken való oktatásának terve miatt, ami annál is különösebb, mivel az az ország a kisebbségek hazája is. Hogy miért ne tanulhatnák saját hazájuk történelmét és földrajzát egy ország polgárai a saját nyelvükön, egyszerűen megfoghatatlan!
Hogy a román szándékokkal valami nagyon nincsen rendben, mindenek előtt az bizonyíthatja, hogy az egykori magyar állam keretei közt élő román nemzetiség képviselői a hasonló magyar megfontolások ellen vehemensen tiltakoztak.
A napokban a budapesti német nyelvű egyetem, az Andrássy Universität keretében megrendezett Duna-medence konferencián az egykori soknemzetiségű államot a német nyelvterületről, illetve az Unió egyéb államaiból érkező előadók jelentős része a mai Európai Unió egyfajta előzményének tekintette. Ez a vélekedés még hangsúlyosabbá vált azoknak az előadóknak az esetében, akik a Monarchia föderalizálására irányuló különféle tervezeteket mutatták be. Ezek valóban mély hasonlóságokat mutatnak a mai Unió szervezeti alapelveivel.
A tervezeteknek se szeri se száma. Még a 48-as forradalom magyar emigránsainak is elkerülhetetlenül szembesülniük kellett a magyar hegemóniaigények tarthatatlanságának tényével. Klapka és Kossuth is arra kényszerült, hogy a magyarság jövőjét egy – a kisebbségi igényeket is kielégítő – államkeretben próbálja garantálni. Csakhogy az osztrák konzervatívokkal és liberálisokkal szövetségre lépő magyar konzervatívok és liberálisok radikálisan eltérő utat választottak. Egymással léptek szövetségre az államaikban élő kisebbségek ellenében, s ezzel a merőben antidemokratikus szövetséggel voltaképpen a Monarchia halálos ítéletét írták alá.
Pedig kétségtelenül volt más lehetőség is.
Hogy csak egyetlen példát emeljek ki, amely még csak nem is a legrokonszenvesebb, Aurel C. Popovici 1906-ban A Nagy-Ausztriai Egyesült Államok címen – a bukaresti kormánykörök támogatásával, Lipcsében, német nyelven – alapos szociológiai és jogfilozófiai argumentumokon (is) alapuló tervezetet jelentetett meg, amely a Monarchiát az etnikai tömbökre alapozott államhatárok mentén szövetségi államokra tagolta volna. Szám szerint tizenötre.
A szövetség tizenkettedik (Ausztriával és Magyarországgal is egyenrangú) tagállama a Székelyföld lett volna. A hatodik tagállam, a szövetségbe román államalakulatként illeszkedő Erdély, amelyben a németek megőrizhettek (volna) bizonyos fajta autonómiát, a magyarok azonban, akiket Popovici leplezetlenül utált, már nem. Számukra a szerző szelíd, erőszakmentes beolvadást ígért.
A dolog magyarázata az, hogy a tervezethez Popovicinak mindenekelőtt a németek és az osztrákok bizalmát kellett megnyernie. Ezt a törekvést támasztotta volna alá a könyv tömény antiszemitizmusa is. Popovici a nemzeti közösségek elhatárolásának általa javasolt stratégiájára nézve ugyanis a bécsi és a budapesti zsidóság (magyar nacionalista törekvésekkel tökéletes összhangban álló, de utólag tragikusnak bizonyult) asszimilációs liberalizmusában látta a legnagyobb veszélyt.
A tervezet ingerült visszautasításához vezető következetlenségeket azonban ő sem kerülheti el. A szövetségi állam keretei közt Popovici demokratikus berendezkedésre törekszik, a tagállamokon belül azonban áldemokratikus nemzetállamokat szeretne kialakítani. Miközben a magyar asszimilációs törekvéseket felháborodottan utasítja el, az eljövendő román állam asszimilációs törekvéseit (csaknem 1 millió magyar beolvasztását) a világ legtermészetesebb dolgaként igyekszik tálalni.
Az egészben az a legdöbbenetesebb, hogy ha a magyar uralkodó osztályok Popovici tervezetéről alkuba bocsátkoznak és végül egy mindenki számára elfogadhatóbb kompromisszumot hoznak össze, olyan megoldás hull a nyakunkba, amely mai legvérmesebb álmainkat is túlszárnyalhatja. Elmarad a kivándorlás – nem csak a németeké és a zsidóké, hanem a magyaroké is – az asszimilációról nem is beszélve...
Ennek álmát azonban, bár azt a konferencia résztvevői ma már egyöntetűen elítélték, a románok jelentős része, úgy tűnik, máig nem adta fel.
Hej, ha...
Krónika, 2011. május 26. – Rostás Szabolcs
A magyar alakulatok már most nekiláttak az egy év múlva rendezendő helyhatósági választásokra való felkészülésnek, sőt több erdélyi nagyvárosban konkrét tárgyalásokat, informális egyeztetéseket folytatnak egy esetleges összefogás érdekében.
A startpisztoly korai eldördülésének oka elsősorban az, hogy jövőre minden eddiginél keményebb „testvérharc" ígérkezik az önkormányzati megmérettetésen, amelyen immár három párt fog versenyezni a magyar választók kegyeiért. Idetartozik az is, hogy a legfiatalabb magyar szervezet megalapítása fölött bábáskodó Tőkés László május elején éppen a Krónikában dobta föl a labdát, és javasolt együttműködési formulát az MPP és az RMDSZ számára: közös jelöltlistákat előválasztások útján. A megszólítottak elutasították a kezdeményezést, a későbbiekben azonban nem térhetnek ki előle. Szinte biztos ugyanis, hogy jövőre egyfordulós rendszerben választunk polgármestert, ami a 30 százalék fölötti arányban magyarok lakta településeken páratlan esélyt teremt a közösség számára.
Itt van mindjárt Marosvásárhely esete, amelyet 2000 óta próbál „visszaszerezni" a magyarság, és ahol már most intenzív egyeztetések folynak a magyar alakulatok között egy közös polgármesterjelölt-állítás tárgyában. Kétséges azonban a hárompárti paktum: az RMDSZ saját jelöltjét szeretné közösként „bedobni", az MPP és az EMNT pedig egy Bölöni László típusú függetlent szorgalmaz, de mindenképpen magyart. Holott erős kételyek merülnek fel a legendás sportember hazatérési szándéka, közigazgatási rátermettsége kapcsán. Ilyen körülmények között nagy hiba lenne a nemzetiségi kizárólagosság, és nem ártana megfontolni annak a független polgármesterjelöltnek a támogatását, aki két évtizede folyamatosan kiáll a marosvásárhelyi, erdélyi magyarok jogaiért, még annak árán is, hogy nemzettársai sokszor árulónak kiáltották ki emiatt. Ezzel a támogatással a Maros-parti város magyarsága meghálálhatná az emberjogi harcosnak, hogy – a magyarok követeléseit támogató román értelmiségiek között elsőként – már 1990 januárjában kiállt a Bolyai-gimnázium önálló magyar iskolaként való visszaállítása mellett. Elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, etnikuma pedig nem lehet akadály: szebben és helyesebben beszél magyarul, mint sok más erdélyi magyar politikus. Segítünk: Smaranda Enachénak hívják.
„Eltolódtunk az eredmények irányába"
Nyugati Jelen, 2011. május 25.– Irházi János
KIRÁLY ANDRÁS oktatási államtitkár, az Arad Megyei RMDSZ elnöke nem vállal újabb mandátumot a szervezet élén, és tíz év után átadja helyét. Sikerekről, kudarcokról, szervezetépítésről beszélt a Nyugati Jelennek.
- Nehéz összefoglalni ezt a tíz évet, és most nem a nosztalgia beszél belőlem, de kevés olyan dolgot tudnék felsorolni, ami rossz volt. Természetesen nem mindig a várt eredmények jöttek, de aki politikával foglalkozik, meg kell tanulnia, hogy egy dolog, amit elképzelsz, más, ami megvalósul és megint más, miként csapódik le közösségi szinten.
Kis szervezet vagyunk, s mivel alaposan jelen vagyunk a megye, a megyeszékhely életében, sok mindent megvalósíthattunk. Ha erről a partról nézem, akkor sokkal több a pozitívum. Képviselő koromban, amikor még jó ügyvezetést működtettünk kedvenc szólásom volt a fiatal munkatársak felé, hogy a szervezetre figyeljetek oda, erősítsék a szervezeteket. Szóval, amennyiben a másik partról szemlélem az elmúlt évtizedet, akkor elismerem, hogy kissé eltolódtunk az eredmények irányába, azt néztük, hogy infrastrukturálisan fejlesszünk, látszata legyen a kormányzati jelenlétnek. De sosem öncélokat követtem, azt akartam, fontos, maradandó dolgokat tegyünk a közösségért.
- Pedig egy normálisan működő országban nem a pártok feladata egy falu lekövezése vagy a víz bevezetése.
- Így van, ez az a kettősség, amelyben élünk. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet, eddig rendben, csak legyünk érdekérvényesítők is. Nem vitatható, az RMDSZ kicsit pártosodik, mert azért szükség van fegyelemre, következetességre a munkában. Laza érdekvédelmi szervezetben pedig azt mondanák, megvan, ha nem ma, holnap, ha nem holnap holnapután, vagy soha. Ezt a mentalitást viszont nem engedhetjük meg magunknak, és a jövőben sem fogjuk. A világ irányvonala eredményeket követel, nem mondhatjuk, inkább szervezünk egy horgászversenyt, mintsem dolgozzunk a közösségeink fejlesztésén. A kommunista időben szajkózták, hogy a lét határozza meg a tudatot, szerintem a lét javult, a tudat viszont helyben toporog.
- Vagyis az infrastruktúrafejlesztés utáni hajtás a szervezetépítés kárára ment?
- Pontosan, a legnagyobb gond hogy ebből a szempontból Románia működésképtelen, minden kilométerért meg kell harcolni. Erre sajnos kicsit ráment a szervezetépítés, a kövezést, vízbevezetést, aszfaltozást pedig jobban kellett volna elmagyarázni, kommunikálni az emberek felé. Ebben keletkeztek hiányosságok, ami, ahogy egyesek felhozzák, szavazatcsökkenéshez vezetett. Például, 1990 májusában még 33 ezer szavazatunk volt, 1992-ben 24 ezer. De senki nem veszi észre, hogy akkor nem volt még kövezés, viszont egy hatalmas kivándorlás kezdődött az országból. Sajnos, az én tízéves mandátumom alatt egy nehezen megmagyarázható leépülés vette kezdetét. 2000-től 2004-ig körülbelül háromezer szavazatot vesztettünk, ami nagyjából megfelel az országos sodrásnak. Ha ki akarom magyarázni, azt mondom, százalékarányban megmaradtunk, a tervezett tisztségeket, politikai egyeztetések árán megszereztük, de maga a szavazatcsökkenés tény marad, és természetesen fáj. Többször elmondtam már, sajnos a fejlesztésekbe, korszerűsítésbe fektetett munka nem tükröződik a szavazatszámokban.
Valóban, 2004–2008 között különösen komoly forrásokat sikerült megmozgatnunk a magyarlakta települések számára, de valahol kavics került a gépezetbe. Székelyföldi kollégám mesélte, hogy ott álltak a Bucsinon átvezető út felújítását követő avatáson, s azt mondta egy atyafinak, hogy na, bátyám, látja, megvan az út. Igaz, hogy megvan, válaszolta, de már rég meg kellett volna csinálni. Szóval, ez benne van a dolgokban. Az emberek úgy érzik, ezek az infrastrukturális beruházások járnak nekik, ami normális hozzáállás egy uniós tagállamban, csakhogy Románia speciális ország, speciális lehetőségekkel, módszerekkel.
Úgy érzem, sok mindent jól csináltunk, sok mindenre pedig nem volt lehetőség, de ismétlem, az aradi egy kis szervezet. A közelmúltban néztem a számokat, s kiderült, Arad megye magyar lakossága három százaléka Románia magyarjainak, ezzel a három százalékkal kapcsolódunk hozzájuk, de vannak polgármestereink, alpolgármestereink, megyei és helyi tanácsosaink, önálló magyar iskolánk.
- Ön szerint az aradi magyarság fogyása és ezzel párhuzamosan a szavazatok csökkenése megállíthatatlan folyamat?
– Jelen pillanatban úgy látom, nehéz megállítani. Az egyik ok, amiért nem vállalok újabb mandátumot nem a felelősségtől való futás, mert a felelősség az elmúlt tíz évért az enyém, és a küldötteknek is inkább arról beszélek majd június 4-én, mit nem valósítottunk meg, mit kellene még tenni. A fogyás megállítása bonyolult kérdés, és tudom, miként oldják meg a szavazatcsökkenést a román pártok, mert az ő táboruk szintén zsugorodik. Csakhogy ők többen vannak és létezik egy gyűjtőpárt, amely más anyagi lehetőségekkel rugaszkodik a kampánynak, mint mi, akik örülünk, ha kiteszünk néhány plakátot az utcákra. A román pártok anyagi hátterével sosem versenyezhetünk, ráadásul ne feledjük, s ez is szavazatveszítést jelent nekünk, hogy a szociálisan rászorulók köréből megvásárolják a voksokat.
- Miért nincs húsz év után sem vállalkozói réteg az aradi RMDSZ mögött, amely finanszírozná a kampányokat?
- Valóban nagy hiányosságunk, hogy mögöttünk nem sorakozik vállalkozói réteg. 2005-től kerültem olyan pozícióba, hogy a pénzmozgásoknak irányt szabhattam a megye felé, a községek irányába, csakhogy akkor, mint az első bálozó, örültem a pénznek, örültem, hogy dolgoznak, de nem figyeltem oda, kik dolgoznak, pedig akkor kellett volna erre összpontosítani. Most, amikor már kellő tapasztalattal rendelkezem, már vagy nagyon kevés a kiosztható pénz, vagy eleve leosztva jönnek a munkák. Örülök, hogy mi, az RMDSZ Nagyszintyére bevittünk 1,3 milliót, ám bizonyos színű vállalkozó végzi a munkát.
Másik hiányosság, s lehet, furcsán hangzik a számból, de kicsit eltávolodottnak érzem a pedagógus társadalmat. Sajnos nem vesznek részt a magyar közösség életében, hiányoznak az Arad megyei civilszervezetekből, de nem csupán a pedagógusok, hanem a teljes értelmiségi réteg. Valamiért hiányoznak, s lehet, a mi hibánk, hogy némán tűrtük az eltávolodásukat. Pótlandó a mulasztottakat, most kötöttünk egy szerződést a Kölcsey Egyesület diákszínpadával, hogy járják a megyét, de ez még kevés, jó lenne, ha a pedagógusok is átérezhetnék ennek fontosságát. Meg kell találni a közlekedő edények rendszerét, amelyben közösség és iskola ismét egymásra talál, bázist épít ki.
– Többször elhangzott a megyeszékhely kerületi szervezeteinek átalakítása kisebbekre. Mi szükség rá, ha úgyis egyre kevesebb a magyar szavazó?
- Mi, más pártokkal ellentétben a kampány utolsó két napjában nem tehetünk csodát, esetünkben hosszú építkezés szükségeltetik. A kampányokból megtapasztaltam, ha jól megszervezed, mondjuk Aradot, akkor megnyerhető a hely a képviselőházba. Ne feledjük, a statisztikában szereplő 22 ezer aradi magyarnak 80 százaléka választópolgár, tehát 15 ezer voks reális célkitűzés. Aradon a magyar közösség szétszórtan él, az utcában, ahol születtem, lakom, már alig maradtunk magyarok. Hiába mondom, hogy Rácfertály vagy Pernyáva egy jó magyar közösség, csak volt, mára felhígult. Apróbb körzetekre kell osztani a kerületeket, embert találni, aki szervez, összefogja azt a kevés magyart. A kerület maradna a szervezeti alap, de körzetek alakulnának a kerületeken belül. Szeretném, ha a kerületek kijelölnék helyhatósági választásokra a jelöltjeiket, hogy ne öt belvárosi szerepeljen, mert csak ők jelentkeztek, hanem a nyolc kerület, a körzetek hozzanak két-három személyt, szervezzünk előválasztást, és a lista így álljon össze.
- De ha nincsenek fiatalok a kerületi szervezetek élén sem, ki fogja a körzeteket vezetni?
- Szerintem, ahol ráéreznek, hogy érdeket érvényesíthetnek, oda eljönnek a fiatalok is.
- Ez ma kevés, a tisztségen kívül mást is kell ajánlani.
- Igen, ajánlhatjuk, hogy városi tanácsos lesz, ami már pluszt jelent. Mi nekikezdtünk egy fiatalításnak, ami jól indult, de Murphyvel szóval, rosszul végződik. Annak a személynek, aki megbírálta a megyei elnököt, mint közösségépítőt, abban azért igaza van, hogy sokan két év után hátat fordítottak, mert nem kaptak meg különböző tisztségeket. És így nagyon nehéz, ha több tisztségre vágyunk, több tanácsos kell a városi, megyei önkormányzatba.
- És pont a fiatalok rétege hiányzik.
- Így van, s ez a réteg maga alatt vágja a fát, mert ők nem kerülnek tisztségekbe. Az RMDSZ-ben nem kötelessége minden magyarnak dolgozni, de aki fejlődni akar, annak bizonyos szintű munkát be kell vállalni. Nem ajánlhatunk úgy tisztségeket, hogy az illető köszönő viszonyban sincs a szervezettel. Figyelembe kell venni azért alapszabályzatunkat, elveinket.
- Nem fog hiányozni az elnöki szék?
– Majd kiderül egy fél év múlva, jelen pillanatban úgy érzem, jó döntést hoztam a magam és a szervezet számára, és mindenki elégedett lesz.
|
