Toró: az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a Néppárttal
Marosvásárhelyi Rádió 2011. január 16.
Bárki is lesz az RMDSZ elnöke, tárgyalásokat kell folytatnia az Erdélyi Magyar Néppárttal, amelyet hat hónap múlva jegyeznek be a törvényszéken, jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke.
Toró T. Tibor tegnap Kolozsváron hangsúlyozta: a közös érdekek és célok párbeszédet követelnek a három alakulat: az RMDSZ, az MPP és a Néppárt képviselőitől. A 2012-es választások előtt a tárgyalásra sor is kerül majd, mondta Toró.
Erdélyi Magyar Néppárt – kezdődik az aláírásgyűjtés
Erdéyl.ma, 2011. január 16. – Nagy István
Szombaton, január 15-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya, amely Toró T. Tibor EMNT-ügyvezető elnök sajtótájékoztatójával zárult.
A testület fölállította az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésével foglalkozó bizottságot, amelynek tagjai: Toró T. Tibor koordinátor, László János, Gergely Balázs és Orbán Mihály régióelnökök, Borbély Zsolt Attila, Papp Előd, Szilágyi Zsolt, Tőkés András és Zatykó Gyula.
Napokon belül elkezdik gyűjteni az aláírásokat az autonómiára koncentráló Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez. Bár az érvényes törvényi környezet inkább akadályozza egy politikai párt bejegyzését, mintsem, hogy támogatná azt. 25 ezer aláírást kell összegyűjteni legalább 18 megyéből plusz a fővárosból úgy, hogy megyénként legalább 700-at, miközben Erdélyben Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékkel együtt is csak 16 megye van.
Az ütemterv szerint március végéig összegyűlnek az aláírások és júliusig pedig a pártbejegyzésnek is meg kell történnie. A kézjegyeket elsősorban a potenciális aláírók megkeresésével fogják összegyűjteni, de ha valaki a Demokráciaközpontban szeretné aláírni az íveket, akkor lesz, ahol annak ott is lehetősége nyílik erre. Ez azonban nem kapcsolódhat a visszahonosítási tanácsadáshoz.
Az RMDSZ egyértelműen ellenzi a pártbejegyzést, de a visszahonosítás kérdésében nem tudják eldönteni, hogy támogatják-e vagy nem. Egyes vezetők veszélyforrásnak, mások magánügynek tekintik. Egyesek elsők között kérelmezték a magyar állampolgárságot, mások tüntetnek azzal, hogy nem kérelmezik. Ezért az EMNT felkéri az RMDSZ országos vezetőségét, hogy fogalmazza meg a szervezet által irányadónak vélt álláspontját az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban.
Az EMNT nemzetstratégiai ügynek tekinti az év végén esedékes népszámlálást is, amelynek eredményéhez egy kisebbség esetében önbecsülés és konkrét jogok is kötődnek. A szervezet választmánya ezért szakirányú munkacsoportot hozott létre, amelyet Demeter Szilárd, Tőkés László kommunikációs igazgatója vezet. A Választmány szerint a népszámlálást nem szabad pártpolitikai csatározás tárgyává tenni, ezért az EMNT kezdeményezi a kapcsolatot elsősorban az RMDSZ-szel, amely hasonló szaktestületet működtet, de be szeretnék vonni az egyházakat, civil szervezeteket.
Az EMNT választmánya értékeli, hogy a kormánynak sikerült áterőltetnie az oktatási törvényt a törvényhozási eljáráson, illetve a törvény pozitívumait, amelyek előrelépést jelentenek a kisebbségi oktatásban, bár ezeket 12-15 évvel ezelőtt is el lehetett volna érni. Ez a törvény nem a kisebbségek oktatási autonómiáját szabályozza, hanem bizonyos oktatási jogokat ad, és valamelyest decentralizálja Románia tanügyi rendszerét. Legfeljebb a tömbmagyar vidéken kapnak nagyobb szabadságot a tanintézmények azzal, hogy az igazgatót az önkormányzat választja, a megválasztott igazgatónak pedig nagyobb a szabadsága. Ez a tanügyi törvény azonban nem biztosítja a kisebbségek nyelvének egyenrangúságát, a hivatalos okmányok kizárólag románul állíthatók ki, nem lehetnek kétnyelvűek, holott a Románia által is ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján ezt is biztosítani kellene. Románia politikai vezetése továbbra is gyámkodni akar a beiskolázási számok felett, a tanterveken és tankönyveken, hiszen ezekről Bukarestben, központilag fognak dönteni.
Az EMNT az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében képzeli el az oktatási törvény életbe léptetésével kapcsolatos végrehajtási folyamat előkészítését, katalizálni szeretné a folyamatot, és integrálni nem csak a romániai magyar, de a magyarországi piacon is létező szakmai tudást például a tankönyv-szerkesztésben. Az EMNT szerint a törvényhozó az új törvényben „eltrükközte" a felekezeti oktatás alkotmányos garanciáját, hiszen egybevette azt a magánoktatással, a két oktatási formát folyamatosan együtt említi. A létező felekezeti tanintézményekre pedig egy sunyi paragrafus vonatkozik, amellyel lefagyasztják az aktuális helyzetet, ami miatt a magyar felekezeti oktatás nem fejlődni, hanem visszafejlődni fog.
A felsőoktatásra vonatkozó egyes paragrafusok azonban jóval drámaiabbak, elfogadásuk nem nevezhető sikernek. Az új törvény nem írja elő, és nem is tiltja meg a magyar állami egyetem létrehozását, de Romániában ez már jó indok arra, hogy ne hozzák létre. A törvény tulajdonképpen akadálya az állami magyar egyetem, de az önálló magyar karok létrehozásának is a Babes-Bolyain. Visszalépésnek számít a finanszírozás kérdése is, hiszen az előző törvényben lehetővé tette a magánegyetemek állami támogatását de az újból kivették ezt a részt, holott a magyar és a román állam elvileg megegyezett abban, hogy közösen finanszírozza a magyar tannyelvű Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, aminek a törvényi kerete most megszűnt.
Az év közepéig jegyeztetnék be az Erdélyi Magyar Néppártot
Székelyhon.ro, 2011. január 16. – SZŐCS LÓRÁNT
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalos törvényszéki bejegyzése az év közepéig megtörténhet, ezt követően kidolgozzák a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásra vonatkozó stratégiát.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke szombat este, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a következő három hónapban összegyűjtik az új párt bejegyzéséhez szükséges 25 000 támogató aláírást.
„Az EMNT elnöksége szombaton, Kolozsváron elemezte az EMNP bejegyzésének kérdését, és kijelölt egy kilenc tagú bizottságot, amely irányítja majd az aláírásgyűjtést, és a bejegyzéshez szükséges dokumentumok benyújtását a Bukaresti Törvényszéken. Becslésünk szerint hat hónapon belül bejegyezhetjük a pártot, amely az EMNT értékrendjére alapul. A következő három hónapban szeretnénk összegyűjteni a szükséges 25 000 aláírást Erdélyi 16 megyéjéből, Bukarestből és még két további megyéből" – fejtette ki Toró.
Az EMNT ügyvezető alelnöke reményét fejezte ki, hogy sikerül az akadályokon túllépni. „Gáncsoskodásra és kifogásemelésre számítunk, de reméljük, hogy ha jól dolgozunk, ezek hiábavalók lesznek. Abból indulunk ki, hogy Románia jogállam, és ha teljesítjük a törvényes feltételeket, akkor az új pártot be lehet jegyezni" – mondta Toró.
Azt is elmondta, hogy az EMNP bejegyzése után elkezdődik a felkészülés a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokra, és kidolgozzák a választási stratégiákat. „Különféle stratégiák lesznek majd, mivel az erdélyi magyar közösség tagjai különböző körülmények között élnek, a Székelyföldön, Erdély más megyéiben, de Erdélyen kívül is. Stratégiát kell kidolgoznunk az RMDSZ-szel és az MPP-vel való együttműködésre is. Párbeszédet folytatunk majd ezekkel az alakulatokkal az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében, hogy a magyar közösségnek minél nagyobb képviselete legyen a parlamentben és a helyi tanácsokban" – tette hozzá Toró.
Az RMDSZ-en belüli elnökválasztás kapcsán Toró elmondta, nincs kedvenc jelöltje az eddigi három jelölt – Kelemen Hunor, Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely – közül, és kifejtette, függetlenül attól, hogy kit választanak majd az RMDSZ elnökévé, párbeszédet kell folytatnia az EMNP-vel. „Közös érdekeinket és célkitűzéseinket csak együtt tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy az RMDSZ új elnökével ésszerű párbeszédet tudunk majd folytatni" – emelte ki Toró T. Tibor.
Pártbejegyzés árucsatolással?
Új Magyar Szó, 2011. január 17. – Sipos M. Zoltán
A honosítási eljárásról tájékoztató, úgynevezett demokráciaközpont-hálózat is segíti majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) abban, hogy beszerezze az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a hét végén arról számolt be: az EMNP megalakulásához szükséges aláírási íveket az erdélyi demokrácia-központokban is elhelyezik.
A honosítási eljárásról tájékoztató, úgynevezett demokráciaközpont-hálózat is segíti majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) abban, hogy beszerezze az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a hét végén arról számolt be: az EMNP megalakulásához szükséges aláírási íveket az erdélyi demokrácia-központokban is elhelyezik.
A politikus azt mondta, az aláírásgyűjtést nem csatolják az egyszerűsített honosítási eljáráshoz. „Előre is el szeretném oszlatni az aggályokat: nem árucsatolási módszerrel szeretnénk a kellő mennyiségű aláírást összegyűjteni. Nyomatékosan felhívtuk már az ott dolgozók figyelmét erre, és amennyiben mégis előfordulnának ilyen esetek, akkor erélyesen oda fogunk hatni" – fogalmazott az EMNT ügyvezető elnöke.
Beszámolója szerint az EMNT választmánya kilenctagú bizottságot bízott meg azzal a feladattal, hogy készítsék elő az autonomista párt bejegyzését. A testületet Toró maga vezeti, három régióelnök – Gergely Balázs, Lázár János és Orbán Miklós – segítségével. Hozzátette: szeretnék, ha már júliusig be tudnák jegyezni az EMNP-t, ezért a következő napokban elkezdik az aláírások összegyűjtését. Mint ismeretes, a pártalapításra vonatkozó törvény értelmében az új alakulat bejegyzéséhez 25 aláírást kell összegyűjteni minimum 18 megyéből és a fővárosból, megyénként legalább hétszázat. „A dolgunkat nehezíti, hogy Erdélyben összesen 15 megye van, és nagyon nehéz megtalálni a bukaresti magyarokat" – mondta Toró.
Toró: az év közepéig bejegyezhetik az Erdélyi Magyar Néppártot
Krónika, 2011. január 17.
A következő három hónapban összegyűjtik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges 25 ezer támogató aláírást, az új párt hivatalos törvényszéki bejegyzése pedig az év közepéig megtörténhet – közölte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke.
Toró T. Tibor sajtótájékoztatón elmondta, az EMNT vezetése szombaton kijelölt egy kilenc tagú bizottságot, amely koordinálja majd a támogató aláírások összegyűjtését, és összeállítja a szükséges dokumentációt, hogy a Bukaresti Törvényszéken benyújthassák az EMNP hivatalos bejegyzési kérelmét.
Az EMNT ügyvezető elnöke úgy becsülte, hogy a következő három hónapban sikerül összegyűjteni a pártbejegyzéshez szükséges 25 ezer támogató aláírást. Az aláírásokat a törvényes előírások szerint az ország 18 megyéjéből és Bukarestből kell majd összegyűjteni.
Toró azt is elmondta, hogy minden bizonnyal lesznek majd kifogásemelések az EMNP bejegyzése ellen, és egyéb akadályoztatásra is számítanak. „Ha jól dolgozunk, mindezek hiábavalóak lesznek. Abból indulunk ki, hogy Románia jogállam és ha teljesítjük a törvényes feltételeket, akkor az új pártot be lehet majd jegyezni" – fogalmazott.
Az új párt bejegyzése után elkezdődik a felkészülés a 2012-es helyhatósági és parlamenti választásokra, és kidolgozzák az EMNP választási stratégiáit is, amelyek Toró szerint differenciáltan kezelik majd a székelyföldi, az Erdély más részein élő, de az Erdélyen kívüli magyar közösségek helyzetét.
Toró kifejtette: párbeszédet kell folytatni az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal (MPP) is az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében, hogy – mint mondta – az erdélyi magyarságnak minél nagyobb képviselete legyen a parlamentben és az önkormányzatokban is".
„Közös érdekeinket és célkitűzéseinket csak együtt tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy az RMDSZ új elnökével ésszerű párbeszédet tudunk majd folytatni", mondta Toró T. Tibor, aki ennek kapcsán elmondta, attól függetlenül, hogy ki lesz az RMDSZ elnöke, párbeszédet kell majd folytatnia az EMNP-vel.
Júliusig bejegyzik az Erdélyi Magyar Néppártot?
Szabadság, 2011. január 17. – KISS GÁBOR
Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása, a honosítási folyamat, a népszámlálás és az oktatási törvény volt az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács (EMNT) választmányi ülésének a fő témája szombaton Kolozsváron. Az EMNT küldöttgyűlése korábban úgy döntött, hogy elősegíti az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását, ezúttal kijelölték a feladattal megbízott 9 tagú kezdeményező testületet: Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, László János székelyföldi régióelnök, Gergely Balázs, közép-erdélyi régióelnök, Orbán Mihály partiumi régióelnök, Papp Előd alelnök, Zatykó Gyula, a Bihar megyei EMNT egyik vezetője, Tőkés András, a Maros megyei szervezet tagja, Szilágyi Zsolt alelnök, Borbély Zsolt Attila, az EMNT jegyzője.
A választmány ütemtervvel is ellátta a kezdeményező testületet. Toró szerint az EMNT célja, hogy az első félévben jegyezzék be az Erdélyi Magyar Néppártot, teljesítsék az ehhez szükséges törvény által előírt
feltételeket, amelyek az ügyvezető elnök szerint nem túl barátságosak, megnehezítik egy regionális és nemzeti jellegű párt bejegyzését. A törvény szerint ugyanis 18 megyében és a fővárosban kell legkevesebb 700 aláírást összegyűjteni, összesen pedig legkevesebb 25 ezer támogató aláírást kell benyújtani. Toró T. Tibor szerint ez azonban nem lehetetlen feladat.
A választmány foglalkozott a népszámlálás kérdésével is. Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy minden ország életében fontos a népszámlálás, még fontosabb egy kisebbségi sorsban élő nemzeti közösség számára. Az EMNT választmánya szakmunkacsoport létrehozásáról döntött, ennek a vezetésével Demeter Szilárdot, Tőkés László EP-képviselő irodájának a kommunikációs és kreatív igazgatóját bízta meg. A választmány egyetértett abban, hogy a népszámlálást nem szabad pártpolitikai csatározások témájává tenni, ezért kezdeményezik a kapcsolatot az RMDSZ-szel. Toró hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mellett mindazokat be kell vonni, akik valamilyen módon cselekvően hozzá tudnak járulni ehhez a munkához, például a történelmi egyházak és a civil szervezetek és mindazok, akik valamilyen szervezeti hálóval rendelkeznek Erdélyben.
Külön napirendi pontként beszéltek a választmányi ülésen az egyszerűsített honosításról is. Toró elmondta: az, hogy minél több Kárpát-medencei magyar kérjen magyar állampolgárságot, legalább olyan fontos stratégiai fontosságú ügy, mint a népszámlálás kérdése. Az EMNT ügyvezető alelnöke szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ úgy érzi, kimaradt valamiből, és ezért próbál meg ebbe a folyamatba belépni, holott nincs erről szó, mert ebből a folyamatból mindenki kiveheti a részét és hozzáteheti a magáét. Helyenként rosszindulatú, helyenként túlbuzgó cselekedetekkel akadályozzák a Demokrácia Központok munkáját.
Toró tájékoztatott arról, hogy a Demokrácia Központok munkatársai folyamatos és pontos képzésben részesülnek. Az ügyvezető elnök ugyanakkor bejelentette, hogy a könnyített honosítási eljárás ügyében hivatalos állásfoglalást fog kérni az RMDSZ országos vezetőségétől, felkérve az RMDSZ kongresszusát, hogy fogalmazzon meg világos álláspontot, mert enélkül Toró szerint hiteltelenné válnak. Ha az állásfoglalás megszületik, akkor együtt tud működni a két szervezet ebben a kérdésben.
Az oktatási törvény kapcsán elhangzott: kétségkívül vannak pozitív hozadékai, bizonyos tekintetben lehet a törvényt előrelépésnek is tekinteni. Toró T. Tibor szerint a közoktatási törvény több pozitívumot tartalmaz, mint a felsőoktatási része a törvénynek. Szerinte ez a jogszabály nem a kisebbségek oktatási autonómiáját szabályozza, hanem nyelvi és oktatási jogokat és bizonyos kedvezményes bánásmódot fogalmaz meg a kisebbségek nyelvén történő oktatásban, illetve elvégez bizonyos decentralizációs döntéseket, amelyek régóta váratnak magukra. A nyelvi jogok oldaláról megközelítve a közoktatási törvényt kifogásolható, hogy nem egyenrangú a kisebbségek nyelve a többségi nyelvvel az oktatási intézmények esetében, erre példaként hozta fel Toró, hogy még ha magyar intézményben is tanul a diák, akkor is minden okmányt románul kap.
A törvény legszomorúbb része a felekezeti oktatásra vonatkozik az ügyvezető elnök szerint. A rendelkezés ugyanis a felekezeti oktatást egy kalap alá veszi a magánoktatással, ennek egyenes következménye pedig az, hogy a magánoktatásra érvényes minden szabály a felekezeti oktatásra is érvényes.
Toró T. Tibor szerint a törvény bevezetésével lezárult az állami magyar egyetem létrehozásának lehetősége, ez ugyanis nem szerepel a rendelkezésben. Jelenleg három módon tanulhatnak a kisebbségek anyanyelvükön a felsőoktatásban: bizonyos felsőoktatási intézményekben lehet karokat létrehozni, multikulturális egyetemeken lehet magyar vonalon tanulni, illetve bármely intézményben csoportokat lehet létrehozni.
A finanszírozásról is szót ejtett az EMNT ügyvezető elnöke, aki megemlítette, hogy két évvel ezelőtt a magyar–román együttes kormányülésen szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy paritásos alapon hogyan fogják támogatni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztyén Egyetemet. Azóta a Partiumi Keresztyén Egyetemet akkreditálták, a Sapientia akkreditációját pedig csak a parlamentben kell elfogadják, azonban a törvény szerint magánegyetemek nem kaphatnak állami támogatást.
Tőkés: impertinens az RMDSZ
Krónika, 2011. január 17. Nagy Orsolya
Szavazatokat akar vásárolni az RMDSZ azáltal, hogy ingyen fordítja le az érdeklődőknek a könnyített honosításhoz szükséges okmányokat – véli Tőkés László. Répás Zsuzsanna emlékeztetett: a magyar állam az EMNT-vel állapodott meg az együttműködésről.
Mérhetetlen impertinencia az RMDSZ részéről, hogy megkérdőjelezi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány közt létrejött szerződést, amelynek alapján az EMNT demokrácia-központjaiban kérhetnek hiteles információt a magyar állampolgárságot igénylő erdélyiek – jelentette ki a Krónika kérdésére Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke.
Mint arról beszámoltunk, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ingyen kívánja a dokumentumok fordítását elvégeztetni, illetve az igényléshez szükséges fotókat elkészíttetni, s a szervezet ügyvezetője, Szabó Ödön korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a demokrácia-központ hálózatának költségeiből az összes erdélyi magyar dokumentumait le lehetne fordíttatni. Tőkés László szerint az RMDSZ szavazatszerzésre használja fel az ügyet. „Már odáig mentek, hogy pénzért akarják megvásárolni a szavazókat" – fogalmazott.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője a pénteken, a váradi demokrácia-központban megtartott sajtótájékoztatón kérdésünkre azt válaszolta, a magyar állam a procedúrát ingyenessé tette, a járulékos költségeket pedig nem szabad összekeverni a központok létével. Kijelentette: örült, amikor Tőkés László fölajánlotta segítségét az ügyben, hiszen az egyszerűsített honosítási folyamat talán a legbonyolultabb államigazgatási feladat.
„Ezért nem tartom fair dolognak, hogy a demokrácia-központok költségeit és egyéb igényeit összekapcsolja ezzel a folyamattal" – vélekedett. Aláhúzta: mind a központok, mind a magyar államigazgatás ingyen végzi a honosítással kapcsolatos munkáját, és ingyen biztosított képzést az itt dolgozók számára. Ugyanakkor emlékeztetett: a magyar kormány megállapodást írt alá az EMNT-vel a segítségnyújtásról, és leszögezte: azokban a dossziékban, amelyeket itt állítanak össze, már semmi hiba nem lehet.
Tőkés László hozzátette: Szabó Ödön kijelentése azért is sántít, mert a demokrácia-központok nem elsősorban azért jöttek létre, hogy az állampolgársági procedúrában segítsenek, ám most ezt az ügyet is felvállalták. Tőkés ugyanakkor felvetette: az EMNT-nek levelet kellene intéznie az RMDSZ vezetőségéhez, hogy a viszonyokat tisztázza.
Időpontot kell kérni – Rengeteg az érdeklődő a Demokrácia Központban
Reggeli Újság, 2011. január 15. – Freund Emese
Két hete működik a nagyváradi Demokrácia Központ. Azóta megközelítőleg ezerötszázan fordultak meg a Széles (ma Menumorut) utca 23. szám alatti irodában, tudtuk meg Nagy József Barna irodavezetőtől.
A legtöbben azért térnek be hozzájuk, hogy érdeklődjenek: a saját családjukban milyen iratokra van szükség a magyar állampolgárság igényléséhez. Az irodavezető hangsúlyozta, hogy a házastársi viszony nem elégséges, mindenki a vér szerinti rokonságában kell bizonyítsa, hogy volt magyar állampolgár. Az iroda továbbá segít a formanyomtatványok kitöltésében is, és ha minden rendben van, egy összesített mappát kap kézbe az igénylő. Ezek a szolgáltatások ingyenesek, tudtuk meg, az udvarban működő fordítóiroda és fényképészet szolgáltatásai azonban nem, csupán a papírok intézésének megkönnyítése végett működnek ezek a központ mellett. Aki akarja, ott helyben lefordíttathatja az eredeti iratokat, illetve elkészíttetheti a szükséges igazolványképet. Természetesen bármelyik másik, a román igazságügyi minisztérium által elismert hivatalos fordító által lefordított iratok is megfelelnek. Eddig 150 dossziét zártak le, amivel az igénylők a magyarországi anyakönyvvezetőkhöz vagy a konzulátusra mehetnek.
A demokráciaközpontokban összeállított dossziék egytől egyig megfelelnek az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges feltételeknek, tudtuk meg az irodavezetőtől, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az RMDSZ is felvállalta a segítségnyújtást, a szövetség által terjesztett tájékoztató füzetben több helytelen információ is szerepel. Például abban a benyújtandó okiratok között szerepel az érvényes útlevél vagy a személyazonossági igazolvány, amit nem kell leadni, csak az igénylő személy igazolására szolgál a dosszié átvételekor a magyarországi anyakönyvi hivatalban. Vagyis pontos tájékoztatésért forduljanak a demokráciaközpontokhoz az érdeklődők, és ne máshonnan (például a szomszédtól) informálódjanak a szükséges okiratokról – tanácsolta Nagy József Barna, aki elmondta, hogy jónak tartja a Bihar megyei RMDSZ által felkínált ingyenes fordítási és fényképkészítési lehetőséget, sőt szerinte ezt egész Erdélyben így kellene tenni.
A megyeszékhely demokráciaközpontjában amúgy most már csak előjegyzéssel fogadják az érdeklődőket. Az első napokban ugyanis olyan sokan érdeklődtek, hogy csak így tudták elkerülni a torlódást. Mint Nagy elmondta, aki most kér időpontot személyesen vagy telefonon, azt csak egy héttel későbbre tudják előjegyezni. Az irodában dolgozók kapacitása ugyanis véges, és mindenkire kell időt szánjanak. Az idősebbeknek segítenek az adatlapot kitölteni, illetve az otthon kitöltötteket is átnézik, ellenőrzik az adatokat, tehát legalább fél órát kell számítani egy-egy személyre. A helységneveknek például hivatalos román és magyar megnevezését is feltüntetik az adatlapon, illetve fontos, hogy aki például 1942-ben született Nagyváradon, vagy mondjuk 1916-ban Belényesben, az tulajdonképpen Magyarországon született. Mint az irodavezető mondta, nehéz elhitetni és megértetni az emberekkel, hogy ezt így kell feltüntetni az adatlapon. A magyar állampolgárság megszerzése nem nemzetiségfüggő, de kitétel, hogy az illető minimális szinten beszélje a magyar nyelvet, vagyis azok kaphatnak magyar állampolgárságot, akik igazolni tudják, hogy felmenőjük valamikor magyar állampolgársággal rendelkezett. A legtöbb Bihar megyében született személy esetében elegendő, ha 1945 előtti irattal rendelkeznek, de például a Belényes környékén születetteknek korábbi – 1921 előtti – dokumentumokra van szükségük. Ha nincs az illető birtokában felmenőinek keresztlevele, halotti bizonyítványa, az anyakönyvi hivatalokban lehet azokat kikérni, vagy az egyházak nyilvántartásaiban szereplő bármilyen irat: keresztelési, elhalálozási stb megfelel. Javasolják amúgy, hogy apai ágon vezessék le a rokonságot az igénylők a névazonosság miatt, anyai ágon levezetve szükségesek a házassági levelek is, melyek igazolják a rokonságot. Csak az 1945. január 20-a előtti iratok megfelelőek, aki például pár nappal később született, már annak is kell korábbi dokumentum.
A kérelem benyújtása után legalább három hónap a feldolgozási idő, amennyiben pedig hiányos lenne az iratcsomó, úgy a hatóságok értesítést küldenek arról az igénylő által megadott címre, hogy pótolhassa.
Pályakezdők érdekében – Román–magyar projekt nyitókonferenciáját tartják
Reggeli Újság, 2011. január 17.
A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében kerül sor január 20-án 11.30-tól a nagyváradi Ramada Szállóban a Határon átnyúló együttműködés a diplomás pályakezdők munkaerő-piaci integrációja érdekében elnevezésű projekt nyitókonferenciájára. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül az Európai Unió társfinanszírozásával létrejött projekt megvalósítója a Romániai Vállalkozásokért Egyesület, együttműködésben a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal.
Jelentkezni és további információkat kérni személyesen a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) nagyváradi székhelyén a Fő (Republicii) utca 8. szám alatt, illetve a 0744/910-596-os telefonszámon vagy a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímen lehet.
Erdélyország őrzi hamvait, élteti örökségét – Toró Tibortól búcsúztak barátai és tisztelői Nagyváradon
Reggeli Újság, 2011. január 17. – Szőke Mária
Kicsinek bizonyult a terem, ahol péntek délután megtartották azt a rendezvényt, amelyen a múlt év októberében elhunyt Toró Tibor professzortól vettek búcsút barátai, tisztelői. A neves atomfizikus és tudományfilozófus-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja a Partiumi Keresztény Egyetem barátja és támogatója volt annak megalakulásától.
Végrendeletében a bánsági polihisztorként is emlegetett, de gyökereiben székely (pontosabban udvarhelyszéki) tudós úgy rendelkezett, hogy hamvait ne a földbe temessék, hanem az általa megnevezett, szívének, lelkének kedves erdélyi és partiumi helyeken szórják szét, így Nagyváradon is, ahol szülei és testvére nyugszanak, és ahová számos szép emlék kötötte. Ezt a végakaratot teljesítették pénteken. Tolnay István egyetemi tanár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadótanácsosa és világi főjegyzője köszöntötte az emlékezőket, köztük az elhunyt tudós családtagjait, a megjelent díszvendégeket, a néhai professzor szép számmal összegyűlt tisztelőit. Toró Tibor Erdélyország iránt érzett hitvalló szeretete közismert volt, erről a legtöbb hozzászólásban is említést tettek.
A nemzetközileg elismert tudós a Temesvári Tudományegyetem oktatójaként életének majdnem hat évtizedét töltötte az atomfizika, az elemi részecskék és a csillagok tudománya, az asztrofizika művelőjeként, de nem utolsó sorban Bolyai János munkásságának avatott kutatójaként, a Bolyai-kultusz hűséges ápolójaként is jeleskedett. Élete végén József Attila kozmosz- és anyagszemléletét is kutatta.
Tolnay István köszöntése után János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott beszédet, majd Németh Judit atomfizikus, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Sapientia Hungariae Alapítvány kurátoralevelét Kovács Imola, az alapítvány ügyvezetője olvasta fel. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Sapientia Alapítvány elnöke emlékelőadást tartott.
A felszólalások között Varga Vilmos színművész szavalt az elhunyt professzor kedves versei közül, többek között Kányádi Sándor Űrsorompó című versét mondta el, amelyet a nagy erdélyi költő Torónak ajánlott. A rendezvényen felszólalt Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője is, aki kiemelte, hogy Toró Tibor munkássága az egész magyar nemzet közös kincse, egy olyan hagyaték, amelyet kötelességünk megtartani és átörökíteni a következő nemzedékeknek. Toró professzor beteljesítette azt, ami egy tanár, egy tudós igazi küldetése: alkotott és átadott, így gyarapítva a nemzet tudományos és kulturális kincsestárát, mondta az államtitkár-helyettes.
Szót kapott Dávid László egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektora és Ulicsák Szilárd miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára is. Mindketten mint egykori barátok, kollegák méltatták az elhunyt professzor munkásságát és nem utolsósorban emberi nagyságát. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsának elnöke református lelkészhez méltóan emlékezett egykori barátjáról, köszöntve a Toró családot s ezzel párhuzamosan az egész erdélyi magyarságot, hiszen Toró professzor Erdély iránt érzett szeretetének örökségeként az egész erdélyi közösség egy nagy családnak számít. Toró Tibor öröksége, tudományos, irodalmi munkássága egy olyan staféta, amely tartásra, emberségre kötelez bennünket, s a nemzeti folytonosságot ezzel az örökséggel is erősíteni kell, emelte ki beszédében Tőkés.
Toró T. Tibor, az elhunyt egyik fia az emlékezések után megköszönte valamennyi megjelentnek, hogy tisztelettel adóztak édesapja emlékének, majd a jelenlevők levonultak a Partiumi Keresztény Egyetem székházának, azaz a református püspöki palota belső udvarára. Itt Tőkés László áldást kért az elhunytra, és közös imádkozás után annak végakarata szerint fiai szétszórták hamvai egy részét az egyetem udvarán.
Állampolgárság: online párbeszéd az igénylőkkel
Erdon/BN, 2011. január 17.
Megköszönte a Demokrácia Központok munkáját Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, Tőkés László EP-alelnök pedig az RMDSZ-nek a központokkal, s az állampolgársággal szemben tanúsított hozzállását bírálta.
Egy hét alatt több mint hétszázan keresték fel a nagyváradi Demokrácia Központot, s több mint hetven dossziét állítottak össze, mondta Török Sándor, a nagyváradi Demokrácia Központ igazgatója, az EMNT Bihar megyei elnöke azon a pénteki sajtótájékoztatón, mely a Toró Tiborra való megemlékezést követte.
Répás Zsuzsanna helyettes államitkár, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Álamtitkárságának vezetője kifejtete: az egyszerűsített honosítás számukra az idei év egyik meghatározó tevékenysége, hiszen egy hét alatt az államigazgatás annyi kérvényt bírált el, mint máskor egy év alatt.
Fontos, hogy segítenek
"Nagyon örülök, hogy az egész problémamentesen zajlik. Köszönjük a Demokrácia Központok munkáját. Fontos, hogy segítenek, s az igénylők már összeállított dossziékkal mennek a konzulátusokra. Kérem, hogy szóljanak, ha bármi gond felmerülne" - mondta. Azt is tisztázta az államtitkár asszony: eredeti okiratokat nem vesznek el, annál is inkább, mivel ezek sok esetben érzelmi szempontból felbecsülhetetlen értékűek, valódi családi ereklyék. "Az együttműködés során megtanuljuk, hogy a közös munka ugyanúgy az összetartozás része, mint az állampolgárság" - fejtette ki.
Feltárni az eseteket
Az RMDSZ úgy állítja be, mintha segítséget nyújtana, de közben diverziót kelt, félretájékoztat az egyszerűsített honosítási eljárás ügyében, mondta Török Sándor. "Érthetetlen, hogy ellenségképet akarnak kialakítani az alig létrejött szervezettel szemben" - tette hozzá. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az EMNT elnöke kijelentette: megítélése szerint az EMNT-nek, mint a Demokrácia Központok létrehozójának, levelet kell intéznie az RMDSZ elnökének, melyben feltárja az ilyen aggasztó eseteket, s egyúttal megkérik az RMDSZ-t, hogy ne gördítsen akadályokat a nemzeti állampolgárság megszerzésének útjába.
Változó hozzáállás
Mint mondta, vannak helységek, ahol jó az együttműködés a központok és az RMDSZ között, egyes településeken viszont (például Sarmaságon, Érmihályfalván) zavaró esetekre volt példa. Fontos lenne, hangsúlyozta ki, hogy az RMDSZ magasszintú vezetői jó példával járjanak elő, s ne forduljanak szembe a nemzetegyesítés e kiváló programjával (többek között a Máramaros megyei alprefektus, valamint a nagybányai alpolgármester hozzáállását bírálta).
Mint később kifejtette, az RMDSZ szavazatszerzésre akarja felhasználni az állampolgárság ügyét, Bihar megyében például pénzt áldoznak arra, hogy ingyen fordítást és fényképkészítést biztosítsanak. "Inkább karitatív célokra használják fel azt a pénzt amit a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai korszakban összegyűjtöttek" - mondta.
Összefoghatnának
Toró T.Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke szerint fontos lenne tisztázni az RMDSZ és a Demokrácia Központok közötti viszonyt, "Az EMNT soha nem kért kizárólagosságot, nemcsak a politikai szervezetek, a civil szervezetek is mellénk állhatnak"- mondta.
"Értetlenül állunk a Bihar megyei RMDSZ magatartása előtt. Végre összefoghatnánk, de ők megpróbálják lecsípni a darabkájukat, ahol lehet" - fejtette ki Zatykó Gyula, a Demokrácia Központok partiumi koordinátora, elítélve az olyan kártékony kijelentéseket, amelyekkel elveszik az emberek kedvét az állampolgárság igénylésétől.
Újdonságok
Amint az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, Kolozsváron hamarosan létrejön egy call-center, amely az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos információkat nyújt majd az igénylőknek, s egy interaktív honlapjuk is lesz, ahol online dialógust tudnak majd folytatni az emberekkel. "Ha a dossziéjukat akarják véglegesíteni, a legjobb, ha az emberek a Demokrácia Központokhoz fordulnak. Így nincs meg az a veszély, hogy visszafordítják őket a határon túlról. Még ha igénybe is veszik az RMDSZ ingyenes szolgáltatásait, utána akkor is jöjjenek el ide ellenőriztetni a dossziéjukat, hogy ne menjenek hiába Biharkeresztesre, vagy Debrecenbe " - javasolta az ügyvezető elnök.
Nem csak ezt végzik
Egy kérdésre válaszolva az államtitkárhelyettes asszony kijelentette: nyilvánvaló csúsztatás egyes RMDSZ-es vezetőknek az a kijelentése, miszerint abból a pénzből, amelyből az EMNT létrehozta a Demokrácia Központokat, az összes iratot le lehetett volna fordítani. "Nagyon örültünk, amikor Tőkés László felajánlotta a Demokrácia Központok segítségét. Ezt a segítséget ingyen végzik a központok, mint ahogyan a magyar állam is ingyenessé tette az egész eljárást" - mondta. Tőkés László hozzátette: akik a fentieket nyilatkozták, nem tudják, hogy a Demokrácia Központok nem csupán ezt a munkát végzik, mindenképp létrejöttek volna. Ez csupán egy külön funkció, amelyet elvállaltak. Egyúttal az EP-alelnök mérhetetlen impertinenciának nevezte azt, hogy egyes RMDSZ-tagok "megkérdőjelezik és bírálják a magyar kormány és az EMNT szerződésvállalását".
Neumann Andrea
Láng Zsolt Nagyváradon – A szenvedély nem manipulálható
Reggeli Újság, 2011. január 17. – Tóth Hajnal
A Törzsasztal irodalmi rendezvénysorozat idei első vendége Láng Zsolt író volt. A nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtártermében összegyűlt irodalombarátokat elsőként Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Ezután a meghívottal, Láng Zsolttal Kőrössi P. József író, könyvkiadó beszélgetett.
A szatmárnémeti születésű író 1990-től a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője, azóta él Marosvásárhelyen. Szülővárosával kapcsolatban elmondta: „Szatmár álmodó város. Teljesen más dimenzióban éltünk ott." Hozzáfűzte: sokan elhagyják szülővárosukat, ilyen szempontból az író is „disszidens" lett.
Először műszaki pálya felé orientálódott. Kiderült: Láng Gusztáv irodalomkritikus (aki csak névrokona) beszélte le arról az érettségin, hogy bölcsészkarra jelentkezzen. Aztán mégis a szépirodalom bűvöletébe került, negyedéves volt, amikor otthagyta a Kolozsvári Műegyetemet.
Közölte: nem foglalkoztatja az, hogy mennyien olvassák műveit. Tíz, általa ismert és fontosnak tartott embernek ír. „Inkább félnék attól, hogy sokan olvassák a könyvemet. Ha tudnám, hogy harmincezren olvassák valamelyik művemet, megijednék."
Szó volt a József Attila Körről és a JAK-táborok hangulatáról. Az irodalmi életben jelen lenni ilyen értelemben jó – hangzott el.
Berlini ösztöndíjáról is mesélt. „Mario Vargas Llosa is lakott abban a szobában, ahol én. Elképesztően jó hely ez a Berlin. Belészerettem ebbe a városba. Az ottaniak nagyon szeretik a fényeket. A szabadság szagát lehetett ott érezni." Élményeit, tapasztalatait a Berlinév című kötetben foglalta össze, majd hazatérése után megírta az Itthonévet.
Kőrössi kérdezte az írót az alkotásaiban megtalálható finom iróniáról is. Mire Láng Zsolt azt válaszolta: „Selyem Zsuzsa humorfelfogása áll hozzám a legközelebb. A humor nem mindig nevettető."
Láng Zsolt említést tett arról, regényeiben hogyan lesz a történelmi tény irodalmi ténnyé. A történelmi hűséget nem lehet számon kérni – azért sem, mert a história bizonyos értelemben nem rekonstruálható dokumentumokból. Szó volt továbbá az író képzeletében megszületett meseszerű lényekről, varázslatos állatokról, melyek úgy lesznek hitelesek, ha hiteles történetbe ágyazza be őket.
És hogy mit jelent számára szabad embernek lenni? Ezt is elárulta: „Hogy ne legyek rabja senkinek és semminek (szokásnak, előítéletnek, álláspontnak). A szenvedélyemnek sem vagyok rabja. A szenvedély nem manipulálható. Ha teremtek magamnak egy másik világot, látom, hogy működik, akkor már nem vagyok a világ rabja. Az ember akkor tudna szabad lenni, ha nem élne folyton a halál igézetében."
Közös munka és összetartozás
Bihari Napló, 2011. január 17. – Neumann Andrea
Megköszönte a Demokrácia Központok munkáját Répás Zsuzsanna, Tőkés László EP-alelnök pedig az RMDSZ-nek a központokkal s az állampolgársággal szemben tanúsított hozzáállását bírálta.
Egy hét alatt több mint hétszázan keresték fel a nagyváradi Demokrácia Központot, s több mint hetven dossziét állítottak össze, mondta Török Sándor, a nagyváradi Demokrácia Központ igazgatója, az EMNT Bihar megyei elnöke azon a pénteki
sajtótájékoztatón, mely a Toró Tiborra való megemlékezést követte.
Répás Zsuzsanna helyettes államitkár, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője kifejtette: az egyszerűsített honosítás
számukra az idei év egyik meghatározó tevékenysége, hiszen egy hét alatt az államigazgatás annyi kérvényt bírált el, mint máskor egy év alatt. „Nagyon örülök, hogy az egész problémamentesen zajlik.
Köszönjük a Demokrácia Központok munkáját.
Fontos, hogy segítenek, s az igénylők már összeállított dossziékkal mennek a konzulátusokra. Kérem, hogy szóljanak, ha bármi gond felmerülne" – mondta.
Azt is tisztázta az államtitkár asszony: eredeti okiratokat nem vesznek el, annál is inkább, mivel ezek sok esetben érzelmi szempontból felbecsülhetetlen értékűek, valódi családi ereklyék. „Az együttműködés során megtanuljuk, hogy a közös
munka ugyanúgy az összetartozás része, mint az állampolgárság" fejtette ki.
Toró Tiborra emlékeztek
Bihari Napló, 2011. január 15. – Ciucur Losonczi Antonius
Tegnap délután a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai-termében a közelmúltban elhunyt Toró Tibor professzorra, atomfizikusra emlékeztek.
A közelmúltban elhunyt Toró Tibor professzor a Sapientia Alapítvány kurátoraként cselekvő módon hozzájárult a Partiumi Keresztény Egyetem alapításához és megerősítéséhez. Ezért, valamint életműve és a nemzeti ügy mellett elkötelezett
személyisége iránti tiszteletből kezdeményezték az emlékkonferencia megszervezését. Az egybegyűlteket Tolnai István előadótanácsos köszöntötte,
kiemelten Tőkés Lászlót, az Európai Parlament alelnökét, az EMNT elnökét, Kató Bélát, az EREK püspökhelyettesét, a Sapientia Alapítvány elnökét, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárt, dr. Dávid Lászlót, a Sapientia EMT-rektorát és Ulicsák Szilárd miniszteri biztost, valamint ifj. Toró T. Tibort és családját.
Emlékező levél
Dr. János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora különleges
személyiségnek nevezte Toró Tibort, kiemelve tudását, szerénységét, a közéletben kifejtett szerteágazó tevékenységét. Kovács Imola, a Sapientia Hungariae Alapítvány ügyvezetője dr. Németh Judit atomfizikusnak Toró Tiborra emlékező személyes hangvételű levelét olvasta fel. Kató Béla felszólalásában azt hangsúlyozta: Toró Tibor sohasem helyezte magát előtérbe, hanem mindig
igazodott az általános stratégiához. Ezt követően beszédet mondott Répás Zsuzsanna, dr. Dávid László, Ulicsák Szilárd és Tőkés László. A részletekre visszatérünk.
ROMÁNIA
Esélyesek és esélytelenek
Krónika, 2011. január 17. – BORBÉLY TAMÁS
Felszította a kedélyeket az RMDSZ területi szervezeteiben a szövetség elnöki posztjáért folytatott választási kampány. A küzdelem azért is érdekes, mert most már több jelölt van. Szinte biztos, hogy számíthatunk legalább három jelöltre, mert nagy valószínűség szerint Olosz Gergely is összegyűjti az induláshoz szükséges aláírásokat, miután nem sikerült megszereznie saját szervezetének támogatását.
Többnyire a kulisszák mögött zajló harc egyik fontos kulcshelyszíne Székelyföld volt, ahol világossá vált, a Hargita és a Kovászna megyei szervezetek egyaránt Kelemen Hunort támogatják. Kissé kérdéses volt a háromszéki szervezet álláspontja, miután Olosz Gergely is bejelentette jelölési szándékát, de látványos meglepetés nem történt, amint azt a hétvégi háromszéki szervezet megyei képviseleti testület döntése bizonyítja.
A kulturális miniszternek ezt megelőzően sétagaloppnak bizonyult a szórványban lévő területi szervezetek támogatásának a megszerzése, így Szilágy, Fehér, Hunyad és Brassó már idejekorán felsorakozott a tárcavezető mögé.
Kelemen nagy esélyes volt már december elején is, amikor világossá vált, hogy Markó Béla nem vállal újabb RMDSZ-elnöki mandátumot. A szövetség búcsúzni készülő elnöke nem rejtette véka alá, hogy Kelemen Hunor a kiszemelt utód, ez ugyanis garanciát jelent Markónak arra, hogy az elmúlt tizennyolc évben fáradságos munka árán a „markói" politikai hitvallással kikövezett úton halad tovább az RMDSZ.
Az elnökjelöltek kampánya csak megerősíti, hogy az RMDSZ profi párttá vált, olyan hatékony politikai erővé, amely tökélyre fejlesztette a pártként való működés alapelveit. A szövetség vezetői semmit sem bíznak a véletlenre, olajozottan működik a gépezet, függetlenül attól, hogy belső választásokról, vagy elvi kérdések megvitatásáról van szó. A viták a kulisszák mögött zajlanak, a közvélemény csak a végkifejletet látja, ami jól megtervezett forgatókönyv szerint zajlik. Ha van valami, amit az elmúlt húsz évben sikertörténetnek lehet nevezni, akkor az RMDSZ-nek pártként való hatékony működése kétségkívül az. Más kérdés, hogy az eredeti cél nem ez volt, és az is külön elemzést igényelne, hogy miként oldhatná fel a magát továbbra is szövetségként meghatározó RMDSZ ezt a tudathasadásos állapotot.
Eckstein-Kovács Péternek igaza van, amikor arra panaszkodik, hogy a jelölteknek nem biztosít a szervezet egyenlő feltételeket.
Az államfő tanácsadója, aki az RMDSZ egyik legtehetségesebb médiakampányolója – gondoljunk csak a 2008-as szenátorjelölti kampányára, illetve az elmúlt napok aktív médiajelenlétére, amit a semmiből teremtett, ügyesen megtervezett médiaesemények szervezésével – elsősorban azért esélytelen jelölt, mert nem tagja az RMDSZ-ben jól kitapintható hatalmi, üzleti és főleg regionális érdekek mentén szerveződő csoportosulások egyikének sem. Márpedig egy pártban általában csak azok pályázhatnak meg jó eséllyel vezetői funkciót, akik kellő mélységgel be vannak épülve a különböző csoportosulásokba. Ez gyakran a kevésbé központosított civil szférában is így szokott történni. Ezúttal szintén nem értékítélet céljából teszem ezt a megállapítást, hanem egyszerű tényként rögzítem.
Olosz Gergely jelölése bizonyára színesebbé, a széles közvélemény számára valamelyest érdekfeszítőbbé teszi a nagyváradi tisztújító kongresszust, de az ő esélyei sem haladják meg túlságosan az Eckstein-Kovács támogatottsági szintjét, mivel Oloszt sokkal inkább egyéni ambíciói ösztökélték a versenybe szállásra, és nem áll mögötte az RMDSZ egyetlen, jelentős befolyással rendelkező, eddig valamelyest artikulálódott lobbicsoportja sem. Legalábbis jelölése ügyében nem.
Kelemen megválasztása azért tűnik a legjobb megoldásnak az RMDSZ helyi vezetőinek, mert ő képviseli jelen pillanatban azt az utat, amit már bejárt, ismer a szövetség. A megyei elnökök Kelemen esetében tudják, körülbelül mekkora befolyásra, milyen belső hatalmi erőviszonyokra számíthatnak, akárcsak azt, hogy milyen irányba halad majd a szervezet. Hiszen Kelemen, ha újítani is fog, csak fokozatosan, kisléptékben teszi meg, előre leszögezett alkuk mentén.
Ezzel szemben Eckstein-Kovács vagy Olosz megválasztása a teljes káoszt jelentené az RMDSZ területi szervezeteit irányítók számára. Ez a kaland számukra elsősorban a nagy ismeretlent jelentené, s mint tudjuk, az ember ösztönösen ódzkodik az ismeretlentől, a radikálisan újtól.
Markó bizonyára továbbra is fontos támaszpontja lesz Kelemennek, hiszen az RMDSZ elnöke nem nyugdíjba, hanem csak háttérbe vonul. Ennek ellenére Kelemennek sokat kell majd bizonyítania ahhoz, hogy ne csak átmeneti jellegű RMDSZ-elnök legyen, hanem tartós mandátumot, esetleg mandátumokat tudhasson maga mögött. A győzelme biztosítottnak látszik, de mandátumának sikere egyelőre a lutri kategóriába tartozik.
Eckstein: nem tisztességes a verseny!
Marosvásárhelyi Rádió, 2011. január 16.
Az RMDSZ vezetősége egyes megyékben nyomást gyakorol a küldöttekre, és tisztességtelen előnyben részesíti Kelemen Hunort, jelentette ki tegnap Eckstein Kovács Péter tegnap Sepsiszentgyörgyön.
Hangsúlyozta: a művelődési miniszter a Kolozs megyei jelölthöz képest aránytalanul nagy mértékben használhatja a szövetség infrastruktúráját. Kijelentette: megbocsáthatatlan, hogy a tisztújító kongresszus biztosa, Kovács Péter blogján nyíltan Kelemen Hunornak kampányol.
Kelemen Hunor elutasította a vádakat.
Eckstein-Kovács és Olosz Gergely tegnap aláírták a volt Kolozs megyei szenátor által javasolt választási etikai kódexet. Kelemen Hunor egyelőre nem csatlakozott az egyezséghez.
Az RMDSZ előtt nyitva a kapu
Nyugati Jelen, 2011. január 15. –
Daniel Constantin, a PC elnöke pénteken, Piteşti-en kijelentette, az RMDSZ előtt nyitva áll az ajtó, hogy csatlakozzon az ellenzéki szövetséghez, amely a pártelnök szerint a szavazatoknak több mint 50 százalékát szerzi meg a 2012-es választásokon.
„Az RMDSZ-nek választania kell. Új vezetősége lesz, és nem tudom, hogy az új elnök megengedheti-e, hogy a párt nyolc évig ellenzékben legyen, mivel a PSD, a PNL és a PC együtt a szavazatoknak több mint 50 százalékát szerzi majd meg 2012-ben. És nem tudom, hogy akkor az RMDSZ tagja lehet-e ennek a szövetségnek. (...) Az RMDSZ előtt nyitva áll az ajtó. Akkor is, ha mi, konzervatívok támadásokat intéztünk az RMDSZ ellen bizonyos pillanatokban, azt hiszem, sikerülne közös pontokat találnunk, ha a nemzeti érdekről beszélünk", mondta Daniel Constantin.
A PC elnöke azt is elmondta, az UNPR és a PDL nagyon sok képviselője és szenátora rájön, hogy 2012-ben már nem kérhetik a választópolgárok szavazatait, „miután a jelenlegi katasztrofális helyzetbe sodorták az országot".
„Ezért az RMDSZ helyett nagyobb hangsúlyt fektetnék azoknak a PDL- és UNPR-honatyáknak a többségbe invitálására, akik rájönnek, hogy soha többé nem választják meg őket", tette hozzá Daniel Constantin.
Az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, ha a kormány nem hoz a gazdaságot fellendítő intézkedéseket, és valamilyen együttélési módot kell kialakítania az ellenzékkel, jelentette ki csütörtökön az RFI-ben Frunda György RMDSZ-szenátor.
Markó Béla RMDSZ-elnök csütörtökön azt nyilatkozta a MEDIAFAX-nak, hogy Frunda György egyedül van véleményével az RMDSZ-ben, és hogy szerinte „ízléstelen", ha valaki az ellenzék által támadott tanügyi törvény elfogadása után azt javasolja, hogy a szövetség lépjen ki a kormányból.
Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint indokolt Frunda György szenátor kérése azzal kapcsolatban, hogy a kormány hozzon gazdaságélénkítő intézkedéseket, de az RMDSZ-nek nem szabad kivonnia magát a felelősség alól.
Fekete-Szabó András Levente, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője csütörtökön elmondta a Mediafax-nak, hogy a szövetség új vezetése az idei év első 4-5 hónapja után méri fel, hogy a gazdasági intézkedések sikeresek-e, és akkor „újraelemzi" a kormányon maradást.
Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos csütörtökön elmondta a MEDIAFAX-nak, hogy jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormányból, de ha ő lesz a szövetség elnöke, és a kilépéstől függ a parlamenti jelenlét, ő támogatni fogja azt.
Háromszék is Kelemen Hunort támogatja
Erdély.ma, 2011. január 15. – Demeter Virág-Katalin
A RMDSZ Háromszéki Szervezetének Ál- landó Tanácsa szombaton titkos szavazással döntött arról, hogy az országos szervezet el- nöki tisztségéért indulók közül Kelemen Hu- nort támogatja. Az Állandó Tanács határoza- tát ezt követően a Háromszéki Küldöttek Ta- nácsában is szavazásra bocsátották, ahol többek közt döntés született a februári kongresszuson résztvevő küldöttek számáról is.
A háromszéki szervezet Állandó Tanácsának 27 tagjából 25-en jelentek meg a szombat délutáni ülésen, ahol az RMDSZ elnöki posztjáért induló mindhárom jelöltet meghallgatta a testület. A zárt ajtók mögött zajló, heves vitáktól sem mentes ülésen, titkos szavazás után Kelemen Hunor 22, Olosz Gergely három szavazatot kapott, Eckstein-Kovács Péter pedig egyetlen támogató voksot sem kapott.
Az ülést követően Tamás Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: az RMDSZ-en belül nemzedékváltásra van szükség, de a legfiatalabb, 30-as éveiben járó generáció ideje talán még nem jött el, hiszen szakmai tapasztalat is szükségeltetik ahhoz, hogy valaki egy országos szervezet elnöke legyen.
Mivel a Háromszéki Küldöttek Tanácsának hatáskörébe tartozik fontos politikai kérdésekben döntést hozni, ezért az Állandó Tanács döntését a HKT szombati ülésén is megvitatták.
A nyílt ülésen mindhárom, az RMDSZ elnöki tisztségéért induló jelöltet meghallgatták, de az Állandó Tanács határozatáról csak hosszas vita után sikerült szavaznia a testületnek. A felső-háromszéki RMDSZ szervezetek küldöttei azt kifogásolták, hogy a megyei testület nem egy helyi jelöltet, Olosz Gergely kézdiszéki képviselő indulását támogatja. Szerintük a jelenlévőknek titkos szavazással kellene eldönteni, hogy a tanácskozásra meghívott három jelölt közül kit támogatnak, és nem az Állandó Tanács által hozott döntésről kellene szavazni.
Hasonló véleményének adott hangot Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör képviselője is. Mint mondotta: Háromszék nem engedheti meg magának, hogy ne a saját jelöltjét támogassa, az országos szervezet elnökének személyéről tulajdonképpen a februári kongresszus küldöttei döntenek.
Antal Árpád András a HKT ülésén úgy nyilatkozott, nem csupán helyi vagy háromszéki ügy, hanem erdélyi, kárpát-medencei jelentőségű döntés az, hogy ki legyen Erdély legreprezentatívabb szervezetének elnöke.
Olosz Gergely a HKT ülésén elmondta: Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke korábban beszámolt arról neki, hogy Kelemen Hunort támogatják, ő maga viszont csupán annyit kért Tamás Sándortól: ne akadályozzák munkáját, hogy a különböző testületektől megszerezhesse azt a támogatást, ami az indulásához szükséges. Úgy nyilatkozott: alig három napja kezdte meg kampányát, s igaz, hogy árral szemben, de úgy érzi, mégis jó döntést hozott. Mint mondta, azzal, hogy több jelölt is indul az RMDSZ elnöki tisztségéért, javulás következik a szervezetben, s ez a kampány mindenképpen az RMDSZ hasznára válik.
A HKT ülésén végül szavazásra bocsátották az Állandó Tanács döntését, amelyet 47 támogató szavazattal, 10 ellenszavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadtak a küldöttek. Ennek értelmében az RMDSZ Háromszéki Szervezete Kelemen Hunor indulását támogatja.
A szavazást követően Olosz Gergely elmondta: folytatja a szervezet legfelsőbb pozíciójának megszerzéséért indított kampányát, és bár nem kapta meg a háromszéki szervezet támogatását, választói támogató aláírásával indul a februári elnökválasztáson. A szervezet szabályzatának megfelelően, ezer RMDSZ-tag támogató aláírásának birtokában jogában áll indulni az elnöki tisztségért.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének cselekvési ütemterve a tanügyi törvény alkalmazásához
Transindex, 2011. január 14.
Közvetlenül a tanügyi törvény kihirdetése után, Markó Béla szövetségi elnök, konzultálva az RMDSZ parlamenti képviselőivel, egy, a tanügyi törvény alkalmazásáról szóló cselekvési ütemterv kidolgozásával bízta meg az Ügyvezető Elnökséget. A Takács Csaba ügyvezető elnök, Király András államtitkár, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos és Lakatos András ügyvezető alelnök által lefolytatott egyeztető megbeszélések alapján összeállított tervezetet az Ügyvezető Elnökség január 13-i elnökségi ülésén fogadták el.
Általános célként fogalmazódott meg, hogy az elkövetkező nyolc hónapban a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges kb. 50 kormányhatározatot és a hozzávetőleg 100 miniszteri rendeletet/metodológiát oly formában kell kidolgozni és elfogadtatni, hogy azok a lehető legjobban szolgálják anyanyelvű oktatásunk érdekeit. Minden szinten - kormányzati, közigazgatási, intézményi - és valamennyi területen élnünk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új törvény biztosít, hiszen adott a jogi keret egy korszerű, hatékony, autonóm anyanyelvű oktatási hálózat kiépítésére.
A fentebb vázolt célkitűzések megvalósítása érdekében, az Ügyvezető Elnökség ütemterve a magyar nyelvű oktatásban érdekelt szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal folytatandó széleskörű konzultációt helyezi a középpontba.
A már beazonosított problémák megvitatása, a feladatok elosztása, a megoldási /kivitelezési határidők rögzítése, végrehajtásért felelős intézmények/szervezetek/személyek nevesítése érdekében a következő országos szintű tanácskozásokra kerül sor:
* A magyar oktatásért felelős tisztségviselők – a miniszterelnök-helyettesi hivatal és az oktatási minisztérium oktatásért felelős szakemberei, az oktatásért felelős ügyvezető alelnök, a megyei tanfelügyelőségek magyar nemzetiségű tanfelügyelői, az RMPSZ képviselője – valamint az RMDSZ oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó szenátorai és képviselői munkamegbeszélése, melyre folyó év, január 20-án kerül sor Brassóban.
* Marosvásárhelyen, a februári iskolai szünidőt követően kerül sor a megyék, municípiumok /városok magyar önkormányzati vezetőinek, a megyei/területi RMDSZ elnökök és a magyar általános és középiskolai igazgatók találkozójára.
* Az oktatási minisztérium által közzétett ütemterv függvényében szervezi meg az Ügyvezető Elnökség a Felsőoktatási Tanács és a Romániai Magyar Közoktatási Tanács munkaértekezleteit, valamint kezdeményezi a magyar történelmi egyházak vezetőivel és oktatásért felelős szakembereikkel való tanácskozások megszervezését.
Meggyőződésünk, hogy az a széleskörű konzultáció, amit a fenti tanácskozások biztosítanak az RMDSZ és társult szervezetei, a szakmai és civil szervezetek, az egyházi intézmények, az önkormányzatok és tankönyvkiadók képviselőivel nagymértékben hozzájárulhat többek közt az alábbiakban felsorolt feladatok sikeres elvégzéséhez:
1. Az iskolák decentralizációjának előkészítése annak érdekében, hogy a helyi közösségek képviselői minél felkészültebben hozhassák meg az oktatással kapcsolatos döntéseiket.
2. Az új időbeosztású oktatási szintekhez (5-5-3/4 év) igazodó nemzeti alaptanterv, valamint az osztályokra lebontott kerettantervek és tantárgyi tantervek/programok kidolgozása. Ezen belül prioritásnak kell tekintenünk azokat a feladatokat, amelyek kizárólag magyar szakemberek által végezhetők el, mint például a magyar nyelv és irodalom, zene, a magyarság történelme, a román nyelv és irodalom oktatására vonatkozó, korszerű, minden követelménynek megfelelő tantervek /tantárgyprogramok elkészítése. Oda kell figyelni minden más tantárgy (pl. a románok történelme, Románia földrajza) tantervének összeállítására is!
3. Biztosítani kell az oktatási minisztérium által meghirdetett tankönyvírási pályázatokon való részvételt. Meg kell oldanunk, hogy minél több, magyar szerzők által írt, színvonalas és a tanuló életkori sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez igazodó tankönyv szülessen!
4. Prioritás a munkaerő-piaci igényekhez gyorsan és hatékonyan igazodó, de egyben színvonalas oktatást is biztosító anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítése. Megoldandók:
- a magyar nyelvű szakoktatás - beleértve a képzőművészeti, zenei, sport, pedagógiai - biztosítása a szórványmegyékben is;
- az anyanyelvű oktatás lehetőségének megteremtése a speciális oktatási intézményekbe beiskolázott fogyatékos gyermekek, valamint az állami gondozásban részesülő magyar gyerekek számára;
- a középfokú/líceumi oktatásban össze kell hangolni az intézményeink évi beiskolázási terveit szakágazatok – szakirányok – szakosztályok/szakok szerint, megyék közti, megyei és esetenként kisrégiós lebontásban;
- magyar nyelvű szakosítási /felsőfokú technikumi képesítést adó és a felnőttoktatást megoldó intézményi hálózat kiépítése.
5. Új, kollégiumi rendszerben (bentlakás, étkezde, iskolabusz) működő iskolaközpontok kialakítása a szórványban, a már létező kollégiumok fejlesztése, modernizálása, a magyar nyelvű oktatás kereteinek további bővítése Csángóföldön. A kollégiumok folyamatos működtetését biztosító anyagi erőforrások megszerzése érdekében élni kell mindazon lehetőségekkel, melyeket az új tanügyi törvény felkínál: partnerségek, konzorciumok, normatív finanszírozási rendszer bevezetése 2012-től, stb.
Szükséges egy normatív alapú, betervezhető támogatási rendszer kialakítása a szórványkollégiumok biztonságos működtetése érdekében.
Az RMDSZ a feladatok elvégzéséhez logisztikai támogatást nyújt, vállalja a tevékenységek koordinálását, gyors és hatékony információcserét biztosít.
Mélyrepülés
Háromszék 2011. január 17. – Farkas Réka
Még nem zárult le a jelentkezések határideje, bő egy hónap még az RMDSZ kongresszusáig, el sem kezdődött a valódi kampány, de máris igen erős ellentétek ütköztek ki az amúgy rendkívül egységesnek, összetartónak hitt szövetségben.
A pilóta távozni készül, úgy tűnik, menet közben rázkódik a gép, és közben folyik a dilemmázás, ki vegye át az irányítást: segédpilótája, aki eddig is figyelte munkáját, tőle tanulta a mesterség csínját-bínját, vagy esetleg az utastérben tartózkodók közül valaki, akinek szintén van jogosítványa az égi manőverekhez, de megtörténhet, más utat választ, módosít a stíluson, esetleg kockáztat is kicsit a gyorsabb célba érésért. Szóba kerül egy harmadik gépvezető is, akinek tapasztalatait, tudását, jó szándékát kérdőjelezik meg, s akit a fegyelmezett, biztos repüléshez szokott legénység a pilótafülke közelébe sem akar engedni. Folyik a lökdösődés, élesedik a vita.
Találó volt a HKT-n is elhangzott hasonlat az irányításra váró repülővel és a pilótaülés megkaparintásáért hadakozó gépvezetőkkel. Kiderült az is, bár minden verseny alapkövetelménye lenne az esélyegyenlőség, ebben az esetben ez bizony hibádzik. A hivatalosan is megjelölt utód élvezi a teljes támogatást, rendelkezésére áll az RMDSZ apparátusa, egyengetik útját, minden szavát közvetítik a hivatalos hírcsatornák, a másik kettőnek azonban hatalmas erőfeszítéseket kell tennie, hogy eljuttassa információit a közvéleményhez, no meg azokhoz, akik szavaznak majd a kongresszuson. Nehezen megmagyarázható az is, a demokrácia melyik szabálya alapján vonták meg az induláshoz szükséges támogatást a háromszéki jelölttől. Kinek miért jó akadályozni versenybe szállását? Nem bíznak a csúcsvezetés által kiszemelt meggyőző erejében, a kongresszusi küldöttek tisztánlátásában? Nem hiszik, hogy az RMDSZ-szervezetek delegátusai képesek a legmegfelelőbbet kiválasztani?
Sok mocsok felszínre került az elmúlt napokban, pedig még igencsak az elején járunk a kampánynak. Volt nyomásgyakorlás, megfélemlítés, megkezdődött a pénztárcákban, bankszámlákon kotorászó vádaskodás, a hálószobába kukkolás, a magánélet kifürkészése. Nem nyíltan, titokban, alattomos eszközökkel kiszivárogtatva az egyiket vagy másikat vádló, sértő értesüléseket. Egymásnak feszülnek immár azok is, akik még hűek maradtak az RMDSZ-hez, szekértáborok körvonalazódnak egyre élesebben. S mindemellett előtűnnek azok a demokratikusnak cseppet sem nevezhető gyakorlatok, amelyeket eddig elsősorban a külső ellenfelekkel szemben használtak a szövetség vezetői.
Rázkódik hát a gép, egyre veszélyesebben, elkezdődött a mélyrepülés, s félő, mire elérkezünk a február végi kongresszushoz, nemcsak a pilótajelöltek becsülete, tekintélye nyir¬bálódik rojtosra, de maga a jármű is széteshet, vagy olyan mélyre süllyed, ahonnan már nem tudja felemelni, pályára állítani a frissen megválasztott elnök, legyen bármilyen tapasztalt irányító vagy jól kiképzett segédpilóta.
Döntött a háromszéki RMDSZ
Háromszék, 2011. január 17. – Farkas Réka
Kelemen Hunor elnökjelöltségét támogatja a háromszéki RMDSZ-szervezet, erről előbb a megyei Állandó Tanács döntött elsöprő szavazattöbbséggel, majd határozatukat megerősítette a Háromszéki Küldöttek Tanácsa is.
Bár többen érveltek amellett, hogy a „mi kutyánk kölyke" alapon Olosz Gergelynek is meg kellene adniuk az indulás esélyét, a voksolás más eredményt hozott, a felső-háromszéki kép¬viselőnek ezer aláírást kell összegyűjtenie, hogy lehetősége legyen megmérettetni a február végi kongresszuson.
Az elmúlt napok ideges pezsgése jellemezte a szombati napot. Fél kettőkor Olosz Gergely és Eckstein-Kovács Péter a sajtó előtt látta el kézjegyével a kolozsvári politikus által javasolt etikai kódexet, melynek biztosítania kellene a tisztességes, övön aluli támadásoktól, vádaskodásoktól mentes kampányt, szavatolnia az esélyegyenlőséget. Kelemen Hunor csak a kampány január 26-i kezdete után mérlegeli, csatlakozik-e a dokumentumhoz.
Feszültség, kiabálás, veszekedés
Nem volt feszültségektől mentes a három elnökjelölt közös ebédje — ezt már a házigazda, Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök árulta el, és bizony időnként emelt hangon zaj¬lott a vita az Állandó Tanácsban is, de a sajtó képviselői erről csak a zárt ajtók mögül kihallatszó kiabálásból értesültek. Mindhárom jelölt bemutathatta programját, kérdésekre is válaszolhattak, s bár mint utóbb, a HKT ülésén kiderült, igazán jelentős eltérés nincs elképzeléseik között, a szavazás az előre borítékolható formában zajlott: a titkos voksoláson a jelen levő 25 ÁT-tagból 22 Kelemen Hunort támogatta, hárman Olosz Gergelyt. Nyomaté¬kosították, nem elnökké választását, csupán indulását. Az RMDSZ alapszabályzata szerint minden jelöltnek fel kell mutatnia két szervezet (egy területi, megyei és egy társult szervezet vagy platform) támogatását vagy ezer aláírást a tagság köréből.
A HKT öt órakor ült össze a Míves Házban, a szavazati joggal rendelkező 83 tagból 70 volt jelen. Itt is egyforma esélyt kaptak a jelöltek a bemutatkozásra, és a küldöttek is kifejthették véleményüket, a szervezők látványosan igyekeztek betartani a demokratikus játékszabályokat, hogy utóbb senki ne kérdőjelezhesse meg a döntést.
Ki legyen a pilóta?
Mindhárom, elnöki tisztségre jelentkező elmondta, változásra van szükség a szövetségben, és ő ezt kívánja érvényesíteni, közeledniük kell az emberekhez, befogadó szervezetté kell alakítaniuk az RMDSZ-t, rendezni kell a viszonyt a magyarországi kormánypárttal, és a kormányban addig kell maradniuk, amíg a magyarság érdekeit képviselni tudják, ha ez a részvétel veszélyezteti a majdani parlamenti bejutást, ki kell lépni. A három programban árnyalatnyi különbségek adódtak, lényegi alig. Kelemen Hunor kiemelte, jó néhány éve tevékenykedik a jelenlegi elnök mellett, és „a repülőt arra a segédpilótára kell bízni, aki ott ült a pilóta mellett, nem arra, aki könyvből tanulta a jármű irányítását". Erre válaszolta Eckstein igen frappánsan: a maga részéről azt szereti, ha a repülőt a pilóta vezeti, nem egy segédpilóta.
Helyi ügy, vagy országos?
A teremben ülők közül néhányan hozzászóltak a vitához, többnyire azt képviselték, hogy a háromszéki szervezetnek az idevalósi jelöltet kell támogatnia, meg kellene számára teremteni az indulás lehetőségét, hisz itt nincs szó semmi többről. A tamásfalvi polgármester felidézte a két évvel ezelőtti parlamenti választásokat: „Mi akkor nem kértük Olosz urat, de megkaptuk, most akkor legalább támogassuk." Dénes István nem értette, ha Kelemen Hunor már több megyei szervezet támogatását bírja, miért van szüksége még a háromszékire is, ők miért nem nyújthatnak segítséget Olosz Gergely indulásához? Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi szervezet elnöke elmondta, az RMDSZ elnökének személye nem megyei ügy, Bukarestből érkezett visszajelzésekből tudja, egyetlen román párt élén történő változás sem befolyásolná olyan nagy mértékben Románia jövőjét, mint az RMDSZ elnökválasztása. Nagyobb távlatokból kell elemezni ezt a kérdést, és vissza lehet utasítani az érzelmi szavazást, hisz Olosz Gergely a megyei szervezettel történő konzultáció nélkül döntött indulásáról — fejtette ki.
Kisebb vita után végül eldőlt, a testület arról szavaz, elfogadják-e az ÁT döntését. A teremben ülők közül 46-on emelték fel kezüket az igennél, tízen a nemnél, és 12-en tartózkodtak.
Többen több ízben kiemelték, ez a szavazás az induláshoz nyújtott támogatást jelenti, a kongresszuson a küldöttek egyénileg voksolnak, a megyei szervezet akarata nem írhatja felül döntésüket, senki nem veheti el a jogukat, hogy lelkiismeretük szerint döntsenek. A HKT szombaton a megyei küldötti helyek el¬osztását is jóváhagyta, a hivatalosan járó 24 mellett 18 sorsáról határoztak, megszavazták: az 5 sepsiszentgyörgyi, 3 sepsiszéki, 6 kézdi¬széki, 2 erdővidéki és 3 orbaiszéki kongresszusi küldöttről a széki szervezetek döntenek.
ERDÉLY
Schöpflin György volt az Európai estek meghívottja
Krónika, 2011. január 17.
A média működése révén egyfajta külön hatalmi ágat képvisel az államon belül, a budapesti kormánynak pedig kötelessége ezt a hatalomgyakorlást a köz javának érdekében szabályozni – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő (képünkön) Kolozsváron a nemrég megszavazott és a nyugati sajtóban nagy visszhangot keltő magyar médiatörvény kapcsán.
A magyarországi politikus Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő meghívására a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyben tartott előadást csütörtök este Magyar országimázs: alkotmányozás, médiatörvény, határon túli magyarok címmel. Schöpflin arról tájékoztatta a közönséget, hogy Magyarország alkotmánya szerkezetileg nem változott a kommunista rendszer kezdete óta.
Véleménye szerint a magyarországi rendszerváltás nem hozott érdemi változást e téren, ezért a jelenlegi alkotmányozási folyamat gyakorlatilag a rendszerváltás beteljesülésének tekinthető. A képviselő elmondása szerint a vitát szító jogszabály az érvényben levő európai médiatörvényekből merítkezik, az ellene beindult sajtólavinát pedig az európai baloldal útkeresésének eszközeként látja, amely számára a médiatörvény kiváló ürügy volt, hogy politikai ellenfeleire csapást mérjen.
A határon túli magyarok helyzetével kapcsolatosan Schöpflin úgy vélekedett: a mindenkori magyar kormány feladata, hogy a határon kívül, a magyar kisebbségi sorsban élőkkel éreztesse törődését. „Szeretném, ha elindulna egy folyamat, amelynek eredményeként a határon túli magyarok egyenlő félként jöhetnek Magyarországra. Ennek a folyamatnak egy rendkívül fontos állomása a könnyített honosítási eljárás" – nyilatkozta a képviselő. Ugyanakkor megemlítette a franciák „frankofón" ötletét, amelynek vázára egy magyar változatot lehetne felépíteni: létre lehetne hozni egy „hungarofóniát", amely lehetővé tenné a nagy magyar beszélgetést, függetlenül attól, hogy ki milyen szinten beszéli a magyar nyelvet, létrejöhetne egy határokon átívelő magyar tudat.
Az előadást követő beszélgetés során a két képviselő, a hallgatóság kérdéseire válaszolva elutasította azt a véleményt, mely szerint az Európai Unió magyar elnöksége nem tartja szem előtt a kisebbségi kérdést. Sógor Csaba szerint az EU-elnökség idején Magyarország legfontosabb feladata, hogy a lehető leghatékonyabban együtt dolgozzék a többi tagállammal és összehangolja azok minisztereinek, kormányainak a munkáját. Az elnökség idején Magyarországnak olyan környezetben kell dolgoznia, ahol a többség nem kellően érzékeny a kisebbségvédelmi témákra, ezért a kisebbségi ügyet csomagolva érdemes tálalni – hangsúlyozta az erdélyi magyar képviselő, aki szerint ebben a fél évben Magyarországnak lehetősége van olyan tőkét felhalmozni, amely segítheti a jövőbeni kisebbségvédelmi munka előrehaladását.
Sógor Csaba hangsúlyozta: a kisebbségvédelmi témákat a magyar–román kapcsolatok miatt is óvatosan kell érinteni. – Hosszú idők után jelenleg jó úton halad Románia és Magyarország együttműködése, de vannak olyan kényes témák, mint a közös történelmi múltunk megítélése, vagy akár a területi és kulturális autonómiák, amelyek a két ország kapcsolatában könnyen törést hozhatnak. Akkor tudunk kisebbségvédelmi témákban is sikeresek lenni, ha meg tudjuk őrizni a párbeszédet.
Miért fontos a székelység lélekszámának ismerete
Háromszék, 2011. január 15. – Kádár Gyula
E sorok írója úgy véli, hogy a korábbi kutatás nem végzett alapos összehasonlító népességrekonstrukciós vizsgálatot, épp ezért e tanulmány úttörő jellegű minden erényével és hibájával együtt. Termé¬szetesen, a kutatást nem tarthatjuk lezártnak.
Közismert, hogy a romániai népszámlálások idején mindig gordiuszi csomóként jelenik meg a kérdés, hogy a székelyek magyarként vagy székelyként szerepeljenek-e a népszámlálási íveken. Azonban sokan nem tudják, nem érzékelik: soha nem volt oly horderejű jelentősége annak, hogy Székely¬föld magyar nyelvű, kultúrájú, de a magyartól eltérő lelkivilágú, származású népe milyen nemzetiségűnek vallja magát, mint most, a soron következő romániai népszámláláson.
Véleményem szerint alaposan meg kell fontolni azt, hogy az összeírás a valóságot tükrözze, és pozitív hatású legyen a székelység sorsának alakulására. Úgy tűnik, e kérdés nagyon egyszerű, mindenki hát belátása, szabad akarata szerint döntse el, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát. Ez alapvető jog, valóban nem szabad beavatkozni. Ez így helyes, de tudnia kell minden Székelyföldön élő, magyar nyelvű és kultúrájú embernek, a román hatalom hagyományosan érdekelt abban, hogy a statisztikákban minél kevesebb magyar szerepeljen. Nos, ennek következményeképp a korábbi népszámlálások során a székelység, védekezési ösztönére hallgatva, nem székelynek, hanem magyarnak vallotta magát. Azonban most, amikor a székely önkormányzat jogáért folyó harc egyre szélesebb körű, fontos lenne a székelység lélekszámát a hivatalos népszámlálásban is megjeleníteni.
Egy¬értelmű az, hogy a székely népet a 2011. október 22. és 31. között sorra kerülő romániai népszámláláskor, a történelmi valóságnak megfelelően, székelyként kell bemutatni, mert ez fontos érv lehet a székely autonómiaigény jogosságának demográfiai alátámasztásában. Azonban ha a hátralévő időben nem alakul ki egységes álláspont e kérdésben, akkor a székelység némely része magyarként, másik része székelyként fog szerepelni, amelynek káros következménye az lehet, hogy a romániai magyarság lélekszáma kisebb lesz, miközben a székelységé is kevesebbet fog mutatni. Tehát olyan csapdahelyzet alakulhat ki, amelyet nagyszerűen kiaknázhat a Székelyföld területi autonómiája ellen küzdő propaganda. Következtetés: Székelyföldön mindenkinek egységesen székely vagy magyar nemzetiséget kell vallania, mert csak így lehet elkerülni az említett bűvös kört, amely nemcsak félreértéshez vezet, de káros lehet az autonómia megszerzéséért folyó harc sikerére nézve is. Ne feledjük el, még van idő e kérdés mérlegelésére, tudatosítására, és e munkát, pártérdekektől függetlenül, a média bevonásával meg lehet oldani.
Egy pillanatig se feledjük el, hogy a román nacionalisták a statisztikát (is) fegyverként használják fel a területi autonómia elleni harcban. Erre jó példák a székelyföldi nacionalista elit demográfiai jellegű hamisításai, csúsztatásai. Amikor az autonóm Székely¬földről van szó, akkor a három megye románságának lélekszámát, népességi arányát emlegetik, és erre hivatkozva kérdőjelezik meg még a nyolcszáz éves Székelyföld névhasználatának jogosságát is. Ki¬használják az általános tájékozatlanságot, enyhe csúsztatással megduplázzák a székelyföldi román népesség arányát, mert jól tudják, hogy a három megye nem azonos a történeti Székelyfölddel. Amíg a két és fél megyében, azaz a történeti Székelyföldön a románság számaránya alig több mint húsz százalék, addig Maros megye nem székely régiói által a román népességarányt fel lehet tornázni ennek duplájára, amivel riogatni lehet a székely nép önkormányzata ellen. Néha¬napján a médiában elhangzanak olyan képtelenségek is a román népszámlálásokban szereplő néhány száz fős székelységre hivatkozva, hogy e pár ember jogtalanul követel autonómiát, mivel e követelés népességi adatokkal nem indokolható.
Ne feledjük: a demográfia szerepe nem elhanyagolható, amikor közösségi jogokról van szó. Székelyföld népességtörténetének ismeretére és ismertetésére ezért is van szükség.
Határozott magyar érdekképviselet alakul ki"
Szabadság, 2011. január 15.
Nem csak izgalmas, hanem rendkívül aktuális témáról beszélgetünk ma este – nyitotta meg Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő közös, csütörtöki rendezvényét, amelynek meghívottja Schöpflin György európai parlamenti képviselő volt. Az Európai Estek házigazdájaként Sógor Csaba is felszólalt, aki szerint ezeknek a rendezvényeknek az a célja, hogy az Európai Néppárt minél több munkatársát elhozzák és megismertessék az erdélyi magyarsággal. Fontosnak tartotta ezt azért is, mert az elhívott képviselők olyan szakterületeken jártasak, amelyekkel a három erdélyi képviselő nem foglalkozik.
Schöpflin György európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a megadott témát – Magyar országimázs: alkotmányozás, médiatörvény, határon túli magyarok – nem fogja jogi oldalról megközelíteni, bár van jogi végzettsége, inkább politikai oldalról közelíti meg.
Elsőként az alkotmányozásról beszélt. Schöpflin azt a kérdést feszegette, hogy miért is van szüksége Magyarországnak új alkotmányra? Megtudhattuk, hogy a készülő alkotmány Magyarország második alkotmánya lesz. Az elsőt 1949-ben kapta a magyar állam. A képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarország az egyetlen volt kommunista ország, ahol a változások után nem írtak új alkotmányt. 1989-ben ugyanis átírták a Rákosi-féle alkotmányt, de a szerkezete megmaradt. 1990 óta az Alkotmánybíróságnak emiatt 133 korrekciót kellett leadnia. Schöpflin elmondta: Magyarországon nagyon lassan indult el az átalakulás, aminek akkor örültek, de később kiderült, hogy korai volt az öröm, ugyanis nem számoltak az átmentéssel. Az átmentés pedig azt jelentette, hogy a volt kommunista párt minden tulajdonát, hálózatát átmentette és később bevetette a politikába. A képviselő szerint 1989-ben a hallgatólagos alku az volt, hogy a kommunisták átadják a hatalmat, ennek fejében megtarthatják a „szürke" privatizáció során szerzett javakat, megmaradnak gazdagnak, de nem vesznek részt a politikában.
Ez azonban nem így történt, 1994-ben ugyanis visszatért az MSZP, a Horn-kormány idején pedig elindult egy újabb berendezkedés, amelynek következtében nagyon sokan úgy élték meg ezt az időszakot, mintha egyfajta egypártrendszerben élnének, fél-demokrácia volt Magyarországon. Ezért a képviselő fontosnak tartja, hogy legyen egy szimbolikus, ugyanakkor komoly új kezdet Magyarországon. Ezt szimbolizálja az új alkotmány, amely valószínűleg áprilisban fog hatályba lépni.
Mi az állampolgárság tartalma, milyen kapcsolat legyen az állam és az állampolgár között? – vetette fel a kérdést Schöpflin György. Szerinte az állampolgárság kétoldalú kapcsolatot feltételez, azaz lehetőséget kell teremteni az állam alulról jövő befolyásolására, ne csak négyévente szólhassanak bele az állampolgárok a politikába. A társadalom szerepe ugyanis jelenleg leszűkül arra, hogy négyévente egyszer szavazhat. A képviselő szerint az intézmények autoritása is nagyon gyenge, ezen is változtatni kell a jövőben. Schöpflin a szabálykövetésről is szót ejtett, elmondása szerint az emberek nem fogják a szabályokat követni, ha nem érzik úgy, hogy azok a szabályok róluk szólnak. Fontos, hogy a rendszer nyitott legyen, politikailag, gazdaságilag és jogilag is.
A médiatörvény kapcsán a képviselő elmondta: a média szerepe az, hogy egyfajta kontrollt gyakoroljon a hatalom felett. A másik oldalról azonban az újságírók is hatalmat gyakorolnak, ezt viszont nem ellenőrzi senki, ezért szabályozni kell. Ezt próbálja elérni a médiatörvény, amely egy kodifikált törvény. A médiatörvény sok mindent átvett más országok gyakorlatából és nagyon átfogó. A képviselő szerint a törvény hasznos és működőképes, de a gyakorlatba helyezése után dől el, hogyan fog működni, a gyakorlat ugyanis mindig átalakít törvényeket.
2002 és 2010 között Magyarország egy gyenge állam volt, ezt a szomszéd államok is felismerték, ezért nem is nagyon foglalkoztak vele. Ez azonban megváltozott, és kezd kialakulni egy nagyon határozott magyar érdekképviselet, amit a jelenlegi magyar kormány teljes joggal képvisel. Schöpflin szerint ez határozottan jó a határon túli magyar közösségek számára, ugyanis a szomszéd országok ezután számolni fognak Magyarországgal.
MAGYARORSZÁG
Ifj. Lomnici: nem ellentétes az unió jogával a szavazati jog megadása
Erdély.ma /MTI, 2011. január 14.
Sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak – közölte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken.
Az alkotmányjogász elmondta: ha a magyar kormány úgy dönt, hogy szavazati jogot ad a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezőknek, akkor abban sem az Európai Bíróság állásfoglalásai, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogást találni.
Mint mondta, az Európai Bíróságnak az utóbbi évtizedekben hozott ítéletei egyértelműek: a tagállamok saját állampolgáraikon és a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárokon kívül aktív és passzív választójogot adhatnak velük szoros kapcsolatban álló, meghatározott személyeknek. A bíróság szerint azzal, hogy egyes tagállamok az európai parlamenti választásoknál kiterjesztik a választójogot, nem zavarják a többi tagállamot, hiszen a választójog kiszélesítése nyomán nem nő meg a tagállamok által az Európai Parlamentbe delegálható képviselők száma, az pedig a tagállam döntése, hogy kiket von be a képviselők megválasztásába – szögezte le.
Hangsúlyozta: az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt arról, hogy a tagállam meghatározott, vele szoros kapcsolatban álló személyeknek adhat választójogot, ezen általában az állampolgárságot értik, de a tagállam belügye, hogy az állampolgárságon túl további speciális feltételeket támaszt-e a szavazati jog megadásakor. A bíróság gyakorlata rögzíti azt is, hogy a közösségi jog egyetlen általános elve sem írja elő, hogy a választások során a választók köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva. Vagyis a Kárpátalján, Szerbiában és Horvátországban élő magyarok is megkaphatják a választójogot, ha a magyar kormány úgy dönt, és a bíróság által említett szoros kapcsolat, azaz állampolgárság is megvalósul – jelentette ki.
Az alkotmányjogász kiemelte: a bíróság általában az EP-választások kapcsán hozta meg ítéleteit a szavazati jog kérdésében, de az alkalmazandó a nem európai, hanem tagállami választások tekintetében is, hiszen nem támadták meg az olaszországi, franciaországi, szlovákiai, romániai viszonyokat. Ugyanis Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak. Vagyis ez „élő gyakorlat" az EU-ban – szögezte le.
A határon túli magyarok szavazati jogára legutóbb akkor irányult kiemelt figyelem, amikor Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke szerdán az AFP jelentése szerint újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog
megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan".
Daul szavait később Antoine Ripoll, Daul szóvivője úgy pontosította, hogy a frakcióelnök valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. „A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" – mondta Ripoll telefonon az MTI-nek akkor. Még Daul nyilatkozatának napján Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője azt mondta, az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben.
Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog. December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy
leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását, valamint az alkotmányos alapismeretektől teendő vizsgát.
Répás Zsuzsanna: a támogatáspolitikát is alakítja a jövőben a MÁÉRT
Duna TV/Erdély.ma, 2011. január 14.
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár számításai szerint március 15-e környékén már köszönthetik az új magyar állampolgárokat, akik az egyszerűsített eljárással szereztek honosítást.
Jövő héten ülnek össze tanácskozásra a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szakbizottságai, amelyek a humán, a gazdasági és a külügyi-jogi témák megvitatása mellett a határon túlra irányuló támogatáspolitika kialakításából is részt vállalnak majd – nyilatkozta Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. A szakpolitikus ismertette az egyszerűsített honosítás jelenlegi állását, valamint arról is beszélt, milyen jogosítványai lesznek a határon túl élő újsütetű magyar állampolgároknak.
Fontosnak tartottuk a MÁÉRT újjáélesztése után a szakbizottsági rendszer újraindítását is – mondta Répás Zsuzsanna. Így a szakértői munka is újraindulhat a határon túli magyarok rendszeresen tanácskozhatnak a magyar kormány szakértőivel. A jövő héten a humán, a gazdasági és a külügyi-jogi bizottság is ülésezik – hangzott a beszélgetésben.
A MÁÉRT szakbizottságainak új feladata is van, ez pedig nem más, mint a tavaly létrehozott Bethlen Gábor Alap – a határon túlra szánt támogatások új központja – számára ajánlásokat megfogalmazni a támogatáspolitika vonatkozásában – mondta az államtitkár. „A MÁÉRT plenáris ülése fogalmazza meg az elvi iránymutatásokat, a szakmai elveket pedig éppen a MÁÉRT szakbizottságai dolgozzák majd ki". A fontossági sorrendet a támogatandó kérdések vonatkozásában a határon túliak állíthatják fel, ezeket összegzik a szakbizottságok, és az így megszületett ajánlást végül az Bethlen Gábor Alap rendelkezésére bocsátják.
A magyar állampolgárság igénylése eltérő ütemben zajlik a Magyarországgal szomszédos országokban – ismertette a folyamatot a szakpolitikus. A legtöbb igényt eddig Szabadkán nyújtották be, azután következik a sorban Kolozsvár, majd Csíkszereda, és végül Beregszász. „Örülünk, hogy az ügymenet szervezése jól sikerült, nincs sorban állás, nincsenek tumultuózus jelenetek"- hangsúlyozta a politikus, aki úgy számolja, hogy március 15-e környékén már köszönthetik is az első új állampolgárokat.
Ami az újsütetű, a határokon túl élő magyar állampolgárok jogosítványait illeti, ezekről Répás Zsuzsanna azt mondta: a honosítási oklevél átvételét és állampolgári eskü letételét követően, ezzel egy időben és helyen igényelhetik a magyar útlevelet. Személyigazolvány és lakcímkártya értelemszerűen nem jár azoknak, akik nem létesítenek állandó lakhelyet Magyarországon.
Az minden vonatkozásban igaz, hogy egyfajta magyar állampolgár és állampolgárság létezik csupán, nincs különbség sem jogosítványok sem kötelezettségek tekintetében közöttük – hangoztatta a politikus, megjegyezve: a most oly sokat emlegetett magyarországi szavazati jog a magyar állampolgárok vonatkozásában a mai szabályozás szerint az állandó itteni lakóhelyhez kötődik.A határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának kérdése pedig az alkotmányozás során, tavasszal kerülhet ismét terítékre – hangzott az interjúban.
Tiszteletbeli állampolgárok – Hódmezővásárhely az ünnepélyes eskütételre is várja a határon túli magyarokat
Magyar Szó, 2011. január 16. – Sztojanovity Livia
Hódmezővásárhely állampolgárságot nem adhatott, csak tiszteletbeli polgári címet, de azt felkínálta minden magyarnak, bárhol éljen is a világon
Amikor a kettős állampolgárságról szóló, 2004. december 5-i népszavazás nem hozott eredményt, Hódmezővásárhely önkormányzata úgy döntött, tiszteletbeli polgári címet adományoz a hátáron túl élő magyaroknak, hogy ezzel a gesztussal próbálja enyhíteni keserűségüket. Bár ez a cím csupán erkölcsi támogatást jelentett, sokaknak reményt is adott, hogy nem mindenki feledkezett meg a világban élő magyarokról.
Dr. Grezsa István hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő volt a tiszteletbeli polgári cím előterjesztője. Mint elmondta, ez a gesztus inkább csak lelki gyógyír volt a csalódott határon túl élő magyarok számára, mely egy oklevél és egy kis igazolvány formájában testesült meg, ugyanakkor némi jelképes kedvezmény is járul hozzá, például ingyenesen látogatható a helyi, kommunista időket bemutató múzeum.
- Tiszteletbeli polgári címet bárki igényelhetett, aki magyarnak vallotta magát, sőt ezt a mai napig megteheti. A világ minden tájáról érkeztek kérelmek, Amerikától Izraelig, Finnországtól Ausztráliáig, összesen mintegy húszezer, legnagyobb érdeklődés azonban Erdélyben és Vajdaságban volt. Végül külön anyakönyvet nyitottunk a kérelmezők számára, és sok magyar, aki még sosem járt nálunk, csak azért látogatott el hozzánk, hogy megnézze azt a várost, amelyik befogadta őt – emlékezett vissza dr. Grezsa az öt évvel ezelőtti eseményekre.
Az első címek átadása ünnepélyes keretek között, 2005. március 15-én zajlott le, amit több másik követett, néhány esetben pedig az önkormányzat
képviselői utaztak azokba a határon túli városokba, ahol tiszteletbeli polgári címet igényeltek, többek között Zentára is. A mozgalom során számtalan élménnyel, kapcsolattal gazdagodott Hódmezővásárhely, polgárai és az igénylők is.
A könnyített honosítási eljárásba Hódmezővásárhely is bekapcsolódott, ami azt jelenti, hogy az ügyintézésben is segítséget nyújt és az ünnepélyes fogadalomtételre is várja a határon túli magyarokat.
Zentáról, testvérvárosunkból már megkerestek minket, hogy a zentaiak egy része az állampolgári esküt szeretné Hódmezővásárhelyen letenni. Természetesen az ünnepélyes fogadalomtételen a tiszteletbeli polgárainkon kívül mások is részt vehetnek és máris nagy az érdeklődés. Minden tiszteletbeli polgárunkat levélben megkeressük, ahol összefoglaljuk a honosításhoz kapcsolódó teendőket, az anyakönyvvezetőinknél könnyített eljárásban részesülhetnek és besegítünk a külképviseletek munkájába is. Hogy pontosan mikor kerül sor az első ünnepélyes eskütételre, egyelőre nem tudni, még az is lehet, hogy Szent Istvánhoz kötődően tartjuk meg az ünnepséget. Ami azonban fontos, hogy ez nem egyszeri felajánlása a városnak, reményeink szerint több eskütétel követi majd az elsőt, vagyis akik később veszik fel a magyar állampolgárságot, azoknak is lehetőségük lesz ünnepélyes fogadalmat tenni nálunk.
Csízik Károly, Zenta alpolgármestere elmondta, hogy mindegyik testvérvárosuk, vagyis Budavára, Gödöllő, Dabas, Tiszafüred, Törökszentmiklós és természetesen Hódmezővásárhely önkormányzata is felajánlotta a segítséget a kettős állampolgárság felvételének ügyintézésében.
– Bár Hódmezővásárhely a legtekintélyesebb a városok közül és a hetvenes évek óta testvérvárosunk, a többiek részéről felajánlott segítség ugyanolyan sokat jelent nekünk és élni fogunk a lehetőséggel. A polgármesterek között a megbeszélések már lezajlottak, és az eskütételre is várnak minket. Most teszünk közzé egy felhívást erre vonatkozóan, ezért egyelőre még nem tudni, hányan jelentkeznek majd, de én bízom benne, hogy nagy lesz az érdeklődés. Nagyon szép gesztus testvérvárosaink részéről ez a meghívás, és az, hogy a fogadalomtétel a polgármesterek előtt történik majd.
Torontálvásárhely és Hódmezővásárhely is testvérvárosok. Jó kapcsolatot tartanak fent és természetes volt, hogy az ünnepélyes eskütételre a torontálvásárhelyieket is várják.
A torontálvásárhelyi születésű Mérges Sándor, az MNT tagja lapunknak elmondta, hogy dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere már felvetette az ötletet, de egyelőre még nem állapodtak meg semmiben.
– Valószínűleg a falu lakosainak egy része Magyarországon, pontosabban Hódmezővásárhelyen fogja letenni az ünnepi esküt, de a belgrádi magyar nagykövetségtől is kaptunk egy ígéretet, hogy ha sok lesz az igénylő, eljönnek hozzánk. Hódmezővásárhellyel egyébként kitűnő a kapcsolat, amikor csak tudunk, részt veszünk egymás rendezvényein, több esetben kaptunk tőlük segítséget is, támogatják a helyi kultúrát, az iskolát. Nagyon jólesett, hogy a sikertelen népszavazás után felajánlották a tiszteletbeli polgári címet. Nem tudok számszerű adatot mondani, hányan jelentkeztek a címért, de nagy volt az érdeklődés. Amikor eljöttek hozzánk, több száz oklevelet osztottak ki. Sajnos, azt a december 5-i népszavazást nagy kudarcként éltük meg, és ez legfeljebb hintőpor volt a sebre. Sokan nem tudják elfelejteni az akkor történteket és most ez a visszahonosítás már nem tud akkora örömet okozni, mint amit 2004-ben jelentett volna nekünk, ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy sokan élnek majd a lehetőséggel és felveszik a magyar állampolgárságot – mondta Mérges Sándor.
Adhat szavazati jogot Magyarország a határon túli magyaroknak
MTI, 2011. január 16.
Az állampolgársági jog, így a jellemzően abból következő választójog is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik az Európai Unióban, ezért politikai vitát okozhatna ugyan, ám semmilyen jelenlegi uniós jogi normával nem volna ellentétes, ha Magyarország szavazati jogot adna a határon túl élő magyar állampolgároknak – hangsúlyozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A megkülönböztetés általános tilalmára vonatkozó kötelezettségen kívül nincs olyan, az állampolgárságot, illetve a választójogot érintő uniós jogszabály, amely a szuverenitást korlátozó módon kötelezné a tagállamokat ezekben a kérdésekben – fejtette ki Lattmann Tamás. Elmondta: az EU szuverén államok együttműködése, így több, hagyományosan tagállami hatáskörbe tartozó ügybe az uniónak továbbra sincs beleszólása. Kitért arra, hogy az európai parlamenti (EP-) választásokkal kapcsolatban vannak ugyan uniós szabályok, de azokon a voksolásokon a tagállami állampolgárság – uniós tagállamok közötti viszonyban – nem lényeges, hiszen az EP-választáson minden szavazati joggal rendelkező uniós polgár rész vehet, annak az államnak a részletes szabályai alapján, amelyben él.
Nehezen lehetne támadható
Lattmann Tamás hozzátette: ez az elmúlt időszakban a fentiek ellenére azért okozott politikai vitákat, mert egyes EU-tagállamok állampolgárság-kiterjesztő gyakorlata az unión kívül élőknek adott nagy számban állampolgárságot. Példaként hozta Romániát, amely elsődlegesen moldovai románokat juttatott román, ezáltal uniós állampolgársághoz, és ez többek szerint rámutatott a szabályozás hiányosságára. Jelenleg ugyanis nincs olyan európai uniós norma, amellyel ez a gyakorlat ellentétes volna – mondta a nemzetközi jogász, hozzátéve, hogy hasonlóképpen az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok választójoga is legfeljebb politikai vitákhoz vezetne, jogi értelemben azonban nehezen lenne támadható az Európai Unió előtt.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója beszélt arról is, hogy az állampolgárság és a választójog nem minden esetben kapcsolódik össze. Így a magyarországi önkormányzati választásokon is részt vehetnek az itt élő külföldiek, és az Országgyűlés elvben szabadon dönthetne akár arról is, hogy ezt a lehetőséget az országgyűlési választásokra is kiterjeszti.
Politikai viták
Az állampolgársági és a szavazati jogról szóló viták a legtöbb esetben politikai természetűek – hangsúlyozta Lattmann Tamás, hozzátéve: a jelenlegi jogszabályi környezetben az Európai Unió még egy olyan abszurd helyzetben is csak nehezen avatkozhatna be jogi eszközökkel, ha valamely tagállam mindenkinek, aki él és mozog a Földön, állampolgárságot adna, ezt legfeljebb az adott tagállami alkotmánybíróság találhatná saját alaptörvényével ellentétesnek.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken az MTI-nek nyilatkozva szintén azt hangsúlyozta, hogy sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgárságú határon túli magyaroknak. Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak – mondta.
Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog. December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok velük szemben. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
MTI, 2011. január 17.
Rendkívüli ülést tart hétfő este Strasbourgban a magyar médiatörvény ügyében az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE), a kulturális bizottság közreműködésével. Az ülésre meghívták Neelie Kroes és Viviane Reding EU-biztost is. Előbbi a digitális kérdések, illetve a média ügyeiben illetékes, utóbbi az alapvető szabadságjogokkal foglalkozik. Reding - arra hivatkozva, hogy a törvény ügyében az uniós végrehajtó testület részéről Kroes jár el - nem vesz részt a LIBE ülésén. A tanácskozáson a magyar kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter képviseli.
A magyar kormány álláspontja szerint a médiatörvény megfelel minden uniós előírásnak.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Hárman egy székért: hárman Háromszékért – Súlyos vádakkal illetik Háromszéken alulmaradt riválisai Kelemen Hunort
Új Magyar Szó, 2011. január 17. – Kovács Zsolt
Kelemen Hunort támogatja a szövetség elnöki tisztségéért való indulásban a Kovászna megyei RMDSZ két, hétvégén ülésező döntéshozó fóruma: az Állandó Bizottság titkos szavazással 25-ből 22, a Háromszéki Képviselők Tanácsa pedig 69 jelenlevőből 47 szavazattal állt ki a művelődési miniszter mellett.
Kelemen Hunort támogatja a szövetség elnöki tisztségéért való indulásban a Kovászna megyei RMDSZ két, hétvégén ülésező döntéshozó fóruma: az Állandó Bizottság titkos szavazással 25-ből 22 (Olosz Gergely képviselő 3 szavazatot kapott, Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos nem kapott támogató szavazatot), a Háromszéki Képviselők Tanácsa pedig 69 jelenlevőből 47 szavazattal állt ki a művelődési miniszter mellett (10 tartózkodással és 12 ellenszavazattal).
„Ez egy belső verseny, a megmérettetés után továbbra is egységes, erős szövetségre van szükségünk" – fogalmazott a szavazás után Kelemen Hunor. „Erős Székelyföldre van szükség, a Székelyföld erős képviseletére az RMDSZ döntéshozatali fórumain. Most egy jó csapat van Székelyföldön, akivel számolni kell, és akire számítani lehet, nem lehet megkerülni őket sem a régióban, sem az országos politizálásban"' – hangsúlyozta a miniszter.
A két testület döntését a Kelemen Hunort támogatók nagy szavazatarányának ellenére heves viták előzték meg, és a két ellenjelöltnek a győztes ellen irányuló vádjai követték. Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője már a szombati gyűlést megelőzően éles hangú közleményt juttatott el a sajtónak, amelyben nehezményezi, hogy megfosztották a „tisztességes megmérettetés esélyeitől".
Olosz sugallja, hogy „fenyegetéssel és megfélemlítéssel, Dâmboviţa-parti módszerekkel" próbálják megakadályozni indulását az RMDSZ-elnöki tisztségért folytatott küzdelemben. Ezzel a háromszéki képviselő megelőlegezte a másnapi döntést, mely értelmében Oloszt saját területi szervezete sem támogatja ebben az igyekezetében. Mint ismeretes, az induláshoz az illető jelöltnek legalább egy területi szervezet támogatását kell élveznie, Olosz számításait azonban keresztülhúzta a területi RMDSZ mostani döntése.
A képviselőnek az alapszabály értelmében van még egy esélye: ezer RMDSZ-tag támogató aláírásának megszerzése; ezt a képviselő kilátásba is helyezte, „igazi megerősítésnek" nevezve azt az aláíráslistát, melynek összegyűjtésére egy hete maradt.
A viták nemcsak a szavazás előtt és után, hanem közben is igen élesek voltak, az Állandó Bizottság zárt ajtók mögött zajló tanácskozásáról hangos kiabálás is kihallatszott. Tamás Sándor területi elnök – aki korábban jelezte, ő maga személyesen Kelement támogatja – lapunknak megerősítette, nem volt feszültségmentes az ülés. Néhány küldött azt hangsúlyozta, hogy Olosz Gergely személyében háromszéki személy jelöli magát az elnöki tisztségre, ezért támogatni kellene.
Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke kifejtette: az RMDSZ elnökjelöltsége nem helyi, hanem országos ügy. Antal rámutatott, Olosz jelöltsége egyéni döntés volt, nem konzultált a szövetség Kovászna megyei szervezetével, és érzelmi zsarolásnak tekinti, hogy azért kér szavazatokat, mert háromszéki. Olosz visszautasította az okfejtést, és kifejtette: jelöltségét „széles körű konzultáció" előzte meg. Leszögezte: „az árral szemben is" indul az elnökségért.
Kelemen Hunor másik ellenjelöltje, Eckstein-Kovács Péter egyébként a hétvégén is folytatta a minisztert bíráló kampányát. Eckstein szerint „az RMDSZ apparátusa" Kelemennek dolgozik. „Nem jól kezdődött a kampány" – fogalmazott Traian Băsescu államfő tanácsosa, aki emlékeztetett: kérte a megyei szervezeteket, hogy hívják meg a jelölteket az ülésekre, ahol a támogatásról döntenek, de sok megyei szervezet ezt nem tette meg. Később elismerően szólt, hogy a háromszéki RMDSZ mindhárom jelölt meghallgatása után döntött. Igaz, ő maga nem sokra ment vele, hiszen az Állandó Bizottság titkos szavazásán egyetlen voksot sem kapott.
A két, Háromszéken alulmaradt jelölt egyébként jelképesen összefogott a győztes ellen azzal, hogy Olosz Gergely aláírta az Eckstein által javasolt választási etikai kódexet. A kezdeményező szerint a kódex az övön aluli támadásoktól mentes kampányt biztosítaná. A két elnökjelölt felkérte Kelemen Hunort is, hogy írja alá az etikai kódexet, aki viszont azzal hárított, hogy a kódex a kampány időszakára szól, amely január 26-a után kezdődik.
Az RMDSZ felső vezetését megfélemlítéssel, nyomásgyakorlással és demokráciadeficittel vádlók között Olosz Gergely mellé felsorakozott Édler András képviselő is. „A cél elérése érdekében nem számítanak az eszközök: zsarolástól, megfélemlítésről érkeztek visszajelzések" – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Édler, aki kifogásolta, hogy Tamás Sándor már a szavazás előtt kinyilvánította, hogy Kelemen Hunort támogatja.
„Ez olyan, mintha egy apa azt mondaná a fiának, hogy nem téged szeretlek, hanem a szomszéd fiát" – fogalmazott Édler, aki kifejtette: arra is számít, hogy kijelentése miatt lesznek ellene megtorló intézkedések. Az ÚMSZ unszolására azonban Édler egyetlen olyan konkrét esetről sem tett említést, amikor háromszéki küldötteket zsaroltak vagy megfélemlítettek volna amiatt, hogy támogatják Olosz jelöltségét. „Ez bizalmas információ. Nem magamat, hanem azokat védem, akiktől ezeket a visszajelzéseket kaptam" – hárította el lapunk kérdését a képviselő.
Édler nem kívánta részletezni azt sem, melyek lehetnek azok az esetleges megtorlások, amelyeket a küldöttgyűlésen tanúsított magatartása kapcsán emlegetett. „Nem akarok spekulálni. Számtalan módja van az én politikai pályafutásom befolyásolásának, de az is lehet, nem lesz megtorlás" - morfondírozott a politikus.
Székelyföldnek túlságosan puha az RMDSZ
Új Magyar Szó, 2011. január 17. – Szabó Tünde
Székelyföldről nézve az RMDSZ első húsz éve elsősorban olyan kérdésekre ment rá, amelyekre a válasz ott első pillanattól adott volt anélkül, hogy a jogi alapja is meglett volna. Székelyföldről ezért úgy látják, mintha az RMDSZ nem róluk szólna.
Székely István politológus lefordítja a mindennapjainkra a régi és az új RMDSZ-t. A szervezet kicsit regionalizálódik, hogy ne legyen se túl puhány, se túl kemény.
Mi hiányzott eddig az RMDSZ-ből, milyen funkciót fog betölteni a politikai alelnök?
Egy szervezet döntéshozói struktúrája az illető szervezet erővonalait szokta leképezni, illetve a szervezet hipotetikus döntési mechanizmusát. Nem az a kérdés tehát, mi hiányzott eddig a szervezetből, hanem hogy mi változott ahhoz, hogy az RMDSZ-elit egy más döntéshozó szervezetben lássa a működés jobb feltételeit.
Három dolog mérvadó:
1. Az egyik a kétségtelenül az önkormányzatok javára végbement decentralizáció. Ha ezelőtt tíz évvel valaki megkérdezte volna, ki képvisel nagyobb hatalmat, egy államtitkár vagy egy székelyföldi város polgármestere, akkor gondolkodás nélkül azt mondtam volna, hogy az előbbi, mert Románia centralizált állam, a dolgok jelentős része Bukarestben dől el. Most ez megváltozott.
A '90-es évek végén születtek meg azok a törvények, amelyek lehetővé tették az önkormányzatok térnyerését, akkor kaptak vagyont, és ezzel elkezdtek gazdálkodni. Most már egyértelmű, hogy az önkormányzatok – a településiek és a megyeiek is – nagyobb súllyal vesznek részt a társadalom mindennapi problémáinak megoldásában.
Az embereket foglalkoztató kérdések 80-90 százaléka helyben dől el, vagy legalábbis az a normális, ha helyben dől el. Egy nyugati társadalomban teljesen egyértelmű, hogy helyben dőlnek el ezek a kérdések. Olaszországban például az elmúlt évet leszámítva folyamatosan kormányválság volt. Egy olasz kormány átlagosan kilenc hónapig húzta, ennek ellenére működött az ország. Senkit sem érdekelt Padánia valamely településén, hogy mi történik Rómában.
Ebbe az irányba haladunk mi is: a központi hatalom mindenkori döntéseinek egyre kisebb a súlya az emberek mindennapi életében. Megközelítettük, vagy legalábbis jelentőset haladtunk ebbe az irányba az elmúlt tíz évben annak ellenére, hogy azért még nagyon sok a tennivaló.
Az alapszabályzat-módosítás egyik sarkalatos pontja, hogy az önkormányzati képviselők ilyen vagy olyan módon nagyobb súlyt kapnak az RMDSZ döntéshozatalában.
2. Az RMDSZ-en belüli regionális kérdéseket, amelyek egyes konkrét esetekben akár regionális szembenállásként is leírhatók, nem az önkormányzatok irányából közelítem meg. Regionálisan igen jelentős a különbség azon élethelyzetek között, amelyekben a romániai, erdélyi magyarok élnek, és ezek az élethelyzetek más típusú prioritásokat fogalmaznak meg, és más típusú politikai vonalvezetést vagy napirendet indukálnak.
A három nagy régió közül elég markánsan kirajzolódik a székelyföldi régió azzal a megjegyzéssel, hogy úgy látszik, mintha a székelyföldi régióról Maros megye leválna, legalábbis politikai magatartás szempontjából. A szűken értelmezett Székelyföldnek, Hargita és Kovászna megyének van egy markáns, egyértelmű álláspontja, ami a saját politikai programját illeti.
Miért untak rá az RMDSZ-re Székelyföldön
Székelyföldről nézve az RMDSZ első húsz éve elsősorban olyan kérdésekre ment rá, amelyekre a válasz ott első pillanattól adott volt anélkül, hogy a jogi alapja is meglett volna. A tanácsüléseket magyarul tartották, a végén a jegyző írt valamit románul. Oktatás: milyen nyelven tanítanak abban az iskolában, amelyben mindenki magyar? Közigazgatás: milyen nyelvet használnak a hivatalban, amelynek településén mindenki magyar? Feliratok: emlékezzünk vissza, hogy a '90-es évek elején kitették a kétnyelvű táblákat, az útügy néhányszor leszedte, utána vállat vont, és azt mondta, rendben van. Ezeknek az intézkedéseknek nem volt meg a törvényi alapja, de ez senkit nem érdekelt. Székelyföldről ezért úgy látják, mintha az RMDSZ nem róluk szólna.
Az RMDSZ elsősorban egy interetnikus közegben szocializálódott elit szervezete olyan problémák megoldására, amelyeket a román-magyar együttélés okoz. Ha végigvesszük az RMDSZ elmúlt húsz évét meghatározó vezetőit, akkor ez az állítás nagyjából igaz. Székelyföldön a román-magyar együttélésből fakadó problémák nem helyiek, mint az interetnikus környezetben, hanem egyszerűen mint Székelyföld versus Bukarest fogalmazódnak meg.
Ebben az értelmezésben ők egyféle tömbként jelennek meg. A partiumi régióban interetnikus környezetben, de jelentős számban élnek magyarok, bizonyos esetekben tömbszerű településszerkezetben, többségben is. Itt a határ közelsége a meghatározó: ők magyarországi médián szocializálódtak, nagyon sok mindent másképp látnak, a Magyarországhoz fűződő érdekek vagy kifele fordulás azért meghatározó.
Marad ez a bizonyos – a két tömb vagy kvázitömb közötti – interetnikus sáv, amelyen belül a magyarok csak szigetszerűen alkotnak többséget. Erre a sávra érvényes igazából az a típusú politikai vonalvezetés, amely az RMDSZ elmúlt húsz évét meghatározta. Marosvásárhelyt én ebben a sávban helyezem, Maros megye keleti részét már nem, de az egy másik történet.
Kampánydilemma: puhánykodás vs keménykedés
Választási kampányokban nagyon nehezen kezelhető vagy megoldhatatlan problémát jelentett egy olyan egységes kommunikáció, amely ezeket az eltérő érdekeket egymás mellé teszi. Ilyen szempontból az RMDSZ kommunikációja Székelyföldön túlságosan puha volt, hogy így fogalmazzak, nem vette figyelembe a regionális sajátosságokat. (A Székely Nemzeti Tanács azért is találkozik egyféle szimpátiával, mert az székely, azaz világosan értik, hogy az az övék.) Ugyanakkor interetnikus környezetben túl kemény volt, tehát taszította a választókat.
Ennyire eltérő, elsősorban az illető közösség helyi életviszonyaiból, etnikai arányából fakadó lehetőségeknek a kompromisszumos eredője igazából senkinek sem jó. Mind a 2008-as, mind a 2004-es kampányban – de a közképviseleti logika szerint is – az volt a konklúzió, hogy ezt az egységes kommunikációt árnyalni kell, le kell választani az úgynevezet egységes, nagy RMDSZ-ről, és meg kell teremteni az aktorait, azaz azt a szervezeti hátteret, amely hitelesen tudja a megfogalmazott állításokat kommunikálni.
Egy, a helyi problémákat előtérbe helyező, regionális székelyföldi szervezet az emberek mindennapjaihoz közelebb álló szervezeti forma lehet. Az alapszabályzat-módosítás nem mondja ki, nem hozza létre kongresszusi döntéssel ezeket a régiókat, de megengedi a területi RMDSZ-szervezeteknek, hogy szövetségeket hozzanak létre.
Politikai szinten ez régóta működik, Hargita és Kovászna a 2008-as választások óta elég jól együttműködik, és létezik ennek egy partiumi változata is. Ez hol hármaknak-négyeknek, ha Arad is csatlakozik, akkor ötöknek nevezik. Voltak olyan egyeztetések, ahol Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs vett részt, talán valamikor Arad is rákapcsolódott. Ez a belső, informális politikai fórum a regionális sajátosságoknak az alapján egyeztetett egy szervezetek közötti konszenzusos álláspontot.
Ami belső Erdélyt illeti: olyan nagyok a különbségek, és annyira nagy, széttartó és sokféleképpen leírható a régió (Máramarostól Resicáig), hogy itt talán egy ilyen típusú – akár laza – szerveződési forma is nehezen jön össze.
Mit csinál Maros megye? Két szék között a pad alá esik?
Jó kérdés, mert annak a politikai vonalvezetésnek, amit Hargita és Kovászna megye folytatott az elmúlt időszakban, vagy folytatni készül, sem a társadalmi háttere, sem a politikai környezete nem adott Maros megyében. Itt a magyarok aránya negyven százalék alatt van, Marosvásárhelyen is a demográfiai tendencia egyértelműen azt mutatja, hogy a magyarok stabilan kisebbségben maradnak.
Mentális síkon viszont nagyon érdekes változás állt be. A '68-as megyésítés óta, amikor létrehoztak egy román többségű Maros megyét mesterségesen hozzákapcsolva azt a Segesvárt, amihez az égadta világon soha semmi köze nem volt, azóta két generáció nőtt fel azzal a tudattal, hogy a saját megyéjében kisebbségben van. Lehet, hogy van egy lokális többségi tudata, mert olyan településen él, ahol a magyarok aránya nagyon nagy, de az elmúlt negyven évben azt tapasztalta, hogy létezik egy román többségű megyevezetés, amely szinte minden gesztusával érzékelteti vele a kisebbségi voltát.
Ha a 2007-es európai parlamenti választásokat megnézzük anélkül, hogy berajzolnánk Maros és Hargita közti határt, csak a választások eredményét tekintjük, akkor is nagyon egyszerűen behúzható a határ. Ha egymástól öt kilométerre, de két külön megyében lévő településen nézzük meg Tőkés Lászlóra leadott szavazatok arányát, azt látjuk, hogy Maros megyében körülbelül feleannyian szavaztak rá, mint a Hargita megyei településen.
Ha egyik szövetségi elnökjelölt sem vállalta volna fel programjában a regionális szervezetek megalakításának támogatását – ahogy Kelemen Hunor ezt egyértelműen felvállalta –, akkor az erős székelyföldi mag, az ottani vezetők kiléptek volna az RMDSZ-ből?
Nem. Ezeket a különbségeket nem érdemes ilyen mértékben felnagyítani. Egyébként úgy látom, hogy Kelemen és Eckstein programjában ezek a törekvések nagyjából megfelelnek a társadalmon, illetve szervezeten belüli folyamatoknak. Székelyföldön is a közös RMDSZ szervezet iránti igény sokkal erősebb, mint bármilyen, esetleges szakítás utáni állapot iránti igény. Jelét sem igazán látom, de logikailag sem hiszem azt, hogy az RMDSZ szakadt volna, ha erre a váltásra nem kerül sor.
A tervezett új alapszabályzat azt is megengedi, hogy aszimmetrikus regionalizáció következzen be az RMDSZ-ben. Mondjuk a székelyföldiek összefognak, mások esetleg kevésbé.
Lehetséges, mert a kongresszus nem kimondja azt, hogy létezik egy székelyföldi, egy partiumi és mondjuk egy közép-erdélyi régió, hanem azt mondja, hogy amennyiben vannak olyan szervezetek, amelyek saját helyi programjuk, érdekeik kapcsán valamely más megyével össze akarnak fogni, akkor erre lehetőségük van. Igazából azt borítékolnám, hogy ha megalakul a székelyföldi regionális szervezet, akkor megalakul egy Bihar-Szatmár-Szilágy megyei szerveződés is.
Hogy a közép-erdélyi régióban mondjuk Kolozsvár központtal lesz-e valamilyen regionalizáció, ennek kisebb a jelentősége, mert ez inkább egy RMDSZ-en belüli súlynövekedést célozna. A nagyon jelentős élethelyzetek közötti különbségek és a távolságok miatt nem beszélhetünk tényleges közös program melletti érdekről.
Egy Hargita-Kovászna tömörülés biztos, kérdés, hogy Maros megye erre rácsatlakozik-e vagy nem. Lehet, hogy az RMDSZ-en belüli érdeke azt kívánná, hogy csatlakozzon, ha pedig a megoldandó feladatokban gondolkozunk, akkor inkább Kolozs megyével alkothatna tandemet. De a két megye elmúlt húsz évi rivalizálása ezt a lehetőséget azért megnehezíti.
A megalakulásuk után mennyire fognak szétfejlődni ezek a regionális RMDSZ-szervezetek teszem azt a következő öt évben? Ráismerünk a mostani RMDSZ-re öt év múlva?
Minden egyéb állítás ellenére az RMDSZ hatalmi struktúrája 1990 óta változatlan, ezt még az 1993-as brassói struktúraváltás sem módosította. A megyei és területi szervezetek hatásköreit senki sem fogja feladni. Jelenleg az RMDSZ adott megyei szervezete dönti el a parlamenti képviselők, szenátorok, megyei önkormányzati tisztségekre jelöltek személyét. A központ folyamatosan törekszik, hogy ebbe beleszóljon, de fél kezemen meg tudom számolni azokat az eseteket, amikor az elmúlt húsz évben a központ sikeresen szólt bele a jelölések kérdésébe. A parlamenti választásokon talán egyetlen esetben volt ennek eredménye is.
Amennyiben létrejönnek a regionális szövetségek, inkább az RMDSZ országos döntéshozatali struktúrájában fognak nagyobb súlyhoz jutni. Teszem azt egy Bihar-Szatmár-Szilágy szövetség nagyobb súllyal rendelkezik, mint a három megye súlyának összege. De ez inkább a politikai döntéshozatal szempontjából érdekes, és a tényleges hatásköröket a megyei szervezetek semmilyen formában nem fogják betenni egy közös, regionális kalapba. Teljesen kizártnak tartom.
Azt, hogy a megyei önkormányzatokban az RMDSZ melyik román párttal kössön szövetséget, a megyei szervezetek, a regionális szervezetek, netalán az új politikai alelnök fogja eldönteni?
Azt látom, hogy itt már inkább az RMDSZ szervezete szalad a realitások után. A 2008-as önkormányzati választások után, annak ellenére, hogy akkor az RMDSZ a liberális párttal alkotott kormánykoalíciót, és erős központi ajánlás született arra, hogy helyi és megyei szinten tessék a liberális párttal koalíciót kötni, ezt a megyék nagyon sok helyen felülírták.
Ez a történet úgy tűnik, stabilizálódott. Mivel az önkormányzatok súlya, szerepe megnőtt a szervezeten belül, nem tartom valószínűnek, hogy ilyen országos érdek erős ajánlással érvényesüljön helyi vagy megyei szinten. Ez azért fontos változás, mert először jelenik meg az RMDSZ-en belül, hogy a különböző megyék más-más román pártokkal kötendő koalícióban érdekeltek. Addig mindig olyan egyértelmű volt a helyzet, hogy egységesen kötötték a koalíciókat.
Mit fog csinálni akkor a politikai alelnök? Persze ha februárban létrehozzák ezt a tisztséget.
Lehet azt is mondani, hogy a tisztség egy személyes kompromisszum eredménye, de nem ezt tartom a legfontosabbnak. Az ügyvezető elnökség elmozdul egyféle szakmai szolgáltatás irányába. Ha a politika, önkormányzati munka, társadalomszervezés egyféle tudásigénnyel lép fel, akkor az ügyvezető elnökség lenne az a szerv, amely szolgáltatja ezt a tudást.
Nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy például a mostani ügyvezető elnök (Takács Csaba – szerk. megj.) politikai szempontból nagyon erős személyiség. Kétségtelen, hogy kis megszakítással ő is már 18 éve ügyvezető elnök. Ilyen szempontból a váltás nem tud még egy olyan személyt ügyvezető elnökként behozni, akinek ilyen erős politikai karaktere legyen.
A váltás azt az elképzelést tükrözi, hogy az ügyvezető elnök elsősorban nem politikai szempontból releváns szereplője kell, hogy legyen az RMDSZ-beni döntéshozatalnak. Az is számít, hogy a politikai képviselet valamilyen szinten Bukaresthez kötött – nem az RMDSZ szervezete, hanem elsősorban a média és a politika (parlament, kormány) történései szempontjából.
A politikai alelnök lesz úgymond az RMDSZ arca a többségi román politika és társadalom felé?
Az egységes képviseletet a szövetségi elnök látja el. Nem gondolom azt, hogy az RMDSZ politikai vonalvezetését a politikai alelnök fogja meghatározni. Ha már személyekben és nem testületekben gondolkozunk, akkor a szövetségi elnök határozza meg, és a politikai alelnök segíti őt ebben a munkában.
Az ügyvezető elnökségről kikerülnek a politikai kérdések, és ezeket a struktúrában valahol el kell helyezni. Ha az ügyvezető elnökség elsősorban szolgáltat, végrehajt, gyakorlati dolgokkal foglalkozik, és elsősorban nem politizál, ez is amellett szól, hogy legyen egy politikai alelnök az RMDSZ-ben.
Született már javaslat a pontosabb hatásköréről?
Tudomásom szerint több javaslat is létezik, de még nincs kiforrva. Hétfőn tartja a következő ülését az alapszabályzat-módosító bizottság, a legutóbbi ülés még nem érintette a politikai alelnök hatáskörét.
Fogalmazhatunk úgy egyelőre, hogy a politikai alelnök a szövetségi elnöknek egyfajta általános helyettese lesz?
Igen, az egyik módosító indítvány erről szól. A szövetségi elnök helyettese eddig az SZKT elnöke volt, csak folyamatosan látszott, hogy azért nem működik, mert az SZKT elnöke általában nem főállású politikus. A szövetségi elnököt pedig szabadidős tevékenységként helyettesíteni azért elég nehéz.
Én nem vagyok Markó Béla
Erdélyi Riport, 2011. január 14.
Az RMDSZ-nek nincs nagy gyakorlata abban, hogy új elnököt válasszon. Hogyan képzeli ezt a kampányt, amelyben immár három versenyző van. Hogyan mérhető az, hogy ki lesz a jobb elnök?
Valóban nincs gyakorlatunk RMDSZ-elnöki választási kampányban, ezzel is magyarázható, hogy mindegyik jelölt a saját útját járja, ami helyes. Mindenkinek a saját arcát, saját elképzelését kell felmutatnia, s nem egymással versengenie. Legalábbis olyan értelemben, hogy nem egymásról kell beszéljünk. Én így állok ehhez hozzá. Fontos, hogy a területi szervezetekkel, a küldöttekkel találkozzak, elmondjam nekik, hogy az én ajánlatom a Szövetség számára biztosítékot jelent arra, hogy politikai képviseletét meg tudja őrizni, a működést optimalizálni tudja. A jelölések leadásáig két hét van hátra. Igazából a kampánynak akkor kellene kezdődnie. Még nem tudjuk, hogy január 26-ig hány jelölt akad. E pillanatban három jelöltről beszélnek.
Egy tisztségbe kerülő új ember természetes módon változásokat akar. Nem nehezebb ezt megelőlegezni jelen pozícióiból? Hiszen ügyvezető elnökként, kormánytagként, Markó Béla közeli munkatársaként évek óta jelen van a döntéseknél?
Az, aki a változásról csak beszél, és nem mond semmit, az hiteltelen. Nem hiszem, hogy aki eddig benne volt a Szövetség életében, az első-második vonalban, az ne tudna felmutatni egy hiteles váltást. Ezt a kettőt így nem kötném össze. Ha ezt a logikát követném, akkor egy politikai értelemben vett újszülött a legnagyobb garancia arra, hogy új irányt szabjon. Aki azt sem tudja, merre van az RMDSZ székháza, mondván: neki nincs semmiféle beidegződése a szervezettel kapcsolatban. De aki politikai értelemben újszülött, az nem tud hiteles programot sem felmutatni. Én nem tartom hendikepnek, hogy az elmúlt esztendőkben Markó Bélának közeli munkatársa voltam.
Én tőle sokat tanultam, másoktól is persze, de Bélától különösen sokat, mellette tanultam ki a politika iskoláját. Róla azt tartják, a Kárpát-medence legsikeresebb magyar politikusa. Miért is baj az, hogy az ember a legjobbtól tanul? Ez egy mondvacsinált probléma. Másrészt én nem vagyok Markó Béla, ahogy ő sem volt Domokos Géza. Ő sem azt és úgy csinálta, mint az elődje. Én sem úgy fogom. Mindegyikünk más kulturális háttérből érkezik, más generációhoz tartozunk, más hibáink vannak, más erényeink, más vezetési módszerek, esetleg a politikáról más elképzelések. A küldöttek majd mérlegelik, kiben látnak nagyobb garanciát arra, hogy változtasson, de ne állítsa a feje tetejére az RMDSZ-t, s egyetlen palotához se kösse. Nekünk jelölteknek nincs más dolgunk, mint bízni a küldöttek bölcsességében.
Ha Nagyváradon elnökké választják, ez érinti-e az RMDSZ kormánytisztségeit? Eddig a miniszterelnök-helyettesi funkciót mindig a szövetségi elnök töltötte be. Netalán cserélnek?
Nem gondolkodtunk ezen, nem beszéltünk erről. Szerintem az lenne jó, ha Markó Béla miniszterelnök-helyettesként végigvinné ezt a ciklust. Ez a mi viszonyunkat ismerve nem okozna semmiféle törést a politikai döntéshozatalban. Tőle is függ, mit szándékozik tenni a kongresszus után.
Markó nem mondta azt, hogy visszavonul a politikától. Mi lehet az a hely, az a szerep, amit ő betölthet?
Az én javaslatom, hogy az RMDSZ döntéshozó testületeiben ott legyen az a volt elnök, aki legalább két mandátumot kitöltött. Gondolok a SZÁT-ra, az SZKT-ra, illetve más testületre, ami szóba kerülhet. Az a tudás, az a tapasztalat, amit ő felhalmozott, az hasznosítandó, óriási pazarlás lenne nem kamatoztatni. Feltéve, ha ezt ő is kamatoztatni akarja.
A jelenlegi struktúrákon elnökként milyen változtatásokat tervez?
Néhány elvről beszélnék. Az Ügyvezető Elnökség társadalomszervezési funkcióit meg kell erősíteni, ilyen értelemben szükség van változásokra. A Szövetségi Állandó Tanácsban jelen kell legyenek azok a területi szervezek, amelyek a szavazatok nagy többségét hozzák folyamatosan, viszont a kisebb szervezeteknek is helyet kell biztosítani. Mert egyik a másik nélkül nem működik. Az RMDSZ mindig meg tudta találni az egyensúlyt a Székelyföld–Partium–Belső-Erdély, illetve a szórvány között, mindent a maga súlyán kezelve. Az Országos Önkormányzati Tanácsot viszont újra kell gondolni. Három regionális önkormányzati tanácsot kellene működtetnünk, egy székelyföldit, egy partiumit, egy közép-erdélyit. A régión belül több a közös téma, hasonló problémákra pedig hasonló megoldásokat lehet találni.
A Kulturális Autonómia Tanács sorsát is alaposan újra kell gondolni. Én egy civil tanács működtetését nem tartom fölöslegesnek, sőt. De e pillanatban még nem látom tisztán, hogy ez a KAT legyen vagy egy másfajta civil tanács. A KAT amúgy is csak papíron működött, illetve nem működött, aminek rengeteg oka volt, az utóbbi időben például az EMNT-vel való viszonyunk. Amióta pártalapításba kezdtek, sem ők, sem mi nem tartottuk aktuálisnak a Tanács létrehozását. Erről van még idő gondolkodni a kongresszusig. Más, radikálisnak mondható változtatást nem tartok szükségesnek. Inkább a felelősségeket kell újragondolni, megyei kérdésekben a megyei szervezeteknek legyen hatáskörük dönteni, országos kérdésekben az országos struktúráknak. Akkor helyes, ha a felelősséget mindenki ott vállalja, ahol a munka folyik. Ez mindig problémás kérdés volt az RMDSZ-ben.
Szóba került egy politikai alelnöki tisztség létrehozása. Egyfajta munkamegosztást szorgalmaznék, az ügyvezető elnök foglalkozzon a területi szervezetekkel, gazdasági, logisztikai kérdésekkel, míg a politikai alelnök a szövetségi elnököt segítené a politikai munkában. Nem helyettesítené, segítené.
Olosz Gergely indulásának a bejelentése – gondolva az ő magyarországi politikai kapcsolataira – változtat-e az elnöki tisztségért folyó versenyen? Lehet-e külső politikai tényezőnek szerepe a kampányban, a választási folyamatban?
Az ő esetében a politikai kapcsolatot a KDNP jelenti. Én azt gondolom, a magyarországi politika sem avatkozhat bele ebbe a folyamatba. Az RMDSZ soha nem mondta meg, ki legyen a KDNP elnöke. S nem is fogja soha. Huszonegy éven át meg tudtuk őrizni azt a politikai függetlenséget, hogy soha nem Budapestről, soha nem Bukarestből, soha nem Brüsszelből választottak nekünk elnököt. Ez az erdélyi magyar emberek értékrendjéhez is hozzátartozik, s ezt meg kell őrizni.
Úgy tűnik, minél tovább marad az RMDSZ a koalíció tagja, annál nehezebb feladat lesz a 2010-es választást eredményesen abszolválni. Merre vezet az út: tovább működni az emberek bizalmát elvesztett koalícióban, vagy a jelenlegi ellenzék felé tájékozódni, esetleg újratölteni tartalommal a Johannis-tervet?
Én a Johannis-tervben nem hiszek. Egy meghalt projektet nem lehet feléleszteni, a helyzet most már egészen más. Az RMDSZ, amikor a kormányzást vállalta, tudta, nehéz időszak lesz, népszerűtlen intézkedésekkel. A megfutamodás nem méltó egy felelős politikai szervezethez. A koalíciós megállapodás minden egyes 2010-re vonatkozó pontját sikerült betartanunk. Ha nem lettünk volna kormányon, ezeket a sokat bírált gazdasági intézkedéseket akkor is meghozták volna, de biztosan nem lenne oktatási törvény. Nem lennének magyar intézményvezetők országos vagy megyei szinten. Ha őszintén elmondjuk, miért volt szükség a megszorító intézkedésekre, akkor az emberek ezt megértik.
Azért volt szükség, hogy 2011, 2012 ne legyen még rosszabb, ne kerüljünk a csőd szélére. A 2009-ben bekövetkezett visszaesés többévnyi növekedés után megrázkódtatta az embereket. Miután megpróbáltuk mérsékelni a válság negatív hatásait, próbáljuk visszaadni a reményt, hogy hamarosan lesz egy emelkedéssel járó időszak. Ha megtették volna 2009-ben azt, amit mi a tavaly megtettünk, akkor előrébb tartanánk. De ha tavaly nem látunk neki a nagy elosztó rendszerek reformjának, akkor Románia a görögországinál vagy az írországinál nehezebb helyzetbe került volna, államcsőd közeli helyzetbe. Az a türelem, amivel az emberek viszonyultak az intézkedésekhez, azt mutatja, van bölcsesség és belátó képesség a társadalomban. Mostantól azt kell keresni, hogyan lehet segíteni a leginkább rászoruló embereket, s a gazdaságot közben élénkíteni. Ha ellenzékben lennénk, semmivel nem lenne jobb helyzetben a romániai magyarság, s az RMDSZ sem lenne jobb helyzetben politikai értelemben.
A politikában a legkönnyebb nagyot mondani. 2009-ben ellenzéki helyzetben bírálhattam, kritizálhattam, de egy idő után inkább a tehetetlenséget éreztem, mondom, mondom, de nem tudok semmit se tenni. Most keveset ugyan, de tudok tenni.
Nem hiszem, hogy a mostani ellenzéknek az ölébe kell ugranunk, velük kapcsolatban rengeteg problémám van. Egyrészt a szociáldemokraták és a liberálisok a gazdaságról, a fiskális politikáról másként gondolkodnak. Az egyetlen közös cél, hogy a mostani kabinetet megbuktassák, az nem elég ahhoz, hogy holnaptól a dolgok jobban menjenek. Másrészt a magyarsághoz való viszonyulásuk terén 2010 nagyon terhes esztendő volt. Egyre-másra jöttek a liberális kezdeményezések a nemzeti kisebbségek parlamentből való kiseprésére, olyan választási rendszer bevezetésére, ami abszolút többségen alapul, nem beszélve az oktatási törvény elleni fellépésükről. S most összeállnak azzal a Konzervatív Párttal, amelyről nem tudjuk, kié, honnan jön, hová tart. A liberális pártot hosszú ideig közel éreztem magunkhoz, akikkel Tăriceanu idejében jól együttműködtünk. A mai helyzetben viszont nem indokolt azt mondani, hogy ott a helyünk a mai ellenzék között.
Sokan érthető nosztalgiával gondolnak arra az időszakra, amikor az RMDSZ vezette fejlesztési tárca irányításának is köszönhetően rengeteg helyi fejlesztésben tudták segíteni a magyar önkormányzatokat. Az önkormányzati választás közeledtével ez a nosztalgia úgymond felerősödhet.
Most is tudunk segíteni, ha nem is olyan mértékben és olyan formában. Akkor volt egy szerencsés helyzet, a Román Kereskedelmi Bank eladása nyomán volt a kormánynak lehetősége egy olyan tartalékhoz nyúlni, ami sok értelmes fejlesztési tervet segíthetett, utaktól csatornázáson át vízvezetékekig. Sajnos ebből a pénzből sok ment fizetésemelésekre, szociális juttatásokra is, amit nem tartok ablakon kidobott pénznek, de gazdasági teljesítmény nem volt mögötte. Nem volt fenntartható.
Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egy minapi interjúban arról beszélt, hogy a kormányszerepben sokkal több gazdasági hasznot lehetne, lehetett volna kicsikarni, az oktatási törvényt bármikor visszavonhatják, a megépült utat, iskolát viszont nem dózerelik el, akárki kerüljön kormányra.
Ez kétfajta megközelítés, s e kettőt nem szabad egymással szembeállítani. A gazdasági fejlesztéseket, a beruházásokat illetően is úgy gondolom, hogy mi elmentünk, ameddig el lehetett menni. Ami 2010-ben a költségvetésben lehetőségünkben állt, azt kihasználtuk, s 2011-ben még inkább így lesz. De azt mondani – mondjuk –, hogy az energiabiznisz fontosabb, mint a magyar óvoda... akkor nincs szükség RMDSZ-re. A dolgokat párhuzamosan kell vinni, remélem, a többség ezt így szemléli.
Januártól immár igényelhető a kettős állampolgárság. Hosszabb távon milyen hatása lehet a romániai magyar társadalomra, ha Romániában több tízezer, akár több százezer ember magyar állampolgárságot szerez?
Nagymértékben függ ez a magyar kormánytól, s függ tőlünk is. Mi azt mondjuk, a szülőföldön kell maradni, s ehhez kell a feltételeket megteremteni. A magyar állampolgárság ezt erősítheti is egy plusz biztonságérzettel. Másrészt szimbolikus értelemben ez egyféle jóvátétel az elmúlt évtizedek sérelmeiért. Ha Magyarország és Románia közt kiegyenlítődnek a gazdasági különbségek, akkor nem lesz nagy az elszívó hatás. Kérdés, mi a magyar kormány közép- és hosszú távú politikája. Ha azt akarja és támogatja, hogy a Kárpát-medencében a kisebbségi magyar közösségek a helyükön maradjanak, akkor rendben van, az állampolgárság nem okoz problémát. Ha viszont a stratégiai tervezéskor úgy döntenek, hogy a magyar társadalom demográfiai csökkenését a határon túli magyar közösségekből pótolják, az egy történelmileg téves döntés lesz. Ez a mindenkori magyar döntéshozók óriási felelőssége.
S mit gondol a választójog megadásáról?
Ebben nem látok problémát, hiszen azzal együtt a választhatóság jogát is meg kell adni. Ettől kezdődően a játék érdekes fordulatot vehet. Országos listán erdélyi magyarok kerülhetnek be például a magyar parlamentbe.
Egy másik aktuális téma a schengeni csatlakozásunk esetleges halasztása. Ez diplomáciai probléma, politikai ügy, vagy valóban az ország felkészültségével függ össze? Mit kell most mondania az RMDSZ-nek?
Az RMDSZ-nek azt kell nyomatékosan kérnie, hogy Magyarország továbbra is támogassa a mielőbbi schengeni csatlakozását Romániának, s ha mégis halasztás történik, az ne határidő nélküli legyen. Románia technikailag teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a csatlakozás megkövetel. Itt politikai döntésről van szó, ami elsősorban Franciaországhoz köthető. A németek mennek Párizs után, nem akarják megbontani a francia–német blokkot. A román–francia stratégiai partnerség közben komolyan megszenvedi ezt a mostani helyzetet. Bár remélem, még van idő, van lehetőség jobb belátásra bírni a franciákat, illetve ha mégis halasztás lesz, az csak néhány hónapos lesz. Értem a francia álláspontot, hogy megijedtek a roma bevándorlóktól. Ezt a helyzetet sem Románia, sem Franciaország, sem az EU nem tudta kezelni. De kérdem én, Franciaország az arab bevándorlókat milyen mértékben tudta integrálni? Nem akarom firtatni, hogy bajt ki milyen mértékben okoz. Mindenkinek megvan a felelőssége. De amikor egyfajta feltételeket támasztasz valaki számára egy bizonyos cél eléréséhez, ha azokat az illető teljesítette, nem sportszerű újakat kitalálni. A legkevesebb azt mondani erre, hogy inkorrekt magatartás.
Beteljesülő kiteljesedés – Egyenjogúvá válik a többségivel Romániában a magyar nyelvű oktatás az új tanügyi törvény révén
Új Magyar Szó, 2011. január 17. – B. T.
Nehezen, hosszas harc árán született meg a kisebbségi nyelveken történő oktatást is jogaiba helyező tanügyi törvény, amelynek alkalmazása sem lesz sokkal egyszerűbb feladat.
Ötven kormányhatározatot és mintegy száz miniszteri rendeletet kell kidolgozni és elfogadni a következő nyolc hónap során ahhoz, hogy a nemrégiben megszületett oktatási törvény alkalmazhatóvá váljék. Mindez nem lesz egyszerű feladat, már csak azért sem, mert minden bizonnyal lesznek olyan erők, amelyek igyekeznek majd megakadályozni, vagy legalább megnehezíteni a nacionalista körök ellenkezését kiváltó jogszabály gyakorlatba ültetését.
Átfogó konzultációk
Tekintve, hogy a törvény elfogadásával létrejött a megfelelő jogi keret a korszerű, hatékony, autonóm anyanyelvű oktatási hálózat kiépítésére, az alkalmazási kormányhatározatok, módszertani rendeletek kidolgozásánál arra kell törekedni, hogy azok a legteljesebb mértékben szolgálják a kisebbségek anyanyelvű oktatását, és így kormányzati, közigazgatási és intézményi szinten egyaránt kihasználják a megteremtődött lehetőségeket.
Ezért Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbízásából az RMDSZ ügyvezető elnöksége cselekvési ütemtervet dolgozott ki, Takács Csaba ügyvezető elnök, Király András államtitkár, Pásztor Gabriella oktatási tanácsos és Lakatos András ügyvezető elnök egyeztető megbeszélései alapján. Az így elkészült dokumentum a magyar anyanyelvű oktatásban érdekelt szervekkel, intézményekkel, hatóságokkal sorra kerülő konzultációra alapoz, amelynek során átfogóan megvitathatják a felmerülő problémákat, eloszthatják a törvény alkalmazása során jelentkező feladatokat, pontos határidőket állapíthatnak meg, nem utolsó sorban pedig kijelölhetik a végrehajtásért felelős intézményeket és személyeket. Mindennek céljából több, országos szintű tanácskozást szerveznek majd.
Összetett folyamat
A magyar nyelvű oktatás jogaiba történő visszahelyezése bonyolult folyamat, amely minden szinten átfogó és összetett feladatok elé állítja az érintett szakembereket. Évtizedek központosított oktatási rendszere után most mindenekelőtt megfelelőképpen elő kell készíteni az iskolák decentralizációját, ami elsősorban lehetővé teszi a helyi közösségek képviselői számára azt, hogy minél felkészültebben hozzák meg döntéseiket.
Az új törvény teljesen átszabja az oktatási ciklusokat, az elemi, a gimnáziumi és a líceumi oktatás időtartamát; az 5-5-3 (esetenként 4) évben megállapított oktatási szintek nyomán változnia kell a nemzeti alaptantervnek is, az új időbeosztáshoz alkalmazkodva, de módosulnak az osztályokra lebontott kerettantervek, tantárgyi tantervek és programok is. A magyar anyanyelvű oktatás szempontjából természetesen azok a feladatok a legfontosabbak, amelyeket kizárólag magyar szakemberek végezhetnek el, ilyen például a magyar nyelv és irodalom, zene, a magyarság történelme, a román nyelv és irodalom, Románia történelme és földrajza oktatását szolgáló tantervek elkészítése.
Mindehhez természetesen megfelelő, elsősorban magyar szerzők által írt színvonalas tankönyvek szükségesek. Ezeknek ugyanakkor igazodniuk kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez is. Emellett szavatolni kell a részvételt a szakminisztérium által meghirdetett tankönyvírási pályázatokon.
Az iskolahálózat kiteljesítése
Rendkívül nagy feladatok hárulnak az illetékesekre a munkaerő-piaci igényekkel szüntelenül lépést tartó, a színvonalas oktatást biztosító anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítésének esetében is. Mindenekelőtt a szórványmegyékben is szavatolni kell a magyar nyelvű szakoktatást, olyan területeket is ideértve, mint a képzőművészet, a zene, a sport, a pedagógia. Ugyanakkor azonban ki kell terjeszteni az anyanyelvű oktatás lehetőségét a speciális oktatási intézményekbe beiskolázott fogyatékos, valamint az állami gondozásban részesülő magyar gyermekek számára is.
A középfokú oktatásban komoly egyeztetést igényel a magyar nyelvű oktatási intézmények évi beiskolázási tervének kidolgozása, szakágazatok, szakok szerinti, megyék közötti összehangolása, megyei és szükség esetén kisrégiós lebontásban. Ezzel együtt mielőbb ki kell építeni a magyar nyelvű szakosítási, felsőfokú technikumi képesítést adó, valamint a felnőttoktatást megoldó intézményi hálózatot is.
A szórványban kollégiumi rendszerben működő – azaz bentlakást, étkezdét, iskolabuszt egyaránt szavatoló – iskolaközpontokat kell kialakítani, illetve fejleszteni, korszerűsíteni kell a már meglévőket, a Csángóföldön pedig tovább kell bővíteni a magyar nyelvű oktatás kereteit. A mindehhez szükséges anyagi erőforrások biztosítása tekintetében a törvény lehetővé teszi partnerségek, konzorciumok, normatív finanszírozási rendszer bevezetését a következő esztendőtől, itt tehát ki kell használni ezeket a lehetőségeket, szavatolva ezzel a szórványkollégiumok biztonságos működését lehetővé tevő normatív alapú támogatási rendszer létrehozását.
A sokrétű, összetett feladatok megoldásához az RMDSZ logisztikai támogatást nyújt, továbbá felvállalja a munka egybehangolását, szavatolja a gyors és hatékony információcserét. Mindennek eredményeként várhatóan immár rövid időn belül kiteljesedhet, „egyenjogúvá válhat" a magyar nyelvű oktatás Romániában.
|
