Professzorok tiltólistán – Kényszernyugdíjba küldi a 65 éven felüli oktatókat a tegnap életbe lépett tanügyi törvény
Új Magyar Szó, 2011. feberuár 10.
Kényszernyugdíjba küldi a hazai felsőoktatásban részt vevő oktatók zömét a tegnap életbe lépett új tanügyi törvény: a 65 év fölötti professzorok már csak óraadókként vehetnek részt az egyetemi életben. A szigorítás az utánpótlást is veszélyezteti, a doktori iskolák zöme vezető nélkül maradhat.
Lefejezi az oktatási törvény a hazai felsőoktatást: a tegnap érvénybe lépett jogszabály nyugdíjba küldi a 65 évnél idősebb oktatókat. A rendelkezés 1500 személyt érint:, akik óraadókként még foglalkoztathatók, de teljes állást már nem tölthetnek be. A legérzékenyebben a doktori iskolákat érinti a reform, a nyugdíjköteles professzorok ugyanis a továbbiakban csak társult tanárként vehetnek részt a tudományos képzésben, a fiatalabb tanerőkkel együttműködve.
22-es csapdája, felsőfokon
Ha viszont nem sikerül helyettesíteni a leköszönőket, az utánpótlás sincs biztosítva: a doktori képzést vezetők nyolcvan százaléka távozni kényszerül. „Tény, hogy szigorú feltételei vannak a jogszabálynak, de az is biztos, hogy az idős tanárok tudásáról és tapasztalatáról nem szabad lemondani.
Egyelőre haladékot ígért az oktatási minisztérium a tanév végéig, utána meglátjuk, mi lesz" – nyilatkozta megkeresésünkre Veres Valér szociológus, az RMDSZ felsőoktatásért felelős szakértője, aki arra figyelmeztetett: az elöregedés súlyos problémákat jelent a román és a magyar nyelvű felsőoktatásnak egyaránt.
„Mi már évek óta készülünk erre a kényszerhelyzetre, most mégis nehézségekkel nézünk szembe. Az utóbbi három évben negyven százalékkal nőtt a fiatal kollégák száma, de azt a két oktatót, akiket nyugdíjba küld a törvény, nehezen tudnánk pótolni" – nyilatkozta lapunk megkeresésére Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora, aki szintén bízik az oktatási minisztérium által ígért haladékban.
Magyari Tivadar, a Babe–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese arra figyelmeztet: a nyugdíjas oktatók óraadóként a professzori fizetés töredékét kaphatják csak meg. „A BBTE magyar tagozatán tizenöt személyt érint a törvény, közülük egyesek már rég betöltötték a 65. évüket. A szakemberhiányt újabb oktatók felvételével egyes szakokon lehet pótolni, de gazdasági okok miatt csak nagyon kismértékű létszámbővítésről lehet szó" – sorolja a nehézségeket az egyetemvezető, aki elmondta: kísérletet tettek a „gyorsított ritmusú" fiatalításra.
„Három éve kiegyeztünk a román tagozattal, hogy a magyar oktatói létszámhátrányt ellensúlyozandó gyorsított ütemben, arányon felül alkalmazunk fiatal magyarokat. Ezt az egyezséget a pénzügyi válság hiúsította meg" – emlékeztet az ÚMSZ-nek nyilatkozó Magyari.
Elhamarkodták?
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora súlyosnak látja a helyzetet. „Ez a kitétel azt eredményezi, hogy kollégáink egyharmadát elveszítjük. Az egyetlen járható út a fiatalítás. Ezzel kapcsolatban vegyesek a tapasztalataim" – hangsúlyozta az egyetem vezető, aki elmondta: vannak tanszékek, ahol sikerült megfelelő tudományos fokozatot szerezniük a pályakezdőknek, és vannak olyanok is, ahol a folyamat akadozik.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektorhelyettese, Horváth Gizella szerint az oktatási törvény életbelépése nem befolyásolja jelentős mértékben az intézmény tevékenységét. Tájékoztatása szerint „csak egy-két tanárkollégát" érint a 65 éven felüliek nyugdíjaztatására vonatkozó előírás. Mindazonáltal Horváth Gizella szerint a jogszabályt elhamarkodottan léptették életbe.
„Szerintem a törvény sok szempontból komoly változásokat ír elő, amelyek akár javíthatják is a felsőoktatás minőségét. Kétlem viszont, hogy valamennyi előírását rögtön, az egyetemi év közepén életbe lehet léptetni úgy, hogy ez ne okozzon komoly problémákat az oktatási folyamatban" – mondta az ÚMSZ-nek a rektorhelyettes.
Összeférhetetlenek
Nemcsak az oktatás minőségét érinti a kötelező nyugdíjkorhatár bevezetése, de az oktatás szervezését is, nyugdíjazás után ugyanis az érintettek már nem vállalhatnak semmilyen vezető beosztást. Az oktatási reform célul tűzi ki a hazai egyetemek „politikamentessé" tételét is, ennek értelmében nem vállalhatnak vezető szerepet politikai pártban a felsőoktatási intézmények vezetői.
A szigorítás szinte valamennyi hazai egyetem vezetőjét érinti: Ecaterina Andronescu, a Bukaresti Műszaki Egyetem rektora a Szociáldemokrata Pártban, Andrei Marga, a BBTE rektora a Nemzeti Liberális Pártban tölt be tisztséget.
Sajátos „védettséget" élvez Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki nem rektorként, hanem elnökként vezeti a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsát.
Tőkés sajátos védettsége
Új Magyar Szó, 2011. február 14.
A Professzorok tiltólistán című, február 9-én megjelent cikkünkkel vitatkozik Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtófelelőse. Demeter Szilárd azt kifogásolja, hogy a cikkben így fogalmaztunk: „Az oktatási reform célul tűzi ki a hazai egyetemek »politikamentessé« tételét is, ennek értelmében nem vállalhatnak vezető szerepet politikai pártban a felsőoktatási intézmények vezetői. (...)
A Professzorok tiltólistán című, február 9-én megjelent cikkünkkel vitatkozik Tőkés László európai parlamenti képviselő sajtófelelőse. Demeter Szilárd azt kifogásolja, hogy a cikkben így fogalmaztunk: „Az oktatási reform célul tűzi ki a hazai egyetemek »politikamentessé« tételét is, ennek értelmében nem vállalhatnak vezető szerepet politikai pártban a felsőoktatási intézmények vezetői. (...)
Sajátos »védettséget« élvez Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki nem rektorként, hanem elnökként vezeti a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsát." Demeter felveti, hogy Tőkésre nem vonatkozik az új jogszabály, mivel nincs vezető tisztsége pártokban. A sajtós szerint ezért a cikkünk zárása „rosszindulatú, a rágalmazást alulról súroló csúsztatás, ami az újságírói szakmai etika szerint nem megengedett".
Tőkés László sajtófelelőse azonban aligha nézett utána a vonatkozó törvénynek. Mert ha megtette volna, a 215. cikkelyben elolvashatta volna a következő mondatot: „Persoanele care ocupă o funcţie de conducere sau de demnitate publică nu pot exercita funcţia de rector pe perioada îndeplinirii mandatului".
Ezek szerint nem lehet rektor az a személy, aki vezető (politikai) tisztséget lát el, illetve köztisztséget visel. Például európai parlamenti képviselői tisztséget. Tőkés László tehát rektor nem lehetne a Partiumi Keresztény Egyetemen, elnök viszont – a sajátos védettséget biztosító joghézag révén – igen
EMNP: vélemények a születő pártról
honline/Hargita Népe, 2011. február 12.
Csíkszeredai politikusokat kérdeztünk arról, hogy miként látják a születőben lévő új romániai magyar párt helyét, milyen új helyzetet teremthet a politikai szervezet színre lépése. Kérdéseinkre Ráduly Róbert Kálmán polgármester, dr. Biró Dénes helyi tanácsos, a csíkszeredai MPP elnöke és Hajdu Gábor Hargita megyei tanácsos, a csíkszeredai RMDSZ elnöke válaszolt.
– Valójában nem az a fontos, hogy kit milyen listán választanak meg, hanem az a lényeg, hogy ki milyen ember. Bármilyen pártok is alakuljanak Erdélyben, ideig-óráig el lehet játszadozni azzal, hogy az „valami más" lenne – mint ahogy arra az MPP is törekedett kezdetben –, ám amennyiben nem megfelelőek a vezetői, nagyon hamar súlytalanná, hiteltelenné válik a folyamat. Lásd konkrétan az MPP országos vezetőségének történetét – fogalmazott Ráduly Róbert Kálmán. A polgármester szerint „mivel zavaros időket élünk, normálisnak vehető, hogy új politikai mozgalmak próbálnak megjelenni".
– Itt, a Székelyföldön jól jön a verseny – ha az nem cirkuszba, napi vitába torkollik, mint ahogy Székelyudvarhelyen történik már évek óta, hanem bölcs és felnőtt emberek csinálják, mint Csíkszeredában, akkor az a közösség javára válhat – fogalmazott Ráduly, emlékeztetve arra is, hogy a megyeszékhely önkormányzatában kiválóan működik együtt az RMDSZ és az MPP. Az elöljáró szerint országos viszonylatban a magyarságnak egységes képviseletre és parlamenti jelenlétre van szüksége mindaddig, amíg autonómiánk nem lesz. – Addig ez a szükségszerű, pontosabban a kötelező pálya. Én a magam részéről azért aggódom, lesz-e elég bölcsesség a politikai vezetőkben, hogy azt az együttműködést, amire már volt példa az EMNT elnöke és az RMDSZ vezetősége között, középtávon is fenn tudják tartani. Bízom benne, hogy lesz – mondta végezetül.
– Mi mindenképpen a pluralizmust és a jobboldali értékeket tartjuk szem előtt, ezeket fel is vállaltuk. A romániai magyarság érdekképviseletében helyük van ezeknek az értékeknek, függetlenül attól, hogy azt a meglévő, vagy az újonnan létrehozandó struktúrák is magukénak vallják" – mondta érdeklődésünkre dr. Biró Dénes. Az MPP csíkszeredai szervezetének elnöke hangsúlyozta: „A lényeg azon van, hogy a magyarság érdekeit minél erősebben és minél hatékonyabban legyünk képesek megjeleníteni a hazai politikában. Szerinte ez ugyanakkor a szervezetek közötti párbeszédet is feltételezi.
Hajdu Gábor megyei tanácsos, a csíkszeredai RMDSZ elnöke szerint az utóbbi húsz évben az RMDSZ volt az a szervezett erő, amelyik egyrészt nemzeti, másrészt helyi és országos szinten eredményesen képviselte a magyarság érdekeit. A romániai magyarságon belül lévő ellenzéki erők csak az RMDSZ ellenébe tudták megfogalmazni magukat, de nem tudtak más politikai stratégiát alkotni és életbe léptetni.
– Az MPP után, amely az első kísérlet volt arra, hogy az RMDSZ-ből kiszorult elégedetlenek szervezetet alapítsanak, készül a második kísérlet, az EMNP. Nagyrészt ugyanazok a személyek bábáskodnak a születésénél, és nagyrészt ugyanazok a személyek fognak tisztségeket viselni – mondta Haj du. Szerinte ezekhez a kísérleti pártokhoz képest az RMDSZ megbízható és folyamatos teljesítményt felmutató szervezet, melynek az érdemeit központi és önkormányzati szinten sem lehet elvitatni – erre nagyon jó példaként Csíkszereda RMDSZ-es önkormányzatát nevesítette.
– Az új párt megalakulásával akár a parlamenti jelenlét is veszélybe sodródhat. Helyi szinten úgy gondolom, hogy a képlet nem fog sokat változni, az RMDSZ ugyanúgy teszi majd a dolgát, míg az úgymond ellenzéki pártok ugyanazon a létszámú szimpatizánson fognak majd osztozni – vélekedett.
ROMÁNIA
Markó Béla búcsú-SZKT-ja
Új Magyar Szó, 2011. február 14. – Antal Erika, Salamon Márton László
A feszült hangulatú ülésen bemutatkozott az RMDSZ-elnök három utódjelöltje
Utolsó alkalommal vett részt RMDSZ-elnökként a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén a hétvégén Markó Béla.
Történelminek nevezhető ülést tartott a hétvégén a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) Marosvásárhelyen, tekintve, hogy Markó Béla utoljára vett részt RMDSZ-elnökként ilyen rendezvényen. A nem mindennapi pillanat – a szövetség tizedik, két hét múlva Nagyváradon rendezendő kongresszusát előkészítő tanácskozás – jelentőségét a küldöttek is átérezhették, lévén hogy a megszokottnál valamivel nagyobb számban, összesen 116-an jelentek meg a szövetség „miniparlamentjének" helyet adó vásárhelyi Kultúrpalotában.
Elkapkodták az ÚMSZ-t
A szokásosnál nagyobb érdeklődés az Új Magyar Szó terjesztéséért felelősöket is meglepte: míg egy „hétköznapi" SZKT-ra kivitt száz darab ingyenes példány éppen elegendőnek bizonyult, ezúttal a kezdési időpont után fél órával már egymást kérdezgették a később érkező küldöttek: „Nincs véletlenül még egy Magyar Szód?"
Amúgy a késlekedők nem maradtak le semmi egyébről, hiszen az ülés bő fél órás késéssel kezdődött – hacsak nem a mindig hasznos „folyosói lobbi" egy részéről. No meg a napirend előtti felszólalásokról, amelyek egyikében Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelöltek kérték Kovács Péter kongresszusi biztos leváltásának napirendre tűzését.
Az államfői tanácsos és a képviselő kérését azonban nagy többséggel leszavazta az SZKT. Ez a szavazattúlsúly előrevetítette egyébként a továbbiakban megmutatkozó erőviszonyokat a szövetségen belül, ami a két elnökjelölt esélyeit illeti ellenfelükkel, Kelemen Hunor kulturális miniszterrel szemben.
Nem volt „érzékeny búcsú"
Ám még mielőtt a „hármak" összecsaptak volna, a mindenkori gyakorlatnak megfelelően a képviselők a tisztségben levő szövetségi elnök politikai beszámolóját hallgathatták meg. Aki azonban egy leköszönő elnöki búcsúbeszédet várt Markó Bélától, csalódnia kellett. Markó az „érzékeny búcsút" már letudta az ezt megelőző, decemberi SZKT-n, most pedig ereje és mandátuma teljében levő miniszterelnök-helyettesként szólt a hallgatósághoz.
Politikai beszámolójában egyébként a szövetségi elnök az oktatási törvény elfogadását nevezte meg a szövetség és az erdélyi magyarság elmúlt húsz évben kifejtett kisebbségi jogküzdelme legfontosabb mérföldkövének.
Mint fogalmazott, ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot, és a jogszabály átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit.
A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem- és földrajztankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, illetve elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Új koalíciós szerződés
Markó Béla leszögezte, az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, illetve egy gazdaságösztönző intézkedéscsomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
Mint kifejtette, az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget" egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja megállapodásait. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
Ellentmondásos viszony a magyar kormánnyal
A Budapesttel való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta Szent István-i intelemként, de nagyon logikus gondolatmenetet követve arra figyelmeztette a szövetséget, hogy ne bontsa fel a román–magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni".
Közölte: nemcsak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-en múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét.
„Az rendben van, hogy támogatást kapnak a magyar állampolgárság megszerzésének lebonyolítására, de amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint pénzzel betegséget venni. Ha erre valaki pénzt ad, betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne" – figyelmeztetett Markó.
Utódjelöltek ígéretei
A szövetségi elnökjelöltek közül Eckstein-Kovács Péter szólalt fel elsőként. Traian Băsescu államelnök tanácsosa kifejtette, az elnökjelölti kampánynak felhajtó ereje is van, hiszen nagy az érdeklődés, az emberek örültek annak, hogy igazi vitát láthattak a jelöltek között. „Ez a többes jelölés nem a szétverés irányába mutat, továbbra is együtt tudunk dolgozni" – vélekedett Eckstein.
A másik „utódjelölt", Olosz Gergely háromszéki képviselő tulajdonképpen csak most jelentette be az SZKT előtt indulását. „Az a célom, hogy az erdélyi magyarok nyerjenek, hogy megvalósuljon a magyar összefogás, a családok jól éljenek, a közösségeink versenyképessé váljanak, hogy minden, Romániában élő magyar érezze, nincs egyedül" – ismertette céljait a politikus.
A szövetségi elnöki tisztség elnyerésére legesélyesebbnek tartott Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott.
Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk."
Élet Markó után
A leköszönő szövetségi elnök politikai beszámolóját követő felszólalásokban többnyire az összefogás, az együttműködés volt a legfontosabb közlendője a szónokoknak, akik arra figyelmeztettek, hogy az RMDSZ-nek egységesnek kell maradnia. Borbély László környezetvédelmi miniszter elmondta, büszke arra, hogy bárhová megy, mindenhol tisztelet és odafigyelés övezi a magyarokat, az RMDSZ-t.
„Az RMDSZ az egyetlen demokratikus szövetség az országban, ne adjon senki nekünk leckét demokráciából" – üzent az Erdélyben úgynevezett demokrácia-központokat pénzelő Budapestnek Borbély, aki szerint amúgy a szövetségnek mindig partneri viszonyra kell törekednie a magyar kormánnyal.
László Attila a kolozsvári Mátyás-szobor helyreállításának felavatásáról szólt, arról, hogy nem a román fél miatt húzódik az ügy. „Szeretném, ha a kolozsvári születésű államtitkár megtalálná azt az időpontot, amikor végre felavathatjuk a Mátyás-szobrot" – fogalmazott a kolozsvári alpolgármester utalva Szűcs Géza magyar kormánytag politikai felelősségére.
Lakatos András Bihar megyei képviselő Markó Bélát „búcsúztatva" kifejtette: szerinte úgy fognak majd Markóról beszélni a történelemben, mint az ezredforduló legnagyobb magyar államférfijáról. Édler András háromszéki képviselő a magyarországi kormány védelmére kelt. Mint kifejtette, a magyar politika megoldást akar találni a határon túli magyarság problémáira is.
Szerinte „nem szabad a kinyújtott kezet visszautasítani, hanem inkább szét kéne nézni a saját házunk táján, hogy mit teszünk azért, hogy visszatérjünk az emberekhez, amikor tudatosodik bennünk, hogy nem lehetünk akárkivel partnerek, például a Gyurcsány típusú politikusokkal nem, de Orbán Viktorral igen".
Kínos közjáték Katonával
Az Orbán Viktor magyar kormányfővel és Tőkés László európai parlamenti képviselővel fenntartott hűvös viszonyt hányta Markó Béla szemére Katona Ádám. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke előbb csak bekiabálgatott a neki nem tetsző beszédek alatt, majd amikor éppen Markó állt a pulpitusnál, Katona magából kikelve válogatott szitkokat kezdett a szónok és a teremben ülők fejéhez vágni.
„Itt az elszámolás ideje!" – jósolta az idős képviselő, majd „régi párttitkároknak, elvtársaknak, kommunistáknak" titulálta a prezídiumnál ülőket. Végül Biró Rozália SZKT-elnök többszöri felszólítására dohogva elhagyta a termet, hogy később visszatérjen, és az ülés hátralévő részében is az első sorból hangoskodjon.
Megszavazott módosítások
Ekkor még hátravoltak olyan időigényes mozzanatok, mint az alapszabályzat módosításának vitája és a programmódosítás. Az immár megcsappant létszámú SZKT elfogadta többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozásáról, valamint az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezetet.
A testület a szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett – az új cikkely a volt szövetségi elnökök hatásköreit szabályozza. A programmódosító javaslatokat Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot.
Korteskedtek és bíráltak az elnökjelöltek
Kampányakciókon vettek részt az SZKT-t megelőzően az RMDSZ-elnökjelöltek: Kelemen Hunor Temesvár és Arad után pénteken szatmári „kortesúton" vett részt, Eckstein-Kovács Péter pedig Kolozsváron sajtótájékoztatott.
Kelemen Szatmáron „beseperte" a helyiek ígéretét, hogy rá fognak szavazni, miután a miniszter is szentül ígérte, hogy az eddigieknél nagyobb szerepet szán a szövetség vezetésében a Partiumnak és ezen belül Szatmár megyének. Eckstein eközben bírálatokat fogalmazott meg az alapszabály tervezett módosításával kapcsolatban. Mint mondta, nem ért egyet az ügyvezető elnökség
megszüntetésével és főtitkárság létrehozásával.
SZKT: az RMDSZ alapszabályzatának és programjának módosításáról döntöttek
Krónika, 2011. február 14.
A február 26-27-i RMDSZ-kongresszus elé terjesztendő alapszabály- és programmódosító tervezetek megvitatása és elfogadása volt a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombaton, Marosvásárhelyen tartott ülésének legfontosabb napirendi pontja. A javasolt módosítások értelmében az RMDSZ-ben létrejön a politikai alelnöki tisztség, főtitkársággá alakul az ügyvezető elnökség, a korábbi szövetségi elnökök pedig befutó helyet kapnak a parlamenti választásokon. Markó Béla elmondta utolsó szövetségi elnöki beszámolóját, amelyben az RMDSZ sikereit méltatta, hangsúlyozta az egység fontosságát és bírálta az EMNT pártalapítási szándékát.
A február végi kongresszus előtt utoljára ülésezett az SZKT
A nagyváradi kongresszust előkészítő SZKT-n Markó Béla utoljára tartott politikai beszámolót szövetségi elnöki minőségében. Az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve az oktatási törvény elfogadása, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit – jelentette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Markó: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, de „nem esküszik örök hűséget" egyetlen román pártnak sem
Azt is leszögezte Markó, hogy az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Olt megyében is RMDSZ-szervezet alakul
Az SZKT szombati ülésén arról is döntöttek, hogy Olt megyében is RMDSZ-szervezet alakul, amely tíz helyi szervezetből áll. Az RMDSZ-nek egyébként több Kárpátokon túli megyében is működik megyei vagy területi szervezete: Konstanca, Galac, Gorj, Iaşi, Mehedinţi, Suceava, Vâlcea megyében és Bukarestben.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget" egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-szen belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a húsz évvel ezelőtt, február 10-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. „Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
„Betegséget vásárolnak" az új erdélyi magyar párt megalapításának elősegítői és finanszírozói
A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Markó kitért Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes korábbi nyilatkozatára, amelyben azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne lépjen ki a kormánykoalícióból, mivel ez az egyik garanciája a román-magyar együttműködés fennmaradásának, a magyar állampolgárság zökkenőmentes megszerzésének. Markó Béla szerint ez a „Szent István-i intelem" felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, de odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni".
Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-szen múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét.
Markó szerint, ha igaz, amit egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett Erdélyi Magyar Néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon „betegséget vásároltak". „Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy betegsége lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne" – fogalmazott.
Az RMDSZ elnöke későbbi felszólalásában hozzátette: egyetért azzal, hogy a romániai magyar szervezetnek szoros viszonyban kell állnia a magyar kormánnyal, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román-magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait. Markó szerint a Vajdaságban és a Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség.
Kelemen Hunor: ott kell lennünk, ahol magyarok élnek
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt.
„Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad" – jelentette ki Kelemen Hunor. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk."
Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámítható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZ-t, nem kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem" – ismertette terveit Kelemen Hunor.
Módosítások: politikai alelnök, főtitkárság
Kovács Péter kongresszusi biztos beszámolt a február 26-27-i nagyváradi kongresszus előkészületeiről, majd Takács Csaba ügyvezető elnök beszélt az alapszabály-módosító bizottság előkészítő munkájáról.
Az SZKT arról döntött, hogy az alapszabály-módosító javaslatok milyen formában kerülnek a kongresszus elé, ahol majd cikkelyenként megvitatják a módosításokat. Az RMDSZ alapszabályának 127 cikkelye közül 87 paragrafus módosítására történt javaslat.
Az alapszabály módosítása során az SZKT elfogadta többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozására, valamint az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezetet, a testület a szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett, ez az új cikkely a volt szövetségi elnökök jogait szabályozza: tagja az SZKT-nak, a Szövetségi Állandó Tanácsnak és a Szövetségi elnökségnek azok a személyek, akik két szövetségi elnöki mandátumot betöltöttek, az RMDSZ pedig befutó helyet biztosít számukra a parlamenti választásokon.
Az RMDSZ Programmódosító javaslatait Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot.
Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely hiába kérte a részrehajlással vádolt Kovács Péter kongresszusi biztosi tisztségének megvonását, a küldöttek többsége a határozattervezet napirendre tűzésétől is elzárkózott.
Az RMDSZ négy platformjának – Szabadelvű Kör, Szociáldemokrata Platform, Kereszténydemokrata Platform és a Nők a Nőkért Platform – javaslatára az SZKT határozatot fogadott el az elnökválasztási szavazás lebonyolításáról. A határozat értelmében a kongresszuson a szavazás zárt fülkében történik, kizárva annak lehetőségét, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse és bárkinek be lehessen mutatni. Tiltja a határozat a megfigyelők és más személyek, illetve képrögzítő készülékek jelenlétét a szavazófülkében, illetve a fülke és a szavazóurna környékén. A határozat harmadik pontja kimondja, hogy a megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságba válasszák be kötelező módon a három elnökjelölt legalább egy-egy képviselőjét is.
MÓDOSÍTOTT JAVASLATOK – Alapszabály-módosításokról szavazott az utóbbi évek legfontosabb SZKT-ja
Transindex, 2011. február
Az SZKT a szövetségi elnökről szóló fejezet kibővítésével is egyetértett, az új cikkely a volt elnökök jogait szabályozza.
Az SZKT meghirdetett kezdési időpontjában barátságos, csevegős hangulat fogad a marosvásárhelyi Kultúrpalota előterében: az elnökjelöltek, politikusok és a háttéremberek kihasználják, hogy találkozhatnak egymással, sok a mosolygós arc. Az ülés több mint félórás késéssel kezdődik, de ehhez már hozzászoktunk.
Napirendi pontok
Az SZKT-t megelőző egyeztető kerekasztal által javasolt napirendi pontok ismertetésével kezdődik az ülés. Biró Rozália közölte: a javaslat szerint napirendre kerül a szövetségi elnök politikai beszámolója, az Olt megyei RMDSZ-szervezet megalakítása illetve a kongresszus előkészítése, beleértve az alapszabályzat- és programmódosító javaslatok megvitatását.
Eckstein-Kovács Péter kérte Kovács Péter kongresszusi biztosi tisztségének megvonásáról szóló határozat megszavazásának napirendre tűzését, az SZKT látható többsége elutasította ezt a kérést, amelyet Eckstein és Olosz Gergely közösen fogalmazott meg. Azt is kérte, hogy a kongresszusi szavazás tisztaságának érdekében rögzítsék pontosan a szavazás mikéntjét, ennek napirendre tűzését megszavazták.
Markó politikai tájékoztatója
20 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan, február 10-én százezres gyertyás tüntetés volt Marosvásárhelyen – kezdte Markó Béla politikai tájékoztatóját, rámutatva: az akkor felmutatott szolidaritás ma is szükséges a romániai magyarság számára, és parancs az RMDSZ-nek.
Az oktatási törvény elfogadása az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómia bizonyos elemeit – jelentette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Közölte: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget" egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-en belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a huszonegy évvel ezelőtt, február 1o-én lezajlott százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. - Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta „szentistváni intelemként", de nagyon logikus gondolatmenetet követve, arra figyelmeztette a Szövetséget, hogy ne bontsa fel a román-magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika, „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük, és szét akarjuk verni".
Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-en múlt a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét. Úgy fogalmazott: amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint - egy magyar mondás szerint – „pénzzel betegséget venni". – Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy „betegsége" lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ négy platformja (Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Szociáldemokrata Platform és Nők a Nőkét Platform) kezdeményezésére az SZKT elfogadta az elnökválasztás lebonyolítására vonatkozó határozatot, amelynek pontjai:
• Az RMDSz X. Kongresszusán az elnök-jelöltekre való szavazás zárt fülkében történjék, annak lehetőségét kizárva, hogy a leadott szavazatot bárki ellenőrizhesse, bárkinek be lehessen mutatni.
• A fülkében, vagy annak környékén, beleértve a szavazóurnát, megfigyelők jelenléte tilos, sem személyek sem más (videokamerák, kamerás telefonok vagy bármi hasonló) nem zavarhatják a szavazás titkos jellegét.
• A megválasztandó Szavazatszámláló Bizottságba válasszák be, kötelező módon, a három jelölt legalább egy-egy képviselőjét.
Hozzászólások
A hozzászólások során Borbély László kijelentette: ne adjon senki leckét nekünk demokráciából! „Az igaz, hogy mindig van egy többség és egy kisebbség, de a kisebbségnek el kell fogadnia a többség álláspontját, a többségnek pedig védelmeznie kell a kisebbséget. Magyarországon most azzal jönnek, hogy Magyarország a magyaroké, de akkor itt mit kellene, mondani, hogy Románia a románoké? Nem, Románia mindenkié, és huszonegy év ezt bizonyítjuk" – mondta a környezetvédelmi miniszter. Borbély a marosvásárhelyi TKT-ülés kiszivárgott jegyzőkönyve kapcsán elmondta: a felvétel azt bizonyítja, hogy "végig felelősen beszéltünk, titkosan szavaztunk; még szivárogtatásból is példát adhatnánk".
A magyar kormánytól egyet kérünk: hogy partnerek legyünk; minden magyar kormánytól ezt kérjük, és azt várjuk el, hogy ők is partnerként tekintsenek az RMDSZ-re - mondta.
László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Mátyás szobor újraavatása körüli huzavona kapcsán megjegyezte: nem a román fél miatt húzódik ez az ügy.
Winkler Gyula az Európai Néppárt 2012-es kongresszusának előkészületeiről számolt be, kiemelve, mennyire fontos a párt kisebbségekkel szembeni viszonyulásának szabályozása. Bodor László Miért-elnök a további fiatalításra helyezte a hangsúlyt, Édler András pedig az egyenlő távolság elvét kritizálta a magyarországi pártokkal kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy hosszú idő óta a magyar kormány először próbál választ találni a határon túli magyarok problémáira, és hiba lenne nem elfogadni a kinyújtott kezet. Hozzátette: nem lehet egyenlő távolságot tartani, együttműködni egy Gyurcsány-típusú kormánnyal. Katona Ádám hozzászólásának legérdekesebb mozzanata az volt, hogy azt állította: 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a pogrom előtt tudott róla, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot.
Eckstein-Kovács Péter az elnökválasztási folyamat leszabályozásának hiányára figyelmeztetett ismételten, ugyanakkor azt az észrevételét is megosztotta, hogy az emberek igénylik a vitát, a megmérettetést, tehát a kampánynak felhajtó ereje is van.
Olosz Gergelynek korábban nem volt alkalma az SZKT előtt bejelenteni indulását a szövetség elnöki tisztségért, ezért ezt most tette meg. A korábbi, magyar kormányhoz fűződő viszonyról szóló vitához hozzátette: a mindenkori magyar kormány az lesz, amely megteremtette a nemzeti összetartozást.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt.
"Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Kétségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is, ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben, és akkor is, amikor az oktatási törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad" - jelentette ki Kelemen Hunor.
A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a három jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk."
Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámítható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZ-t, nem kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem" – ismertette terveit Kelemen Hunor.
Markó Béla a hozzászólásokra válaszolva közölte: ő soha nem mondta azt, hogy egyforma távolságot kell tartani a magyarországi pártoktól, hanem azt, hogy egyforma közelségben kell lennünk. És ezt az MSZP nyolcéves kormányzása alatt mondtam el sokszor, ebből levonhatják a következtetéseket – tette hozzá.
Markó felszólalását többször is megszakította bekiabálásaival az első sorban ülő Katona Ádám, aki, miután Biró Rozália megpróbálta rendre utasítani, felállt, és azt kiabálva, hogy „Gyalázzák Tőkés Lászlót!", és hogy „Ezekkel nem áll szóba Orbán Viktor!", kivonult a teremből, általános derültség közepette. Ezt Markó így kommentálta: ezért kell tudni, mikor kell abbahagyni.
Alapszabályzat-módosítás
Kovács Péter kongresszusi biztos beszámolt a február 26-27-i nagyváradi kongresszus előkészületeiről, majd Takács Csaba ügyvezető elnök beszélt az alapszabályzat-módosító bizottság előkészítő munkájáról.
Az SZKT arról dönt, hogy az alapszabályzat-módosító javaslatok milyen formában kerülnek a kongresszus elé, ahol majd cikkelyenként megvitatják a módosításokat.
Ezt követően következett az Alapszabályzat-módosítások fejezetenkénti vitája és megszavazása.
Mint várható volt, az SZKT-küldöttek közül sokan távoztak az ülésnek erről a részéről: a legkényesebb módosító javaslatokról szóló szavazáson már csak mintegy félszázan vettek részt, miközben az ülés elején még 116 küldött volt jelen.
Az SZKT elfogadta a politikai alelnöki tisztség létrehozására vonatkozó fejezetet, Eckstein-Kovács Péter javaslatát a fejezet törléséről 16-an támogatták, és 34-en szavaztak ellene.
XIV. POLITIKAI ALELNÖK
1) A politikai alelnököt az SZKT választja meg négy éves időtartamra, a szövetségi elnök javaslata alapján, a szövetségi képviselők több mint fele szavazatával. Tagja az SZKT-nak, a SZÁT-nak és a SZE-nek.
(2) A politikai alelnök tevékenységét egy alelnöki iroda segíti.
(3) A politikai alelnök hatásköre:
a) felel a kormányzati kapcsolattartásért;
b) összehangolja és felügyeli a központi és dekoncentrált kormányzati tisztségviselők munkáját;
c) koordinálja a szövetség külpolitikáját a szövetségi elnök megbízása alapján;
d) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Elnökséget;
e) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot.
(4) A politikai alelnököt az SZKT hívhatja vissza, a szövetségi elnök vagy a képviselők 1/3-nak javaslatára, az SZKT összképviselőinek több mint fele szavazatával.
Hasonló eredményt hozott az Ügyvezető Elnökség főtitkársággá való alakításáról szóló fejezet vitája is.
Az SZKT az alapszabályzat szövetségi elnökről szóló fejezetének kibővítésével is egyetértett, az új cikkely a volt szövetségi elnökök jogait szabályozza.
Két szövetségi elnöki mandátumot betöltött személyek tagjai az SZKT-nak, SZÁT-nak és a Szövetségi Elnökségnek.
Amennyiben jelöltetik magukat a parlamenti választásokon, a Szövetség befutó helyet biztosít számukra.
A volt szövetségi elnök munkáját egy iroda segíti.
Program
Az RMDSZ Programmódosító javaslatait Kelemen Hunor ismertette, az SZKT két apró módosító javaslat elfogadása után látható többséggel megszavazta a programot, így a hosszúra nyúlt alapszabályzat-módosító vita után a program vitája keveebb mint tíz percet tartott, Biró Rozália 16:33-kor lezárta az ülést.
Markó: „betegséget vesz", aki pénzt ad az új erdélyi pártra
Nyugati Jelen, 2011. február 14.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén azt nyilatkozta, hogy „betegséget vesz", aki pénzt ad egy új erdélyi párt létrehozatalára, mert ez a magyar közösség megosztásához vezethet.
Markó Béla elmondta, az elmúlt húsz évben a román–magyar viszony az RMDSZ-től is függött és éppen ezért a „jótékony politika" az lenne, ha nem próbálnák meg aláásni a szövetség tekintélyét azzal, hogy támogatják egy új erdélyi párt létrehozatalát, mert ez a magyar közösség megosztásához vezethet, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.
„Azoknak, akik elismerik, hogy Románia és Magyarország viszonya szempontjából meghatározó volt az RMDSZ, be kellene látniuk, nem az a leghasznosabb politika, ha fejbe verik az RMDSZ-t, és megpróbálnak megosztani", mondotta Markó.
Kifejtette, nincs kifogása az ellen, ha a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által létrehozott Demokrácia Központok azért kapnak magyarországi támogatást, hogy segítsenek a polgároknak a magyar állampolgárság elnyerésében, de nem ért egyet azzal, ha a pénzt az új magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozatalára fordítják.
„Amennyiben igaz az, hogy a Demokrácia Központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint – egy magyar mondás szerint – pénzzel betegséget venni", mondotta Markó Béla, aki rámutatott, hallotta az EMNT képviselőinek nyilatkozatát, hogy miután befejezik a magyar állampolgársági dosszié összeállítását, megkérdezik az illetőt, be akar-e lépni az EMNP-be.
Hangsúlyozta, egy új párt létrehozatala az erdélyi magyar közösség megosztásához vezethet, ami „betegséget" jelentene az erdélyi és magyarországi magyarságnak egyaránt.
„Magyarország számára az lenne a betegség, ha a megosztottság Szlovákia után elérné Romániát is", mondotta Markó Béla.
Néhány hete, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy a magyar állam, Demokrácia Központoknak adott pénzét egy új párt alapítására fordítják.
Borbély szerint aggasztó, hogy Tőkés egy új magyar pártot akar létrehozni Erdélyben rövid idővel azután, hogy az RMDSZ listáján bejutott az Európai Parlamentbe, rámutatott, káros lenne több erdélyi magyar párt léte.
Markó esélyt lát a kisebbségi törvény elfogadásra
Nyugati Jelen, 2011. február 14.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén azt nyilatkozta, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt még ebben a parlamenti ülésszakban megszavazhatják.
Markó Béla elmondta, jelen pillanatban kikristályosodott az RMDSZ-ben egy konszenzus a 2011-es év prioritásairól és a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény ezek között van.
„Sikerül bevennünk a kisebbségi törvényt. A képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. Természetesen lesznek különböző vélemények, de van esély, hogy az ülésszak végéig átmenjen", mondotta Markó Béla.
Kifejtette, az oktatási törvény elfogadása után a szövetség nagy feladata, hogy megteremtse helyes és minél gyorsabb alkalmazásának a feltételeit, és ide sorolta azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Az RMDSZ és a koalíció napirendjén szerepel a választási törvény módosítása, ez kulcsfontosságú a magyarság és az RMDSZ számára, hogy a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának, jó helyi vezetést és minőségi parlamentet, mert lehetséges, hogy a legutóbbi választások után nem javult ennek minősége.
Markó szerint a koalícióban már egyezség született arról, hogy a polgármestereket egyetlen fordulóban válasszák meg, és megoldás lenne, ha a jelenlegi egyéni körzetes rendszert országos pártlistákkal is kiegészítenék, hogy jobban megőrizzék az egyensúlyt.
2011-ben napirendre kell kerülnie a gazdasági fejlesztési régiók átszervezésének és megegyezés született erről is, de a módszert még nem tisztázták, nyilatkozta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a szövetség képviselőinek prioritásai között szerepel néhány gazdasági intézkedés is.
Máról holnapra – Hivatalosított háttéralkuk
Háromszék, 2011. február 14., hétfő:
Egymásnak estek az atyafiak a szombati marosvásárhelyi SZKT-n, ki-ki meggyőződése, elkötelezettsége, retorikai képességei függvényében érvelt saját igaza mellett, támadta ellenfeleit.
Így aztán helyenként érdekes vita kerekedett a máskor afféle szavazógépezetként működő SZKT ülésén arról, hogy miként kellene viszonyulnia az RMDSZ-nek a magyarországi kormányhoz, milyen koalíciós politikát kellene folytatnia a román pártokkal, hogyan kellene biztosítani az esélyegyenlőséget a három elnökjelölt versengésében. Bebizonyosodni látszik, hogy a verseny jótékony hatású, a három elnökjelölt küzdelme során különféle nézetek, elképzelések ütközhetnek, s ezek közül többet érdemes lenne megfontolnia a volt, de főként a leendő vezetésnek.
A szervezet miniparlamentjének ülését azonban beárnyékolta, hogy a csúcsvezetés magatartása mit sem változott: továbbra is úgy nyilvánulnak meg, mintha ők lennének az erdélyi magyarság kizárólagos képviselői, így aztán fel sem merült a magyar szervezetekkel való együttműködés lehetősége. Ráadásul tűzön-vízen át érvényesíteni próbálták akaratukat, hiába magyarázta több képviselő is, hogy későn kapták kézhez a módosított alapszabályzatot, nem volt idejük elemezni azt, az érvek sorra visszapattantak, végül kevesen maradtak a teremben, de elfogadták a fentről javasolt módosításokat. De még ennél is visszatetszőbb, hogy az új alapszabályzat szemmel láthatóan személyre szabott: a korábban a potenciális RMDSZ-elnökjelöltek közé sorolt Borbély Lászlót vélhetően a politikai alelnöki tisztséggel igyekeznek kárpótolni, amelynek hatásköre korántsem elhanyagolható. Fölöttébb furcsa Markó Béla helyzete is: egyre nyilvánvalóbb, a szövetségi elnök úgy távozik, hogy közben marad, irodát biztosítanak számára, helyet a döntéshozó testületekben, de még befutó pozíciót is a parlamenti választásokon, nehogy véletlenül kimaradjon valamiből a szövetség volt vezetője. A székelyföldi politikusoknak tett engedménynek tekinthető a regionális területi szervezetek létrehozásának lehetősége.
Minden jel arra utal tehát, hogy a háttérben megkötött alkuk hivatalosítása a sebtében összeállított statútum, mely valójában a hatalom átmentését szolgálja.
Két RMDSZ-elnökjelölt a kongresszusi biztos cseréjét kérte
Nyugati Jelen, 2011. február 14.
Két RMDSZ-elnökjelölt, Eckstein Kovács Péter és Olosz Gergely szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén azt kérték, a kongresszus szervezésével ne Kovács Péter ügyvezető alelnök foglalkozzék, mert egyértelműen egyik jelöltet támogatja.
Eckstein elmondta, azért kérte Kovács Péter kongresszusi biztosi mandátumának visszavonását, mert "nem bizonyult egyformán távolságtartónak" minden jelölttel szemben a kongresszus megszervezésekor.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke tájékoztatta az SZKT tagjait, hogy a javaslatot megtárgyalta az ülés előtt az egyeztető kerekasztal, és két ellenszavazattal elutasították.
Bíró az SZKT-ban is szavazásra bocsátotta, kerüljön-e napirendre Kovács Péter mandátumának megvonása, de a javaslat csak 21 igen és több mint száz nem szavazatot kapott.
Eckstein Kovács Péter azt is javasolta, hogy az RMDSZ-kongresszuson zárt szavazófülkékben történjék a voksolás, az SZKT elfogadta, hogy napirendre kerüljön javaslata.
Az SZKT szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában sorra került ülésén napirenden szerepelt az RMDSZ kongresszusának előkészítése és a szövetség alapszabályzatának és programjának módosítása.
Egy másik napirendi pontban szerepelt Kovács Péter, ügyvezető alelnök jelentése. Beszámolójából kiderült, a kongresszus előkészítése erőteljes ritmusban zajlik, a több mint száz, különböző feladattal megbízott munkatársukat egy nagyváradi gyűlésen tájékoztatták pontos tennivalójukról, a határidőkről, hogy az RMDSZ következő elnökének megválasztása "kifogások nélkül" történhessék.
"Mindhárom jelöltnek egyforma lehetősége lesz programja ismertetésére és megteremtjük a titkos szavazás biztosításának technikai feltételeit. A színpadon négy szavazófülke lesz, és azt javasoljuk a kongresszusnak, hogy a szavazatszámláló bizottságba minden jelölt nevesíthesse saját képviselőjét", nyilatkozta Kovács Péter, kongresszusi biztos.
Az RMDSZ kongresszusa február 26–27. között zajlik Nagyváradon, és ott választják meg a szövetség új elnökét, miután Markó Béla bejelentette, nem indul még egy mandátumért. Az elnöki versenybe beiratkozott Kelemen Hunor, művelődési miniszter, Eckstein Kovács Péter, az államelnök kisebbségi tanácsadója, és Olosz Gergely képviselő.
Markó: az RMDSZ-nek nincs oka felrúgni a kormánykoalíciós megállapodást
MTI 2011. február 12.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nincs oka felrúgni a kormánykoalíciós megállapodást, mert az működőképes - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton Marosvásárhelyen. Az erdélyi városban ülésezik az RMDSZ "miniparlamentjének" tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely a szervezet februári nagyváradi tisztújító kongresszusa elé terjesztendő, az alapszabályzatot és a programot módosító tervezetet vitatja meg. Markó politikai tájékoztatójában elmondta: nagy vonalakban egyetértés alakult ki az RMDSZ és román koalíciós partnerei között a 2011-es törvényhozási prioritásokról, ezért nem vetődött fel az RMDSZ-en belül a kormányból való kilépés lehetősége.
Hozzátette: a koalíciós partnereken is múlik, hogy meddig lesz működőképes a koalíciós egyezmény.
Az RMDSZ elnöke kitért Semjén Zsolt korábbi nyilatkozatára, amelyben a magyar miniszterelnök-helyettes azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne bontsa fel a jobbközép kormánykoalíciót, amely Semjén szerint az egyik garanciája a román-magyar együttműködés fennmaradásának, a magyar állampolgárság zökkenőmentes megszerzésének.
Markó elmondta, büszkeséggel töltötte el, hogy a magyar kormány egyik vezetője felismerte: az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román-magyar államközi kapcsolatok alakulásában, s Markó szerint ez az eddigi húsz évben is így volt. Szerinte azonban a magyar kormánypárti politikusoknak azt is fel kellene ismerniük, hogy nem hasznos az RMDSZ-t "ütni és szétverni".
Markó a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által alapított demokrácia-központokra utalt, amelyek a honosítással kapcsolatos tájékoztató munkában vesznek részt. Markó szerint, ha igaz, amit Erdélyben egyes demokrácia-központok vezetői nyilatkoztak, nevezetesen, hogy az EMNT által tervezett erdélyi magyar néppárt megalapítását is elősegítik aláírásgyűjtéssel, és erre pénzt is adtak nekik Magyarországról, akkor ezzel a pénzzel Magyarországon "betegséget vásároltak" - hangoztatta Markó. Rámutatott: ebben az esetben már nem érvényes az a felismerés, miszerint az RMDSZ meghatározó szerepet tölt be a román-magyar államközi kapcsolatokban.
Az RMDSZ elnöke későbbi felszólalásában hozzátette: egyetért azzal, hogy a romániai magyar szervezetnek szoros viszonyban kell állnia a magyar kormánnyal, ám nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román-magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait. Markó szerint a Vajdaságban és a Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség.
Melegítés a kongresszusra (Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT)
Háromszék, 2011. február 14.,
A két hét múlva esedékes tisztújító kongresszust megelőző kampány rányomta bélyegét a hét végén Marosvásárhelyen lezajlott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésére. Szinte tapintható feszültség, bekiabálások, burkolt vagy nyílt, gúnyos vagy éppen cinikus támadások, stílusparódia, teremből való kitessékelés, magasba nyújtott piros lapok jellemezték az alapszabály-módosítás miatt hosszúra nyúlt tanácskozást, amelynek legfőbb témája az anyaországgal való kapcsolat, illetve az RMDSZ koalíciós politikája volt.
Hat-háromra játszik az aranycsapat
Már az ülés kezdetén éles vita bontakozott ki, Eckstein-Kovács Péter kérte, hogy tűzzék napirendre az Olosz Gergellyel közösen kezdeményezett határozattervezetet, melynek értelmében menesztették volna Kovács Péter kongresszusi biztost arra hivatkozva, hogy tevékenysége során nem bizonyult pártatlannak. A plénum elutasította a javaslatot, elfogadták ellenben a kongresszusi szavazás titkosságát biztosító tervezet napirendre tűzését. Frunda Györgynél az alapszabály-módosítás ütötte ki a biztosítékot, kifogásolta, hogy későn kapták meg a tervezetet, és szerinte amúgy sem az SZKT-nak, hanem a kongresszusnak kellene döntenie arról. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezde¬mé¬nyezés platform vezetője elfogadhatatlannak minősítette, hogy egy demokratikus szövetségben az alapszabály-módosítást két nappal az SZKT előtt küldték el, bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, az "aranycsapatot", akikkel Orbán Viktor nem áll szóba, és akik "hat-háromra játszanak", azaz a valamikor hatszázalékos támogatottságot olyannyira leépítették, hogy most a háromszázalékos eredmény is kérdéses.
Pénzzel betegséget
Ez volt az utolsó SZKT, amelyen Markó szövetségi elnökként szólalt fel, talán ezért is kezdte nosztalgikus hangnemben beszédét, utalva az 1990-es években lezajlott ülések zamatos vitáira vagy a Marosvásárhelyen lezajlott százezres tüntetésre. Az RMDSZ koalíciós politikájának elemzése kapcsán mérföldkőnek, korszakhatárnak minősítette az oktatási törvény elfogadását, melyet egyúttal kötelező házi olvasmányként ajánlott a szövetség politikusainak, rosszallóan jegyezve meg, hogy némelyek nem is ismerik a jogszabályt. Bár örök hűséget nem esküszik egy román pártnak sem, az RMDSZ betartja koalíciós megállapodásait, főleg, amíg kölcsönös ez, az ellenzéktől pedig várja, tisztázza álláspontját a tanügyi törvény kapcsán, majd gúnyosan jegyezte meg: az RMDSZ-elnökválasztási kampányban is témává vált, ki mennyire szerelmes egyik vagy másik román pártba. Leszögezte, a koalíció prioritási listáján szerepel a kisebbségi törvény. Kitért a magyar kormánnyal való kapcsolatra is, utalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes legutóbbi nyilatkozatára, melyben azt sugallta, az RMDSZ-nek ki kellene tartania jelenlegi kormányzati partnerei mellett. Csak¬hogy eme Szent István-i intelem mellett azt is fel kellene ismerni, hogy nem jó, ha az RMDSZ-t ütik, vágják, szét akarják verni — vélekedett Markó, aki szerint pénzzel betegséget vesz a magyar kormány, ha a Demok¬rácia Központokat pártalapításra használja, veszélybe sodorhatja a romániai magyarság parlamenti képviseletét.
Lecke demokráciából
A felszólalások során Lakatos Péter és Szabó Ödön viccel, pamflettel próbálta oldani a hangulatot, ez utóbbi megjegyezte: a magyar kormánynak Magyarországon van szüksége a határon túli magyarokra. Borbély László leszögezte: demokráciából senki ne adjon leckét az RMDSZ-nek, majd büszkén ecsetelte, a marosvásárhelyi zárt ülésről kiszivárgott anyag is azt bizonyítja, felelősségteljesen beszéltek a gyűlés résztvevői. László Attila a Mátyás-szobor avatása körüli bonyodalmakról, Winkler Gyula az Európai Néppárt programjának módosításáról beszélt, Lakatos András Markó Bélát méltatta, Édler András pedig kifejtette: hiba lenne a magyar kormány kéznyújtását elutasítani, kár egy szűk csoport egyéni érdekeiért feláldozni a romániai magyar közösséget, az RMDSZ-nek inkább saját háza táján kellene körülnéznie, biztosítania az esélyegyenlőséget a három elnökjelölt számára, valamint megnéznie, miként térhetnének vissza a választókhoz. Katona Ádám keserűen konstatálta, hogy most is az "aranycsapat bebe¬tonozásán" dolgoznak, két oldalról súgnának Kelemen Hunornak, ha ő kerülne az RMDSZ elnöki tisztségébe. Mint mondta, 1990 márciusában Domokos Géza akkori RMDSZ-elnök már egy héttel a véres március előtt tudomást szerzett arról, hogy jönnek a hodákiak, de a fiókba süllyesztette az iratot. "Szégyen, gyalázat" — kiáltotta, amikor Bíró Rozália SZKT-elnök felszólította, hogy fejezze be beszédét, mert túllépte az időkeretet. Eckstein-Kovács Péter a kampánytapasztalatait összegezte, sérelmezte, hogy a választás szabályozását kérő levelét válaszra sem méltatta a csúcsvezetés, majd megjegyezte: észlelte a kampány felhajtóerejét is. Olosz Gergely RMDSZ-elnökjelölt az SZKT előtt is bejelentette, hogy versenybe száll, mint mondta, összefogást, jólétet akar, a magyar—magyar viszonyban az egyenlő távolságtartás helyett szövetséget, és azt szeretné, ha február 27-e után nem az RMDSZ vezetné a közösséget, hanem a közösség az RMDSZ-t. Kelemen Hunor megjegyezte: sok szó esett Budapestről, de kevés Erdélyről, márpedig az RMDSZ erőssége az Erdélyre figyelés, és ezt kell követni a továbbiakban is. Szerinte a változásnak belülről kell fakadnia.
A felszólalásokra válaszolva Markó leszögezte: ő maga nem elnökjelölt, majd az előtte felszólalók némelyikének "nyersmagyar" megfogalmazásait kigúnyolva értetlenségét fejezte ki, hogy miért baj, ha az általa megszerzett tapasztalatot, "aztat a tapasztalatot" megpróbálja átadni. Cinikusan reagált Katona Ádám felvetéseire is, aki azonban az első sorból válaszolt igen hevesen, sérelmezve, hogy Tőkés Lászlót gyalázzák, végül felszólították, hagyja el a termet. Menjenek a fenébe, aljas gazemberek! felkiáltással ki is vonult a teremből a résztvevők kacagása közepette. (Utóbb visszajött, és elnézést kért kirohanásáért.) Markó Béla közben az egyenlő távolságtartás elvét bírálóknak próbálta elmagyarázni, hogy ő ilyent soha nem mondott, mindig az egyenlő közelség elvéről beszélt. Eckstein-Kovács Péter kétkedően csóválta fejét, Markó meg is szólította, de az RMDSZ-elnökjelölt csak annyit válaszolt: "Fáj a nyakam."
Személyre szabott alapszabály
Az SZKT által javasolt formában az RMDSZ alapszabályzata rendelkezne többek között a politikai alelnöki tisztség létrehozásáról, arról, hogy az ügyvezető elnökséget főtitkársággá alakítanák, lehetővé tennék a regionális területi szervezetek megalakítását, és létrejön a szövetségi elnökség. A politikai alelnököt az SZKT választja meg, ő felel többek között a kormányzati kapcsolattartásért, a szövetség külpolitikájáért. Az új alapszabály előírja, hogy a volt szövetségi elnökök számára (február 27-e után Markó Béla kerül ebbe a helyzetbe) létrehoznak egy irodát, és biztosan befutó helyet kapnának a parlamenti választásokon.
A szolidaritás ma is élő parancs – Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa
Népújság, 2011. február 14.
Irritáló és Markó Béla szerint „szálkás" kijelentésektől, sőt botránytól sem volt mentes a szövetségi elnök politikai beszámolóját követő felszólalások sora az RMDSZ szombati Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén, amelyen szót kaptak a két hét múlva sorra kerülő kongresszus elnökjelöltjei, elmondhatták véleményüket a frakciók képviselői és az egyéni felszólalók, amelyen meghallgatták a kongresszusi biztos beszámolóját, s bemutatták a kongresszuson elfogadásra kerülő dokumentumokat. Ugyanakkor tudomásul vették az Olt megyei RMDSZ-szervezet megalakulását.
Mérföldkő az erdélyi magyar jogküzdelemben
Az oktatási törvény elfogadása az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómia bizonyos elemeit, jelentette ki egyebek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki az elkövetkezendő időszak nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, a választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaságösztönző intézkedéscsomag gyakorlatba ültetése.
Reményei szerint a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
Az RMDSZ nem esküszik örök hűséget egyetlen román pártnak sem
A szövetségi elnök szerint az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget" egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, hogy megvalósíthassa a magyar közösség céljait, az ellenzéki pártoktól pedig azt várja, hogy tisztázzák az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontjukat.
A magyar közösségen és az RMDSZ-en belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a huszonegy évvel ezelőtti, február 10-i százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amelyet az elmúlt időszak legfontosabb szolidaritáspéldájának nevezett. „Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze" – hangsúlyozta Markó.
Szent István-i intelem és egységbontás
A Magyarországgal való kapcsolatokat értékelve ellentmondásosnak nevezte a magyar kormány viszonyulását az RMDSZ-hez: „Míg egyik vezető magyar politikus egyfajta Szent István-i intelemként, de nagyon logikus gondolatmenetet követve, arra figyelmeztette a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy ne bontsa fel a román–magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika, „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni".
Pénzzel betegséget?
Hangsúlyozta: nemcsak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-en múlott a két ország jó viszonya. Ezért most „nem kellene úgynevezett demokráciaközpontok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét". Kijelentette: amennyiben igaz, hogy a demokráciaközpontokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint egy magyar mondás szerint „pénzzel betegséget venni". (...) „Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy »betegsége« lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne" – figyelmeztetett az RMDSZ szövetségi elnöke.
A vita részleteiről holnapi lapszámunkban olvashatnak.
Arányosság, egyensúly, szolidaritás
Szatmári Friss Újság, 2011. február 12. – ŐRI-PÁKAY FRANCISKA
Még nem tudni, hogy a szatmári küldöttek Kelemen Hunorra adják-e a voksaikat, de annyi bizonyos, hogy szükség van az RMDSZ-ben a Partium szerepét erősítő irányvonalra is.
„Tizenöt éve járom a vidéket, s a politikai és a közéleti életben szerzett jártasságomat szeretném kamatoztatni" – összegezte az RMDSZ elnökválasztáson
való indulásának hátterét és egyben alkalmasságának miértjét Kelemen Hunor, aki
államtitkárként, harmadik választási ciklus óta képviselőként, miniszterként, de legfőképpen olyan emberként vállalná a rá váró feladatokat, aki hisz abban, hogy az általa meghatározott három elv biztos alapot jelenthet a szövetségnek.
Természetesen a három elv — arányosság, egyensúly, szolidaritás — megkövetel bizonyos átalakításokat, amelyek azonban azt eredményezhetik majd, hogy az RMDSZ bátrabban nézhet szembe a 2012-es választások kihívásaival és ezzel párhuzamosan valami sokkal fontosabbnak is képesek lesznek eleget tenni:
átfogó társadalmi jövőképet állítani a magyarság elé. Az arányosság és az egyensúly biztosítja majd azt, hogy senki se maradjon ki a döntéshozatalból,
így gyakorlatilag átfogó véleményekkel alátámasztott döntéseket lehet a kétlépcsőssé alakított döntéshozatali mechanizmussal elérni.
Tervek a közeljövőben
Azzal kapcsolatban, hogy mik a tervei az RMDSZ-nek a közeljövőben, két dolgot emelt ki a péntek délelőtti sajtótájékoztatón. Az egyik a kisebbségi törvény, amely már öthat éve folyamatosan vita tárgyát képezi, éppen ezért úgy gondolja, hogy nincsenek már igazán olyan érvek, amelyek megingathatnák a szabályozást.
„Ha megvan a politikai akarat, akkor még akár ebben az évben, de legkésőbb jövőre dűlőre lehet vinni a kérdést" - tette hozzá Kelemen Hunor.
A másik kényes kérdés a nagyobbik kormánypárttal való kapcsolat. Erre jelenthet megoldást azon akcióterv, amely kölcsönös aláírása (s persze betartása a másik fél részéről – szerk. megj.) tíz napon belül bekövetkezhet.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy megválasztása esetén azonnal megkezdené az egyeztetést az EMNTvel és Tőkés Lászlóval, mert a parlamentbe való bejutás létkérdés az erdélyi magyarság számára, amely elvesztését
egyik fél sem akarná megkockáztatni. „Ahogy 2008-ban úgy 2012-ben is meg kell tudnunk egyezni, hiszen ez mindannyiunk közös érdeke" – adott hangot bizakodásának Kelemen Hunor.
RMDSZ-alapszabályzat: elfogadta az SZKT a módosító tervezetet
Szabadság, 2011. február 14.
Az RMDSZ egy dolgot kér a mindenkori magyar kormánytól
Szombati, marosvásárhelyi ülésén elfogadta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a szövetség alapszabályzat- és a programmódosító tervezetét. A szokatlanul hosszúra nyúlt, heves indulatokat kiváltó tanácskozás időnként az RMDSZ hőskorára emlékeztette a résztvevőket. A vita lényegében az RMDSZ elnökjelöltjeinek kongresszust megelőző bemelegítő összecsapása volt, és az RMDSZ jövőjét meghatározó olyan fontos kérdéseket érintett, mint a szövetség átalakuló vezetőségi struktúrája – amit elfogadtak ugyan, de még a kongresszusnak is rá kell bólintania. A vitákat megelőzően Markó Béla szokásos politikai tájékoztatójában cáfolta az elmúlt napok híreszteléseit, miszerint az RMDSZ felrúgná a kormánykoalíciós megállapodást, ugyanakkor azt is kifejtette: Magyarország „betegséget vásárolt" magának és a romániai magyarságnak, ha igaz, hogy a magyar állam a demokrácia-központok révén az új párt bejegyzését is anyagilag támogatja.
A megbeszélés már az elején szokatlanul kezdődött, hiszen a küldöttek a napirendről kezdtek vitatkozni, amire az SZKT-én rég nem fordult elő. A vitát részben Eckstein-Kovács Péter két javaslata váltotta ki. A Kolozs megyei politikus Kovács Péter kongresszusi biztosnak a tisztségéből való leváltását kérte, mivel az RMDSZ elnöki posztjára pályázó volt szenátor szerint Kovács nem látja el pártatlanul biztosi feladatkörét, és Kelemen Hunort támogatja. Eckstein-Kovács a februári nagyváradi tisztújító kongresszuson az elnökválasztási szavazás procedúrájának szabályozásáról szóló határozat napirendre tűzését is javasolta – ez utóbbi határozattervezetet három platform terjesztette be az átlátható, korrekt és titkos szavazás biztosítása érdekében. A két felvetése közül csak az utóbbit fogadta el az SZKT, miután Takács Csaba ideiglenes ügyvezető elnök tájékoztatta a küldötteket arról, hogy a kongresszus szervezéséért felelős bizottság már a héten elfogadott egy hasonló szabályozást. Kovács Péter mandátuma megvonásának a napirendre tűzésével csak 21-en értettek egyet, így a testület látható többséggel elutasította Eckstein-Kovács javaslatát.
Az SZKT egyes tagjai azt kifogásolták, hogy az alapszabályzat és a program módosítására vonatkozó tervezetet csak másfél nappal a tanácskozás előtt kapták meg, így szerintük a kongresszusra kell bízni ezt a kérdést. Így érvelt Frunda György, aki, mint mondta – utalva ezzel az SZKT, illetve a kongresszus létszámára – száz ember nem dönthet hatszáz helyett. Az elégedetlenkedőknek Markó Béla válaszolt. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi kongresszusok előtt is az SZKT vitatta meg az alapszabályzat és a program módosításával megbízott testület tervezetét, így segítve a kongresszus munkáját, ami nem jelenti azt, hogy a kongresszuson már nem szerveznek vitát a módosításokról. Markó hangsúlyozta, hogy a bizottság által elutasított módosító javaslatok is fenntarthatók a kongresszuson.
Marad a koalíció
A napirend körüli vita lezárása után Markó megtartotta szokásos politikai tájékoztatóját, amelyben ismét az oktatási törvény gyors és jó alkalmazásának fontosságát hangsúlyozta. Az RMDSZ elnöke – aki ebben a minőségében az utolsó SZKT-én vett részt – cáfolta az elmúlt napok híreszteléseit, miszerint az RMDSZ felrúgná a kormánykoalíciós megállapodást. Mint mondta, a szövetségnek egyelőre nincs oka megtenni ezt, mert a megállapodás működőképes. Hangsúlyozta: nagyvonalakban egyetértés alakult ki az RMDSZ és koalíciós partnerei között a 2011-es törvényhozási prioritásokról, ezért nem vetődött fel az RMDSZ-en belül a kormányból való kilépés lehetősége. Markó szerint jó esély van arra, hogy a képviselőház megvitassa a június végéig tartó parlamenti ülésszakban a kisebbségi törvénytervezetet. Hozzátette: a gazdasági fejlesztési régiók újrarajzolásának szükségességéről is egyetértés van, abban viszont egyelőre megoszlanak a vélemények a koalícióban, hogy milyen és mekkora régiók alakuljanak meg.
Az RMDSZ elnöke kitért Semjén Zsolt nyilatkozatára, amelyben a magyar miniszterelnök-helyettes azt tanácsolta az RMDSZ-nek, ne bontsa fel a jobbközép kormánykoalíciót, amely Semjén szerint az egyik garanciája a román–magyar együttműködésnek, valamint a magyar állampolgárság zökkenőmentes kiadásának. A romániai magyar politikus elmondta, büszkeséggel töltötte el, hogy a magyar kormány egyik vezetője felismerte: az RMDSZ meghatározó szerepet játszik a román–magyar államközi kapcsolatok alakulásában, de szerinte a magyar kormánypárti politikusoknak azt is fel kellene ismerniük, hogy nem hasznos ebben a pillanatban az RMDSZ-t „ütni, szétverni".
Magyarország betegséget vett
Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által tervezett pártalapításra és a demokrácia-központokra utalt. Markó szerint Magyarország „betegséget vásárolt" magának és a romániai magyarságnak is, ha igaz, hogy a magyar állam a demokrácia-központok révén az új párt bejegyzését is támogatja, és erre pénzt is adott. A tanácskozáson több felszólaló is érintette az RMDSZ és a Fidesz viszonyát, amely jelenleg rideg. Mint ismeretes, mindhárom RMDSZ-elnökjelölt programjában fontos szerepet foglal el a jelenlegi magyar kormánypárttal való viszony, amelynek rendezését sürgetik. Édler András és Olosz Gergely bírálta az RMDSZ jelenlegi vezetőségének a Fideszhez fűződő viszonyát. Édler kifogásolta az RMDSZ „egyenlő távolság elvének" politikáját a magyarországi pártok felé, Olosz pedig kijelentette: a mindenkori magyar kormány lesz az, amely megteremti a nemzeti összetartozást. Ezekre a kijelentésekre reagálva Markó kijelentette: egyetért azzal, hogy az RMDSZ-nek szoros viszonyban kell lennie a magyar kormánnyal, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egységes politikai képviselet és fellépés alapvetően meghatározza a román–magyar viszonyt Romániában, valamint Magyarország és Románia kapcsolatait.
Markó szerint a Vajdaságban és Felvidéken is egységes magyar politikai képviseletre lenne szükség. Hozzátette: „nincs szükségünk arra, hogy mások pártokat szervezzenek a nyakunkra".
Borbély László szerint az RMDSZ egy dolgot kér a mindenkori magyar kormánytól, hogy partnerei lehessenek. „Partneri viszonyban kell lennie az RMDSZ-nek a magyar kormánnyal, és a magyar kormánynak is partnernek kell lennie az RMDSZ-szel" – mondta Borbély. A környezetvédelmi miniszter beszédében kitért a marosvásárhelyi TKT-ról a múlt hétvégén nyilvánosságra került hangfelvételre. Hangsúlyozta: végig lehet hallgatni, és meg lehet győződni arról, hogy felelősen beszéltek az ülés résztvevői, nincs a felvételben semmi olyan, ami a nyilvánosság előtt ne lenne vállalható.
László Attila a Mátyás király szoborcsoport újraavatása körül kialakult helyzet méltatlanságára hívta fel a figyelmet. A politikus Szőcs Géza magyar kulturális államtitkárt hibáztatja az újraavatás többszörös halogatása miatt. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy „nem a román fél a hibás", majd hozzátette: ha már kolozsvári születésű az államtitkár (utalva ezzel Szőcs Gézára), akkor továbbra is azt várja tőle, hogy kellő mértékben érzékelje a szobor újraavatásának jelentőségét.
Átalakul az RMDSZ vezetőségi struktúrája
Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának módosításáról szóló két tervezet közül az előbbi váltott ki nagy érdeklődést a képviselők körében, ugyanis a kongresszuson elfogadásra javasolt dokumentum komoly szerkezeti átalakításokat ír elő az RMDSZ vezetőségében. Ezeknek a módosításoknak a java részét Kelemen Hunor támogatja, hiszen az új szerkezetet az RMDSZ elnökjelölt programja is magába foglalja.
A vita lényegében az RMDSZ elnökjelöltek kongresszust megelőző bemelegítő összecsapása volt, hiszen Eckstein-Kovács Péter megpróbálta törölni a Kelemen által tervezett legfőbb változtatásokat. Az alapszabályzat-tervezet szerint létrejön a politikai alelnöki tisztség, amely jelenleg nem létezik, az Ügyvezető Elnökség Főtitkársággá alakul, emellett létrejön, többek között a szövetségi elnököt, politikai alelnököt, főtitkárt, frakcióelnököket, az SZKT-elnököt, megyei vagy területi elnököket egyaránt magába foglaló Szövetségi Elnökség, amely a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ügyvezető hatáskörét venné át úgy, hogy a SZÁT is megmarad. A jelenleg 14 tagú SZÁT ezentúl nagyobb létszámú testület lesz, magában foglalja többek között a Szövetségi Elnökség tagjait, valamint a Kulturális Autonómia Tanács elnökét. Eckstein-Kovács nem értett egyet a politikai alelnöki tisztség és a Szövetségi Elnökség létrehozásával, de a törlésre vonatkozó javaslatait az SZKT elvetette.
Kihozta a sodrából Markót
A kongresszus egyik színfoltja Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke volt, aki Olosz Gergely RMDSZ-elnökké való megválasztását támogatja. Katona a szombati SZKT-n többször is szót kért, és rendszerint vitába keveredett Biró Rozália SZKT-elnökkel, miután ez utóbbi figyelmeztette, hogy túllépte a felszólalások engedélyezett időkeretét. Katona élesen bírálta az RMDSZ vezetőségét, azzal vádolva azt, hogy párttá alakították a szövetséget, amelyből szerinte hiányzik a demokrácia. Katona Ádám többször ingerülten közbekiabált a felszólalók beszéde alatt, és nem egyszer személyeskedő megjegyzéseket tett. A politikai vitát lezáró Markó-beszéd alatt is közbekiabált, majd amikor Biró megpróbálta rendre utasítani, Katona felállt és azt ordítva, hogy „Gyalázzátok Tőkés Lászlót!", „Ezekkel nem áll szóba Orbán Viktor!", kivonult a teremből.
Ez azonban csak az első felvonása volt a Katona-Markó konfliktusnak, amely az alapszabályzat-módosítás elhúzódó vitájakor tört ismét felszínre. Az adott ponton parttalan vitává terebélyesedni látszó tanácskozást Markó ügyrendi hozzászólással próbálta felgyorsítani, emlékeztetve a képviselőket, hogy a végső döntést a tervezetről kongresszusnak kell meghoznia. A hozzászólás után az emelvényről távozó Markó nyomába eredt Katona Ádám, aki ingerült hangon vetette a szövetség vezetői szemére, hogy csak másfél nappal azelőtt kapták meg a tervezet szövegét. Ezt követően a higgadtságáról közismert Markó ismét szót kért, és emelt hangon vonta felelősségre Biró Rozáliát amiatt, hogy túlságosan engedékenyen vezeti az ülést. „Sem egyik, sem másik kolléga ne álljon fel, ne rángassa a galléromat, sem az enyémet, sem a másikét, és ne üvöltözzön rám! Eddig sem volt ez az SZKT, és ezután sem lesz az! Vagy ül a helyén és hallgat, vagy kimegy! Én is kimegyek, ha így viselkednek! – ordította a szemmel láthatóan feldühödött Markó.
Az SZKT-n a derültséget kiváltó közbeszólások sem hiányoztak. Ilyen momentum volt, amikor Markó Béla azokra a bírálatokra válaszolt, amelyek az RMDSZ-nek a magyar pártokhoz való viszonyulására vonatkoztak. Markó kijavította azokat, akik folyamatosan az egyenlő távolság elvét emlegették, és hangsúlyozta, hogy pontatlanul idézik őt, hiszen mindig az egyenlő közelség politikájáról beszélt. Markó megjegyezte, személyesen Eckstein-Kovács Péterhez szólva, hogy ez így van még akkor is, ha a Kolozs megyei politikus Markó szerint bólogat. Eckstein-Kovács is felvette a kesztyűt, és kijelentette, hogy „fáj a nyakam", amire hangos nevetésben tört ki a terem.
Az USL az RMDSZ-re vár
Új Magyar Szó, 2011. február 14. – M. Á. Zs.
Sok tényezőtől – elsősorban az RMDSZ hozzáállásától – tette függővé hétvégén Crin Antonescu liberális pártelnök (képünkön), hogy a Szociál-Liberális Szövetségbe (USL) tömörült ellenzék mikor nyújt be bizalmatlansági indítványt az Emil Boc vezette kormány ellen. Hozzátette: ha adottak lesznek a körülmények, akkor március közepén kísérletet tesznek majd a hatalomátvételre.
Sok tényezőtől – elsősorban az RMDSZ hozzáállásától – tette függővé hétvégén Crin Antonescu liberális pártelnök (képünkön), hogy a Szociál-Liberális Szövetségbe (USL) tömörült ellenzék mikor nyújt be bizalmatlansági indítványt az Emil Boc vezette kormány ellen. Hozzátette: ha adottak lesznek a körülmények, akkor március közepén kísérletet tesznek majd a hatalomátvételre.
Hasonlóképpen fogalmazott Victor Ponta, az USL társelnöke is, aki azzal egészítette ki Antonescut, hogy reményei szerint a hónap végi RMDSZ-kongresszus „politikai irányváltása", valamint a demokrata-liberális tisztújításon alulmaradtak lemorzsolódása biztosítaná az ellenzék többségét. „Mint tudják nekünk, szociáldemokratáknak és liberálisoknak nincs elég szavazatunk ahhoz, hogy a bizalmatlansági átmenjen.
A kormánybuktató kezdeményezést természetesen benyújtjuk, de nem szeretném, ha az emberek abban a tévhitben élnének, hogy az RMDSZ, vagy az elégedetlen PD-L-sek voksai nélkül sikeresek lehetünk" – vonta le a konklúziókat Ponta. Hozzátette: az USL nem próbálja majd „átültetni saját széksoraiba" a kormánypárti honatyákat, csupán arra akarják rábírni őket, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt. Az ellenzék másik fontos célkitűzésével – Traian Băsescu államfő felfüggesztése – kapcsolatban Ponta elmondta, nem szabtak maguknak határidőt.
Az oktatási törvény elfogadása mérföldkő az erdélyi magyar jogküzdelemben
Erdon.ro, 2011. február 12.
- Az oktatási törvény elfogadása az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára az elmúlt két évtized jogküzdelmének egyik legfontosabb mérföldköve, mert ezáltal sikerült kiteljesíteni a kisebbségi anyanyelvhasználatot: a jogszabály ugyanakkor átvezet egy olyan új küzdelembe, amely a kollektív jogokért, a döntési jogokért folyik, hiszen ez tartalmazza már a kulturális autonómiának bizonyos elemeit – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén.
A miniszterelnök-helyettes a Szövetség nagy feladatának nevezte, hogy megteremtse az oktatási törvény helyes és minél gyorsabb alkalmazásának feltételeit, és ide sorolta az azt a célt is, hogy ősztől magyar nyelvű történelem és földrajz tankönyveket adjanak a magyar gyerekek kezébe, de elkészüljön a román nyelv oktatását célzó sajátos tanterv és tankönyv is.
Közölte: az RMDSZ kitart kormányzati partnere mellett, és hamarosan koalíciós megállapodást köt a PDL-vel, amelyben olyan további fontos prioritások szerepelnek majd, mint a kisebbségi törvény elfogadása, az önkormányzati és parlamenti választási törvények módosítása, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítása, vagy egy gazdaság-ösztönző intézkedés-csomag gyakorlatba ültetése.
Mint mondta, a kisebbségi törvény képviselőházi szakbizottsági vitáját már a következő napokban-hetekben újraindítják, és esély van arra, hogy a jogszabályt még ebben a parlamenti ülésszakban elfogadják. A magyarság számára fontosnak nevezte a választási törvények módosítását is, amelyek a tervezett változtatások által a jelenleginél méltányosabb és arányosabb képviseletet biztosítanának a magyar közösség számára.
A szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem esküdött és nem esküszik „örök hűséget" egyetlen román pártnak sem, csupán a magyarságnak, de betartja a kötött megállapodásait, és mindezt annak érdekében, hogy a magyar közösség céljait megvalósíthassa. Az ellenzéki pártokkal kapcsolatos viszonyt értékelve kifejtette: azt várja az ellenzéktől, hogy tisztázza az oktatási törvénnyel kapcsolatos álláspontját.
A közösségen és az RMDSZ-szen belüli szolidaritás fontosságáról szólva felidézte a huszonegy évvel ezelőtt, február 1o-én lezajlott
százezres marosvásárhelyi könyves-gyertyás tüntetést, amely álláspontja szerint az elmúlt két évtized legfontosabb szolidaritás-példája. - Ma keveset beszélünk erről a fontos eseményről, azonban az akkor felmutatott szolidaritás ma is élő parancs: vitázhatunk, konfrontálódhatunk, de az RMDSZ-nek ma is az a felelőssége, hogy ezt a szolidaritást megőrizze – mutatott rá Markó Béla.
Magyarországgal való kapcsolatokat értékeltve az RMDSZ elnöke ellentmondásosnak nevezte a magyar államvezetés viszonyulását az RMDSZ-hez. Mint fogalmazott: míg egyik vezető magyar politikus egyfajta „Szent István-i intelemként", de nagyon logikus gondolatmenetet követve, arra figyelmeztette a Szövetséget, hogy ne bontsa fel a román-magyar kapcsolatok és a magyar nemzeti érdek szempontjából fontos romániai kormánykoalíciót, és felismeri, hogy a két ország viszonyának alakulásában meghatározó az RMDSZ politikája és kormányzati részvétele, odáig már nem jut el a következtetéssel, hogy akkor talán nem jó politika „ha az RMDSZ-t ütjük, csépeljük és szét akarjuk verni". Közölte: nem csak most, hanem az elmúlt húsz évben nagyon sokszor az RMDSZ-szen múlott a két ország jó viszonya, akkor viszont most nem kellene úgynevezett demokrácia-központok segítségével szétverni az erdélyi magyar politika egységét. Úgy fogalmazott: amennyiben igaz az, hogy a demokrácia-központokat valójában pártalapítási céllal hozták létre, akkor ez nem más, mint - egy magyar mondás szerint – „pénzzel betegséget venni". – Ha ez tényleg így van, és igaz, hogy erre valaki pénzt ad, akkor betegséget vesznek nekünk, de betegséget vesznek maguknak is, hiszen Magyarországnak is nagy „betegsége" lenne, ha az RMDSZ általuk is fontosnak tartott parlamenti képviselete megszűnne – figyelmeztetett az RMDSZ elnöke.
ERDÉLY
BBTE: mítoszok, botrányok
Manna.ro/Új Magyar Szó, 2011. február 12. –Silye Lóránd
A romániai magyar felsőoktatás körül időről időre különös, ám de jól dokumentált (vö. sajtóbarát) botrányok robbannak ki.
Silye Lóránd
A szerző a BBTE tanársegéde. 1998 óta több-kevesebb megszakítással a BBTE az egyik „otthona": az alapképzés (magyar nyelven), a mesteri (angol nyelven) és a doktori képzése (angol nyelven), valamint az oktatási tevékenysége (magyar és román nyelven) ehhez az intézményhez köti.
A botránykeltők – mert nem magától sarjad a cirkusz – különösen kedvelt terepe a BBTE. Szomorú, de tény, hogy ezt az intézményt szinte csak akkor emlegeti a hazai, illetve a határon túli (Románián kívüli) magyar sajtó, ha valakik valamilyen valós vagy valósnak vélt problémára hivatkozva, jól szervezett
partizánakció keretén belül megszállják az egyetemet.
Az érdemi egyetemi munka azonban nem a nyilvánosságnak szól, és nem is látványos aknamunkával végezhető. Mindennapi, jól átgondolt és következetesen véghezvitt feladat. Jelen írásomban ahhoz szeretnék néhány támpontot adni, hogyan látszik a BBTE kívülről-belülről egy oktató szemével.
A BBTE az erdélyi magyarság szimbolikus, állami intézménye, és ezt fölösleges vitatni: a magyar nyelvű egyetemi oktatást választók kb. 75-80 százaléka a BBTE 104, magyar nyelven folyó alap-és mesterképzési szakának valamelyikére jár. Ennek fényében meglehetősen fölös vád, hogy a hajdani Bolyai Egyetem szellemiségét nem a BBTE képviseli. (Már ha lehet egyáltalán szellemiséget „képviselni".) Ez az egyetem méreténél, ismertségénél fogva megkerülhetetlen: a magyar diákok igazolják a létét.
Immár ötödik éve újra és újra előkerül a táblabotrány, és a közvélemény számára újra és újra megpróbálják eladni (pl. a Bolyai Kezdeményező Bizottság), hogy itt csorbulnak a kisebbségi jogok. A konfliktuskeltés nem használ, viszont árt. Ideig-óráig megrendülhet a hallgatók vagy a belső egyetemi ügyeket kevésbé tisztán ismerők bizalma.
De mi is a BBTE valójában?
Valóban olyan fekete az ördög, amilyennek lefestik? A BBTE több mint húsz kar, megannyi kihelyezett tagozat és ki tudja hány intézet szövevénye. Természetesen ebből adódik, hogy ahány kar, annyi szokás, annyiféle magyar oktatási siker, probléma. Sokféle változata van a román és a magyar tagozat összefonódásának vagy éppen teljes szétválásának.
Így történhet meg az, hogy vannak karok, ahol már jó néhány magyar tannyelvű szakot akkreditáltak külön, máshol nem sikerült ezt elérni, például az oktatók hiánya miatt. Aki nagy általánosságban azt mondja, hogy a BBTE-n nem biztosítottak a kisebbségi jogok, a
kisebbségi oktatás, akkor az vagy nem ismeri az intézményt, vagy szándékosan ferdít.
Ez az intézmény osztozik a romániai felsőoktatás összes problémájában és lehetőségében. Nincs külön út, az oktatási reform is jelzi: nem lehet az erdélyi magyar diákok érdekeit az intézmények konfliktusai és magánérdekei mentén képviselni. Aki a BBTE-n folyó oktatást nem érti, vagy kísérletet tesz annak ellehetetlenítésére, az minden erdélyi magyar diák érdekeit sérti, azokét is, akik magán vagy egyházi intézményben tanulnak tovább.
Az úgynevezett táblabotrányok
(mert ezekből több van, 2006 óta ciklikusan újrakezdődnek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a „táblahősök" politikailag pozicionálják magukat: közéleti szempontból tulajdonképpen ezekből élnek) csak arra jók, hogy a lényegről eltereljék a figyelmet. A magyar felirat ugyanis egy nagyszerű hab a tortán, amelynek megvan a maga szimbolikus fontossága.
A diákjaimat azonban sokkal jobban érdekli az, hogy magyarul tanuljanak, sőt sokuk számára még ennél is fontosabb a versenyképes tudás, mint az: írja vagy sem az egyetem falain magyarul, hogy dohányozni tilos. A versenyképes tudásnak pedig többek között (a felszereltséget most hadd ne taglaljuk) az oktató az egyik kulcseleme.
Vajon, melyik oktató fogja versenyképesebben felkészíteni a diákjait: aki nemzetközi szempontból elismert kutató, és aki jelentős energiákat fektet az oktatásba az ismert bérviszonyok mellett, vagy az, aki főállásban táblákat védelmez, aki ezekről a feliratokról szónokol ahelyett, hogy a tanulni vágyó hallgató igényeire figyelne.
A világ felé egyre jobban nyitó Erdélyben
is fontos, hogy az egyetem kapuin kilépő diák versenyképes tudást és diplomát vigyen magával. Segít neki a táblavita? Nem. A BKB működése alatt rendszeresen – mániákusan? – visszatér a táblák ügyére. De a diákkal igényes munkát végezni akaró oktatóra ki figyel? Hol van mindezzel kapcsolatban a BKB lobbiereje?
Követeléseinek anakronisztikusságát hadd szemléltesse a tény, hogy a mesteri szakokat már a román kollégák sem román, hanem angol nyelven hirdetik számos esetben. A legtöbb embert elsősorban nem a felirat nyelve érdekli. Munkát, pénzt és elismerést akarnak románok és magyarok egyaránt. Természetesen nem az anyanyelven folyó oktatás ellen beszélek, hanem arról, hogy a korszerű anyanyelvi oktatás nem lehet anakronisztikus.
A világ rég elhaladt a BKB és követelései mellett. Kell a magyar egyetemi oktatás, hogy ott a diákok kiválóan megtanulják a román, az angol (stb) szaknyelvet is. Rengeteg kolléga – nemzetiségre való tekintet nélkül – már angol nyelven írja a doktorátusát. És nem féltik a nemzeti kultúrájuk csorbulását.
Eddig háromszáz diákot oktattam. Többségüknek súlyos gondja van a román nyelvvel, és fejlesztésre szorul az angol nyelvtudása is. Ez itt a nagyon nagy baj. Ezen a téren szorulnak fokozott figyelemre és segítségre. A kamerák előtt „táblázók" legfennebb magukon segítenek és könnyítenek. Nehezen megbocsátható vétek.
MAGYARORSZÁG
Több mint 27 ezren kérelmezték eddig a magyar állampolgárságot
MTI 2011. február 12. 13:57
Több mint 27 ezren kérelmezték eddig az egyszerűsített honosítás keretében a magyar állampolgárságot, a legidősebb igénylő most töltötte 99. életévét - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság Wetzel Tamás honosításért felelős miniszteri biztos tájékoztatása alapján szombaton az MTI-vel. A határon túli magyarok továbbra is folyamatosan nyújtják be a kérelmeket, hetente annyi beadvány érkezik, mint a tavalyi év egészében. Csütörtökön délután három óra előtt érkezett be a huszonötezredik egyszerűsített honosítási kérelem, és a péntek délután két órás adatok szerint 27.734-en kérvényezték a magyar állampolgárságot.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a külképviseletek munkatársai és az anyakönyvvezetők továbbra is problémamentesen látják el a feladatukat. A visszajelzések is rendkívül pozitívak, néhány igen megható jelenetnek is szemtanúi voltak a külképviseletek munkatársai - olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint igazi meglepetésként érte a befogadó állomásokon dolgozó munkatársakat, hogy több tucat olyan idős magyar nemzetiségű ember kérte a visszahonosítását, aki most lesz harmadszor magyar állampolgár, mert még mindannyian a trianoni békeszerződés előtt születtek. A legidősebb kérvényező 1912-ben született, ő most töltötte be 99. életévét.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint Csíkszeredán, Budapesten, Szabadkán és Kolozsváron a legnagyobb az érdeklődés, de további 60 külképviseleten és hozzávetőlegesen 660 magyarországi anyakönyvvezetőnél is adtak már be kérelmet.
Továbbra is körülbelül fele-fele arányban nyújtják be az igényléseket a külképviseleteken és Magyarország területén. Az egyszerűsített honosítási eljárás továbbra is zökkenőmentesen zajlik, az első hat hétben semmilyen probléma nem merült fel.
KÁRPÁT-MEDENCE
Több tucat kérelmező most lesz harmadszor magyar állampolgár
Felvidék.ma, 2011. február 12.
Több mint 27 ezren kérelmezték eddig az egyszerűsített honosítás keretében a magyar állampolgárságot, a legidősebb igénylő most töltötte 99. életévét - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-vel. A határon túli magyarok továbbra is folyamatosan nyújtják be a kérelmeket, hetente annyi beadvány érkezik, mint a tavalyi év egészében.
Csütörtökön délután három óra előtt érkezett be a huszonötezredik egyszerűsített honosítási kérelem, és a péntek délután két órás adatok szerint 27 734-en kérvényezték a magyar állampolgárságot. A tájékoztatás szerint igazi meglepetésként érte a befogadó állomásokon dolgozó munkatársakat, hogy több tucat olyan idős magyar nemzetiségű ember kérte a visszahonosítását, aki most lesz harmadszor magyar állampolgár, mert még mindannyian a trianoni békeszerződés előtt születtek. A legidősebb kérvényező 1912-ben született, ő most töltötte be 99. életévét. Az államtitkárság tájékoztatása szerint Csíkszeredán, Budapesten, Szabadkán és Kolozsváron a legnagyobb az érdeklődés, de további 60 külképviseleten és hozzávetőlegesen 660 magyarországi anyakönyvvezetőnél is adtak már be kérelmet. Az egyszerűsített honosítási eljárás továbbra is zökkenőmentesen zajlik, az első hat hétben semmilyen probléma nem merült fel.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
MTI, 2011. február 13.
Az Európai Bizottság által felvetett három aggály mindegyikével foglalkozik az a módosítási tervezet, amelyet a magyar kormány juttatott el Brüsszelbe a médiatörvénnyel kapcsolatban – jelentette be Jonathan Todd, a testület szóvivője pénteken Brüsszelben. A bizottság még tanulmányozza a szöveget, az elemzésen két szakértői csoport dolgozik.
Az Európai Bizottság által felvetett három aggály mindegyikével foglalkozik az a módosítási tervezet, amelyet a magyar kormány juttatott el Brüsszelbe a médiatörvénnyel kapcsolatban – jelentette be Jonathan Todd, a testület szóvivője pénteken Brüsszelben. A bizottság még tanulmányozza a szöveget, az elemzésen két szakértői csoport dolgozik.
„Minden jel arra mutat, hogy a hatóságok minden erőfeszítést megtesznek a törvény összehangolására az EU-szabályokkal" – mondta el a médiaügyekért is felelős Neelie Kroes alelnök szóvivője, aki megerősítette: az értékelésnél a szigorúan vett audiovizuális szabályokon kívül figyelembe veszik a letelepedés szabadságának garantálására és a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó uniós szabályokat, valamint az alapjogi EU-charta idevágó cikkelyének előírásait is.
Todd megismételte, hogy a médiahatóságok esetében az érvényes uniós jogi előírások csak a függetlenség puszta követelményét fogalmazzák meg, tartalmi kritériumait nem. Hangoztatta, hogy a bizottság figyelemmel kíséri ezt a témát az egyes tagállamokban, de egyelőre „nincs jelentenivaló következtetése". Hozzátette, hogy olyan területen, amely kizárólag nemzeti szabályozási hatáskörbe tartozik, a bizottság cselekvési lehetőségei korlátozottak.
Todd megerősítette: a bizottság azon van, hogy a lehető legrövidebb időn belül értékelést adjon a tervezetről. Az Európai Parlament holnapután plenáris ülésen folytat vitát a témáról, és a tervek szerint ekkor tesz nyilatkozatot Kroes biztos is.
EU-elnökség: magyar bált tartottak Brüsszelben
MTI 2011. február 13.
Az Európai Unió soros magyar elnökség hivatalos háttérrendezvényeként magyar bált rendeztek szombat este Brüsszelben. A belgiumi magyarok szövetsége a kilencvenes évek közepe óta farsang tájékán hagyományosan szervez nemzeti bált jótékony célra. A mostani rendezvénynek - amelynek több száz fős közönségében sok külföldi is volt - az uniós elnökség különös jelentőséget adott.
A bál fővédnöke Martonyi János külügyminiszter volt, aki a résztvevőkhöz írásban eljuttatott köszöntőjében stílusosan első bálozóhoz hasonlította az uniós elnökséget először adó Magyarországot. Leszögezte, hogy elnökként Magyarország "az emberek és a kultúrák közelebb hozásán fog dolgozni".
Védnökei voltak a rendezvénynek az uniós intézmények vezetői is: Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Írásos köszöntőjében Van Rompuy azt emelte ki, hogy Magyarország kulturális téren is fontos hozzájárulásokkal gazdagítja az EU-t. Buzek elégedettségét fejezte ki, hogy az unió ebben a félévben a magyar elnökség irányításával fejlődhet tovább. Barroso pedig arra a gazdag kulturális és történelmi örökségre hívta fel a figyelmet, amellyel Magyarország rendelkezik.
A bálhoz kapcsolódó jótékonysági akció kedvezményezettje ezúttal a budapesti Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda, Általános Iskola volt, illetve hozzájárultak a résztvevők a brüsszeli Magyar Ház felújításához is.
A világhírű, roppant elegáns brüsszeli rendezvényteremben, a Concert Noble-ban tartott rendezvényt magyaros ételek és italok, népi és modern muzsika, divatbemutató, herendi porcelánok bemutatója, huszárok jelenléte is gazdagította. A Belgiumban élő magyarok számát - az egykori menekültek, kitelepültek leszármazottaival együtt - immár több tízezerre teszik. Az uniós elnökségnek köszönhetően érezhetően megnövekedett az országba ideiglenesen érkezők száma is.
Brüsszeli kiruccanás sok-sok „csodával"
Szabadság, 2011. február 12. – Kovács Erzsébet
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő meghívásának örömmel tett eleget iskolánk 12 diákja és három pedagógusa. A Brüsszelben tevékenykedő képviselő iskolánkban tett látogatása alkalmával kínálta fel egy brüsszeli utazás lehetőségét, néhány napos kirándulást, amelynek ő állja a költségeit.
Nagy lelkesedéssel, izgalommal és várakozással indultunk útnak január 31 és február 2. között. A 12 szerencsés diák még tavaly novemberben egy megmérettetés alkalmával nyerte el az utazás lehetőségét. A versenyen természetesen az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket kell bizonyítani. A többfordulós vetélkedőn a versenyzők tudását, kreativitását és előadói képességét is felmérték. A tét nagyobb volt, mint eddig bármikor, hisz nem mindennapi élmény várományosaivá válhattak: a legjobb tizenkettő repülhetett Brüsszel felé. Nemcsak a főváros jelentett élményt, hanem a repülőtér, a repülő, az ellenőrzések, a szálloda, az étterem, mert valamennyien először részesültek ennyi „csodában" egyszerre.
Mindezekről Lőrincz Beáta VIII. osztályos tanuló így írt beszámolójában:
„Beszálltunk, elfoglaltuk helyeinket és vártuk, hogy kezdetét vegye az izgalmas repülőút. Egyszer csak éreztem, hogy egyre csak gyorsulunk és gyorsulunk, majd már nem éreztem a talajt. Elképesztő, hogy milyen nyomás alatt van ilyenkor az ember. Feljebb és feljebb haladva gyönyörű panoráma tárult elénk és a másik pillanatban már csak a fehér felhőket láttam. Felszálltunk a pihe-puha bárányfelhők fölé és megpillantottuk a csodaszép napfelkeltét. Napfelkelte a repülőből! Ekkor ismeretlen érzés lett úrrá rajtam. Csak bámultam ki az ablakon és nem találtam szavakat. Belemélyedtem a gyönyörű látványba, és csak ekkor vettem észre, hogy a repülőgép teljesen fél oldalra dőlve repül. Szárnyaival súrolta a felhőket. Fantasztikus volt."
A kirándulás szervezői igyekeztek, minden nevezetességet megmutatni nekünk e pár nap alatt. Fáradságot nem ismerve csodáltuk a Waterlooi csata helyszínét, a várost, a Saint Michael katedrálist, a Grand Placet, a parlament épületét, az Atomiumot, a fegyvermúzeumot, autómúzeumot. A legmaradandóbb élményt a parlamenti látogatás jelentette. Láng Péter, látogatócsoportokért felelős munkatárs várt minket és egy rövid előadást tartott az Európai Parlament munkarendjéről, és beszélt a határon túli magyar képviselőkről. Előadását Winkler Gyula erdélyi parlamenti képviselő egészítette ki, kihangsúlyozva a közösségi munka és az oktatás fontosságát. – Nekünk úgy van esélyünk, erdélyi magyaroknak, ha minél többen úgy nőnek fel, hogy érdeklődnek a közösségünk, iskoláink iránt – hangsúlyozta a képviselő.
Az esti közös vacsora kapcsán rövid beszélgetésre került sor, magyarságunk megmaradásáról, közös tervekről, munkáról. Megfogalmazódott, hogy mi a feladatunk pedagógusként, igazgatóként, vagy akár képviselőként.
Felejthetetlen élményt, látványt, ismereteim bővítését és elmélyítését jelentette ez a pár nap. Nem utolsósorban a kedves arcok, a kollégák, a képviselő úr munkatársaival való találkozás vált felbecsülhetetlen értékké számomra. Hálás vagyok mindazoknak, akik lehetővé tették számunkra, hogy e pár csodás napot Brüsszelben töltsük.
Berényi-Martens találkozó Brüsszelben
Felvidék.ma, 2011. február 11.
Február 10-11-én került sor az Európai Néppárt kibővített elnökségi ülésére Brüsszelben. A kétnapos elnökségi ülés keretén belül, pénteken Berényi József, az MKP elnöke az Európai Parlament épületében találkozott Wilfried Martensszel, az EPP elnökével is.
A találkozón szó volt az MKP politikai helyzetéről, illetve a helyhatósági választásokon elért eredményeiről is. Berényi tájékoztatta az EPP elnökét továbbá a felvidéki magyar közösség aktuális helyzetéről és a szlovákiai magyarokat érintő törvénykezésről. Elmondta, hogy a magyar Koalíció pártja számára továbbra is elfogadhatatlan a nyelvtörvényben a pénzügyi bírságok fennmaradása, valamint tolmácsolta azt a véleményt is, hogy a jelenlegi szlovák kormánykoalíció figyelmen kívül hagyja az ET és az EBESZ idevonatkozó ajánlásait. Ez a két Dzurinda-kormány idejében a nemzetiségi ügyekben nem így történt. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovákiai törvényhozási fejlemények kapcsán Berényi kifejtette, ha az állampolgárságról szóló törvény márciusban előterjesztendő módosításának elfogadását a miniszterelnök asszony, Iveta Radičová nem köti bizalmi szavazáshoz, akkor kevés az esélye annak, hogy a törvény elfogadásra kerül.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Toró: az EMNP az autonómiával szeretne összefogni
Erdélyi Napló, 2011. február 11.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a pártbejegyzésről és a magyar autonómiatörekvések esélyeiről
– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya január derekán, Kolozsváron tartott tanácskozásán – a Küldöttgyűléstől kapott feladatának eleget téve – életre hívta az új párt beindítását felvállaló Kezdeményező Testületet, amely azután döntött a pártbejegyzéshez szükséges aláírások gyűjtéséről. Ön akkor azt monda, hogy nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Van-e már valamilyen összegzés arról, hogy az elmúlt három hétben hogyan haladnak az aláírást gyűjtők? A várakozásoknak megfelelően gyűlnek a támogató aláírások az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez?
A kilenc tagú Kezdeményező Testület a felkérést követően azonnal munkához látott, hiszen a román párttörvény szerint regionális pártot bejegyezni nem egyszerű feladat: ismeretes, hogy a pártbejegyzéshez szükséges 25 000 támogatói aláírást legkevesebb 18 megyéből és ezen felül a fővárosból kell összegyűjteni, tehát óhatatlanul túl kell lépni a Kárpátokon. Még nehezebb, ha magyar pártot akarunk – márpedig az Erdélyi Magyar Néppárt nem csak nevében, de céljaiban és megnyilvánulásaiban is erdélyi és magyar lesz. Nincs tehát vesztegetni való idő. A párt értékrendje – a közérthetőség kedvéért hadd mondjam azt, hogy a Tőkés László nevével fémjelzett értékek rendszere – adott és az alapvető célok is világosak, letisztultak és kikristályosodtak az elmúlt két évtized békés eszközökkel vívott politikai szabadságharcában. Tudjuk, kire nem számíthatunk és azt is tudjuk, hol keressük a támogatókat és a szövetségeseket. A támogató aláírásokat nem titokban, „a kertek alatt" gyűjtjük, szándékunk világos és nyilvános: annak a politikai közösségnek akarunk szervezeti keretet teremteni, amely a különböző közösségi autonómiaformák jogi kereteinek megteremtésében, tartalommal való feltöltésében és intézményeinek demokratikus működtetésében látja az erdélyi és a Kárpát-medencei magyar jövő garanciáját. Hisszük, hogy ehhez a politikai közösséghez tartozni jó és hogy ezt mások, elegendően sokan gondolják így. Amúgy a pártbejegyzéshez szükséges aláírások az ütemterv szerint gyűlnek. Minden törvényes lépést megteszünk azért, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot ez év nyaráig bejegyezzük.
– Annak idején a Magyar Polgári Párt bejegyeztetése is nagy nehézségekbe, több évig tartó gáncsoskodásokba ütközött. Az új párt Kezdeményező Testülete vajon el tudja-e kerülni a már megtapasztalt buktatókat?
Többen vannak a Kezdeményező Testületben, akik 2004-ben vezető szerepet játszottak a Magyar Polgári Szövetség bejegyzését kérő több mint 54 000 aláírás összegyűjtésében és később a jobb sorsra érdemes Magyar Polgári Párt megszületésénél is bábáskodtak, tehát tapasztalatban nincs hiány. Tudjuk, mit kell tennünk és ezt meg is tesszük. Értékelésem szerint a belpolitikai helyzet is kedvezőbb a néhány évvel ezelőttinél és a jogállami gyakorlat is valamelyest konszolidálódott, bár maradt azért tér a gáncsoskodóknak és ellendrukkereknek is. Nem félünk tőlük, de számolunk velük.
– Az új párt bejegyzése megosztja a romániai magyar közvéleményt: a pártbejegyzéssel sem az RMDSZ, sem az MPP nem ért egyet. Az MPP elnöke, Szász Jenő legutóbbi, kolozsvári sajtóértekezletén jobboldali összefogást szorgalmazott ahhoz, hogy kellő erejű alternatíva legyen az RMDSZ legyőzéséhez. Mennyire lehet életszerű egy ilyen összefogás az RMDSZ ellenében létrehozandó erdélyi magyar rendszerváltáshoz?
Természetes, hogy sem az RMDSZ csúcsvezetése, sem az MPP elnöke nem örül az Erdélyi Magyar Néppárt színrelépésének. Az egyik a parlamenti képviselet monopóliumát, a másik az ezzel szembeni alternatíva látszatának kizárólagosságát félti tőlünk és a monopólium megőrzése érdekében nem lesznek gátlásaik. Ez azonban nem lesz elegendő, hogy megakadályozza az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulását. Szász Jenő jobboldali koalícióra való felhívása nagyjából annyira hiteles és életszerű, mint Kelemen Hunor RMDSZ-elnökjelölt csábító szirénhangjai a szövetségi akol melegéről. Mindkét esetben kilóg a lóláb: úgy szeretnének összefogni velünk, hogy nem kínálnak semmilyen garanciát az erdélyi magyar autonómia-program érvényesítéséhez. Támogatásunk és a Tőkés László politikai márkanév kell nekik, de lehetőleg az általa megjelenített értékek felvállalása nélkül. Egy biztos: az Erdélyi Magyar Néppárt csak olyan együttműködési megállapodásban lesz partner, amely elsődlegesen az autonómiáról és az ahhoz vezető lépések megtételéről szól.
– A pártbejegyzés kapcsán többször nyilatkozta azt, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra azért van szükség, mert a másik kettő nem képviseli érdemben az autonómia ügyét. Felvázolná-e azokat az elképzeléseket, amelyek az erdélyi magyar autonómiatörekvések ügyét végre kimozdíthatnák a holtpontról?
Az elmúlt húsz évben az autonómia-programnál jobb és reálpolitikai szempontból is értékelhető közjogi megoldást nem tudtunk kitalálni, amely hosszútávon szavatolná a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek megmaradását és gyarapodását a Kárpát-medencében. Ezért minden kül- és belpolitikai cselekvésnek valós értelmet az ad, ha az közelebb visz ezen stratégiai célunkhoz. Ez határozza meg tehát a viszonyunkat és együttműködésünket a román pártokkal, az egész román társadalommal és külpolitikai mozgásainknak is ez ad zsinórmértéket. Az Erdélyi Magyar Néppárt azon lesz, hogy ezekben a kérdésekben – a nemzeti minimum tartalmában – alakuljon ki a konszenzus a többi magyar párttal és azt ne veszélyeztesse semmilyen pártpolitikai megfontolás.
Ebben az igyekezetünkben legfontosabb szövetségesünk a közösség maga, amely ha kellően tájékozott, nem lehet megvezetni álmegoldásokkal. El szeretnénk jutni oda, hogy ne lehessen olyan politikai vonalvezetéssel többséget szerezni, amely törvényi keret helyett lemutyizott engedmény-morzsákkal elégszik meg, ráadásul olyanokkal, amelyeknek legfőbb haszonélvezője nem a közösség, hanem azok, akik a közösség érdekeinek képviseletére kaptak mandátumot. Olyan ez, mintha a munkavállalók közösségét arról akarnánk meggyőzni, a kollektív munkaszerződés helyett elégedjenek meg azzal, hogy szakszervezeti képviselőik jóban vannak a munkaadóval és időnként egy-egy szabadnapot vagy soron kívüli fizetésemelést némelyiküknek – persze, csak azoknak, akik jól viselkednek – el tudnak rendezni. Tehát a lényeg: az országos és nemzetközi politikában időnként adódó kedvező helyzeteket – kegyelmi állapotokat – a közösség stratégiai céljainak és nem a vezetők egyéni vagy kiscsoportok érdekeinek érvényesítésére kell használni.
– A Székely Nemzeti Tanács egyik megnyilatkozása szerint áttörést az hozhatna az erdélyi autonómia ügyének, ha népi kezdeményezésként sikerülne több országból összegyűjteni azt az aláírás-mennyiséget, amely nyomán az Európai Parlament foglalkozhatna Székelyföld autonómiájának ügyével. Mennyire tartja reálisnak egy ilyen kezdeményezés kivitelezését?
A Lisszaboni Szerződés valóban lehetővé teszi a részvételi demokrácia ezen formáját és nekünk, a Kárpát-medence magyarságának élnünk is kell ezzel az eszközzel, mégpedig az elsők között Európa nemzeti közösségei között, ha azt akarjuk, hogy a kezdeményezés elérje a „nagyok" ingerküszöbét. Hasonló feladat ez a pártbejegyzéshez, csak európai léptékben: legkevesebb hét EU-tagország egymillió polgárának kell a kezdeményezést aláírásukkal támogatniuk és ráadásul az illető országok lakosságával arányos számban, a magyarok pedig számottevő őshonos közösségben csak a Kárpát-medence öt EU-tagállamában élnek. Szép feladat. Nehéz, de nem lehetetlen. Egy azonban biztos, ezt is csak a legszélesebb nemzeti összefogással lehet teljesíteni. Éppen ezért óvakodnék bármilyen, a kizárólagossági szándék legkisebb veszélyét hordozó voluntarizmustól. Talán a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak kellene a kezdeményezés élére állnia, hogy azt sikerre is lehessen vinni.
– A közelgő tisztújító RMDSZ-kongresszust megelőzően az EMNT elnöke, Tőkés László a három RMDSZ-elnök-jelöltből kettővel, Eckstein-Kovács Péterrel és Olosz Gergellyel találkozott. Ez azt jelzi, hogy az EMNT-nek van konkrét elképzelése arról, hogy a leendő új vezetőséggel milyen kapcsolatokra törekszik?
Az RMDSZ kongresszusi küldötteinek dolga, hogy kit választanak a Szövetség élére. Az említett találkozókra a jelöltek, és nem a mi kezdeményezésünk nyomán került sor, de ezek a kezdeményezések azt jelzik, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a mozgalom támogatását bíró leendő Erdélyi Magyar Néppárt egyre fontosabb szerepet tölt be az erdélyi magyar politikában. Jó érzés, hogy számolnak velünk, még jobb lenne, ha a történéseket sikerülne az autonómia megvalósulásának irányába terelgetni. Azon vagyunk, hogy így legyen, bárki is álljon a többi, nevében vagy céljaiban magyar pártpolitikai szervezet élén.
– Mindenki számára nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyar szervezetek közül az EMNT építette ki a legjobb kapcsolatokat a magyar kormánnyal. Egy előző interjúban már elmondta, hogy ezek a kapcsolatok nem véletlenszerűen alakultak így, hanem ez a Fidesz és az EMNT vezetői közötti hosszas együttműködés gyümölcse. Ez azt jelenti, hogy a leendő új párt is a magyar kormány első számú partnerének fog számítani Erdélyben. Az eddigi politikai úzus szerint azt hallhattuk, hogy nem szerencsés, ha egy határon túli szervezet teljesen elkötelezett egyik vagy másik kormánypárt irányába, ez ugyanis megkérdőjelezi az illető szervezet önálló döntéshozatali esélyeit. Ön erről hogyan vélekedik?
Mi a magyarországi politikai elvbarátainkat a közös értékek alapján választjuk és nem olyan merkantilis számítás nyomán, hogy éppen kormányon vannak vagy sem. A FIDESZ és az EMNT közötti stratégiai partnerség gyökerei a rendszerváltozás kezdetéig nyúlnak vissza és azért erős ez a kapcsolat, mert kiállta az idők próbáját. Fontos számunkra a FIDESZ vezetőinek álláspontja valamely nemzetpolitikai relevanciájú kérdésben és azon vagyunk, hogy ennek kialakításában érvényesíthessük sajátos erdélyi szempontjainkat is. De azt is el tudjuk fogadni, hogy a sajátos erdélyi közelítést a Kárpát-medencei léptékű nemzetpolitika időnként felülírja, ha ennek a szuverenitás-korlátozásnak a forrása nem a zsákmányközpontú pártpolitikai szempont, hanem a határokon átnyúló nemzeti érdek és szolidaritás. Mert egy a nemzet és magyarnak lenni úgy jó, ha figyelünk egymásra.
Máté András: „Valós esély kínálkozik arra, hogy júniusig a parlament rábólintson a kisebbségi törvényre"
Szabadság, 2011. február 12. – PAPP ANNAMÁRIA
Első alkalommal fordul elő az RMDSZ húszéves történetében, hogy Máté András Levente személyében Kolozs megyei politikus tölti be az érdekvédelmi szövetség képviselőházi frakciójának elnöki tisztségét. A Kolozs megyei parlamenti képviselő a most elkezdődött tavaszi ülésszakon Olosz Gergelyt váltotta, aki az RMDSZ elnöki tisztségének megpályázása miatt nem indult újabb „mandátumért." A jogi végzettséggel rendelkező Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselőként kezdte politikai pályafutását, majd 2004 óta az RMDSZ parlamenti képviselője.
Miért jelent kihívást Önnek ez a megbízatás?
- Valóban nem volt még példa arra, hogy Kolozs megye adja az RMDSZ parlamenti frakciója bármelyikének – szenátusi, avagy képviselőházi – vezetői tisztségét. Számomra ez a megbízatás mindenképpen egyfajta elismerését jelenti annak, hogy második mandátumos képviselőként, immár hetedik éve dolgozom ebben a testületben. Frakcióvezető-helyettesként már korábban belekóstoltam abba, mit jelent, mivel jár ez a feladatkör. Eddig is igen gyakran elláttam a frakcióvezetői teendőket, most csupán a tisztség megnevezése módosult. Másfelől képviselő kollégáim egy részének teljes bizalmát jelenti, a vezetőválasztási szavazás köztudott eredményét figyelembe véve (a tartózkodások melletti egy ellenszavazatra gondolok), kollégáim másik felét tekintve pedig kihívást.
Azt gondolom, hogy a mindenkori törvényhozási ciklusban megkerülhetetlenül fontos a kiegyensúlyozott, konfliktusmentes légkör biztosítása a frakción belül. Erre most kiemelten szükség van ebben a még mindig igen súlyos gazdasági helyzetben, amikor továbbra is fel kell vállalnunk a népszerűtlen intézkedéseket, még ha kényszeredetten is. Fontosnak ítélem azt, hogy a törvényhozási munkából mindenki egyformán kivegye a részét, mert ebben mindenkinek egyforma szerepe és súlya van: mind az első mandátumát, mind a sokadikat töltő képviselőnek. Arra fogok törekedni – és ez is egy része a megbízatásomnak –, hogy mind szakmai, mind emberi szempontból ezt a munkaközösséget eredményesen, hasznosan menedzseljem.
Milyen feladatokat kell ellátnia tulajdonképpen a frakcióvezetőnek?
- A parlamenti tevékenységi logikában az egy évre választott frakcióvezető egyfelől technikai-adminisztratív, másfelől politikai-egyeztető jellegű teendőket lát el, nem ritkán e kettő egyáltalán nem különül el egymástól. Az alsóház állandó bürójának tagjaként, annak ülésein vesz részt – esetenként a két ház büróinak együttes ülésén –, ilyen értelemben a parlament asztalára kerülő jogszabálytervezetek napirendre kerülésébe, a törvényalkotási eljárások mikéntjébe van beleszólása. A magam szempontjából, frakcióvezetői feladatom legnagyobb kihívásának azt tekintem, hogy elérjem az RMDSZ által benyújtott/vállalt törvényjavaslatok és tervezetek minél nagyobb arányú elfogadását. A frakció napi munkájának felügyelete mellett ilyen értelemben elengedhetetlen a folyamatos egyeztetés a koalíciós pártok vezetőivel, nem kevésbé az ellenzékiekkel. Felfogásom szerint – köztudottan a képviselőház jogi bizottságban tevékenykedem – az eredményes törvényhozás legfontosabb ismérve lehet a szakmai szempontokon alapuló politikai konszenzus megteremtése. Éppen ezért partneri viszonyt kívánok kiépíteni valamennyi parlamenti párt képviselőivel, napirenden lenni a szakbizottságok tevékenységével, átlátni a visszás kérdések megoldási módozatait, és nem utolsósorban egybehangolni a kollégák és munkatársak munkáját. A frakción belüli álláspontok egyeztetését és érvényesítését mindenekelőtt szem előtt tartva szeretném, hogy az RMDSZ, képviselőházi súlyának megfelelően sikeres ülésszakot zárjon júniusban.
Mi a tétje a szóban forgó tisztségnek a romániai magyar közösség érdekérvényesítése szempontjából? Kolozs megye – Kolozsvár magyarsága – milyen hasznot húzhat ebből?
- Úgy vélem, hogy ez a tisztség egyfelől a magasabb információszerzési és döntéshozási szinteken való részvétel pragmatikus szempontjából fontos. Az egyik leglényegesebb, a heti koalíciós egyeztetéseken való jelenlét például a kormányzati-törvényhozási prioritásokról és tervezett intézkedésekről való közvetlen értesülést, valamint az ezekbe való beleszólást szavatolja. Szándékaim szerint befolyásolni szeretném tehát azokat a döntéseket, amelyek adott esetben Kolozs megyét, de kiemelten az itteni magyarságot érintik. Megítélésem szerint sikeres példa áll előttünk ebben a tekintetben, Szilágy megyére gondolok, ahol Seres Dénes kollégám, a képviselőház egyik háznagya, egyben az RMDSZ területi szervezetének az elnöke sok éve példaértékűen kovácsolja egybe a helyi szórványmagyarságot, és teremti meg az érdekképviselet-választók közötti kölcsönös együttműködést. Ez a tisztség számomra azt jelenti, hogy nagyobb felelősség mellett végzem majd ugyanazt a munkát, amit eddig is végeztem, továbbá érdemben nagyobb súllyal bírok a saját választóimat érintő kérdések meghozatalában, és hogy mindebből adódóan természetesen számon kérhető azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítása, amelyekkel a Kolozs megyei magyarok megbíztak.
Milyen jogszabályok elfogadása várható a nemrég elkezdődött tavaszi ülésszakon? Mi a helyzet a kisebbségi törvénnyel? Van-e valós remény arra, hogy még ebben az ülésszakban megszavazzák a jogszabályt?
- Amint erről korábban nyilatkoztam már – és nemcsak én –, a képviselőházi frakció szempontjából, a tavaszi ülésszak törvényhozási prioritásai között szerepelnek a fejlesztési régiók regionális hagyományokat tükröző átrajzolása, de nagyon fontos gazdasági, pénzügyi, illetve eddig elmaradt szerkezetátalakítási kérdések is, hiszen még mindig a gazdasági válságból való kilábalás a tét. Egy gondolat erejéig kitérnék a választási törvény módosítására, amellyel fontos lenne egyfordulóssá tenni a polgármester-választást, és valamilyen elfogadható konszenzusra jutni a parlamenti választásokat illetően is. A kisebbségi törvényt hagytam utoljára, bár kétségtelenül ez a legnagyobb feladat és kihívás. 2005 óta a törvényhozás útvesztőjében hever, és e tekintetben jogos mindenfajta fenntartás. Úgy ítélem meg, most valós esély kínálkozik arra, hogy júniusig a parlament rábólintson, még akkor is, ha a tervezetet tárgyaló illetékes szakbizottságoknak nem éppen kedvező az összetételük. Hasonlóképpen elgondolkodtató lehet a tanügyi törvény kapcsán kialakult helyzet, de mégis azt gondolom, hogy a koalíciós partner jelen esetben betartja ígéretét, ami persze önmagában nem elegendő: az ellenzéki pártokkal folytatott hatékony tárgyalások megkerülhetetlenek.
Hogyan értékeli az RMDSZ és a PD-L együttműködését a parlamentben? Mennyire feszültségmentes ez a kapcsolat, illetve milyen mértékben sikerül érvényt szerezni a koalíciós partnerrel kötött egyezségeknek?
- Természetesen nem fedné a valóságot, ha azt mondanám, hogy felhőtlen a PD-L-vel való kapcsolatunk. Ezzel persze semmi megrendítően újat nem mondok, az RMDSZ a mindenkori kisebbségi helyzetből politizál, kormányoz, vagy éppen törvényt alkot, és ez óhatatlanul megkülönbözteti őt a többi politikai erőtől. Másfelől, jelen esetben van egy koalíciós egyezség, amely a partnerek mindegyikét kötelezi a jelenlétre, illetve arra, hogy adott jogszabályok elfogadásával kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedjen. A pártfegyelem hibahatárán belül az egyezségeket sikerül betartatni, a magunk részéről pedig azt hiszem, kijelenthetjük: fegyelmezetten, teljes létszámban jelen voltunk, és szavaztunk azokról a törvényekről, amelyeket felvállaltunk koalíciós szinten, és előzőleg egyeztetés tárgyát képezték. Összefoglalva azt mondhatom, elviekben a meglévő kormányprogram és a koalíciós megállapodás szellemében tudunk együtt dolgozni, partnereink pedig az esetek nagy részében az ezekben foglaltaknak megfelelően járnak el. Bízom benne, hogy ezt az együttműködést még inkább erősíteni lehet, és ehhez én is aktívan hozzájárulhatok. Miként korábban utaltam rá: a folyamatos egyeztetés, a rugalmas, szakmai hozzáállás híve vagyok.
Megnehezítheti-e a parlamenti munkát az ellenzéki pártok – PNL és PSD – megerősödése az új baloldali pártszövetség létrehozása által?
– Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem gördülékeny, és mint ilyen, visszásságokkal és konfliktusokkal teljes parlamenti mandátum ez a mostani. Az érdemi munka nagyon sok esetben a kormányon lévő és az ellenzéki pártok akarata mentén kialakult, olykor feloldhatatlannak látszó konfrontálódásnak rendelődött alá. E baloldali pártszövetség megalakulását semmiképpen nem tekintem hatványozottabban veszélyesnek a törvényhozási munkára nézve, mint az eddigi felállást. Nézetem szerint ez a szövetség ugyanúgy magában hordozza azokat a gyengeségeket, amelyek a két alakulatot egyenként is jellemzik. Noha az ideológiai meghatározottság másodlagosnak tűnik, egy jobb-, illetve egy baloldali párt szövetségéről nehezen feltételezhető annak stabilitása, fegyelmezettsége. Senkinek nem lesz érdeke a parlamenti munkát hosszú távon ellehetetleníteni, azaz a parlament imidzsének további csorbulását fölvállalni. Még ha explicit céljaként is fogalmazta meg ez a pártszövetség a jelenlegi kormány megbuktatását, ettől még megalakulása és az ellenzék megerősödése közé nem tudok egyenlőségjelet tenni. Ellenkezőleg: úgy gondolom, a PSD és PNL sokkal többet veszíthet ebből a közös platformra lépésből, mint amennyi politikai tőkét kovácsolhat belőle.
Borulhat
Új Magyar Szó, 2011. február 14. – Sike Lajos
Az nyilvánvaló és természetes, hogy mindig is befolyásoltak bennünket a magyarországi történések. A jók is, a rosszak is. Ám a megfontolt cselekvésnek nincs alternatívája, hiszen a szolgai rábólintásra és a hebehurgyaságra már sokszor ráfizetett az erdélyi magyarság. (Például a bécsi döntés után, amikor negyvenezer arrogáns dunántúli tisztviselőt helyeztek a nyakunkra, akik sok mindent elrontottak!)
Az nyilvánvaló és természetes, hogy mindig is befolyásoltak bennünket a magyarországi történések. A jók is, a rosszak is. Ám a megfontolt cselekvésnek nincs alternatívája, hiszen a szolgai rábólintásra és a hebehurgyaságra már sokszor ráfizetett az erdélyi magyarság. (Például a bécsi döntés után, amikor negyvenezer arrogáns dunántúli tisztviselőt helyeztek a nyakunkra, akik sok mindent elrontottak!)
Nem biztos, hogy ami ma jónak látszik, holnap is jó lesz, és mindenben kiállja az idő próbáját. Vonatkozik ez a kettős állampolgárságra és a vele ígért szavazati jogra is. Olyan nagy az eufória, hogy nem látunk egyebet, csak a jó hatásait. Annyira csak a jót, hogy az ellenvéleményekre nem figyelünk, nem is vagyunk kíváncsiak, megfogalmazóit kiközösítjük a nemzetből, vagy a „rossz magyar" címkét nyomjuk rájuk.
B. János székelyföldi olvasónk írja: a honosítással kapcsolatos néhány észrevételét (benne abbeli aggodalmát, hogy kiürül a Székelyföld, meg szavazatainkra csak anyaországi pártpolitikai érdekből van szükség!) elküldte két helyi lapnak is, de egyik sem hozta le, mivel úgy gondolták, hogy ez rontaná népszerűségüket! Mit mondjunk erre? A sajtóetika szerint a népszerűtlen véleményeket is le kellene közölni, mert az ilyesmi viszont növeli a lap hitelességét. Ám lehet, hogy a két újságnál úgy gondolják: rájuk is vonatkozik az új budapesti sajtótörvény. Minek okán elsősorban az ottani kormány jó, sőt kitűnő véleményét tükröző írásoknak kell teret adni.
Ha csak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Duna Tv-nek adott interjúja nem módosít valamit ezen az állásponton is. A napokban a kereszténydemokrata politikus a Fidesz-kormány tagjai közül elsőnek mondta ki nyilvánosan: milyen jó, hogy az RMDSZ kormányon van, mert könnyen lehet intézni a honosítást. „Kegyelmi pillanat ez a román-magyar viszonyban. Ha jön egy másik kormány, nem biztos, hogy ilyen zökkenőmentes lesz a magyar állampolgárság kiadása!"
Nos, kedves kollégák, akik lapotok népszerűségét féltitek! Ezek nyomán lehet már írni arról is, hogy nem csak Tőkés Lászlónak és Toró T. Tibornak, de Markó Bélának, Kelemen Hunornak és a többieknek is van némi közük a gyorsított honosításhoz! Olyannyira van, hogy megkockáztatom: ha nekik nem lenne, Tőkéséknek sem lenne sok! Mert, ha az RMDSZ nem lenne kormányon és nem biztosítaná a békés, nyugodt hátteret, ha fejükre állnak, akkor sem tudták volna zavartalanul beindítani és működtetni a demokrácia-központokat!
Milyen RMDSZ-t nem akar Eckstein
Manna.ro/Új Magyar Szó, 2011. február 12.
A szövetségi elnökségre pályázó politikus nem akar kétfejű RMDSZ-t, nem akar pártot, nem akar irodát, nem akar két úr között ugrálni, és nem akar végleg lepárosodni a román politikai porond szereplőivel.
Több ponton is támadja az RMDSZ alapszabályzat-módosító tervezetét Eckstein-Kovács Péter. A szövetségi elnökjelölt mai kolozsvári tájékoztatóján öt javaslattal kapcsolatban is ellenérzésének adott hangot.
Ne legyen kétfejű az RMDSZ
Nem ért egyet például azzal, hogy a Szövetségi Állandó Tanács mellett újabb döntéshozó testületet, szövetségi elnökséget hozzanak létre, és ezzel kétszintű országos politikai döntéshozatali struktúra jönne létre az RMDSZ-ben. Eckstein szerint csak tovább bonyolódna az amúgy sem egyszerű struktúra, ráadásul a két testület tagjai között átfedés keletkezne.
A szabályzatmódosító bizottság elképzelése szerint a szövetségi elnökségben helyet kapna az RMDSZ elnöke mellett a politikai alelnök, a legalább két mandátumot letöltött volt szövetségi elnökök, a főtitkár, a parlamenti frakcióvezetők, az SZKT elnöke, de a tagok között lenne az RMDSZ-szel együttműködő országos ifjúsági egyeztető tanács képviselője, illetve minden olyan megye RMDSZ-szervezetének elnöke, ahol a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magyarság aránya legalább 15 százalékos.
Végül bekerülne a szórványmegyei szervezetek évente változó egy képviselője és az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. A Szövetségi Állandó Tanácsot a szövetségi elnökség tagjai, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, a három regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a platformok évente, illetve a szórványmegyékben működő megyei szervezetek szintén évente változó két-két képviselője alkotná.
Nem akar pártot
Nehezményezi Eckstein azt is, hogy az Ügyvezető Elnökséget megszüntetnék, helyét pedig a Főtitkárság venné át. „Ez az Ügyvezető Elnökség lefejezését jelenti. Az elnökség jelen formájában kapocsként működik a területi szervezetek és a politikai döntéshozók között. A főtitkárság a pártokra jellemző szervezési forma, az ügyvezető elnökség viszont társadalomépítő szerepet lát el" – magyarázta Eckstein.
Az alapszabályzat-módosító bizottság szerint a főtitkárság elsődleges feladata éppen a társadalomszervezés lesz, vagyis az a tevékenység, amely koordinálja, segíti, kiszolgálja a helyi szinteken létező közösségfejlesztő és -építő tevékenységeket, kezdeményezéseket, programokat. De a szervezet országos szintű adminisztrációját is a főtitkárság fogja ellátni, legyen az szervezési vagy pénzügyi jellegű, munkaadói tevékenység, megyei szervezetek koordinációja vagy szervezetépítés.
Nem tiszteletbeli: ex
A szövetségi elnökjelölt fölöslegesnek és antidemokratikusnak látja, hogy a legalább két mandátumot maga mögött tudó, volt szövetségi elnök jogait két dologban is kiterjesszék. Eddig az RMDSZ-nek két szövetségi elnöke volt, van: Domokos Géza és a hamarosan távozó Markó Béla. Domokos Géza már nincs az élők sorában, így az új privilégiumok egyetlen haszonélvezője Markó Béla lesz, ha a kongresszus megszavazza a módosítást.
„Természetesnek venném, ha a két mandátumot vállalt elnöknek lenne egy titkára, hiszen kijár neki a tisztelet. De egészen mást javasolnak, éspedig, hogy a volt szövetségi elnök munkáját egy iroda segítse. Nem elég, hogy létezik egy elnöki iroda, amit én amúgy is túlzásnak tartok, és ha én leszek az elnök, meg fogom szüntetni, hanem létrehoznának a volt szövetségi elnöknek is egy irodát.
Bevezetnék azt is, hogy a leköszönt elnöknek legyen joga saját választókörzetet választani. Ha már a mindenkori elnök választhat, hogy melyik egyéni választókörzetben szeretne indulni a választásokon, és a volt elnök is megteheti, hol marad a demokratikus verseny? Ki tudja, talán a politikai alelnök is fenntartja majd magának a jogot" – jegyezte meg Eckstein.
Nem akar két úr között ugrálni
Indokolatlannak tartja továbbá a politikai alelnök intézményének létrehozását, szerinte minden alakulatot politikailag az elnök képvisel egyszemélyben. „Nem tudom, milyen elnök lesz Kelemen Hunor, ha feladatai egy részét a politikai alelnöknek delegálja, másrészt a volt szövetségi elnök miniszterelnök-helyettesként ott ül felette a kormányban. Két úr rabszolgája lenne, aki mozdulni sem tudna saját akaratából, hanem csupán utasításokat hajtana végre" – mondta Eckstein.
Az alapszabályzat-módosító tervezet egyik újdonsága a politikai alelnökség intézménye. A javaslatban úgy fogalmaznak, hogy az RMDSZ első számú politikai szereplője és képviselője továbbra is a szövetségi elnök marad. Ezt a feladatkört azonban csapatban lehet a leghatékonyabban ellátni, és ez adja a politikai alelnöki tisztség létrehozásának a racionalitását. A politikai alelnök felel a kormányzati kapcsolattartásért, összehangolja és felügyeli a központi és dekoncentrált kormányzati tisztségviselők munkáját.
Nagyobb hangsúly kerül a szövetség külpolitikájára, melynek feladatait ezentúl a szövetségi elnök megbízása alapján a politikai alelnök látja majd el. Nem titok, hogy Kelemen Hunor Borbély Lászlóra testálná ezt a tisztséget.
Nem akar lepárosodni
Eckstein sajtótájékoztatóján reagált Kelemen Hunor nemrégiben tett kijelentésére, miszerint amennyiben az RMDSZ jobbközép szervezet, akkor jobbközép párttal kell együttműködnie akár kormányon, akár ellenzékben. Arra az újságíró kérdésre, hogy melyik jobbközép pártra gondolt, Eckstein szerint Kelemen a PDL-t említette.
„Hunornak volt még egy hasonló kijelentése, azt mondta, hogy Románia modernizációja érdekében a választási cikluson túl is együtt kell működni a PDL-vel. Ellenben most mondta ki nyíltan, hogy kész ellenzékbe vonulni, ha a PDL is ezt teszi. Ez halálos döfés lenne az RMDSZ sokszínűségére, hiszen alapszabályzati előírás, hogy a szövetség nem kötődik egyetlen párthoz sem.
Az RMDSZ további együttműködési kapacitását egyetlen vagy akár két párthoz kötni nem csak bűn, hanem hiba lenne. Akik nem preferálják a jobbközép orientációt és ennek román megjelenítőjét, meggondolják, hogy az RMDSZ-re szavaznak-e vagy sem. Az RMDSZ ernyőszervezet, az emberek a magyarságuk folytán lépnek be, nem azért, mert mindenki jobbközép politikai irányultságú lenne" – bírálta a szorosabb politikai kötöttséget Eckstein-Kovács Péter, aki jelenleg a PDL mentorának számító Traian Băsescu államfő kisebbségügyi tanácsosa.
|
