|
EMNP
Programalkotó fórumot tartott Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt
MTI, erdely.ma, 2011. december 10.
Az erdélyiséget és az önkormányzatiságot helyezi programja középpontjába az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A szeptemberben bejegyzett párt szombaton Marosvásárhelyen programalkotó fórumot tartott.
Toró T. Tibor megbízott elnök a párt első országos seregszemléjét követő sajtótájékoztatón elmondta, 2012 tavaszára tervezik összehívni az EMNP első kongresszusát, amely elfogadja a párt programját, alapszabályát, és megválasztja a párt vezetését.
„Most még fentről lefele építkezünk, akkortól kezdődik a lentről felfele történő építkezés" – jelentette ki Toró. Hozzátette, a tiszta emberek pártját kívánják felépíteni. „Sem azoknak nincsen helye közöttünk, akik a politikában a meggazdagodás lehetőségét látják, sem pedig azoknak, akik együttműködtek a kommunista diktatúrával" – szögezte le.
A megbízott elnök egy a nyári hónapokban készült közvélemény-kutatás adatait ismertette, amely reprezentatív erdélyi magyar mintán azt mérte, hogy az akkor még be sem jegyzett EMNP-nek székelyföldön 25 százalékos, Erdély szerte pedig 20 százalékos a támogatottsága. Toró T. Tibor szerint ez azt jelzi, hogy igény van a pártra. A felmérés azt is jelezte, hogy az EMNP támogatói többségükben aktív, tudatos, magyar identitásukban erős emberek. Elmondta, a pártnak a fiatalok körében erős a támogatottsága.
Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. A néppárt vezetője szerint ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.
Az EMNP programjának a címe: A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! A program két alapértékre épül: egyik az Erdély-központúság, másik az önkormányzatiság. Mint elhangzott, a párt a bukaresti színtereken nem versenyezni, hanem együttműködni szeretne a többi erdélyi magyar politikai szervezettel, ezért azt kezdeményezte, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt. Az EMNP megbízott alelnöke, Szilágyi Zsolt elmondta, a párt megvédi Hunyad megyei támogatóit a hatósági zaklatásoktól. Arra utalt, hogy a pártbejegyzést támogató Hunyad megyei személyeknek egy feljelentés alapján a rendőrség előtt kell nyilatkozniuk, hogy valóban aláírták a pártbejegyzés listáit. A marosvásárhelyi fórumon Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a modern európai néppártok működéséről tartott előadást. „A Fidesz a legsikeresebb néppárt Európában, van mit tanulnunk tőlük" – magyarázta Toró.
Erdély-központúságra törekszik a Néppárt
Farcádi Botond, Háromszék, 2011. december 12.
EMNP-programalkotó fórum, EMNT-tisztújítás
Az Erdély-központúság és az önkormányzatiság áll az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) programjának középpontjában – hangzott el szombaton Marosvásárhelyen a párt programalkotó kongresszusán.
Az alakulat bejegyzését követően az "első seregszemlének" nevezett összejövetelen számba vették a szervezetépítés jelenlegi stádiumát, ismertették a párt programját, célkitűzéseit. Az EMNP fórumát követően az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tisztújító közgyűlésén Tőkés Lászlót újraválasztották a szervezet elnökévé.
A párt csak eszköz
Rangos meghívottak, a határon túli magyar szervezetek vezetői – többek között Kubatov Gábor, a Fidesz országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Brezovics Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete –, az EMNT tisztújító közgyűlésére érkező küldöttek jelentében zajlott le szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt programalkotó fóruma.
Tőkés László, az alakulat védnöke hangsúlyozta: a párt bejegyzése nem lehet öncél, hanem csak eszköz a cél megvalósításában, azaz Erdély újjáépítésében és Székelyföld megépítésében. Az Európai Parlament alelnöke azokat az alapelveket, értékeket fogalmazta meg, amelyeket az új párt magáénak nyilvánít. A többi magyar szervezettel való kapcsolatra utalva Tőkés leszögezte: az EMNP keresi az együttműködés lehetőségét, de a hatalmi monopóliumát foggal-körömmel védő RMDSZ-től azt várják el, hogy ne a román kormány érdekeit képviselje a magyarok körében, hanem a magyarok érdekeit, ebben az esetben partnerek lehetnek. Bírálta továbbá a politikai minimalizmust, a kompromisszumok politikáját, az alkupozíció gyengülését, melyre példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen kialakult helyzetet. A nemzeti érdek mentén történő együttműködés lehetőségét villantotta fel a Magyar Polgári Párttal is, hangsúlyozva azonban: a nemzeti együttműködés rendszerében nem valami ellenében kell együtt dolgozni. Üdvözölte továbbá a Székely Nemzeti Tanácsnak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére egymillió aláírás gyűjtését célzó polgári kezdeményezésről szóló javaslatát.
Jövőképet a fiataloknak
Kubatov Gábor magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz pártigazgatója a pártépítés, kampányolás kihívásairól szólt beszédében, majd Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke számolt be az alakulat bejegyzéséig vezető út nehézségeiről, utalva a Hunyad megyei aláírásgyűjtők meghurcolására is. A bizonyos RMDSZ-es körökhöz közel álló bukaresti ügyvéd feljelentése nyomán indított vizsgálat kapcsán Toró leszögezte: az EMNP megvédi embereit.
A megbízott elnök ismertette egy nyár folyamán végzett közvélemény-kutatás részeredményeit is. Eszerint az erdélyiek 60 százaléka hallott már az új alakulatról, pedig az akkor még nem is volt bejegyezve. A párt támogatottsága Székelyföldön elérte a 25 százalékot, Erdély-szinten pedig meghaladta a húsz százalékot. Toró szerint ez azt jelzi, igény van az új pártra. Támogatóik többnyire erős nemzeti identitástudattal rendelkező, aktív emberek, és örvendetes, hogy a fiatalok körében erős az új alakulat támogatottsága. A felmérésből kiderült továbbá, hogy jóllehet a megkérdezettek 80 százaléka itthon, Erdélyben képzeli el jövőjét, gyermekeit már csak 50 százalékuk látja itthon maradónak, ami azt jelenti, gondok vannak az erdélyi magyarság jövőképével. Ezért a Néppárt feladatai közé tartozik a jövőkép felmutatása is. Toró azt is elmondta: a tiszta emberek pártja szeretnének lenni, nincs helye közöttük az ügyeskedőknek, a gyors karrierre vágyóknak, azoknak, akik a politikában üzleti lehetőséget látnak. Az új párt alapértékei között az Erdély-központúság és az önkormányzatiság erősítése szerepel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP kapcsolatára utalva elmondta: azok egymásra vannak utalva, a párt nem létezhet mozgalmi háttér nélkül, ugyanakkor az politikai eszközt jelent a civil szervezet céljainak megvalósítására. Azt is közölte: a hetekben alakulnak meg a Néppárt helyi szervezetei, majd azokra épül rá az országos szervezet, előreláthatólag felbruárban tartják majd az első kongresszust.
Az alakulat programját ismertetve leszögezte: az erdélyi magyarság, az erdélyi autonómia ügyét akarják győzelemre vinni. A választásokra az együttműködés és a verseny helyes arányának megtalálásával készülnek, készek együttműködni azokkal a magyar szervezetekkel, amelyek az erdélyi magyarság törekvéseit, érdekeit képviselik. A megtalált út. Esélyt és szabadságot Erdélynek című keretprogramjukat a következő időszakban töltik fel tartalommal, alapvetően az eurotranszszilvanizmusra építenek, ami az erdélyi hagyományos értékek megőrzését, továbbvitelét jelenti a modern európai értékek bevonásával.
A programalkotó fórumot követő sajtótájékoztatón Toró T. Tibor kifejtette: a Néppártot két vád szokta érni, egyfelől, hogy veszélybe sodorják a magyarság parlamenti képviseletét, másfelől, hogy kiegyeznek, és visszaállítják az egypártrendszert. Ezek azonban alaptalanok, az EMNP iránti igényt azonban jelzi a felmérés eredménye is, ugyanakkor az alakulat az együttműködés és a verseny helyes arányának megtalálásával készül a jövő évi választásokra. Javasolják az etnikai arányosság elvének érvényesítését – a magyarság számarányának megfelelő számú helyet különítenének el a parlamentben –, így a bukaresti szerepvállalást kivonnák a pártpolitikai csatározások kereszttüzéből, tömbben azonban lehetőség nyílna a versenyre. Toró bírálta ugyanakkor a parlamenti és az önkormányzati választások összevonását, szerinte az önkormányzatiság és a demokrácia rovására megy a döntés.
Újraválasztották Tőkést
Az EMNT délutáni tisztújító gyűlésén újraválasztották az elnöki tisztségbe Tőkés Lászlót. Tőkés javaslatára Sándor Krisztinát, az EMNT korábbi elnökhelyettesét választotta a testület az ügyvezető elnöki tisztségbe a Néppártban tevékenykedő Toró T. Tibor helyett. A küldöttgyűlést videoüzenetben köszöntötte Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. "Az autonómia soha fel nem adása a megmaradás záloga" – üzente. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a magyarság nem fogadhatja el a kettős mércét sem a történelmi kérdésekben, sem a napi politikai aktualitások tekintetében. "Amit szabad más népeknek, azt szabad nekünk is. Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet nekünk is" – fogalmazott Semjén Zsolt. Az etnikai alapú magyar pártok karakteres politikáját is fontosnak tartotta. Az EMNT küldöttgyűlésén a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár vett részt. Köszöntőbeszédében kijelentette: "nem felkarolt nemzet akarunk lenni, hanem aktív és küzdeni tudó nemzet".
Elnöki beszámolójában Tőkés László áttekintette azt a folyamatot, mely az EMNT megalakulásához vezetett. Úgy vélte, ma újra "olyan ügyszeretettel átitatott szentség lebegi be a termet, mint 1989 decemberében, a nagy elhatározások idején". Tőkés megemlítette, a magyarországi változásoknak döntő szerepe volt a mostani építő hangulat kialakulásában. "Magyarország újból anyaországgá változott" – fogalmazott Tőkés. Úgy vélte, az eurotranszszilvanizmus útján kell haladni előre. Azt is megemlítette, az erdélyi magyarságnak stratégiai partnerséget kell ajánlania az erdélyi románság számára.
A küldöttgyűlésen módosították a szervezet alapszabályát, és újjászervezték annak vezetőtestületeit, mivel azokból meghatározó személyiségek távoztak az Erdélyi Magyar Néppártba.
Néppárti fórum Marosvásárhelyen
szekelyhon.ro, 2011. december 10.
A magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és megépítenünk Székelyföldet – hangsúlyozta szombaton Marosvásárhelyen Tőkés László.
Megkezdődött szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos programalkotó fóruma. A rendezvényen Tőkés László, az EMNP védnökeként a néppárt és a többi erdélyi magyar párt viszonyáról kijelentette: az RMDSZ képességeit 15 év kormányzás után mindenki a saját bőrén érzi. „Öncéllá vált a saját léte, és eszközi szerepéről elfelejtkezett. Úgy tűnik, hogy a román érdekeket képviseli a magyarok között ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában és nemzetközi téren" – mondta az RMDSZ-ről a püspök. Rámutatott ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok érdekében minden politikai erőnek együtt kell működnie. „A 15 milliós magyarság nemzeti szinten összefogva pedig már regionális középhatalomként, a trianoni utódállamoknál nagyobb erőt felmutatva küzdhet saját érdekeiért" – hangsúlyozta.
Tőkés kritizálta a néppárt Hunyad megyei aláírásgyűjtői ellen, az RMDSZ-közeli Adrian Drăghici ügyvéd feljelentése nyomán indult vizsgálatot. „Nehéz szülés volt ennek a pártnak a megalakulása, de úgy tűnik, továbbra is veszélyeztetett a gyermek" – mondta a püspök. Hangsúlyozta, Erdély az erdélyieké, a néppárt létrejötte pedig nem valakik ellen, valakik kiszorításáért, hanem Erdély ügyének előreviteléért, érvényesítéséért, és ennek érdekében kíván tevékenykedni.
A 2010-es magyarországi kormányváltásra utalva leszögezte: a 2010-ben végbe ment nemzetpolitikai fordulat nyomán az utolsó esély adódik az „ebek harmincadjára jutott erdélyi magyar közösség" megmentésére, „részesei kell legyünk" a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.
Répás Zsuzsanna, a magyar kormány közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a néppárt létrejötte kettős mércével mérhető, egyrészt ez immár a harmadik erdélyi magyar politikai alakulat, amely az erdélyi magyar politikai pluralizmust szolgálja, másrészt pedig remélhetőleg képes lesz megmozgatni az erdélyi magyarságot és összefogni a különböző nézeteket. „Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb öröm az, hogy Marosvásárhely polgármesterjelöltje esetében ez az összefogás létrejött, és remélhetőleg sikerül visszaszerezni Marosvásárhelyt a magyarságnak" – hangsúlyozta.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt reprezentatív adatai alapján a magyar közösségben a székelyföldi támogatottság 25% körül, az erdélyi pedig 20% körül mozgott júliusban, amikor a még az aláírásgyűjtés és a bejegyzés előtt állt a formáció" – közölte Toró T. Tibor megbízott elnök.
„A mai nap seregszemle, ami megmutatja, hogy hol tart a szervezetépítés" – hangsúlyozta Toró. Elmondása alapján ezekben a hetekben hozzák létre az EMNP helyi szervezeteit, hogy aztán azokra épüljön a párt országos vezetése, majd sor kerüljön a februári alapító kongresszusra. „Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét" – mondta Toró. Hozzátette, a néppárt a jövőben esedékes választásokon együtt kíván működni minden politikai és civil szervezettel, amely a közösség ügyét tartja szem előtt.
Toró emlékeztetett, a néppárt az etnikai arányosság elvére tett javaslatot, ami az jelenti, hogy minden nemzeti közösséget megilletne a számarányának megfelelő hely a parlamentben, ez pedig kiküszöbölné azt a félelmet, hogy a magyarság képviselői nem jutnak be, a képviselői helyekre pedig a magyar pártok versenyezhetnének.
Bemutatkozott az Erdélyi Magyar Néppárt
Szabadság, 2011. december 12.
Programjának címe: A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek!
Az Erdélyi Magyar Néppárt szombaton, Marosvásárhelyen szervezte meg országos programalkotó fórumát. A Néppárt az erdélyi magyar közösség autonómiáját és a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára.
Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt védnöki minőségében kijelentette: „a magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és megépítenünk Székelyföldet." Leszögezte: a Néppárt nem kíván a bukaresti központi politika „korrupciógyanús és profitorientált csatározásaiban" részt venni, hanem egy alacsony költségvetésű, munkára épülő párt lesz. Tőkés László szerint az elmúlt években az RMDSZ egymillió fős szavazóbázisa 400 000-re csökkent, ami azt jelenti, hogy „nagyon sokan kiábrándultak a bukaresti vezérlésű politikából". Úgy vélte, ezeknek a régi szavazóknak a mozgósítása hasznos lehet az RMDSZ-nek és az MPP-nek is, hiszen „ha a magyar érdekek képviselete mellett sorakoznak fel, akkor egy szekeret tolnak".
Az EMNP és a többi magyar párt viszonyáról elmondta: az RMDSZ képességeit 15 év kormányzás után mindenki a saját bőrén érzi, emellett úgy tűnik, hogy a román érdekeket képviseli a magyarok között, ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában és nemzetközi téren. Szerinte az erdélyi magyarok érdekében minden politikai erőnek együtt kell működnie, a 15 milliós magyarság nemzeti szinten összefogva pedig már regionális középhatalomként, a trianoni utódállamoknál nagyobb erőt felmutatva küzdhet saját érdekeiért.
Tőkés László bírálta a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát a magyar főtanszékek megalapításának gáncsolása miatt, és üdvözölte a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott európai polgári kezdeményezés elindítását, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ennek pártpolitikai megfontolásból történő kisajátítása veszélybe sodorhatja a kezdeményezés sikerét.
Seregszemle
„A mai nap seregszemle, ami megmutatja, hogy hol tart a szervezetépítés" – jelentette ki az országos programalkotó fórumról Toró T. Tibor, az Néppárt megbízott elnöke. Elmondása alapján ezekben a hetekben hozzák létre az Erdély Magyar Néppárt helyi szervezeteit, hogy aztán azokra épüljön a párt országos vezetése, majd végül sor kerüljön a februári alapító kongresszusra. A Néppárt az etnikai arányosság elvét támogatja, ami törvényi szinten garantálná a magyar közösség számarányos képviseletét a bukaresti parlamentben. Toró szerint ezzel „elkerülnék a magyar pártpolitika zsarolhatóságát, ugyanakkor garantálnák a magyar közösség politikai pluralizmushoz való jogát."
A megbízott elnök egy, a nyári hónapokban készült közvélemény-kutatás adatait ismertette, amely reprezentatív erdélyi magyar mintán azt mérte, hogy az akkor még be sem jegyzett EMNP-nek székelyföldön 25 százalékos, Erdély szerte pedig 20 százalékos a támogatottsága. Toró T. Tibor szerint ez azt jelzi, hogy igény van a pártra.
A felmérés azt is jelezte, hogy az EMNP támogatói többségükben aktív, tudatos, magyar identitásukban erős emberek. Elmondta, a pártnak a fiatalok körében erős a támogatottsága.
Toró T. Tibor szerint a közvélemény-kutatás egy aggasztó adatot is felszínre hozott. Noha a megkérdezettek 80 százaléka úgy nyilatkozott, Erdélyben képzeli el a jövőjét, a megkérdezetteknek csak 50 százaléka mondta, hogy a gyermekei jövőjét is Erdélyben látja. Ez azt jelenti, hitet, reményt és jövőképet kell adni az erdélyi magyar embereknek.
Erdély-központúság és önkormányzatiság
Az EMNP programjának a címe: A megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek! A program két alapértékre épül: egyik az Erdély-központúság, másik az önkormányzatiság. Mint elhangzott, a párt a bukaresti színtereken nem versenyezni, hanem együttműködni szeretne a többi erdélyi magyar politikai szervezettel, ezért azt kezdeményezte, hogy az erdélyi magyarság számarányának megfelelően különítsenek el helyeket a román törvényhozásban a magyar pártoknak. Így a magyar pártok versenye nem járna azzal a veszéllyel, hogy a pártok egyike sem éri el a parlamenti küszöböt.
Az EMNP megbízott alelnöke, Szilágyi Zsolt elmondta, a párt megvédi Hunyad megyei támogatóit a hatósági zaklatásoktól. Arra utalt, hogy a pártbejegyzést támogató Hunyad megyei személyeknek egy feljelentés alapján a rendőrség előtt kell nyilatkozniuk, hogy valóban aláírták a pártbejegyzés listáit.
Szilágyi Zsolt a politikai pluralizmus mellett érvelve rámutatott: a romániai Európai Parlamenti választások 2007-es magyar versenyhelyzete és 2009-es összefogása is átlagon felüli, 10%-os szavazatarányt hozott a magyar közösségnek. Szilágyi az „eurótranszilvanizmust" nevezte meg a szervezet fő ideológiájának, amely a „hagyományos erdélyi etnikai-kulturális toleranciát az európai modernitás eszközeivel valósítja meg."
Kiemelte: Tőkés Lászlóval meglátogatták Wilfried Martenst, az Európai Néppárt (EPP) elnökét és tudatták vele az alakulat bejegyzését, valamint azt, hogy a Néppárt programjának és működési szabályzatának elfogadása után felvételét kéri az EPP pártcsaládjába.
Az Erdélyi Magyar Néppárt országos programalkotó fórumán vendégként jelen voltak:
Kubatov Gábor, a FIDESZ országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének elnöke, Brezovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
Tisztújítás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban
Szintén szombaton délután tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését. A tisztújítás után továbbra is Tőkés László marad a mozgalom vezére. Tőkésnek a 195 szavazatból 189 igen mellett 6 tartózkodással szavaztak bizalmat. Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnökét szavazták meg. A régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lettek. A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség segíti. Az egyházi és szociális ügyekért felelős alelnök Püsök Csaba lett, gazdasági alelnöknek Mátis Jenőt választották, oktatásügyért felelős alelnök Szilágyi Ferenc lett, a művelődésügyi alelnök tisztségét ezentúl Boros Zoltán tölti be, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila.
A küldöttek egy záró határozat is elfogadtak, amelyben többek között megfogalmazzák, hogy a MOGyE ügye nem csak Marosvásárhely ügye; felhatalmazzák az EMNP ideiglenes elnökségét, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban a továbbiakban is folytassa a közös magyar jelölt személyét illető tárgyalásokat; a Mikó Imre Terv minél hamarabb megvalósuljon; elítéli a szlovák állam magyar állampolgárokat üldöző magatartását; az EMNT és az EMNP között írott, rögzített stratégiai partnerség jöjjön létre.
Az eseményen Tőkés László az EMNT és az EMNP viszonyáról elmondta: az együttműködés nagyban hasonlít a magyarországi Polgári Körök mozgalma és a FIDESZ-KDNP kettőséhez. Az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom" kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát" – monda Tőkés.
Több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és „vált nemzettársból honfitárssá" – mondta videoüzenetében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Semjén hangsúlyozta: Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddig évtizedek alatt történt".
A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek, vélekedett a politikus: az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg.
Jelentős érdeklődés övezte Vass Levente, az EMNT és az RMDSZ közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását, aki az „RMDSZ ellenzékéből" választott szereplőként határozta meg magát. A 36 éves orvos hangsúlyozta: az EMNT marosszéki szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatását maga mögött tudva biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat. (Szabadság, 2011-12-12)
Euro-transzszilván szekérhúzás
Programalkotó fórumot tartott az Erdélyi Magyar Néppárt
Maratoni tanácskozás színhelye volt szombaton a népi együttes marosvásárhelyi székháza. Délelőtt az Erdélyi Magyar Néppárt tartotta programalkotó fórumát, délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos tisztújító küldöttgyűlése zajlott.
A tanácskozáson jelen volt Kubatov Gábor, a FIDESZ országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Brezovics Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.
Alacsony költségvetés, sok munka
Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt védnökeként szólalt fel és néhány alapelvet fogalmazott meg. Kijelentette: egy párt alapítása nem öncél, eszköz, egy pártnak alázattal kell szolgálnia azokat, akik rá szavaznak, akiket képviselni hivatott. Ilyen értelemben szólt arról, hogy Erdély az erdélyieké, vagyis erdélyi politikát kell folytatniuk. Euro- transzszilvanizmusról beszélt, amely szerinte egyet jelent az európai modernitás és a transzszilván értékek, hagyományok ötvözésével, tekintve, hogy Erdély európai régiónak számít, sokszínűsége, értékeinek gazdagsága egyesíti a különféle nációkat, felekezeteket, vidékeket, és ilyen értelemben a szubszidiaritás jegyében kell arról dönteni, hogy "mit akarunk". Hozzátette: – A bukaresti vezérlésű gyarmatosító típusú politika európai értelemben idejétmúlt, mint ahogy a korrupció elleni alapelv is azt üzeni nekünk, hogy ne a bukaresti nagypolitika korruptgyanús és anyagi érdekek által megosztott irányvonalát kövessük, hanem becsületes emberek egy tiszta pártot alapítsanak, amely alacsony költségvetéssel, nagy hatékonysággal működik. Alacsony költségvetés, sok munka, így foglalhatnánk össze a célunkat, és olyan tiszta embereket, szakembereket, elkötelezett embereket szükséges összegyűjteni, akik az önkormányzatiság elve alapján odafigyelnek választóikra, tagságukra és azoknak az érdekét képviselik, akikért vannak tulajdonképpen.
Az RMDSZ magyarul beszélő román pártként kezdett viselkedni
A kérdésre, hogy hogyan látja az EMNP helyét egy olyan választási évben, amikor az RMDSZ-szel és az MPP-vel is meg kell mérkőznie a magyar szavazatokért, kijelentette: – A romániai magyar politikai palettán meghatároztuk az egyes politikai szereplők helyét. Gyakran az volt az érzésünk, hogy a politikai monopóliumát foggal-körömmel megőrizni akaró és egységbontás demagógiájával riogató legnagyobb hivatalos párt és szervezet éppen azáltal veszített értékéből és kezdeti hőskori jellegéből, hogy magyarul beszélő román pártként kezdett viselkedni, értelemszerűen eltávolodott Erdélytől, és Bukarest- központú magatartást tanúsított. Az MPP viszont nem tudta teljesíteni azt a maga támasztotta igényt, hogy alternatívát kínáljon az előbbiekben bírált legnagyobb érdekképviseleti szervezetnek. Ez a helyzet a demokratikus pluralizmus hiányában alakulhatott ki, és a román politikai közeg manipulációs hatásaira és kisebbségünkből fakadó hátrányként jelent meg. Ezen a helyzeten akarunk változtatni, ezt akarjuk a demokratikus pluralizmus jegyében korrigálni. Úgy gondoljuk, az a zuhanás, ami az RMDSZ támogatottsága terén mutatkozik húsz év alatt – az egykori egymillió magyar szavazatról kb. négyszázezer körülire csökkent a szavazótábora –, csak akkor változtatható meg, ha az egész magyar népesség iránti politikai igényünket kifejezzük és megvalósítjuk. Ez egyfelől az egész magyar nemzeti közösségnek jó, másfelől viszont jó az MPP-nek és az RMDSZ-nek is, mert együttes erővel, a szekeret egy irányba húzva, messzebbre jutunk és több eredményt érünk el, különösen ami az önkormányzat megvalósítását illeti. Másképp nem is tudnánk a magyar kulturális, gazdasági és területi autonómiát kivívni, csak ha minden erőnket összeszedjük.
Az EMNP a választási arányosság elvének híve
A választásokon való összefogást technikai kérdésnek nevezte, amely nagymértékben függ a választási törvénytől. Az EMNP elkötelezett híve a választási arányosság elvének, nem kell 5%-os küszöb, mert ez kizárólag pártpolitikai meggondoláson alapul, márpedig egy igazi demokráciában a pártok címén nem zárhatnak ki nemzeti közösségeket. – Nagyon fontos volna egy olyan arányossági elvet bevezetni, hogy a magyarokat minden körülmények között megillesse a számarányuknak megfelelő képviselet a parlamentben. Ebben az esetben a zsarolhatóságunk megszűnne, nem lehetne annyira manipulálni bennünket, és végképpen nem kellene félnünk a demokratikus pluralizmustól. Kezdetben volt egy plurális belső struktúrája,de a későbbiekben viszont pártosodott az RMDSZ.
Vásárhelyt mintapéldaként említette. – Ne kiáltsam el magam, de kialakulóban van egy magyar nemzeti összefogás a polgármesterjelölt és az önkormányzati választások tekintetében, és ebben az esetben a vásárhelyi csata az egész politikai háború sorsát eldöntheti metaforikus értelemben.
Népújság: – Azt jelenti, hogy most már, a korábbi nyilatkozataival ellentétben, ön is támogatja Vass Levente jelölését?
T. L. – A félreértések ellenére is én mindig csak elvi szinten szóltam hozzá ehhez a kérdéshez, soha nem Vass Leventét elleneztem, hanem azt mondtam, hogy a lehető legjobb megoldást kell megtalálnunk. Ha Vass Levente mellé állíthatjuk a magyarságot, az a jó megoldás, ha Smaranda Enache mellé állíthatjuk a magyar választókat és a román választók egy részét, akkor az. Sőt, a helyi döntéshozóknak a véleményét is maximálisan tiszteletben tartom, de úgy érzem, hogy főképpen a kommunikáció terén és főképpen a helyi és az országos polgári erők közötti egyeztetés terén csúsztak be hibák, amelyeket mostanra korrigáltunk.
Ha lehet más népeknek autonómiájuk Európában, akkor lehet a magyarságnak is
Délután 4 óra körül kezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos küldöttgyűlése. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes videoüzenetben köszöntötte a tanácskozást, hangsúlyozva, hogy "Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben többet tett, mint ami eddig évtizedek alatt történt". Egybek mellett kijelentette: "Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg. (...) Ha lehet más népeknek autonómiájuk Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak" – mondta Semjén.
Tőkés László az EMNT és az EMNP viszonyáról elmondta: az együttműködés nagyban hasonlít a magyarországi polgári körök- mozgalom és a FIDESZ-KDNP kettőséhez. Az EMNT egy széles körű polgári mozgalom kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig "egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát". Hangsúlyozta: 2003-ra az autonómia ügye majdnem feledésbe merült, erre szánt megoldás volt az EMNT akkori megalapítása. "Az EMNT és az Székely Nemzeti Tanács ma is ezen a pályán vannak, de a Néppárt létrehozásával jelentőset léptünk előre".
"Marosvásárhely magyar volt és magyar marad"
Az EMNT-tanácskozáson Vass Levente, az RMDSZ és az EMNT közös marosvásárhelyi polgármesterjelöltje is felszólalt. "Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban" – jelentette ki, megköszönve a támogatást, majd az "RMDSZ ellenzékéből" választott szereplőként határozta meg magát. "Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármesterjelöltjeként állok itt" – mondta. Kijelentette: – Az EMNT marosszéki szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatásával biztos vagyok benne, hogy megnyerem a 2012-es választásokat.
Véleménye szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is meg lehessen maradni magyarnak. "Maros-vásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is" – mondta egyebek mellett Vass Levente.
A küldöttgyűlés 189 igen szavazattal és 6 tartózkodással megerősítette elnöki tisztségében Tőkés Lászlót. Ügyvezető elnök Sándor Krisztina lett, régióelnökök: Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld), Nagy József Barna (Partium). Elfogadták az EMNT új alapszabályzatát. A tanácskozás a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. (Népújság, 2011-12-12, Mózes Edith)
Néppárti fórum Marosvásárhelyen
A magyar egység nem pártegység. A magyar egység célbeli egység. Az általunk kitűzött célok pedig egyszerűek: dolgoznunk kell, újra kell építenünk Erdélyt és megépítenünk Székelyföldet – hangsúlyozta szombaton Marosvásárhelyen Tőkés László.
Megkezdődött szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos programalkotó fóruma. A rendezvényen Tőkés László, az EMNP védnökeként a néppárt és a többi erdélyi magyar párt viszonyáról kijelentette: az RMDSZ képességeit 15 év kormányzás után mindenki a saját bőrén érzi. „Öncéllá vált a saját léte, és eszközi szerepéről elfelejtkezett. Úgy tűnik, hogy a román érdekeket képviseli a magyarok között ahelyett, hogy a magyar érdekeket képviselné a román politikában és nemzetközi téren" – mondta az RMDSZ-ről a püspök. Rámutatott ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarok érdekében minden politikai erőnek együtt kell működnie. „A 15 milliós magyarság nemzeti szinten összefogva pedig már regionális középhatalomként, a trianoni utódállamoknál nagyobb erőt felmutatva küzdhet saját érdekeiért" – hangsúlyozta.
Tőkés kritizálta a néppárt Hunyad megyei aláírásgyűjtői ellen, az RMDSZ-közeli Adrian Drăghici ügyvéd feljelentése nyomán indult vizsgálatot. „Nehéz szülés volt ennek a pártnak a megalakulása, de úgy tűnik, továbbra is veszélyeztetett a gyermek" – mondta a püspök. Hangsúlyozta, Erdély az erdélyieké, a néppárt létrejötte pedig nem valakik ellen, valakik kiszorításáért, hanem Erdély ügyének előreviteléért, érvényesítéséért, és ennek érdekében kíván tevékenykedni.
A 2010-es magyarországi kormányváltásra utalva leszögezte: a 2010-ben végbe ment nemzetpolitikai fordulat nyomán az utolsó esély adódik az „ebek harmincadjára jutott erdélyi magyar közösség" megmentésére, „részesei kell legyünk" a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.
Répás Zsuzsanna, a magyar kormány közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a néppárt létrejötte kettős mércével mérhető, egyrészt ez immár a harmadik erdélyi magyar politikai alakulat, amely az erdélyi magyar politikai pluralizmust szolgálja, másrészt pedig remélhetőleg képes lesz megmozgatni az erdélyi magyarságot és összefogni a különböző nézeteket. „Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb öröm az, hogy Marosvásárhely polgármesterjelöltje esetében ez az összefogás létrejött, és remélhetőleg sikerül visszaszerezni Marosvásárhelyt a magyarságnak" – hangsúlyozta.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt reprezentatív adatai alapján a magyar közösségben a székelyföldi támogatottság 25% körül, az erdélyi pedig 20% körül mozgott júliusban, amikor a még az aláírásgyűjtés és a bejegyzés előtt állt a formáció" – közölte Toró T. Tibor megbízott elnök.
„A mai nap seregszemle, ami megmutatja, hogy hol tart a szervezetépítés" – hangsúlyozta Toró. Elmondása alapján ezekben a hetekben hozzák létre az EMNP helyi szervezeteit, hogy aztán azokra épüljön a párt országos vezetése, majd sor kerüljön a februári alapító kongresszusra. „Nem legyőzni akarunk valakit, hanem győzelemre vinni az erdélyiek ügyét, az erdélyi magyar autonómiák ügyét" – mondta Toró. Hozzátette, a néppárt a jövőben esedékes választásokon együtt kíván működni minden politikai és civil szervezettel, amely a közösség ügyét tartja szem előtt.
Toró emlékeztetett, a néppárt az etnikai arányosság elvére tett javaslatot, ami az jelenti, hogy minden nemzeti közösséget megilletne a számarányának megfelelő hely a parlamentben, ez pedig kiküszöbölné azt a félelmet, hogy a magyarság képviselői nem jutnak be, a képviselői helyekre pedig a magyar pártok versenyezhetnének. (szekelyhon.ro, 2011-12-10)
Néppárt – már bejegyzés előtt 25% körül
Eurotranszilvanizmus a jövőképért
Az Erdélyi Magyar Néppártot már bejegyzése előtt a székelyföldi magyar lakosság mintegy 25%-a, az összerdélyi magyarság mintegy 20%-a támogatta – ismertette a felmérési adatokat az EMNP megbízott elnöke, Toró T. Tibor szombaton Marosvásárhelyen.
A Néppárt megbízott elnöke, Toró T. Tibor és védnöke, Tőkés László egyhangúlag elítélte a párt bejegyzése körüli botrányokat, valamint a Hunyad megyei aláírásgyűjtők és aláírók elleni, jelenleg is tartó hatalmi eljárást.
Adrian Drăghici színre lép
„A pártbejegyzés alkalmával ismertük meg Adrian Drăghici ügyvédet, aki megtámadta kezdeményezésünket, és megbízást adott két RMDSZ-es személynek, hogy vizsgálják át a támogató aláíráslistákat. Később kiderült az is, hogy milliós szolgáltatásról van szó. Egyelőre fentről lefele építkezünk, vagyis az országos megalakulás után létrejönnek a helyi szervezetek, majd lentről felfele, azaz a helyi szervezetek a februári kongresszuson választanak országos vezetőket. Modern európai néppárttá kívánunk válni. Akik meggazdagodni akarnak vagy a régi rendszerben jeleskedtek, azoknak nálunk nincs helye. Reprezentatív adataink alapján a támogatottságunk 25% körüli volt a székelyföldi magyarság, és 20% körüli az erdélyi magyarság körében, még megalakulásunk előtt, júliusban-augusztusban" – fogalmazott Toró T. Tibor.
A párt védnöke, Tőkés László elítélte, hogy Hunyad megyében behívatják kihallgatásra azokat, akik aláírásokat gyűjtöttek és aláírásukkal támogatták a pártbejegyzést. „Nehéz szülés volt, de továbbra is veszélyeztetett a gyerek. Kértem Winkler Gyula EP-képviselőtársamat, hogy szóljon Dézsi prefektusnak, hogy állítsa le azt, ami Hunyad megyében zajlik. Megígérte, hogy a törvényesség keretében mindent meg fog tenni ennek érdekében" – fogalmazott Tőkés.
Baj van a jövőképpel
Toró T. Tibor elmondta, az EMNP támogatóinak profilja: aktív, tudatos, magyar identitásukban erős emberek. „A felmérés másik kérdése arra vonatkozott, hogy hol képzelik el a saját, illetve gyermekeik jövőjét. A sajátjukat a megkérdezettek 80%-a, a gyerekeikét viszont csupán 50%-a képzeli el Erdélyben, ami azt jelzi, hogy baj van a jövőképpel. Az erdélyiséget, az Erdély-központúságot, az önkormányzatok felértékelődött szerepét hangsúlyozzuk a bukaresti központosítással szemben, azért jöttünk létre" – fogalmazott a megbízott elnök.
Eurotranszilvanizmus
Tőkés László szerint a magyar egység nem pártegység, hanem célbeli egység. „Erdély az erdélyieké, vagyis erdélyi politikát kell folytatnunk. Ezt legjobban az eurotranszszilvanizmus kifejezés jelzi, ami egyet jelent az európai modernitás és a transzszilván értékek és hagyományok ötvözésével. Azt akarjuk, hogy legyen újból jó magyarnak lenni" – mondta. Szilágyi Zsolt, az EMNP ideiglenes alelnöke szerint a sok fiatal támogatása bizonyítja, hogy új és hiteles politikai erőről van szó. (szekelyhon.ro, 2011-12-10, Gáspár Botond )
Tőkés marad, Toró megy
Tőkés László maradt továbbra is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az ügyvezető elnöki tisztséget pedig ezentúl Sándor Krisztina tölti majd be. Többek közt erről szavazott az (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) EMNT szombat esti küldöttgyűlésén, amely egyben tisztújító gyűlés is volt. Az EMNT elnöki tisztségére egyetlen jelölt volt: Tőkés László, akit 189 igen és 6 tartózkodás mellett szavaztak meg, így még egy évig ő tölti be az elnöki funkciót. „Szolgálatom nehézségénél csak az örömöm nagyobb, amikor bizalmukkal tisztelnek meg. Sikerélményt jelent ez számomra és erőt ad, hogy folytassam a munkát, amelyet a legnagyobb megelégedésükre fogok végezni majd. Igyekszem rászolgálni továbbra is a bizalmukra" – mondta az újonnan megválasztott szervezeti elnök, majd Sándor Krisztinát jelölte meg az EMNT új ügyvezető elnöki tisztségébe. Az eddigi ügyvezető elnök, Toró T. Tibor leköszönt tisztségéből, ő ugyanis ezentúl az Erdélyi Magyar Néppárt berkeiben tevékenykedik, mint a párt megbízott elnöke. Régióelnökökről és alelnökökről voksolt még a csaknem 200 jelenlévő küldött. A székelyföldi régióelnöknek Bardócz Csabát választották meg a küldöttek, közép-erdélyi régióelnök Szabó László lett, míg a partiumi régióelnök ezentúl Nagy József Barna. Az egyházi és szociális ügyekért felelős alelnök Püsök Csaba lett, gazdasági alelnöknek Mátis Jenőt választották, oktatásüg yért felelős a lelnök Szilágyi Ferenc lett, a művelődésügyi alelnök tisztségét ezentúl Boros Zoltán tölti be, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila. (Vásárhelyi Hírlap, 2011-12-12, Szász Cs. Emese )
Megerősítették az EMNT elnöki tisztségében Tőkés Lászlót
erdely.ma, 2011. december 11.
Megerősítette elnöki minőségében Tőkés Lászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése szombaton este, Marosvásárhelyen. Tőkés Lászlónak a 195 szavazatból 189 igen mellett 6 tartózkodással szavaztak bizalmat.
Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát választották, a szervezet régióelnökei pedig Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lesznek.
A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség fogja segíteni. A küldöttgyűlés az EMNT új alapszabályzatát is elfogadta. (transindex.ro, 2011-12-11, Hírszerk)
Videoüzenetben állt ki az erdélyi autonómiatörekvések mellett Semjén Zsolt
Az autonómia elérését tekintette az erdélyi magyarság megmaradása zálogának Semjén Zsolt.
A magyar kormány miniszterelnök-helyettese videoüzenetben köszöntötte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi küldöttgyűlését. „Az autonómia soha fel nem adása a megmaradás záloga" – üzente az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi küldöttgyűlésén levetített videoüzenetében Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta, a magyarság nem fogadhatja el a kettős mércét, sem a történelmi kérdésekben, sem a napi politikai aktualitások tekintetében. „Amit szabad más népeknek, azt szabad nekünk is. Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet nekünk is" – fogalmazott.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyűlésén megválasztják a testület új vezetését. Tőkés László korábban jelezte, ha megválasztják, újabb mandátumot vállal a testület élén.
EMNT: Tőkés marad, Torót Sándor Krisztina váltja
erdely.ma, 2011. december 11.
Szombaton délután tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését. A marosvásárhelyi eseményen megerősítették Tőkés László elnöki székét.
A tisztújítás után továbbra is Tőkés László marad a mozgalom vezére. Tőkésnek az 195 szavazatból 189 igen mellett 6 tartózkodással szavaztak bizalmat.
Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnökét szavazták meg. A régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lettek.
A szervezet munkáját egy öttagú alelnökség segíti. Az egyházi és szociális ügyekért felelős alelnök Püsök Csaba lett, gazdasági alelnöknek Mátis Jenőt választották, oktatásügyért felelős alelnök Szilágyi Ferenc lett, a művelődésügyi alelnök tisztségét ezentúl Boros Zoltán tölti be, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila.
A küldöttek hozzájárultak egy záró határozat elfogadásához is, amely a következőket tartalmazta:
„1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye nem csak Marosvásárhely ügye, ugyanis a magyar közösséggel szemben égbekiáltó jogtalanság a magyar főtanszék megalapításának halasztása. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami akkreditációjával kapcsolatban ugyanakkor felszólítjuk az állami szerveket, hogy minél hamarabb valósítsák meg azt!
2. Az EMNT felhatalmazza az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségét, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban a továbbiakban is folytassa a közös magyar jelölt személyét illető tárgyalásokat.
3. A Mikó Imre Terv ne csak szellemi termék maradjon, hanem a benne szereplő konkrét intézmények és programok minél hamarabb kerüljenek megvalósításra.
4. Az EMNT megköszöni a Magyar Kormány nemzetpolitikai törekvéseit, és az összmagyar szolidaritás jegyében elítéli a szlovák állam magyar állampolgárokat üldöző magatartását.
5. A Kárpát-medence szintjén a magyar közösségeknek össze kell fűzniük az európai polgári kezdeményezéssel élő, az autonómia-törekvéseket támogató leendő aláírásgyűjtő akciók ügyét.
6. Az EMNT és az EMNP között írott, rögzített stratégiai partnerség jöjjön létre."
Az eseményen Tőkés László az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonyáról elmondta: az együttműködés nagyban hasonlít a magyarországi Polgári Körök mozgalma és a FIDESZ-KDNP kettőséhez. Az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom" kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát" – monda Tőkés.
A püspök rámutatott: 2003-ra az autonómia ügye majdnem feledésbe merült, a problémára szánt megoldás volt az EMNT akkori megalapítása. „Az EMNT és az Székely Nemzeti Tanács ma is ezen a pályán vannak, de a Néppárt létrehozásával jelentőset léptünk előre az ügyben" – zárt Tőkés László.
Több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és „vált nemzettársból honfitárssá" – mondta videoüzenetében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Semjén hangsúlyozta: Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddig évtizedek alatt történt", majd méltatta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását és az új magyar állampolgársági törvény megszavazását.
A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek – vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok lennének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának" – mondta a miniszterelnök-helyettes. Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg – tette hozzá. „Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak" – zárta üzenetét Semjén.
Répás Zsuzsanna meghívott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az EMNT Demokrácia Központ-hálózatáról kijelentette: az irodahálózat fenntartása rengeteg önfeláldozást és munkát igényel, de a visszahonosításban óriási segítséget jelent az erdélyi magyar közösségnek. „Meggyőződéssel állítom, hogy ez is bizonyítja az EMNT jelentős identitásformáló és közösségépítő szerepét" – tette hozzá a politikus.
Répás kijelentette: a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretein belül arra törekszenek, hogy a magyar közösségek „minél szélesebb jogköröket birtokolva" saját sorsukról dönthessenek. „Támogatunk minden olyan lépést, ami a magyarként való boldogulást segíti elő" – mondta az Erdélyi Magyar Néppárt alapításáról. Fontos, hogy egy akkora közösségnek, mint az erdélyi magyarság, legyen választási alternatívája – vélekedett az államtitkár-helyettes.
Jelentős érdeklődés övezte Vass Levente, az EMNT és az RMDSZ közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban" – indított Vass Levente. Vass az „RMDSZ ellenzékéből" választott szereplőként határozta meg magát. „Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt" – fogalmazott. Hangsúlyozta: az EMNT marosszéki szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatását maga mögött tudva biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat. „A Magyar Polgári Pártnak pedig előre köszönöm a támogatását" – zárta felsorolását.
Vass Levente szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is megmaradhasson magyarnak. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is" – mondta a 36 éves orvos.
Az EMNT Küldöttgyűlése a szervezet új vezetőségének és a Néppárt megbízott elnökségének színpadra lépésével, valamint a magyar és a székely himnuszok eléneklésével zárult.
Tőkés László marad az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Szombaton délután tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését. A tisztújítás után továbbra is Tőkés László a mozgalom vezére (189 igen és 6 tartózkodás).
Az EMNT ügyvezető elnöke Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnök lett, a régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld), valamint Nagy József Barna (Partium). Az öttagú alelnökségben az egyházi és szociális ügyekért Püsök Csaba felel, gazdasági alelnök Mátis Jenő, oktatásügyért felelős alelnök Szilágyi Ferenc, művelődésügyi alelnök Boros Zoltán, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila.
A záró határozat a következőket tartalmazta:
„1. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye nem csak Marosvásárhely ügye, ugyanis a magyar közösséggel szemben égbekiáltó jogtalanság a magyar főtanszék megalapításának halasztása. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állami akkreditációjával kapcsolatban ugyanakkor felszólítjuk az állami szerveket, hogy minél hamarabb valósítsák meg azt!
2. Az EMNT felhatalmazza az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnökségét, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban a továbbiakban is folytassa a közös magyar jelölt személyét illető tárgyalásokat.
3. A Mikó Imre Terv ne csak szellemi termék maradjon, hanem a benne szereplő konkrét intézmények és programok minél hamarabb kerüljenek megvalósításra.
4. Az EMNT megköszöni a Magyar Kormány nemzetpolitikai törekvéseit, és az összmagyar szolidaritás jegyében elítéli a szlovák állam magyar állampolgárokat üldöző magatartását.
5. A Kárpát-medence szintjén a magyar közösségeknek össze kell fűzniük az európai polgári kezdeményezéssel élő, az autonómia-törekvéseket támogató leendő aláírásgyűjtő akciók ügyét.
6. Az EMNT és az EMNP között írott, rögzített stratégiai partnerség jöjjön létre."
Az eseményen Tőkés László az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt viszonyáról elmondta: az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom" kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát". Rámutatott: 2003-ra az autonómia ügye majdnem feledésbe merült, a problémára szánt megoldás volt az EMNT akkori megalapítása. „Az EMNT és az Székely Nemzeti Tanács ma is ezen a pályán vannak, de a Néppárt létrehozásával jelentőset léptünk előre az ügyben" – zárt Tőkés László.
Több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, és „vált nemzettársból honfitárssá" – mondta videoüzenetében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Semjén hangsúlyozta: Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddig évtizedek alatt történt", majd méltatta a Nemzeti Együttműködés Rendszerének létrehozását és az új magyar állampolgársági törvény megszavazását.
A Kárpát-medencei magyar közösségeknek etnikai alapú magyar pártok kellenek – vélekedett a politikus. „Ha ezt feladnánk, az tulajdonképpen az asszimiláció olajozását jelentené: először vegyes pártok lennének, majd csupán a többségi pártok magyar tagozatai maradnának". Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg – tette hozzá. „Ha lehet más népeknek autonómiája Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak" – zárta üzenetét Semjén.
Répás Zsuzsanna meghívott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az EMNT Demokrácia Központ-hálózatáról kijelentette: az irodahálózat fenntartása rengeteg önfeláldozást és munkát igényel, de a visszahonosításban óriási segítséget jelent az erdélyi magyar közösségnek.
Jelentős érdeklődés övezte Vass Levente, az EMNT és az RMDSZ közös marosvásárhelyi polgármester-jelöltjének felszólalását. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban" – indított Vass Levente. Vass az „RMDSZ ellenzékéből" választott szereplőként határozta meg magát. Vass Levente szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is megmaradhasson magyarnak. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is" – mondta a 36 éves orvos.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleménye. Rövidített szöveg. (Nyugati Jelen, 2011-12-11)
Tőkés marad, Toró megy
Tisztújtás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács berkeiben
Tőkés László maradt továbbra is az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az ügyvezető elnöki tisztséget pedig ezentúl Sándor Krisztina tölti majd be. Többek közt erről szavazott az EMNT szombat esti küldöttgyűlésén.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi küldöttgyűlése egyben tisztújító gyűlés is volt. Az EMNT elnöki tisztségére egyetlen jelölt volt: Tőkés László, akit 189 igen és 6 tartózkodás mellett szavaztak meg, így még egy évig ő tölti be az elnöki funkciót. „Szolgálatom nehézségénél csak az örömöm nagyobb, amikor bizalmukkal tisztelnek meg. Sikerélményt jelent ez számomra és erőt ad, hogy folytassam a munkát, amelyet a legnagyobb megelégedésükre fogok végezni majd. Igyekszem rászolgálni továbbra is a bizalmukra" – mondta az újonnan megválasztott szervezeti elnök, majd Sándor Krisztinát jelölte meg az EMNT új ügyvezető elnöki tisztségébe. Az eddigi ügyvezető elnök, Toró T. Tibor leköszönt tisztségéből, ő ugyanis ezentúl az Erdélyi Magyar Néppárt berkeiben tevékenykedik, mint a párt megbízott elnöke.
Régióelnökökről és alelnökökről voksolt még a csaknem 200 jelenlévő küldött. A székelyföldi régióelnöknek Bardócz Csabát választották meg a küldöttek, közép-erdélyi régióelnök Szabó László lett, míg a partiumi régió elnök ezentúl Nagy József Barna.
Az egyházi és szociális ügyekért felelős alelnök Püsök Csaba lett, gazdasági alelnöknek Mátis Jenőt választották, oktatásügyért felelős alelnök Szilágyi Ferenc lett, a művelődésügyi alelnök tisztségét ezentúl Boros Zoltán tölti be, a nemzetpolitikáért felelős alelnök pedig továbbra is Borbély Zsolt Attila. (szekelyhon.ro, 2011-12-10, Szász Cs. Emese )
EMNT: magyarnak lenni jó volt és jó lesz
Alig több mint egy éve indította Magyarnak lenni jó elnevezésű programját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. E jelszó jegyében és annak szellemiségében telt el a 2011-es esztendő, s hasonlóképpen tervezik a 2012-est is – hangzott el az EMNT harmadik országos küldöttgyűlésén, Marosvásárhelyen.
A szombat délelőtti Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos programalkotó fóruma után ugyancsak Marosvásárhelyen tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlését is. Az eseményre 219 EMNT-küldött kapott meghívót, 202-en jelentek meg: Székelyföldről 96, Közép-Erdélyből 29, Partiumból 76 küldött jelent meg.
Sajátos magyar rendszerváltás
„Úgy érzem magam, mint 22 esztendővel ezelőtt, újból belengi a termet az ügyszeretettel átitatott szentség, amely akkoriban jellemezte tanácskozásainkat" – kezdte beszédét" – az EMNT elnöke, Tőkés László. Az Európai Parlament alelnöke megjegyezte, Trianon és a kommunizmus nem csupán társadalmi, hanem nemzetpolitikai változást is igényel. „Magyarokként is véghez kell vigyük a mi sajátos rendszerváltásunkat, a határok fölötti nemzetegyesítést" – emelte ki Tőkés, aki szerint az EMNT egy „széles karolású polgári mozgalom" kereteit biztosítja, a szervezet kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát".
A küldöttgyűlésen több videóban mutatták be, hogy milyen tevékenységeket végzett az elmúlt évben az EMNT, de képet kaptak a küldöttek a honosítási adatokról is. Az EMNT ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor szerint is három fő tevékenysége volt a szervezetnek ebben az évben, egyrészt a demokráciaközpontok létrehozása, amelyek a kedvezményes honosítás végrehajtását segítették, másrészt elindították a Magyarnak lenni jó programot, ez a jelszó megadta az EMNT éves tevékenységének gerincét. Harmadrészt a Mikó Imre-terv viatiratának születését tartja fontos megvalósításnak Toró, aki szerint a gazdaságfejlesztési terv megvalósítása lesz a 2012-es év nagy feladata.
A magyar kormány nevében Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese videoüzenetében köszöntötte a csaknem kétszáz jelenlévőt. Semjén hangsúlyozta, Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben „többet tett, mint ami az eddigi évtizedek alatt történt", hiszen több mint 200 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot. „A magyar politika elkötelezett kell legyen az autonómia mellett. Semmiféle kettős mércét nem fogadunk el, sem történelmi kérdésekben, sem a napi aktualitás tekintetében. Ha lehet más népeknek autonómiája, akkor lehet nekünk is" – mondta a magyar miniszterelnök-helyettes, megjegyezvén, hogy az összefogás Romániában különösen fontos.
Marosvásárhely magyar volt és magyar marad
Az összefogás jegyében szólalt fel az EMNT küldöttgyűlésén Vass Levente is, aki a Maros megyei EMNT szerint a marosvásárhelyi magyarok 11 éves álmát hivatott megvalósítani: hogy újból magyar üljön Székelyvásárhely polgármesteri székében. „A marosvásárhelyi magyarok közös polgármesterjelöltjeként vagyok itt. Picit nagy mondat ez, azonban azt gondolom, hogy az a támogatást, amelyet a Maros megyei EMNT tanúsított irányomban, feljogosít erre a mondatra. Fölvállalták tevékenységemet, harcoltak ellenzőimmel, támogattak, hittek bennem, és diskuráltak annak érdekében, hogy ma itt legyek" – mondta a 36 éves orvos. Hozzátette, köszöni az RMDSZ-nek is, hogy bizalmat szavazott neki, de megköszönte előre a Magyar Polgári Pártnak is a leendő támogatást. A polgármesteri szék nem cél, hanem eszköz, olyan eszköz, amely – legyen Vass Levente, vagy bárki más – hitet kell adjon a marosvásárhelyieknek. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak eszme szintjén, hanem tetteinkben is" – összegezte a marosvásárhelyi polgármesterjelölt.
A marosvásárhelyi esemény az EMNT tisztújításával ért véget. (szekelyhon.ro, 2011-12-10, Szász Cs. Emese )
Beadta a derekát Tőkés: támogatja Vass Levente marosvásárhelyi polgármesterjelöltet
Egyedüli elnökjelöltként indult, s „fölényes győzelmet aratott" Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Marosvásárhelyen megtartott küldöttgyűlésén. Az Erdélyi Magyar Néppártot életre hívó szervezet tanácskozásán ügyvezető elnöknek Sándor Krisztinát választották, aki átvette a továbbiakban kizárólag a pártban tevékenykedő Toró T. Tibor tisztségét. Tőkés László „áldását adta" arra az együttműködési szerződésre, amelyet az EMNT marosvásárhelyi szervezete kötött az RMDSZ-szel Vass Levente közös polgármesterjelölt támogatásáról. „Nem Vass Levente személyét elleneztem, hanem azt hangsúlyoztam, hogy a lehető legjobb megoldást kell megtalálni. Főképpen a kommunikáció terén csúsztak be hibák az EMNTn belül, amelyeket sikerült korrigálni. Amennyiben a helyiek úgy ítélik meg, hogy Vass Levente a megfelelő arra, hogy a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltje legyen, akkor semmi kifogásom" – fogalmazott az EMNT régi-új elnöke. (Új Magyar Szó, 2011-12-12)
Tőkés: ha Vass Levente a megfelelő, akkor semmi kifogásom
Nem Vass Levente személye ellen volt kifogásom, hanem azt akartam hangsúlyozni, hogy a megfelelő jelöltet kell támogatni – tisztázta a marosvásárhelyi közös magyar polgármesterjelölt körül kialakult helyzetet Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke szombaton Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos küldöttgyűlésén. A rendezvényen felszólalt Vass Levente is, aki hangsúlyozta: az EMNT és az RMDSZ Maros megyei szervezetei, a civil szféra és az egyházak támogatásával biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat.
„Nem Vass Levente személyét el lenez tem, ha nem a zt ha ngsúlyoztam, hogy a lehető legjobb megoldást kell megtalálni. Főképpen a kommunikáció terén csúsztak be hibák az EMNT-n belül, amelyeket sikerült korrigálni. Amennyiben a helyiek úgy ítélik meg, hogy Vass Levente a megfelelő arra, hogy a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltje legyen, akkor semmi kifogásom"– fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombati, marosvásárhelyi országos küldöttgyűlésén Tőkés László újraválasztott elnök, mintegy tisztázva a sajtóban megjelent ellentmondást az EMNT Maros megyei és országos vezetősége között.
Fontos az egységes fellépés
A marosvásárhelyi összefogást kiemelkedő fontosságúnak mondta a határon túli, és főleg az erdélyi magyarság szempontjából Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettes is. „A magyar politikai érdekképviselet szempontjából fontos az, hogy legyen egységes fellépés. Éppen ezért számomra az elmúlt hetek egyik legtöbb örömöt okozó eseményének azt tartom, hogy itt Marosvásárhelyen létrejött az összefogás, és lesz közös magyar polgármesterjelölt, és remélem, jövőre lesz magyar polgármester Marosvásárhelyen"– nyilatkozta az államtitkár- helyettes.
„Marosvásárhely magyar volt és magyar marad"
A rendezvényen felszólalt Vass Levente is. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számonkérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban. Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármesterjelöltjeként állok itt" – fogalmazott. Hangsúlyozta: az EMNT Maros megyei szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatásával biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat. „A Magyar Polgári Pártnak pedig előre köszönöm a támogatását" – tette hozzá. Vass Levente szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is meg lehessen maradni magyarnak. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is" – mondta a 36 éves orvos. Az EMNT országos vezetősége elfogadta a Maros megyei szervezetnek azt a javaslatát, hogy a további tárgyalásokat az ügyben az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete folytassa, mintegy „levéve ezt a terhet az EMNT-ről". (Vásárhelyi Hírlap, 2011-12-12, Gáspár Botond )
Tőkés: ha Vass Levente a megfelelő, akkor semmi kifogásom
Nem Vass Levente személye ellen volt kifogásom, hanem azt akartam hangsúlyozni, hogy a megfelelő jelöltet kell támogatni – tisztázta a marosvásárhelyi közös magyar polgármesterjelölt körül kialakult helyzetet Tőkés László, az EMNT újraválasztott elnöke szombaton Marosvásárhelyen.
„Nem Vass Levente személyét elleneztem, hanem azt hangsúlyoztam, hogy a lehető legjobb megoldást kell megtalálni. Főképpen a kommunikáció terén csúsztak be hibák az EMNT-n belül, amelyeket sikerült korrigálni. Amennyiben a helyiek úgy ítélik meg, hogy Vass Levente a megfelelő arra, hogy a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltje legyen, akkor semmi kifogásom" – fogalmazott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szombati, marosvásárhelyi országos küldöttgyűlésén Tőkés László újraválasztott elnök, mintegy tisztázva a sajtóban megjelent ellentmondást az EMNT Maros megyei és országos vezetősége között.
A marosvásárhelyi összefogást kiemelkedő fontosságúnak mondta a határon túli, és főleg az erdélyi magyarság szempontjából Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár-helyettes is. „A magyar politikai érdekképviselet szempontjából fontos az, hogy legyen egységes fellépés. Éppen ezért számomra az elmúlt hetek egyik legtöbb örömöt okozó eseményének azt tartom, hogy itt Marosvásárhelyen létrejött az összefogás és lesz közös magyar polgármesterjelölt, és remélem, jövőre lesz magyar polgármester Marosvásárhelyen" – nyilatkozta az államtitkár-helyettes.
A rendezvényen felszólalt Vass Levente is. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számonkérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodrodó politikai diskurzusban. Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármester jelöltjeként állok itt" – fogalmazott. Hangsúlyozta: az EMNT Maros megyei szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatásával biztos benne, hogy megnyeri a 2012-es helyhatósági választásokat. „A Magyar Polgári Pártnak pedig előre köszönöm a támogatását" – tette hozzá. Vass Levente szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is meg lehessen maradni magyarnak. „Marosvásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is" – mondta a 36 éves orvos.
Az EMNT országos vezetősége elfogadta a Maros megyei szervezetnek azt a javaslatát, hogy a további tárgyalásokat az ügyben az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete folytassa, mintegy „levéve ezt a terhet az EMNT-ről". (szekelyhon.ro, 2011-12-11, Gáspár Botond )
Bocsánatot kér az MTVA Lomnici Zoltántól
transindex.ro, 2011. december 12.
Megköveti a magyarországi Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét a december 3-án 18 órakor a Duna Híradóban, majd az m1 19.30-as Híradójában elkövetett, személyét sértő szakmai hibáért – közölte az MTVA csütörtökön az MTI-vel.
Mint Szabó László, az MTVA kommunikációs igazgatója közleményében írta, az MTVA vezérigazgatója teljes körű vizsgálatot rendelt el az ügyben, mely csütörtökön lezárult. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak a vizsgálatban érintett három munkatársa a szakmai hibát elismerte, és vállalta a felelősséget. Az érintett munkatársak vezérigazgatói figyelmeztetést kaptak.
A tájékoztatás szerint Lomnici Zoltántól a Híradó felelős szerkesztője még december 3-án este telefonon bocsánatot kért. A vasárnap reggeli Híradóba, valamint az MTVA internetes oldalaira a tudósítás hibátlan változata került fel.
Az m1 csütörtöki Az Este című műsorában Lomnici Zoltán lesz az egyik vendég. "Ezzel is azt kívánjuk bizonyítani, hogy mind Lomnici Zoltán személyét, mind közéleti tevékenységét a közmédia elismeri és figyelemmel kíséri. Az MTVA az ügyet ezzel lezárta" – olvasható a közleményben.
A Duna TV és az MTV szombati híradójában az úgynevezett kimaszkolási technikát alkalmazva kitakarták Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét arról a felvételről, ahol Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke nyilatkozik.
Szabó László a csütörtöki Népszabadságban azt mondta, "olyan szakmai hiba történt, amelyre nincs magyarázat". Hangsúlyozta: olyan utasítás, hogy ki kell takarni Lomnici Zoltán, nem született, és nem születhetett, s így szerinte "félreértések sorozata vezetett a hibához".
Savanyú az alelnökség
Új Magyar Szó, 2011. december 12., Székely Ervin
Tőkés László arról tájékoztatta Szájer Józsefet, az Európai Néppárt alelnökét, valamint Gyürk Andrást, a magyarországi néppárti küldöttség vezetőjét, hogy az Európai Parlamentben betöltött alelnöki mandátumát nem kívánja meghosszabbítani a ciklus második felére, hanem energiáit az otthoni magyarság szolgálatára kívánja fordítani. A politikus tehát úgy tesz, mintha az EPP, sőt a teljes európai törvényhozás égne a vágytól, hogy újraválaszthassa őt magas tisztségébe, s fel sem vetődne, annak lehetősége, hogy nem választanák meg. A valóság egészen más. Már Tőkés első megválasztása az EP alelnöki tisztségébe is, szalontaiasan mondva, pötyögős volt. Emlékezzünk vissza: Tőkés 334 támogató szavazatot kapott, 287-en tartózkodtak és 168-an megválasztása ellen szavaztak. Ezzel a „teljesítménnyel" sem a román, sem pedig a magyar parlament alelnökévé nem választották volna meg, hiszen ahhoz a képviselők többségének a támogatására lett volna szükség. Tőkés megválasztását így is több EP képviselő vitatta (Sztavrosz Lambrinidisz, Robert Goebbels, Joanna Senyszyn és mások, akik sérelmezték az előzetes pontos tájékoztatás hiányát), és végül csak az ülésvezető elnök erélyes szabályzatértelmezése vetett véget a vitáknak, amelynek értelmében a tartózkodást nem tekintik érvényesen leadott szavazatnak – ami valljuk be, elég különös eljárás. Történt pedig ez olyan körülmények között, amikor a tisztség eleve le volt osztva Magyarországnak, a volt püspöknek pedig egyszerűen nem volt ellenjelöltje.
Tőkés megítélése azonban az Európai Parlamentben időközben számottevően romlott. Képviselőtársai valószínűleg nem méltányolták különösképpen „polgári engedetlenségi akcióját", amellyel leragasztotta a Markó Béla beszédéről tájékoztató plakátokat, vagy az alelnök voluntarista akcióit, amelyekkel európai tisztségviselőket hatáskörüket túllépő állásfoglalásokra akart rávenni. Magyarán: az alelnök „kiviselte magát", s ezért – amint az Kovács Péternek, az RMDSZ főtitkárának a blogján is megjelent – a német küldöttség jelezte, hogy nem támogatja újraválasztását, a magyar pedig fenntartásokat fogalmazott meg. Ismerve a hazai közhangulatot, jómagam a hazai PDL EP képviselőinek támogatására sem kötöttem volna életbiztosítást – hogy az ellenzékiekről ne is beszéljek. Tőkés tehát azért állt el a jelöléstől, mert felmérte, hogy semmi esélye sincs azt megszerezni, s nem azért, mert idehaza kíván dolgozni, hiszen a hatalmat mindennél jobban szereti. Ha ugyanis a politikus komolyan gondolta volna, hogy a romániai magyarság érdekében kíván tevékenykedni, akkor EP-mandátumáról is lemondott volna. Nagyon nehéz megérteni, hogy mi az az erdélyi munka, amit brüsszeli mezei képviselőként lazán el tud végezni, de alelnökként már nem. Döntése egyébként cáfolja saját képviselői programját is. Az Unió, Erdéllyel című saját honlapján lévő programban azt vállalja, hogy szövetségeseket keres ahhoz, hogy „minél hatékonyabban megjeleníthessük, érvényesíthessük és megvédhessük Erdély és a Részek népei, az egymással stratégiai partnerségben levő nemzeti közösségek, köztük mi, szülőföldünkhöz, közösségi önazonosságunkhoz, múltunkhoz és jövőnkhöz ragaszkodó magyarok értékeit és érdekeit". Ehhez az EP-alelnök tekintélye sokkal jobb esélyt biztosított volna, mint az egyszerű tagság. Valójában Tőkés Lászlónak minden eddiginél nagyobb szüksége lenne az alelnökségre, s ezt ő maga is tudja. A Fidesz kezdi belátni, hogy dédelgetett (fene)gyereke, az EMNP nem szökken szárba. Támogatottságát a felmérések mérni sem tudják, miközben az RMDSZ továbbra is a parlamenti jelenlétet biztosító öt százalékon áll. Ilyen körülmények között nyilatkozta Németh Zsolt Kovásznán, hogy „ha a romániai magyar közösség hallatni akarja hangját a politikában, képviselőinek a következő választások eredményeként is be kell kerülniük a román parlamentbe, ezt a célt nem lehet félvállról venni, nem lehet másodlagosnak tekinteni". Egyértelmű figyelmeztetés ez Torónak és Tőkésnek, hogy ne okoskodjanak, bármi áron egyezzenek meg az RMDSZ-szel. Még a beolvadás árán is.
Tisztújítást tartott az EMNT orbaiszéki szervezete
2011 december 7-én a szervezet székhelyén tisztújító gyűlést tartott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács orbaiszéki szervezete. Megtisztelte jelenlétével a közgyűlést Papp Előd, az EMNT országos alelnöke, Nemes Előd sepsiszéki ügyvezető elnök és Ilyés Botond kézdiszéki elnökségi tag. A tavaly decemberben megalakuló orbaiszéki szervezet elnöke, Szabó Tünde mutatta be az egy éves tevékenységüket és vezette a gyűlést.
Az elnök gazdag és szerteágazó tevékenységről számolt be.
Eredményes évet mondhatnak maguk mögött , hiszen majdnem 1000 kérelmezőnek zártak le mappát, amelyből a legidősebb kérelmező egy 101 éves hölgy volt.
A Gyermeknapi rendezvény „Játszani Jó! „ mottóval különleges sikernek örvendett, ezen 80 középiskolás vett részt, és önkéntesekkel közel 100 ifjút sikerült bevonni. A játék, sport és szórakozás mellett megtanultak együtt játszani, egymásra jobban figyelni a fiatalok, megismerték városunk jellegzetességeit, borvízforrásait és önkéntes munkát is vállaltak, ezekről kisfilmek készítettek, ugyanis 2011 az önkéntesség éve.
A „Magyarnak lenni jó" rajzpályázatra közel 200 rajz gyűlt össze, ebből kiállítást szerveztek és jövőben is hagyományteremtő szándékkal szeretnék megszervezni.
A Biciklitúra az autonómiáért kerékpártúra során Háromszék és Barcaság 45 települését érintették.Példamutató volt a székek összefogása, mindenki vállalta a hozzá tartozó területeken a rá háruló feladatokat (idegenvezetés, étkeztetés stb.).A résztvevők igazi élményekkel gazdagodhattak, nem csak a túra alatt, de az esti előadásokon is.A túra Tusványoson ért véget, ahol Tőkés László EMNT országos elnöke és Papp Előd EMNT országos alelnöke köszöntötte a csapatot. A cél az volt-mondta az elnök- hogy rádöbbentsük embertársainkat arra, hogy jövőnk, sorsunk mindannyiunkon múlik, mindannyian tehetünk szülőföldünkért és összefogással minden sikerülhet.
Jövőbeli terveiket is ismertette az orbaiszéki elnök, idén decembertől indítanak nyugdíjas klubot, melynek célja, hogy az időseknek is teremtsenek lehetőségeket a közösségi együttlétre.Megszervezik az idősek karácsonyát december végén, valamint a héten megrendezésre került Alkossunk szépet együtt kézműves foglalkozás is"Adni Jó!" mottóval, ahol a fiatalok különböző karácsonyi ajándékokat készítettek, melyeket odaajándékoznak azoknak, akiknek az Angyal eddig kevesebbet tudott juttatni.
Szó esett egy szociálós háló kiépítéséről is,minek célja,hogy fiataljaink otthonuknak érezzék Szülőföldjüket és ne idegenbe keressenek munkalehetőséget,időseink meg ne sodródjanak a társadalmunk perifériájára.
A bemutatás után sor került a tisztújításra, a tavalyi elnökségi tagok 4 fős száma, mára már 8 főre növekedett: Szabó Tünde elnök munkáját idéntől 8 elnökségi tag Sánta Attila, Hodor Rózália, Molnár Botond, Szabó Hunor, Szabó Huba, Mátyás Márta,Gecse Viola és Debreczi Zsolt segíti.
A gyűlés végén elhangzott, hogy Szabó Tünde, Pete Beáta, Molnár Botond és Szabó Hunor képviseli az orbaiszéki szervezetet az EMNT országos Közgyűlésén, melyre Marosvásárhelyen kerül sor 2011 december 10-én. (erdely.ma, 2011-12-10)
|
