Tőkés rohamot indít az autonómiáért
MTI, 2012. január 20.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte Tőkés László, a testület elnöke, aki szerint elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.

Tőkés László sajtóirodája eljuttatta pénteken az MTI bukaresti irodájához azt a levelet, amelyet a KMAT elnöke a tanácsot alkotó tagok számára írt. Ebben Tőkés kifejti, hogy kisebbségpolitikai és magyar szempontból előrelépést hozhat a lisszaboni szerződésben előírt európai állampolgári kezdeményezés. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból legkevesebb egymillió európai állampolgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. Ilyen állampolgári kezdeményezést tervez a KMAT az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.

Összefogás

Tőkés szerint az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának, az Európai Unió szintjén történő rendezés sikerének előfeltétele a szigorú szakmai szempontokon túl a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogás, amelynek a kialakítását szorgalmazzák. Emlékeztet arra, hogy az erre irányuló törekvéseiknek már többször hangot adtak, legutóbb tavaly, a Schmitt Pál magyar államfő jelenlétében tartott KMAT-tanácskozáson.

Tőkés szerint örvendetes, hogy az őshonos nemzeti közösségekkel kapcsolatos önrendelkezési jog európai szintű rendezésének kérdése valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, ezért erről a közös alapról kiindulva kell összefogniuk és szorosan együttműködniük egymással.
Különutasok

A KMAT elnöke megállapítja: „a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást, ezért a magyar összefogás ebben a kérdésben parancsoló szükség”.

„Legyen szó akár a Székely Nemzeti Tanácsról, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel is veszélyeztesse közös nemzeti céljaink eredményességét” – írja Tőkés László, aki szerint a KMAT az egyeztetésnek, valamint a közös Kárpát-medencei álláspont és cselekvési terv kidolgozásának a legfontosabb fóruma.


A varsói tömb felé kellene nyitni – interjú Korodi Attilával
Krónika, 2012. január 23. – Szucher Ervin

A volt szocialista államokban könnyebben érvényesülhetnek a romániai cégek, inkább ebbe az irányba kellene terjeszkedni – javasolja a Krónikának adott interjúban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, az alsóház külügyi bizottságának elnöke.

– A romániai üzletemberek egy része szerint a diplomáciának jobban be kellene avatkoznia a gazdasági kapcsolatokba. Úgy érzi, hogy a hazai és különösképpen a romániai magyar diplomácia adós maradt ilyen szempontból?

– Ha megfigyeljük a nagy múlttal rendelkező nyugati országok diplomáciai tevékenységét, akkor háromféle, nagy területet felölelő tevékenységet emelhetünk ki. Az első a biztonságpolitikára fókuszál, a második a jólét megteremtésére helyezi a hangsúlyt, a harmadik pedig a gazdaság folyamatos növekedésének garantálását tartja szem előtt. A közép-európai országokra, de főként Romániára az jellemző, hogy a biztonságpolitika és az integrációs törekvések nagyon erősek, ellenben a gazdasági növekedést célzó intézkedések szavatolása szinte teljes egészében hiányzik. Ezen valóban el kellene gondolkodni.

– Egy másik vállalkozói szemlélet szerint a cégtulajdonosok jobban teszik, ha vállalják a kezdetekkel járó kockázatokat, és semmiként nem kérik a politikum támogatását. Merthogy amibe beleártja magát a politikum meg a politikus, annak jó vége nem lehet. Magyarán azt mondták: a politikus is csak akkor segítőkész, ha lefölözheti a maga részét.

– Tisztázzunk valamit: a diplomácia az nem politikum; a diplomácia elsősorban szakembereket és nem politikusokat jelent. Olyanokat, akik a külpolitikában, a gazdaságban jelentős jártassággal bírnak, és akiknek nemcsak arra kellene mandátumot adni, hogy az államok közötti kapcsolatokat erősítsék, hanem a gazdaság növekedéséhez is próbáljanak meg hozzájárulni. Mindenekelőtt kapcsolatok létesítésével, de akár a piac felkutatásával is. Rengeteg lefedetlen terület van, különösképpen a volt szocialista államokban.

– Azt akarja mondani, hogy Romániának elsősorban a volt szocialista országok piacán lenne „keresnivalója”?

– Az már teljesen nyilvánvaló, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező nyugati országok nem kezelik túlságosan barátságosan a volt szocialista államokat. Az egykori varsói tömb tagjai sokkal inkább elfogadják, megértik egymás gazdaságát és helyzetét. Viszszatérve a kérdésre: igen, ezekre a piacokra kellene jobban odafigyelni.

– Az RMDSZ markáns képviselőjeként mennyire elégedett azzal, amit a szövetség és annak diplomáciai vonala tett az erdélyi magyar vállalkozókért?  Sikerült elegendő magyarországi befektetőt vonzani Erdélybe? Illetve tudtak kellő külföldi piacot teremteni az itteni vállalkozóknak?

– A romániai magyar és az anyaországi gazdasági kapcsolatok már régen túl vannak azon, hogy a politikum vagy a diplomácia segítségére szorulnának. Olyan széles és átszőtt hálózatot hoztak létre az elmúlt két évtized alatt, hogy ma már mindenki képes politikai mankó nélkül is járni a maga útját. Önkormányzataink által nekünk inkább arra kellene odafigyelnünk, hogy Erdélyben, elsősorban a régió magyarlakta területein működjenek az olyan stratégiai közpolitikák és beruházások, amelyek képesek irányt jelezni a piac gazdasági szereplőinek.

 

Erdély 2020 – gazdasági tervet mutatott be az RMDSZ
Krónika, 2012. január 20.

Erdély 2020 címmel mutatta be az RMDSZ gazdaságélénkítő és fejlesztési tervét Kelemen Hunor szövetségi elnök és Winkler Gyula EP-képviselő, a program koordinátora pénteken, Kolozsváron.

A tervről szólva Kelemen Hunor pénteken kijelentette: azért van szükség a gazdasági tervre, mivel a gazdasági válság alatt az emberek prioritásai teljes egészében megváltoztak: első helyen a munkahelyek, második helyen a bérek, nyugdíjak, állnak, majd a létbiztonság, a gazdasági és szociális biztonság következik.

„Ezért mi elkezdtünk egy olyan munkát, amely 2012 második felére egy nagyon komplex és nagyon konkrét cselekvési tervben teljesedik ki, amelyet az országos programba építünk bele. Ugyanis a Román Kormány elkezdi a konzultációt ebben az évben a 2014-2020 közötti időszak gazdasági stratégiájának a kidolgozására, ezt 2013-ban kell leadni Brüsszelbe, majd ennek a stratégiának a mentén használja fel Románia az európai uniós forrásokat” – fejtette ki az RMDSZ elnöke.

Mint fogalmazott: az Erdély 2020 terv „nem álmokról szól, hanem a konkrét tervekről” szól, arról, hogy „hány kilométer utat kell építeni, arról, hogy milyen intézményeket, milyen vállalkozásokat kell fejleszteni, hogy az agrárpolitikában milyen beruházásokra és stratégiákra van szükség”.

A szövetség ezért konzultációt kezdett szakemberekkel és a helyi közösségekkel Erdély minden olyan megyéjében, ahol RMDSZ-szervezet működik, ahol magyarok élnek” – mondta Kelemen.

„Ahhoz, hogy mi hatékonyan tudjuk lehívni az uniós forrásokat, pontosan kell tudnunk, hogy az erdélyi embereknek mire van szükségük. Az Erdély 2020 tehát egy olyan terv, amely reális szükségletekre ad megvalósítható válaszokat” – tette hozzá.

Kelemen Hunor bejelentette, az Erdély 2020 munkacsoportját Winkler Gyula európai parlamenti képviselő koordinálja. Winkler elmondta, a gazdasági terv célja az, hogy az erdélyi magyarok szülőföldjükön boldogulhassanak és jólétben éljenek.

„Fejlesztési tervről van szó, nem csupán egy stratégiáról, tehát nem csak alapelveket rögzítünk, hanem a következő hónapok konzultációja után egy konkrét, adatokat, számokat és pénzösszegeket tartalmazó tervet tudunk letenni az asztalra” – mondta Winkler Gyula.

Az RMDSZ Gazdasági Tanácsa pénteken tárgyalt az Erdély 2020 fejlesztési terv munkaanyagáról, az év végéig pedig folyamatosan elemzik a konzultáció során beérkező adatokat. A testület egyébként 2011. december 16-án, Sepsiszentgyörgyön döntött egy erdélyi fejlesztési stratégia és terv megalkotásáról 2012 első felében, amely konkrét munkaprogramot tartalmaz.

Az Erdély 2020 fejlesztési terv munkaanyaga elérhető az RMDSZ honlapján.


Felgyorsítaná az oktatási reformot Markó Béla
Krónika, 2012. január 20.

Lassúnak, bizonytalannak tartja az új tanügyi törvény előírásainak alkalmazását Markó Béla miniszterelnök-helyettes, ez szerinte főként a gazdasági válság okozta megszorításokkal magyarázható. Markó csütörtökön a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásért felelős tanfelügyelőkkel folytatott megbeszélést Kolozsváron.

A tanácskozáson, amelyen első alkalommal vett részt valamennyi nemzeti kisebbségi – magyarok, németek, ukránok, szlovákok stb. – tanfelügyelő, jelen volt Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter, valamint Király András államtitkár is. A cél az új oktatási törvény alkalmazásának áttekintése volt. Markó elmondta, a tanügynek szánt büdzsé egyelőre túl alacsony ahhoz, hogy a reform zökkenőmentesen alkalmazható legyen, ezt a jövőben növelni kell, hogy elérje a nemzeti össztermék (GDP) 6 százalékát.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, az iskolák új finanszírozási módját már tavaly alkalmazni kellett volna, de ez is csak idéntől lép érvénybe. Emlékeztetett arra is, hogy az iskolák új vezetőtanácsainak már tanévkezdéskor létre kellett volna jönniük. „Remélem, hogy ezeknek a testületeknek a megalakulása, amelyekben ott lesznek a közösségek képviselői is, most már a közeljövő kérdése” – fogalmazott Markó. Amint arról korábban beszámoltunk, az új oktatási törvény bevezeti a fejkvótaalapú támogatást, eszerint egy-egy diák után 2235 lej fordítható bérkifizetésre és 264 lej az intézmény fenntartására. Mivel eltérő körülmények között működnek a romániai iskolák, ezért a támogatási rendszer kialakításakor a régiót is figyelembe vették, ahol az intézmény működik.

A törvény ugyanakkor differenciált finanszírozásnak is helyet ad: ott, ahol helyi erőforrásból kevesebb jut az iskolákra, kompenzációt kérhetnek a tanintézetek. „Az új oktatási törvény által nyújtott nagy lehetőség nemcsak a teljes körű magyar nyelvű oktatás megteremtése, hanem az, hogy az iskolák felügyelete, az ezekkel kapcsolatos döntések átkerülnek az önkormányzatok, a helyi közösségek, így a kisebbségi közösségek kezébe. Az elkövetkező időszak nagy kihívása az, hogy sikerül-e ezzel a joggal megfelelően élnünk, hogy a magyar közösség tudja-e igazán jól igazgatni és ellenőrizni saját iskoláit” – nyilatkozta Markó. Továbbá kijelentette: a legnagyobb alkalmazási gondokat nem a közoktatásban, hanem az egyetemi oktatásban látja. Példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, ahol a vezetőség egyszerűen nem akarja a törvényt alkalmazni. „Ezt lehet halogatni, de kibújni alóla nem lehet” – mutatott rá a politikus.

Funeriu: előnyös nulladik osztályok

Az úgynevezett nulladik év bevezetésével legalább 20 ezer olyan szociális problémákkal küszködő gyerek részesül általános iskolai oktatásban, akik különben nem folytatták volna tanulmányaikat, így pedig „játszva tanulhatnak” – fogalmazott Kolozsváron Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter. Amint arról a Krónika is beszámolt, az új törvény szerint a 2006-ban született gyerekek számára nulladik évet indítanak, a jelenlegi 5. osztályosok 9 osztályt fognak végezni, ennyivel zárul az általános oktatási ciklus. Funeriu elismerte, a nulladik osztályok beindításáról, ennek módszertanáról a tárca csak ezután tájékoztatja a tanfelügyelőségeket.


Markó: élni a lehetőségekkel
Új Magyar Szó, 2012. január 23.

„Az új oktatási törvény alkalmazásának késlekedése ellenére, alapvető célunk, hogy mostantól fogva a magyar nyelvű oktatás terén minél teljesebben éljünk a jogszabály által nyújtott lehetőségekkel, kihasználjunk minden olyan jogot, esélyt, amelyet ez a törvény biztosít számunkra, és ebben nagy szükség van a magyar pedagógusok és önkormányzati vezetők munkájára” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétvégén Marosvásárhelyen.

„Az új oktatási törvény alkalmazásának késlekedése ellenére, alapvető célunk, hogy mostantól fogva a magyar nyelvű oktatás terén minél teljesebben éljünk a jogszabály által nyújtott lehetőségekkel, kihasználjunk minden olyan jogot, esélyt, amelyet ez a törvény biztosít számunkra, és ebben nagy szükség van a magyar pedagógusok és önkormányzati vezetők munkájára” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétvégén Marosvásárhelyen. A Maros megyei magyar iskolaigazgatók, valamint polgármesterek és alpolgármesterek részvételével lezajlott szakmai megbeszélésen jelen volt Király András oktatási államtitkár, Lokodi Edit, illetve Szabó Árpád, a Maros megyei Tanács elnöke és alelnöke is.

A miniszterelnök-helyettes alapvető fontosságúnak nevezte a teljes körű anyanyelvű oktatás megteremtését, meglátásában ennél is fontosabb azonban, hogy az új törvény értelmében az iskolák sorsáról, helyzetéről, jövőjéről az önkormányzatok, a helyi közösségek dönthetnek.

Mint ismeretes, Romániában kétszer annyi magyar iskola van, mint amekkora az a magyarság aránya, és mivel a kisebbségi iskolák általában kicsik,  fenntartásásukhoz nagyobb „fejpénzre” van szükség a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok esetében. „Döntő fontosságú, hogy jó megoldást alakítsunk ki a fejpénzek tekintetében, jól alakítsuk ki az úgynevezett diszperziós szorzót, ugyanis ettől függ majd számos magyar iskola, különösen a kis létszámú magyar iskolák sorsa, és ebben a munkában szükség van a magyar pedagógusok és önkormányzatok javaslataira is” – hangsúlyozta Markó Béla.

 

„Kértük a szavazókat, ne támogassák Băsescut”
Szabadság, 2012. január 21.

A közel egy hete tartó kormány- és államfőellenes tüntetések kapcsán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára blogján arra hívja fel a figyelmet, hogy az RMDSZ bizonyítottan már több alkalommal is arra kérte választóit, hogy ne támogassák Traian Băsescu államfőt, de nem hallgattak a szövetségre.

Kovács Péter emlékeztet: három alkalommal kérte az RMDSZ a szavazókat, hogy ne támogassák Traian Băsescut. – 2004-ben az államelnöki választások második fordulójában Adrian Năstase mellett foglaltunk állást. 2007-ben az RMDSZ részese volt annak a többségi koalíciónak, amely felfüggesztette a parlamentben Traian Băsescut, az ezt követő népszavazáson a nép nagyobbik része azonban nem hallgatott ránk. 2009-ben az államelnöki választások második fordulójában Mircea Geoană támogatását kértük az emberektől, ez alkalommal sem hallgattak ránk elegen – írja az RMDSZ politikusa.

Ugyanakkor kifejti: egyáltalán nem mellékes, hogy mindhárom említett alkalommal Tőkés László és a köréje csoportosuló szervezetek élesen szembementek az RMDSZ álláspontjával. – A „jobboldali jelölt”, vagyis Băsescu támogatására biztattak, a szövetség volt a „csúnya”, aki másképp gondolkozott. Szász Jenő MPP-vezér több alkalommal is behódolt az elnöknek. A rossz nyelvek szerint a pártbejegyzését neki köszönheti, és ezt december 1-jén, a román nemzeti ünnepen személyesen köszönte meg – értekezik Kovács.

– Hiba lenne nem észrevenni, vagy elfelejteni ezeket az összefüggéseket. Lehet, hogy ilyen kardinális kérdésekben nem kell csípőből „az RMDSZ ragaszkodik a bársonyszékhez” retorikát bevetni, hanem érdemes jobban megfontolni a szövetség érveit… – véli a főtitkár.


Gyújtópontban – Tüntetéshullám Romániában. Mennyit ér a népharag?
Szabadság, 2012. január 23.

Több mint egy hete tüntetéslázban ég Románia. Emberek napi rendszerességgel vonulnak utcára egy szolidaritás-tüntetésnek induló, rendszerellenes tiltakozásként körvonalazódó utcai megmozdulás-sorozat keretein belül. Elemzésünk az események előzményeit és lehetséges következményeit taglalja.

Raed Arafat lemondása mint kiváltó ok

Az új év eddigi legnagyobb politikai vitát kiváltó tervezete az egészségügyi törvénytervezet volt. A reform szükségességére már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felhívta a figyelmet, azonban az is világos, hogy a jelenlegi egészségügyi rendszer fenntarthatatlan, hiszen mind többe és többe kerül, az egészségügyi szolgáltatások minősége pedig nem javul, Románia egészségügyi szempontból egyike az utolsóknak az uniós államok közül.

A kormány által bemutatott tervezet azonban messze elmaradt az elvárásoktól, többek között az IMF kritikáját is kiváltotta. A jelenlegi helyzet kialakulása szempontjából azonban kulcsfontosságú esemény volt Raed Arafatnak, a sürgősségi ellátás felügyeletéért felelős helyettes államtitkárának a lemondása. A szakértő kritizálta a reformtervezetet, arra hívva fel a figyelmet, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott törvénytervezet radikálisan módosítaná a jelenleg jól működő (az IMF által ráadásul példaértékűnek tartott) sürgősségi ellátást, kiszolgáltatva azt a magánvállalatok számára. Băsescu válaszában Arafatot – a tőle megszokott hangnemben – az egészségügyi rendszer privatizációja fő ellenségének nevezte. Arafat erre reagálva lemondott, ez utcai tiltakozásokat váltott ki több városban is, majd a kezdeti szimpátiatüntetések fokozatosan kormány- és államfőellenes megmozdulásokká változtak, szélesedtek, a megszorítások, korrupció, a választások összevonása, az életszínvonal csökkenése és demokrácia-deficit ellenes üzeneteket fogalmazva meg.

Raed Arafat palesztin származású orvos elismert tagja a román társadalomnak, nevéhez kötődik többek között a marosvásárhelyi székhelyű SMURD sürgősségi szolgálat létrehozása és az ország területére való kiterjesztése is.

A román társadalom ellenállásán talán meglepődve, az államelnök a törvénytervezet visszavonását és újraszövegezését kérte a miniszterelnöktől, azonban nem a tervezet hibáira, hanem a korrupt és rosszul működő rendszer védelmezőire és a változást ellenzők nyomására hivatkozott. A miniszterelnök és Ritli László RMDSZ-es egészségügyi miniszter új törvénytervezet kidolgozását jelentette be, és meghívta a volt helyettes államtitkárt is a szakértői bizottságba. Raed Arafat, körülbelül egy héttel lemondása után, tehát újra elfoglalhatta pozícióját a minisztériumban.

A jelenlegi tüntetések természetrajza

Egyes elemzők szerint Raed Arafat lemondása a társadalmi elégedetlenségek katalizátoraként jeleníthető meg, a kiváltó okokat pedig a kormány eddigi politizálásában és a jelenlegi gazdasági válság társadalomra gyakorolt hatásában kell keresni. Véleményünk szerint azonban fontos az alulról szerveződő tüntetések elméletét több szempontból is megvizsgálni.

Az események kezdeti fázisában, amikor az Arafat melletti kiállás volt a tét, több egészségügyi szervezet adta nevét a tiltakozásokhoz, azonban a későbbi megmozdulások egy fontos jellemzője, hogy ezeknek látszólag nincsen szervezője. Az ország nagyvárosaiban összegyűlő tömegben ugyanúgy megtalálhatóak az elkeseredett nyugdíjasok, a kiábrándult forradalmárok, a jobb jövőért küzdő fiatalok és egyetemisták, mint különböző focicsapatok ultrái, az ország sorsáért aggódó milliomosok és celebek, vagy ellenzéki polgármesterek is. Hasonlóan spontánnak tűnnek a tiltakozások a megfogalmazott üzenetek szempontjából. Az országszerte hangoztatott közös Băsescu- és PD-L-ellenes üzenetek mellett megjelennek kapitalizmusellenes rigmusok és a jelenlegi politikai pártokat elutasító teljes változást kérő üzenetek is. Továbbá találkozhatunk demokrácia-párti, diktatúra vagy a verespataki bányaberuházás-ellenes, illetve a nemzeti egységre buzdító nacionalista skandálásokkal is. Ezekkel a spontán tüntetéseket alátámasztó bizonyítékokkal szemben említhető meg az a tény, hogy sok városban a tüntetések bejelentett formában, legális keretek között zajlanak, azonban nem tiszta, hogy pontosan ki vagy kik azok, akik a felelősséget vállalják és hátulról mozgatják a szálakat. Az egyetlen szóba kerülő szereplő, akinek meglenne a megfelelő tapasztalata és hálózata az ilyen típusú háttérszervezésre a Szociáldemokrata Párt, azonban eddig semmilyen erre mutató bizonyítékot nem lehet felmutatni.

Egy másik jellegzetesség a média szerepével kapcsolatban fogalmazható meg. Mivel a tüntetések az egész ország területén zajlanak, a közéletért érdeklődő elemzők és állampolgárok kizárólag a médiából értesülhetnek az eseményekről, a hírcsatornák és on-line hírportálok alakítják globális rálátásunkat a kérdésében. Ebben az esetben a különböző városokban tüntető állampolgárok számával való manipuláció elkerülhetetlen. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy Bukarestet leszámítva nagyon kevés, a tüntetéseket felülről mutató képet láthatunk, dominálnak a közelről vagy a tömegből történő közvetítések, ezzel is hátráltatva a szemlélőt a tényleges számok meghatározásában. Ugyanakkor, Péter László elemzésében helyesen mutat rá, hogy a számok nem feltétlenül fontosak, hiszen választási évről beszélünk, a választani kívánó lakosság egy jelentős részét a megmozdulások érzelmileg befolyásolhatják, meggyőződésüket alakíthatják.

Egy harmadik jellemző a tüntetések békés vagy erőszakos voltából vezethető le. Míg országszerte a békés felvonulás volt eddig jellemző, addig Bukarestben több ízben is erőszakos összecsapásokat követhettünk élőben a hírcsatornákon. A fővárosi incidensek két fontos tényezőt is megvilágítottak. Elsősorban bebizonyították, hogy a rendőrség és csendőrség nincs felkészülve az ilyen típusú helyzetek kezelésére. Ez nem is csoda, hiszen komolyabb tüntetéssorozat és zavargás, a különböző bukaresti foci-összecsapásokat leszámítva a bányászjárás óta nem volt Romániában, és az előbbi esetben a közvélemény mindig az erőszakosan fellépő csendőrök mellett foglalt állást, elítélve a vandálnak és állatnak titulált focihuligánokat. Jelen esetben a helyzet nem olyan egyértelmű. Habár a nyilvánosságban történtek próbálkozások a rendőrökkel összecsapók focihuligánokkal való összemosására, mostanra világossá vált, hogy az erőszakban részt vevő fiatalok egy sokkal nagyobb és csoportként nem kikristályosodott társadalmi kategóriát képviselnek.

Egy negyedik visszatérő motívum mind a politikai elemzésekben, mind pedig az összegyűlő tömegekben az 1989-es forradalom megismétlődésének lehetősége. Véleményünk szerint a két esemény összehasonlítása inkább politikai lehetőségeket rejt magában. Hasonlóan a 2006-os magyarországi eseményekhez, ahol végig egy 56-os párhuzamról beszélt a nyilvánosság egy része, a forradalom és a jelenlegi események összehasonlítása többlet-legitimitást biztosíthat a követeléseknek.

Továbbá, a politikai osztály sem tudott jelesre vizsgázni a krízishelyzet kezelésében. Kormánypárti politikusok hevesen nyilatkoztak az eseményekről, Teodor Baconschi külügyminiszter az ellenzéket okolva a kommunista múlt és a jelen harcának titulálta az eseményeket, míg Iulian Urban demokrata-liberális szenátor férgeknek nevezte a rendőrökkel összecsapó tüntetőket. A fenti nyilatkozatok nem csak azt tükrözik, hogy a jelenlegi kormánypárt hogyan tekint a megmozdulásokra, hanem a feltételezhető következményeit is előrevetíti. Hasonlóan a 2006. októberi magyarországi eseményekhez vagy a tavalyi londoni zavargásokhoz, a kormány biztos abban, hogy az ilyen típusú megnyilvánulások – legyen békés vagy erőszakos tüntetésről szó – nem fognak radikális változásokat a kormányzati politikában kieszközölni. Habár kisebb engedményekről az egészségügyi reform kapcsán lehet szó, gyökeres kormányváltás szóba sem kerülhet.

Néhány konklúzió

1. Az elmúlt pár nap kormányzati és államelnöki ámokfutása – Băsescu támadása Arafat ellen, egészségügyi törvénytervezet melletti kiállása, majd annak visszavonása és végül Arafat visszatérése a kormányba –, illetve a tüntetéshullámra való reakcióhiány arra enged következtetni, hogy a kormányt meglepte az utcai tiltakozások növekedésének lehetősége és elbizonytalanodott, nem gondolván meg ezeknek tényleges következményeit, és nem adva lehetőséget más szereplőknek a tömegek politikai kiaknázására. Továbbá elmondható, Arafat visszatérése és az egészségügyi törvény újraszövegezése nem hozta meg a várt eredményt, hiszen az utcai tüntetések – bár már nem akkora intenzitással, de – tovább folytatódtak. Ennek ellenére a nyilatkozatok világossá teszik, hogy radikális kormány-váltás vagy előrehozott választások nem várhatóak.

2. Magyar szempontból a jelenlegi helyzetnek több érdekes következménye is lehet. Egyrészt a magyar politikai szereplők látványosan keveset szólaltak fel a kérdést illetően, Kelemen Hunor és Ritli László mindössze sajnálta Arafat távozását, és a tüntetések kapcsán elítélte az erőszakot, állást foglalva a békés megmozdulások mellett. Egyes vélemények azt hangsúlyozzák, hogy a visszafogottság azzal magyarázható, hogy az RMDSZ számára nem hiányzott egy újabb összeütközés a nagyobbik kormánypárttal és az államelnökkel, de ugyanakkor az is világossá vált, hogy hiába van az egészségügyi tárca a szövetség kezében, ehhez igazi hatalom nem sok társul. Ugyanakkor, néhány jel arra utal, hogy az RMDSZ ellenzéke (MPP, EMNP) kihasználhatja a maga hasznára az RMDSZ helyzetből adódó politikai bénaságát.

3. Másrészt az események a Mátyás-szobor január 17-i meggyalázásával erdélyi magyar színezetet is nyertek, amely cselekedetet mind az EMNP, mind pedig az RMDSZ elítélt. Sőt mi több, ezen utóbbi a szobor védelmére szervezett villámcsődület keretén belül szervezetten képviseltette magát. A két szervezet késői és kizárólag a szobor ügyében való megszólalása, az RMDSZ villámcsődületen való látványos részvétele etnikai színezetet adott az eseményeknek. Ez a lépés veszélyes lehet, hiszen azt az üzenetet közvetíti a román nyilvánosság és lakosság felé, hogy a magyar politikai elitnek és implicite a magyar közösségnek teljesen mindegy, hogy mi történik az országban, addig ameddig a magyar közösséget sértő esemény nem jön közbe.

4. Nem vitás, hogy az 1989–1990-es periódus egyik legnagyobb válságáról beszélhetünk, azonban, hogy pontosan mekkora változást fog az elmúlt hét a román politikai mezőben generálni, az e pillanatban még nyitott kérdés. Ez attól is függ, hogy milyen más politikai, szakmai és társadalmi szervezetek csatlakoznak a tüntetésekhez az elkövetkező napokban-hetekben, illetve hogy lesz-e olyan politikai szereplő, amely képes lesz a tiltakozáshullám eredményeit és emlékeit a választásokig napirenden tartani. Az USL január 19-én szervezett bukaresti tüntetése felemás eredményeket hozott. Míg a szervezők több mint tízezer tüntetőre vártak (több mint húszezer résztvevőt számolva meg) azt remélve, hogy kisajátíthatják az eseményeket, addig a sajtó és a rendőrség mindössze 7-10 ezer embert jelentett be. Emellett érdekes újdonságnak számíthat a szélsőséges Noua Dreaptă (Új Jobboldal) szervezett megjelenése is.

 

Összevont választások? – Még jele sincs a magyar összefogásnak
Duna Tv, Térkép, 2012. január 23.

Választási év az idei év. A hatalmon levő pártok terve szerint a helyhatósági választásokat is ősszel, a parlamenti választásokkal együtt rendeznék meg. Az erről szóló döntést azonban az Alkotmánybíróság január 25-én mondja ki.

Három magyar párt szállhat versenybe a voksokért, mindhárman az összefogás szükségességét hangsúlyozzák, közben készülnek a versenyre.

Idén tavasszal időközi választásokra is sor kerül a megüresedett választókerületekben, amelyek a főpróbát is jelenthetik az őszi megmérettetés, vagy az összefogás előtt.

Eddig a parlamentben és már több kormányban is, az RMDSZ megőrizte a magyar képviselet monopóliumát, viszont az önkormányzatokban és az Európai Parlamentben már osztozni kellett a magyar választók bizalmán a Magyar Polgári Párttal, illetve Tőkés Lászlóval. Mivel 5%-os a parlamenti küszöb, az RMDSZ szerint veszélybe kerül a parlamenti magyar képviselet, ha a Tőkés László védnöksége alatt levő Erdélyi Magyar Néppárt is indulni akar a választásokon.

Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt székelyföldi régió-koordinátora az állítja, hogy a mostani választási törvény is garantálja a magyarok részvételét a parlamentben, mivel létezik az alternatív küszöb, ami hat képviselő és három szenátor bejutását biztosítja.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője szerint a legdemokratikusabb a választási küszöb eltörlése lenne, de az RMDSZ kormánypártként mindig úgy alakítja a szabályokat, hogy a versenytársait ellehetetlenítse.

Az RMDSZ azt mondja, hogy a magyar pluralizmusnak a szövetségben van a helye, kifele egységes fellépésre van szükség. A szövetség most sem készül engedményt tenni a másik két magyar pártnak, de úgy az MMP, mint az EMNP elzárkózik attól, hogy jelöltjeit az RMDSZ listáján indítsa.

A választási törvény nem teszi lehetővé a magyar pártok versenyét – véli Kelemen Hunor. A szövetségi elnök azt mondja: a román pártok listáin, vagy függetlenként indulhatnak magyar emberek.

Az EMNP és az MPP olyan választási reformot szeretne, amely megszüntetné az egypártrendszert az erdélyi magyar közéletben.

A jelek szerint még nem dől el az hamarosan, hogy az erdélyi magyar pártok összefognak, vagy egymással versenyeznek majd a parlamenti választásokon.

 

Eggyel több magyar osztály lesz Bihar megyében
Krónika, 2012. január 23.

Eggyel több magyar kilencedik osztály indulhat Bihar megyében, mint ahány idén végez, amennyiben a tanügyminisztérium jóváhagyja a 2012/2013-as tanévre szóló beiskolázási tervet – közölte pénteken Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes.

Változás, hogy Borson egy mezőgazdasági szakirányú kilencedik indítására idén már nem kértek engedélyt, viszont örvendetes hír, hogy a kevés magyar anyanyelvű által lakott Belényes városában ősztől elindulhat egy magyar osztály a középiskola első évfolyamán, közgazdasági profillal. A nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnáziumban ősztől a tavalyi egy helyett két közgazdasági profilú kilencedik indulhat, a nagyszalontai Arany János Szakközépiskolában pedig idén először kérik magyar tannyelvű szakiskolai osztály indítását.

Magyar osztályokat érintő változás még, hogy ősztől azok a magyar általános iskolai osztályok, amelyek korábban az Andrei Mureşanu, majd az ortodox gimnázium keretében működtek, átkerülnek a Mihai Eminescu Főgimnáziumhoz – mi is beszámoltunk róla, hogy bár a román teológiai profilú iskola elsősorban a magyar osztályok hibájaként értékelte rossz gazdasági mutatóit, a vezetőség mégsem örült neki, hogy szeptembertől megszabadul tőlük.

Nagyváradon a tavalyihoz hasonló számú, 15 első és 17 ötödik osztály indul, ám újdonság, hogy az új tanügyi törvény értelmében idén ősztől már az iskola-előkészítő óvodai csoportok is az iskolák keretén belül, úgynevezett nulladik osztályként indulnak. Ezekből az osztályokból is összesen tizenöt magyar tannyelvű beindítását tervezik idén a váradi iskolák. Fontos tudni, hogy bár a megyében tavaly már a szokott időben elindították a beiratkozást ezekbe az osztályokba, ám a folyamat minisztériumi utasításra leállt, és egyelőre nem indult újra. Azok a szülők, akik még akkor beíratták gyermeküket az iskolai előkészítőbe, kénytelenek lesznek újra eljönni az iskolákba, amint a szaktárca elindítja a beiratkozást, újdonság ugyanis, hogy nem lesz elég csak a szükséges dokumentumokat benyújtani, hanem egy speciális űrlapot is ki kell majd tölteni.


Megtarthatja eredeti nevét a nagyszalontai főgimnázium
Duna Tv, Híradó, 2012. január 23.

A névcserét a tanári kar kérte, mert a magyar osztályokat elköltöztették egy új önálló iskolába. A magyar diákoknak külön iskolát alapítottak, Arany János Iskolacsoport néven, az intézmény ápolja tovább a nagy költő emlékét.

A főgimnázium 102 évig viselte Arany János nevét: olyan hírességek tanultak ott, mint Kodály Zoltán zeneszerző, Kulin György csillagász, vagy Sinka István író.

Arany János neve helyett a Dácia felirat szerepelne majd a nagyszalontai főgimnáziumának homlokzatán, így döntött erről a tanári kar. „Most, hogy különvált a magyar iskola, úgy gondolom, mi is változtathatunk nevet, hiszen Arany János számunkra kevésbé jelentős, mint a volt magyar kollégáknak. A Dácia nevet azért választottuk, mert mindannyian tudjuk, ez volt a román nép bölcsője – mondja Liviu Galea, az iskola igazgatója.

Azonban egy új kormányrendelet szerint nem az iskolák, hanem az önkormányzatok dönthetnek az oktatási intézmények névváltoztatásáról. Ez pedig azt jelenti, hogy továbbra is az Arany János nevét viselheti a nagyszalontai főgimnázium, mivel az önkormányzat azt szeretné, ha megmaradna az iskola eredeti neve.

Az új tanügyi törvény értelmében az iskolák névváltoztatását a polgármester, és a tanácsosok szavazata alapján lehet eldönteni – mondja Pető Csilla parlamenti képviselő.
Nagyszalonta polgármestere, Török László azt nyilatkozta, hogy egy olyan döntést szeretnének hozni ebben az ügyben, amely a közmegegyezés alapján a közösséget leginkább kiszolgálja.

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google