Tartalomjegyzék

Párhuzamos tájékoztatás a honosításról – Személyi is jár az állampolgárság melléolosz1

Nyugati Jelen, 2011. január 11. – Pataky Lehel Zsolt

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt működő Demokrácia Központok „forró dróton" állnak kapcsolatban az illetékes magyar hatóságokkal, és első kézből kapják meg a magyar állampolgárság kedvezményes igénylésére vonatkozó újításokat – jelentette ki Murvai Miklós aradi irodavezető arra reagálva, hogy az RMDSZ is elkezdte a tájékoztatást a honosítási törvényről.

Murvai Miklós hozzátette még, hogy az EMNT kifejezett kérésére Magyarország személyazonosító kártyát is ad majd azoknak a határon túli magyaroknak, akik felveszik a magyar állampolgárságot, nem csak az ezt igazoló oklevelet.
Az Arad megyei RMDSZ már tavaly novemberben megkezdte a tájékoztatást a (köznyelven) kettős állampolgárságról – állította Szabó Mihály ügyvezető elnök. „Az országos ügyvezető elnökség nyomtatott minden területi szervezetnek egy tájékoztató füzetet, amiben a legfontosabb információk találhatók. Mi 1500 darabot kaptunk, amiből van még körülbelül harminc. Igyekeztünk kijuttatni minden magyarlakta településre, illetve itt, a székházban lehetett kérni belőle" – nyilatkozta.

Megkérdeztük Murvai Miklóst, hogy konkurensként vagy partnerként kezelik-e az RMDSZ-t. „Partnerként kezelnénk, ha megkeresne bennünket – felelte. – Az RMDSZ által kiadott tájékoztató hiányos és nem ad teljes körű információt. Bármilyen módosítás van, mi kapjuk meg elsőként, tehát pontos információ végett a Demokrácia Központokat vagy a magyar konzulátusokat kell keresni. A magyar polgármesterek által vezetett településeken nem kérnek segítséget tőlünk, hanem saját maguk próbálják megoldani a kérvények összeállítását. Semmi kifogásunk ez ellen, csak arra kell vigyázni, hogy pontosan végezzék a munkát, s az érdeklődőket ne kényszerítsék felesleges utazásokra."

Mindkét félhez intéztük a kérdést, hogy szükségesnek látják-e az egyeztetést, hogy miről tájékoztassák az érdeklődőket? „Ami ebben a kiadványban megtalálható, azt a konzulátustól kapták a szerkesztők, vagy a hivatalos honlapról töltötték le, tehát helyes adatok vannak benne" – nyilatkozta Szabó Mihály. „Nem vagyunk semmi jónak az elrontói, úgyhogy, ha megkeresnek, információval szolgálunk nekik is" – hangzott Murvai Miklós válasza.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke az aradi Demokrácia Központ megnyitója után a következőképp nyilatkozott a sajtónak: „Számítunk a különböző politikai, egyházi és civilszervezetek együttműködésére, hiszen ez egy olyan nemzeti ügy, amit senkinek nem szabad kisajátítania."

Ingyenes az ügykezelés a Demokrácia Központban

Hargita Népe, 2011. január 11. – Kozán István

Állampolgársági kérdésekben három nap alatt több mint háromszáz érdeklődőnek nyújtott segítséget a csíkszeredai Demokrácia Központ. Továbbá mintegy hatvan teljes iratcsomó összeállításában is segítettek. A központ előnye, hogy információszolgáltatásban és az aktacsomag összeállításában is ingyen segít az érdeklődőknek.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács intézményeként létrejött Demokrácia Központ feladata a magyar állampolgársági kérdésekben való ingyenes segítségnyújtás. „Az a célunk, hogy megkönnyítsük a hozzánk forduló személyek, illetve a magyar konzulátusok munkáját" – nyilatkozta Papp Előd, a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt működő csíkszeredai Demokrácia Központ, valamint az erdélyi demokráciaközpontok székelyföldi hálózatának koordinátora. Számításai szerint a múlt heti megnyitástól eltelt három munkanap alatt több mint háromszázan keresték fel őket, ugyanakkor hatvan esetben már a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges aktacsomó összeállításába is besegítettek.

„Felelősséget vállalunk ezen aktacsomók tökéletességéért. Ez azt jelenti, hogy a nálunk összeállított dossziék teljesen megfelelnek a magyar konzulátusok, illetve a nagykövetség elvárásainak" – tette hozzá Papp Előd, majd újdonságként elmondta, hogy az eredeti okiratokat már nem kell közjegyző által hitelesítetni, elég az okirat hivatalos fordító engedéllyel rendelkező személy általi lefordítása.

„Mondok egy példát: a születési bizonyítványt egy fordítónak le kell fordítania, majd fénymásolnia az eredetit. A két iratot – tehát a fordítást és az eredeti irat fénymásolatát – a fordítónak össze kell fűznie és a saját fordítói pecsétjével le kell pecsételnie. Ha ezeket a lépéseket betartja, akkor az igénylőnek már nem kell a közjegyzőhöz mennie."

Újdonság az is, hogy hamarosan elindul az az ingyenesen hívható országos zöld szám, amelyen minden olyan kérdésre választ lehet kapni, amely az egyszerűsített honosítási, illetve visszahonosítási eljáráshoz kapcsolódik.

A csíkszeredai Demokrácia Központ hét alkalmazottjának és önkénteseinek külön kérése, hogy amennyiben az őket felkereső személyeknek módjuk van rá, már a www.allampolgarsag.gov.hu internetes oldalról előre letöltött és kinyomtatott űrlapokkal jelentkezzenek, ugyanakkor ezeket az űrlapokat a központok alkalmazottjainak a segítségével töltsék ki. A csíkszeredai Demokrácia Központ hétfőtől csütörtökig 9–18, pénteken pedig 9–17 óra között tart nyitva.

Tőkés: elkezdődött Trianon közjogi korrekciója

szatmar.ro, 2011. január 10.

Az egyesülő Európa schengeni rendszerében visszafordíthatatlan módon kezdetét vette Trianon közjogi korrekciója, a szétszakított nemzet közösségi újraegyesülése – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti alelnök a hétvégén Nagyváradon rendezett újévi fogadáson.

Az EMNT – mint arról a szervezet közleménye hírt adott – közel húsz éves hagyományt ápolva az idén is megszervezte az eddig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által patronált újévi fogadást. Az „Új év – új kezdet" címét viselő esemény házigazdája Tőkés László volt.

A fogadáson elhangzott beszédében kifejtette: a nacionál-kommunizmus bukását követően két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy – a posztkommunizmus keserű időszakát átvészelve – a kárpát-medencei magyarság életében tavaly végre a nemzetpolitikai rendszerváltozás is bekövetkezzen.

Az anyaországi választások nemzetpolitikai fordulatot eredményeztek, és az új magyar kormányzat, az Országgyűlés – Trianon gyógyítása képpen – törvénybe iktatta az egyetemes nemzeti összetartozás eszmeiségén alapuló, határokat meghaladó magyar állampolgárságot – emlékeztetett Tőkés. „Az egyesülő Európa schengeni rendszerében íme visszafordíthatatlan módon kezdetét vette Trianon közjogi korrekciója, a szétszakított nemzet közösségi újraegyesülése" – hangsúlyozta az EP-alelnök.

Szerinte a tavalyi esztendő végre megteremtette a feltételeit annak, hogy a visszahúzó múlttal véglegesen szakítsunk, hogy a gyógyulás útjára lépjünk, és az egész nemzettel együtt az erdélyi magyar nemzetrész is emelkedő pályára álljon. Tőkés úgy véli: a magyarságnak szakítania kell eddigi beidegződéseivel, elhibázott politikájával és gyakorlatával, a meddő önsajnálat, valamint a történelmi, erkölcsi felelősség-áthárítás „trianoni legendavilágából a valóság talajára" kell lépnie.
Közel száz év után Európa integrációja páratlan esélyt és keretet kínál Trianon és a kommunizmus meghaladására, Európa egységében végre megvalósulhat a magyarság nemzeti egysége, ezen belül pedig Erdély, Partium és Székelyföld integrációja – mondta Tőkés László.

„Az egyesült Európában végre legyen mindenkinek jó: legyen egyaránt jó románnak, cigánynak, zsidónak – és magyarnak lenni!" – tette hozzá, megállapítva: Orbán Viktor miniszterelnök egy erős Európában egy erős Magyarországot remél és akar. Tőkés szerint a „nemzetek Európájában" az elszakított magyar nemzetrészek is benne foglaltatnak, a politikai és gazdasági önrendelkezését visszaszerző Magyarországgal együtt a határon túli magyar közösségek egész autonóm szövetségének, és benne egy erős Erdélynek is helye van.

Hosszabbított program a Demokráciaközpontban

Népújság, 2011. január 11.

Január 10-étol hosszabbított nyitva tartás szerint fogadja ügyfeleit a Demokráciaközpont, ami azt jelenti, hogy reggel 8 órától este 8-ig tart nyitva a Klastrom (Mihai Viteazu) utca 40. szám alatti iroda.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által folyó év január 3-án megnyitott Marosvásárhelyi Demokráciaközpontban egy hét alatt több mint félezer ember fordult meg, mindannyian a magyar állampolgárságról érdeklődtek, és számtalan kérelmező már kész dossziéval hagyta el az irodát. A központ hét állandó munkatársa mellett napok óta önkéntesek segítik a hatékonyabb munkavégzést, adott időpontokban hét önkéntes is dolgozott az irodában, akik ingyen, kizárólag az ügy iránti elhivatottságból nyújtottak segédletet a könnyített honosítást kérelmezőknek.
Mindezek ellenére a nagyfokú érdeklődés miatt nem sikerült mindenkit maradéktalanul kiszolgálni, ezért az EMNT és a Demokráciaközpont elismeréssel adózik mindenkinek, aki türelmesen, sokszor órák hosszat várt arra, hogy sorra kerülhessen. Megértésükért és kitartásukért köszönet jár.
A hatékonyabb segítségnyújtás érdekében tegnaptól hosszabbított nyitva tartás szerint fogadja ügyfeleit az iroda. Az eddigi 9–17 órai program helyett 8–20 óra között várják az állampolgárságért folyamodni szándékozókat.
Jó hírként közölhetjük azt is, hogy január második hetében országos hívásközpont indul, amelyen keresztül a várakozást és a torlódást elkerülendő a marosvásárhelyi irodába is előjegyeztetheti magát mindenki, aki a honosítási folyamatban szolgáltatásainkat igénybe kívánja venni.

A központ vezetősége

Kedvezményes honosítás – Az első román kérelmező

Kolozsvári Rádió, 2011. január 11.

Román nemzetiségű polgár is megkereste a marosvásárhelyi Demokráciaközpontot, hogy kérelmezze a magyar állampolgárságot. Az illető igazolni tudta, hogy volt magyar állampolgárságú felmenője és ha nem is nagyon jól, de beszél magyarul, tehát jogosult a kedvezményes honosításra, nyilatkozta a marosvásárhelyi Demokráciaközpont aligazgatója, Kali István. Egy hét leforgása alatt 535 személy kereste fel irodájukat, hogy segítséget kérjen állampolgársági kérelmének összeállításához, mondta. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a megyeszékhelyen kívül Erdőszentgyörgyön és Nyárádszeredán is nyílt Demokráciaközpont.

Demokrácia Központot avattak Baróton

Erdély.ma, 2011. január 11.

Tegnap délután felavatták, ma délelőttől már fogadja is az első érdeklődőket a baróti Demokrácia Központ.

Az OTP Bank fölött berendezett iroda hétköznap 10—16 óra közt áll az érdeklődők rendelkezésére. A megnyitóbeszédekben elhangzott: elsősorban a kettős állampolgárság kérvényezésének megkönnyítését szolgálják. Az eseményen részt vettek Barót, Vargyas, Bardoc és Bölön elöljárói, illetve az RMDSZ és az MPP képviselői. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács erdővidéki elnöke, Szép Béla a kettős állampolgárságot biztosító törvény nemzetegyesítő erejéről szólt, Nemes Előd megyei elnök pedig az elmúlt napok tapasztalatából osztott meg néhány részletet. Mint mondotta, Sepsiszentgyörgyön sok erdővidéki kereste már fel őket, ezért kiemelten fontosnak tartja, a régióban is működjék iroda, s megígérte, munkatársai mindent elkövetnek, hogy az iratcsomók tartalmilag és formailag megfeleljenek a követelményeknek.

ROMÁNIA

Eckstein-Kovács Péter ¬etikai kódexet sürget

Háromszék, 2011. január 11.

Etikai kódex elfogadását szorgalmazza a szövetségi elnökválasztásra az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó Eckstein-Kovács Péter.

A politikus (képünkön) tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ belső szabályzatában hiányosságok vannak az elnökválasztási kampány tekintetében, ezért egyértelmű előírásokra van szükség. "Kérem az SZKT-t, találjon megoldást a kampány megfelelő lefolyására, és fogadjon el egy etikai kódexet az RMDSZ-elnöki választásokra. Tíz éve nem volt igazi kampány ezért a tisztségért, a kampányra vonatkozó belső szabályozások pedig hiányosak. Nincs megszabva a kampány időtartama, hogy mettől meddig zajlik. Javaslom egy etikai kódex elfogadását, amelyet aláírna majd Kelemen Hunor és a többi jelölt. Szük¬séges, hogy a belső választási kampány civilizáltan, személy elleni támadásoktól mentesen folyjon, Kelemen fogadja el, hogy nyilvános vitákat tart¬sunk televíziós megjelenéssel, hogy a kongresszusi küldöttek tájékozottan dönthessenek" — mondta Eckstein.

Az elnökjelölt kéri annak szabályozását is, hogy az elnökjelöltek miként férnek hozzá az RMDSZ erőforrásaihoz. ,,Jelenleg nincs szabályozva a jelöltek hozzáférése az RMDSZ-erőforrásokhoz, adatbázisokhoz, szállítási eszközökhöz, eseménynaptárakhoz. Szükséges az egyenjogúság az információhoz való hozzáférés tekintetében. Az sincs szabályozva, hogy a területi szervezetek milyen módon támogatják a jelölteket, feltétlenül szükséges lenne, hogy leszögezzék: az RMDSZ-kongresszuson a küldöttek nem utasításra szavaznak a központi parancs alapján" — hangsúlyozta Eckstein.

Eddig hivatalosan Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos és Kelemen Hunor kulturális miniszter közölte: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. Egyes források szerint Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő, frakcióvezető is jelölteti magát a szövetségi elnöki tisztségbe.
Úgy tűnik, a partiumiak is fontolgatják önálló jelölt indítását. Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy a Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezet korábban együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében a három megye szorgalmazza az RMDSZ döntési mechanizmusának módosítását. Az elmúlt hét végén a Bihar megyei RMDSZ-szervezet rendkívüli küldöttgyűlése megszavazta: azt a jelöltet támogatják, aki kész segíteni ennek az elképzelésnek a megvalósításában. Ha valóban önálló jelölt mellett dönt a három partiumi szervezet, az várhatóan Cseke Attila egészségügyi miniszter lesz.

A román külügy elítélte a követség elleni vandál cselekedetet

Magyar Nemzet, 2011. január 10.

A román külügyminisztérium élesen elítéli azt a vandál cselekedetet, amelynek során ismeretlen tettesek gyalázkodó feliratokat és horogkereszteket festettek hétfőre virradóra a bukaresti magyar nagykövetség kerítésére – derül ki a tárca közleményéből.

Ismeretlenek goromba feliratokat és horogkereszteket festettek a nagykövetség kerítésére. A minisztérium hétfői közleményében leszögezi, hogy ez a vandál cselekedet csupán elszigetelt eset, amely nincs összhangban a román–magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetével és szellemével.

Füzes Oszkár nagykövet maga is úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy elszigetelt jelenségről van szó, amelynek nem kell túl nagy figyelmet tulajdonítani.

RMDSZ: partiumi elnökjelölt is lesz?

Krónika, 2011. január 11. – Nagy Orsolya

Együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ Bihar, Szilágy és Szatmár megyei szervezete a Bihar megyeiek szombaton megtartott nagyváradi rendkívüli küldöttgyűlésén. A három szervezet egyetértett abban, hogy módosítani kellene az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának (SZÁT) összetételén, hogy kiegyensúlyozottabban legyenek képviselve a testületben az erdélyi régiók.

Ehhez azonban az alapszabályzatot is módosítani kell majd úgy, hogy a SZÁT tizenkét fős testületté váljék, amelyben részt vesz a szövetségi elnök, a korábbi elnökök, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), illetve a szórványmegyék egy képviselője, illetve egy-egy küldött minden olyan megyéből, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot. Seres Dénes, a szövetség Szilágy megyei szervezetének elnöke azt is felvetette, hogy az együttműködési megállapodás alapján a három megye állítson közös jelöltet a szövetség közelgő tisztújító közgyűlésén.

Kiss Sándor Bihar megyei elnök a szombati küldöttgyűlésen érvként hozta fel az együttműködés mellett, hogy a három megye mostanáig is jól működő kapcsolatot ápolt, közösen támogatták például, hogy Biró Rozália a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke, és Cseke Attila pedig egészségügyi miniszter legyen.
„Azért volt szükség a megállapodásra, mert az RMDSZ területi szervezetei különböző régiókban helyezkednek el, amelyeknek mind a sajátosságaik, mind az érdekeik egymástól különbözőek" – mondta el a Krónika kérdésére Seres Dénes parlamenti képviselő, a Szilágy megyei szervezet elnöke. Elmagyarázta: a székelyföldi tömbmagyarság, a szórvány, illetve a partiumi régió sok jellemzőjében különbözik egymástól, és fontos, hogy a szövetségben mindhárom képviseltesse magát. „Azt szeretnénk, hogy egyensúly legyen az erdélyi magyar politizálásban, ami a döntéshozatalt illeti. Olyan szervezet jöjjön létre, ahol képviselteti magát a tömbmagyarság, a Partium és a szórványmagyarság is" – fogalmazott az elnök.

Seres Dénes kifejtette: a Székelyföldön egyszerűbb a magyarság önkormányzati képviselete, a Partiumban viszont vannak olyan települések, ahol egyértelműen az RMDSZ van többségben, olyan, ahol csak paritásos alapon képes többséget kialakítani, és olyan is, ahol kisebbségben van a döntéshozó testületben. „Addig, amíg különböző pártokkal kell szövetkeznünk ahhoz, hogy többséget alakítsunk, meg kell beszélnünk egymással ezeket a dolgokat" – szögezte le. Példaként említette, hogy Szatmár megyében az egyéni választókörzetes helyhatósági választáson az RMDSZ jelöltje szerezte meg a megyei tanács elnöki tisztségét, Bihar megyében ez a próbálkozás elbukott – ez, mint mondta, a Székelyföldön nem fordulhat elő.

Átszerveződött ellenzék

Új Magyar Szó, 2011. január 11. – M. Á. Zs.

Jobbközép Szövetség (ACD) névvel kötött együttműködési szerződést tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PNL). Az aláírást követően Crin Antonescu liberális pártelnök leszögezte, őszintén és bizalommal köti össze alakulata jövőjét a konzervatívokkal, azzal a meggyőződéssel, hogy a román politikai szférának szüksége volt erre a lépésre.

Jobbközép Szövetség (ACD) névvel kötött együttműködési szerződést tegnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PNL). Az aláírást követően Crin Antonescu liberális pártelnök leszögezte, őszintén és bizalommal köti össze alakulata jövőjét a konzervatívokkal, azzal a meggyőződéssel, hogy a román politikai szférának szüksége volt erre a lépésre. Szerinte a két alakulat között hosszú ideje elvi és programbeli hasonlóságok vannak, amelyek az utóbbi időben tovább közeledtek egymáshoz.

„Tiszta a lelkiismeretem, ez a szövetség sem saját elveimmel, sem a PNL elveivel nem ellentétes" – fogalmazott Antonescu. Daniel Constantin PC-elnök is azt hangsúlyozta, hogy a két alakulat közötti viszony szolid, elvi alapokon nyugszik, nem érdekszövetkezésről van szó. A két pártelnök magyarázkodása hátterében az áll, hogy a paktumot ellenzők szerint a PNL és a PC összefogásának nem ideológiai, hanem nagyon is gyakorlati szempontjai vannak.

Dan Voiculescu, a konzervatívok szürke eminenciása ugyanis Crin Antonescu liberális pártvezér rendelkezésére bocsátja az Antena sajtótröszt televíziós csatornáit, a PC pedig biztosíthatja politikai túlélését, hiszen a liberálisokkal szövetkezve több parlamenti mandátumhoz is juthat. Az ACD alapító irata előirányozza ugyanis, hogy a két párt a 2012-es parlamenti választásokon közös jelölteket indít, és a PC minimum huszonegy – tizenkét képviselőházi és kilenc szenátusi –, biztos befutónak számító választási körzetben állíthat jelöltet.

Alig pár órával a Jobbközép Szövetség megalakulását követően, az új pártszövetség vezetői tárgyalóasztalhoz ültek a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőivel, hogy kidolgozzák azokat a rövid, közép- és hosszú távú akciótervet, amelynek célja, hogy megbuktassák a jelenlegi kormányt és elmozdítsák hivatalából Traian Băsescu államfőt.

Első lépésként megállapodtak, hogy a jövőre esedékes helyhatósági választásokon közös megyei tanács-jelölteket indítanak. Victor Ponta PSD-elnök elmondta, közvélemény-kutatások alapján döntik majd el, hogy melyik párt képviselőjét indítják, ugyanis céljuk, hogy „az emberek bizalmát leginkább élvező személyt" jelöljék. Ponta korábban azt javasolta, hogy a három alakulat kössön egymással egy 2019-ig érvényes együttműködési megállapodást.

Eszerint a három párt a következő parlamenti és helyhatósági választásokon közös jelölteket állítana az államfői és a miniszterelnöki, a két házelnöki, a megyei tanácselnöki és a megyeszékhelyek polgármesteri posztjaira, és győzelmük esetén közös kormányt alakíthatnának. Crin Antonescu PNL-elnök hajlik erre az összefogásra, bár szerinte nem indokolt nyolc évre előre tervezni, hanem elegendő 2016-ig rögzíteni az együttműködés feltételeit.

CSCI-felmérés: 62 százalékon a parlamenti ellenzék

A szavazatok 38 százalékával nyerné a választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) az Infopolitic közvélemény-kutató intézet szerint. Második helyen a tegnap alakult Jobbközép Szövetség végezne a voksok 24 százalékával, harmadik pedig a Demokrata-Liberális Párt lenne a szavazatok alig 18 százalékával.
Bejutna még a parlamentbe az OTV-s Dan Diaconescu nevével fémjelzett Nép Pártja 9,9 százalékkal és a Nagy-Románia Párt 5,7 százalékkal. Az RMDSZ a voksok négy százalékát kapná.

Hárman vagy négyen indulhatnak az RMDSZ elnöki székéért

MTI, 2011. január 10.

Hárman vagy négyen szállhatnak be a versenybe a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki székéért; az eddigi hírek szerint Kelemen Hunor, Eckstein-Kovács Péter, Olosz Gergely és Cseke Attila fog valószínűleg megmérkőzni egymással a februári nagyváradi tisztújító kongresszuson. Hivatalosan egyelőre csak két jelölt jelentette be indulási szándékát, mégpedig Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, valamint Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu államfő kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanácsadója. A múlt héten azonban nem hivatalos formában Olosz Gergely, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője is jelezte, hogy megpályázná az RMDSZ elnöki tisztségét.

Úgy tűnik, hogy a partiumiak is fontolgatják önálló jelölt indítását. Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke emlékeztetett, hogy a Bihar, Szatmár és Szilágy megyei szervezet korábban együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében a három megye szorgalmazza az RMDSZ döntési mechanizmusának módosítását.

A hétvégén a Bihar megyei RMDSZ-szervezet rendkívüli küldöttgyűlése megszavazta: azt a jelöltet támogatják, aki kész segíteni ennek az elképzelésnek a megvalósításában. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerint ha valóban önálló jelölt mellett dönt a három szervezet, az várhatóan Cseke Attila egészségügyi miniszter lesz.

Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi - de újabb mandátumért magát jelöltetni nem kívánó - elnöke az ÚMSZ és az erdélyi Krónika szerint nem rejtette véka alá, hogy Kelemen Hunort tartja a megfelelő utódnak. "Egyesek azt nehezményezik, hogy Kelemen Hunor túl közel áll hozzám" – mondta Markó, hozzáfűzve: "Bár egyesek szerint hátrány, hogy Kelemen Hunor sokáig dolgozott mellettem, szerintem inkább előny, mivel megtanulhatta a jót, és elfeledheti azt, ami rossz volt".

Átfogó értékelést ad a jelöltekről a Sepsiszentgyörgyön szerkesztett Háromszék. A székelyföldi napilap megállapítja: a jelöltállítás során érzékelhető, hogy "dolgoznak a táborok, érdekcsoportok, háttéralkuk születnek".

Kelemen Hunor egyértelműen Markó politikáját folytatná, néhány változást ő is célként határozott meg, ám ezek többnyire formai módosítások - írja a lap. Kifejti: Kelemen Hunor mögött áll a teljes RMDSZ-gépezet, a szövetségi források csak Kelemen üzeneteit közvetítik, ő a szövetségnek "alárendelt" romániai magyar médiában a főszereplő, és sok, a jelenlegi vezetésnek elkötelezett megyei szervezet úgy dönt támogatásáról, hogy az ellenjelölteket meg sem hallgatja.

Eckstein-Kovács Péter nem számíthat elsöprő többségre - véli a lap, amely szerint ugyanakkor e politikus érdekes színfoltja a megmérettetésnek, ötletei, elképzelései akár figyelemre méltóak is lehetnének, ám előre borítékolható: kevesen adják rá voksukat. Van, aki Basescu faltörő kosaként tekint rá, mások szabadelvűségét, szabad véleménynyilvánításait nem fogadják el - írja a Háromszék.

Olosz Gergely szándékairól egyelőre keveset tudni - írja a lap. Szerinte nem tekinthető esélytelennek, hiszen képviselőházi frakcióvezetőnek való megválasztásakor már bizonyította, hogy jól ért a szervezkedéshez, maga mellé tudja állítani azokat, akik úgy érzik, háttérbe szorították őket, semmibe veszik véleményüket.

"Olosz eredményesen építgette magyarországi kapcsolatait, Semjén Zsolt KDNP-elnök kebelbarátjának tekinthető, és ezt sikerült úgy tálalnia, hogy sokan hiszik, a Fidesz támogatását is élvezi" - állapítja meg a lap. Hozzáteszi: Olosz tetemes vagyonával eddig is jó helyeket, embereket vásárolhatott magának, bizonyára most is megteszi majd.

ERDÉLY

„Nagykárolyban nincs külön RMDSZ és EMNT"

Szatmári Magyar Hírlap, 2011. január 11. – Babos Krisztina

Nagykárolyban az RMDSZ is be kíván szállni a magyar állampolgárság megszerzése érdekében nyújtott tanácsadásba az EMNT által nyitott tájékoztató iroda mellett – tudtuk meg Kovács Jenő helyi RMDSZ-elnöktől, a város polgármesterétől. Az elöljáró kifejtette: segíteni kívánnak az embereknek a kedvezményes honosítási eljárásban, ezért úgy döntöttek, hogy a szövetség székházában is fogadják az ügyfeleket.

Sőt, megállapodott Mátészalka polgármesterével arról, hogy szervezetten viszik majd át a testvérvárosukba a kérelmezőket, akik a külön e célra kijelölt napokon zökkenőmentesen tehetik le igényléseiket, ugyanis ezeken a napokon csakis a nagykárolyiakkal foglalkozik majd a mátészalkai önkormányzat anyakönyvvezetője.

Mint ismeretes, a magyar állam csakis az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT)
által létrehozott Demokrácia Központok által nyújtott tanácsadásért vállal garanciát, és korábban mind az RMDSZ, mind az EMNT megyei szervezete tiltakozott, amikor egy önjelölt egyesület kezdte magát hirdetni Szatmárnémetiben annak érdekében, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében válasszák az ő segítségüket. Indokuk az volt, hogy a Demokrácia Központok munkatársai képzésben részesültek, így ők tekinthetők kompetenseknek ez ügyben.

Érdeklődésünkre Kovács Jenő elmondta: a nagykárolyi magyaroknak kívánnak ezáltal segíteni, és meggyőződése, hogy a helyi RMDSZ-nél dolgozó három alkalmazott – többek között Günthner Tibor szenátor és Varga Attila képviselő irodavezetői – is megfelelőképpen el tudja látni a feladatot. Hozzátette: múlt héten már el is látogattak Mátészalkára, hogy az említettek alaposabban megismerjék az ügymenetet.

Nagykárolyban az EMNT a Belvárosi Református Egyházkerület parókiáján nyitott tájékoztató irodát, ennek vezetőjét, Tukacs Irénkét is megkérdeztük, aki kijelentette: nem kívánja kommentálni az RMDSZ tervezett tanácsadó tevékenységét. Elmondta ugyanakkor lapunknak, hogy lényegében Nagykárolyban „nincs is külön RMDSZ és EMNT".

MAGYARORSZÁG

Semjén: zökkenőmentesen halad az egyszerűsített honosítási eljárás

Krónika, 2011. január 11.

Zökkenő- és problémamentesen halad az egyszerűsített honosítási eljárás, az első héten mintegy ötezer kérelem érkezett – számolt be Semjén Zsolt a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi budapesti ülésén. A magyar miniszterelnök-helyettes üdvözölte a romániai tanügyi törvény elfogadását, és kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a legtöbb kérelmet Csíkszeredáról, Kolozsvárról, Szabadkáról és Beregszászról nyújtottak be. Panaszt sehonnan nem jelentettek, mindenhol pozitívak a tapasztalatok – emelte ki a kereszténydemokrata politikus, aki szerint értékelése szerint az államigazgatás és a kommunikáció egyaránt ötösre vizsgázott. Kitért arra is, hogy a határon túli magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból „óriási nyomás alatt van."

Mint mondta, a közelgő népszámlálásoknál minden segítséget megadnak majd a magyar identitás megerősítésére, de ennek ellenére feltehetőleg kedvezőtlen számok lesznek a magyarságot illetően. Ha megakarjuk tartani a határon túli magyarságot magyarságában – ami pedig a magyar állam alapvető küldetése –, akkor ehhez nagyon erős impulzust adni, s ez nem merülhet ki kizárólag különböző támogatási formákban – hangsúlyozta. Ez az erős impulzus az állampolgárság - fogalmazott a kormányfő helyettese, megerősítve azt a korábbi álláspontját, hogy egy magyar állampolgárság van.

Semjén Zsolt az ülésen üdvözölte, hogy Traian Băsescu román államfő kihirdette a tanügyi törvényt, amely – mint mondta – nagyon fontos előrelépés a magyar iskolarendszer, a magyar iskolaügy szempontjából. Jelezte, Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását.

A miniszterelnök helyettes kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a határon túli magyar támogatásokat fogja össze. Kiemelte az egyértelmű működési rendet, a pontos és szigorú elszámolást. Hozzátette: az alap által megnyílik a lehetőség az uniós források hatékony felhasználására is.

A támogatáspolitika irányvonalát a Magyar Állandó Értekezlet szabja meg, az egyes szakterületek prioritásait szakbizottságok rögzítik majd. Ezután az alap megfogalmazza a költségvetési javaslatát, amelyről háromtagú bizottság dönt; a testület tagjai: Semjén Zsolt, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az oktatási és kulturális szakbizottság elnöke Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lett, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság élére Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár, a külügyi és jogi szakbizottság elnöke Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára, míg a szórvány szakbizottság élére Répás Zsuzsanna került.

A jövőben áttekintendő és megvitatandó témák között említette autonómiatörekvéseket, az egyszerűsített honosítási eljárást, az uniós lehetőségeket, az egységes kárpát-medencei magyar oktatási stratégiát. Feladatként jelölte meg az egységes szórványstratégia megalkotását, a moldvai csángók helyzetének áttekintését, a kárpát-medencei gazdasági térség, és a magyar gazdaságpolitikai összefüggéseket a Széchenyi-terv tükrében.

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatait is megtárgyalják

MTI 2011. január 10.

Az egyszerűsített honosítás tapasztalatairól, a kisebbségi vegyes bizottságokról és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottságairól lesz szó a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság keddi ülésén – mondta el Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár.

Kifejtette: örömmel látják, hogy a kedvezményes honosítás ügyintézése problémamentesen zajlik, de az eddigi tapasztalatokat, fejleményeket szeretnék áttekinteni. Napirenden szerepel még a Bethlen Gábor Alap, amelyről december 23-án fogadott el törvényt az Országgyűlés. A bizottság tagjait az alap indulásáról tájékoztatják, illetve arról, hogyan alakul át az eddigi támogatási rendszer, milyen nyilvántartást működtetnek, hogyan szeretnék az adatszolgáltatást megvalósítani az egyes államtitkárságok között. Megjegyezte: az alaphoz kapcsolódó alapkezelő nonprofit zrt. létrehozása is folyamatban van, várhatóan egy hónapon belül megkezdheti munkáját.

Téma lesz a Máért szakbizottsági rendszere. A helyettes államtitkár felidézte, hogy tavaly a Máért ülésén négy szakbizottság felállításáról döntöttek, az oktatási és kulturális, a gazdasági és önkormányzati, a külügyi és jogi, illetve a szórványtestület. Utóbbinak két albizottsága lesz, az egyik a kárpát-medencei szórványmagyarsággal, a másik a nyugati diaszpórával foglalkozik majd. A diaszpóra szakbizottság kivételével mindegyik testület még januárban ülésezik, a diaszpóratestület pedig várhatóan februárban tanácskozik. A szakbizottság munkájában a Máért tagszervezetei mellett a kormányzat képviselői is jelen lesznek – hangsúlyozta.

A tárcaközi bizottság negyedik témája a vegyes bizottságok munkája lesz. Répás Zsuzsanna elmondta, hogy összesen hat kisebbségi vegyes bizottság ülése várható az első félévben, először a magyar–szlovák vegyes bizottság tart majd ülést.

A kormány augusztus 27-i hatállyal hozta létre a Nemzetpolitikai Tárcaközi Bizottságot (NPTB) a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikai tevékenység összehangolására. A testület elnöke Semjén Zsolt, a miniszterelnök általános helyettese, alelnöke pedig Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az NPTB feladata – a kormányhatározat szerint – egy, a kormány nemzetpolitikai tevékenységét segítő kölcsönös tájékoztatáson alapuló, egységes információs rendszer létrehozása, a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtásának koordinálása és értékelése, az egyes minisztériumok külhoni magyarokat érintő tervezési tevékenységének összehangolása, a központi államigazgatási szervek külhoni magyarokat érintő tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és javaslattétel a kormány számára a nemzetpolitikai vonatkozású feladatok végrehajtása során a forrásigény összehangolt tervezésére és a pénzfelhasználás ellenőrzésére.

A bizottságban képviselteti magát a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári, illetve parlamenti államtitkári szinten. A bizottságban helyet foglal a KSH elnöke is. A kormány határozatában felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy személyesen vagy delegáltja útján állandó meghívottként vegyen részt az NPTB munkájában. A testület legalább negyedévente tart teljes ülést.

KÁRPÁT-MEDENCE

Honosítás: Sorban állás az eszéki Információs Irodában

Új Magyar Képes Újság, 2011. január 10. – Molnar Mónika

Január 3-ától már be lehet nyújtani a magyar állampolgárságra vonatkozó kérvényeket a zágrábi nagykövetségen és Magyarországon is. Az ehhez szükséges dokumentumokról, tudnivalókról már többször is írtunk lapunkban.

Az érdekelteket a zágrábi magyar nagykövetség mellett az eszéki Információs Irodában is tájékoztatják a kedvezményes honosítással kapcsolatban. Míg az előbbi helyszínen gyenge az érdeklődés, Eszéken már az első héten is sokan voltak. Az év első két munkanapján például szó szerint sor képződött. A néhány nap alatt 40-en fordultak az iroda munkatársaihoz különböző kérdésekkel.
Régióközpontunkban nem lehet kérelmeket benyújtani, kizárólag tájékoztatásra van lehetőség, de a nagy érdeklődés azt mutatja, hogy erre is szükség van.

Égtek a telefonvonalak a HMDK irodájában

Az iroda egyik munkatársa, Prosszer Szanella elmondta, hogy szinte mindenben tudnak segíteni a kérvényezőknek.

- A legtöbb kérdés arra irányult, hogy pontosan milyen dokumentumokat és honnan tudnak beszerezni, továbbá az adatlapok kitöltésénél és az időpontfoglalásban is tudtunk segíteni az érdeklődőknek. Előfordult olyan kérés is, hogy ismertessük az önéletrajz tartalmi és formai követelményeit. Meglepő módon nem a magyarlakta falvakból fordultak eddig hozzánk, hanem leginkább Eszékről és Pélmonostorról. Természetesen sokan nem kérnek tőlünk segítséget, hanem közvetlenül Magyarországon indítják el a honosítási folyamatot – nyilatkozta Szanella.

A személyes megkeresés mellett nagyon sokan érdeklődnek telefonon is, így az eszéki Információs Iroda egyértelműen nagy segítséget jelent a magyar állampolgárságot kérvényezőknek.

Új vezető a muravidéki magyarok élén

Magyar Nemzet Online, 2011. január 10.

Horváth Ferenc lett a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának új elnöke. A politikus szerint a muravidéki magyarok egyik legfontosabb teendője, hogy kialakítsanak egy olyan, négy-öt pontból álló stratégiát, amelynek megvalósítása lehetővé teszi megmaradásukat.

Horváth Ferenc hozzátette: „Gondolok itt a fiatalok felkarolására, az oktatás kérdésére, amely úgy tudom, hogy nagyon sürgős, és a törvény is elfogadás előtt áll, úgyszintén a gazdasági alap a gazdaság fellendítésére, a két kormánnyal való együttműködésre, kapcsolattartással, úgyszintén az olasz kisebbséggel, amellyel úgymond közös jogi dolgaink vannak, és én azt gondolom, hogy összefogva eredményesek tudunk lenni".

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Közmeghallgatást tartanak az EP-ben a magyar sajtószabadságról

MTI, 2011. január 11. 07:29

Közmeghallgatást szervez kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) EP-frakciója. A meghívó szerint a rendezvényt az indokolja, hogy az új magyar médiatörvény "súlyos problémákat vet fel a sajtószabadság szempontjából". A közmeghallgatás céljaként azt jelölték meg, hogy független tájékoztatáshoz juttassák az EP-képviselőket a magyar médiatörvény ügyében.

A rendezvényt Guy Verhofstadt, az ALDE elnöke, volt belga miniszterelnök nyitja meg. Videóüzenetben szól a részvevőkhöz Konrád György író. Jelen lesz Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja, Majtényi László jogtudós, volt adatvédelmi biztos, valamint Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos is. Különböző pártállású magyar EP-képviselők is előre jelezték részvételi szándékukat.

Az ALDE liberális frakciója a harmadik legnagyobb erőt képviseli az Európai Parlamentben a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppártiak, illetve a szocialisták után.

Kedden egyébként Martonyi János külügyminiszter is Brüsszelben lesz: megbeszéléseket folytat az Európai Parlamentben, majd sajtótájékoztatót tart.

Médiatörvény: a néppártiak kifogásolják a liberális közmeghallgatás módját

MTI, 2011. január 11.

Kifogásolja az Európai Parlament (EP) magyar néppárti frakciója, hogy a magyar kormány nem vehetett részt méltó módon a liberális képviselőcsoport által a médiatörvényről az (EP) brüsszeli székházában rendezett keddi közmeghallgatáson. Az Európai Parlament liberális frakciója a közmeghallgatáson súlyosan megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát - olvasható a magyar néppárti frakció MTI-hez eljuttatott közleményében. A képviselőcsoport a magyar kormány ismételt hivatalos kérésének ellenére sem biztosította annak méltó részvételét a vitában. Ez az eljárás méltatlan Magyarországgal szemben, és ellenkezik a parlament és az Európai Unió szellemiségével - írják.

A frakció szerint az EP intézménye lehetőséget biztosít a különböző véleményeket felvonultató, európai szellemiségű vita lefolytatására a médiatörvénnyel kapcsolatban.

"Európai demokratákként a delegáció a legmesszemenőbbig nyitott ilyen konstruktív, a vélemények sokszínűségén alapuló eszmecserékre. Reménykedtünk abban, hogy az elmúlt hetek gyakran téves híreire alapozott vitái után az Európai Parlamentben kiegyensúlyozott, a támadott felet is meghallgató vitára kerülhet végre sor. Sajnos csalódnunk kellett" - áll a dokumentumban.

A képviselőcsoport értetlenül áll a liberális frakcióvezető döntése előtt, Guy Verhofstadt ugyanis "a magyar kormány többszöri hivatalos kérése ellenére sem biztosította annak méltó részvételét" a témában rendezett keddi meghallgatáson".

"E döntés értelmében magyar előadóként csak és kizárólag a társadalmi támogatottság hiányában az Országgyűlésből kiesett SZDSZ volt politikusai és prominensei szerepelnek, megakadályozva, hogy a témáról valamennyi fél álláspontját méltóan felvonultató vita és kiegyensúlyozott kép alakulhasson ki" - írja a magyar néppárti frakció.

"A képviselőcsoport szomorúan veszi tudomásul, hogy az EP liberális frakciója és Verhofstadt frakcióvezető úr politikai alapon tesz különbséget vélemény és vélemény között. Ez az eljárás méltatlan Magyarország számára, s felfedi a Magyarország ellen indított politikai támadássorozat valós természetét" - zárul a közlemény.

A Európai Parlament brüsszeli székházában közmeghallgatáson az előzetes tájékoztatás szerint Konrád György író videoüzenetben szól a résztvevőkhöz. Az eseményen részt vesz mások mellett Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó volt megbízottja, volt szabad demokrata képviselő és Majtényi László egykori adatvédelmi biztos.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Megvennének

Krónika, 2011. január 11. – Balogh Levente

Bocsássuk előre: az RMDSZ-nek jogában áll bárkit bármiről tájékoztatni. Mint ahogy a magyar kormánynak is jogában áll kiválasztani egy olyan partnert, amelyben jobban megbízik, mint másokban, és rábízni a könnyített honosításról szóló hivatalos tájékoztatást.

Ettől függetlenül az RMDSZ is segíthet a magyar polgároknak az eligazodásban, hiszen nyilvános információkról van szó. Az EMNT által működtetett demokrácia-központok létrehozása ugyanakkor már jó előre belekódolta a rendszerbe azt, hogy előbb-utóbb konfliktus tör ki a kérdésben a magyar kormány által háttérbe szorított RMDSZ és az EMNT között.

Az RMDSZ érzi, hogy nem neki áll a zászló, a demokrácia-központok ugyanis azt szolgálják, hogy az EMNT arathassa le a könnyített honosításhoz mint pozitív, százezrek által várt intézkedéshez kapcsolódó népszerűséget, bevezetve ezáltal a köztudatba a szervezetet és megszilárdítva annak alapjait. Nem véletlen hát, hogy az RMDSZ illetékesei is megpróbáltak egy kicsit a honosításhoz kapcsolódó népszerűség fényében sütkérezni – gondoljunk csak arra, hogy Bihar megyében az RMDSZ tájékoztató füzeteket adott ki, a szövetség székelyföldi elöljárói pedig demonstratíve elsőként folyamodtak magyar állampolgárságért. Amire azonban most a Bihar megyei RMDSZ készül, az már nem csupán az ordas demagógia fogalmát meríti ki, de szavazatvásárlásnak is tekinthető.

Az ugyanis, hogy a szövetség ingyen biztosítja a fordítást és a fényképkészítést az igénylőknek, úgy értelmezhető, hogy – anyagi lehetőségeivel visszaélve – úgy próbál meg rálicitálni riválisára, hogy egyszerűen pénzért vásárolja meg a potenciális szavazópolgárok jóindulatát. Persze nincs kétségünk afelől, hogy számos polgárnak jelentős segítséget jelentene, ha valaki átvállalná a mintegy ötven lejre rúgó költségeket, mégis visszásnak tartjuk, hogy egy politikai alakulat kétségbeesésében úgy próbálja megmenteni saját pozícióit, hogy kilóra akarja megvásárolni őket.

A pénz felhasználására jobb javaslatunk is lenne. Ha már ennyire jól áll anyagilag a bihari RMDSZ, akkor inkább befejezhetné az Adyról elnevezett nagyváradi „kulturális" létesítményt, amelyre még a Medgyessy-kormánytól kapott – a református egyházkerület érmindszenti Ady-projektjétől eltérített – 320 millió forintot, de a konferenciaterem kivételével ma is félig készen éktelenkedik.

Szegény RMDSZ

Erdély.ma, 2011. január 11. – Simó Erzsébet

Rég suttogják RMDSZ-berkekben, hogy előbb-utóbb Olosz Gergely is előáll s bejelenti: szövetségi elnök akar lenni.

Bátor ez az 1976-ban született férfiú, de miért is ne lenne, hisz ha eddigi sorsát, életrajzi adatait nézzük, olyan, mintha első osztályú vonaton vagy luxusautón suhanna át a sok gond és nyomorúság sújtotta világunkon. Szülei a rendszerváltás után igen módos emberekké váltak, s akinek volt, amit a tejbe aprítania, gyermekei eszét is külföldön palléroztathatta. Olosz Gergelynek nem kellett hazai egyetemek felvételi vizsgáin törnie magát, 1995—2002 között Magyarországon koptatta az egyetemek padjait, Pécsett, Győrött és Budapesten jogot, közgazdaságtant tanult. És nem megvetendő politikai kapcsolatrendszert épített ki.

Hazatérte után egy ideig a család szerteágazó vállalkozásait igazgatta. Szűknek érezhette mozgásterét, mert 2004-ben képviselőnek jelentkezett, és mert akkoriban az RMDSZ-ben még meg-megcsillant a demokrácia igénye, és több jelölt esetén előválasztáson döntetett el, hogy ki kerül majd fel a hivatalos jelöltlista befutó helyeire, e megmérettetésen gyengének találtatott, és vesztett.

Sorsa 2005-ben jóra fordult, az RMDSZ ugyanis valamiért adósnak érezte magát, és jobbnál jobb, pénzesebbnél pénzesebb állásokba dugta, 2005—2007 között az Országos Uránium Társaságot igazgatta, 2007-ben két hónapig a Föld¬gáztársaság elnöke volt, s kisvártatva 2008 novemberéig az Országos Energiahatóság elnöke.

Ez idő tájt szemet szúrt a bukaresti sajtónak főnökösködése, és meglehetősen nagy botrányt kavartak mesés béreztetése miatt. Csöndesen kivonult a zsíros állásból, de nem a nagy semmibe, nem vissza a családi birtokokra, hanem a helyhatósági választásokon győztes képviselő helyére ülhetett be. És nagyon megszerette a törvényhozási munkát, mert 2008-ban ismét indult a parlamenti választásokon Felső-Háromszéken, s mit ad Isten, győzött. Azóta a román képviselőházban múlatja idejét.

Mondják, az ifjabb képviselők nevében, akiket állítólag mellőz a csúcsvezetés, úgy döntött, hogy nem adja alább a frakcióvezetői tisztségnél, és megkapta. Azóta Márton Ár¬pád helyett ő vezeti az RMDSZ-frakciót, igaz, fiatal képviselőtársai nem jutottak ez idő alatt sem szóhoz, de ő fennforog, intésére szavaznak, s ott látni széles, elégedett mosolyát, valahányszor Elena Udrea vagy Roberta Anastese feltűnik a képernyőn. Gazdag és csinos. Egyéb tevékenységéről nem tudunk.

És mert úgy érzi, karrierjének a csillagos ég sem szabhat határt, szövetségi elnök akar lenni. Szegény RMDSZ!

Igényli a magyar állampolgárságot?

nyugatijelen.com, 2011. január 11. – Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János

Mai összeállításunkban ismert közéleti személyiségeket, politikusokat kérdeztünk meg, igényelni fogják-e a magyar állampolgárságot.

Arad

Király András oktatási államtitkár: „Jónak tartom a kettős állampolgárság bevezetését, és természetesen kérni fogom, miért ne tegyem, hisz édesapám az akkor magyarországi Nagyenyeden született, édesanyám Aradon, amely annak idején szintén Magyarországhoz tartozott. Ez egy érzelmi elégtétel, magyar vagyok, nem kell bizonyítanom, hogy otthon magyarul beszéltünk."

Bognár Levente, Arad alpolgármestere: „Igényelni fogom a kettős állampolgárságot az egész családommal együtt. Esetemben a kérelmezés helye már eleve adott volt, hisz lévén Arad testvérvárosának, Hódmezővásárhelynek a tiszteletbeli polgára, magától értetődik, hogy ott fogom letenni a kérelmet és a szükséges okmányokat. Tavaly decemberben erről beszéltünk is Hódmezővásárhely alpolgármesterével, részükről kaptam is ez irányban felkérést."

Bartok András, a pécskai Búzavirág Egyesület elnöke: „Egyelőre nem kérelmezem a magyar állampolgárságot, megvárom, amíg lefut az első nagy hullám, de utána természetesen én is élni kívánok a lehetőséggel. Nem az előnyök miatt, számomra ez egy jelképes dolog."

Erdős Bálint, Nagyszintye polgármestere: „Természetesen igényelni fogom én is, és családom többi tagja is, mert nagyon fontos számunkra a tudat, hogy magyar állampolgárok is lehetünk, ez egy összetartó erőt ad. De szerintem nem elhanyagolható, például, az esetemben, hogy magyar útlevéllel vízum nélkül látogathatom majd meg végre Kanadában élő rokonainkat."

Albert László az Aradi Magyar Ifjúsági Szövetség (AMISZ) elnöke: „Nem foglalkoztam a dologgal, mert úgy határoztam, hogy megvárom, amíg elmúlik az első nagy jelentkezési hullám. Utána persze én is benyújtom a szükséges iratokat, hogy megkapjam a magyar állampolgárságot, amit remek ötletnek tartok a magyar kormány részéről."

Nt. Czégé Imre arad-gáji református lelkész: „Egyelőre nem kérelmezem, ráadásul esetemben bonyolult a szükséges iratok beszerzése is."

Temes

Delesega Gyula, a Műszaki Egyetem professzora, a Techné Egyesület alapító elnöke: „Feleségemmel együtt kérni fogjuk a magyar állampolgárságot, mert magyarok a gyökereink és úgy érezzük, hogy ezt a hagyományt folytatni kell. Annak idején a magyarigazolványt is kértük, még a család legidősebb tagja számára is! A feleségem esetében nem lesz egyszerű a felmenők iratainak beszerzése, mert a bécsi döntés után román fennhatóság alatt maradt területeken sok nyilvántartás megsemmisült, ez egy olyan probléma, ami sok magyart érinthet!"

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke: „Feltétlenül kérni fogom a magyar állampolgárságot, mert a magyar nemzethez tartozom és ezt ilyen módon is ki akarom fejezni. Az Európai Unió több országában gyakorlat a kettős állampolgárság, ezért Romániában sem okozhat gondot, ha a polgárainak egy része kettős állampolgársággal rendelkezik, egyébként nálunk is bevett gyakorlat, hogy a moldovaiaknak kedvezményes feltételek mellett megadják a román állampolgárságot. Még az év első felében kérelmezni fogom a magyar állampolgárságot."

Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere: „2012 júniusában fogom kérelmezni a magyar állampolgárságot. Azért nem előbb, mert elképzelhető, hogy újból jelöltetem magam a polgármester-választásokon, ezért a helyhatósági választások utáni időpontban gondolkodok. A magyar állampolgárságnak számomra erkölcsi értéke van, úgy érzem, hogy a magyar nemzethez tartozom. A gyerekeim már most érdeklődnek a magyar állampolgárság megszerzése iránt, ők valószínűleg kérni fogják az egyszerűsített honosítást."

Kása Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes Megyei Szervezetének elnöke: „Természetesen kérni fogom a magyar állampolgárságot, mert magyar vagyok. A kettős állampolgárság egyetlen előnyt jelenthet a számunkra: a magyar útlevelet, amellyel vízummentesen lehet utazni az Egyesült Államokba. Elképzelhető ugyanakkor, hogy belügyi vagy katonai pályára nem jelentkezhet olyan fiatal, akinek a román állampolgárságon kívül másik állampolgársága is van, de az ilyen irányú törvényes rendelkezéseket nem ismerem."

Szilágyi Géza, Újszentes polgármestere: „Kérni fogom a magyar állampolgárságot, de nem az elsők között, majd egy későbbi időpontban. Úgy tervezzük, hogy valamelyik testvértelepülésen, Szentesen, Sándorfalván fogjuk benyújtani az iratokat. Az esetleges előnyök vagy hátrányok nálam nem számítanak, a nemzeti hovatartozást pedig véleményem szerint nem irattal kell bizonyítani, ez érzelmi kérdés."

Vajda Pál, Újvár polgármestere: „Nem fogom kérelmezni a magyar állampolgárságot. 2004-ben a magyarországiak nem tartottak igényt ránk, most én nem tartok igényt a magyar állampolgárságra. Nem politikai megfontolásból hoztam ezt a döntést, nem akarok elindulni a következő polgármester-választáson. Ha mégis elindulnék, akkor lehet, hogy csak azért is kérném a magyar állampolgárságot, és ezt nem is titkolnám el!"

Hunyad

Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke: „Magyarországon és Erdélyben is otthon érzem magam, mindkettő közel áll a szívemhez, ezért igényelni fogom. Mindig azt mondom a gyerekeknek, ha két ló húzza a szekeret, akkor húzza egy irányba. Valahogy így van ez az erdélyi és anyaországi magyarokkal is, itt a lehetőség, hogy egy irányba húzzuk a Kárpát-medence szekerét. A Kárpát-medence természeti egység, a magyar nemzet is egységes, immár papíron is."

Dézsi Attila prefektus: „Még nem gondolkodtam el alaposan az ügyön, még nem tanulmányoztam át az egyszerűsített honosítási törvényt, annak előnyeit és hátrányait. Nem zárom ki, hogy kérni fogom, de nem is sietek. Nem az állampolgári oklevéltől vagyok magyar, magyarságomat úgy élem meg, hogy magyarként élek, teszek a magyar közösségért, nem a piros-fehér-zöld kitűzőkkel, vagy a mellveregetéssel. A kettős állampolgárság erkölcsi jóvátétel a határon túli magyarság számára, immár Budapest oklevéllel ismeri el a nyilvánvalót, hogy a határon túl rekedt magyarok is ugyanúgy a magyar nemzet részei, mint az anyaországiak. Csakhogy ez még mindig nem elég, a budapestieknek rá kell ébredniük, hogy nincs egységes magyar nemzet, amíg a határon túliak gondjai nem oldódnak meg, oklevéllel, vagy oklevél nélkül. Fennáll a veszély, hogy a kettős állampolgárság Magyarországra szívja el az erdélyi fiatalokat, ami súlyos, szinte kiheverhetetlen csapás lenne a szórványnak."

Gáll Sándor, a Hunyadi Református Egyházmegye esperese, lupényi lelkipásztor: „Természetesen kérvényezem a magyar állampolgárságot. Nem mondom, hogy fontos, azt sem, hogy nem fontos, de szűkebb erdélyi hazánkban az idők folyamán számos olyan dolog volt, amiről azt hitték, hogy lényegtelen, később mégis kiderült, hogy fontos lett volna. Felvidéken, Kárpátalján, vagy a Délvidéken minél többen kérvényezzék a kettős állampolgárságot, minél többen álljanak az anyaország mellé."

Máté Márta, főtanfelügyelő-helyettes: „Hamarosan kérvényezem a magyar állampolgárságot, mert erkölcsi jóvátételről van szó 2004. december ötödike után, másrészt erkölcsi kötelesség is. Tisztelet szüleinkkel, nagyszüleinkkel, felmenőinkkel szemben, akik annyira vágytak a magyar állampolgárságra, de sokaknak nem adódott meg a lehetőség, hogy megszerezhessék, vagy visszaszerezhessék."

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke: „Nem kívánom a nyilvánosság elé vinni, ez magánügy. Minden esetre örvendek, hogy az erdélyi magyarság előtt ilyen lehetőség áll, remélem, minél többen élnek vele, s minél többen felveszik a kettős állampolgárságot."

Varga Károly, a Dévai Téglás Gábor Iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Alapítvány elnöke: „Egyelőre nem kérem a magyar állampolgárságot, gyermekeinknek viszont igen. Számomra nem fontos, előnyöm se, hátrányom se származik belőle, gyerekeim majd ott tanulhatnak. Nekem senki se kell hogy igazolja magyarságomat, nem kell ehhez papírt lobogtatni, tetteimmel azt hiszen kivívtam a nemzethez való hűséget".

Winkler Gyula EP-képviselő: „A kettős állampolgárság személyes kérdés, nem tartozik a nyilvánosságra. A dolog amúgy örvendetes, a budapesti politikum végre kielégíti az erdélyi magyarság régi vágyát, és érvényesíti is Magyarország alkotmányának azon cikkelyét, mely értelmében a mindenkori budapesti kormány felelős az egész magyar nemzetért, a határon túl rekedt részeiért is, másrészt későn érkezett erkölcsi restitúció december 5-ért."

Itt, Európában

Magyar Hírlap, 2011. január 10. – Bíró Zoltán

Különös ez a helyzet, a mi helyzetünk itt, Európában. Igaz, mindig is különös volt, mert eleink úgy haltak mindenkor önmagukért, hogy haltak Európáért is. Jók voltunk pajzsnak, a „kereszténység védőbástyájának", jók voltunk Bécsnek, Velencének, Rómának, amíg hullott a magyar – a nyugati hadak meg csak táboroztak tisztes távolságban a harcmezőtől.

Ennél is rosszabb volt, ha a Habsburg Bécs rászánta magát, hogy sereget küldjön segítségül a török ellen. Ebben aztán nem volt köszönet. A törökben nem sok kárt tettek, de kihasználva az alkalmat végigrabolták az országot. (Aki nem hiszi, Zrínyi Miklóst olvasson.) Ha jöttek, mindig így jöttek, ezért jöttek, mert ha már alaposan kivéreztünk, jó préda voltunk császárnak is, zsoldosnak is, rongyos senkiknek, jöttmenteknek is. Mi pedig folyvást hittünk egy eszményi Európában, hittünk Bécsnek, hittünk a Bécsen túli Nyugatnak. Ez volt a mi legveszélyesebb balekságunk: a hiszékenységünk, a hajlamunk az illúziókra és megfeledkezéseink önmagunkról. Hányszor hallhattuk két évtizeden át, hogy végre „megérkeztünk" Európába, hogy végre „befogadott" bennünket Európa. Mintha nem itt lennénk Európában több mint ezer éve, mintha nem lenne régebben európai államunk sok más európai népnél. Most hát itt vagyunk, tagjai vagyunk az Európai Uniónak, immár elnökségét is elláthatjuk.

Ahhoz, hogy kijózanodjunk, előbb Trianon kellett, majd a rendszerváltás, kiábrándulás már volt elég, de lehet, hogy még most is csak útban vagyunk a józanodás felé. Segíthet ebben a józanodásban ez a mai különös helyzet is. Mert a magyar kormánynak úgy kellett készülnie erre az elnökségre, hogy közben itthonról és a művelt Nyugatról úgy mocskolták, ahogy csak lehetett, és vele együtt az országot, a magyarságot, az államot is. A magyar miniszterelnököt lefestették mindennek, mert úgy viselkedett, ahogyan egy nemzet, egy szuverén állam vezetőjének viselkedni kell. Londonban egy Nick Cohen nevű figura a „ronda kis állam" címkével látta el a magyar államot. Nem tudni biztosan, hogy jutott eszébe éppen a „ronda" szó. Talán úgy, hogy a tükörbe nézett.

De nem is ez a fontos, hanem az, hogy az idők során hozzászoktak arrafelé a hozzá hasonlók, hogy készséges árulókra lelnek nálunk a kormányok vezetőiben, és most felettébb szokatlan a másság szószólóinak ez a másfajta másság. Furcsa – nem csak nekik, nekünk is –, hogy hosszú idő óta először nem az ő hazai kirendeltségük kormányoz nálunk, és a tetejébe még az unió élén is ezeket a másokat szenvedhetik el egy fél éven át, vagyis a mieinket. Fáj ez nagyon némelyeknek itthon is. Fáj, hogy nem folytathatják azt, amit az utóbbi években a magyar nép és Magyarország ellen, a ronda kis ezeréves államiságunk ellen végbevittek. Fáj itt is, ott is sokaknak, hogy nem őrlődtünk még fel teljesen a malomkövek között, pedig bekövetkezhetett volna ez is.

Néztem a múlt héten a tévéközvetítést az Országház kupolacsarnokából, amint a belga miniszterelnök átadja Orbán Viktornak az uniós zászlót. Hallgattam a miniszterelnök gondosan kimért mondatait, aki tudja, hogy feladatát európai össztűzben kell vállalnia, és a hazáját ebben az össztűzben kell helyzetbe hoznia. Közben arra gondoltam, hogy fuldokolhat dühében most otthon vagy a pártházban Gyurcsány, mert nem ő tündököl a szerepben, hanem éppen az, akit a világon a legjobban gyűlöl. Elképzeltem, mekkora önelégültség töltené meg most a termet, ha ők lennének kormányon. Hogy ecsetelné Gyurcsány beszédében a győzelmét, győzelmüket a gonosz diktátor, a köztársaság és a demokrácia ellenségei felett, és hogy csókolgatná a frissen kapott zászló mind a négy sarkát. És hogy repdesne örömszárnyakon Lendvai Ildikó a kupola alatt, a terem fölött, hirdetve a sajtószabadság szentségét, amiért annyit küzdött már életében. Hogy feszítene katonásan Szekeres Imre, hogy nézné a zászlót sokat mondó mosollyal Kovács László. Hogy duzzadnának jókedvük vitorlái, és hogyan süllyedne még mélyebbre az ország a reménytelenségbe. Legalább ennyi megadatott nekünk, hogy ők most más kikötőben vesztegelnek.

Pedig Európa éppoly simán és természetesen fogadta volna őket, mint annak idején elődeiket, Aczél Györgyöt és Fekete Jánost vagy bárkit a klubból. Nem csinált volna ricsajt senki, nem lettünk volna „ronda kis állam". Igaz, akkor nem állt volna elő senki új törvényekkel, lettek volna viszont kaszinók Sukorótól Vásárosnaményig. Innen nem szólt volna az ébresztő Európának, csak gyanús üzletek neszét hallgathattuk volna tovább. Márpedig nagyon kell az ébresztő ennek a zavarodott kontinensnek is, mert egyre nagyobb a baj, és a Cohenek sajtója, a Joav Blumok sukorói seftelése meg a Gyurcsány-félék virgonc settenkedése elemésztheti Európából Európát. Ne higgye senki, hogy akik Magyarországban csak a prédát látják, azoknak más jut eszükbe, ha Európáról van szó.

Ismét a magyaroké lehet Erdély?

Romania Libera, 2011. január 10. – Fordítás: Demeter Virág-Katalin

A kommunizmus ideje alatt elkobzott csa- ládi vagyona visszaszerzését kezdeményezte több erdélyi, nemesi család örököse, és a visszaigénylési folyamat számos esetben si- kerrel is járt. Több ezer hektárnyi földterület- ről, erdőkről, udvarházakról és fontos épüle- tekről van szó Kolozsváron, Marosvásárhe- lyen és Kézdivásárhelyen is, írja a România Liberă napilap. A kiadvány az erdélyi neme- sek tulajdonát érintő visszaszolgáltatásokról közölt egy terjedelmes írást.

A Csiszár család – ezer hektár erdő és Bálványosfürdő

2005-ben Johann Taierling Németországban volt egyetemista, ekkor kapcsolódott be nagyszülei, Csiszár Dénes és Nagy Ferencz egykori vagyonának visszaszer- zésébe. A család már korábban, 2000-ben indította el a visszaigénylési folyamatot, de jelentősebb sikerek nélkül. „Öt évvel ezelőtt megjelent egy új törvény, ami lehetővé tette, hogy minden földterületünket visszakaphassuk. Csak Kovászna megyében 410 hektárnyi erdőt kell visszaszolgáltassanak számunkra", nyilatkozta Johann a România Liberă napilap érdeklődésére. A fiatalember kezdetben többször megtette a Románia-Németország közti utat, egyetemi tanulmányai befejeztével pedig Kézdivásárhelyre költözött, az egyik visszaszolgáltatott családi ingatlanba. „A befektetett pénzemet áldoztam erre a célra, majd úgy döntöttem, hogy itt maradok, mert lehetőséget, jövőt láttam itt. Mivel Bálványos egy részét is vissza kell kapjuk a román államtól, a turizmusban látok lehetőséget, és az életemnek is inkább itt van értelme, mint Németországban" – magyarázta Johann Taierling.

Az egykori egyetemista Bákó megyében is visszaigényelt egy 317 hektáros erdőt. „Kovászna megyében is végleges döntés született, bár különféle kifogások merültek fel annak érdekében, hogy ne kaphassunk tulajdonjogot. Az elmúlt 5 évben több akadályt gördítettek az utunkba, gondot jelent a hatalmas bürokrácia, valamint az, hogy a törvényeket nem alkalmazzák megfelelőképpen. Ezek a területek nagyon értékesek, így érdekek ütköznek fölöttük", mondta az örökös. Szilveszter előtt azonban jó hírt közöltek a fiatalemberrel a Kovászna megyei erdészeti hivataltól, egy újabb erdőterületet vehet birtokba. Johann Taierling azt reméli, egy hektár erdőért 3000 eurót kaphat majd.

Ioan Niculaie üzletember háromszéki érdekeltségei

A Csiszár családnak Bálványoson is vannak érdekeltségei. „Dédapám 1850-ben vadászni érkezett ide, akkor még épületek sem voltak a környéken. Pihenni szeretett volna, így kért egy széket, majd leült és észrevette, hogy a szék lábánál víz tört fel a földből. Azonnal felismerte a mélyből feltörő víz értékét, s üzletember lévén, a torjai Apor báróktól megvásárolta a területet. Hat medencét, illetve több épületet és házakat építtetett fából", mesélte Johann Taierling. Az épületek nagy része ma már nem is áll, a medencék pedig elhanyagoltak.

„Mi a földterületet szeretnénk visszakapni, és csak egyetlen épület visszaszolgál- tatását kértük, mert a többi faépítmény már összedőlt. A kommunisták a '60-'70- es években üdülőket építettek a mi területeinken. Többet kétes körülmények között értékesítettek, ezek most lepusztult állapotban vannak. Hiába újítanánk fel őket, nem felelnek meg a mai követelményeknek", nyilatkozta az örökös. Követve a család tulajdonainak adásvételét, Taierling felfedezte, hogy az ingatlanok egy része egy brassói üzletember, Ioan Niculaie tulajdonába kerültek, akivel felvette a kapcsolatot, és akitől ígéretet kapott arra, hogy a Csiszár család tulajdonát képező épületeket átadja az örökösöknek. „Mindeddig nem történt előrelépés az ügyben, jómagam pedig a kormánybiztosi hivatalhoz és a többi illetékes hatósághoz fordultam. A jogszabályok szerint a cég vissza kellett volna szolgáltassa a tulajdonunkat, de erre nem került sor", mondta Csiszár Dénes örököse. Johann Taierling szerint az érintett ingatlanok egy része banki jelzálog alatt van, és szándékosan hagyják őket tönkremenni.

Ioan Niculaie üzletember a România Liberă napilapnak úgy nyilatkozott, már nem tulajdonosa annak a társaságnak, amelynek Bálványoson érdekeltségei vannak.
Mindezek ellenére, Johann Taierling úgy döntött, nem adja fel a küzdelmet. Visszaigénylendő tulajdonai közé tartozik a kézdivásárhelyi strand is, amelyet családja épített még a kommunizmus ideje előtt.

Mikes család – tízezer hektárnyi erdő és egy kastély

Egy másik grófi család leszármazottai tízezer hektárnyi erdő és mezőgazdasági terület visszaszerzését intézik. A Mikes grófok örököse, Roy-Chowdhury Katalin fiaival együtt visszakapott már egy kastélyt valamint a hozzá tartozó, 34 hektárnyi erdőt és tavakat, a Kovászna megyei Zabola községben. Az 500 évvel ezelőtt épült kastélyban a kommunizmus idején, illetve a '89-es fordulat után kórház, gyerekotthon és iskola is működött. A kastélyhoz tartozó, 300 éves egykori gazdasági épület 2006 óta luxuspanzióként működik.

A felújítást követően olyan lapok cikkeztek turisztikai rovatukban a panzióról, mint a The Guardian, a The Independent, valamint a New York Magazine, a Financial Times és a CNN Traveller.

A kommunizmus előtt Mikes Ármin gróf az egyik legnagyobb kiterjedésű, magánerdő tulajdonosa volt Erdélyben. A román visszaszolgáltatási törvényeknek köszönhetően, örökösei újraindíthatják azt a virágzó erdőgazdálkodást, amit a család folytatott a XX. század elején, idézi a zabolai kastély honlapján közölteket a bukaresti napilap.

Mikes Ármin egyik dédunokája, valamint a zabolai kastély egyik tulajdonosa, Gregor Roy-Chowdhury, a londoni School of Economics tanulója volt és négy évig az amerikai Salomon Brothers bank londoni kirendeltségének munkatársaként dolgozott. „Az elmúlt 15 évben édesanyámmal és testvéremmel folyamatosan dolgoztunk azon, hogy visszaszerezzük és helyreállítsuk dédapám örökségét. Mindannyian Romániába költöztünk, és az a célunk, hogy a kastély ismét visszanyerje régi csillogását, hogy stabil munkahelyeket és barátságos turisztikai környezetet hozzunk létre" – magyarázta Gregor.

A Mikes-örökösöknek közel tízezer hektárnyi erdő- és mezőgazdasági terület visszaszerzésére van esélyük Kovászna megyében, de Erdély szerte másutt is több jelentős ingatlant visszaszolgáltathatnak számukra; Sepsibükszádon például egy 2000 hektáros területet visszaszolgáltatásáról döntöttek a család javára. Az örökösök a Mikes Ármin hagyatékát képező területeknek csupán egyharmadát kapták eddig vissza.

Gregor Roy-Chowdhury elmondta: felesége, Ugron Zsolna is olyan erdélyi nemesi családból származik, amely több ingatlantulajdonnal rendelkezett Hargita, Maros és Kolozs megyékben.

A Bánffy család tulajdona – Kolozsvár központja és százezer hektár terület

A Bánffy grófok örökösei is azok közé tartoznak, akik Erdély szerte több épületet és mezőgazdasági területet igényelnek vissza. A család összesen százezer hektár erdő- és mezőgazdasági területet kíván visszaszerezni a román államtól. Az örökösök egy része épületeket igényelt vissza Kolozsvár központjában és Erdély más városaiban is.

Az Bánffyak leszármazottai olyan Maros megyei erdőket igényelnek vissza, melyekben eddig nem kezdődtek kitermelési munkák. A helyi hatóságok szerint a legnagyobb fejfájást a Bánffy Dániel örököseinek követelése jelenti számukra. A család több mint 30 ezer hektáros terület visszaszolgáltatását sürgeti, de érkezett visszaigénylési kérelem más részéről is a területre. Az erdélyi nemes rokonai, Bethlen Anna és Zsuzsanna jelezték először visszaigénylési szándékukat, 2005 után pedig Bánffy Miklós magyar állampolgár – Dániel fia – kérte vissza a hatóságoktól ugyanazt a területet, közvetlen örökösként.

Maros megye kormánybiztosi hivatala szerint a család két ága között megállapodás született, hogy a Bethlen testvérek fogalmazzák meg először visszaigénylési kérésüket, román állampolgárok lévén. 2005 után azonban létrehoztak egy alapítványt unokatestvérükkel, így most közösen igénylik vissza a szóban forgó területet. „Jogaik érvényesítését az 1945-ből származó kisajátítási dokumentumok alapján kérik, ám ezek az iratok nem szolgálnak pontos adatokkal a területek tulajdonosairól. Az 1921-es kisajátítási törvény szerint, senkinek sem lehetett 200 holdnál nagyobb tulajdona hegyvidéki erdőkben, ami közel 100 hektárt jelent. Nem tudjuk, hogy mi alapján követelnek ők most több ezer hektárt„ idézi a România Liberă a kormánybiztosi hivatal álláspontját.

A hivatal egyik munkatársa, aki neve elhallgatását kérte a bukaresti napilaptól, így nyilatkozott: vizsgálódásaik során több fiktív irattal találkoztak, melyből kitűnik, hogy a nagy nemesi családok csupán papíron értékesítették területeiket egymás közt, annak érdekében, hogy azoknak nyoma vesszen. „Ők lassították az 1921-es agrárreformot is, mert soha nem felelt meg nekik az éppen aktuális helyzet. És ezt megtehették, mert fontos tisztségeket töltöttek be Erdély Romániához való csatolása után is", nyilatkozta ugyanaz a forrás. A visszaigénylési dosszié iratai szerint, a grófok nagy pénzösszegeket kaptak a román államtól 1921-ben, a kisajátítások után.

Bánffy Dániel soha nem veszítette el magyar állampolgárságát. „A hortista Magyarország kormányának agrárminisztere volt, és kiderült, hogy a román állam ellen harcolt, és rá is vonatkozott Mihály román király 1945-ös rendelete, mielőtt a kommunisták hatalomra kerültek. A jogszabály leszögezte: azoknak, akik ellenséges magatartást tanúsítottak a román állam iránt, minden tulajdonát kisajátították „ nyilatkozta a Maros megyei kormánybiztosi hivatal munkatársa, akit a România Liberă napilap idéz. A Bánffy-hagyaték így a háborús ellenségek vagyonáért felelős hatóság kezelésébe került, akárcsak azok a német és olasz állampolgárok vagyona is, akiknek volt romániai tulajdonuk, de ellenségnek minősítették őket.

„Mindeddig nem született olyan jogszabály, ami a hasonló esetben történt vagyonfosztás tárgyát képező ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik", derült ki a prefektúra nyilatkozatából. Az RMDSZ-képviselők 2005-2006-ban egy indítványban próbálkozták ezen tulajdonok visszaszolgáltatásának ügyét rendezni, de a képviselőház elvetette a javaslatot arra hivatkozva, hogy erkölcstelen törvényről van szó.

Erdészre bízott nemesi vagyon

A Bánffy család egy másik ága is több ezer hektárnyi erdőt igényel vissza. A tavaly elhunyt Bánffy Éva teljes vagyonát két unokájára, ügyvédjére és Ratosnya erdészeti hivatalának egykori igazgatójára hagyta. Utóbbiak azért kerültek be az örökösök közé, mert különféle iratokkal segítették a családot. Azok a területek, amit az érintettek visszaszereznének, most a háborús ellenségek vagyonáért felelős hatóság kezelésébe tartoznak. Visszaszolgáltatás tárgyát képezik Bánffy Zoltán erdőterületei is, annak ellenére, hogy ő jelentős anyagi kárpótlást kapott, aranyban, 1921-ben. Bánffy Zoltán véglegesen átköltözött Magyarországra és a párizsi békebíróságon pereskedett a román állammal. Az ügyben hozott döntés a Maros megyei Kormánybiztosi Hivatal tulajdonában van, és ebből kitűnik, hogy Románia kárpótolta őt" – nyilatkozta a hivatal vezetősége.

A Bánffy nemesek leszármazottainak jogi képviselői nem nyilatkoztak a visszaszolgáltatásokról a România Liberă napilapnak, és megtagadták azt is, hogy a lap megbízóikkal felvehesse a kapcsolatot, mondván: a média képviselőivel csak ügyvédein keresztül folytat párbeszédet a család.

57 kastély örökösei

A kolozsvári Kerekes Mária, a Beldi grófok leszármazottja, egy udvarházat igényelt vissza egy Kolozs megyei községben, írja a bukaresti napilap, idézve a Clujeanul kiadványt. Utóbbinak a hölgy úgy nyilatkozott: 1630-ig vezette vissza családfáját, és kiderült, elődei abban az időben Székelyföldön éltek.

A Kemény család is számos tulajdonát szeretné visszaszerezni. Egyik marosvásárhelyi örököse visszaigényelte és vissza is kapta a család egykori felsőzsuki ingatlanát, ami addig a település kulturális központjának számított: iskola, óvoda, könyvtár és művelődési ház működött benne.

A dálnoki Gaál grófok több száz hektárnyi terület visszaszolgáltatását kérték a Kolozs megyei Korpádon, valamint egy épületet is, melyen most is látható a család címere. Az ingatlan a helyi óvodának és iskolának adott helyet. A család másik tulajdonát, egy épületet, a kommunisták lebontották.

15 évvel ezelőtt az örökösök egy része Castellum néven alapítványt létesített, hogy megkönnyítsék a visszaszolgáltatási folyamatot. A Clujeanul lap szerint a szervezet 57 kastélyt és udvarházat azonosított, ami a néhai nemesi családok tulajdona volt és visszaigénylés tárgyát képezte.

A Teleki grófok örökösei beperelték a gernyeszegi TBC- elkülönítőt, mert a Maros megyei egészségügyi intézmény a család egykori kastélyában működik, írja citynews.ro. Szintén a Teleki örökösök 100 hektárnyi területet is visszaigényeltek a Maros megyei erdészeti igazgatóságtól.

Ingyen fordítana az állampolgárságot kérőknek a bihari RMDSZ

Krónika, 2011. január 11. – Nagy Orsolya, Pap Melinda, Végh Balázs

A magyar állampolgárságért folyamodók számának növekedésével nő azon szervezetek száma is, amelyek megpróbálják zászlajukra tűzni az egyszerűsített honosítás kérdését. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács után – amelyet a magyar kormány megbízott a demokrácia-központok létrehozásával – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is bejelentette, hogy segít az igénylőknek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete továbbment: ingyenesen fordítja le a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratokat.

A magyar állampolgárságért folyamodók számának növekedésével egyre nő azon szervezetek száma is, amelyek megpróbálják zászlajukra tűzni az egyszerűsített honosítás kérdését, ezáltal politikai tőkét kovácsolni belőle. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) után – amelyet a magyar kormány megbízott a hivatalos tájékoztató irodahálózat, a demokrácia-központok létrehozásával – az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) is bejelentette, hogy segít az igénylőknek a szükséges okmányok összeállításában, az űrlap kitöltésében. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete még ennél is továbbment azzal, hogy a hétvégi választmányi ülésen bejelentette: ingyenesen fordítja le a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratokat.

Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök emlékeztette a gyűlés résztvevőit arra, hogy a szövetség 2004-ben mintegy harmincezer aláírást gyűjtött öszsze a kettős állampolgárságért. „Nem vagyok hajlandó elfogadni semmilyen kioktatást. Nem igaz az, hogy egyeseknél van a bölcsesség köve, míg mások nem tájékoztathatnak a magyar állampolgárságról!" – hangoztatta a politikus. Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete újfent aláírásgyűjtésbe kezdett: a mostani íveken az állampolgárság megszerzése iránt érdeklődők nevét, lakcímét és igazolványszámát is elkérik.

Az adatlapokon egyetlen kijelentés áll: „Kérem, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete úgy, mint eddig, tájékoztasson, illetve tájékoztathasson a kettős állampolgárságról." Szabó a küldöttgyűlésen azt mondta, hogy öt nap alatt húszezer aláírást gyűjtöttek össze. Az ügyvezető elnök azt is kommentálta, hogy többen számon kérték a szövetségen, miért akadályozta meg, hogy egyes településeken önkormányzati ingatlanokban létesíthessen demokrácia-központot az EMNT. „Ki olyan hülye, hogy a gyilkos kezébe adja a fegyvert, amellyel aztán meggyilkolja őt?!" – idézi Szabót az erdon.ro hírportál.

Az ügyvezető a Krónika kérdésére elmondta: a gyűlés óta még számos aláírás gyűlt össze a helyi szervezetektől, így mostanra a számuk megközelíti a harmincezret. Kérdésünkre, miszerint nem tart-e attól, hogy erőfeszítéseiket az RMDSZ-t népszerűsítő kampánytevékenységnek tekintik, illetve hogy a demokrácia-központok létével miért ilyen fontos a szövetség számára a tájékoztatás, így válaszolt: „Miért ilyen fontos, hogy mások ezt tegyék? Az irodahálózat kialakítására fordított összeg elegendő lett volna az egész erdélyi magyarság dokumentumainak lefordítására. Kinek a célja, hogy ebből üzletet csináljon? Mi pontosan azt szeretnénk, ha a kettős állampolgárság nem lenne az EMNT-n keresztül kiárusítva" – jelentette ki lapunknak Szabó Ödön.

EMNT: végre jó célra fordítják a közpénzt

Az EMNT közleményben reagált az RMDSZ bejelentésére, amelyben üdvözli a kezdeményezést. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetősége üdvözli a kezdeményezést, nyugtázva, hogy az erdélyi magyarságot megillető közpénzek feletti rendelkezés monopóliumát birtokló szervezet végre megpróbál konstruktívan hozzáállni a magyar állampolgárság kérdéséhez." Ugyanakkor emlékeztet, hogy fordítás tárgyában az RMDSZ egyszer már levizsgázott: „a nagyváradi utcanevek „szakszerű fordításaként" – egész partiumi-erdélyi magyarságunk szégyeneként – minősíthetetlen förmedvényeket és ferdítéseket hoztak nyilvánosságra.
Csak remélhetjük, hogy az állampolgársági iratok fordításakor ilyesmi nem fog előfordulni" – áll az állásfoglalásban. A Toró T. Tibor ügyvezető elnök és Gergely Balázs, a demokrácia-központok koordinátora által szignált levélben megjegyzik: „Azt sem szeretnénk, ha egyes RMDSZ-aktivisták tájékozatlansága vagy hozzá nem értése miatt – rosszindulatot nem merünk feltételezni – az állampolgárságot igénylők felesleges utakra kényszerülnének."

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete még tegnap délután levélben reagált a közleményre. Szabó József, a körzeti és helyi szervezetek koordinálásáért felelős ügyvezető alelnök újfent a 2004-es aláírásgyűjtésre emlékeztet, illetve arra, hogy a megyei választmány már júniusban üdvözölte az állampolgársági törvény módosítását, később pedig – elsőként Biharban – tájékoztató füzeteket nyomtatott az érdeklődők számára. A közlemény kitér arra, hogy a tavalyi év végén képzést szerveztek a tájékoztatási folyamatban részt vevők számára.

„Nyilvánvalóan mindenki számára ismert, hogy Ukrajnában, Szerbiában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában, ahol jelentős számban élnek magyarok, nem hoztak létre semmilyen új irodahálózatot, hisz ott már nem a megosztás volt a cél, hanem a törvény szellemének megfelelő korrekt, a mindenki által elérhető tájékoztatás" – áll a levélben.

„Sajnálattal vesszük azonban tudomásul, hogy olyan személyek, akik az életük egy részében vagy akár ma is az RMDSZ-nek köszönhetően jutottak tisztséghez, és ezáltal magas egzisztenciához, utólag hálátlanul az őket előtérbe helyező szövetség ellen fordulnak gátlástalanul. Reméljük, a tékozló fiú példáján okulva mihamarabb visszatérnek az atyai házba. (...) Az idegességet fanyar humorral álcázó közleményükre nem kívánunk reagálni, jó munkát kívánunk" – zárul az állásfoglalás.

Az MPP sem marad ki, de csalók is akadnak

A magyar állampolgárság ügyét nemcsak az EMNT és az RMDSZ próbálja zászlajára tűzni és politikai tőkét kovácsolni belőle. A Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete is bejelentette, hogy segít a kérvényezőknek az egyszerűsített honosításhoz szükséges okmányok öszszeállításában, az űrlapok kitöltésében. Tegnaptól várják a segítségre szorulókat a szervezet irodájában, és a zsúfoltság elkerülése végett a magyar külképviseletekhez hasonlóan előjegyzési rendszert is bevezettek.

„Meggyőződésünk, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségével tömegesen szándékoznak élni a gyergyói székelyek is, s aki ebben a folyamatban segíteni tud, annak kötelessége is ezt megtenni" – olvasható a Vadász Szatmári István helyi MPP-elnök által kiadott közleményben.
A magyar állampolgárság ügyét azonban nemcsak a politikai pártok, hanem magánszemélyek is megpróbálják kihasználni.

A Szatmár megyei RMDSZ nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy csalók kínálják szolgáltatásaikat, akik 20 euróért cserében hajlandók segíteni az egyszerűsített honosításhoz szükséges okmányok összeállításában. A szélhámosok az újságok apróhirdetési rovatában, illetve plakátokon ajánlják szolgáltatásaikat, és a Fidesz által megbízott jogos képviselőknek nevezik magukat, a magyarországi párt azonban cáfolta ezt. Szatmár megyében a demokrácia-központok mellett az RMDSZ-szervezetek is szolgálnak honosítással kapcsolatos információkkal.

Liszt Ferenc Év Erdélyben

Reggeli Újság, 2011. január 11.

A 200 évvel ezelőtt, 1811. október 22-én Doborjánban született Liszt Ferenc volt az első utazó-zeneszerző Európában, akit joggal tekinthetünk a mai értelemben vett európaiság letéteményesének is. Budapest, Sopron, Pozsony, Bécs, Párizs, Weimar, Róma mind otthona volt, jóllehet a zenetörténészek szerint mindvégig magyar útlevéllel utazott.

Bartók Béla akadémiai székfoglaló beszédéből idézünk: „Nyilvánvaló: ha valaki amellett kardoskodik, hogy Liszt nem magyar, akkor az kénytelen volna őt hazátlan nemzetközinek nyilvánítani. Mit mond azonban ezzel szemben maga a legilletékesebb személy, maga Liszt? Köztudomású, hogy Liszt magát mindenkor, Magyarország jósorsában éppúgy, mint balsorsában, állhatatosan magyarnak vallja. Márpedig egy ilyen nagy művészi jelenségnek, mint amilyen Liszt volt, kijár a világ minden részéről, hogy ebbeli akaratát tudomásul vegyék, annak ne mondjanak ellent. Annál kevésbé, mert nincs is megfelelő tárgyi bizonyíték ellentmondásra. Liszt Ferenc magyarnak mondta magát: mindenkinek, magyarnak, nem-magyarnak egyaránt, kötelessége ezt a kijelentését tudomásul venni és abba belenyugodni."

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a magyar UNESCO-bizottság javaslatára 2011-et Nemzetközi Liszt-évnek nyilvánította a magyar zeneszerző-virtuóz születésének 200. évfordulója alkalmából. A magyar UNESCO-bizottság javaslatát többek között Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia is támogatta. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem zeneművészeti tanszékének oktatói (akik közül ketten is: Kristófi János Zsigmond és Lászlóffy Zsolt egyetemi docensek a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szereztek tudományos fokozatot, ugyanakkor karvezető professzoruk, Berkesi Sándor Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas karnagy), valamint a Partiumi Magyar Művelődési Céh vezetősége – tisztelettel adózva az isteni kezű zongoraművész, zeneszerző és intézményalapító emlékének – hangversenyek, emlékplakett-avató, kiállítás, konferencia és zenés irodalmi összeállítás szervezésével kíván csatlakozni a Nemzetközi Liszt-év eseményeihez, amelyeknek fénypontja a lehető legavatottabb Liszt-interpretátor, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész nagyváradi szólóestje lesz.

Magyar-román találkozó volt Nagyváradon a határ menti faluturizmusért

Reggeli Újság, 2011. január 11. – Freund Emese

A hétvégén a nagyváradi Góbé csárdában ült össze a romániai ANTREC (Falusi, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Egyesülete) és a magyarországi FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) elnöke panziótulajdonosok és egyetemi tanárok társaságában, összesen huszonnégyen (nyolcan Magyarországról, tizenhatan Romániából), hogy egy magyar–román falusiturizmus-protokollt írjanak alá. A részletekről az ANTREC elnöke és egyben az egyesület Bihar megyei fiókjának vezetője, Maria Tãtar, valamint a FATOSZ elnöke, Csizmadia László tájékoztatta lapunkat.

Az említett protokoll aláírásának célja a régió falusi és agroturizmusának népszerűsítése, fellendítése a határ mindkét oldalán. Támogatást szeretnének nyújtani a panziótulajdonosoknak, hogy olyan strukturális alapokhoz jussanak, melyekkel fejleszteni tudják a vállalkozásaikat. Ugyanakkor ezzel egy hosszú távú együttműködés alapjait is lefektetik mind a közös, mind pedig a specifikus hagyományok, szokások, mesterségek népszerűsítésében. A két egyesület a szerződés alapján szeretne olyan Európai Uniós forrásokhoz hozzájutni, mellyel közösen haladhatnak előre a szegmens fejlesztésében, a tapasztalatok átadásában, tanulmányutak megvalósításában, valamint a szomszédos területek nyelvének megtanulását is szeretnék elősegíteni, részletezte az ANTREC elnöke, vonatkozik ez legalábbis azokra az alapszavakra, melyek a falusi turizmus területéhez tartoznak, ezzel is elősegítve a határ menti együttműködést. Nem utolsó sorban pedig szeretnének közös fesztiválokat, vásárokat, eseményeket szervezni.

A protokollt végeredményben a két országos egyesület köti meg, a hatását azonban leginkább a határ menti településeken működő panziók fogják érezni, hiszen így tudnak jelentkezni az uniós határ menti pályázatokra, de nem zárja ki az országos eseményeket sem. A találkozón a két egyesület ismertetésén kívül a határ mindkét oldalán felmerülő, illetve egyik vagy másik oldalon specifikus problémákról is vitáztak. Össze is írták ezeket, ami mind a két szervezet számára előrelépést jelent, sőt, megoldásokat is találtak néhány problémára. A két egyesület szerepe amúgy nem az, részletezte Tãtar, hogy turistákat vigyen a hozzájuk tartozó panziókba, hanem hogy megtanítsa a panzióvezetőket arra, hogyan tudnak új klienseket vonzani. Továbbá pedig ingyenesen segítik a tagjaikat a jogi ügyekben. A panziók saját akaratukból válhatnak taggá néhány nyomtatvány kitöltésével, egy kérvény leadásával és egy tagdíj befizetésével. A Romániában 1994 óta működő szervezetnek harmincegy megyei fiókja van az országban.

A megbeszélésen falusi turizmust oktatók is részt vettek, akik azonban gyakorlatban nem vezetnek panziót, így előkerültek az elmélet és gyakorlat közötti különbségek. Tãtar kiemelte, Nagyváradon az országban akkreditált öt turisztikai előkészítő iskola egyik központja működik, ahol a turizmusban dolgozókat képzik a szobalánytól az adminisztratív személyzetig, melyet a Erdélyi-szigethegység Turisztikai Egyesület tart. Magyarországon például nem kötelező szakmai képesítéssel rendelkezzen az, aki panziót akar nyitni, viszont a FATOSZ képviselői is úgy látják, valóban szükséges ez. Tãtar kérdésünkre kifejtette, a gyakran más területekről érkezőknek szükséges legalább az alapelemeit elsajátítaniuk ennek az elsőre nagyon egyszerűnek tűnő szakmának, így a kurzusokon foglalkoznak azzal is, hogyan kommunikáljon egy panzióvezető a turistával, de azzal is, hogy hogyan lehet professzionálisan, hatékonyan elvégezni a takarítást.

Csizmadia László, a FATOSZ elnöke elmondta, a találkozó ötlete a román kollégáktól származik, de már régóta jó kapcsolatot ápolnak. Most tulajdonképpen közös EU-s pályázatokat szeretnének együttesen elnyerni. A célok között a közös honlap, kiadványok, fesztiválok, vásárok szerepelnek. Egy kutatási projekttel is készülnek, melyben az aradi és a debreceni egyetem vesz részt, a két országos egyesület biztosítja a szakmai hátteret. Ezzel a falusi turizmus helyzetét akarják felmérni a határ két oldalán. A FATOSZ elnök kiemelte, minden szerződés mellett is a legfontosabb az emberi kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Véleménye szerint csak idő kérdése, hogy elfelejtve a határokat, az együttműködés igazán jól működjön.

Csizmadia amúgy győri születésű, de a Budapest melletti Piliscsabán él jó ideje, két egyetemen is oktat, 2000 óta az egyesület elnöke, melynek tizenkilenc megyei szervezete van. Kitért arra, hogy fontos a minősítés mellett, hogy valamilyen szakirányú végzettsége legyen a falusi turizmusban dolgozónak. Az egyesület tervei között szerepel, hogy az általuk minősített vendégfogadó egységek dolgozóinak minden évben tudjanak szervezni szemináriumot, tanulmányutat, hogy állandóan frissítsék tudásukat, bővítsék tapasztalataikat, ezzel megtartva a minőséget.

A magyarországi szövetség elnöke a városnézést követően amúgy elmondta, káprázatosan szépnek tartja Nagyvárad belvárosát, szerinte a régi kultúra vonzerejében igen nagy lehetőségek rejlenek, melyeket ki kellene használni.

A két egyesület vezetői legközelebb február első felében fognak találkozni Budapesten további egyeztetés végett.

Nem reagálnak, de mégis

Reggeli Újság 2011. január 11.

Szabó József, a ihari RMDSZ körzeti és helyi szervezeteinek koordinálásáért felelős ügyvezető alelnöke közleményben reagált az EMNT-vezetők legutóbbi állásfoglalására, amely közlemény így zárul: „Az idegességet fanyar humorral álcázó közleményükre nem kívánunk reagálni, jó munkát kívánunk munkatársaiknak, valamint RMDSZ-es kollégáinknak, és sok sikert minden magyarnak a kettős állampolgárság megszerzésében."

A január 10-én kelt közlemény első része a Bihar megyei RMDSZ saját „honosítás-történetét" ismétli meg, elsorolva, mi mindent tett a párt a kettős állampolgárságért, ez már közismert. A továbbiakban Szabó emlékeztet: „December folyamán külön egynapos képzést szerveztünk megyei szervezetünk székházában azok RMDSZ-esek számára, akik a tájékoztatási folyamat részesei, magyarországi illetékes hivatalos szervek részvételével. Olyan személyeket hívtunk meg az anyaországból, akik a dokumentumok fogadásáról, áttekintéséről és jóváhagyásáról hivatali kötelezettségüknek megfelelően tájékozottak és hitelesen tájékoztathatnak."

Ezt követően kijelenti: a magyar nemzeti kormány támogatásával az EMNT által létrehozott demokráciaközpont-hálózat az erdélyi magyarság megosztását célozza. A közleményt az RMDSZ-ben csak alig pár éve feltűnt fiatalember a következő atyai feddéssel és intéssel zárja: „Örülünk annak, hogy az EMNT ily nagy figyelmet szentel megyei szerveztünk tevékenységének. Megnyugtathatunk mindenkit, hogy eleget fogunk tenni tagságunknak, valamint annak az újbóli közel 30 ezer aláírással az RMDSZ-t felkérő személynek, akik tőlünk várják a megfelelő tájékoztatást. Sem gunyoros beszólással, sem rosszindulatú feltételezéssel nem kerülünk közelebb ahhoz, ami remélhetőleg mindannyiunk közös célja, hogy minél több romániai magyar ember rendelkezhessen kettős állampolgársággal. Sajnálattal vesszük azonban tudomásul, hogy olyan személyek, akik az életük egy részében vagy akár ma is az RMDSZ-nek köszönhetően jutottak tisztséghez és ezáltal magas egzisztenciához, utólag hálátlanul az őket előtérbe helyező szövetség ellen fordulnak gátlástalanul. Reméljük, a tékozló fiú példáján okulva mihamarabb visszatérnek az atyai házba."

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek