Tartalomjegyzék

RMDSZ

Autonómiatervezet készül

Nyugati jelen/Mediafax, 2011. szeptember 23.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere kidolgozza Székelyföld autonómiatervezetét, amelyben előírások szerepelnek majd a román közösségre vonatkozóan is, akiknek szeretné elmagyarázni, mi történne a térségben, ha elnyerné az autonóm státuszt.

Antal Árpád, aki az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke is csütörtökön egy sajtótájékoztatón mondta el, hogy kidolgozza a székelyföldi autonómia tervezetet, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.

„El kezdtem dolgozni egy ilyen tervezeten. Túlzás lenne azt mondani, hogy ez egy autonómia statútum, hiszen azt már kidolgozta a Székely Nemzeti Tanács, el kell azonban ismernünk, hogy abban nagyon kevés szabályozás vonatkozik a román közösségre", fejtette ki Antal.

Véleménye szerint szükség van a Székelyföldön a párbeszéd kiépítésére a román közösséggel, a magyar félnek nagyon tisztán el kell magyaráznia, mi történik, ha Székelyföld autonóm régióvá válik.

„Ahhoz, hogy tárgyalni tudjunk a románokkal, hogy létrejöhessen a párbeszéd, nagyon tisztán és egyértelműen el kell mondanunk, mi történik, mit akarunk ezzel a régióval, éppen azért, hogy a románok ne aggódjanak a székelyföldi autonómia miatt", fejtette ki Antal Árpád.

Hozzáfűzte, nem mondja, hogy a románoknak támogatniuk kell az autonómia elképzeléseket, de elfogadhatják azokat.

Antal Árpád egy héttel ezelőtt kifejtette, meggyőződése, hogy megvalósul a székelyföldi autonómia a 20 millió román mellett, megjegyezte, senki nem kérheti a magyar közösségtől, hogy ne igényelje az autonómiát.

Az egységes magyar képviseletet támogatják


Szabadság, 2011. szeptember 23.

Az RMDSZ politikai szerepvállalásáról, a román–magyar politikai kapcsolatokról, a romániai magyar kisebbség jogairól és törekvéseiről folytatott kétoldalú megbeszélést Kelemen Hunor szövetségi elnök Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével tegnap Bukarestben. A fővárosban tartja szeptember 22-től 24-ig az idei nyári egyetemét a néppárt. Az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának keretében működő Európai Ötletek Hálózata szervezésében csütörtökön kezdődő háromnapos tanácskozás központi témája az európai gazdasági és szociális válság. Az eseményen jelen van Joseph Daul, az EP frakciójának vezetője, valamint az EPP több vezető tisztviselője. Román részről részt vesz Markó Béla miniszterelnök-helyettes, illetve Kelemen Hunor kulturális miniszter is. Az előadók között szerepel Emil Boc kormányfő és Traian Băsescu köztársasági elnök.

Az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral való találkozón Wilfried Martens leszögezte, az Európai Néppárt álláspontja az, hogy a romániai magyar közösség számára az egységes képviselet az egyetlen megoldás annak érdekében, hogy érdekeit és célkitűzéseit továbbra is érvényesíteni tudja. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja a nemzeti kisebbségek számára az autonómia elérésének lehetőségét.

„A belga kormánynak voltam a vezetője, amikor átszerveztük országom intézményrendszerét úgy, hogy a három nemzet képviselői egyforma szintű autonómiaformát alakítottak ki" – nyilatkozta a találkozó után az Európai Néppárt elnöke. Hozzátette, nagyon elégedett az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével, és bízik abban, hogy a romániai közvélemény is értékeli ezt a munkát és az ebből származó hasznokat. Wilfried Martens teljes támogatásáról biztosította Kelemen Hunor szövetségi elnököt és az RMDSZ-t.

Kelemen Hunor elmondta: a kétoldalú megbeszélésen áttekintették egyrészt az Európai Unió tagállamait is érintő gazdasági válság legfontosabb megoldási lehetőségeit, ugyanakkor tárgyaltak az Európai Néppárt jövő évben sorra kerülő kongresszusáról is.

„Arra kértem Wilfried Martenst, a néppárt programjának a módosításakor támogasson bennünket abban, hogy a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, mindazok a közösségi jogok, amelyeket mi évek óta szorgalmazunk, jelenjenek meg az Európai Néppárt programjában is. Erre az elnöktől határozott ígéretet kaptunk. Beszéltünk azokról a kérdésekről, amelyek a romániai magyarság képviseletét illetik Romániában és az Európai Parlamentben. Wilfried Martens megerősítette a februári kongresszusunkon a videoüzenetében is elmondott üzenetét, miszerint a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni a pozícióját, és hogy a kisebbségi jogok terén előre tudjon lépni. Ez mindenkinek az érdeke" – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

ROMÁNIA

Romániai sajtó: Románia még nem tudja, mikor csatlakozhat a schengeni övezethez, de barátokat szerzett

MTI, 2011. szeptember 23.

- Románia egyelőre nem tudja, mikor csatlakozhat a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, de a tárgyalások rámutattak arra, hogy Lengyelország jó barátja Romániának - írta pénteken a romániai sajtó.

A pénteki napilapok tudósításokban számolnak be arról, hogy az uniós belügyminiszterek nem döntöttek Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról.

A Krónika című kolozsvári napilap szerint a halasztás lényegében elutasítást jelent. Teodor Baconschi román külügyminiszter úgy véli, hogy a kérdést később újratárgyalhatják, és eredménynek nevezte, hogy Franciaországnak és Németországnak Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatos ellenállása megszűnt. Mint mondta, folytatják az erőfeszítéseket, hogy Hollandiát és Finnországot is meggyőzzék, Románia készen áll az integrációra. Szerinte a halasztás volt a legjobb kompromisszum, mert így folytatódhatnak a tárgyalások.

Az Adevarul című napilap szerint a schengeni kudarc rámutatott arra, hogy Romániának jó barátja Lengyelország. Az újság emlékeztet arra, hogy Varsó - az EU soros elnökeként - megpróbálta teljes erőfeszítéssel támogatni Románia schengeni csatlakozását, de nem sikerült csak halasztást elérnie.

Az Evenimentul Zilei is azt emelte ki tudósításában, hogy Románia még nem tudja, mikor csatlakozhat a schengeni övezethez. A lap leltárba veszi, hogy melyek az előnyei és hátrányai a csatlakozásnak. Az előnyök közé sorolja, hogy az integrációt követően nőhet a külföldi befektetők bizalma Románia iránt.

A lap a hátrányok közé sorolja, hogy egyebek között nehezebb lesz ellenőrizni a kábítószer- és emberkereskedelmet, valamint a cigarettacsempészetet.

ERDÉLY

Erdélyi magyar vita a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára vételéről


MTI, 2011. szeptember 23.

Nézeteltérés merült fel Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter, valamint a csíksomlyói templomot igazgató ferencrendi tartomány helyi vezetői között arról, hogy miként terjesszék fel védettségre az UNESCO-hoz a szellemi világörökségi státus elnyerésére a csíksomlyói búcsút.

A minisztérium szeptember közepén jelentette be, hogy a szaktárca illetékes szakértői bizottsága megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében felterjesztik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára ezt az évente megrendezett nagy eseményt.

Az Új Magyar Szó című bukaresti napilap utal arra, hogy a minisztérium nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjeszti az UNESCO elé a búcsút, és a ferencesek nem értenek egyet azzal, hogy "a napimádás, a táltosok, a bóvliárusok is UNESCO-védelemben részesüljenek".

A ferencesek - amint a Keresztalja című romániai magyar katolikus hetilap korábban megírta - arra utalnak, hogy a kulturális minisztérium megrendelésére készített tanulmány a ferences szellemiség és a búcsú egyházi szempontok szerinti bemutatása mellett emlékeztet: a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek, és bemutatja a Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalokat.

A tanulmány szerzője, Tánczos Vilmos romániai magyar néprajzkutató szerint nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára a csíksomlyói búcsút, ha nem tudják elmondani, mitől egyedi és különleges az esemény.

Kelemen Hunor miniszter szerint a végső dosszié, amelyet Párizsba fognak küldeni, egyaránt tartalmazni fogja a vallási és kulturális elemet, hiszen a hely vallásos szellemétől nem lehet eltekinteni. Mint mondta, az eddig elkészült tanulmány csak arra szolgál, hogy a párizsi testület megismerje a búcsút, és jóváhagyja a világörökség-listára való felterjesztést. A Krónika szerint a végső iratcsomó október és február között készül el, a vallási rész elkészítésére pedig a katolikus egyházat és a ferences szerzeteseket kérik fel.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem osztja a ferencesek véleményét - írja a lap, amelynek Potyó Ferenc érseki helynök elmondta: teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé, hiszen a hangsúly a védelmen van.

Félárbocon a nagysármási magyar oktatás

Népújság, 2011. szeptember 23. – Bodolai Gyöngyi

„...A Belső-Mezőségnek nincs magyar középiskolája, kollégiuma, ahol össze lehetne gyűjteni a magyar gyermekeket, hogy ne forduljon elő például az, hogy Sármás körzetében több mint száz 0-14 éves gyermek nem részesül magyar oktatásban" – hívta fel a figyelmet Vetési László, az Erdélyi Református Püspökség szórványügyi előadója az áprilisban tartott II. Mezőségi Civil Műhelyen.

Az ott hallott adatokból kiindulva szervezett baráti beszélgetést a kolozsvári székhelyű Szórványtengely Mozgalom és a Népújság a sármási református egyházközség gyülekezeti termében. A helyhatóságot Sallai Imre, Nagysármás alpolgármestere képviselte, részt vett Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, az Erdélyi Református Püspökség generális direktora, Kántor Attila, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Trombitás Jolán óvónő, Bartha Erzsébet, Györfi Apollónia, Sallai Ildikó, Székely Szabina tanítónők és Rigó Ildikó kémia szakos tanár.

Szabó Csaba, a Szórványtengely Mozgalom vezetője, az RTV kolozsvári stúdiójának munkatársa a mozgalom céljairól és az elért eredményekről számolt be, olyan iskolákról, ahol szinte a semmiből sikerült a magyar tannyelvű oktatás fontos központjait kialakítani. Szólt azoknak az újságíróknak a tevékenységéről, akik a Világhírnév Kiadó Fehér Hollók sorozatában közölt riportjaikban, írásaikban gyakran foglalkoznak a szórványban élő magyarság sajátos gondjaival.

A beszélgetés során derült ki, hogy az anyanyelvi oktatásból kimaradó környékbeli gyermekeken kívül nem mentes a gondoktól a nagysármási magyar nyelvű oktatás sem. A valamikori párhuzamos osztályok alig több mint fél osztálynyi gyermekre zsugorodtak. Balázs Lajos, a rendezvényt vendégül látó helybeli református lelkész adatai szerint 2007-ben négy, az elmúlt évben mindössze három gyermeket kereszteltek, s a házasságkötések száma is kettő és nyolc között mozgott. Amikor ezek a nemzedékek iskolába kerülnek, a gyerekek számát illetően amúgy is hiányos létszámmal működő sármási magyar óvodai és iskolai tagozaton kénytelenek lesznek az osztályokat összevonni. Bár az óvodában 12-15 tagú csoportok működnek, s a múlt tanévben 18-an voltak az előkészítő csoportban, az idén mindössze 13-an kezdték meg az első osztályt. Két család elköltözött, két gyermeket román tagozatra adtak, egy pedig visszamaradt az óvodában. Az I-IV. osztályokban is kevés a gyermek, 11-en járnak második, 15-en harmadik és 17-en a negyedik osztályba. A felsőbb osztályokban sem sokkal jobb az arány, az ötödikben 14-en, hatodikban 13-an, hetedikben 15-en, nyolcadikban 14-en tanulnak. Ha nem sikerül gyermekeket toborozni a környékbeli falvakból, ahol már megszűnt a magyar iskola, akkor távlatokban hasonló sors vár a sármási magyar oktatásra is. Holott, ahogy Vetési László fogalmazott, sokan arra gondoltak, hogy a belső Mezőségnek ez a szép települése alkalmas lenne egy gyűjtőpont kialakítására, ahol kollégiumot is ki lehetne alakítani. Nagysármás oktatási központtá alakítása 2003-ban az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának szórványügyekben tartott összejövetelén is felmerült. A megvalósuláshoz azonban következetességre, összefogásra, tettekre lett volna szükség. A tervekhez képest jelenleg nem működik magyar középiskolai osztály a nagysármási iskolában. A szülők közül ketten-hárman engedhetik meg, hogy valamelyik környező városban járassák kilencediktől a gyermeküket, mivel a havi költségek közel nyolcszáz lej körül vannak. A többi általános iskolát végző sármási diák a román tagozaton tanul tovább. Véleményünk szerint hasznos lenne felvenni a kapcsolatot a szamosújvári Téka Alapítvánnyal, hisz az ott működő bentlakásos, jól felszerelt és komplex képzést nyújtó kollégium a mezőségi gyermekek érdekében jött létre, akiknek az utaztatását is megoldották.

Balázs Lajos református lelkipásztor visszatekintőjéből az derült ki, hogy a XX. század kezdetén sem volt zökkenőmentes a sármási magyar oktatás helyzete. Az impériumváltás utáni időszakban a református parókián szervezték meg a felekezeti oktatást, de 1922-ben a nem megfelelő körülményekre hivatkozva bezáratták az iskolát. Később, 1930-ban, amikor már 250 iskolaköteles gyermek volt, megszüntették a magyar nyelvű oktatást. 1938-ban, amikor Vásárhelyi János püspök közbenjárására lépések történtek egy tanító alkalmazása és felekezeti iskola építése ügyében, a magyar tanulók száma 270 volt.

Sallai Imre alpolgármester szerint, amivel a jelen levő pedagógusok is egyetértettek, Sármás nagy problémája, hogy a külföldi munkalehetőség, a környező városok elszippantják a fiatalokat, s ahhoz, hogy az iskola megmaradjon, vállalkozások beindítására lenne szüksége, amelyek megélhetést biztosítanak a helybelieknek. Erre Sármáson minden feltétel adott lenne, jó az út, elkészült a közművesítés, s központja szépen rendezett település benyomását kelti.

Azzal kapcsolatosan, hogy miképpen lehetne a környező falvakban levő gyermekeket összegyűjteni, Kántor Attila esperes nem túl bizakodó. A bemutatott statisztikák szerint egyre kevesebb a reformátusok száma, több faluban már nincsen senki, gyerek pedig alig maradt.

A helybeliek szerint próbálkoztak a környező iskolákban, de egyrészt a szülők nem egyeztek bele, hogy mindennap utazzon a gyerek, másutt az iskolából nem engedték el, mert nélkülük megszűnt volna a román tagozat is, s van, ahol a lelkész zárkózott el az együttműködéstől, másutt már szégyellik vállalni magyarságukat. A lelkészek azonban, akik bővebben beszámolhattak volna a sajátos helyzetről, sajnos nem voltak jelen, és a tanfelügyelőség képviselője sem jött el a megbeszélésre. Az a tény, hogy Sármás három megye találkozásánál fekszik, megnehezíti a helyzetet, hisz a gyermekeket különböző megyékből kellene toborozni. Az iskolabusz jelenleg Lárgáról és Marócházáról szállítja az iskolásokat, de még egy-két útvonalra szükség lenne. Ahhoz, hogy megmaradjon a magyar tagozat az óvodában és az iskolában is, ha jövőtől a tanintézmények finanszírozása a tanulók után járó fejpénz alapján történik majd, lépni kell. A megbeszélésen elhangzott, immár elkerülhetetlen, hogy ezeket a tevékenységeket, mivel az alpolgármesternek nagyon sok a tennivalója, egy helybeli alapítvány vállalja fel. Ennek létrehozásában kellene támogatni a nagysármásiakat, hogy pályázni tudjanak.

Az iskolán kívül szó esett arról is, hogy Nagysármás és környéke felfedezéséhez, ahol 1908-ban fúrták az első földgázkitermelő szondát, s ahol a határban ma is vannak égő tüzek, s ahol a mezőségi táj s a közelben levő tavak sok szép látnivalót nyújtanak, nagyobb népszerűsítésre lenne szükség, s a jól átgondolt turizmus is jövedelmet, munkahelyeket jelenthetne – hangzott el a beszélgetés során, amit a helybeliek valószínűleg továbbgondolnak majd.

Megemlékezés Szárazajtán

Krónika, 2011. szeptember 22.

Az 1944. szeptember 26-i, magyarellenes vérengzésre emlékeznek a tragédia évfordulóján a háromszéki Szárazajtán. Az erdővidéki faluban hétfőn arra a napra emlékeznek, amikor a Maniu Önkéntes Ezred, közismertebb nevén a Maniu-gárdaként elhíresült szabadcsapatok brassói különítménye tizenkét helybéli magyar polgári lakost meggyilkolt – közülük kettőt lefejezett –, egyet súlyosan megsebesített, néhányat pedig súlyosan bántalmazott.

A hétfői megemlékezés a református templomban 11 órakor kezdődik. Az istentiszteleten igét hirdet Bartalis Szélyes Pál helyi református lelkész, majd az IKÉ-s fiatalok rövid műsora keretében Kovászna Megyei Tanácsának elnöke, Tamás Sándor megyezászlót ad át a falunak, a szárazajtai Lármafa Kulturális és Sportegyesület pedig átveszi a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma által a falunak odaítélt Ex Libris-díjat.

A főhajtás folytatásaként az emlékezők a falu központjában álló emlékműhöz vonulnak, ahol a helyi Ajtai Abod Mihály általános iskola diákjai rövid műsorát, valamint az emlékbeszédeket követően a résztvevők koszorúkat helyeznek el.

A megemlékezés zárásaként az iskolában bemutatják Benkő Levente Szárazajta című, 1995-ben napvilágot látott könyvének a Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelent második, bővített, és a szárazajtai eseményeket taglaló levéltári forrásközléssel is kiegészített kiadását.

Élőláncot szervezne Kerekes Károly

Székelyhon.ro, 2011. szeptember 22. – Gligor Róbert László

A végsőkig elmegy a nyárádszeredai park ügyében a képviselő

Tiltakozó akciót javasol Kerekes Károly, RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy a nyárádszeredai főtéri parkot megmentsék. A területre az ortodox egyház akar templomot építeni. A politikus csütörtökön a helyszínen szögezte le, nem hangzatos beszédekre, hanem határozott lépésekre van szükség.

Kerekes Károly csütörtökön Nyárádszeredában, a főtéri parkban tartott sajtójékoztatóján fogalmazta meg álláspontját. A képviselő az ügy történeti áttekintésével kezdte. Az 1600-as évektől piactérként használt terület egy részét 1938-ban az akkor kinevezett román polgármester a görög katolikusoknak adta, de azok már nem építkezhettek itt, mivel 1949-ben törvényen kívül helyezték őket. A kommunista rendszer parkot alakított ki a téren, amely ma a város dísze. Ám a román hatalom 1920 óta minden erdélyi településen a főtéren, központban épít templomot, katedrálist, hangsúlyozni kívánva ezzel is a román elem dominanciáját. Ez a helyzet áll fenn itt is – véli a képviselő, hisz az ortodox egyház nem elégszik meg azzal, hogy a jelenlegi parókia melletti területen építsen akár állami támogatással is templomot, hanem a parkban kívánják megtenni ezt. Nem állnak be az utcasorba, mint a többi felekezet, hanem a zöldövezeten akarnak építeni.

„A templomépítés nem közérdekű dolog"

A zöldövezetekre vonatkozó 2007. évi 24-es törvény értelmében össze kell állítani minden település zöldövezeti lajstromát, amelybe be kell foglalni minden területet, függetlenül annak birtokjogi állapotától. Ennek megfelelően járt el a helyi önkormányzat, de ezt a határozatot megtámadta a prefektúra – részletezte a képviselő, aki szerint a prefektus a törvényesség első számú őre kellene legyen, mégis szembe megy a törvénnyel és a kormány határozataival. Innen adódik az újabb konfliktus a kormánybiztos és az önkormányzat között, amelyből valószínűleg hosszas és feszültségteljes per lesz. A terület maradhat az egyház tulajdonában, de akkor köteles gondozni azt és megőrizni rendeltetését. A törvény szerint csak közérdekű célból változtatható meg a zöldövezet rendeltetése, márpedig a templomépítés nem az – nyomatékosította a képviselő, aki a 2009-ben felmerült területcsere kérdését sem tartja elfogadhatónak: az új tanügyi törvény és reform szellemében nem iskolák lebontására, hanem építésére van szükség.

Kiül a térre, amíg erőszakkal el nem viszik

Kerekes Károly felkéri a nyárádszeredai lakosságot, hogy ha szükség lesz, alkossanak élő láncot és védjék meg a zöldövezetet. Erre már van példa Bukarestben és Gyulafehérváron is. „Ha szükség lesz rá, jómagam is, mint ennek a vidéknek a politikai, parlamenti képviselője kiülök ide a térre, és vigyenek el erőszakkal. Ha valakik cirkuszt akarnak és szembe mennek az alapvető emberi jogokkal, akkor engem emeljenek ki erőszakkal. Ha cirkuszt akarnak, hát legyen nemzetközi cirkusz" – fejtette ki határozott álláspontját Kerekes.

A környezetvédelmi minisztériumtól is lépést vár

A képviselő azt is elmondta, hogy kérte a környezetvédelmi minisztérium álláspontját is a park státusát illetően. Ha a közigazgatási és belügyminisztérium szintjén nem lehet elérni, hogy a prefektus visszavonja a bírósági eljárást, akkor Kerekes arra fogja kérni a környezetvédelmi minisztériumot, hogy szálljon be a perbe. Ha az állampolgárok is felveszik a civil ellenállás eme formáit és beszállnak a perbe, az ügyet el lehet vinni az Európai Emberjogi Bíróságig is – hangsúlyozta a képviselő.

Az önkormányzat nem tett ajánlatot

Újságírói kérdésre Tóth Sándor nyárádszeredai alpolgármester kifejtette: az önkormányzat nem tett ajánlatot az egyháznak a terület visszavásárlására vonatkozóan. Beszélgetés szintjén felmerült ugyan, de az ortodoxok hallani sem akarnak erről. A 2009-es egyezmény meghiúsult a másik fél hibájából, az önkormányzat pedig megvédi a parkot. „Nem vagyunk senki ellen, mi a parkot védjük, hogy oda senki ne építhessen" – mondta el az elöljáró, aki úgy gondolja: nem az önkormányzat gondja, hogy az egyház hol fog építeni, miután a parkban nem kap építkezési engedélyt.

Egyforma mércével

Háromszék, 2011. szeptember 23.

Nem volt hiábavaló a ma­gyar nyelvnek a közhivatalok­ban való érvényesítéséért a prefektushoz intézett levele, úgy tűnik, sikerült elérni, ne csak a román, hanem a magyar nyelv fölött is őrködjék a kormánymegbízott...

...és ez a világ legter­mészetesebb dolga – jelentette ki Antal Árpád, utalva arra, hogy György Ervin a hét elején bejelentette: több, a kormánynak alárendelt állami intézmény megyei kirendeltségét felszólította, a törvényeket betartva magyarul is írják ki a hivatalok elnevezését. Ebben a folyamatban Antal Árpád nyújtotta be az első beadványt a prefektusnak, aztán még magánszemélyektől is kapott levelet a kormányhivatal azok­nak az intézményeknek a lajstromával, melyek mai napig sem tüntették fel a Háromszéken többségi lakosság anyanyelvén megnevezésüket. György Ervin szóvivője útján közölte, korábban is próbálta elérni az in­tézmények magyar elnevezé­sének feltüntetését, most egyen­ként vizsgálnak ki minden jelzett esetet, és kötelezik a "hiányos" intézményt, teljesítse a törvényes előírásokat – bár a prefektus szerint nem biztosított a siker, hiszen az állami intézmények csak az illetékes minisztériumi jóváhagyással tehetik ki a magyar feliratot.

Elkobozta a rendőrség a tanügyi törvényt „reklámozó" táblát

Székelyhon.ro, 2011. szeptember 22. – Szász Cs. Emese

Az RMDSZ-től fogják összeszedni a büntetés árát

Elkobozták a tanügyi törvényt „reklámozó" táblát, és megbírságolták a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) képviselőit csütörtök délben az orvosi egyetem előtt. Az egyesület ügyvezetője, Ádám Valérián 10 lejenként az RMDSZ vezetőitől akarja összegyűjteni a büntetés összegét.

Szeptember 14-én láttuk először az RMOGYKE tiltakozóit az arany betűkkel írott, aranyozott keretbe foglalt hatalmas pannóval. Az 1,99 x 1,70 méteres táblára a tanügyi törvénynek azt a cikkelyét írták fel, amelyből kiderül, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek kötelessége létrehozni a magyar főtanszéket, hiszen multikulturális intézményként működik. A tiltakozók eredetileg az egyetem szenátusának akarták ajándékozni a táblát, de mivel ott nem vette át senki, úgy döntöttek, az oktatási intézmény épülete előtt hívják fel rá legalább az arra járók figyelmét. Akkor a helyi rendőrség küldte el Ádám Valériánt és társát, mondván: engedély nélkül semmit sem szabad „reklámozni", még a tanügyi törvényt sem.

Repetitio est...

Az eset csütörtökön megismétlődött: Ádám Valérián ismét a MOGYE egyik hallgatójával vitte ki a tanügyi törvény cikkelyét tartalmazó táblát az orvosi egyetem elé, de rövidesen megjelent a helyi rendőrség, s mivel az RMOGYKE képviselői nem akartak elmenni, elkobozták a táblát, és megbüntették a „törvényszegőket".

A helyi rendőrség egy autót hozatott a pannó elszállításához. A furgon csomagtartójába próbálták betuszkolni az aranyozott keretű tablót, azonban ez nem sikerült, így a jármű tetején szállították el.

Nem reklám, de fizetnek

A helyi rendőrség a 2008. évi 20-as helyi tanácsi határozat alapján minimum 100, maximum 1000 lejjel büntetheti az engedély nélkül reklámozókat. Ez alkalommal 500 lejes bírságot róttak ki. Amennyiben az RMOGYKE 48 órán belül fizet, akkor a minimum, vagyis a 100 lej felét kell befizetni. Az RMOGYKE ügyvezetője, Ádám Valérián elmondta, kifizeti a büntetést, de az RMDSZ vezetőitől 10 lejenként fogja összeszedni az összeget. Állítása szerint ugyanis az RMDSZ közbenjárása folyamán rákényszeríthetnék a tanügyi törvény betartását az orvosi egyetem szenátusára, mégsem történik semmi.

Antal Árpád szerint szükség van az erdélyi magyar politikai alakulatok együttműködésére

Krónika, 2011. szeptember 23. – Bíró Blanka, Nagy Orsolya

Érdemes tárgyalást kezdeményezni a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ együttműködéséről a helyhatósági és parlamenti választásokon – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. „A bátor magyarok a románokkal konfrontálódnak, a gyáva magyarok a magyarokkal" – jegyezte meg az az RMDSZ városi szervezetének elnöke.

Szerinte nehezen elképzelhető, hogy Markó Béla és Tőkés László tárgyalóasztalhoz ül a közeljövőben – Antal szerint túl sok sérelem halmozódott fel az elmúlt időszakban –, de Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Toró T. Tibor, a néppárt ideiglenes elnöke ezt még megteheti. „Bölcsességre van szükség, mert parlamenti képviselet nélkül nem tudjuk érvényesíteni akaratunkat" – szögezte le az elöljáró. A politikus szerint nem a szavazatok számának a maximalizálása a fontos, hanem az erdélyi magyarság közérzete.

„A politikusok cselekedetein múlik, hogy egy erdélyi magyar család hogyan dönt: kitelepedik, vagy sem, vállal még egy gyereket, vagy sem. „Az RMDSZ biztosította a keretet arra, hogy például Sepsiszentgyörgyön 50-60 helyen zajlik a munka, de nem elég aszfaltozni, tatarozni, a közösségi élmény is fontos, ezért kell az erdélyi magyar pártoknak megegyezniük" – mondta Antal Árpád. – Ha mindenki az utcasarkon szidja a rendszert, abból még nem lesz aszfalt, ennél többre van szükség: azt kell megvizsgálni, ki mit tud hozzátenni az összefogáshoz". A politikus nem rejtette véka alá, hogy rossz tapasztalatai vannak az MPP-s politikusokkal, akik szerinte „nem tettek hozzá semmit a város fejlődéséhez, viszont rengeteg energiát és időt elvontak akadékoskodásukkal". Ennek ellenére úgy gondolja, az MPP-vel is tárgyalni kell, ha képes megújulni. Úgy véli, ha a polgári párt nem indul el a jövő évi parlamenti választásokon, a szervezet meg fog szűnni. Az EMNP bejegyzését kommentálva Antal megjegyezte: egy párt bejegyzése önmagában nem érték, egy új szervezet programjával, tetteivel és a mögéje felsorakozó emberekkel kell bizonyítson.

Eközben az EMNP újonnan kinevezett partiumi régióbeli szervezési igazgatója, Csomortányi István szerint az RMDSZ-szel való együttműködésnek létre kell jönnie, de csakis konkrét ügyek mentén. Csomortányi csütörtökön bejelentette, bár továbbra is a civil szervezet tagja marad, lemond az Erdélyi Magyar Ifjak Bihar megyei elnöki tisztségéről, hiszen tisztában van vele, hogy a feladat, amit kapott, „pártos munka".

Az új igazgató, akinek feladatai között szerepel az új párt helyi szervezeteinek létrehozásában való segédkezés, azt mondja, semmiképp nem az „egy zászló alatti", a kommunizmus éveire hajazó pártegységet kell létrehozni, hanem kijelölni azokat a területeket, ahol elképzelhető az együttműködés. „A nemzet egysége a fontos, nem pedig a pártegység" – fogalmazott az igazgató. Csomortányi szerint ezek közül az első az autonómia, majd a korrupcióellenes harc következik. Szerinte a verespataki bányaberuházás is „létkérdés", amiben csak közösen érhetnek célt a magyar szervezetek, és ugyanez vonatkozik az RMDSZ által mostanában elhanyagolt önálló magyar egyetem, illetve az anyanyelvhasználat kérdésére is. Kérdésünkre, hogy a párt bejegyzése előtt többször emlegetett választási szövetség vagy akár pártszövetség ötlete ezek szerint elveszett-e, Zatykó Gyula partiumi régióelnök azt mondta, szó sincs ilyesmiről, ám a választásokról beszélni egyelőre korai.

Antal új autonómiatervezetet készít

Autonómiatervezeten dolgozik Antal Árpád, amely a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútumánál több rendelkezést tartalmaz a Székelyföldön élő románokra nézve. A politikus elmondta: javasolni fogja a háromszéki RMDSZ-es honatyáknak, nyújtsanak be törvénytervezetet, amely 10-20 százalékos fizetéspótlékot szavatol a közalkalmazottaknak, akik olyan településen látnak el ügyfélszolgálatot, ahol 20 százaléknál magasabb a kisebbség aránya, és aki a román mellett a kisebbség nyelvét is beszéli. Közölte, a dél-tiroli példa adta az ötletet, ott döntöttek úgy: költségtakarékosabb fizetéspótlékot adni a két nyelven beszélő közalkalmazottnak, mintha fizetnének egy olaszul és egy németül beszélő munkatársat. Antal elmondta, a Dél-Tirolban élő olaszok első lépésben úgy viszonyultak az autonómiához és a nyelvi jogokhoz, hogy Olaszországban mindenki beszéljen olaszul.

Második lépésben megértették, hogy bizonyos köztisztségeket csak az tölthet be, aki beszél németül is, végül elfogadták, hogy előny számukra, ha megtanulnak németül, és ez is hozzájárult, hogy a szegény olasz tartományból az autonóm Dél-Tirol az ország leggazdagabb régiója lett. A románok jelenleg az első és a második lépés között vannak, állapította meg a politikus, aki szerint a románok nem kell támogassák, hanem el kell fogadják az autonómiát. Antal cáfolta, hogy Kovászna megye az országban a legszegényebb és a bukaresti támogatás nélkül nem tudna megélni. „Ha Bukarest úgy látja, könyöradományából élünk, akkor szívesen mentesítjük az erőfeszítés alól, nem kérünk a visszaosztott pénzből, cserébe hagyják, hogy boldoguljunk önerőből" – szögezte le Antal Árpád.

Nagyvárad: lakosssági fórum sok keserűséggel

Krónika, 2011. szeptember 23. – Nagy Orsolya

Sok román ajkú környékbeli is elment arra a nagyváradi lakossági fórumra, amelyet az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezete hirdetett meg szerda délutánra a lebontásra ítélt repülőhíd ügyében.

Az állomás melletti felüljáró több mint százéves, és az EMI-sek szerint ipari műemlékké kellene nyilváníttatni, hiszen fémszerkezete megyeszerte egyedülálló. A városi önkormányzat nemrég az állomás alatt átvezető aluljárót hosszabbította meg annyira, hogy elérjen egészen a sínek mögötti utcáig, alternatívát nyújtva a szerintük elavult és veszélyes hídra. Ám a fórumon kiderült: a környékbelieknek egyáltalán nem tetszik, hogy a szemetes és büdös föld alatti átkelőn kénytelenek járni – a hidat ugyanis lezárták.

A repülőhíd egyébként a Román Vasúttársaság Vagyonkezelő társaságának (SAAF) tulajdona. A szervezők a társaság képviselőit, az RMDSZ-t, a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítványt, illetve az önkormányzat főépítészi hivatalának és a műszaki igazgatóságnak a vezetőit is meghívták a fórumra, ám a hivatalosságok közül senki nem jelent meg. A vasúttársaság részéről megjelent ugyan egy hölgy, ám ő nem a tulajdonost, csak a CFR-t képviselte, és egyebet nem tudott mondani, mint azt, hogy a híd élettartama lejárt. Annál több keserűség bukott ki a szép számban megjelent lakosokból. Mint kiderült, teljes mértékben ellenzik a híd lebontását, mivel az aluljárót még kevésbé tartják biztonságosnak – állítólag minden éjjel hajléktalanok tanyáznak ott, és előfordult már az is, hogy valakit kiraboltak. Az EMI leköszönő megyei elnöke, Csomortányi István kijelentette: biztos benne, hogy a közelben építendő gyorsforgalmi út miatt áll a városvezetőség érdekében a híd eltüntetése, hiszen a SAAP-tól levélben kapott válaszból kiviláglik, hogy semmilyen szakértői vizsgálat nem támasztja alá azt az állítást, hogy a híd menthetetlen.

A lakosok azt is elpanaszolták, hogy régóta kérik a polgármestertől az aluljáró kijáratánál lévő, szerintük használhatatlan járda kiszélesítését, sőt Ilie Bolojant már hívták is a helyszínre, ám más negyedekkel ellentétben az elöljáró őket még soha nem látogatta meg, és a beruházásokkal kapcsolatban a véleményüket sem kérte ki.

EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ

Elítélte a román és bolgár schengeni csatlakozás elhalasztását Jerzy Buzek

MTI, 2011. szeptember 23.

Elítélte Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elhalasztását Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke az Európai Néppárt (EPP) Bukarestben zajló nyári egyetemén, amelyen az eddiginél szorosabb uniós gazdasági együttműködést sürgettek felszólalók.

Bizalmi válságot okozhat a két ország schengeni csatlakozásnak az elhalasztása, ezért elítéli azt – így kommentálta Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, hogy csütörtökön Hollandia és Finnország ellenállása miatt az EU-országok belügyminiszterei nem tudtak dönteni arról, hogy a két délkelet-európai ország csatlakozhasson az Európai Unió belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetéhez.

A lengyel politikus emellett sürgette az unión belüli gazdasági integráció folytatását. Szerinte néhány hónapon belül középtávú program készülhet az unió piacának további egységesítéséről. Fontos feladatnak nevezte a kis- és közepes vállalkozások (kkv) erősítését.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke a gazdasági integrációról szólva felvetette annak lehetőségét, hogy az Európai Központi Bank szerepét erősítsék meg, és rendelkezzen az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve-hez hasonló jogkörökkel.

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság miatt szorosabb együttműködés szükséges az Európai Unión belül, és mint mondta, „ha az unió védelméről beszélünk, nem csak az euró zónába tartozó tagországokról van szó".

Dacian Ciolos, az Európai Bizottságban a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős román biztos szintén az integráció erősítését szorgalmazta hozzászólásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban a mezőgazdasági szektorban a gazdálkodók elöregedése tapasztalható, ezért külön figyelmet kell fordítani a fiatalok bevonására. A céltámogatások esetében pedig figyelembe kell venni, hogy a mennyiségi mutatók mellett több figyelmet kell fordítani a termőföldek minőségének javítására, és a biodiverzitásban rejlő lehetőségekre.

RMDSZ-támogató Néppárt

Új Magyar szó, 2011. szeptemrer 23. – Farkas István

„Nagyon elégedett vagyok az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével és bízom abban, hogy Romániában is értékelik ezt a munkát, illetve az ebből származó hasznokat" – jelentette ki a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel tartott tegnapi kétoldalú megbeszélés utáni bukaresti sajtótájékoztatón Wilfried Martens.

„Nagyon elégedett vagyok az RMDSZ kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tevékenységével és szerepével és bízom abban, hogy Romániában is értékelik ezt a munkát, illetve az ebből származó hasznokat" – jelentette ki a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel tartott tegnapi kétoldalú megbeszélés utáni bukaresti sajtótájékoztatón Wilfried Martens. Az Európai Néppárt elnöke az EPP szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata tizedik nyári egyetemére érkezett a román fővárosba több neves néppárti politikus kíséretében.

Martens délben találkozott az RMDSZ-es politikusokkal, akikkel a román-magyar politikai kapcsolatokról, a szövetség politikai szerepvállalásáról, illetve a magyar kisebbség jogairól és törekvéseiről tanácskozott. Az EPP elnöke emlékeztetett: a belga kormány miniszterelnöke volt, amikor átszervezték Belgium intézményrendszerét úgy, hogy a három nemzet képviselői egyforma szintű autonómiaformát alakítottak ki.

„Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom a nemzeti kisebbségek számára az autonómia elérésének lehetőségét" – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Martens, aki szerint a romániai magyarságnak egységes képviseletre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja őrizni és erősíteni pozícióját, illetve előre tudjon lépni a kisebbségi jogok érvényesítésében.

Kelemen Hunor elmondta, a megbeszélésen áttekintették az Európai Unió tagállamait is érintő gazdasági válság legfontosabb megoldási lehetőségeit és tárgyaltak az Európai Néppárt jövő évben sorra kerülő, bukaresti kongresszusáról is. „Határozott ígértet kaptunk Wilfried Martenstől arra, hogy az EPP programjának módosításakor helyet kapjanak a nemzeti közösségek jogai, az autonómia kérdése, és mindazok a közösségi jogok, amelyeket az RMDSZ évek óta szorgalmaz" – fogalmazott Kelemen.

A nyári egyetem résztvevőit házigazdaként a román államfő, Traian Băsescu (középen) köszöntötte

Martens délelőtt Emil Boc miniszterelnökkel is találkozott, akit arról biztosított: a néppárti politikusok támogatják Románia schengeni csatlakozását.

A nyári egyetem délutáni megnyitóján a házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözölték a rendezvényt. Az előadások keretében felszólalt Kelemen Hunor szövetségi elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke is.

Megnyílt Vajdaság brüsszeli képviselete

Magyar Szó, 2011. szeptember 23.

Noha a hivatalos ünnepi megnyitót eredetileg október 10-ére, a régiók és városok értekezletének idejére, a hagyományos brüsszeli nyílt napokra (Open days) tervezték, Vajdaság brüsszeli képviselete már csütörtökön megkezdte munkáját.

A vajdasági iroda az ottani szerbiai uniós képviselet keretében működik majd, rendeltetése és célja pedig minél több külföldi beruházót találni és versenyképesen pályázni az uniós fejlesztési alapoknál.

A Brüsszelben tartózkodó Bojan Pajtić, a TVT elnökének szavai szerint a tartományi kormány prioritásai új beruházások és munkahelyek megnyitása. Mivel csupán a Duna-stratégia fejlesztési alapjában mintegy 50 milliárd eurónyi megpályázható céleszköz van, a vajdasági iroda képviselőinek alapfeladata „tűzközelben" lenni, lobbizni, pályázni az uniós fejlesztési alapoknál.

A vajdasági képviselet megnyitása kapcsán Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke közleményben tolmácsolta elégedettségét, mondván, hogy az EU adminisztrációs központjában székelő vajdasági iroda egy több éve érlelődő terv eredménye, mely tervet sajnos sokan tévesen értelmezték és módszeresen akadályozták megvalósulását. Szerinte ez az iroda nemcsak Vajdaság számára bizonyul majd hasznosnak, hanem az egész ország nemzetközi megítélésén is javítani fog.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Elbuntázták a közéletet Udvarhelyen?

Manna.ro, 2011. szeptember 23. – Szász Attila

Bunta polgármesternek, volt KISZ titkárnak az a szerencséje, hogy gyorsan felejtünk – véli Szász Jenő, aki elárulta, mennyibe kerül Bunta Levente közpénzből fedezett PR-ja.

Szász Jenő 1996-2008 között volt Székelyudvarhely polgármestere. A 2008-as helyhatósági választásokon megyei tanácsosi mandátumot szerzett Hargita megyében, a tanácselnöki választást elveszítette Borboly Csabával szemben. Borboly által lógásnak, Szász által gáncsoskodásnak tartott hercehurca után megyei tanácsosi mandátumáról 2009 nyarán lemondott. Ezután Székelyudvarhely alpolgármestere lett, de a tisztségből a városi tanácsosok kiszavazták 2011. január végén.

Szász Jenővel polgármesteri múltjáról, a jelenlegi városvezetőről és a tisztség jövőbeli várományosáról az uh.ro udvarhelyi hírportál készített interjút.

Miért tartja a megkérdezett emberek túlnyomó többsége Bunta Leventét jobb gazdának, jobb polgármesternek?

Ezek szubjektív vélemények. Több mint három éve ő a polgármester, és az emberek hat hónapig, egy évig emlékeznek vissza, hogy körülbelül mi volt. Nem hiszem, hogy sokan emlékeznek, amikor átvágtuk a Petőfi utcát a Sziget utcával, pedig sokat jelentett Udvarhely forgalma szempontjából. Ehhez képest oda egy körforgalmat biggyeszteni sokkal kisebb feladat, de látványos.

Gyakorlatilag nem lehet a két periódust sem összehasonlítani. Ma nem kell a földosztással, ingatlanok visszaszolgáltatásával bíbelődni – ahhoz képest most festegetünk, pingálgatunk. Bunta Levente alpolgármesterként egy szeméttelepet hagyott hátra a város bejáratánál, én építtettem egy európai színvonalú hulladéklerakót a Cekend tetőre. Azt is elfelejtjük, hogy Bunta találta ki azt a zseniális megoldást, hogy a Küküllő mellé duvasszák le a szemetet másfél évtizeden keresztül.

Ami az ő tevékenységében „dicséretes", bár erkölcsileg kifogásolható, az az óriási propaganda. Ezt megtanulták: biztos a KISZ-nél, a kommunista pártnál. Ő nem restelli, ha a város pénzén kiadott újság minden oldalán rajta van.

Közpénzen megvette a városi médiapiac nagyon sok szereplőjét: a televíziót, az Udvarhelyi Híradót, a Príma Rádiót, a Star Rádiót. Közpénzekből havi apanázst juttat ezeknek az orgánumoknak: havi 6-7000 lejt fizet az Udvarhelyi Híradónak, 3-4000 lejt a televíziónak és ekörüli összeget a rádióknak – megvette a hallgatásukat.

Az én időmben, ha egy tükröt felállítottunk egy útkereszteződésben, vagy átadtunk három sportlabdát egy iskolának, arról nem tartottunk sajtótájékoztatót – ma erről egy egész újságot írnak. És az egész média erről szól, mert érdemi dolgok nem zajlanak a városban.

Azért tartják őt jobb városvezetőnek, mert a feledékenység és a propaganda vezeti őket?

A kettő együtt. És nem azt az időszakot éljük: gyakorlatilag Bunta Levente ma hátradőlhet, nem tett hozzá sokat a város fejlesztéséhez. A jó dolgokat hagyta, hogy menjenek tovább, elhallgatván, hogy ezt az elődjének köszönhetjük. Ha sportszerű, akkor meghívhatott volna a Mária Valéria épületének vagy a park avatásához, mert „Jenő, ezt még te kezdted el". Vagy mehetnénk együtt a vízműhöz látogatni, mert ez az a befektető, amelyiket annak idején kritizálta, és ki akart nyírni.

Ha önt holnap megválasztanák Székelyudvarhely polgármesterének, mi lenne a legelső dolog, amit megváltoztatna?

A szétrombolt hivatalt visszaállítanám, beleértve a közintézményeket is. Garantálnám az ügyfélbarát ügyintézést a városházán, hogy ne kelljen fél évet vagy egy esztendőt várni egy urbanisztikai bizonylatra vagy építkezési engedélyre, mert nem írják alá. A formai igazolványokat helyben adnánk ki, mint ahogy az én időmben adtuk. Ehhez visszavenném azokat az embereket, akiket kirúgtak onnan, anélkül, hogy bántanám az azóta alkalmazott embereket. Ők nem hibásak.

Visszatérnék a terelőutak kérdésére: erőltetném a terelőút megépítését a Jézus Szíve kápolnától Fenyéd határáig a Cserehát, a Tábor- és a Bethlen-negyed fölött. Ez könnyítené legjobban a város forgalmát. Nemcsak azért, mert az áthaladó forgalom gyakorlatilag nem nyomasztaná a várost, hanem azért is, mert aki Csíkszeredába akar menni a Bethlen-negyedből, nem biztos, hogy a főutat terhelné, és fordítva.

Ami talán a legfontosabb, megnézném, hogy mit tudok csinálni a munkahely-teremtés kapcsán és az emberek szociális kiszolgáltatottságának ügyében. Megnézném, hogy tudok segíteni a nyugdíjasokon, a sokgyerekes, kispénzű családokon, vagy éppen hol tudnék valamelyik szomszédos településsel közösen ipari parkot létrehozni, melyik az a gazdasági kör, amelyikkel közösen egy ilyen fejlesztésbe kezdenék, amellyel kapcsolatosan reális reményeink volnánk a további munkahelyek teremtésére.

A másik dolog a távfűtés: készítenék egy reális számítást, hogy az emberek a megvont szubvenciók mellett mit tudnak csinálni télen, és felkészülnék arra, hogy ezeket az embereket átsegítsem ezen a nehéz szezonon. Van még körülbelül kétezer család, akik rajta vannak a távhő rendszeren – velük valamit kezdeni kellene. Ha megvonja tőlük a szubvenciót a sikeres RMDSZ-PDL kormány, akkor erre valamilyen helyi receptet adni kellene.

És most nincs lehetőség ezeket a számításokat véghezvinni és segítő kezet nyújtani?

Most, hogy onnan gyakorlatilag elzavartak bennünket, semmilyen adatot nem adnak át, a számok ismeretének hiányában csak elviekben lehet megoldásokat körvonalazni. Konkrétan számokkal alátámasztani akkor lehet, ha ezeknek az ember a birtokába jut.

Eldöntötte már, hogy indul-e jövőre Székelyudvarhely polgármesteri székéért?

Nem döntöttem el, sokmindentől függ: a választójogi törvények alakulásától, attól, hogy sikerül-e az erdélyi magyar rendszerváltás ügyében együttműködést kialakítani az EMNP-vel és az SZNT-vel. Azt tudom, hogy a Magyar Polgári Pártnak mi a dolga, és hogy ezen belül nekem komoly feladataim vannak.

Azt gondolom, hogy az erdélyi magyar rendszerváltás mindenek feletti szükségesség, mert oda kerülünk, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után az emberek fejében nincs rend, és ugyanazoknak a posztkommunistáknak a hatalmát kell eltűrnünk, akiket '90-ben le akartunk váltani. Ha még további 15-20 év eltelik, el is fogjuk felejteni, kik voltak a kommunisták és azoknak a gyerekei, és a mocsok újratermelődvén, úgy elfoglalják majd a közélet valamennyi területét, hogy esélye se lesz a rendszerváltásnak.

Ez akár Udvarhelyre is igaz. Ma, amikor egy kisebbség nem a nemzeti és keresztény értékrend mentén szerveződik és építi a jövőjét, akkor gyakorlatilag esélytelen a mai globális kihívásokkal szembenéznie. A román nacionalizmus és a globalizmus által terjesztett internacionalizmus szorításában vagyunk: ezen belül nekünk gyökeret kellene verni. Ezt nem lehet másként, mint a nemzeti és keresztény örökségünkre alapozva. Rendszerváltásra van szükség Udvarhelyen is.

Kit tart ön most a legalkalmasabbnak Udvarhely következő polgármesterének?

Az biztos, hogy Buntát nem. Minden rossz tulajdonság bennevan, ami egy vezetőnek nem jó: buta, bizalmatlan és „bőcs", tehát öntelt. Ez egy olyan egyveleg, ami alkalmatlanná teszi őt, hogy közéleti szerepet töltsön be.

És ha nem Bunta, akkor ki?

Bárki más, csak ő ne. Úgy csinál, mintha elfelejtettük volna, hogy ki volt. A gimnáziumban nem lehet úgy beszédet mondani 2011-ben, hogy azt mondja, „ezelőtt harminc évvel, amikor az első díszbeszédemet tartottam ezen a placcon". Ez jól hangzik, de a régi osztálytársak nem felejtették el, hogy azért, mert KISZ titkár volt, az osztály utolsó tanulója. Ez az a butaság, amit csak ő tud, ezt más nem tudja megcsinálni.

Aki akkor KISZ titkár volt, az ma nem jó városvezetőnek. Valahol húzódjon meg, de ne lásson el közéleti szerepet, mert rosszul néz ki. Ameddig ezek tolakodnak, lehet, hogy mások nem férünk oda, és az a sorsunk, hogy húsz évvel a román rendszerváltás után magyar rendszerváltást kell sürgetni.

Egyébként van egy-két név a tarsolyomban. Még nem tudok előrukkolni vele, mert nem erősítették meg, hogy akarják-e vállalni. Olyan ember van, aki jó polgármester lenne. 2008-ban Péter Péterrel sokat beszélgettünk, kértem nagyon, hogy vállalja. Lehet, hogy az ismertsége miatt befutó tudott volna lenni.

Buntáról azt hittük, hogy a megyei tanácstól jön haza, ért a közigazgatáshoz. Kiderült, hogy ott se csinált semmit, mint ahogy itt sem, csak szerencsés mandátuma van, mert utánam következik. Utána ismét nehéz lesz, mert ő nem hagy hátra semmit. Azt nem kell fölavatni, amit ő hagyott hátra.

Népszámlálás: ajánlott „kettős könyvelés"

Krónika, 2011. szeptember 23. – Rostás Szabolcs

Az októberben rendezendő romániai népszámlálásra készülve a hazai magyar szervezetek elsősorban arra a felhívásra építik „identitáskampányukat", hogy minden erdélyi magyar vállalja bátran nemzetiségét. Ezzel egy időben a romániai magyar közösség létszámának alakulása szempontjából alapvető fontosságú kérdés, hogy milyen mértékben kerülnek öszszeírásra az Erdélyből kivándorolt, viszont román állampolgársággal (is) rendelkező magyarok. Szociológiai előszámítások szerint az idei népszámlálás várhatóan azt mutatja majd ki, hogy a 2002-ben mért 1,42 millióhoz képest napjainkra 1,265–1,3 millióra csökkent a romániai magyarok száma, a közösség számaránya viszont Erdélyben a tíz évvel ezelőtt mért 19,6, Romániában pedig hat százalék körül marad.

Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedben a románok körében hangsúlyosabban mutatkozott a kivándorlás, másrészt a magyarok esetében nőtt a gyerekvállalási kedv. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedben románok százezrei vándoroltak ki a kontinens nyugati országaiba: miközben az Európai Unió hivatalos adatait kezelő Eurostat szerint 2009-re kétmillió főre nőtt a más tagországokban élő román állampolgárok száma, nem hivatalos becslések szerint számuk meghaladja a hárommilliót is. Az Eurostat ajánlásai szerint azokat a személyeket, akik legalább egy éve külföldön élnek, nem lehet a népszámláláskor a „szülőföld" állandó népességébe beleszámolni.

Ehhez képest azonban Romániában legutóbb, 2002-ben valamennyi román állampolgárt összeírtak, függetlenül attól, hogy mióta él külföldön, majd utólag vonták ki a teljes létszámból a régóta külföldön élőket. Minden jel arra utal, hogy ezt a – szakértők szerint „kettős könyvelésnek" nevezett – eljárást idén is megismétli az Országos Statisztikai Hivatal, amely az ezekben a napokban toborzott számlálóbiztosokat is arra fogja ösztönözni: azokat a román állampolgárokat is írják össze, akik itthoni családtagjaik bevallása szerint az elmúlt egy év során legalább egyszer hazalátogattak. A román állam számára ugyanis presztízskérdést jelent, hogy a lakosság száma ne csökkenjen húszmillió alá – és létfontosságú is, hiszen a népességszám apadása esetén kevesebb EP-képviselőre és uniós támogatásra lenne jogosult az ország.

Regisztrálás hozzátartozói bevallás alapján

Márpedig egy egy-két millió főnyi „fiktív lakossal" felduzzasztott romániai népességadat a magyarok arányvesztésére mutatna rá a statisztikákban. Éppen ezért az erdélyi magyar politikai-közéleti szervezetek arra buzdítanak, hogy mindenki diktálja be a családjához, háztartásához tartozó valamennyi személyt, azokat is, akik épp nem tartózkodnak otthon. Nem jelent problémát, ha valakit az országon belül két helyen is – hivatalos lakhelyén, és ahol éppen tartózkodik – összeírnak, az ilyen eseteket ugyanis a statisztikai hivatal a személyi szám (CNP) egyezése alapján kiszűri. Országok között ugyanakkor nincs egyeztetés. Ha viszont valakit nem írnak össze sehol, akkor ő a statisztikákból is kimarad. Különösen figyelni kell a tanulók, egyetemisták, más településen dolgozók összeírására. Fontos, hogy őket családtagjaik ideiglenesen távol levő személyként a P (személyek, persoane) űrlapon regisztrálják, és kerüljenek fel a G (háztartás, gospodărie) űrlapra is. „Lényeges kérdés, hogy a hozzátartozók feltétlenül diktálják be a tanulmányaikat más településen folytató egyetemi hallgatókat. Másrészt pedig a kivándorolt személyeket, akikről úgy emlékeznek, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer hazalátogattak, ideiglenesen külföldön élőkként regisztráltassák" – nyilatkozta a Krónikának Székely István társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettes, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője.

A külföldön élőket két csoportra osztják a népszámlálás során. Vannak, akik a tartósan, míg mások az ideiglenesen külföldön élők csoportjába kerülnek majd. Fontos tudni, hogy Románia lakosságába csak azok számítanak bele, akiket az ideiglenesen külföldön élők csoportjába sorolnak. Az ő esetükben a családtagok ugyanúgy a P betűjelű űrlapot töltik ki, és felvezetik őket a G űrlapra. Ez a kérdés a romániai magyarok számát jelentősen befolyásolja. Tehát azokat a külföldön élő családtagjainkat, akik időközönként itthon is időt töltenek – az elmúlt tizenkét hónapban valamikor tartózkodtak itthon, például karácsonykor vagy húsvétkor stb. –, ne tartósan, hanem ideiglenesen külföldön tartózkodóként írassuk be, vagyis a P és a G betűjelű űrlapokon jelenjenek meg. (És ne a külföldre távozott személyeket összeíró M vagy a huzamosabb időre, legalább 12 hónapra külföldre távozottaknak szánt PPI űrlapon.) Ezeknek a külföldön élő személyeknek az összeírásához fontos, hogy az otthon lévő családtagok meg tudják adni az illető személyi számát, amihez az illetőnek természetesen román személyazonossági igazolvánnyal is rendelkeznie kell.

Az erdélyi magyar közösség számarányának megőrzése, adott esetben növelése azért is fontos, mivel a közigazgatási törvény értelmében az anyanyelvhasználat joga azokban a közigazgatási egységekben kötelező, amelyekben a kisebbség aránya legalább húsz százalék. Bár a Călin Popescu-Tăriceanu-kormány idején, 2005-ben született jogszabály-módosítás alapján a szerzett jogok nem vonhatók vissza, adott esetben hoszszadalmas pereket igényelne ezt bizonyítani. Emlékezetes, Aranyosgyéresen – ahol a magyarság aránya 20 százalék alatti – egy magánszemély, majd a Kolozs megyei prefektus amiatt követelte bíróságon a háromnyelvű helységnévtábla eltávolítását, mert a közigazgatási törvény nem mondja ki: jogukban áll-e kétnyelvű táblák elhelyezésére azoknak a helyi önkormányzatoknak is, ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékos küszöböt.

Maghiar, nem ungur

A népszámlálási kérdőíveken egyébként nyílt kérdés vonatkozik az etnikumra, az anyanyelvre és a vallásra, amiről mindenki szabadon nyilatkozhat (Ellentétben a tíz évvel ezelőtti gyakorlattal, amikor rangsorolták ezeket). A válaszokat azonban utólag – már nem a válaszadó szeme előtt – osztják csoportokba (kódolják), eldöntve, melyik válasz tartozik a magyar, a román vagy épp az „egyéb etnikum" kategóriába. Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a magyar közösséget nem fogják megosztani mesterségesen, az etnikum és az anyanyelv rovatba kizárólag a „maghiar" elnevezés kerüljön beírásra, és nem például az „ungur". Ügyelni kell arra, hogy a számlálóbiztos a kérdőíveket tollal töltse ki. Ha ceruzát akar használni, egyszerűen ne válaszoljunk semmilyen kérdésre, amíg tollat nem vesz elő, a ceruzával felvezetett adatokat ugyanis utólag könnyű módosítani.

Kötelező a válaszadás Valamennyi lakos köteles adatokat szolgáltatni a népszámlálási biztosnak, és azok a polgárok, akik megtagadják a válaszadást, 2000-től ötezer lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók – szögezte le Vergil Voineagu, az Országos Statisztikai Hivatal elnöke. A tisztviselő szerint az október 20. és 31. között rendezendő összeírást, majd a 2013-ig elhúzódó adatfeldolgozást 120 ezer, külön erre a célra alkalmazott személy végzi majd el, és a folyamat 193 millió lejes költséggel jár. A népszámlálás részleges eredményeit 2012 első harmadában, míg a végleges adatokat 2014-ben teszik közzé.

Beindult az EMNP identitáskampánya

A népszámláláshoz kapcsolódó információk terjesztése és az esetleges visszaélések elkerülése a fő célja a nemrég bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt népszámlálási kampányának – ismertette csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, az EMNP partiumi régióelnöke. „1920 óta egyre kevésbé hisszük el a népszámlálások adatait. Tudjuk, hogy fogytunk, de vajon valóban annyit, mint amit a számok mutatnak?" – tette fel a kérdést az elnök, aki szerint ezért is különösen fontos, hogy valamennyi, nemzeti kisebbséghez tartozó személy vállalja nyíltan identitását. Az EMNP szórólapokat nyomtatott, amelyeket hamarosan minél több háztartásba fognak eljuttatni, továbbá elindult a www.magyarnaklennijo.ro weboldal is, ahol hasznos információkat találhatnak az érdeklődők.

Zatykó elmondta, korábban tárgyalásokat folytattak az RMDSZ-szel egy közös információs kampányról, ám a szövetség végül nélkülük indította el saját honlapját. Szerinte azonban jobb, ha két honlapról tudnak tájékozódni az erdélyi magyarok, mintha egyről sem tudnának. Török Sándor bihari EMNT-elnök szerint minden apróságra fel kell hívni a lakosság figyelmét, hiszen sok minden függ attól, hányan leszünk. „Az adólejeinket mi is befizetjük, de hogy mennyi jön abból vissza hozzánk, az attól függ, hányan számláltatunk meg" – fogalmazott. Hozzátette: oda kell figyelni, hogy a számlálóbiztos a megfelelő kockába jelölje be, hogy magyarnak mondtuk magunkat – nem mindenki van tisztában a nemzetiség és az állampolgárság közötti különbséggel –, ne ceruzával írják be a válaszainkat, illetve arra, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 százaléknál magasabb, minden számlálóbiztosnál kell lennie magyar nyelvű űrlapnak.

RMDSZ: erősebb a nemzetiségi identitás

Az RMDSZ arra kéri a romániai magyarokat, ne székelynek, csángónak, bánságinak vagy szilágyságinak vallják magukat a népszámláláson, hanem magyarnak. Csütörtöki közleményében a szövetség rámutat: az erdélyi magyar közösségek regionális identitása mindig erős volt, nem mindegy, hogy székely vagy csángó valaki, netán bánsági vagy szilágysági, hiszen a regionális, térségi különbözőségek színesítik, erőssé teszik közösségünket. „Mégse feledjük azt, ami közös bennünk, ami összeköt minket: magyarok vagyunk! Magyar az anyanyelvünk, magyarságunk biztosítja azt az erős köteléket, amely egységes nemzeti közösséggé kovácsol minket. Ezért a népszámlálási kérdőíven ne a regionális identitásunkat jelöljük meg, ne székelynek, ne csángónak, ne bánságinak, ne szilágyságinak valljuk magunkat, hanem egyszerűen magyarnak. Mert elsősorban magyarok vagyunk, és ezen belül vagyunk székelyek, csángók, bánságiak vagy szilágyságiak" – szögezi le az RMDSZ, hozzátéve: a magyar nemzetiségűek számarányától függ az elkövetkező tíz évben a magyar iskolák, óvodák, egyházak, kulturális intézmények sorsa egész Romániában. Ugyanígy a magyarok számától függ majd, hogy a Székelyföldön vagy a Partiumban anyanyelvükön tanulhatnak-e a diákok, használhatjuk-e a magyar nyelvet az önkormányzatokban. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kérdőíven a „maghiară"-t, azaz a magyart diktáljuk be a nemzetiséghez (etnia) és az anyanyelvhez is (limba maternă).

Az RMDSZ egyébként tájékoztatást és segítséget nyújt a kérdezőbiztosoknak, útmutatást a válaszadóknak/kérdezetteknek, tudatosítva, hogy a népszámlálás eredménye befolyásolja a magyar közösség jövőjét. A www.nepszamlalas.ro honlapon a számlálóbiztosok regisztrálhatnak, feliratkozhatnak hírlevélre, ugyanott naprakész, közérthető tájékoztató anyagokat is találnak. Az RMDSZ főtitkársága a területi felelősök felkészítése mellett zöld telefonvonalat működtet: a 0800-802009 számot az érdeklődők október végéig hívhatják hétköznaponként 10–18 óra között.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek