Tartalomjegyzék

RMDSZ

Népszámlálás 2011: hogyan zajlik a népszámlálás?

Az RMDSZ felhívása

Még alig egy hónap van hátra és megkezdődik a népszámlálás. A számlálóbiztosok egy 80-100 lakásból álló körzetet kapnak, ez azt jelenti, hogy nagyjából 250-300 személyt kell összeírniuk. Országos szinten több mint 100.000 kérdezőbiztos fog dolgozni.

A számlálóbiztosok már október 19-én bejárják a körzetüket és plakátokat, szórólapokat helyeznek el, így értesítve a lakosokat, hogy mikor fogják felkeresni őket. Az összeírók személyi igazolvánnyal és kitűzővel igazolják magukat. Amennyiben október 24-ig semmilyen formában nem jelentkezik a számlálóbiztos, azonnal jelezni kell a polgármesteri hivatalban, az RMDSZ zöld számán, vagy az RMDSZ területi felelőseinél.

Egy család lekérdezése általában 30-40 percig tart, népesebb család esetében akár egy óra is lehet. A válaszadóknak nincs előzetes tennivalójuk, viszont nem árt olyan adatokat előkészíteni, amelyekre rá fognak kérdezni. Tudnunk kell a személyi számot, illetve iskoláink, foglalkozásunk, munkahelyünk megnevezését románul.

Összeíráskor nem kell az összes családtagnak jelen lennie, egy személy is – nem feltétlenül a családfő – bediktálhatja a háztartásban élők adatait. Ne hagyjuk ki azokat sem, akik más városban tanulnak, vagy más országban dolgoznak. Az itthon élőket és az ideiglenesen távol (más településen vagy külföldön) tartózkodókat mindenképpen a P (persoane, személyek) piros színű űrlapra regisztráljuk. Olyan adatokról kell majd számot adni, mint az illető személy születési ideje, családi helyzete, előző lakhelye, állampolgársága, etnikuma, anyanyelve, vallása, iskolai végzettsége, foglalkozása, munkahelye. Fontos tudni, hogy az állandó lakosságról szóló statisztikákba azok fognak beleszámítani, akik a P űrlapon szerepelnek.

Ugyanígy fontos űrlap a G (gospodărie, háztartás), időrendben ez kerül először kitöltésre, ebben rögzítik a háztartáshoz tartozó személyek listáját, illetve a közöttük levő rokoni vagy egyéb kapcsolatokat.

Ezen kívül még minden házban kitöltésre kerül az LC (locuinţă, lakás) űrlap, amelyen a lakóhely típusára, tulajdonformájára, a szobák számára és felületére, felszereltségére, fűtési módjára, hőszigetelési megoldásokra, a lakás építőanyagára, építésének idejére kérdeznek rá.
A www.nepszamlalas.ro honlapon a válaszadók és a kérdezőbiztosok is gyakorlati kisokost találnak, és hétköznap 10 és 18 óra között a 0800-802009 ingyenes zöldszámot is hívhatják az érdeklődők. Kérdezzen, adja tovább az információkat barátainak, rokonainak! Mert minden magyar számít!

Félretájékoztat az EMNT?

Új Magyar szó, 2011. szeptember 30.

Félretájékoztat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) népszámlálás-ügyben – közölte tegnap a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) kolozsvári szervezete. A KIFOR arra az internetes levelezőlistákon korábban megjelent EMNT-felhívásra alapozza állítását, mely szerint a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal további népszámláló biztosok jelentkezését várja.

Az EMNT arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy jelentkezni szeptember 28-án a Diákművelődési Házban délután tartandó népszámlálási képzésen lehet.

Tegnapi közleményében a KIFOR arra hívta fel a figyelmet, hogy népszámlálási biztosnak való jelentkezés már lezárult, jelenleg a képzések és válogatások folynak, amely ideje alatt már nem lehet jelentkezni népszámlálási biztosnak.

„Reméljük, hogy ezen ügy mögött csupán az EMNT munkatársainak információhiánya és tapasztalatlansága áll, és nem kapcsolódik Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar TV-ben elhangzott hamis állításhoz, melyben az mondta, hogy az EMNT Kolozsvárott kisegítette a helyi szervezeteket a népszámlálási biztosok gyűjtésébe, mivel az RMDSZ-KIFOR gyűjtési kampánya gyenge lábakon állt" – közölte a KIFOR, emlékeztetve arra, hogy az EMNT felhívása csupán szeptember 8-án jelent meg, mikor a több mint félezer számlálóbiztos már rég összegyűjtötte a két szervezet augusztus folyamán.

Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke szerint László Attila kolozsvári alpolgármester kijelentésére alapozták a szóban forgó felhívásukat. Az elöljáró ugyanis állítólag azt nyilatkozta szerda reggel Transindexnek, hogy még lehet jelentkezni számlálóbiztosnak. „A KIFOR minden alkalmat megragad, hogy belénk rúgjon, pedig legalább száz magyar embert sikerült rávennünk arra, hogy jelentkezzék számlálóbiztosnak" – mondta az ÚMSZ-nek Gergely Balázs.

László Attila lapunknak elmondta: az internetes portálnak valójában azt nyilatkozta, hogy szerdán jelentkezhetnek a pótképzésre azok a számlálóbiztosok, akik a múlt héten valamilyen okból nem tudtak eljutni a képzésre.

ERDÉLY

Elhalasztották a szoborállítást és a fejlesztési egyesületeket

Népújság, 2011. szeptember 29 . – Benedek István

Arra hivatkozva, hogy az ortodox egyházközség illetékeseivel is egyeztetni kell a javaslatot, elhalasztotta tegnapi ülésén a marosvásárhelyi tanács az Adrian Păunescu mellszobrának felállítására vonatkozó határozati javaslatot. Az ugyanebben az előirányzatban szereplő írók sétányának létrehozását is elhalasztották, azzal a javaslattal, hogy az önkormányzat kulturális szakbizottsága az íróegyesülettel egyeztessen a majdani sétányon elhelyezésre méltó írók névsoráról.

A polgármester által a múlt héten megalakítani kezdeményezett, a várost és a környező településeket tömörítő fejlesztési egyesületek létrehozását célzó határozati javaslatokkal kapcsolatos döntést keddre halasztotta az önkormányzat. Ezek vitájánál dr. Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője javasolta, hogy a kérdésről a hasonló pályázatok céljára már létező nagyvárosi zóna fejlesztési egyesületét vezető megyei önkormányzattal is tárgyaljanak. Erre a kezdeményező képviselő vezetésével áll fel tárgyalóbizottság, amely várhatóan hétfőn találkozik a megyei tanács vezetőségével.

Szintén tanácsi bizottságot állítottak fel a napokban jókora botrányt kavart Hegy utcai ügyben is. Ezzel kapcsolatban napirend előtti felszólalásban dr. Benedek István képviselő nehezményezte, hogy sem a polgármesteri hivatal, sem a helyi rendőrség nem kezelte megfelelően az ügyet. Úgy vélte, a rendőrök az indokoltnál erélyesebben léptek fel a polgármesteri hivatalnak a Băneasa utcai ideiglenes lakókonténerek odaköltöztetési szándéka ellen tiltakozó helybeliekkel szemben. A tanácsos felszólalására Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség vezetője adott választ, aki szerint a rendőrség nem alkalmazott erőszakot, hatósági közeg elleni erőszakos fellépés vádjával viszont panaszt tett az ügyészségen az egyenruhásokat szerinte sértegető személyek ellen. A kérdésben Dorin Florea polgármester is felszólalt, kifejtve, hogy a Băneasa utcai telket, ahol az elköltöztetésre váró konténerek vannak, a helyi tanács határozattal átadta az ANL-nek tömbházépítésre, így az ideiglenes lakóépítményeknek mindenképp más helyet kell találni. A felszólaló tanácsos és a polgármester is egyetértett egy tanácsi bizottság megalakításában, mely az önkormányzat öt szaktestületének elnökeiből fog állni, és a napokban találkozik a Hegy utcaiakkal, majd igyekszik megoldást találni az ügyre.

Októberben napirendre tűzik? – MPP-s népszavazás-kezdeményezés

Háromszék, 2011. szeptember 30. – Szekeres Attila

Vitát váltott ki a megyei tanács tegnapi ülésén az MPP kezdeményezése, hogy bővítsék a napirendet a két és fél hónappal ezelőtti beadványukban szereplő határozattervezetekkel Székelyföld státusáról és népszavazás kiírásáról.

Kulcsár-Terza József, az MPP frakcióvezetője kérte, tűzzék napirendre azt a két határozattervezetet, melyet július 13-án iktattak. Most nem tehetik, mivel nem készítették elő az ülésre, a szakbizottságban nem tárgyalták meg, de a jövő havi ülés előtt beterjesztik a szaktestületeknek, hogy tárgyalják meg – válaszolt a tanácselnök, Tamás Sándor, és rákérdezett, konkrétan mit is tartalmaznak a tervezetek?

Az ülésen jelen lévő Antal Árpád András, Sepsi­szentgyörgy polgármestere az MPP-seknek szegezte a kérdést, hol képzelik el az új régió székhelyét, arról értesült, a Hargita megyei MPP-sek Csíkszeredát szemelték ki.

Fazakas Tibor szerint előbb székelyföldi fejlesztési régiót kell létrehozni, ez később közigazgatási szerephez juthat, a „főváros" kérdése még várhat. Tulit Attila kifejtette, arról van szó, hogy Kovászna és Hargita megye Maros megye önkormányzati képviselőivel együtt írjon ki népszavazást, melynek keretében a következő kérdésre kell felelni: Kovászna/Hargita/Maros megye polgáraként akarja-e, hogy Ro­mánia területi-közigazgatási átszervezése során létrehozzanak egy Szé­kelyöld nevű közigazgatási egységet olyan területtel és hatáskörökkel, mint amilyenek a mellékelt Székelyföld autonómiastatútumában szerepelnek? To­vábbá egy állásfoglalást szeretnének elfogadni arról, hogy Székelyföld egységes és feloszthatatlan régió.

Antal Árpád közölte, a maga részéről nyitott a tárgyalásra, de ez a tervezet még formailag sem teljesíti a követelményeket. Felhívta a figyelmet: nem lehet törvénytervezetre hivatkozva határozattervezetet összeállítani, s meg kell jelölni az új régió központját. Rámutatott a kez­deményezők határozatlanságára, hogy ugyanazon tervezet kapcsán „hárman négyféle dologról beszéltek". A témát komolyan kell venni, erről tárgyalni kell azokkal, akik ezt a kérdéskört tanulmányozták – mondta a polgármester.

KÜLÖN-KÜLÖN, EGYETÉRTÉSBEN – Nagyjából befejeződött a magyar intézetek megalakulása a BBTE-n

Transindex, 2011. szeptember 30. – Kertész Melinda

A napokban alakult meg a Magyar Biológiai Intézet, a Politológiai Kar önállósulása még várat magára.

Míg a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román többségű szenátus ellenáll a magyar vonal önállósulási kísérletének, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tiszteletben tartották a tanügyi törvény idevágó rendelkezését, és - noha nem minden esetben zökkenőmentesen - de megalapították a magyar intézeteket. A Magyar Biológiai Intézet a napokban jött létre a Biológiai és Geológiai Karon. Ezzel nagyjából teljessé vált a magyar intézetek névsora a BBTE keretében: a Politikai, Közigazgatási és Kommunikációs Tudományok Kar magyar intézeteinek megalakulása van még hátra.

Markó Bálint, a BBTE Biológia-Geológia Kar Taxonómiai és Ökológiai Tanszékének adjunktusa egy Facebook bejegyzésben jelezte, az újonnan alakult Magyar Biológiai Intézetnek a karon belül önálló adminisztratív hatásköre lesz, pénzügyi szempontból is önállósul. Hozzáteszi, a tanterveket eddig is az oktatók módosították, ha erre szükség volt, de ezentúl nagyobb önállósággal változtathatnak a tanrendeken. Az oktatót az intézet megalakulásának körülményeiről kérdeztük.

Markó Bálint: - A biológiai intézet megalakulását az akadályozta, hogy a karon belül a román kollégák egy része úgy gondolta, hogy ez a lépés nem aktuális, és igazából nincs szükség erre, hiszen „eddig is jól megvoltunk". Pénzügyi és egyéb szempontokat latolgatva is úgy vélték, jobb, ha együtt marad a magyar és a román tagozat. A magyar biológia tagozat azonban kitartott álláspontja mellett és ez ügyben egy folyamodványt juttatott el a rektorátushoz.

Mivel a biológus és az ökológus magyar kollégák teljes mértékben felsorakoztak az intézet megalapítása mögött, felsőbb szinteken úgy döntöttek, hogy a törvény szellemében pozitív elbírálásban részesítik a kérést, tehát megalakulhat a magyar tagozat. Ehhez egyébként Magyari Tivadar rektorhelyettes következetesen kemény kiállására is szükség volt. A karon belül a probléma végül feszültségmentesen oldódott meg.

Tehát elmondható az, hogy a román tagozattal most jó a viszonyotok?

- Létezett ez a véleménykülönbség, s akik ellenezték a különválást, elegen voltak ahhoz, hogy leszavazzák a mi álláspontunkat. Jelenleg azonban nincs ellenérzés vagy konfliktus a két tagozat között.

Az önállósodás apropóján több induló magyar tagozat esetében is felmerült, hogy a működéshez nem lesz elegendő a költségvetés, vagy hogy hiányos lesz a tanári kar az oktatási folyamat biztosításához. A magyar biológiai intézet esetében elmondható-e, hogy gördülékenyen indul a tevékenység?

A tanárok száma mindenképpen elegendő, mert 14-en vagyunk, ami összemérhető a román intézetek létszámával. Ami az anyagi forrásokat illeti, a legutóbbi elemzésből az derült ki, hogy nem vagyunk mínuszban, nagyjából stabil a pénzügyi helyzetünk. Tehát a személyzetet, az anyagi helyzetet és a kutatási eredményeket illetően sincsenek akadályok. Egyébként is kiemelendő, hogy a Magyar Biológiai Intézet oktatói nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a karunk, illetve az egyetem jó helyezést érjen el a tudományos eredmények alapján történő rangsorolás szintjén.

Beteltek-e a meghirdetett helyek, hány első éves hallgatóval indul a képzés az új tanévben?

- Az első éven, biológia szakra eddig 24-en iratkoztak be, az ökológia szakon 15-en vannak. Az első éves magiszteri képzésen tízen foglalták el a helyüket. A beiratkozások még zajlanak, tehát a hallgatók száma nőhet. Azonban az elmúlt évekhez képest megfigyelhető a létszámcsökkenés. Ennek több okát is látom a demográfiai csökkenés mellett: egyrészt a szülőknek drágának tűnhet Kolozsváron taníttatni gyerekeiket, másrészt talán nem is tájékozódnak megfelelően a diákok. Természetesen az is megtörténhet, hogy mi magunk sem tájékoztatjuk megfelelően őket arról, hogy – akár ökológiára, akár biológiára – a Babeș-Bolyai Tudományegyetemre érdemes beiratkozni, hiszen oktatóink nagyon jók. Így például az Ad Astra Egyesület által végzett rangsorolásban a figyelembe vett több mint 1500 hazai biológus és ökológus között oktatóink többnyire az élvonalban vannak, például az első huszonöt között három nálunk oktató kolléga is jelen van.

A román tagozaton hamarosan két intézet indul: a Taxonómiai és Ökológiai Intézet és a Molekuláris Biológiai Intézet. Milyen viszony lesz a román és a magyar tagozat között?

Gyakorlatilag a régi vegyes tanszékek új utódai jönnek létre. A viszony jó lesz, „tanárkölcsönzésre" nincs szükség. Ha felkérünk egy tanárt a román tagozatról, hogy a mi hallgatóinknak tartson előadást, nem azért tesszük, mert valamilyen órát mi magunk nem tudunk megtartani, hanem azért, mert esetleg az illető szakemberről úgy gondoljuk, hogy egy adott témakörben jó és hasznos előadást tarthat. Nem túl gyakran, de előfordul, hogy román tagozatos tanár felkérésre nálunk tart órát, de ez fordítva is megtörténik. A viszony közöttünk jó, együttműködünk, közös kutatásokat végzünk, az ellentétek kezelhetőek. Ez az együttműködési keret többek között azért is jó, mert diákjaink így beleláthatnak egy másik kultúrában, s egy másik szaknyelvvel is megismerkedhetnek.

A Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar intézetté alakulása még hátravan

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán még nem alakult magyar intézet, noha román és a magyar részről is létezett erre a szándék, azonban az anyagiak ezt nem tették lehetővé - mondta el megkeresésünkre Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese. Hozzátette, noha tanév közben nehézkes egy új intézet létrehozása, nem tartja kizártnak, hogy mégis hamarosan így rendeződik a helyzet. Hozzátette, a politikai, közigazgatási és kommunikációs szakk akár egyetlen intézebe is tömörülhetnek, viszont négy külön intézetet is létrehozhatnak, ha úgy látják jónak.

Aradi Magyar Napok zajlanak, immár 8. alkalommal

Krónika, 2011. szeptember 30.

Nyolcadik alkalommal zajlanak Aradi Magyar Napok csütörtöktől október 6-áig az RMDSZ megyei szervezete, a történelmi egyházak, a magyar civil szervezetek, szakmai, művelődési, valamint helyi hagyományőrző egyesületek szervezésében.

A nagyszabású rendezvénysorozat hagyományosan október hatodikán, a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének 162. évfordulójára tervezett megemlékezésekkel ér véget. A hagyományos magyar ünnep egyik kiemelkedő programpontja az október 5-én megnyíló, a 1848–1849-es ereklyemúzeum anyagából összeállított kiállítás lesz. A kiállítás anyagát a 19. században gyűjtötték össze Aradon – a 13 vértanú személyes tárgyai is köztük vannak –, az 1970-es években azonban az aradi múzeum raktáraiba száműzték.

Az utóbbi másfél évben a budapesti Hadtörténeti Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és az Arad Megyei Múzeum uniós támogatásból a 17 ezer tárgy és dokumentum minden darabját felleltározta, és restaurálási munkát is végeztek. Az aradi kiállítás anyagát október 6-án Pécsen is megtekinthetik majd az érdeklődők.

Az idei magyar napok ünnepélyes megnyitójára pénteken 18 órától kerül sor az Aradi Színház nagytermében, majd vasárnap 10 órakor ünnepi istentiszteletre várják a résztvevőket a belvárosi református templomban, ahol Kerekes József rogériuszi lelkész hirdet igét, és beszédet mond Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere. Aznap este a szórakozni vágyók a budapesti Bikini zenekar fellépésére válthatnak jegyet a sportcsarnokban.

Kedden 19 órakor ünnepi előadásra kerül sor a kultúrpalotában, ahol a Tolcsvay László és Tolcsvay Béla által írt Magyar Mise csendül fel Sáfár Mónika, Sasvári Sándor, Tolcsvay László, Tóth József és a Rotunda énekegyüttes előadásában.

MAGYARORSZÁG

Jankovics Marcell távozik a Nemzeti Kulturális Alap éléről

MTI , 2011. szeptember 30.

Jankovics Marcell távozik a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) éléről, az új vezető L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke lesz.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sajtó- és kommunikációs osztálya pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, Réthelyi Miklós miniszter "közös megegyezés alapján 2011. október 15. napjával felmentette Jankovics Marcellt a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága elnöki posztjáról és egyidejűleg L. Simon Lászlót nevezte ki e posztra".

Mint közölték, a személycsere oka, hogy a 2012. évi költségvetés más szempontokat előtérbe helyező és más koncepciójú irányítást ad a Nemzeti Kulturális Alapról és annak pénzügyi kerete felosztásáról döntő bizottság számára. Jankovics Marcell szakmai tudására és munkájára a minisztérium továbbra is számít.

Jankovics Marcell az MTI-nek nem kívánta kommentálni a döntést. A Népszava pénteki cikkében még azt valószínűsítette, hogy az eddigi NKA-vezető távozását kedden jelentik be hivatalosan. A lapnak Jankovics Marcell világossá tette, hogy folytatta volna a munkát az NKA élén. A Kossuth-díjas filmrendező 2010 augusztusa óta irányította a szervezet működését.

L. Simon László, az NKA új elnöke az MTI-nek elmondta: az alap működésével kapcsolatban több átalakítást is tervez. Beszámolt arról, hogy egyszerűsíteni szeretné az adminisztrációs környezetet, ezzel kapcsolatban már dolgoztak is ki javaslatokat. Azt szeretnék, hogy kisebb legyen az adminisztrációs teher és az adminisztrációs költség az alapon belül.

"Mindent meg kell tenni azért, hogy az alap forrásai ne csökkenjenek tovább, új szakkollégiumi rendszer kell, amelyik figyelembe veszi a megváltozott finanszírozási és szakmai körülményeket" - fogalmazott L. Simon László.

Hozzátette, az NKA elnöki az országgyűlési bizottsági elnöki poszt együttes betöltésének semmilyen jogszabályi akadálya nincsen, a két tisztség nem összeférhetetlen.

KÁRPÁT-MEDENCE

Több mint 150 ezren kérelmeztek honosítást

MTI, 2011. szeptember 30.

Már több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek esküt - tájékoztatta a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-t. Közlésük szerint a legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt.

Az államtitkárság Wetzel Tamás, egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos adatai alapján arról tájékoztatott, hogy hetente közel 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak.

Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 72 külképviseleten, 1.264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-től 29 kormányablaknál lehet beadni. A beadványok körülbelül 40-40 százalékát külképviseletekhez és az anyakönyvvezetőkhöz érkeztek, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150.107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre.

A kérelmek 70 százalékát már elbírálták, és eddig már több mint 55 ezren tették le az ünnepélyes állampolgársági esküt. A legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt.

Az államtitkárság tájékoztatójában kitér arra is, hogy az utóbbi kilenc hónapban a nagyon komoly szervezésnek köszönhetően az eljárás zökkenőmentes, mind a kérelmek átvétele és elbírálása, mind az ünnepélyes állampolgársági eskütételek fennakadás nélkül mennek.

A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés az elmúlt év május 26-án hozott döntése tett lehetővé.

Malina Hedvig-ügy - Óvatos bocsánatkérés

MTI, 2011. szeptember 30.

Óvatos és határozatlan az a nyilatkozat, amellyel a kormány bocsánatot kér Malina Hedvigtől, a 2006- augusztusában Nyitrán megvert magyar diáklánytól - értesült az Új Szó című pozsonyi magyar napilap pénteken.

Malina Hedvig - aki azóta férjhez ment és kétgyermekes anya lett - 2007. november 22-én fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. Az a tény, hogy a testület értesítette a szlovák kormányt beadványáról, azt jelenti, hogy a panasz megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezményében meghatározott feltételeknek. Ellenkező esetben a bíróság nem is iktatta volna. A szlovák kormánynak szeptember 30-ig kell válaszolnia a bíróságnak. A nem hivatalos értesülések szerint a felek megállapodtak, hogy a kormány bocsánatot kér Malina Hedvigtől. A megállapodást az Európai Emberi Jogi Bíróságnak kell jóváhagynia.

"Bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a panaszos emberi és állampolgári jogait tiszteletben tartották. A kormány ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki" – áll abban a kiszivárgott állásfoglalásban, amelyet szerdán írt alá Lucia Zitnanská igazságügyi miniszter és Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje.
Az emberjogi bíróság most megvizsgálja, összhangban van-e az egyezség az Emberi Jogok Európai Egyezményével, vagy mégis tárgyalnia kell az ügyet. Marica Pirosíkovától, a strasbourgi bíróság szlovákiai képviselőjétől a lap megtudta, volt már erre is példa. Ha jóváhagyja a megegyezést, Hedvig ezzel az üggyel többé nem fordulhat Strasbourghoz. Anyagi kártérítést nem, csak erkölcsi elégtételt kért, s ennek a kormány bocsánatkérése valószínűleg megfelel.

A kormány lépését nem kommentálta a főügyész, aki Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt folytat vizsgálatot. Erre az eljárásra semmilyen jogi hatással nem lesz a strasbourgi döntés, így előállhat az a paradox helyzet, hogy miközben a kormány bocsánatot kért Hedvigtől, a vádhatóság nem menti fel.

A politikusok közül Róbert Kalinák volt belügyminiszter (Irány-Szociáldemokrácia) úgy kommentálta a hírt, hogy érthetetlennek tartja "olyan embertől bocsánatot kérni, aki égbekiáltó hazugságával bajba sodorta Szlovákiát". A Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) is felháborította az egyezség, Anton Danko, a párt alelnöke az Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), illetve a Híd üzletelését sejti a háttérben.
A Sme című liberális szlovák napilap pénteki kommentárja szerint még ha kétségeink is vannak afelől, mi történt 2006 augusztusában Nyitrán, legalább három dolog vitathatatlan. Az első, hogy a hatóságok hihetetlen módon elhúzzák az ügy kivizsgálását. A második, hogy politikai megrendelésre dolgoztak, s hogy előre meg volt adva, mit kell bizonyítaniuk. "A harmadik, hogy Robert Fico akkori kormányfő és Robert Kalinák akkori belügyminiszter brutális módon beavatkoztak az ügy kivizsgálásába, amikor még annak befejezése előtt elegendő bizonyíték nélkül Malina Hedviget csalónak minősítették, aki az egészet csak kigondolta" - írta Peter Morvay, a kommentár szerzője.
A Sme szerzője rámutat: egyrészt jó, hogy a mai kormány képes volt a megegyezésre, mert így Szlovákia egy jóval nagyobb méretű botrányt került el. Másrészt a kiegyezés "nem kívánatos" eredménye viszont az, hogy azok, akik az egészért felelősek, tehát Fico, Kalinák meg az őket kiszolgáló magas rangú ügyészek, rendőrök "olcsón megúszhatják", s nem lesznek elítélve hatalommal való visszaélés miatt.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Mi jár Erdély magyar népének?

Krónika, 2011. szeptember 30. – B. Kovács András

Nem húsz éve vajúdó kérdés Erdély magyar népének önmeghatározása és tipológiai besorolása, de az utóbbi két évtized politikai-közéleti vitái, közvetve vagy közvetlenül, e dilemma körül forognak. A világ nemzeti kisebbségei, etnikai csoportjai, néptöredékei vagy leszakadt nemzetrészei, népközösségei ugyanis rendkívül sokfélék, s olyan széles ölelésű skála alkotható adott szempontok szerint belőlük, melyben a kritériumtól függően, hol ide, hol oda kerülnek a sorban.

Ha önállósági, önigazgatási, önrendelkezési igényszintjüket nézzük, nyilván ég és föld a különbség azok lehetőségei között, melyek saját adminisztrációval tulajdonképpen soha nem rendelkeztek, és valahol a Északi-tenger és az Ob mellékén vándorolnak ma is rénszarvasnyájaik mögött, s ábécét is pár évtizede kaptak – hogy több távoli nyelvrokonunkra utaljak –, és mondjuk az osztrák nemzetről az I. világháború után nagyhatalmi diktátummal leszakított, majd békeszerződésben is Olaszországnak ítélt dél-tiroli/alto adigei németek közt. Akik kilencven éve nem feledhetik, hogy ők alig három emberöltővel korábban minden nemzeti sérelemtől mentesen élhettek egy olyan területen, melyen akkor még 93 százalékos többséget képeztek. Nyilvánvalóan más a két népcsoport lehetőségmezeje is mind politikailag, mind kulturálisan, tehát nem csoda, hogy eltérő igényeket támasztanak azzal a többségi állammal és a nagyvilággal szemben, melyben élniük adatott.

Hatalmas azonban az eltérés e tekintetben a kontinens szerencsésebb, polgárosult felében létező kisebbségi népcsoportok közt is, mert létüknek valósága más-más dimenzióba helyezi nem csupán törekvéseit, még a vágyait is. Például a Bretagne-félsziget kelta maradékainak, vagy a baszk és katalán nacionalistáknak, illetve, hogy valahol közöttük elhelyezkedő típust említsünk, a belgiumi, illetve dániai német közösségeknek. Az általuk a mai napig elért önrendelkezési fokon persze legalább annyira lemérhető saját igényességük, mint többségi államaik toleranciája, de egyúttal az egymás közti háborús erőszakot, mondhatni, ellehetetlenítő EU-s integráció erőterének kényszere és szabadsága is. No, de hol helyezkedünk el a lehetőségek és adottságok szorításában mi, erdélyi magyarok, és vajon milyen kapcsolat áll fönn politikai pártjaink új lendületet vett gyarapodása és önmeghatározásaink többfélesége közt?

Új alkura van szükség

Az immár három magyar politikai párt közt eddig dehonesztáló módon jobbára marakodásba és kiátkozásba fúló erdélyi vita pontosan elvétett, ködösítést szolgáló volta miatt elfedi a lényeget. Az egységkötés szükségességére való örökös hivatkozás sem tesz sokszor egyebet, mint olyasmit vár el a politikusoktól, amire esetleg a kérdések tisztázása, átbeszélése után kerülhetne sor. Amíg a porhintés szándéka és valósága uralja az érintkezést, vajmi kevés az esélye annak, hogy a pártpluralizmus szükségessége, hasznáról nem is beszélve, elismerést nyerjen az elit vezető és hangadó köreiben. Mindaddig csupán arra van mód, hogy mindenik a magáét hajtogatja megszállott módon, és a párbeszédet éppúgy kerüli, mint az egyezkedést, holott egyre világosabb, hogy a tárgyalás kikerülhetetlen, a valamilyen formában való országos kiegyezés pedig egész egyszerűen kicselezhetetlen lesz. Hiába ámítja magát azzal ez vagy az a pártvezér, hogy majd marginalizálja és megfojtja a másikat, azt ugyanis csak az erdélyi magyarság egésze esélyeinek rombolása árán teheti meg, és ezért alighanem keményen megfizet majd a választásokon, még inkább a jövő nemzedék ítélőszéke előtt.

Az erdélyi magyarságban ugyanis nagy lehetőségek rejlenek, és azok felszínre hozatala, tudatosítása a feladat ahhoz, hogy azokból valami az országos és össznemzeti valóságba is átkerüljön. Nem a tizenöt éve megkötött kényszerű kompromisszumokhoz való elvakult ragaszkodás vezet népközösségi életünk kiteljesedéshez, hanem egy újabb alkura való felkészülés a többséggel és államával, annak megkötése minél előbb és minél kedvezőbb feltételekkel.

Nép, mely nemzetrész

No, de vissza a tipológiához. Mi nem elesett és az önépítés elemi lépéseinél tartó, apró töredékközössége vagyunk a kontinensnek, hanem évezrede őshonos népe egy multikulturális, többnemzetiségű tartománynak, melynek persze, ha e minőségét fokozottabban elismerné a román nemzetállam, az mindenképp javunkra válna. No, de egy korlátozó érvényesülése e tényállásnak létezik, minden ellenkező törekvés ellenére ugyanis, e tény ereje átüt a homogenizációs kényszeren. (Innen egész jogállapotunk átmenteti jellege, korlátozottsága. Van, de még sincs – miközben azért létezik bizonyos fokig.) Adott a történelmi igazság, hogy egy már létrejött polgári nemzeti egység megbontása, erőszakos felszabdalása volt az, mely mai sorsunkba taszított, s hogy ez a mai Európában merőben új módon ellensúlyozható és gyógyítható a határok fölötti egyesítés formájában.

Hatalmas fölény, hogy nagy lélekszámú népközösséget alkotunk, s hogy belső tagoltságunk, a székelység külön népi öntudata sem szétszakítólag hat, hiszen napnál világosabb, hogy a székelyföldi területi autonómia is úgy elérhetőbb és fenntarthatóbb, ha a magyar nemzeti összefogásra támaszkodik, és nem más utakon (?) indul el.

Másik ütőkártyánk, hogy tagolt társadalmi struktúránkat viszonylag épen megtartottuk, majd minden réteg, osztály, szakmai kategória megtalálható sorainkban, mely egy külön nemzetiségi társadalmat életképessé tesz. A nemzeti identitástudat termelésében létfontosságú értelmiség jól teljesít. Hogy e relatív önállóság összefonódása a többségi társadalommal tulajdonképpen a történelmi kiegyezést kellene hogy elősegítse, ez ma persze még sajnos nemcsak hogy nem nyilvánvaló a román elit köreiben, hanem pontosan a visszaélésre sarkall, kiszolgáltatottsággá változtatnák át, de ezt szerintem, sokáig nem erőltethetik anélkül, hogy maguk látnák kárát. A függés ugyanis, ha más mértékben is, de mégis kölcsönös, és ennek érvényt lehet szerezni előbb-utóbb. (Nem is beszélve ugye a jóhiszemű egymást segítésről.)

Saját társadalom

E társadalomnyi saját világ olyan intézményhálózatot működtet, és szül újra, tart fenn és fejleszt, melynek egységesülését ugyan folyton fékezik, de az mégis folyamatban van ilyen vagy olyan formában, habár hol elégedetten, hol meg – jellemzően ugyanarra is – elégedetlenül tekintünk rá. Parlamenti és pártképviseletünk, a javunkkal számoló önkormányzatok, oktatási hálózatunk, egyházaink, sajtónk és közvéleményünk, az üzleti világban nemzetiségileg is szervezkedő gazdasági életünk annak minden ágában, a köréjük csoportosuló civil társadalmi egyesületek és mozgalmak egy rendkívül színes és összetett világot alkotnak, mely nem ok és főleg nem esély nélkül törekszik arra, hogy ún. kultúrautonómia formájában elnyerhesse önrendelkezése számára kielégítő formáját.

Egy szó, mint száz: aki az erdélyi magyarság nagyra hivatottságában hisz, abban, hogy rá a kontinensen még akár úttörő szerep is várhat a kisebbségi emancipáció új módozatainak kimunkálásban, annak alighanem igaza lehet. Ne vegye el a kedvünk, hogy egyelőre azok példájára hivatkozva kívánunk előbbre jutni – és bizony a Balkán becsületére nem szolgál, hogy sokan vannak, és jellemzően nem itt –, akik nálunk többre vitték Katalóniától az Aland-szigetekig és Skóciától a Moldvai Köztársaságig vagy – hogy közelebbi példával szolgáljunk – délvidéki nemzettársainkig, akiknek persze még végig kell járniuk művelődési önállóságuk bejáratásának rögös útját is, mielőtt valóban követendő példa gyanánt ajánlhatnánk őket bárkinek.

*

No de hogyan viszonyulnak e lehetőségmezőhöz és e feladatsorhoz erdélyi magyar pártjaink?

Mindenképpen minősíti őket, hogy nemzetépítő (tulajdonképpen nemzetregeneráló) vonalon mozognak-e, és bővíteni igyekeznek-e politikai eszközeiket, gyarapítani és megújítani szövetségeiket és szövetségeseik számát, vagy egy szűkkeblű, maghaladott, a többséggel korábban megkötött, de már idejétmúlt kompromisszumhoz való ragaszkodó álláspontot foglalnak-e el, elutasítva még az anyaország részéről újabban érkező készséget is arra, hogy támaszt nyújtson a belső önrendelkezés továbbépítéséhez?

Ki meri ezt „magyar" és emberi érdeknek nevezni?

Átalakult a mai Európában, különösen az Unióban a nemzetállam is mind szerepében, mind hatókörében, ez elkerülhetetlenül az eddigi román nemzetépítésben is módosulásokat idéz majd elő, s az alighanem kihat az általa alkalmazott diszkriminatív technikák jövőjére is. A nációk és államaik viszonyainak újrafogalmazása napirenden van, s bár ennek tartalma nyilván ellentmondásos lesz – egy biztos, mi sem maradhatunk ki belőle. Akkor meg dőreség erdélyi magyar–magyar viszonylatban a mai cseppet sem rózsás állapotok befagyasztására törekedni. Menjünk úgy elébe a változásnak, hogy szövetségessé tesszük azt, aki egy belső demokratikus játékban persze ellenfelünkként léphet fel nemegyszer, de akkor sem lesz, nem lehet halálos ellenséggé – mert ő is mi vagyunk.

Népszámlálás – 2011 – Mit kell tudni a népszámlálásról?

Új Magyar szó, 2011. szeptember 30. – Bogdán Tibor

A népszámlálás megbízható módja annak, hogy pontosan felmérhessék a lakosság számát és területi megoszlását, szocio-kulturális és gazdasági szempontok szerinti struktúráját, a lakásalapot, lakossági gazdaságokat, a lakáskörülményeket.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament rendelete értelmében az Európai Unió valamennyi tagállamában tízévenként kötelező módon népszámlálást tartanak. Az „indulási év" 2011. Romániában ennek megfelelően idén, október 20-31. között kerül sor a lakosság valamint a lakások összeírására. A tagállamoknak 27 hét áll rendelkezésére a népszámlálás adatainak összesítésére és eljuttatására az Európai Bizottság statisztikai szervezetéhez.

Mire jó

Romániában legutóbb 2002-ben tartottak népszámlálást, akkor 21,5 millió főben állapították meg az ország lakosságát. Az összlakosság 51,3 százaléka volt nő, 48,7 százaléka férfi, a 21,5 millió személy több, mint 52 százaléka falun, közel 48 százaléka városon élt.

A magyar nemzetiségű lakosok számát 1 434 377 főben állapították meg, ami az ország lakosságának 6,6 százalékát jelentette. Ez fél százalékos visszaesés volt a korábbi, 1992. évi népszámlálási adatokhoz képest, amikor is 1 624 959 személy, vagyis az ország népességének 7,1 százaléka vallotta magát magyarnak.

A lakosság és a népesség összeírása több célt is követ. Egyrészt megbízható módja annak, hogy pontosan felmérhessék a lakosság számát és területi megoszlását, szocio-kulturális és gazdasági szempontok szerinti struktúráját, a lakásalapot, lakossági gazdaságokat, a lakáskörülményeket.

A népszámlálás adatai átfogó, összetett és helyes alapot nyújtanak a regionális, társadalmi és környezetvédelmi politikák kialakításához. De országos illetve területi szintű demográfiai, gazdasági és szociális információkat is szolgáltat, az előző népszámlálás óta végbement változások kiértékelésének nyomán pedig felmérhető a különféle demográfiai, társadalmi-gazdasági folyamatok távlati dinamikája.

A közvélemény-kutatásokkal szemben a népszámlálásokon a legkisebb a válaszolni nem hajlandó személyek száma. Az akció eredményei számos intézmény számára lesznek hasznosak, így a kapott adatokat felhasználhatja egyebek között a belügyi, a munkaügyi, a regionális fejlesztési és idegenforgalmi, az oktatási, a külügyi tárca, a kataszteri ügynökség, az adóhivatal, az emigrációs hivatal, de a kormány és a parlament is.

Mennyibe kerül

Igaz, a népszámlálás nem olcsó. A mostani akcióra a kormány közel 193 millió lejt fordít. Ebből idén 164 milliót, 2012-ben és 2013-ban pedig további 26,5, illetve 1,6 millió lejt költenek el. A népszámlálás végső eredményeit ugyanis csak 2013-ban hozzák majd nyilvánosságra, jövő márciusban adják közre az első ideiglenes adatokat, amelyeket júniusban újabb adatközlés követ.

A kérdőívekkel 120 ezer kérdezőbiztos keresi fel a lakosságot, napi javadalmazásuk 50 lej. A kitöltendő 8 kérdőív összesen 61 kérdést tartalmaz. Ezek közül több is olyan új, a korábbi népszámlálások alkalmával nem szerepelt információra vonatkozik, mint az oktatási szint, a lakásviszonyok, továbbá a személyi szám.

A kérdőívekben szereplő kérdésekre mindenki szabadon felelhet, anélkül, hogy válaszai helytállóságát bármilyen irattal, dokumentummal kellene alátámasztania. A kérdezőbiztosnak kizárólag a személyi szám pontos megállapításához szükséges személyi igazolványt kell felmutatni.

A kérdezőbiztosoknak igazolniuk kell magukat, e célra külön dokumentumot kapnak, amelyet megérkezéskor fel kell mutatniuk. A népszámlálási adatok bizalmas kezelését törvény szavatolja. A válaszadás viszont kötelező, az együttműködést megtagadó személyt 2000-5000 lej közötti összeggel büntethetik meg.

Kit, mit számlálnak

A mostani népszámlálás alkalmával számba vesznek minden romániai lakhellyel rendelkező román állampolgárt, függetlenül attól, hogy az országban tartózkodik-e avagy külföldön. Az akció úgyszintén érinti az ideiglenes vagy állandó romániai lakhellyel rendelkező külföldi állampolgárokat vagy állampolgárság nélküli személyeket (menekülteket, menedékjogot kérőket, román állampolgárságért folyamodókat, üzleti vagy magánjellegű céllal az országba érkezett személyeket).

A népszámlálás nem terjed ki viszont az országban akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek külföldi állampolgárságú munkatársaira és azok családtagjaira, az idegen katonai erők, tengeri, folyami vagy légiflották személyzetére, külföldi sajtótudósítókra.

A lakásösszeírások során számba vesznek minden lakóépületet, más céllal épült, de lakásokkal is rendelkező épületet, közös lakterülettel rendelkező épületet (iskolai, egyetemi bentlakást, munkásszállást, gyermekotthont, szállodát, kórházat, szanatóriumot, menedékházat). Az akció nem terjed ki viszont a közigazgatási, ipari, kereskedelmi létesítményekre, kaszárnyákra, börtönökre.

A magyar kisebbség számára örvendetes újdonság, hogy idén első ízben lesznek magyarul tudó kérdezőbiztosok és magyar nyelvű kérdőívek is.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek