Tartalomjegyzék

EMNT/EMNP/D.K.

Választójog - Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: hatalmas előrelépést jelent a Fidesz koncepciója

MTI, 2011. október 6.

- Nemzetpolitikai szempontból a Fidesz-frakció választási koncepciójának legfontosabb része, hogy a határon túli magyarságot is bevonja a szavazók körébe - mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökségi tagja MTI birtokába került dokumentumban foglaltakat elemezve.

Borbély Zsolt Attila úgy vélte: ha megvalósul a Fidesz koncepciója, azzal a Kárpát-medencei közös magyar akaratképzés a fikció síkjáról jogi síkra kerül. A politológus, aki egyike az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozását kezdeményező kilenceknek, úgy vélte: ez fontosabb annál, hogy melyik politikai erő győzedelmeskedik az egyes választásokon.

"Fontos, hogy a Kárpát-medencei magyarság közösen mozogjon, közösen fogalmazza meg a maga politikai véleményét" - hangsúlyozta az elemző, aki nem tartotta kizártnak, hogy a lépéssel a most kormányon lévő pártok annyi szavazatot veszítenek az anyaországban, mint ahányat a határon túl nyernek.

Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyarok csak az országos listára adhatnák le voksaikat, azt mondta: szerencsésnek tartaná, hogy az egész Kárpát-medence és azon részei, ahol számottevő magyarság él, arányosan fel legyen osztva egyéni választókerületekre, de ezzel együtt a koncepciót az eddigi gyakorlatnál lényegesen jobbnak tartja.

A Fidesz koncepciója szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át.

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.
A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra.

Zilahon tartják az EMNT népszámlálási kampányának zárórendezvényét

Transindex, 2011. október 7.

Sajtótájékoztatón ismertette Szász Péter, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke ma az EMNT népszámlálási kampányának fejleményeit.

Soós Sándor elmondta, hogy az elmúlt héten 30 000 szórólapot juttattak el közép-erdélyi háztartásokba. Ezzel párhuzamosan folynak azok a rendezvények is, amelyeket az EMNT partnerszervezetei pályáztak meg. Ifjúsági, egyházi rendezvényekre került sor, amelyeken a szervezetek kiemelt témaként kezelik a népszámlálást, szórólapokat és plakátokat is osztogatnak.

Az EMI elnöke a már lejárt rendezvények közül kiemelte a magyarpéterfalvit: az EMI szervezésében a Fehér megyei szórványtelepülésen Prücsöktánc címmel került sor gyerekprogramokra, amelyen több mint 200 gyerek vett részt. Ugyancsak kiemelt eseményként tartották számon Sepsiszentgyörgyön, az elmúlt hétvégén tartott konferenciát, amelynek fő témája a népszámlálás volt, ezen minden párt képviselője jelen volt, így sikerült egyeztetni a kampánystratégiát, hogy minél hatékonyabban működjenek az egyes szervezetek, minél hamarabb eljussanak az információk a magyar lakosokhoz. Kampányzárásig szinte minden nap lesz egy rendezvény, ezeket a magyarnaklennijo.ro honlapon lehet követni.

Soós Sándor elmondta, hogy még mindig vannak olyan közösségek, ahol nem tudják, hogy lesz népszámlálás, ezért fontos, hogy minél hamarabb eljussanak ezekre a településekre és elmondják, hogy mely pontoknál kell odafigyelni, milyen űrlapot kell kitölteni. Ugyanakkor Soós megköszönte a civil szervezetek és az egyházak, különösen a református és az unitárius egyház segítségét, akik felkarolták ezt az ügyet. Mint mondta, a lelkészek főleg a szórványvidéken jelentenek nagy segítséget, hiszen ők azok, akik el tudják vinni az üzenetet olyan településekre, amelyeket nehéz megközelíteni.

Szász Péter a kampány következő részéről beszélt, elmondta, hogy újabb 100 000 szórólapot nyomtattak, ezúttal azonban a szórólapok nem csak egy felhívást tartalmaznak, hanem néhány fontosabb információt is ráírtak. Ezeket a szórólapokat már kopogtatós módszerrel fogják eljuttatni a magyarokhoz, az EMNT munkatársai és önkéntesei fognak házról házra menni a szórólapokat átadni, és néhány információt személyesen is elmondanak. Szász Péter ugyanakkor felhívást is intézett azokhoz, akik önkéntesként besegítenének a kopogtatós kampányba: azok, akik részt vállalnának a kampányban, a 0264 308208 telefonszámon jelentkezhetnek.

Soós Sándor néhány technikai részletre is felhívta a figyelmet, elmondta, hogy fontos, hogy ahol 20% fölötti a magyarság aránya, ott magyar kérdőívet is lehet kérni, ez ott kell legyen a kérdezőbiztosnál, ugyanakkor fontos az is, hogy a P jelzésű űrlapot töltsék ki. Továbbá hangsúlyozta, hogy az egyetemistákat otthon is be kell írni az űrlapra, de a diákok ott is töltessék ki az ívet, amelyik városban tanulnak és élnek. Ha valaki nincs otthon a népszámlálási időszakban, akkor mindenképpen hagyja hátra a személyi számát, hogy azt a családtagjai diktálhassák be - hívta fel a figyelmet Soós.

Az ifjúsági szervezetek ugyanakkor arra is odafigyelnek, hogy az egyetemistákhoz is eljusson az információ. Szász Péter elmondta, tudják, hogy a szórólapok nem hatásosak az egyetemisták körében, ezért másképpen fogják őket megszólítani. Az EMNT Kolozs megyei alelnöke bejelentette, hogy jövő héten külön kampányt indítanak, amellyel az egyetemistákat célozzák meg. Ilyen azonban a Quimby koncertsorozata is, amelynek partnerei, és amelyen ott lesznek és szórólapokat is fognak osztogatni. Szász Péter elmondta, hogy külön meg fogják keresni az egyetemi tanárokat is, hogy ők is hívják fel a népszámlálás fontosságára a diákok figyelmét.

A népszámlálási kampány zárórendezvényét Zilahon fogják tartani október 15-én, a Szakszervezetek Művelődési Házában. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy mindenképpen egy kisvárosban akarták ezt a rendezvényt megszervezni, hogy a helyi, jól működő magyar közösség tevékenységéhez hozzájáruljanak, ugyanakkor lássák azt is, hogy nem csak a nagyvárosokat tartják fontosnak. Az eseményen beszédet mond Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Gergely István "Tiszti", a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnöke, majd ezt követően kerül sor Tabáni István és László Attila koncertjére. (hírszerk.)

Népszámlálás: beerősít az EMNT

Krónika, 2011. október 07. Kiss Előd-Gergely

Újabb százezer szórólap szétosztásával folytatja a népszámlást népszerűsítő kampányát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Közép-Erdélyben. Ezúttal azonban nem a postaládába dobják be ezeket, hanem valamennyi magyar háztartást felkeresnek a szervezet önkéntesei – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szász Péter, az EMNT Kolozs megyei alelnöke.

Hozzáfűzte, a szórólapok nemcsak felhívást, hanem a legfontosabb tudnivalókat is tartalmazzák a népszámlásáról. Szász szerint az önkéntesek toborzása jelenleg is zajlik, a 0264–308208-as telefonszámon bárki jelentkezhet, aki segíteni szeretni a kopogtatós kampányban.

Az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) népszámlálási kampányának zárórendezvényére Zilahon kerül sor október 15-én, ahol Tabáni István és László Attila, a népszerű Megasztár tehetségkutató verseny korábbi győztesei lépnek fel. Az eseményen részt vesz Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke és Gergely István, „Tiszti" katolikus plébános, a csíksomlyói Csibész Alapítvány elnöke is.

Soós Sándor, a népszerűsítő kampányban segédkező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ifjúsági szervezet elnöke ugyanakkor arról számolt be, hogy eddig 30 ezer szórólapot juttattak el közép-erdélyi háztartásokba. Időközben folyamatosan zajlanak azok a kulturális rendezvények, amelyeket az EMNT helyi és partnerszervezetei szerveznek. Soós Sándor szerint az EMI szervezte rendezvények közül kiemelkedett Magyarpéterfalván a Prücsöktánc című gyermekprogram-sorozat. A Fehér megyei szórványtelepülésen kétszáz gyerek vett részt az eseményen.

RMDSZ

Bihar és Arad megye szórvány településeivel folytatja útját az RMDSZ népszámlálás karavánja

RMDSZ honlap, 2011. október 7.

Pénteken, október 7-én folytatja útját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség népszámlálási tájékoztató és tudatosító karavánja, amely során ezúttal Bihar és Arad megye szórvány településeinek magyar lakosságát buzdítják nemzeti, vallási és kulturális hovatartozásának felvállalására a Szövetség képviselői és önkéntesei egyaránt.

„A népszámlálási karaván elmúlt hétvégi, Kolozs és Szilágy megyei tapasztalatai alapján szükség van egy ilyen jellegű országos szintű kezdeményezésre, mely során olyan településekre látogatunk el, ahol a vegyes házasságokban, román környezetben élő emberek számára a magyar identitás vállalása nem mindig egyértelmű." – fejtette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Kihangsúlyozta, hogy „az elkövetkező 10 év szempontjából meghatározó lehet, hogy mennyire tudjuk ezeket az embereket megszólítani, tájékoztatni őket a népszámlálás fontosságáról, bátorítani őket és tudatosítani bennük, hogy minden magyar számít."

A karaván csapata, helyi és megyei segítségekkel kiegészülve, pénteken Réven, Mezőtelkin, Pósalakán, Köröskijenőn, Fugyin és Fugyivásárhelyen, szombaton pedig Anton, Mezőbajon, Erdőgyarakon, Árpádon, Nagyszalontán, valamint Várasfenesen és Köröstárkányon népszerűsíti a népszámlálás hasznos tudnivalóit, majd ezt követően vasárnap Nagyzerénd, Simonyifalva, Bélzerénd és Szapáryliget Arad megyei települések következnek, ahol elsősorban szórólapozás és hangos buszozás szerepel a programban.

Mindez mellett ezen a hétvégén is sor kerül lakossági fórumokra (Élesd, Nagyszalonta, Vadász, Ágya, Fazekasvarsánd), amelyek alkalmával a fontos technikai kérdéseket beszélik át a helyi véleményformálókkal a népszámlálás klipjeinek levetítésével egybekötve.

A karavánt Bihar és Arad megyébe is elkísérik a neves erdélyi humoristák, akik a délutáni órákban, naponta két településen szórakoztatják a lakosságot: pénteken Örvénden és Mezőtelegden, szombaton Belényesújlakon és Magyarremetén a Szomszédnéni Produkciós Iroda előadása tekinthető meg, míg vasárnap Zsók Levente Kisjenőben és Zimándújfalúban lép színpadra.

Bővebb információk, valamint a népszámlálással kapcsolatos hasznos tudnivalók az rmdsz.ro és a nepszamlalas.ro oldalakon olvashatóak.

Tanulnunk kell történelmünkből: a megosztás okozta a szabadságharc vesztét!

RMDSZ honlap, 2011. október 7.

Zala György monumentális alkotása, az aradi Szabadság-szobor árnyékában zajlott idén is az aradi 13 vértanú emlékére szervezett megemlékező, ünnepi rendezvény.

Kelemen Hunor szövetségi elnök megemlékező beszédét azzal a kérdéssel indította, hogy miért foglal el olyan előkelő helyet a történelemben az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom. „A szabadság szeretetét, a népek önrendelkezés iránti vágyát elfojtani véglegesen nem lehet. A szabadságharc a magyarok számára a nemzetté válás mérföldköve volt, és annak ellenére, hogy gyászos véget ért, a vereség még inkább megerősítette a magyar emberek hitét abban, hogy a szabadságért harcolni kell. A történelem krónikásai sokféle értelmezést, tanulságot megfogalmaztak az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom után, de nekünk is meg kell fogalmaznunk ennek a történelmi eseménynek a tanulságát, amit aztán be kell építenünk életünkbe, jövőnk tervezésébe" – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kiemelte, az 1848-1849-es szabadságharc az a történelmi esemény, amelyhez a legtöbb legenda és történet kapcsolódik.

„Azért van ez így, mert ezt a szabadságharcot az elnyomás szülte, a szabadság eszményébe vetett hit éltette, és az összefogás vitte tovább. Ezt csak úgy lehetett leverni, vérbe fojtani, hogy megosztották a szabadságharcosokat, majd fegyvert fordítottak ellenük. Ez volt az első olyan magyar szabadságharc, ahol mindenki egyhangúlag ugyanazt akarta: önrendelkezést, szabadságot, békét a népek között. A „magyar Golgotává" vált Aradon, ahogyan azt Kossuth Lajos megfogalmazta, cinikus bosszút álltak a tizenhárom tábornokon, akik közül nem is mindenik volt magyar nemzetiségű, de felesküdtek az Alkotmányra, és esküjüket nem szegték meg. Kossuth és Görgey kétféleképpen, két úton próbálták követni a forradalom eszményét, ám végül elbuktak. Ha van egy közös cél, egy közös eszmény, akkor nem indulhatunk el külön utakon, mert a célt soha nem érjük el. A közös feladat érdekében a saját igazságunkat zárójelbe kell tennünk, és a közös érdek mentén kell cselekednünk, mert mindannyiunk közös igazsága a fontos" – vonta le a tanulságot a 162 esztendővel ezelőtti eseményekből a szövetségi elnök.

„Nekünk össze kell fognunk! És ez nem az egység demagógiája, hanem az egység kényszerűsége. Ha összefogunk, akkor közösen tudunk jövőt építeni. Ha a történelmünket, igazságainkat más nemzetek tiszteletben tartják, és mi ugyanezt cselekedjük, akkor az együttműködést, a békés egymás mellett élést megerősítjük. A mi szabadságeszményünk az, hogy saját sorsunk fölött rendelkezzünk, ez az eszmény pedig elérhető, valóra válható. Csak ez az út a járható, másképpen elveszünk mi is, és nem fegyverek által. Azonban ezt a harcot nekünk mindennap újra és újra kell kezdenünk, csak így tudunk jövőt építeni magunknak, csak így tudunk itthon megerősödni, nekünk ezt kell hátrahagynunk magunk mögött. Ezt az eszményt kívánom minden felelős, szabadságát szerető magyar embernek" – zárta ünnepi beszédét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Az aradi megemlékezés délelőtt az aradi vértanúk emléke előtt tisztelgő szentmisével vette kezdetét a belvárosi római-katolikus templomban, ahol igét hirdetett Dr. Marton József pápai prelátus, nagyprépost. Délben a résztvevők a hősök előtt tisztelegtek és a kegyelet koszorúit helyezték el a Vesztőhelyen, majd délután a Szabadság-szobor előtt folyatódott az ünnepélyes megemlékezés. A szövetségi elnök mellett jelen voltak az RMDSZ Arad megyei önkormányzati vezetői, kormányzati tisztségviselői valamint parlamenti képviselők.

RMDSZ: jó a voksösszevonás

Új Magyar Szó, 2011. október 7.

Számos érv szól a választások összevonása mellett, gazdasági szempontból mindenképpen előnyös, az RMDSZ szavazótáborának mozgósítása szempontjából pedig nagyobb részvételt lehetne biztosítani – fogalmazott tegnap Aradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.

Számos érv szól a választások összevonása mellett, gazdasági szempontból mindenképpen előnyös, az RMDSZ szavazótáborának mozgósítása szempontjából pedig nagyobb részvételt lehetne biztosítani – fogalmazott tegnap Aradon Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Hozzátette: a választások összevonásának az adminisztratív lebonyolítása szempontjából két megoldás lehetséges.

„Vagy feloszlatjuk a parlamentet, vagy meghosszabbítjuk a jelenlegi önkormányzati tisztségviselők mandátumát. Mivel a parlamenti képviselők mandátumát az alkotmány szavatolja, könnyebb megoldásnak tűnik az önkormányzati képviselők mandátumának meghosszabbítása" – ismertette Kelemen Hunor. Hozzátette, az RMDSZ úgy véli, a jövőben jó elgondolás lenne a parlamenti választások időpontjának felcserélése az önkormányzati választásokéval, hiszen így a helyi koalíciók kialakulása követné az országos egyezségeket.

„A választások összevonásánál azonban sokkal fontosabb a választási rendszer kérdése. Az RMDSZ az egyéni választókerületes rendszert nem támogatta, nem is szavazta meg 2008-ban, a parlamentben. Mára kiderült, hogy ez a választási rendszer a parlament minőségének nem tett jót, ezen változtatni kell. Az RMDSZ számára nem jelentene semmiféle problémát visszatérni a 2008 előtti, megyés rendszerhez. Azonban ha új elképzelések kerülnek terítékre, az RMDSZ csak egy olyan választási rendszert tud támogatni, amely biztosítja az arányos képviseletet. A mi javaslatunk az úgynevetett német választási rendszer, amely az egyéni választókerület mellett egy országos listát is jelent, így minden egyes szavazat viszontlátható egy-egy mandátumban, tehát egyetlen magyar szavazat sem veszik el" – jelentette ki a szövetségi elnök, hozzátéve, a választási rendszer valószínűleg az ősz témája lesz, döntésre pedig az év végéig sor kerül.

A régióátszervezésről szólva a szövetségi elnök kijelentette, a 2012-es választásokig nem lát esélyt ennek a megvalósulására, hiszen erre sem erő, sem elszántság, sem idő nincsen. „Az a döntés, amelyet mi a nyáron, a Szövetségi Képviselők Tanácsán meghoztunk, nem vesztette érvényét, mi továbbra is ehhez tartjuk magunkat, vagyis ellenezzük a mamutmegyék létrehozását. A koalíciós partnereinkkel aláírt protokollúm a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezését rögzíti, nem pedig a közigazgatási újrafelosztást" – magyarázta az RMDSZ elnöke

A választási rendszer megváltoztatása az elkövetkező időszak legfontosabb kihívása az RMDSZ számára

RMDSZ honlap, 2011. október 6.

Aktuálpolitikai kérdésekről és október 6-a jelentőségéről beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Király András államtitkár és Faragó Péter parlamenti képviselő társaságában, Aradon. A szövetségi elnök az aradi 13 vértanú emlékére szervezett megemlékező, egész napos ünnepi rendezvényre érkezett a „magyar Golgotára".

A jelenlegi politikai helyzetről szólva a szövetségi elnök aradi sajtótájékoztatóján elsőként a választási rendszerről illetve a választások tervezett összevonásáról beszélt. Elmondta, számos érv szól a választások összevonása mellett, gazdasági szempontból mindenképpen előnyös, az RMDSZ szavazótáborának mozgósítása szempontjából pedig nagyobb részvételt lehetne biztosítani. A választások összevonásának az adminisztratív lebonyolítása szempontjából két megoldás lehetséges.

„Vagy feloszlatjuk a Parlamentet, vagy meghosszabbítjuk a jelenlegi önkormányzati tisztségviselők mandátumát. Mivel a parlamenti képviselők mandátumát az Alkotmány szavatolja, könnyebb megoldásnak tűnik az önkormányzati képviselők mandátumának meghosszabbítása" – ismertette Kelemen Hunor. Hozzátette, az RMDSZ úgy véli, a jövőben jó elgondolás lenne a parlamenti választások időpontjának felcserélése az önkormányzati választásokéval, hiszen így a helyi koalíciók kialakulása követné az országos egyezségeket.

„A választások összevonásánál azonban sokkal fontosabb a választási rendszer kérdése. Az RMDSZ az egyéni választókerületes rendszert nem támogatta, nem is szavazta meg 2008-ban, a parlamentben. Mára kiderült, hogy ez a választási rendszer a Parlament minőségének nem tett jót, ezen változtatni kell. Az RMDSZ számára nem jelentene semmiféle problémát visszatérni a 2008 előtti, megyés rendszerhez. Azonban ha új elképzelések kerülnek terítékre, az RMDSZ csak egy olyan választási rendszert tud támogatni, amely biztosítja az arányos képviseletet. A mi javaslatunk az ún. német választási rendszer, amely az egyéni választókerület mellett egy országos listát is jelent, így minden egyes szavazat viszontlátható egy-egy mandátumban, tehát egyetlen magyar szavazat sem veszik el. Mi ezt a két kérdést nem kezelhetjük külön, ha döntésre kerül a sor, a megalkotandó, jogi keretnek mindkét vetületet kell rögzítenie" – jelentette ki Kelemen Hunor Aradon, hozzátéve, a választási rendszer valószínűleg az ősz témája lesz, döntésre pedig az év végéig sor kerül.

A régióátszervezésről szólva a szövetségi elnök kijelentette, a 2012-es választásokig nem lát esélyt ennek a megvalósulására, hiszen erre sem erő, sem elszántság, sem idő nincsen.

„Az a döntés, amelyet mi a nyáron, a Szövetségi Képviselők Tanácsán meghoztunk, nem vesztette érvényét, mi továbbra is ehhez tartjuk magunkat, vagyis ellenezzük a mamutmegyék létrehozását. A koalíciós partnereinkkel aláírt protokollum a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezését rögzíti, nem pedig a közigazgatási újrafelosztást. Az RMDSZ a közigazgatás reformját fontosnak tartja, de az az álláspontunk, hogy ezt a választások után, mandátumkezdéskor kell elindítani, a jelenlegi körülmények között túl sok társadalmi bizonytalanságot és feszültséget okozna" – magyarázta az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor elmondta azt is, ugyan az RMDSZ alkotmánymódosító csomagja készen van, semmilyen esélyt nem lát arra, hogy biztosítani lehet azt a kétharmados többséget, amely az alkotmány módosításához szükséges. Ugyanakkor úgy véli, társadalmi és politikai vitára, tárgyalásra szükség van ebben a kérdésben.

ROMÁNIA

Magyarellenes igazságszolgáltatás (Kettős mérce a román bíróságon)

Háromszék, 2011. október 7.

A román igazságszolgáltatás részrehajlásáról, az elfogult ítéletekről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Két, majdnem egy időben érkezett végzést hasonlított össze: június végén kapta meg a döntést, mely értelmében megkímélik a börtöntől, de pénzbírságra büntetik, amiért levetette a román zászlót a Lábas Ház­ról, pár nappal később pedig válaszoltak Tamás Sándorral közösen megfogalmazott feljelentésükre: nem találták bűnösnek azokat a filmfelvételről azonosított fiatalokat, akik meggyalázták Gábor Áron kökösi emlékművét.

A Lábas Ház zászlójának esetében a brassói román ügyész indoklása a következő: mivel két kiskorú gyermek eltartója, és nem visszaeső, azt javasolja, ne börtönbüntetéssel sújtsák Antal Árpád polgármestert, hanem a maximális pénzbírsággal. Elítélendőnek találták, ahogy a romániai hivatalos jelképekhez viszonyul. Antal Árpád kiemelte, a törvények valóban lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek székházukra kitegyék a román zászlót, ám a Mihai Viteazul Szövetség egyetlen szobát kapott a Lábas Házban, azt ingyen használta, elvárták volna tőlük, hogy konzultáljanak a többi, ott székelő szervezettel, illetve a tulajdonos önkormányzattal. A levétellel azt akarták elkerülni, hogy mindenki oda és olyan zászlót biggyesszen ki, ahova és amilyent akar – mondotta. Ezt találta sértőnek, román jelképeket gyalázónak a bíróság.

Ezzel szemben semmi elítélendőt nem láttak abban, hogy részeg fiatalok levizelik, ürülékkel kenik be Gábor Áron kökösi sírját, és egyértelmű üzenetként is megfogalmazzák, "a magyaroknak" szánják gesztusukat. A Facebook közösségi portálon népszerűsített filmecske szereplői ellen feljelentést tett Antal Árpád és Tamás Sándor emlékműgyalázás, közszeméremsértés, csendzavarás és diszkriminációra való felbujtás miatt, ebben az esetben azonban a bíróság nagyon engedékenynek bizonyult. Az ügyészi indoklás szerint az amúgy név szerint azonosított fiatalok alkoholos befolyásoltság alatt cselekedtek (ezt ő enyhítő körülménynek tekinti, amikor a jog általában súlyosbítónak), tettüket nem lehet sértőnek és diszkriminációra való felbujtásnak tekinteni – áll az ítéletben. Ez esetben az ügyészség nem javasolta a bűnvádi eljárás elindítását.

Antal Árpád szerint a két ítélet össze­hasonlításából következik: a román igazságszolgáltatásban tapasztalható a magyarellenes hangulat, elmondta, keresi a lehetőséget, hogy a két döntést európai fórumoknak is bemutassa. Felhívta a figyelmet, pár tucatnyi itt élő román folyamatosan mérgezi az együttélést, név szerint is megemlítette a notórius feljelentőket: Dan Tănasă, Dan Suciu, Ioan Lăcătuşu, Maria Peligrad és Codrin Munteanu, akik állandóan provokálnak, románellenesnek akarják beállítani a magyar város- és megyevezetőséget. "Mi csak a magyar érdekeket próbáljuk érvényesíteni, nem a románság ellenében" – fogalmazott Antal Árpád. Hozzáfűzte: bosszantó, hogy "mások" ezeket az embereket támogatják, utalt a Dan Suciut alkalmazó baróti polgármesterre. Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint a "lejárt szavatosságú MPP-s politikusok" támogatják "ezeket", míg ők azon dolgoznak, hogy pályázatokat készítsenek, pénzt hozzanak a megyének. Antal Árpád úgy látja: nem véletlen mindaz, ami történik, nagyon nagy a nyomás Sepsiszentgyörgyön, hiszen Erdélyben a legnagyobb magyar többségű várossá vált, sokan dolgoznak azért, hogy ez megváltozzék.

ERDÉLY

Smaranda Enache átvette az Európai Polgári Díjat

Krónika, 2011. október 7.

Átvette az Európai Polgár Díjat Smaranda Enache emberjogi harcos, a Pro Europa Liga társelnöke csütörtökön, Marosvásárhelyen.

Smaranda Enache Tőkés Lászlótól, az Európai Parlament alelnökétől vette át a kitüntetést a Pro Europa Liga marosvásárhelyi székházában. Az ünnepélyes átadón Tőkés örömét fejezte ki, hogy éppen Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székhelyén, közvetlen munkatársainak jelenlétében adhatja át a kitüntetést Enache asszonynak. Jelzésértékű lehet, hogy a különleges alkalomra nem Brüsszelben kerül sor, hanem ott, ahol a díjazott nap mint nap végzi munkáját, mondta az Európai Parlament erdélyi alelnöke.

Smaranda Enache megköszönte Tőkés László méltatását, majd elmondta, hogy a kitüntetés nemcsak a saját, hanem a Pro Europa Liga munkásságának elismerését is jelzi.

A díjat az Európai Parlament elnöke által vezetett bizottság ítéli oda minden évben olyan magán- vagy jogi személyeknek, akik az európai gondolat terjesztésének terén kiemelt munkásságot fejtenek ki. A közelmúltban ugyanezen díjban részesült Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is, aki még idén júniusban, Brüsszelben vette át kitüntetését.

Smaranda Enachét, aki immár több mint két évtizede dolgozik az emberi jogok, a nemzetek közötti tolerancia, a kisebbségek védelme és az európai értékek jegyében, Tőkés László javasolta a díjra.

Felterjesztésében az erdélyi EP-képviselő a következőképpen méltatta a Pro Európa Liga társelnökének munkásságát: „Enache asszony az elmúlt húsz esztendőben az európai gondolat elkötelezett híveként munkálkodott Romániában. Ebben az etnikumok közötti konfliktusoktól sem mentes időszakban a nemzetek közötti megbékélés, tolerancia és szolidaritás terjesztése és megerősítése volt a fő célkitűzése. (...) Tevékenysége során számos olyan európai programot dolgozott ki, ültetett gyakorlatba és fejlesztett tovább, amelyeknek célja a demokratikus politikai kultúra megerősítése, és amelyek által kulcsszerepet vállalt a románok, magyarok, romák és más nemzeti közösségek társadalmi integrációjának, illetve történelmi megbékélésének folyamatában."

Smaranda Enache 1989-ben alapító tagja volt és azóta is társelnöke Románia első pro-európai mozgalmának, a Pro Europa Ligának, amelynek hitvallását magáévá tette: fő célkitűzése a feszültség- és konfliktuskeltő elemek csökkentése a multikulturális vidékeken, az etnikai és felekezeti sztereotípiák lebontása, az önkormányzatiság és regionalizmus elveinek ismertetése és erősítése.

1998 és 2001 között Románia finnországi és észtországi nagykövete volt, tagja a romániai Helsinki Bizottságnak, elnökségi tagja több romániai non-profit szervezetnek (Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány, Állami Politikák Intézete, Nyílt Társadalomért Alapítvány), valamint számos nemzetközi alapítványnak (Civitas International – Strasbourg, European Centre for Minority Issues – Flensburg, Németország, Liberal International Human Rights Commission). Szakértőként több konfliktus-megelőző küldetésen vett részt, többek között Moldovában, Bosznia és Hercegovinában.

Október 6. - A marosvásárhelyi szónokok a vértanúkról és a magyar oktatás helyzetéről beszéltek

MTI, 2011. október 6.

- Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait - fogalmaztak Marosvásárhelyen csütörtökön, a vértanúk napja alkalmából rendezett ünnepségen.

Az erdélyi városban a három romániai magyar politikai alakulat - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) - közös ünnepségen emlékezett meg a kivégzett tábornokokról.

Csegzi Sándor RMDSZ-es alpolgármester hangsúlyozta: az aradi hősök annak idején a fő célért, a nemzet megmaradásáért adták életüket, s ezzel példát mutatnak és erőt adnak a mai küzdelmekhez.

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke egyebek között felidézte, hogy a székely nép is többször szembeszállt zsarnokaival. Úgy fogalmazott: meg kell mutatni Európának, hogy az erdélyi magyarság alkotó közösség, nem fog elveszni, élni fog.
A szónok sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért. Emlékeztetett arra, hogy egykor a marosvásárhelyi orvosi egyetemen még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai eseményekre. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén - tette hozzá. "Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának" - hangsúlyozta az EMNT elnöke.

Visszautasította Marius Pascan Maros megyei prefektusnak (a kormány megyei képviselőjének) azt a vádját, miszerint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatáért szervezett megmozdulás "provokáció" lenne. Felhívta Pascan figyelmét arra, hogy a gyülekezési jog, a szólásszabadság csak a diktatúrákban nevezhető "provokációnak".

Tőkés az idén életbe lépett oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy a MOGYE döntéshozó testülete, a szenátus az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarság jogait. Mint mondta, az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást. "Nem mi provokálunk, hanem ők provokálnak" - jelentette ki Tőkés. Örömmel vette tudomásul, hogy a román oktatási minisztérium az oktatási törvény tiszteletben tartására szólította fel az egyetem szenátusát.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, környezetvédelmi miniszter beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felelevenítette a két évtizeddel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményeket megállapítva, hogy a marosvásárhelyiek maguk is megszenvedtek a demokráciáért.

Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény. Szenvedélyes hangon szólt a jelenlévőkhöz: meg kell találni az összefogás módját, mert ha ez sikerül, akkor győzni lehet azok fölött, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni.
A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.

Október 6. – Az összefogás fontosságát hangsúlyozták Aradon

MTI, 2011. október 6.

- Az összefogás és a magyar nemzethez való tartozás felvállalásának fontosságát hangsúlyozták a nemzeti gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.

Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, ahol a misén Marton József pápai prelátus, kolozsvári teológiaprofesszor a Tízparancsolaton keresztül mutatta be, hogy hitük segítségével miként maradhattak belsőleg szabadok az aradi tizenhármak. "Életküzdelmünkben mi is tanuljunk az aradi hősöktől" – foglalta össze beszédét.

A templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.
Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. Ott elmondott beszédében Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyi államtitkár az aradi vértanúk példamutatása kapcsán a magyar nemzethez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, utalva a helyi magyar közösség számára is fontos, Romániában október 21-től 31-ig tartó népszámlálásra.

"Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor megvallhatja, mely nemzethez, közösséghez tartozik. Megvallhatja, hogy hite mely egyházhoz, mely felekezethez köti. Fontos, hogy segítsük egymást, fontos, hogy szégyenérzet nélkül valljuk meg - büszkén, de nem gőgösen – azt, amit őseinktől örököltünk, amiért a tábornokok ezen a helyen meghaltak" – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a közös szemléletnek a középpontjában a magukért cselekvő egyénekre épülő közösségnek kell lennie. A magyarság ereje ebben volt a forradalom és a szabadságharc alatt is, és az azóta eltelt időszakban is – mondta Soltész Miklós.

Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében ugyancsak az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. "A közös célokért össze kell fognunk. (...) Az összefogás kényszerűsége igaz itt, Erdélyben, a Székelyföldön, a Partiumban, igaz a Kárpát-medencei magyarságra, hiszen közösen tudunk jövőt építeni, máskülönben szétesünk" – mondta.
Calin Bibart, Arad megye prefektusa rövid beszédében arról szólt, hogy optimizmusra ad okot az egyesült Európa, az aradiak pedig példát mutatnak az egymás iránti tiszteletből.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere beszédében a kivívott jogok fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a hét éve újra felállított Szabadság szobor megerősíti a romániai magyarok szabadságérzetét, és ennek a közösségnek élnie kell az eddig megszerzett jogaival. Felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai népszámláláson is vállalni kell a magyar nemzethez való tartozást. "Ezzel tartozunk elődeinknek, az általuk vállalt küzdelemért" – mondta az alpolgármester.

A vesztőhelyi koszorúzáshoz hasonlóan a beszédeket követően a Szabadság szobornál is magyarországi és romániai politikusok, civil szervezetek képviselői és magánemberek helyezték el koszorúikat és virágaikat.
Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.

A román oktatási minisztérium a multikulturális jelleg érvényesítését kéri a MOGYE-tól

MTI, 2011. október 6.

- A román oktatási minisztérium hivatalos átiratban kérte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségétől, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget az intézmény egyetemi chartájában - olvasható a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleményében.

Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közlemény szerint Markó Béla oktatásért felelős romániai miniszterelnök-helyettes hivatala arról tájékoztatott, hogy az oktatási minisztérium által kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ennek megalapításához szükséges különálló intézetek létrehozásának és működésének feltételeit.

Romániában minden egyetem köteles volt új egyetemi chartát elfogadni a január 1-jétől hatályba lépett új oktatási törvény értelmében. A jogszabály három multikulturális egyetemet nevez meg, ezek közül az egyik a MOGYE, amelyben a jogszabály szerint létre kellett volna hozni a magyar intézeteket.
Az intézetek lényegében az egykori tanszékek, a különbség annyi, hogy az intézetek nagyobb oktatásszervezési hatáskörrel rendelkeznek az új törvény szerint mint a régi tanszékek.

A jogszabály szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló oktatás szerint külön tagozatot kell létrehozni, amelynek alapját ezek az intézetek képezik.
Az egyetem román többségű szenátusa a magyar oktatók magyar intézetek létesítésére vonatkozó kérését a nyáron elutasította, és olyan egyetemi chartát fogadott el, amely továbbra is szakonként, és nem tannyelv szerint alapította meg az új egyetemi intézeteket. A magyar oktatók hiába tiltakoztak távolmaradással, a szenátusban a román oktatóknak kétharmados többségük van.
Az egyetem szabályzatát azonban a román oktatási minisztériumnak is jóvá kell hagynia, ezért a magyar oktatók és a politikai szervezetek abban reménykedtek, hogy a minisztérium visszautasítja a chartát, és felszólítja az egyetemet a jogszabály betartására.

Az RMDSZ közleménye szerint az egyetemnek október 5-én elküldött minisztériumi átirat arra kéri a MOGYE vezetőségét, hogy összesen tizenhat pontban módosítsa szervezési szabályzatát.

Az átirat előírja a charta 39. cikkelyének újrafogalmazását, amely a minisztérium szerint úgy rendelkezne, hogy az egyetemnek önálló tagozatokból álló struktúrát kell létrehoznia. Emellett a 36. cikkely esetében olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását.

A minisztérium a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat leszögezi: az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.

A magyar diákok ugyanis a klinikai és szakmai gyakorlatot jelenleg román nyelven végzik.

A háromszéki EMNT és MPP közösen lépnek fel a magyar orvosiért

Háromszék, 2011. október 7. – Farcádi Botond

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar oktatásért szervezett tüntetésre közösen indít buszokat a háromszéki EMNT és MPP – jelentették be tegnap a két szervezet megyei képviselői.

„Fontos, hogy közösen lépjünk fel olyan ügyekben, amelyekről látjuk, külön-külön nem érhetünk el eredményt. Ma bebizonyosodott, akarjuk az együttműködést, következetesen gondolkodunk a magyarok számára fontos kérdésekben" – hangsúlyozta Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke. Nemes Előd, az EMNT ügyvezető igazgatója kiemelte: egyértelművé vált, a MOGYE ügyében erélyesebb fellépésre van szükség, éppen ezért kezdeményezte az EMNT, hogy a marosvásárhelyi Székely Vértanú oszlopánál megtartandó október 6-i megemlékezés után békés tüntetésen tiltakozzanak a magyar orvosképzés elsorvasztása ellen. Az egyezség értelmében a magyar szervezetek – az EMNT, MPP, RMDSZ – közösen vesznek részt 17 órától az aradi vértanúk előtti tisztelgésen, 18 órától pedig az orvosi egyetem elé vonulnak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a magyar kar ellehetetlenítése miatt. Háromszékről sok diák tanul a marosvásárhelyi orvosin, gyógyszerészetin, ezért fontos, hogy a tiltakozók között is ott legyenek, jelezzék, egész Székelyföldnek fontos az egyetem sorsa – emelte ki Nemes Előd.

A MOGYE-n néhány évtizede még magyar volt a tanárok 80 százaléka, ma már csak 28 százalékuk az, és az utánpótlást is akadályozzák, a román vezetőség nem hajlandó magyar asszisz­tenseket felvenni, így nemcsak a diákok gyakorlati óráinak egy része zajlik románul, de nincs, akit majdani professzorrá nevelni sem.

Az EMNT képviselője szerint az egyetem jelenlegi vezetőinek (a Ceauşecu-időkben vezetők, pártfunkcionáriusok voltak) „köszönhető", hogy egyre gyatrább a színvonal, a mostani besorolással visszaminősítették második kategóriás egyetemmé, és utolsó lett a hat romániai orvosi oktatási intézmény közül, s bár a második legnagyobb magyar érdekeltségű állami egyetem az országban (a Babeş–Bolyai Tudományegye­tem az első), a magyar csoportok ma már csak a kétharmados döntések meghozatalánál tudják érvényesíteni akaratukat a szenátusban.

Az RMDSZ október 6-ig kért haladékot, addig igyekszik kormányzati pozícióját kihasználva orvosolni a MOGYE-n kialakult helyzetet, ha eredményes lesz, a mai tüntetés okafogyottá válik, ám nagyok a kétségek sikerük kapcsán, és a két jobboldali háromszéki szervezet mindenképp felvonul legalább ötven tagjával, támogatójával Marosvásár­helyre. Az egyik kisbusz 12 órakor indul Kovásznáról, Kézdivásárhelyt érintve érkezik Sepsiszentgyörgyre, ahol 13 órakor még egy kisbusz csatlakozik hozzá, de többen mennek személygépkocsival is. Még van néhány üres hely, lehet jelentkezni a 0756 911 051-es telefonszámon – mondotta Nemes Előd.

Bálint József, a sepsiszentgyörgyi MPP elnöke arra is felhívta a figyelmet, nemcsak az orvosi egyetem, de a nagy magyar történelmi pillanatokról való megemlékezés is közös ügy, arra szólította fel szimpatizánsaikat, vegyenek részt Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban 17 órakor kezdődő megemlékezésen és az azt követő kopjafaavatáson.

Megemlékezés az összefogás jegyében

Népújság.ro, 2011. október 7. – Mózes Edith

Vörösmarty Mihály Szózatával kezdődött és a magyar, illetve a székely himnusz eléneklésével ért véget az a rendezvény, amelyen csütörtök délután a Székely Vértanúk emlékművénél közösen emlékeztek meg az erdélyi magyar pártok az aradi és a marosvásárhelyi vértanúkról.

Miután elhelyezték az emlékezés koszorúit, a tömeg az orvosi egyetem elé vonult, ahol a kerítésre 1500 szál szegfűt tűztek fel: fehéret a magyar oktatásért, sárgát a román oktatásért, és pirosat a vértanúk véréért.

Nem engedhetünk a '48-ból, az '56-ból és a '89-ből

Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi, hogy kiálljon a szabadság mellett. Hangsúlyozta, a forradalmak, de különösen az 1989-es forradalom szellemiségét meg kell őrizni, meg kell védeni, különösen ma, amikor a magyar felsőoktatás „a tovább élő nacionál-kommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának áldozatává eshet. Az oktatási törvény félremagyarázásának nevezte, hogy az orvosi egyetem szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva korlátozza a magyarok jogait. Az igazi autonómia nem jelenthet jogfosztást, jelentette ki, visszautasítva ugyanakkor a prefektus vádját, aki szerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett tiltakozó megmozdulás provokáció lenne. Nem mi provokálunk, minket provokálnak, mondta az EP alelnöke.

Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja a magyar kormány üzenetét olvasta fel.

Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke az összefogás szükségességét hangsúlyozta, amely ma is épp oly időszerű, mint volt 1848-ban, 1956-ban vagy 1989-ben. „Mi nem kérünk mást, nem kértünk mást '90 óta, csak azt, hogy tartsa be mindenki a törvényeket, és biztosítsa minden nemzeti közösségnek a jogát, hogy a saját kultúráját, a saját anyanyelvét ápolja", jelentette ki, hozzátéve, hogy meg kell találni az összefogás módját, hiszen „ha mi összefogunk, lehet, hogy lesz valaki ellenünk, de legyőzzük". Kijelentette: a marosvásárhelyiek megszenvedtek a demokráciáért, ezért meg kell találni az összefogás módját, mert csak így lehet legyőzni azokat, akik a magyar közösség ellen akarnak fellépni.

Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere felhívta a figyelmet, hogy az aradi vértanúk a nemzet megmaradásáért adták életüket, ezzel példát mutatnak számunkra és erőt adnak a mindennapi küzdelmeinkhez.

Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy húsz évvel a rendszerváltás után még mindig harcolni kell a magyarság jogaiért a felsőoktatásban egy olyan egyetemen, amelyen egykor tiszta magyar nyelven folyt az orvosképzés, később két nyelven folyt az oktatás. „Ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolnunk".

Kijelentette: példát kell mutatni Európának, hogy az erdélyi magyarság alkotó közösség, nem fog elveszni, élni fog.

Portik Vilmos, az EMNT elnökségi tagja feltette a kérdést, hogy vannak-e ma azokhoz hasonlók, akikre emlékeztünk, akik „felráznak bennünket a bóbiskolásból"? „Mi, akik most itt vagyunk, puszta jelenlétünkkel arról teszünk tanúbizonyságot, hogy képesek vagyunk az álomban ringadózókat felébreszteni". Marosvásárhelyen erre van szükség, mert hiába telt el két évtized a rendszerváltás óta, egyesek olyan jogok megvalósulását akadályozzák, amelyek már akkor is orvoslásra szorultak, harcolnunk kell azért, hogy az orvosi egyetemen érvényesítsék a törvényt, mondta egyebek között.

Kelemen Ferenc, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke szerint 22 évvel a rendszerváltás után, „semmit sem változott a helyzetünk, még mindig csak szaladunk az események után ahelyett, hogy alakítanánk őket". Mindezekért a két évtizedes elhibázott baloldali politikát okolta.

A keresztény történelmi egyházak nevében Nagy László unitárius püspökhelyettes szólt az egybegyűltekhez, hangsúlyozva, hogy megemlékezésre és tiszteletadásra gyűltek össze, mert „ünneplésre nincsen okunk", ha visszanézünk az elmúlt napokra és évekre. Rámutatott: a teherhordozás közös kell legyen, de valaminek a szellemében, a Krisztus törvénye szellemében, amely nem lehet más, mint az, amiről Pál apostol beszélt, hogy egymásra figyeljünk.

Kovászna megye 10-12 románja provokálja akcióival a magyar közösséget

Nyugati Jelen, 2011. október 7.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt állítja, hogy a megyéből 10-12 román provokálja akcióival a magyar közösséget, érdekük, hogy a térségben etnikai konfliktus legyen.

Antal Árpád csütörtökön egy sajtótájékoztatón fejezte ki felháborodását, amiért az elmúlt években a megyéből 10-12 román provokálja akcióival a magyar közösséget, érdekük, hogy a térségben etnikai konfliktus legyen.

Antal elmondta, ezek a személyek többször feljelentették a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a Kovászna megyei tanács vezetőségét, kifogásolták a két intézmény több határozatát.

"Feljelentőink nem érik el céljukat ezekkel az akciókkal, mert mi megyünk tovább, ugyanakkor sokszor elmondtam, ezek a személyek nem ismerik a magyar közösség pszichológiáját. Mi nem ijedünk meg, ellenkezőleg, erősítenek bennünket, minden perből erősebben kerülünk ki", mondotta Antal.

A városvezető kifejtette, ezeket az embereket nem a román közösség problémáinak megoldása foglalkoztatja, zavarja őket, ha a magyarság képviselői korrekt viszonyt akarnak kialakítani a románsággal.
"Őket csak az etnikai konfliktus érdekelte, csak a térség, Sepsiszentgyörgy etnikai arányainak megváltoztatása érdekelte. Ezt látnunk kell. Jelen pillanatban nagyon nagy a nyomás a megyeszékhelyen. Gyakorlatilag, ha elemezzük az etnikai arányok változását az erdélyi városokban, láthatjuk, hogy jelenleg Sepsiszentgyörgy a legnagyobb magyar többségű város, éppen ezért nagy a nyomás a városon, a város vezetőin, a magyarság vezetőin. Ennek tudatában kell lennünk", fűzte hozzá a polgármester.
Antal úgy véli, ezeknek a személyeknek az akciói a békés egymás mellett élés ellen irányulnak, provokálni akarják a magyar vezetőket, hogy egy erősebb reakció esetén szélsőségesnek bélyegezhessék őket.

"Ez a céljuk, ezt látnunk kell. Ők nap mint nap provokálnak, várnak egy olyan reakciót, amely miatt szélsőségesnek, radikálisnak minősíthetnek. De nem érik el a céljukat. Sőt", mondotta.

Ilyen összefüggésben nevesítette a polgármester Ioan Lăcătuşut, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának volt elnökét, Dan Suciut, a PC Kovászna megyei elnökét, Dan Tănasăt, a PC madridi elnökét, Codrin Munteanu volt prefektust és Maria Peligradot, a Mihai Viteazul Alapítvány elnökét.

Antal kiemelte, ezek a személyek nem képviselik a román közösséget, sőt ártanak neki.
„Minden ugyanahhoz a 10-12 személyhez vezet, ám ők nem képviselik a román közösséget. Nagyon tiszta akarok lenni, nem akarok abba a csapdába esni, hogy minden román ilyen. Tudjuk, hogy nem. Csak egy szűk csoportról van szó, amelynek érdeke, hogy provokáljon és elrontsa a román-magyar viszonyt a térségben", hangsúlyozta Antal.

Évforduló – Tiltakozás az anyanyelvű oktatás elsorvasztása ellen

Szabadság, 2011. október 7.

Az aradi vértanúk üzenete különösen időszerű a romániai magyarság számára most, amikor a romániai magyar egyetemi oktatás terén korlátozni akarják a magyarság jogait – ez a közös gondolat fogalmazódott meg Marosvásárhelyen a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen.

Az esemény egyben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű oktatásának elsorvasztása elleni tiltakozás volt, amit az RMDSZ, az EMNT és az MPP közösen szerveztek meg. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke sajnálattal állapította meg, hogy a romániai magyar felsőoktatás területén még mindig harcolni kell a jogokért. Emlékeztetett arra, hogy egykor a marosvásárhelyi orvosi egyetemen még magyar nyelven folyt az oktatás, később döntöttek úgy, hogy román nyelven is tanítanak, ma pedig ott tartunk, hogy a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása ellen kell harcolni.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke úgy fogalmazott: a szabadságharc hőseinek emléke a ma emberét is kötelezi arra, hogy mindig kiálljon a szabadság mellett. Utalt 1956-ra, de elsősorban az 1989-es romániai forradalomra. Ez utóbbinak a szellemiségét még mindig meg kell védeni, most éppen a magyar felsőoktatás terén – tette hozzá. – Ne hagyjuk, hogy a magyar felsőoktatás ügye áldozatául essen a továbbélő nacionálkommunizmus vértelen támadásának, a többségi politika agresszivitásának – hangsúlyozta az EMNT elnöke.

Az EP alelnöke visszautasította Marius Paşcan Maros megyei prefektusnak azt a vádját, miszerint a MOGYE magyar tagozatáért szervezett megmozdulás „provokáció" lenne. Felhívta Paşcan figyelmét arra, hogy a gyülekezési jog, a szólásszabadság csak a diktatúrákban nevezhető „provokációnak". Örömmel vette tudomásul, hogy a tanügyminisztérium az oktatási törvény tiszteletben tartására szólította fel az egyetem szenátusát.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke beszédében azt tekintette az aradi vértanúk legfőbb üzenetének, hogy össze kell fogni, fel kell sorakozni egy eszme mögé. Felhívta a figyelmet: ha az RMDSZ nem lenne a parlamentben és a kormányban, nem születhetett volna meg az oktatási törvény.

A megjelentek között 1500 piros, fehér és sárga szegfűt osztottak ki. A résztvevők az egyetem épülete elé vonultak, és a virágokat az intézmény kerítésére tűzték, a sárga szegfűt a román oktatás, a fehéret a magyar oktatás, a pirosat pedig a szabadságért kiontott vér jelképeként.

Emlékezés tiltakozással – Az orvosképzés jövőjéért demonstráltak az aradi vértanúk napján Marosvásárhelyen

Új Magyar Szó, 2011. október 7. – Antal Erika

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után az RMDSZ által támogatott megemlékezés és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szorgalmazott tiltakozás is lezajlott tegnap Marosvásárhelyen: az aradi vértanúk napján a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar intézeteiért demonstrált több száz ember a felsőoktatási intézmény épülete előtt.

A Jobbik pártlobogói és Árpád-sávos zászlók árnyékában sorakoztak fel a tegnap az RMDSZ, az EMNT, az EMNP és az MPP politikusai Marosvásárhelyen: a rendezvény az aradi vértanúk emléke előtti tisztelgésként indult, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar képzéséért folytatott tiltakozásként ért véget.

Az EMNT több busszal „importálta" a tüntetőket, mégis szerény közönsége volt a példátlannak nevezett magyar– magyar összefogásnak: a szervezők szerint 1200, szemtanúk szerint alig valamivel több, mint 500 ember vett részt a Székely vértanúk emlékműve előtti téren a rendezvényen.

Pillanatnyi egység

Csegzi Sándor, a város alpolgármestere az RMDSZ nevében üdvözölte a résztvevőket, a szövetség politikusa a közös pillanatért mondott köszönetet a résztvevőknek. Lokodi Edit Emőke, a megyei önkormányzat elnöke a magyar szabadságharc 19. századi tragédiáját és az erdélyi magyarság jelenét hozta közös nevezőre beszédében. „Azt követeljük a magyar hallgatóknak, amit korábban a magyar egyetem vezetői a románoknak biztosítottak" – fogalmazott a tanácselnök.

Lokodi az EU által is biztosított oktatási, kisebbségi jogok fontosságára emlékeztetett, ehhez csatlakozott Tőkés László EP -alelnök, aki szerint a magyar oktatást illetően „nincs alku". Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi napokban a Maros megyei prefektus, Marius Pascan a MOGYE, a Művészeti Egyetem és a Petru Maior egyetem egyesítésére tett javaslatot, Tőkés úgy fogalmazott: a diktatúrában provokációnak minősülne a felvetés, most azonban csak az oktatási törvény félreértéseként értelmezhető.

Óvatos köszönet

Az EMNT elnöke ironikusan fordult Borbély Lászlóhoz, az RMDSZ alelnökéhez, és arra kérte, tolmácsolja „óvatos köszönetét" az oktatási minisztériumnak, mert a tárca a tüntetést megelőző napon az érvényben lévő jogszabályok betartására és a multikulturalizmus biztosítására szólította fel a MOGYE szenátusát.

„Ez a döntés Bukarestben nem magától született, reméljük hogy lesz folytatása az intézkedéseknek" – mondta Tőkés László utalva arra, hogy a napokban az EMNT többször „ultimátumot" fogalmazott meg a magyar intézetek létrehozásával kapcsolatban. Emlékeztetett: nem lehet érzelem nélkül politizálni, és szükség van az erdélyi magyar politikai szervezetek összefogására.

Ha mi együtt, ki ellenünk?

Borbély László válaszában a húsz évvel ezelőtti könyves-gyertyás marosvásárhelyi tüntetésre emlékeztetett, és úgy fogalmazott, a helyi magyarok akkor megszenvedték a demokráciát, azért mentek ki százezren az utcára két évtizeddel ezelőtt, hogy minden szinten, minden tantárgyból lehessen magyarul tanulni.

„21 év telt el azóta, hogy végre ez év januárjában megértsék román honfitársaink a követeléseinket" – tette hozzá az RMDSZ alelnöke, aki reagált Tőkés összefogást sürgető megjegyzésére. „Ha összetartunk, lesz valaki ellenünk? Lehet, hogy lesz, de legyőzzük" – üzente október hatodikán Borbély László.

A megemlékezés után a Postaréten összegyűlt tömeg felsétált a MOGYE központi épületéhez. Az EMNT tájékoztatása szerint 1500 szegfűt osztottak szét a demonstráció résztvevőinek, akik az egyetemnél helyezték el a tiltakozás virágait: így figyelmeztettek arra, a magyar közösség kitart a MOGYE magyar intézeteinek létrehozása mellett. Jakab Istvántól, az EMNT Maros megyei szervezetének elnökétől megtudtuk, a rendezvényre Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Kovásznáról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Barótról is érkeztek résztvevők.

Folytatják az egyetemháborút

Az oktatási minisztérium átiratban fordult a MOGYE szenátusához, hogy érvényt szerezzen az egyetem multikulturális működésére vonatkozó előírásoknak. Markó Béla miniszterelnök-helyettesi hivatalának tájékoztatása szerint az átirat az egyetemi charta módosítására kötelezi az egyetemvezetést. A kért változtatások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is.

Tegnap ezzel kapcsolatban lapunk sikertelenül próbálta elérni az egyetem rektorát, Constantin Copotoiut. Borbély László arról tájékoztatta lapunkat: a hétvégén egyeztetnek az egyetem vezetőségével. Jakab István, a marosvásárhelyi EMNT elnöke és a tegnapi demonstráció egyik szervezője úgy reagált: „Az átirat azt jelzi, hogy kezdeményezésünk hatásos volt."

Enache „európai polgár" lett

Új Magyar Szó, 2011. október 7. – Antal Erika

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke tegnap Marosvásárhelyen átvette Tőkés Lászlótól az Európai Polgár – CIVI Europaeo Praemium Díjat, amelyet idén Böjte Csaba fe-rencesrendi szerzetes társaságában kapott meg.

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke tegnap Marosvásárhelyen átvette Tőkés Lászlótól az Európai Polgár – CIVI Europaeo Praemium Díjat, amelyet idén Böjte Csaba fe-rencesrendi szerzetes társaságában kapott meg.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Jerzy Buzek, az Európa Parlament elnöke nevében átadhatom e díjat Smaranda Enache asszonynak" – fogalmazott az EP alelnöke, hozzátéve, hogy egy kolozsvári polgár köszönt egy marosvásárhelyit, egy volt temesvári pap egy marosvásárhelyi emberjogi harcost, aki az 1990. márciusi eseményeket követően kiállt a magyarság mellett.

A kitűntetést az EP elnöke által vezetett bizottság ítéli oda minden évben olyan magán- vagy jogi személyeknek, akik az európai gondolat terjesztésének terén kiemelt munkásságot fejtenek ki. Smaranda Enache szerint a díj nem őt, hanem a Pro Europa Ligát és annak munkaközösségét illeti meg.

„A szellemi válság, amely napjainkat jellemzi, sokkal mélyebb a gazdasági válságnál, de mi hiszünk abban, hogy az európai értékek átvészelik a mai krízist és bízunk abban, hogy megvalósul az egyesült Európa, ahol nézeteltérések és konfliktusok nélkül valamennyi nemzetnek helye lesz" – fogalmazott köszönőbeszédében Enache.

MAGYARORSZÁG

Választójog - Egyfordulós, kétszavazatos választási rendszert javasol a Fidesz

MTI, 2011. október 6.

- Egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz frakciója és a határon túli magyarok is kapnának szavazati jogot az országos listára - derül ki az MTI birtokába került koncepcióból.

Az új választójogi törvényre azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010 májusában elfogadta azt a törvénymódosítást, amely értelmében a jövőben 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról.

A Fidesz tervei szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át, országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik "legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben" állít egyéni jelöltet.

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra. Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat, amihez országosan 1.500 kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása szükséges.

A koncepció szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma és az egyéni választókerületek kialakításánál "maradéktalanul figyelembe kell venni" az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait és az Európai Tanács Velencei Bizottságának véleményét is. A javaslat szerint "az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületi eltérés nem haladhatja meg a 10 százalékot és semmiképpen sem lépheti át a 15 százalékot", valamint a választókerületi határok nem léphetik át a mindenkori megyék határait.

A tervezet szerint a jelenlegi 750 helyett 1.500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt.

A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5 százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5 százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá.

A koncepciót egyébként Lázár János frakcióvezető eljuttatta Salamon Lászlónak, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökének. A frakcióvezető a levélben úgy fogalmaz: "a KDNP képviselői is megismerték a javaslatot és támogatják annak elveit". Ugyanakkor a Fidesz várja a többi képviselő javaslatait a koncepcióhoz és a nagyobbik kormánypárt kész "eddig nem érintett, vagy tárgyalt pontokat is megvitatni."
Emellett Lázár János felkéri az albizottságot, hogy mihamarabb tárgyalja meg a koncepciót, "hozzon döntést a szabályozást igénylő kérdésekben és tegyen javaslatokat az Országgyűlés számára".

Íme a Fidesz választási rendszer-koncepciója

MTI, 2011. október 6.

Egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot a Fidesz frakciója, és a határon túli magyarok is kapnak szavazati jogot – derül ki az MTI birtokába jutott koncepcióból. A javaslat szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma, valamint a jelenlegi 750 helyett 1500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt.

Az új választójogi törvényre azért van szükség, mert az Országgyűlés még 2010 májusában elfogadta azt a törvénymódosítást, amely értelmében a jövőben 200 főre csökken a parlament létszáma a jelenlegi 386-ról. A Fidesz tervei szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át, országos listát pedig az a párt állíthat, amelyik „legalább kilenc megyében, továbbá Budapesten, összesen 27 egyéni választókerületben" állít egyéni jelöltet. A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak. A külföldön élők a Fidesz tervei szerint levélben szavazhatnának a jövőben.

A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra. Minden országos kisebbségi önkormányzat egy kedvezményes listát állíthat, amihez országosan 1500, kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgár ajánlása szükséges.

A koncepció szerint a jelenlegi 176-ról 90-110-re csökkenne az egyéni választókerületek száma és az egyéni választókerületek kialakításánál „maradéktalanul figyelembe kell venni" az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatait és az Európai Tanács Velencei Bizottságának véleményét is. A javaslat szerint „az egy képviselői helyre jutó választópolgárok száma tekintetében a választókerületi eltérés nem haladhatja meg a 10 százalékot és semmiképpen sem lépheti át a 15 százalékot", valamint a választókerületi határok nem léphetik át a mindenkori megyék határait. A tervezet szerint a jelenlegi 750 helyett 1500 kopogtatócédula összegyűjtése lenne szükséges az egyéni képviselőjelöltté váláshoz a rendelkezésre álló 21 nap alatt.

A koncepció ugyanakkor megtartja a jelenleg is érvényes 5 százalékos érvényességi küszöböt az Országgyűlésbe jutás feltételeként: mandátumot csak a legalább 5 százaléknyi érvényes szavazatot kapott önálló lista kaphat, közös lista esetén ez a szám 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék. A töredékszavazatok a Fidesz tervei szerint az országos listához adódnának hozzá.

A koncepciót egyébként Lázár János frakcióvezető eljuttatta Salamon Lászlónak, az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság elnökének. A frakcióvezető a levélben úgy fogalmaz: „a KDNP képviselői is megismerték a javaslatot és támogatják annak elveit". Ugyanakkor a Fidesz várja a többi képviselő javaslatait a koncepcióhoz és a nagyobbik kormánypárt kész „eddig nem érintett, vagy tárgyalt pontokat is megvitatni." Emellett Lázár János felkéri az albizottságot, hogy mihamarabb tárgyalja meg a koncepciót, „hozzon döntést a szabályozást igénylő kérdésekben és tegyen javaslatokat az Országgyűlés számára".

Választójog - Nézőpont Intézet: ésszerűbb és átláthatóbb rendszert hozhat a Fidesz koncepciója

MTI, 2011. október 6.

- A Fidesz választójogi koncepciója egy a jelenleginél egyszerűbb, ésszerűbb, átláthatóbb és rugalmasabb választási rendszer kialakítását vetíti előre - mondta a Nézőpont Intézet választási szakértője az MTI birtokába került dokumentumban foglaltakat elemezve.

A tervezetről szólva - amely egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot - Fodor Csaba hozzátette: a parlament létszámának csökkentése és a vegyes választási rendszer egyidejű fenntartása módosítja az egyéni választókerületi és listás mandátumok arányát. A 90-110 közötti egyéni választókerület szerepe hangsúlyos a modellben, ugyanakkor az új választókerületi térkép kiegyenlíti a jelenlegi választókerületi aránytalanságokat - mondta az elemző.

A szakértő szerint az egyéni választókerületek modellen belüli relatív nagy száma elősegíti továbbá a stabil kormány alakulását, ami a kivételes válsághelyzet kezelése kapcsán nem elhanyagolható tényező.

Fodor Csaba elmondta: a listás arányosságot mérsékelten korlátozó, a választók számára sok esetben nem átlátható területi listák helyett a jövőben országos pártlistákra lehet szavazni, ahol az egyéni választókerületben mandátumot nem eredményező szavazatokat is kompenzálják. Szerinte ez a kombinált arányossági elem biztosítja a politikai többszínűséget a parlamentben, a második választási forduló megszűntetése pedig erősíti a rendszer átláthatóságát.

Az elemző fontos újdonságnak tartotta a külhoni magyar állampolgárok választójogának biztosítását.

A választási szakértő kitért arra is, hogy az egyéni választókerületek súlya megnő a rendszeren belül, ami - mint mondta - a hiteles személyiség szerepének erősödését vonja maga után. Úgy vélte: amennyiben a jelenlegi pártrendszer átalakuláson megy keresztül, és az erőviszonyok is megváltoznak, egy innovatív ellenzéki erő számára is adott a lehetőség a stabil kormánytöbbség megszerzésére, éppen az egyéni választókerületek relatíve nagy súlya miatt.

"A nemzetiségek parlamenti képviselete tovább erősíti a társadalmi- és ezen keresztül a politikai sokszínűség megjelenését a parlamentben" - vélte Fodor Csaba.
A Fidesz koncepciója szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.
A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át.

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.

A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra.

Választójog - Political Capital: a Fidesz koncepciója szerint csekély lesz a határon túliak súlya

MTI, 2011. október 6.

- A Political Capital választási szakértője szerint csekély lehet a súlya a határon túli szavazóknak a Fidesz frakciójának választási koncepciója szerint. Az MTI birtokába került dokumentum egyfordulós, kétszavazatos választási rendszerre tesz javaslatot.

Két újdonságot fedezett fel a koncepcióban a Political Capital választási szakértője az Áder János európai parlamenti képviselő által júliusban vázolt koncepcióhoz képest. László Róbert szerint világossá vált, hogy a kompenzációs mechanizmus nem tűnik el a választási rendszerből, csak átalakul: nem önálló listán, hanem az országos listás voksokkal összekeverve számolják majd el a vesztes egyéni jelöltekre leadott szavazatokat.

A koncepcióból emellett kiderül az is, hogyan gyakorolhatják esetleges választójogukat a határon túli magyarok - mondta az elemző, hozzátéve: azáltal, hogy ugyanarra az országos listára szavazhatnak, mint az anyaországiak, és kizárólag erre lesz jogosultságuk, szavazataik súlya csekély lesz. László Róbert ezt azzal indokolta, hogy így sem a 90-110 egyéni mandátumra, sem a töredékszavazatokra egyáltalán nem lesz hatásuk.

A választási szakértő úgy véli: a koncepció alapvetően nem áll távol a jelenlegi választási rendszertől, az azonban egyelőre nem dönthető el, hogy arányosabbá válik-e az eddigieknél a választási rendszer. Ez ugyanis függ attól, hogy az egyéni képviselők 90 vagy 110 mandátumért szállhatnak-e versenybe. Hozzátette: a területi listák kiiktatása mindenesetre valamelyest arányosabbá teszi a választási rendszert.
László Róbert azt is elmondta: ha egy kisebbségi szavazónak választania kell, hogy pártlistára vagy kisebbségi listára szavaz, akkor kevés kisebbségnek lesz önálló képviselete a parlamentben, becslése szerint 1-3 nemzetiségnek lehet erre egyáltalán esélye.

A Fidesz koncepciója szerint a 200 fős parlamentet egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló elemekkel kombinált választási rendszeren keresztül választhatják meg, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A koncepció értelmében a továbbiakban is két szavazattal rendelkezik minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgár. Ha a választópolgár a magyarországi választójegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig országos listára adhat le. Ha pedig a nemzetiségi választói névjegyzékben kíván szerepelni, akkor egy szavazatot az egyéni választókerületi országgyűlési képviselő-jelöltre, egyet pedig a kedvezményes nemzetiségi jelöltre adhat le.

A koncepció szerint tehát megszűnnének a jelenlegi területi (19 megyei és 1 fővárosi) listák és helyüket az országos lista venné át.

A Fidesz tervei szerint emellett a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgárok megkapják a magyarországi választójogot, amellyel a magyarországi országos listára szavazhatnak.

A tervezet másik újdonsága, hogy bevezetné a nemzetiségi választójogot: vagyis a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok szavazhatnak a nemzetiségi listákra.

INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA

Adhatunk-e választójogot a határon túliaknak?

HVG, 2011. október 6.

Nincs erős és jogos érv a határon túli magyarok választójoga ellen, ám az sem tisztességes megoldás, ha csak „félszavazatot" kapnak és kizárólag pártlistákra szavazhatnak, ahogy azt a Fidesz tervezi – hangzott el a választási reformról a Corvinus Egyetemen tartott konferencián. A választási szakemberek, kisebbségkutatók szerint alaptalan az a félelem, hogy a nem adózó, a hazai politikai viszonyokat nem ismerő, tájékozatlan külhoni magyarok döntik majd el 2014-ben, hogy ki kormányozzon.

„Alaptalanok azok a félelmek, hogy a határon túlról dől majd el a kormányalakítás sorsa" – mondta egy, a választójogi reformról szóló szerdai konferencián Hegedűs Dániel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója. A kisebbségkutató szerint a magyar állampolgárságot igénylő határon túliak közül legfeljebb 500 ezren élnek majd választójogukkal, és legfeljebb négy mandátum sorsa függ tőlük, így érdemben nem befolyásolhatják az anyaországi belpolitikát.

A kettős állampolgárok, külhoni magyarok jogosítványairól hosszú vita alakult ki azon a budapesti Corvinus Egyetemen szervezett konferencián, melyen jogászok, politológusok, kisebbségkutatók elemezték a választási rendszer parlamenti pártok tervezte átalakítását. A tanácskozáson többek között az is felvetődött, hogy aktivizálható-e a világban szétszórtan élő, állampolgársággal bíró, magyar származásúak milliói, akik a második világháború óta vagy 1956-ban hagyták el az országot. A konferencia előadói abban egyetértettek, hogy nincs olyan erős jogi, közgazdasági érv, amely alapján meg lehetne tagadni a szavazati jogot a határon túliaktól, arról viszont vita alakult ki, hogy biztosítani kell-e számukra a választójog teljességét, azaz szavazhatnak-e képviselőkre is, vagy csak pártlistákra.

Hamis mítoszok a határon túliakról

Tízezer alatti lesz azon szlovákiai magyarok száma, akik felveszik majd a magyar állampolgárságot, és közülük nem mindenki fog szavazni 2014-ben – mondta a szerdai konferencián Király Zsolt közgazdász, a felvidéki szervezet, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja. Király szerint hiába finomítja a jelenlegi pozsonyi kormány azt a törvényt, amely megfosztja szlovák állampolgárságuktól a kettős állampolgárságúakat, a jogszabály továbbra is eltántorítja a felvidéki magyarokat a magyar honpolgárságtól.

Hegedűs szerint mítosz, hogy a határon túli magyarok mind Fidesz-szavazók lennének. A kisebbségkutató – bár elismerte, hogy erről még nem készültek felmérések – azt mondta, a külhoni magyarság politikailag tagolt: az erdélyi fiatalok körében inkább a Jobbik népszerű, míg a felvidékiek körében „erős a liberális szegmens", így az LMP is profitálhat a választójog megadásából.

Halász Iván, a Corvinus Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének vezetője szerint az is kérdés, hogy a hazai pártoknak lesz-e elég pénzük és aktivistájuk, hogy a főleg szórványban élő határon túliak körében kampányoljanak. A tanszékvezető ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesznek több szatellitszervezete van, amelyek ebben segíthetik a nagyobbik kormánypártot.

Mi lesz az '56-os emigránsokkal?

Nemcsak a Kárpát-medencében élő magyarok szavazati joga kérdéses, hanem azoké is, akik a második világháború óta, vagy az 1956-os forradalmat követően hagyták el az országot, emigráltak és nem veszítették el az állampolgárságot, azt „átörökítették" leszármazottaikra – vetett fel egy másik szempontot László Róbert választási szakértő, a konferenciát szervező Political Capital Institute elemzője. László többmilliósra becsülte azt a tömeget, akik akár „feleleveníthetik" állampolgárságukat és szavaznának is. A szakértő azt mondta, egy 2000-es felmérés szerint csak az Egyesült Államokban 1,5 millió magyar származású ember él.

Halász Iván ezzel szemben úgy vélte, a nyugati magyarság, különösen a nyelvüket már nem beszélő emigránsok leszármazottai nehezen aktivizálhatók, még az sem biztos, hogy egyáltalán kérnek majd igazolást az állampolgárságukról. Meglepődne, ha a körükből akár tízezernyi szavazat érkezne – mondta Hegedűs Dániel, aki szerint világban élő lengyel és román diaszpórákkal a magyar közösségeket nem lehet összehasonlítani, mert az előbbiek főleg a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után jöttek létre és nagyon aktív a kapcsolatuk az anyaországgal, ami az 1956-os magyarokról nem mondható el.

Elfogytak az ellenérvek

Legfeljebb egy érvet lehet felhozni a külhoni magyarok választójoga ellen, de az is nehezen állja meg a helyét – vélekedett Halász Iván nemzetközi jogász. Ilyen szerinte az a felvetés, hogy csak azok szavazhassanak, akik viselik is a döntésük következményeit. De ez is támadható – mondta Halász –, mert az alaptörvény leszögezi, a magyar állampolgárok bármikor hazatérhetnek hazájukba, tehát miért ne hozhatnának döntést a potenciális otthonuk ügyében. Ugyanakkor a szakember szerint azzal, hogy a határon túliak nem kapnak teljes választójogot – az eddig nyilvánosságra került kormánypárti tervek szerint csak pártlistákra voksolhatnak –, az részben ezen érv jogosságának az elismerése.

Szintén támadhatónak nevezte azt a felvetést, mely szerint, aki nem tájékozott belpolitikai kérdésekben, az ne voksoljon. A nemzetközi jogász azt mondta, az internet korában nehéz így érvelni, hiszen rengeteg újság és tévéadás elérhető a világhálón, a külföldön élők napi kapcsolatban vannak az anyaországukkal.

A szakember egy másik példaként vetette fel azt az érvet, hogy csak azok szavazzanak, akik adót is fizetnek. Halász szerint ez egy elavult 19. századi érv, hiszen akkor kötötték valamiféle anyagi cenzushoz a választójogot.

Van is, meg nincs is választójoguk

Míg Halász szerint számos nemzetközi példa igazolja, hogy a külhoni állampolgárok nem rendelkeznek teljes választójoggal – amely szerinte részben igazolható is –, Jakab András alkotmányjogász azt mondta, hiba a határon túli magyar állampolgárok diszkriminálása.

A Max-Planck Institut munkatársa – aki szakértői tanácsokkal részt vett az új alaptörvény kidolgozásában is – szerint a politikusok gyakran összekeverik a választójog eredményességi és névlegességi teljességét. Míg az megengedhető, hogy egy-egy mandátum mögött – mert a választókerületek lélekszáma eltér, vagy mert egy jelölt sokkal több szavazattal kerül a parlamentbe, mint egy másik – eltérő számú szavazat van, az elfogadhatatlan, hogy az egyik állampolgárnak kisebb értékű szavazati joga legyen, mint egy másik – adott esetben magyarországi lakóhellyel rendelkező – társának.

Halász Iván szerint a külhoni szavazatok begyűjtése sem egyszerű feladat, hiszen akár elektronikusan, akár a postán keresztül teszik meg, a rendszer ki van téve annak, hogy kívülről illetéktelenek belenyúljanak. Miként a hvg.hu kedden megírta, a Fidesz vezetősége a múlt héten úgy döntött, nem támogatják az elektronikus szavazás bevezetését, inkább a szavazatok postai feladását fogják szorgalmazni az új választójogi törvény parlamenti vitájában.

Székelyföld önrendelkezése felé

Háromszék, 2011. október 7.

„Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától kezdve használni kívánta mindazokat a társadalmi, politikai, jogi eszközöket, amelyeket a demokrácia kínál.

Ezek közül a legfontosabb ebben a küzdelemben magának az érintett közösségnek az akaratnyilvánítása és aktív szerepvállalása, valamint az általa megválasztott önkormányzatok céltudatos és kezdeményező fellépése. Fontos az is, hogy elkötelezett parlamenti képviselők terjesszék, ha kell, többször is a román törvényhozás elé Székelyföld autonómiastatútumát, fontos az anyaország erőteljes támogatása, és nagyon fontos, hogy európai és nemzetközi fórumokon a székelyek önrendelkezési törekvését meg tudjuk jeleníteni, elő tudjuk mozdítani a nemzetközi jog kedvező alakulását" – olvasható az SZNT elnöke, Izsák Balázs által tegnap kiadott közleményben, mely üdvözli az Európa Ta­nács Par­lamenti Köz­gyűlésén elfogadott módosító javaslatot.

Az Európa Tanács elfogadott határozata megerősíti a Székely Nemzeti Tanács eddig használt érveit, alátámasztja célkitűzéseinek jogosságát, kimondva: a Köz­gyűlés úgy értékeli, hogy még a nemzetközi jogban sem jelenti automatikusan az elszakadás jogát az, ha egy etnikai kisebbség, illetve bizonyos ese­tekben egy nemzeti többség élni akar az önrendelkezés jogával. Az önrendelkezés jogát mindenekelőtt a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó Kisebb­ségi Kere­tegyez­ményben és az Európa Tanács 1334-es ajánlásában leírtaknak, illetve a nemzetközi jog egyéb releváns eszközeinek megfelelően kell gyakorlatba ültetni.

A határozat nem csak elvi jelentőségű, ugyanis az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlése felkéri a tagországokat, hogy tartsák tiszteletben az 1334-es Köz­gyűlési Határozatban lefektetett alapelveket, Románia esetében ez Székelyföld területi autonómiájának törvény általi szavatolását jelenti.

Az SZNT küldöttsége 2010. szeptember 15-én Kö­vér László házelnökkel folytatott megbeszélés után tanácskozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő által vezetett magyar delegációjával. A tanácskozás során a magyar küldöttség tagjai vállalták, hogy támogatják, és az Európa Tanács­ban képviselik Székelyföld autonómiatörekvését.

„A tavaly elkezdődött együttműködés eredményei máris láthatóak, és bízunk abban, hogy a jövőben újabb lépéseket teszünk közös célunk felé. Köszönjük a magyar delegáció eddigi munkáját és elkötelezettségét Szé­kelyföld autonómiája iránt" – zárja sorait Izsák Balázs.

Bántják a magyart

Új Magyar Szó, 2011. október 7. – Cseke Péter Tamás

Nem tudni, mit ért meg a nagyváradi vagy netán a kolozsvári ember mindabból, ami ezekben a hetekben és napokban a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem körül történik.

Nem tudni, mit ért meg a nagyváradi vagy netán a kolozsvári ember mindabból, ami ezekben a hetekben és napokban a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem körül történik.

A lényeget bizonyára leszűrik: a többnyelvű felsőoktatási intézmény román vezetősége megakadályozza, hogy a magyar diákok és tanárok közössége törvény adta jogaival élhessen. A kevésbé tájékozottakhoz azonban csupán a történések lecsupaszított üzenete juthat el: „Marosvásárhelyen ismét bántják a magyarokat!" Vélhetően ezzel az üzenettel sikerült autóbuszokra szólítania tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak azt a több tucat székelyföldi embert is, akik Marosvásárhelyre siettek a MOGYE-n kialakult helyzet ellen tiltakozni.

Nem tudni azt sem, mit ért meg az átlagos román ajkú marosvásárhelyi abból, hogy székelyföldieket szállító autóbuszok parkolnak le a központban. Idősebbjének azonban a hideg futkoshat a hátán, ha eszébe jut, hogy húsz évvel ezelőtt a buszoztatásnak nagy divatja volt a városban. Akkor görgényvölgyi és hodáki románok, majd székelyek érkeztek „rendet teremteni" Marosvásárhelyre, és vérontás lett a vége. Nem maguktól mentek, vitték őket, és hogyne mentek volna, hiszen a hívó szó az volt, mint most: „bántják a nemzettársaitokat!". Tegnap nem ismétlődött meg a húsz évvel ezelőtti tragédia Marosvásárhelyen. Talán éppen azért, mert a helybéli románokat inkább a hideg rázta, nem a vérük forrt a székely buszok láttán.

Ha azonban a tragédia bekövetkezik, a tegnapi demonstráción jelenlévő magyar politikai szervezeteket terhelte volna a felelősség.

Az RMDSZ-t azért, mert egyáltalán nevét adta a székelyeket buszoztató rendezvényhez. Másrészt azért, mert – bár kormányon van –, túl későn, csak az utolsó pillanatban vette rá az oktatási minisztériumot annak az átiratnak a megfogalmazására, amely a törvény betartására szólítja fel a MOGYE vezetőségét. Ez érthetetlen, hiszen azt már augusztusban tudni lehetett, hogy a felsőoktatási intézmény chartája nem veszi figyelembe a multikulturális egyetemekre érvényes előírásokat.

Az EMNT felelősségét kár is részletezni. Tőkés Lászlóék szervezete és pártja már most megmutatta, számukra semmi sem drága, ha az RMDSZ-szel kell versenyt futni a magyar szavazatokért. Talán még a buszoztatott székelyek vére sem.

MOGYE: lesz magyar intézet?

Krónika, 2011. október 7. – Szucher Ervin

Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását. Eközben az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél.

Átiratban szólította fel a tanügyminisztérium a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse a multikulturális jelleget a felsőoktatási intézmény új chartájában – jelentette be csütörtökön Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az október 5-én keltezett dokumentumban a szaktárca összesen tizenhat pontban kéri az egyetemi alapszabály megváltoztatását.

Az átirat tételesen is előírja a charta 39. cikkelyének átfogalmazását, amely az új változat szerint úgy rendelkezne: az új oktatási törvény 135. cikkelye 1 bekezdése (b) pontjának valamint ugyanezen cikkely (3) bekezdésének megfelelően, a tanintézetnek önálló tagozatokból álló egyetemi struktúrát kell létrehoznia. A 36-os cikkely pedig egy olyan új bekezdés beiktatását kéri, amely kimondja a multikulturális egyetemek sajátos struktúrájának biztosítását és tiszteletben tartását. A minisztérium továbbá a charta 46. pontja 1. bekezdésének átfogalmazását is szükségesnek látja. A javasolt szövegváltozat egyértelműen leszögezi: az oktatási törvény 13. cikkelye 4. és 5. bekezdéseinek értelmében az egyetemen zajló elméleti oktatás, valamint a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik.

Mint ismeretes, az egyetemi szenátusban kétharmados többséggel rendelkező román pedagógusok a magyarság számára az eddiginél is kevesebb mozgásteret biztosító chartát szavaztak meg. Mindezt a magyar tanárok tiltakozása ellenére, akik meg sem jelentek a végső voksolásnál. Daniel Funeriu tárcavezető eredetileg csak néhány helyesírási hiba kijavítása végett küldte vissza módosításra a chartát.

Kincses: folytatni kell a tiltakozást

„Ezek után nem tehetünk mást, minthogy várjuk a szenátus újbóli összehívását és román kollégáink jóakaratát. Ők vagy fejet hajtanak a miniszteri utasítás előtt, vagy megpróbálják kijátszani, ez már csak tőlük függ" – fejtette ki a Krónikának Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese. A professzor nem tudott válaszolni arra, hogy mi történhet akkor, ha a román többségű szenátus mégsem hajlandó kiiktatni a chartából a magyarokat diszkrimináló passzusokat. Mint mondta, ha Daniel Funeriu utasítása nem elegendő, talán kormányrendeletbe kellene foglalni, így kötelezni az egyetemet a charta módosítására. „Függetlenül az oktatási minisztérium utasításától, nem szabad leállni, el kell indítani az egyetem elleni pert, ezáltal is nyomást gyakorolva a román többségű szenátus szélsőséges egyéneire" – vélekedett lapunknak Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvédje. Az utóbbi két hónapban a RMOGYKE számos tiltakozási módszerhez folyamodott. „Ha nem lett volna ez a civil ellenállás, nem született volna meg a minisztériumi döntés. Itt még mindig nem szabad megállni, a törvény maradéktalan életbe ültetéséig harcolni kell" – fejtette ki Kincses. Szerinte nem csak az egyetemi szenátus román tagjai ártottak az ügynek; olyan felelős beosztásban lévő magyar személyek is hallatták a szavukat, akik szélsőséges megnyilvánulásoknak titulálták Ádám Valérián, a RMOGYKE titkárának tiltakozó akcióit.

Mint emlékezetes, az egyetem volt diákja és néhány társa hetek óta orvosi ruhában, narancssárga ernyővel sétál Marosvásárhely utcáin a magyarokat ért diszkriminációt hirdetve. Ezelőtt két héttel Ádámék egy hatalmas, aranyozott keretbe foglalt tablót cipeltek végig a városon, melyben az oktatási törvény 135. cikkelyének szövege szerepelt. Az „ajándékot" a MOGYE vezetőségének szánták, de az egyetemen őrző-védő szolgálatot teljesítő Gombos Security cég alkalmazottjai kitessékelték őket az intézmény udvaráról. Az utcán a helyi rendőrség emberei bírságolták meg Ádám Valériánt, és kobozták el tábláját.

Szegfűkkel az oktatásért

Marosvásárhelyen az október 6-ai megemlékezés is a MOGYE-ért való tiltakozás jegyében zajlott: az aradi és székely vértanúkra emlékezők a postaréti vesztőhelynél megtartott ünnepség után 1500 szál fehér, sárga és piros szegfűt helyeztek el az egyetem kerítésénél. Fehéret a magyar nyelvű oktatásért, sárgát a románért, illetve pirosat a vértanúkért. A megemlékezésen, melyet a nagyszámban megjelent közönség elégtételére első ízben szervezett közösen a három magyar párt, valamennyi felszólaló úgy idézte fel a magyar szabadságért kivégzett mártírok emlékét, hogy közben az anyanyelvű orvosképzést érő diszkriminációt is szóvá tette. Mindhárom magyar párt szónoka a saját alakulata közreműködésének tulajdonította a minisztériumi lépést, Borbély László az RMDSZ közbenjárását, Tőkés László EMNT elnök a civilek és a történelmi egyházak összefogását hangsúlyozta. A RMOGYKE aktivistái kétnyelvű transzparensekkel jelezték, hogy a tanügyi törvényt nem vitatni, hanem végrehajtani kell, és a magyar intézetek létrehozását követelve.

Iszlám kontra Izrael (1.)

Krónika, 2011. október 7.

Miközben a világ egyik szeme a gazdasági krízis kibontakozódását szemléli, a másik a palesztin kérdésre figyel. Az önálló palesztin állam megalakítását célzó szeptember 23-ai ENSZ-beadvány sok indulatot váltott ki világszerte. A józanságot mellőző szemléletek sokasága jelzésértékű arra vonatkozóan, hogy Palesztina ma már sokak szemében nem politikai ügy, hanem jelkép: az Izrael-ellenesség jelképe.

Sokáig ódzkodtam attól, hogy az izraeli–palesztin vitában állást foglaljak. A helyzet bonyolultsága három lépés távolságban tartott a kérdéstől, melynek mediatikus megjelenítése általában kimerült a modern szemmel mért pontszerű tájékoztatásban, nem hagyván teret a diplomáciai felszín mögött húzódó mélyebb okok megvilágításának. Az utóbbi idők forrongásai azonban elkerülhetetlenné tették a témával való foglalkozást. A napjainkban zajló világesemények ugyanis – iraki háború, gazdasági válság, arab tavasz, török fordulat, palesztin államalakítási kezdeményezés stb. – olyan átalakulások előhírnökei, melyek nyomására előbb-utóbb tapintható közelségbe kerül a Nyugatot és a muzulmán világot eddig elválasztó merev kulturális határok összemosódása. És bár bizonyos tekintetben Izrael unikumot képez, az izraeli–palesztin vitában a modernitás és az iszlám kultúrák mentalitásbeli különbségei is fellelhetők. E különbségek felderítésében segíthet az, ha a zsidók és a palesztinok közti konfliktust nem szűkítjük le területi problémára, hanem a tágabb kontextus és a háttérben rejlő valós okok – ideértve az iszlámot is – feltérképezésével próbáljuk azt megérteni.

Változó idők

Négy-öt évvel ezelőtt a gazdasági szakértők még mereven elzárkóztak azoktól, akik nem fogadták el axiómájukat, miszerint a növekvő gazdaságok egy szép napon az égig fognak érni. A modernitás jegyében gondolkodó szakértők a racionalizmus és a piac mindenhatóságába vetett hitüktől vezérelten vitáztak és álmodoztak, miközben a profittermelés keretei közé zárt elgondolásaikban a humán faktor a második sorba szorult. Az elmúlt évek kellemetlen meglepetései után viszont egyesek felismerték hibáikat és rájöttek, hogy a reálgondokban testet öltő problémák meghaladják az évszázadokon át szuperbiztosnak hitt, ám valójában korlátozott akadémiai keretek képességeit. Közéjük tartozik a 2008-as recessziót előre megjósló világhírű amerikai közgazdászprofesszor, Nouriel Roubini, aki egy nemrég megjelentetett bevallása szerint rájött, hogy a piacok önműködésének elve működésképtelen, mivel a piacgazdaság valójában egy önmagát megsemmisítő rendszer. A gazdasági jólét iránt megcsappant bizalom gyengítette a Nyugat erejét. A helyesnek vélt perspektívák ismételt megingása, a nehéz helyzetbe kerültek elkeseredettsége és a rejtett ígéretekkel megtévesztettek csalódottsága nagyfokú bizonytalansághoz, kétségbeesett lépésekhez vezetett. És miközben a Nyugat kapkodó és tanácstalan entitás benyomását kelti, az iszlám jegyében utazók a gazdasági krízist többnyire önbizalmuk megerősödéseként élik meg.

Az iszlám látványos térnyerésének egyik oszlopát az iráni berendezkedés és a nemrég iszlamista vezetőt választó törökök képezik, akik az év elején több mint 8 százalékos GDP-növekedésükkel hívták fel magukra a figyelmet (idén 6 százalékos pluszra számítanak). Fontos tényezőknek számítanak az arab tavasz gyűjtőnévvel illetett forradalmak és az Európában letelepedett 20–25 milliós nagyságrendű muzulmán közösségek is, melyek számarányuknak köszönhetően jelentős politikai tényezővé léptek elő az európai porondon, főleg a magországokban.

A törökök és az iszlám

Az elmúlt negyven esztendőben a demokratikus berendezkedésű országok száma jelentősen növekedett. A hetvenes években kb. 40, az ezredforduló után több mint 120 demokráciát tartottak számon a világon, melyek földünk minden részén megtalálhatók voltak, egyet kivéve: az arab világot. Larry Diamond, a kérdéssel foglalkozó amerikai szakember szerint ez szembeszökő anomália, aminek okait illetően azonban nem tud konkrét válaszokkal szolgálni. A kis-ázsiai és a többi muzulmán többségű területek övezte régióban az egyetlen állam, amelyik képes volt egy – ráadásul mintaszerű (!) – demokráciát létrehozni, az Izrael. Izrael úgy fest ebben a térségben, mint egy elszigetelt oázis az arab sivatagban. A muzulmán népeknél nem kaptak lábra a demokratikus értékek. Közösségeiket a nyugati mintára formált diplomáciai nyelvezeten túl gyakorlatilag továbbra is a mohamedán vallás köré formálódott törzsi életformák uralják. Az Amerika és Izrael barátságát nemrégiben még egyaránt élvező Törökország is csak formálisan szekuláris, mivel a török rendszer fennállását nem a török nép meggyőződésének, hanem a katonaságnak köszönheti. De ez nem zavarja a törököket abban, hogy – más országokhoz hasonlóan – a demokrácia jelzőt a maguk javára igyekezzenek kihasználni. Az elmúlt években az iszlám irányába nyitó új török küldetéstudat arra késztette a török politikusokat, hogy országukat modellként, az iszlám és a demokrácia sikeres ötvözeteként kínálják a diktatúrától szabadulni próbáló arab országoknak. Ebben a realitásérzéket csúfoló iszlám és demokrácia szójátékban a „demokrácia" kifejezés a Nyugatnak szánt altató, az „iszlám" pedig az araboknak szánt serkentőszereppel rendelkezik. A jelenlegi török miniszterelnök szakított politikai elődei gyakorlatával; állameszméje immár nem az atatürki világi állam, hanem az iszlám szellemében igyekszik újraprofilozni a török politikát. Ebbe a törekvésbe illeszkedik bele a közismert flottillakérdés és az izraeli nagykövet kiutasítása is, mivel a korábban Izrael-barát ország be kell hogy bizonyítsa új barátainak, hogy képes ellenségként tekinteni azok örök ellenségére: Izraelre.

Törökország viszont nemcsak az antiszemitizmusban igyekszik jó jegyeket szerezni az iszlám szemében, hanem Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is törekszik növelni befolyását; újabban szemet vetett Albániára, Bosznia-Hercegovinára és a kaukázusi nagy iszlám közösségekre is. Befolyásának növelésében szerepet játszik az az Irán által is támogatott Muzulmán Testvériség mozgalom, melynek aktív támogatói köréhez immár Törökország is csatlakozott. És itt elérkeztünk egy ponthoz, melyet a továbbiak helyes súlyozása érdekében részletesebben is meg kell vizsgálnunk. A Muzulmán Testvériségről van szó, mely a radikális iszlám egyik veszélyes ágát jelenti.

A Muzulmán Testvériség

Olyan, széles körben követőkre talált iszlám mozgalomról van szó, mely csápjait az egész világra kiterjeszti. Mintegy 100 államban tart fenn hivatalos kirendeltségeket – az USA-ban és Európában is –, s nem egy országban politikai párttal rendelkezik. Hatalmát vallásos befolyásának köszönheti. A mozgalom jellege arra késztette a szakértőket, hogy a szervezetet „az iszlám dzsihád anyahajójának" tekintsék. A zsidógyűlölet mellett ezt az Allah nevet viselő anyahajót a kuffárokkal (hitetlenek – akik nem Allahot szolgálják, ideértve a keresztényeket is) szembeni ellenséges érzület keltése és annak fenntartása jellemzi.

A Muzulmán Testvériség központi üzenete a dzsihád (szent háború). Deklarált célja a mozgalom globális elterjedése annak érdekében, hogy végül mindenütt (beleértve Európát is) az iszlám jog, a sária uralkodhassék. Alapítója, Hasszán al-Banna – 1928, Egyiptom – minden egyes muzulmán kötelességének tartotta, hogy részt vegyen a dzsihádban. Nagy tisztelője volt Adolf Hitlernek, akivel személyes kapcsolatban állt. Mint ahogy a szervezet napjainkban is jó kapcsolatokat ápol a neonácikkal, akik az iszlámot egyféle szövetségesüknek tekintik. Ami összeköti őket, az az önkritikai képesség hiányán kívül a tudatlanságban élősködő gyűlölet: a zsidók és Izrael elpusztításának közös szándéka. (A nácizmus és az iszlám közti történelmi kapcsolatról ír az amerikai Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró, Ian Johnson A negyedik mecset című könyvében).

Juszuf al-Karadavi, a Muzulmán Testvériség mozgalom neves kortárs klerikálisa egyik nagyra tartott prédikációjában azt hangoztatta, hogy hálás Hitlernek a holokausztért. Ezzel egyben felhívást tett közzé valamennyi zsidó meggyilkolására. Juszuf al-Karadaviról tudni kell, hogy Mubarak megbuktatása előtt egy héttel ő vezette a pénteki imát az időközben híressé vált Tahrir téren. Beszédét a zsidók iránti gyűlölet hatotta át, melyet a tömeg frenetikus ünnepléssel fogadott. És – mint az ilyenkor lenni szokott – a muzulmán elöljárók közül senki sem határolódott el ettől a gyűlöletre buzdító vallási propagandától. Azt viszont rögtön zokon vennék, ha mások is azt tennék, amit ők. Nem nehéz elképzelni bosszúért kiáltó reakcióikat, ha egy ma élő keresztény prédikátor azzal a logikával szónokolna, mint ők – pl. hogy meg kell tisztítani a földet a hitetlen muzulmánoktól (igen sajnálatos, hogy ez a „más"-sal szembeni agresszió a magukat keresztényeknek valló európai vallásintézményektől sem volt mindig idegen).

Az iszlám erősödése

Az iszlám hatalmi erősödése implicite együtt jár annak radikalizálódásával, a „másság" elleni agresszió erősödésével. A keresztények periodikus üldözése és gyilkolása Dél-Szudánban, Etiópiában, Ruandában vagy Nigériában jó példák arra, mi zajlik a diplomáciai színfalak mögött. A hírárnyékban szaporodó erőszakhullámok pedig veszélyes gyorsasággal terjednek a többi muzulmán térségben is, nem kerülve el az „arab tavasz" országait sem. Erről szól az Egyesült Államoknak a szabad vallásgyakorlásról szóló 2010-es jelentése, mely növekvő vallási intoleranciáról beszél a térségben, és nyilvános aggodalmának ad hangot a felkelés utáni felekezeti erőszak, a vallási és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos bánásmód miatt. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a diktátor utáni hónapokat élő országok hajlamot mutatnak egy újabb diktatúra felé való elmozdulásra (evidens, hogy a mindegy milyen néven futó iszlám diktatúrájáról van szó). A helyzet a Pravda szerint is súlyosbodik.

Az orosz lap szerint az antiszemitizmus terjedőben van Egyiptomban, az „arab tavasz" jelzővel illetett észak-afrikai államokban és Törökországban egyaránt. Az újság arra figyelmeztet, hogy ezek az államok újból egységre léphetnek Izrael ellen, akárcsak a 60-as, 70-es években. A különbség annyi, hogy ezúttal a tagjaik közt tudhatják az akkoriban még Izrael-barát törököket is. Azt a Törökországot, mely ma erősebbé vált, mint az összes arab állam együttvéve. És amelynek miniszterelnöke az utóbbi időben tett agresszív kijelentéseivel nyíltan az Izrael-ellenesek pártjára állt. Azok pártjára, akik szerint Izrael olyan „daganat", melyet el kell törölni a térképről.

Kívülről manipulált palesztinok?

Ma már világszerte elterjedt az a feltételezés, mely szerint a palesztinok ügyét, azok jólétét szívén viseli az arab világ. Csakhogy ez az állítás nem a valóságot tükrözi, hanem az arab propagandát. Az arab kapcsolatok egyik neves kutatója, Efraim Karsh, a londoni King's College közel-keleti tanszékének professzora határozottan cáfolja a „szívünkön viseljük..." valódiságát. A New York Timesban megjelent egyik cikkében Karsh megállapítja, hogy 1948 és 1967 között, amikor Egyiptom a Gázai-övezet felett, Jordánia pedig Ciszjordánia felett uralkodott, egyik ország sem forszírozta a palesztin állam megalapítását, sőt még csak nem is utalt rá – holott a politikai lehetőség ajtaja nyitva állt előttük. Nem aggódtak a lakosság emberi jogai miatt, nem törekedtek arra, hogy jobb életkörülményeket teremtsenek a nehéz helyzetben lévő palesztinok számára. Karsh sok példával támasztja alá érveléseit, beleértve az 1970-es fekete szeptembert is, amikor Husszein király több ezer palesztint hagyott lemészárolni, hogy saját rezsimjét biztosítsa. A professzor végkövetkeztetésében megállapítja, hogy az arab államok sohasem vonakodtak attól, hogy a palesztinokat feláldozzák, ha az a saját érdekeiket szolgálta.

A fegyvereket leszámítva ma sincs egyéb bizonyítéka az arab testvérek konzisztens segítségének. Paradox módon éppen a nem muzulmán amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton az, aki felhívást kellett intézzen hozzájuk a palesztinoknak nyújtandó több segítség érdekében (2010-ben). Pedig ezek az államok az olajkitermelésnek köszönhetően meglehetősen gazdagokká váltak. Ennek ellenére még a hozzájuk érkező palesztin menekülteket sem fogadták be, holott azok velük egy nyelvet beszélnek, kultúrájuk és vallásuk pedig azonos. Az a tény, hogy a palesztin menekülteket úgy kezelik, ahogy kezelik, csupán politikai meggondolásokra vezethető vissza. Vajon a mostani helyzetben nem váltak ismét az – Izrael nemzetközi lejáratásában és eltüntetésében mesterkedő – iszlám elitek eszközeivé a palesztinok? Az események egybeesése feltűnő. Az pedig köztudott, hogy a véletlen a politikában olyan, mint a fehér holló...

Figyelmet érdemel az is, hogy a kívülről-belülről gerjesztett ellenségeskedés közepette akadnak olyan palesztin emberek is, akik az őket érő politikai fertőtől független gondolkodásúak maradtak. Ők azok, akiket nem győzött meg a gőzerővel folytatott iszlám propaganda. Átlátnak a felettük uralkodó politika csalfaságain, és közömbösséget tanúsítanak az izraeli–palesztin kérdésben; tisztában vannak vele, hogy gondjaik nem ettől a konfliktustól függenek. És miközben nekik sikerült józanoknak maradniuk, a gyűlölet hangosan csapkodó ostora csak erősödik körülöttük. Ennek látják s tapasztalják számtalan példáját a szürke és fekete mindennapjaikat iszlám közegben töltő „kuffárok" is.

Folytatása a jövő heti Szempontban

Lőrinczi Lóránd

A szerző nagybányai mérnök

A XXI. században másképp kell adminisztrálni Marosvásárhelyt

Népújság, 2011. október 7. – Mózes Edith

Beszélgetés Smaranda Enache polgármesterjelölttel

– Ön egyike azoknak a személyiségeknek, akik bejelentették, hogy Marosvásárhely polgármesteri székéért indulnak a jövő évi önkormányzati választásokon. Független jelölt vagy inkább a civil társadalom jelöltje?

– Elsősorban a Pro Európa Ligának és a liga elveinek a jelöltje szeretnék lenni, mert az utóbbi húsz évben ennek a szervezetnek az ivadéka vagyok, és ezzel a szervezettel tudtam elérni azokat a megvalósításokat, elképzeléseket, amelyekkel nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy Romániában az emberi és kisebbségi jogok fontosak legyenek. Sokat tettünk ezért az úgymond népi diplomácia keretén belül, és abban a kihívásban is részt vettünk, amely a román–magyar történelmi megbékélést célozza.

– Nehéz küzdelem vár önre, egyrészt mert nem áll erős politikai szervezet a háta mögött, másrészt pedig maga a román társadalom sem eléggé érett meg arra, hogy egy nőt fenntartás nélkül elfogadjon vezetőnek.

– Tisztában vagyok azzal, hogy sokkal nagyobb esélye van annak, aki egy párt vagy pártszövetség színeiben indul. Engem valójában az motivált, hogy úgy éreztem, frusztráció, elégedetlenség van bennem azzal szemben, amit a pártok tesznek nemcsak Marosvásárhelyen, hanem általában az országban. És ha csak a pártokra bízzuk a közügyek rendezését és a közjó megvalósítását, a társadalom egy részét egyből kizárjuk. Lehet, ha stabilizált demokráciában élnénk, nem volna szükség függetlenekre, sem pártkoalíciókra, minden párt külön indíthatna jelöltet. Marosvásárhelyen 1990-ben törés következett be, amely még nem gyógyult be. Másrészt adott egy politikai helyzet, amelyet a mostani polgármester alakított ki: erős politikai klientúrát tudott létrehozni a város minden területén, s tehetséggel tudja kezelni ezt a klientúrát. A mandátuma alatt mindig eleget tesz az elvárásainak, és jól tudja mobilizálni a választások idején. Úgy néz ki, mintha a marosvásárhelyiek nevében politizálna, de nagyon erőszakos, agresszív retorikát használ, így a polgári rétegek kimaradtak. A város főterét ki tudja cicomázni, az embereket be tudja csapni. De valójában a városnak nincs perspektívája, nem tudta visszatornászni magát legalább a 60–70-es évek szintjére.

Ahhoz, hogy le tudjuk bontani Vásárhelyen ezt a klikkpolitizálást, hogy minden polgárnak legyen helye és megszólalási lehetősége, vissza tudjuk hozni a város polgári, kulturális és kis fővárosi mivoltát, széles körű összefogásra volna szükség. Függetlenként indulok, de nagyon remélem, hogy azok a pártok, amelyek elkötelezettek az európai és a demokratikus elvek iránt, rájönnek, hogy ha nekem van a legnagyobb esélyem legyőzni a mostani polgármestert, engem kell támogassanak. Ha külön-külön indulunk mindannyian, akkor borítékolható, hogy dr. Dorin Florea lesz újra a polgármester.

Nőként valóban nehéz, nem csak azért, mert a társadalom nem fogad el olyan könnyen nőket a politikában. Bár én elég kiváltságos helyzetben vagyok, mert az emberek tisztelnek, kedvesek hozzám, és sokat segítettek. De egy nőnek nagyon sok más feladata is van.

– A polgármesteri funkció viszont egész embert követel...

– Nyilván végiggondoltam ezeket, amikor vállaltam. És a családom, édesanyám, a fiam, a férjem is támogat. Nem a címre vágyom, bár megtiszteltetés lenne számomra, hogy a szülővárosom polgármestere lehessek, de eddig nagyjából elértem mindent, amit egy nő elérhet: nagyon jók a nemzetközi kapcsolataim, Románia finnországi nagykövete voltam, sok mindent megvalósítottam Marosvásárhelyen, az országban és nemzetközileg is. Azonban a marosvásárhelyi és általában a romániai helyzet olyan rossz, hogy úgy érzem, számunkra, akik még nem fáradtunk bele a társadalmi militantizmusba, kihívás, hogy tegyünk valamit, bizonyítsuk be, lehet másképp is politizálni vagy egy várost adminisztrálni. Ha ez sikerül, akkor ilyen kis modellekből kell kialakítani egy újabb modellt Románia-szerte, hogy sikeresebben működjék, mint a mostani politikai felépítés. A mi problémánk, hogy sokan úgy érezzük, a forradalom nem teljesedett ki, az européer, demokratikus erők 1990-ben nem tudtak hatalomra jutni, és Romániában valójában a múlt rendszer hagyománya és főleg a mentalitása folytatódik.

– Azt mondta, reméli, hogy a demokratikus erők támogatni fogják. Ám ha végignézünk a politikai palettán, azt látjuk, hogy a szervezetek nagy részének nevében benne van a demokrata vagy demokratikus jelző, de nem látom, melyikük vállalná fel ön mellett a demokráciát, az európaiságot és mindent, ami ezzel jár.

– Egyetértek ezzel. Én magam többször próbálkoztam pártokban tevékenykedni, legutóbb épp a Liberális Pártban. És ott kellett hagynom, pont azért, mert annak ellenére, hogy européer demokratikus pártnak vallják magukat, olyan módon nyilvánultak meg, amikor a történelem és földrajz magyar nyelven való oktatásáról volt szó, amit én párttagként nem tudtam elfogadni.

Amikor helyi koalícióról beszélek, olyan összefogásra gondolok, amelyben a magyar pártok, a Liberális Párt, a zöldek, a civil társadalom szövetkezne, nem hogy Smaranda Enachét támogassák, hanem azt a személyt, aki a felmérésekben a legjobban áll, hogy a mostani polgármester által létrehozott politikai klikket végre el lehessen távolítani. Nagyon fontos a város ügyeinek a tisztázása is. Ha a mostani polgármester és a csapata marad, akkor a következő négy évben szépen eltüntetik pénzügyi manővereik nyomait, amivel a város adósságát létrehozták, s kizárták a gazdasági konkurenciából azokat, akik nem tartoznak az ő klientúrájukhoz. Tehát most nagy szükség volna, hogy egy egészen más hatalom jöjjön. Másképp kell adminisztrálni Marosvásárhelyt a XXI. században.

– Kevés esélye van egy ilyen koalíciónak, hiszen a liberálisok máris a szociáldemokratákkal szövetkeztek, a magyar pártok meg egymás között sem tudnak megegyezni...

– Ezt mind tudom, de meggyőződésem, a liberálisok, ahol az érdekük azt diktálja, más jelöltet fognak támogatni, mint a szocdemek.

Tudom, hogy a magyar pártok között nincs harmónia, de azt is tudom, hogy mindannyiunknak, akik úgy érezzük, Marosvásárhely többet érdemel, az a célunk, hogy a városnak új vezetősége legyen. Ezért a célért kell összefogni olyanoknak is, akik a mindennapi körülmények között ellenfelek. Ha én leszek az a személy, aki a felmérésekben a legjobban áll Florea után, akkor engem kell támogatni, ha más lesz a legnagyobb esélyes, akkor azt. Nem személyekhez és pártokhoz kell kötni a megoldást, hanem a célhoz.

– Ön nemcsak a románok, de a magyarság egy részének a szavazatára is számít. Ezért már nemegyszer elhangzott, hogy megosztja a magyarságot.

– Többször kérdezték tőlem, merném-e tovább képviselni a Pro Európa Liga álláspontját az autonómiával, a kétnyelvűséggel kapcsolatosan, mert ez nem sok szavazatot hozna a románság részéről. Erre az a válaszom, hogy most nem fogok egy más retorikát kitalálni. A magyar közösségnek vannak céljai, és meglehet, a három párt egyformán legitimnek érzi, hogy ezeket képviselje. Máris van három párt, így az én részemről megosztásról nem is lehet szó. Szerintem a törés nem a magyar közösségen belül van, nem a magyarok és a románok között van Vásárhelyen. A harc a polgári, felvilágosult XXI. század felé tendáló Marosvásárhely és a posztkommunista, diktatórikus kis Ceauşescukból létrehozott klikk között lesz.

Egy kis történelem – Népszámlálás – 2011

Új Magyar szó, 2011. október 7. – Bogdán Tibor

Romániában a szakirodalom 1838-tól kezdődően számítja a népszámlálásokat. A következőt húszéves kieséssel, 1859–1860-ban végezték, ám még külön Moldvában és külön Havasalföldön.

A két román fejedelemség 1859. évi egyesítését követően egész Románia viszonylatában 1899-ben rendeztek először népszámlálást.

Kérdőívek – a nemzetiségek ellen

Az akkori kérdőívek tartalmi szempontból változatosak voltak, egy dologban azonban nagyrészt megegyeztek: a lakossági összetétel tekintetében nyilvánvalóan azt a törekvést szolgálták, hogy a nemzetiségi kisebbségek – mindenekelőtt pedig a legnépesebb, a magyar közösség – létszámát minél kisebbnek tüntessék fel.

1899-ben például a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozóan még nem is szerepeltek kérdések az űrlapokban, de ezt még a nem sokkal az első világháború előtt, 1912-ben megtartott népszavazáson is csak az akkori Románia nemzetiségileg legtarkább tartományában, Dobrudzsában vizsgálták.

A kérdőívek viszont feltérképezték a felekezeti hozzátartozást; ebből némiképpen következtetni lehetett ugyan az etnikai összetételre is – de csak közvetve és többé-kevésbé pontatlanul, hiszen nem minden magát ortodox vallásúnak valló személy volt egyben román nemzetiségű is.

A nemzetiségi hovatartozás kérdése elől azonban a második világháború után Erdély területével lakosságilag is jelentősen megnövekedett Románia már nem tudott kitérni, már csak azért sem, mert újonnan megszerzett területein nagyszámú nemzeti kisebbség élt. Az 1930. évi népszámlálást megelőzően a román hatóságok már megpróbálták Erdély területén összeírni a népességet. A hatalomváltás idején a Kormányzótanács Erdély Romániába történő beolvasztásának céljával is – rendeletet adott erre. Népösszeírásra 1910-ben is sor került.

Az Erdéllyel is megnövekedett Románia teljes egészére vonatkozóan az első népszámlálási kísérlet 1927-ben történt. Az akciót azonban olyannyira tudománytalanul szervezték meg és hajtották végre, hogy annak eredményeit a román statisztikusok elutasították. A sikertelen kísérlet után határozta el a román parlament az 1930. évi népszámlálást, erre vonatkozóan törvényt is elfogadva.

A nemzetiségek szempontjából tekintve azonban ez a népszámlálás is jócskán meghamisította a valós tényeket. Eredményei szerint ugyanis az ország területén mindössze 1,3 millió magyar élt, és alig valamivel több, közel 1,5 millió magyar anyanyelvűt mutatott ki a népszámlálás. Ezek az adatok nyilvánvalóan messze elmaradtak a Romániában élő magyarok tényleges létszáma mögött.

Az alacsony lélekszám egyik magyarázata az, hogy akkoriban a román statisztikusok nem az anyanyelvi, hanem a nemzetiségi kritériumot tekintették alapvető jelentőségűnek. Csakhogy utóbbinál rendszerint nem vették figyelembe a megkérdezettek nyilatkozatát, hanem a válaszokat különféle szempontok – felmenők, leszármazás, etnikai eredet – szerint saját törekvéseiknek megfelelően átértékelték.

„Vörös" felmérések

A háború utáni kommunista Romániában megtartott népszámlálások közül messzemenően az 1956. évi eredményei álltak legközelebb a valósághoz – anélkül, természetesen, hogy azzal teljes mértékben egybevágtak volna. A felmérés adatai között egyaránt ott szerepelt az anyanyelvi és a nemzetiségi hovatartozás. Ezzel ellentétben az 1977. évi népszámlálás módszertanilag teljesen tudománytalan volt, az adatközlés pedig maximálisan zavaros és hiányos.

A diverziók a legutóbbi, 2002. évi népszámlálásnál sem hiányoztak. Míg a népszámlálási kérdőíveken a nemzetiség és a vallás rovatban csupán román és egyéb nemzetiségű, illetve ortodox és egyéb vallású szerepelt, addig ugyancsak „árnyaltan osztályozott" az úgymond a számlálóbiztosok munkáját megkönnyítő részletes felhasználási útmutató.

Így például a kérdőívek „kétopciós" kérdéseivel szemben a háromoldalas felhasználási utasítás részletesen felsorolta a nyilvántartott nemzetiségeket, anyanyelveket és vallásokat, továbbá elkülönítette a magyarokat, a székelyeket és a csángókat is, sőt, különválasztotta a magyar és a székely nyelvet is. Igaz, „csángó nyelvről" nem tett említést.

Kilenc évvel ezelőtt

A 2002. évi népszámlálás eredményei szerint egyébként Románia lakossága 4,2 százalékkal, azaz közel egymillió fővel csökkent 1992-höz képest.

A romániai magyarság lélekszáma nem érte el a másfél milliót, ami több mint 185 ezer fős csökkenést jelent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. Ezzel a magyar közösség részaránya 7,1 százalékról 6,6 százalékra esett vissza.

Érdekesnek mondható az az eredmény, miszerint több mint 13 ezerrel többen vallották magukat magyar anyanyelvűnek, mint magyar nemzetiségűnek.

Vallási megoszlás szerint az ország lakosságának túlnyomó többsége, 86,7 százaléka vallotta magát ortodoxnak, görög katolikusként nem egészen egy százalék határozta meg magát. A római katolikus egyházkerületek valamivel több, mint egymillió főt számlálnak, ami 4,7 százaléknak felel meg, a reformátusok száma nem egészen 700 ezer, ez 3,2 százalékát jelenti a lakosságnak, unitárius vallásúnak közel 67 ezer személy mondta magát.

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google
Cimkék:   
Kapcsolódó cikkek