|
EP-ALELNÖK
Tőkés László a szlovákiai magyar közösség kárpótlását sürgeti
Szabadság, 2011. április 20..
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke tavaly novemberben megkereséssel fordult Iveta Radičova szlovák miniszterelnök-asszonyhoz annak érdekében, hogy az 1946–47-ben, Szlovákiából kitelepített és vagyonuktól megfosztott magyar közösség ügyét előmozdítsa. Tudnivaló ugyanis, hogy 1946–47 telén több mint 40 ezer magyart, teljes családokat telepítettek ki, hurcoltak el kényszermunkára, és kobozták el vagyonukat – nem csupán a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, hanem az akkor érvényben lévő csehszlovák törvényeket is megsértve ezáltal.
Iveta Radičova 2011 márciusában kelt – késedelmes – válaszlevele nem bíztat megoldással a szlovákiai magyar közösséget ért sérelmek orvoslása tekintetében – állapítja meg Tőkés László közleményében. Radičova emlékeztet a „Köztársasági Elnök 88/1945-ös Rendeletére a munkaszolgálatra kitelepített magyar közösséggel kapcsolatosan", azonban az áldozatok kárpótlását célzó konkrét intézkedések lehetőségére még csak utalást sem tesz.
„Radičova kormányfőnek a valós problémák megoldása elől kitérő válaszlevelének tanulságaképpen sajnálattal állapítható meg, hogy éppen az általa felsorolt értékek és irányelvek azok, amelyek a régóta halasztódó magyar kárpótlási ügyben háttérbe szorulnak és csorbát szenvednek. A jelenlegi – és a mindenkori – szlovák kormányzat kisebbségpolitikájáról, valamint kétes »európaiságáról« sokatmondóan tanúskodik ez a levélváltás."
ERDÉLY
Nem gyakorolhatja papi hivatását Gergely István
Székelyhon.ro, 2011. április 19. - Rédai Botond
Meghatározatlan ideig felfüggesztette Gergely István papi hivatásának gyakorlási jogát a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. Ennek értelmében a korábban Csíksomlyón, majd Jegenyén szolgálatot teljesítő, végül betegállományba vonult lelkipásztor nem végezhet papi tevékenységet. A döntés április 15-én lépett érvénybe.
„A papi szolgálat végzésére vonatkozólag kapta a felfüggesztését. Ez bizonyos kánon megjelölésével, az egyházi törvénykönyv alapján történt. István atya személyesen beszélt erről az érsek úrral, ezt követően jelent meg a döntés az érseki körlevélben" – tájékoztatott a Tisztivel kapcsolatos fejleményekről Potyó Ferenc pápai káplán, általános érseki helynök. Az egyházi méltóság kihangsúlyozta, ez szigorúan a papi ténykedéssel kapcsolatos, betegnyugdíjas járandóságát továbbra is megkapja. Mindez azt jelenti, hogy az érintett nem végezhet szentmisét, nem gyóntathat és nem hirdetheti az igét.
„Az érseki határozat semmit sem véglegesít, ez nem olyan, mint a bírósági ítélet. A felfüggesztés bizonyos probléma megoldása, korrigálása ügyében adódik, de sohasem végleges. Bármikor visszaállítható a kezdeti állapot. Magyarán, valami hiányzik, valami feltétel nem teljesül. Valami hiányosság van, ami törvénybe ütközik, és akkor ennek kapcsán mondja ki a főpásztor a felfüggesztést. De ezt bármikor visszavonhatja" – magyarázta az eljárással kapcsolatban az érseki helynök, aki a döntés okáról megjegyezte, az kizárólag az egyház belső ügye.
Potyó Ferenc ugyanakkor elmondta, a felszentelés által kapott papi hatalmat soha senki nem veheti el, csak Isten. Az egyház csupán ennek a hatalomnak a használatát szabályozza a maga törvényével. Az egyházi törvénykönyv legutóbbi változata 1983-ban jelent meg, II. János Pál pápa hirdette ki, és a világegyházra érvényes, hívőre és papra egyaránt vonatkozik. Az egyházi méltóság szerint vannak olyan kirívó esetek, amikor a felfüggesztett pap is ténykedhet: például haldoklót, ha nincs más, aki megtegye, gyóntathat, szent kenetet adhat.
Gergely Istvánt több éves szolgálat után 2007 nyarán helyezték át a csíksomlyói plébániáról Jegenyére, a döntés sok hívő nemtetszését váltotta ki. Egy évvel később Tiszti betegállományba vonult, azóta is a Csibész Alapítvány tevékenységét koordinálja. Az érintettel többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült felvenni a kapcsolatot.
Kolozsvári Magyar Napok: megmutatni a város kincseit – Idén egyhetesre bővül a rendezvénysorozat
Szabadság, 2011. április 20. – SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES
Vasárnaptól vasárnapig: augusztus 14-től 21-ig fog tartani az idei Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata. A szervezők azt ígérik: továbbra is megtartják és erősítik a kulturális seregszemle jelleget, amelynek helyét nem veszi át a Félsziget-szerű ifjúsági fesztiválokra jellemző szellemiség. Mindez április 18-án délután a Bocskay-ház Óváry termében hangzott el azon a megbeszélésen, amelyen különféle civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt, hogy megvitassák a szervezés kapcsán felmerülő kérdéseket, a programtervezetet, kiegészítve a tavalyi rendezvény után levont tanulságokkal, észrevételekkel. Elhangzott: idén még egy rangos rendezvénynek ad majd otthon városunk, hiszen épp a magyar napok után, augusztus 22-én kezdődik a Hungarológiai Világkongresszus, amelynek keretében mintegy 1500, magyarsággal foglalkozó kutató, tudós és professzor látogat el Kolozsvárra a világ minden tájáról.
Gergely Balázs, a rendezvényt szervező Kincses Kolozsvár Egyesület és az EMNT képviseletében elmondta: tavaly rengeteg visszajelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy a magyar napokon megszervezett kiállításokat csak rövid ideig lehetett megtekinteni, ezért idén mindenképpen két hetesre kell tervezni a tárlatokat. A főszervező azt is kiemelte: idén is országos és helyi szervezetek sokasága vesz részt a program összeállításában, és bár a struktúra tavalyhoz képest nem sokat változik, néhány dolgon mégis finomítani szeretnének. Tavaly sokan kifogásolták a programpontok torlódását is, éppen ezért döntöttek idén egyhetes rendezvény mellett, amelynek koordinációs részét és a központi programjainak szervezését a Kincses Kolozsvár Egyesület végzi, a többit pedig felajánlásokból, szervezetek és intézmények hozzájárulásából fedezik. A program mintegy 80 százaléka kulturális jellegű, esténként azonban a szélesebb közönség számára is vonzó koncertekre lehet számítani. A fellépők listája még nem végleges, de nagy valószínűséggel Kolozsváron üdvözölhetjük majd ebben az időszakban a Benkó Dixieland Bandet, Charlie-t, Rúzsa Magdolnát és a 100 tagú cigányzenekart, valamint több koncerttel készül erre az alkalomra a filharmónia is. Mindez valószínűleg a Főtéren történik majd, de alternatív helyszínként felmerült a Bánffy-palota hangulatos belső udvara is, főként a kamarazenei koncertekhez.
Farkas utca: igen vagy nem?
A helyszínek listája sem végleges még, Gergely Balázs elmondta, hogy a héten nyújtják be foglalási kérelmüket az önkormányzatokhoz az összes tavalyi helyszínre (Főtér és Karolina tér, valamint Virág, Fogoly és Farkas utca), de nem biztos, hogy mindegyiket megtartják idén is. Ugyanakkor ígéretet kaptak arra is László Attila alpolgármestertől, hogy a Kolozsvári Magyar Napok bekerül az önkormányzat által támogatott hivatalos rendezvények közé. Idén máris hatalmas médiaérdeklődés mutatkozik a rendezvény irány, hiszen több román televíziós csatorna és a Duna tévé is jelezte már, közvetítőkocsikat küldenének Kolozsvárra, utóbbi még azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy erre az egy hétre a kincses városba költözzön a népszerű Kívánságkosár című műsor.
Helyszínek tekintetében leginkább a Fogoly utca és a Farkas utca vált vitássá, bár utóbbi mellett sokan kardoskodtak, hiszen egyike Erdély leghangulatosabb utcáinak. Elhangzott azonban, hogy nem feltétlenül alkalmas vásári tevékenységekre, így elképzelhető, idén máshol kapnak teret a könyves standok és kulturális intézmények. Vásártérnek alkalmasabbnak tetszik a Karolina tér és a Mátyás-ház előtti tér, amint azt Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh titkára is kiemelte: ezek már bejáratott helyszínei a különféle vásároknak, és akár egy kis színpadot is el lehet helyezni a közelben. Új helyszínként felmerült még a Romkert is, ezt főként gyerekprogramok számára találták megfelelőnek. Gergely Balázs elmondta: idén a legkisebbeket is több lehetőséggel várják majd, és a magyarországi sztárvendég mellett (amelyről egyelőre folynak az egyeztetések) egyéb zenei programokat is terveznek.
Intenzív reklámkampány várható
Tavaly népszerű programpontnak bizonyult nyitányként a Bálint Tibor-emlékharang felavatása, ennek kapcsán felmerült annak a gondolata, hogy ezentúl minden évben valamilyen szimbolikus avatással, akár egy emléktábla leleplezésével kezdődjön a rendezvény. Szintén emiatt vetődött fel a külkerületek bevonása is: a szervezők ajánlották, hogy az intézmények, szervezetek akár a nagy rendezvény előtti hetekben is látogassanak el kisebb programokkal a lakónegyedekbe, és népszerűsítsék az ottani magyarság körében is a Kolozsvári Magyar Napokat. A minél erőteljesebb reklámkampány érdekében ugyanakkor idén jóval több műsorfüzetet is nyomtatnak majd, román és magyar nyelven egyaránt, mivel a tavalyi mennyiséget pillanatok alatt szétkapkodták.
Boros János, a római katolikus Szent Mihály egyházközség főgondnoka elmondta, hogy augusztus 20-án szentelik fel a Donát úti Szent István templomot, ez az ünnepélyes mozzanat is nagy valószínűséggel beépül majd a magyar napok programjába, mint ahogy nyilván több helyi templom és egyházközség is vállalni fogja egy-egy programpont megszervezését.
A szervezők a következő két hét folyamán várják a helyszín- és programajánlatokat, illetve ötleteket, javaslatokat, hozzászólásokat a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mail címre, annak érdekében, hogy tartalommal töltsék meg az augusztus 14–21. közötti napokat, amint azt a szintén jelen lévő Molnos Lajos városi tanácsos kiemelte. Természetesen idén sem maradhat ki a néptánc és a népzene, a gasztronómiai bemutatók, borkóstolók, a résztvevők listája azonban még korántsem végleges, hiszen folyamatosan érkeznek a felajánlások, megkeresések határon innen és túlról. És bár a szervezők lehetőleg senkit sem utasítanak vissza, a hangsúly mégis Kolozsvár és a környék kincseinek bemutatására, népszerűsítésére tevődik majd. Ennek kapcsán a jelenlévők közül többen is (pl. Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök, Vekov Károly történész) indítványozták egyrészt a Képzőművészeti Múzeum raktárában őrzött 19. századi anyag bemutatását, valamint a múlt nagy alakjainak felelevenítését és a jelen kiemelkedő személyiségeinek valamilyen formában történő kitüntetését.
Kiszorulnak a magyarok (Felülről szervezik a mezőgazdasági kamarát)
Háromszék, 2011. április 20. –
Nem az érdekelt gazdák, termelők önszerveződése, hanem felülről létrehozott hivatalnoki gépezet lesz a mezőgazdasági kamara, ha a már érvénybe lépett törvényt nem sikerül hatályon kívül helyeztetni – figyelmeztetett Márton Árpád képviselő, aki külön törvénytervezetet nyújtott be a földből élők számára hátrányos jogszabály érvénytelenítésére.
Ezt egyelőre csak tologatják, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint nem kell mentükre hagyni a dolgokat, mert a román földműveseknek, állattartóknak sem kedvező előírások az erdélyi magyarokat teljesen kiszoríthatják az ágazatból.
Még nem késő, még megakadályozhatóak a nemkívánatos fejlemények; reményt az ad, hogy lassan mások is kezdtek rájönni az elképzelés fonákságaira – mondotta a képviselő. A törvénynek sok a vitatható cikkelye, a legnagyobb azonban maga az alap. Mezőgazdasági kamarára, az ágazat szakmai szervezetére vitathatatlanul szükség van, ilyenek a fejlett országokban is működnek, és eredményes munkát végeznek – csakhogy nálunk nem civil kezdeményezésre, hanem felső utasításra kell megalakítani azokat az országos, regionális, megyei és kistérségi bizottságokat, amelyek feladata a kamarai vezetőségek megválasztása lesz.
A huszonegy tagú országos bizottságban mindössze hét helyet kapnak a különböző mezőgazdasági szövetségek, négy hely jut a szaktárcának, egy a közigazgatási és belügyminisztériumnak, egy a környezetvédelmi és erdészeti minisztériumnak, nyolc pedig a parlamentnek – ebből egy magyar, az északi megyékből; a Székelyföld érdekeinek védelme ebben a felállásban "egy becsületes román képviselőre" hárul.
Megyei szinten héttagú bizottságok jönnek létre – az első találkozót már megtartották –, ebben három hely jut a mezőgazdasági szövetségeknek (ámbár ezek nem mindig képviselik a gazdák érdekeit), és egy-egy hely a mezőgazdasági igazgatóság, illetve kifizetési ügynökség, valamint a belügy és az erdészet küldöttének. Az alakuló üléseken ki is derült, hogy még a Székelyföldön is alig van magyar ezekben a bizottságokban, amelyek feladata a kamarai választások megszervezése lesz. Itt jön a másik buktató: a törvény szerint 243 szavazót – magán- és jogi személyeket, azaz kisgazdákat és nagyüzemi termelőket – tömörítő körzeteket kell kialakítani, bár nem tudni, hogy ezt miből számították ki.
A mezőgazdasági kamara megválasztása így legalább akkora szervezést és költségvetést kíván, mint a helyi és megyei önkormányzatoké, és ha ezt valóban a szaktárcának kell kifizetnie, akkor egyéb kiadásokra, támogatásokra valószínűleg semmi sem marad. És a baj csak akkor kezdődik, ha már létrejönnek a kamarák – ezek ugyanis nem olyanféle szakmai tömörülések lesznek, mint a kereskedelmi, ügyvédi vagy orvosi céhek, hanem különféle hatósági jogköröket is rájuk ruházott a parlament a mezőgazdasági területek különféle használatának véleményezésétől a kamarai tagság feltételeinek megszabásáig, de még a favágásba és falufejlesztésbe (pl. csatornázásba) is beleszólhatnak; természetesen kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak, és szolgáltatásokat is nyújthatnak – az általuk megszabott áron és módon.
A törvényt főként állami berkekben, szakintézményekben támogatják, maga a mezőgazdasági miniszter is jónak véli, megváltoztatása nem elsődleges fontosságú a koalícióban. Márton Árpád ennek ellenére benyújtotta semmisítő jellegű törvénytervezetét, egyelőre semmi sem jelzi, hogy a közeljövőben napirendre tűznék.
Visszahelyeznék a Funar-táblát a kolozsvári Mátyás-szoborra
Krónika, 2011. április 20. – Kiss Előd-Gergely
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin alpolgármester azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult."
Visszahelyezné a kolozsvári önkormányzat a Mátyás-szoborcsoport talapzatára a Gheorghe Funar által 1992-ben engedély nélkül felhelyezett táblát – nyilatkozta a Ziua de Cluj román nyelvű napilapnak Radu Moisin, a kincses város demokrata-liberális párti (PDL) alpolgármestere. Kollégája, László Attila RMDSZ-es alpolgármester és Molnos Lajos önkormányzati képviselő azonban a Krónikának egybehangzóan úgy nyilatkozott, teljesen esélytelen a próbálkozás, ehhez ugyanis a megyei, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság engedélye szükséges.
László Attila lapunknak elmondta, gyakorlatilag nulla annak a valószínűsége, hogy Virgil Pop, a megyei műemlékvédelmi bizottság elnöke zöld utat adjon a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó táblának. A neves építész ugyanis korábban úgy nyilatkozott: olyan kiállítást tervez, ahol a hamis történelmi állításokat tartalmazó feliratú táblákkal mutatná be egy letűnt korszak butaságait, köztük a fent említett táblát is.
A Ziua de Cluj információi szerint Radu Moisin azt tervezi, hogy a műemlékvédelmi bizottság jóváhagyásával helyezik vissza a szobor talapzatára vagy annak környékére a táblát. Mint ismeretes, ezen a következő, Mátyás királyra utaló szöveg található: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult."
A román napilap Remus Lăpuşan szociáldemokrata önkormányzati képviselőt is megszólaltatta, aki szerint a Iorga-idézet eltávolításával a Mátyás-szoborcsoportot a „hatóságok kizárólag magyar brandként kezelik". A magyarellenes kijelentéseiről ismert tanácsos szerint az a tény, hogy a Fadrusz-alkotás restaurálása után nem helyezték vissza a táblát, „súlyosan sérti a városi tanács korábbi határozatát és a történelmet".
Molnos Lajos RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor lapunknak elmondta: a táblavisszahelyezésének ötlete Gheorghe Funartól, a város korábbi, Nagy-Románia párti (PRM) polgármesterétől származik, aki személyre szóló levélben hívta fel valamennyi önkormányzati képviselő figyelmét – az RMDSZ képviselőit is beleértve – a magyarok „legújabb gaztettére".
„Szerintem törekvés mindig lesz erre. Azok, akik szeretik meghamisítani a történelmet, arra fognak törekedni, hogy mindenhová oda nem illő táblákat helyezzenek el. Ez benne van a soviniszták politikájában" – nyilatkozta a Krónikának Molnos Lajos. Az önkormányzati képviselő hozzáfűzte: nem lepi meg, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatja a kezdeményezést, hiszen közelednek az önkormányzati választások, sőt a PDL-s alpolgármester hozzáállása se lepi meg, Radu Moisin ugyanis korábban a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) ifjúsági szervezetének elnöke volt. Molnos Lajos biztos benne, hogy nem állítják vissza a táblát, részben azért, mert már a kolozsvári románság sem vevő rá, részben pedig azért, mert a műemlék helyreállítását két kormány finanszírozta, így a kezdeményezéshez a magyar kormánynak is lesz egy-két szava.
Építkezhet a Sapientia, hatezer négyzetméter lesz az új épület alapfelülete
Krónika, 2011. április 20. – Kiss Előd-Gergely
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara kiírta a közbeszerzési eljárást az intézmény új épületének a megépítésére, amit a Tordai út 2–14. szám alatti telken húznak fel, tervek szerint két-három éven belül – jelentette be tegnap Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Tonk Márton, az intézmény kolozsvári karának dékánja.
Közölték, az egyetem új ingatlanának alapfelülete mintegy hatezer négyzetméter lesz. A tervek szerint az épület helyet ad egy 240 négyzetméteres föld alatti tv- és filmstúdiónak, amely nemcsak az egyetem, hanem a kolozsvári közösség igényeit is kiszolgálja majd. Az új épületnek két tornya lesz, egy hat- és egy négyemeletes, itt kap helyet a Sapientia 250 férőhelyesre tervezett aulája, amely megfelel majd az uniós szabványoknak, azaz más rendezvényeket is meg lehet benne tartani. Amint kész lesz az új épület, az egyetem felmondja jelenlegi bérleti szerződéseit, a Bocskai-házban csak az egyetem kuratóriuma és a rektori hivatal marad. A közbeszerzési eljárás határideje június 9., a hivatalos eredményhirdetésre várhatóan július 18-án kerül sor. A pályázaton nyertes kivitelezővel várhatóan szeptember 7-éig megkötik a szerződést. A magyar kormány 230 millió forinttal támogatja az építkezést.
Szintén tegnap ünnepélyes keretek közt Bocskai-emléktáblát avattak az egykori erdélyi fejedelem szülőházánál, amely jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának ad otthont. Az emléktábla leleplezését Bocskai István fejedelemmé választásának 406. évfordulójára időzítették a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat keretében működő Bocskai Emlékbizottság kezdeményezésére.
Dávid László, a Sapientia EMTE rektora ünnepi felszólalásában Ady Endrét idézte: Bocskai életének tanulsága, hogy nehéz időkben is lehet építkezni. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere arról beszélt, hogy húsz évvel ezelőtt egy hasonló kezdeményezést még megmosolyogtak volna Kolozsváron, míg most a városi önkormányzatban dolgozó románok is természetesnek vették az emléktábla elhelyezését. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul ugyanakkor arról beszélt, hogy a Bocskai-emléktábla hitelesen jelképezi a magyarok Kárpát-medencei egységét. A diplomata kifejtette: sok háromnyelvű tábla vár még kihelyezésre, köztük a kolozsvári várostábláé is, mely nélkül nem lehet Kolozsváron multikulturalitásról beszélni. Az avatóünnepséget követően Bocskai okleveleiből készült tárlat nyílt a Bocskai-ház előcsarnokában.
MAGYARORSZÁG
Az alaptörvény a határon túli magyarok szemével
Kossuth Rádió, 2011. április 19.
A Magyar Koalíció Pártja részt vett az alaptörvény megalkotásában is, javaslatait az Országgyűlés figyelembe vette. Berényi József elnök rádiónknak elmondta: üdvözlik, hogy a magyar alkotmány átfogóbban foglalkozik a határon túli magyarok sorsával, valamint azt, hogy az eredeti szöveghez képest jóval hatékonyabb a magyarországi kisebbségvédelem, amit az MKP is szorgalmazott.
Szlovákiának öntudatos államként nem kellene mindenre reagálnia, ami Magyarországon történik – véli Bugár Béla a kormányzó Híd-Most magyar-szlovák vegyespárt elnöke, aki a továbbiakban nem kíván foglalkozni a témával.
Az ellenzék vezető pártja a SMER nyomást gyakorol a kormányra, hogy üssön az asztalra, lármázza fel az európai fórumokat. Robert Fico szerint a szlovák pártoknak most tényleg össze kell fogniuk, hogy megálljt parancsoljanak Magyarországnak. Fontos, hogy érvényben maradjon a kirekesztő szlovák állampolgársági törvény – hangsúlyozta Fico. A szlovák diplomácia nem ül ölbe tett kézzel, mondta Mikulás Dzurinda külügyminiszter. Szlovákia konzultál az alaptörvényről Martonyi János magyar külügyminiszterrel, és több európai fórumon megnyitotta a magyar alaptörvény kérdését.
Hosszú távú, megkérdőjelezhetetlen kötelezettségvállalást és felelősségvállalást eredményez az új alaptörvény Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint. Rádiónknak elmondta: az alkotmányerősebbre fogja szőni az anyaországnak és a határon túli közösségeknek a kapcsolatrendszerét.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke friss kettős állampolgárként is véleményt mondott: maradandó értéknek nevezte a dokumentumot, amely megnyitja az utat „egy olyan fejlődés felé, amelynek eredményeként a szavazóbázisban, és a nemzeten belül azok kerülnek nagy többségbe, akik nemzetben gondolkodnak".
Az erdélyi lapok röviden és tárgyszerűen, hírügynökségi források alapján tudósítanak az új magyar alkotmány elfogadásáról. A Krónika napilap kommentárjában kiemeli, hogy bár konkrét alkotmányozási kényszer nincs, a jelenlegi alkotmány keltezési dátuma: 1949. Az 1989-es betoldások pedig ideiglenes jellegűek voltak. Nem véletlen – írja a vezércikk írója –, hogy a kommunista rendszer egykori kedvezményezettjei és értelmiségi holdudvaruk illegitimnek nevezik az alkotmány elfogadását, ez a bírálat a kommunista diktatúra szóhasználatára alapoz, egy olyan történelemhamisításra, amely szerint minden, ami 1945 előtt volt, önmagában véve rossz. – olvasható a Krónikában.
Székelyföldön nem az új alkotmány elfogadása, hanem a Legyen Más a Politika múlt hétvégi, Kossuth téri tüntetése borzolja a kedélyeket, az Együttlét című fotópályázat kiállított munkái között ugyanis szép számmal láthatók székelyföldi fotósok munkái, amelyeknek eltakarását sértésnek veszik nem csak az alkotók, hanem a politikusok is. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke nyílt levélben fordult Schiffer András LMP frakcióvezetőhöz, akitől választ vár arra a kérdésre: miként kívánják megkövetni a Székelyföldön méltán felháborodott közvéleményt?
Semjén Zsolt: ahogy a nemzet, úgy a szavazati jog is egységes
Duna TV, 2011. április 19.
A tegnap szavazta meg a magyar parla- ment az új alkotmányt. Az alkotmányozás az országgyűlés legmagasabb rendű hivatása. Ez az alkotmány nem az elmúlt hónapok vagy évek munkája, hanem 1989 óta folya- matosan folyt a diskurzus az országban arról hogy szükség van egy új alaptörvényre. Az új alkotmány szervesen illeszkedik a magyar történelemhez, a Szent István által megalkotott keresztény állam történetéhez valaint az évszázadok során történő törvénykezés ívéhez.
Duna Televízió Reggel című műsorának Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes volt vendége. Semjén elmondta, hogy az alkotmány nem csupán az államszervezet leírása, hanem egy identitástadó dolog is, azaz megmondja, hogy kik vagyunk mi magyarok, mit gondolunk a világról és mi a mi küldetésünk. Államszervezeti szempontból pedig ez az alaptörvény egy egységes, logikus, világos rendszert épít fel.
Az alkotmány egyik legfontosabb pontja, hogy kimondja, egységes magyar nemzet van, amely történelmi okokból a világban szétszóródva él. Ezzel a ponttal az alkotmány minden határon túli magyart beemel a magyar nemzetbe, átlépve ezáltal egyféleképpen a történelem viharait is. A határon túli magyarságra vonatkozóan ez az alaptörvény kimondja, hogy a régi alkotmányokkal ellentétben Magyarország nemcsupán felelősséget érez az anyaországon kívül élő magyarokért, hanem felelősséget visel is. Ez a cikkely magába foglalja a határon túli magyarok szavazati jogának problémáját is. Az erre vonatkozó jogszabályokat kétharmados törvények fogják leszögezni.
Az alkotmány kimondja, hogy egy magyar nemzet és egy magyar állampolgárság van, függetlenül attól, hogy hol él az illető a világban. A választójog tekintetében az alaptörvény leszögezi, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak is lehet szavazati joga. Ez az váasztójog magába foglalja az európai uniós váasztásokról, a parlamenti, az önkormányzati, a polgármesteri választásokról szóló törvényeket is.
Elemi fontosságú az idei év a külhoni magyarság szempontjából
MTI 2011. április 19.
A készülő nemzetpolitikai stratégiában központi szerepet kap a népességfogyás megállítása a határon túli magyarlakta területeken – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt kedden Budapesten.
Répás Zsuzsanna kiemelte: az idei év nagyon fontos a demográfiai felmérések szempontjából, a környező országok szinte mindegyikében ugyanis ekkor rendezik a népszámlálásokat. Horvátországban már áprilisban, Szlovákiában májusban, míg Romániában és Szerbiában várhatóan ősszel lesznek a népszámlálások, Ukrajnában pedig valószínűleg jövőre veszik számba a lakosságot. Szlovéniában online módon zajlik a népszámlálás. A helyettes államtitkár elemi fontosságúnak nevezte, hogy ezeken a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak és vállalják identitásukat. Megjegyezte: ez azért fontos a pontos nemzetpolitikai stratégia megalkotása mellett, mert a szomszédos államokban a különböző kisebbségi – így nyelvhasználati – jogokat a népesség arányszámához kötik.
A népszámlálás során fontosnak tartotta, hogy a családtagok azokat is bediktálják, akik valamilyen oknál fogva nincsenek otthon, például külföldön vállalnak munkát. Kitért arra a jelenségre is, hogy a magyar nyelvet hétköznap egyébként használók, nemzetiségként már nem feltétlenül tüntetik fel a magyart. Ennek egyik oka lehet, hogy már esetleg nem kötődnek annyira a nemzeti kultúrához, önazonosságuk nincs meg, hiányoznak a kapcsolattartás intézményei, amelyek az identitást erősíthetnék. Hasonló a helyzet a vegyes házasságoknál is, ahol szintén nagyobb az esély az asszimilációra. Azt is fontosnak nevezte, hogy a népszámlálásokon a határon túl élő romák milyennek vallják majd magukat.
Répás Zsuzsanna egy tavaly év végi, kolozsvári konferencián ismertetett adatokat idézve azt mondta, arra lehet számítani, hogy összességében a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeihez 2001-hez képest 230-250 ezerrel kevesebben tartoznak. Erdélyben és a Vajdaságban a migráció és az alacsony születésszám, míg a Felvidéken az asszimiláció a domináns – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Kifejtette: az előző népszámlálás óta a Felvidéken 60 ezerrel, Kárpátalján 9 ezerrel, a Vajdaságban 40-45 ezerrel, míg Erdélyben 120-130 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma. Hozzátette: Ausztria volt az egyetlen hely, ahol növekedés volt tapasztalható, de ez a kivándorlás miatt volt így. Eközben ezekben az államokban a többségi nemzet aránya nőtt – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna szerint ez a tendencia akkor változhat meg, ha a kisebbségben élők nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint a többségiek, s erre pozitív példaként említette az erdélyi magyar értelmiséget. Fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv presztízse felértékelődjön, ez szintén esélyt jelenthet az asszimilációval való szembenállásra. A magyar kormány igyekszik ilyen irányú lépéseket tenni – mondta, és kitért még a magyar intézményrendszer és a civil szervezetek megerősítésének szükségességére is.
Szávay István (Jobbik) hozzászólásában a kormány konkrét cselekvési tervét hiányolta és az oktatási-nevelési támogatás megemelését javasolta. Mint mondta, ennek 20 ezer forintos összege évek óta változatlan, s arra is kíváncsi volt, hogy a felhasználás ellenőrzését hogyan tervezik.
Répás Zsuzsanna válaszában egyetértett azzal, hogy jó lenne megemelni a támogatás összegét. Jelenleg ez a határon túli támogatások mintegy 40 százaléka, 5-5,5 milliárd forint. Amint az ország teljesítőképessége ezt megengedi, reményei szerint ez meg is történik. Az ellenőrzés mellett a pályázati rendszert is meg kell változtatni – emelte ki, hozzátéve: eddig nem volt feltétel, hogy elérhető magyar iskolába járjon a gyermek. Ezen változtatni kívánnak, s szórvány esetében, ha nincs elérhető távolságban magyar iskola, akkor jöhetnek szóba alternatív megoldások.
Stágel Bence (KDNP) a helyettes államtitkár által elmondottakat precíz helyzetértékelésnek nevezte, és arra volt kíváncsi, hogy a határon túli történelmi egyházak szerepét hogyan látja, van-e hivatalos párbeszéd velük. Répás Zsuzsanna válaszában folyamatos párbeszédről számolt be a bizottság tagjainak.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke a nyugati szórványban élőkről érdeklődött, s arra volt kíváncsi, hogy a civil szervezeteket mennyire vonják be a munkába. Potápi Árpád János (Fidesz), a testület elnöke arról beszélt, hogy a kormány nemzetpolitikai tevékenysége nagyon előremutató az előző korszakhoz képest, és szintén a civil szervezetek támogatására kérdezett rá. A helyettes államtitkár a nyugati szórvány kapcsán kiemelte, hogy felmérésük sokkal nehezebb, de Amerikában például mintegy 1,5 millió magyart mutattak ki korábban. A másik kérdésre válaszul jelezte: fontosnak tartják az ifjúsági és civil szervezetek bevonását a munkába.
A bizottság április 27-én Beregszászon tart kihelyezett ülést, amelyen részt vesz a beregszászi és ungvári főkonzul, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint egyházi személyek is.
KÁRPÁT-MEDENCE
Megállítani a magyar népességfogyást
Háromszék, 2011. április 20.
A készülő nemzetpolitikai stratégiában központi szerepet kap a népességfogyás megállítása a határon túli magyarlakta területeken – mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottsága előtt tegnap.
Kiemelte: az idei év nagyon fontos a demográfiai felmérések szempontjából, a környező országok szinte mindegyikében ekkor rendezik a népszámlálásokat.
A helyettes államtitkár elemi fontosságúnak nevezte, hogy ezeken a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, és vállalják identitásukat. Megjegyezte: ez azért fontos a pontos nemzetpolitikai stratégia megalkotása mellett, mert a szomszédos államokban a különböző kisebbségi, így nyelvhasználati jogokat a népesség arányszámához kötik. A népszámlálás során fontosnak tartotta, hogy a családtagok azokat is bediktálják, akik valamilyen oknál fogva nincsenek otthon, például külföldön vállalnak munkát.
Kitért arra a jelenségre is, hogy a magyar nyelvet hétköznap egyébként használók nemzetiségként már nem feltétlenül tüntetik fel a magyart. Ennek egyik oka lehet, hogy már esetleg nem kötődnek annyira a nemzeti kultúrához, önazonosságuk nincs meg, hiányoznak a kapcsolattartás intézményei, amelyek az identitást erősíthetnék. Hasonló a helyzet a vegyes házasságoknál is, ahol szintén nagyobb az esély az asszimilációra.
Répás Zsuzsanna szerint arra lehet számítani, hogy összességében a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeihez 2001-hez képest 230–250 ezerrel kevesebben tartoznak. Erdélyben és Vajdaságban a migráció és az alacsony születésszám, míg Felvidéken az asszimiláció a domináns – tette hozzá a helyettes államtitkár. Kifejtette: az előző népszámlálás óta Felvidéken 60 000-rel, Kárpátalján 9000-rel, a Vajdaságban 40–45 ezerrel, míg Erdélyben 120–130 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma. Répás Zsuzsanna szerint ez a tendencia akkor változhat meg, ha a kisebbségben élők nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint a többségiek, s erre pozitív példaként említette az erdélyi magyar értelmiséget. Fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv presztízse felértékelődjék, ez szintén esélyt jelenthet az asszimilációval való szembenállásra. A magyar kormány igyekszik ilyen irányú lépéseket tenni – mondta, és kitért még a magyar intézményrendszer és a civil szervezetek megerősítésének szükségességére is.
Kérdésre válaszolva Répás Zsuzsanna egyetértett azzal, hogy jó lenne megemelni az oktatási-nevelési támogatás összegét. Amint az ország teljesítőképessége ezt megengedi, reményei szerint ez meg is történik.
Európa peremén – Borús kilátások Moldvában
Erdély.ma, 2011. április 19.
A negyedmilliónyi csángó háromnegyede elrománosodott, és sajnos a maradék még magyarul értő csángó közösséget is a nyelvvesztés fenyegeti. Megdöbbentő viszont, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által tíz éve működtetett oktatási program folyamatos bővülése ellenére17 ezerrel csökkent a magyarul értők, beszélők száma. A napokban Külsőrekecsinben újrafogalmazták a tíz éves csángómagyar közösségfejlesztő tervet, az Új Csángó Cselekvési Terv a riasztó adatok tükrében készült.
Tíz évvel ezelőtt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének Oktatási Programja néhány iskolán kívüli foglalkozást jelentett, ma ez a mozgalom odáig fejlődött, hogy a 9000 valamennyire magyarul beszélő moldvai csángó gyerek közül 1700 tanulja a magyar nyelvet, a szövetség pedig jelenleg 65 gyerek számára biztosítja a magyar nyelven való továbbtanulás lehetőségét.
2008-ban még arról tudósítottuk a nézőket, hogy a moldvai Szitás faluban a katolikus plébános gáncsoskodása akadályozza a Moldvai Csángómagyar Szövetség által indított oktatási programot.
A megfélemlített szülők többsége akkor lemondott a foglalkozásokról, mindössze 5-6 gyerek tanult magyarul. Az oktatási program viszont túlélte a kezdeti nehézségeket, ma a falu gyermekeinek egyharmada, 40 gyerek tanul magyarul.
Az évek során népszerű lett a keresztszülő program is, amely révén a jelképes keresztszülők anyagilag is támogatják egy-egy iskolás korú gyermek anyanyelvi oktatását. Jelenleg 25 településen zajlik magyar oktatás, a fejlődés tehát egyértelmű. Talán ezért hatnak megdöbbentően Tánczos Vilmos néprajzkutató felméréseinek adatai, melyek szerint a magyarul beszélő csángók száma 50.000 fő alá esett, holott 15 évvel ezelőtt még 62 ezren beszéltek magyarul. A csángók kutatója szerint sem a magyar oktatás terjedésétől, sem a magyar misézéstől nem várható el a nyelvvesztés folyamatának megállítása, ennek ellenére az oktatás nagyon fontos tényező.
"Ezekért az emberekért semmiféle anyagi, didaktikai, pszichikai erőfeszítés nem kár, az emberek igényeinek eleget kell tenni, de
ugyanakkor felelős módon, nemzetpolitikában kellene gondolkodni." – mondja Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens.
A néprajzkutató szerint a moldvai csángók ügyét nem lehet drasztikus beavatkozások nélkül kezelni, például, a csángókat nem érdemes az erdélyi magyarsággal egy kalap alatt a szülőföldön maradásra ösztönözni: „Én nem kitelepíteni akarom a csángókat, de azt gondolom, hogy azokat a fiatalokat, akik a Csángóföldről elmenni akarnak, célszerű volna pozitív diszkriminációban részesíteni, és a Magyarországi letelepedésüket valamilyen módon elősegíteni."
Az Erdélybe áttelepedett csángók száma körülbelül 50 ezerre tehető. A jászvásári püspökség adatai szerint 1990 után 80 ezer csángó hagyta el szülőföldjét és dolgozik Spanyolországban vagy Olaszországban.
EURÓPAI PARLAMENT/EURÓPAI UNIÓ
Az Európa Tanács véleményt kér az új magyar alkotmányról
Erdély.ma, 2011. április 19.
Az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról a bizottság köreiből származó keddi értesülés szerint. Május 18-án Budapestre utaznak a Velencei Bizottság szakértői, s júniusban Strasbourgban jelentést terjesztenek a tanács parlamenti közgyűlése elé – közölték ugyanabból a forrásból. A bizottság, amely tanácsot, segítséget nyújt minden államnak, ha az meg akarja reformálni törvényeit és politikai intézményeit, egy március közepén közzétett állásfoglalásában megemlített „bizonyos aggodalmakat" az alkotmány kidolgozásának folyamatában.
Hangsúlyozta az átláthatóság hiányát, a (kormány)többség és az ellenzék közötti párbeszéd elégtelenségét, a nyilvános viták és az idő hiányát.
Április 14-én Thomas Market, az állandó munkáját Strasbourgban végző bizottság titkára úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy egy alkotmánynak „egyesítenie és nem megosztania kell a nemzetet". Másnap az Európai Bizottság azt az óhaját hangoztatta Brüsszelben, hogy az új magyar alkotmány feleljen meg az európai értékeknek.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn Bécsben úgy vélekedett, hogy Magyarországnak konzultálnia kell új alkotmányáról a nemzetközi intézményekkel. „Nagyra értékelném, ha a kormány tanácsot kérne másoktól (más intézményektől) Magyarországon, vagy az Európa Tanácstól vagy az ENSZ-től" – mondta.
Ferge Zsuzsa és Böjte Csaba is megkapta az Európai Polgár Díjat
MTI, 2011. április
Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes is az Európai Polgár Díj kitüntetettje lett idén - derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjából. A nemrégiben alapított díjat olyanoknak adományozzák, akik segítik az EU-n belüli integrációt, az unió lakóinak egymás iránti megértését. Az idén 80 éves Ferge Zsuzsát Göncz Kinga (MSZP) EP-képviselő jelölte a díjra, egyebek között azzal az indoklással, hogy egész szakmai munkásságát a társadalomból kizártaknak szentelte. Böjte Csaba Dévai Szent Ferenc Alapítványa Erdélyben sanyarú körülmények között élő gyermekeket igyekszik felkarolni.
Barroso arra számít, hogy az új alkotmány összhangban van az uniós értékekkel
MTI, 2011. április 19.
Továbbra is arra számít José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, hogy a hétfőn elfogadott magyar alkotmány összhangban van az Európai Unió alapértékeivel - jelentette ki az Ukrajnában tartózkodó elnök szóvivője kedden Brüsszelben. Pia Ahrenkilde Hansen hozzátette: a brüsszeli bizottság még nem kapta meg a végleges szöveget, amelyet még Schmitt Pál köztársasági elnöknek is alá kell írnia.
Az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján beszélve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy Barroso a hónap elején, az Európai Parlament plenáris ülésén nyilatkozva egyértelművé tette azt is: az alkotmányozás folyamatának kidolgozása és az alaptörvény tartalmának összeállítása a tagországok illetékessége, összhangban a nemzeti szabályozással, a nemzetközi joggal és az uniós joganyaggal.
A bizottság ezzel együtt figyelemmel követi az alkotmány elfogadásával kapcsolatos fejleményeket - tette hozzá.
Az EP-ben elmondott, említett felszólalásában a bizottsági elnök leszögezte, hogy minden EU-tagország számára kötelezettség a közös uniós értékek tiszteletben tartása. Hozzáfűzte, hogy az unióban nem is látott még olyan alkotmányt, amelynél nem ez lett volna a helyzet. "Számomra ez olyan téma, amelyről nem is kellene beszélni" - fogalmazott akkor az elnök.
Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője hétfőn felszólította az Európai Bizottságot, hogy tanulmányozza át az alkotmány szövegét az uniós értékek szempontjából.
A magyar alkotmányról vitázott az Európai Parlament szakbizottsága
Népszava, 2011. április 20.
A költségvetési, a demográfiai és a környezeti fenntarthatóság elvére épül az új magyar alkotmány - emelte ki Szájer József kedd reggel az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottságának ülésén, ahol bemutatta a hétfőn elfogadott alaptörvényt.
A bizottság néppárti tagja kiemelte: az alkotmány korszerű, XXI. századi dokumentum, amelybe a Lisszaboni Szerződés több elemét is beemelték alkotói. Mint mondta, az Európai Unióra több helyen is utal az Európa-barát dokumentum. Szájer József megjegyezte: az alkotmányozási folyamat tíz hónapja során számos esetben félretájékoztatás, vagy félreértés látott napvilágot az európai sajtóban a jogszabály kapcsán, egyben kijelentette: minden alkotmány a nemzeti szuverenitás körébe tartozik.
A magyaroknak kell dönteniük arról, hogy szükség volt-e új alkotmányra - mondta Enrique Guerrero Salom, az EP spanyol képviselője a bizottság ülésén, utalva arra, hogy a felmérések szerint a magyaroknak csak egy része véli úgy, hogy időszerű volt új alaptörvényt alkotni. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakcióban helyet foglaló politikus kiemelte: a szöveget egy párt készítette, a magyar nép pedig nem tudott népszavazáson véleményt nyilvánítani róla. Mint mondta, a Fidesz mondhatja, hogy megvolt a választók akaratából eredő szükséges többsége az alkotmány elfogadására, ám a politikai programra érvényes érv nem feltétlenül igaz az alkotmányozásra.
Hasonlóan nyilatkozott a vitában Gerald Häfner, a bizottság zöld párti tagja, aki figyelmeztetett, hogy az alkotmányos hatalom nem azonos az alkotmányozó hatalommal. Mint a német politikus kijelentette: az alkotmány nem tükrözheti egyetlen párt nézeteit, hanem arra kell törekedni, hogy megalkotásában minden politikai erő részt vegyen. A képviselő aggályosnak tartotta a bírák szolgálati idejének csökkentését is, figyelmeztetve, hogy a hatalmi ágak szétválasztása azt feltételezi, hogy az igazságszolgáltatás rendszere független a jogalkotástól.
Feladatunk megvizsgálni, hogy egy tagállam nemzeti reformjai nem érintik-e hátrányosan a más tagállamokkal való kapcsolatokat - mondta a vitában felszólaló Andrew Duff, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakció képviselője. Mint a bizottság brit tagja elmondta: ennek fényében érdekes az alkotmány azon része, amely a határokon kívül élő, de magyar gyökerekkel rendelkező lakosság nemzeti azonosságát kívánja felkarolni.
Magyarország eddigi alkotmánya széles támogatást élvezett, hiszen megalkotásában mindenki részt vett. A mostani alkotmány mögött azonban csak a Fidesz áll - fogalmazott a vitában Gurmai Zita, a szakbizottság alelnöke. Az MSZP által az EP-be delegált politikusnő kijelentette: bizonyos felmérések szerint a magyaroknak csak az egyharmada ért egyet azzal, hogy új alkotmány kell. Mint mondta, a hétfőn elfogadott alaptörvényt pártja ideiglenesnek és illegitimnek tekinti, és azonnal módosítani fogják, amint a magyar választók lehetőséget adnak erre.
INTERJÚK, ELEMZÉSEK, PUBLICISZTIKA
Új világot hoz-e a Fidesz új alkotmánya?
véleményvezér.blog.hu, 2011. április 20.
Ez az alkotmány a Fidesznek sem éri meg azt a rengeteg konfliktust, amit felvállaltak miatta.
Nem teljesíti ugyanis a célokat, melyek miatt belevágtak: a posztkommunizmus lezárását, egy új rend megteremtését és a restauráció megakadályozását.
A Véleményvezér nem tartozik azok közé, akik halálra vannak rémülve az új alkotmánytól. De azok közé sem, akik történelmi jelentőséget tulajdonítanak az új alaptörvénynek. A Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy akad majd bőven az előbbiekből. De valószínűleg nem gondolták, hogy ilyen kevesen lesznek az utóbbiakból.
Ez az alkotmány a Fidesznek sem éri meg azt a rengeteg konfliktust, amit felvállaltak miatta. Nem éri meg, mert nem teljesíti azokat a célokat, melyek miatt belevágtak.
Új alkotmány: de minek?
A Véleményvezér szerint a Fidesznek alapvetően három célja volt az új alkotmánnyal.
Az új alaptörvényt elsősorban egy szimbolikus vízválasztónak szánták, a posztkommunista múlt és a remélhetőleg dicső jövő közé. A kormányfő nagyon helyesen mérte fel, hogy a magyar rendszerváltozásból fájóan hiányzott valamiféle érzelmi magaslat, szimbolikus kiindulási pont. Valami, ami mindenki számára világossá tette volna, hogy más világ jön. A cseheknek ott volt a Vencel téri tüntetés, vagy a szlovákoknak az önálló, független állam kikiáltása. A Fidesz valami hasonló történelmi pillanatot szeretett volna megteremteni, hogy ezzel mindenkiben rögzíthessék a múlttal való szakítást. Az előző rezsimhez oly sok kulturális és egyéb szállal kötődő Gyurcsány Ferenc katasztrofális választási veresége megteremthette volna az ideális alkalmat – a kommunizmussal való szimbolikus szakítás nagy éjszakáját, de a volt miniszterelnök lemondása keresztülhúzta ezt a számítást.
A Fidesz második aspirációja, hogy az új alkotmánnyal letegye az alapjait annak az új rendnek, annak az új országnak, amit saját bevallása szerint fel akar építeni kormányzása során.
A harmadik cél pedig az esetleges restauráció megakadályozása (ez egy másik olvasatban természetesen a Fidesznek a hatalomba való bebetonozását jelenti). Mivel ez jellegénél fogva elsősorban hatalmi, nem pedig jogi kérdés, ezért ennek a célnak az elérésére egy új alkotmány kevésbé alkalmas, mint az esetleg elsőre tűnik.
Véleményvezér.blog.hu
"Magyarországon sokan úgy vannak a blogokkal, hogy végre egy felület, ahol végtelen hosszúságú írásokat lehet megjelentetni. Mi ezt máshogy gondoljuk. Megpróbálunk úgy írni a politikáról, gazdaságról, kultúráról stb., hogy az tömör legyen és informatív." Így mutatkozik be a Véleményvezér blog, amelyet a Transindex rendszeresen szemléz. Mert tömör, informatív, és nem részrehajló.
Miért nem sikeres?
A Véleményvezér szerint nem a célokkal volt a baj. Érzelmi vízválasztóra, szimbolikus újrakezdésre valóban szükség van. És igen, a Fidesz megkapta a felhatalmazást, hogy egy új rend alapjait rakja le. Aki pedig nem felejtette el Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc országlását, pontosan tudja, hogy valóban fontos a restauráció megakadályozása. Ezen célok megvalósítása azonban nagyon félrement. Az első kettőt szinte egyáltalán nem, a harmadikat pedig csak nagyon sajátosan tudták megvalósítani.
Először is: az új alkotmány nem jelent semmiféle érzelmi magaslatot, nem zárja le a posztkommunista átmenetet. Elsősorban azért, mert néhány stilisztikai és ízlésbeli kérdésen kívül sehol nem is próbálja a posztkommunista átmenet nagy és rendezetlen problémáit megoldani. Szó nincs az ügynökmúltról, szó nincs a szocializmus előtti tulajdonviszonyok kérdéséről és a jóvátételről, sőt még a kommunista múlt örökségétől való megszabaduláshoz – lásd még: igazságtétel és lusztráció – sem járul hozzá érdemben. Az új alkotmány nem kilépés a posztkommunista átmenet történetéből, hanem annak generáció-specifikus belharcaiban való állásfoglalás.
Ami pedig az esetleges új rend alapjainak letételét illeti: ebben a tekintetben sem ad szinte semmit az új alkotmány az 1989-eshez képest. Nem látszik, mitől válhatna ez az alaptörvény egy más, normálisabb társadalmi szabály- és normarendszer alapjává. Az egyetlen valódi előrelépést néhány, a '90-es évek alkotmánybíráskodása által megteremtett szociális jognak, magyarul: az állami kebleken való vegetálás támogatásának a visszanyesése jelenti. Ez azonban édeskevés, sőt, a régiek helyett megjelentek az alkotmányban más sokadik generációs jogok is.
De bebetonoz-e?
Az egyetlen terület, amiben az új alkotmány láthatóan eltér elődjétől, az az, hogy a megalkotása pillanatában érvényes politikai erőviszonyokat sikeresebben írja bele az egész magyar állam szerkezetébe, mint elődje. Ebben a tekintetben pedig a már beharangozott sarkalatos törvények minden bizonnyal további meglepetéseket fognak tartogatni. Azonban szinte mindegy, hogy mennyire értünk vagy nem értünk egyet ezekkel a változtatásokkal. Ahogyan ugyanis ez a kormány megteremtette a visszamenőleges hatályú törvényhozás precedensét, ugyanúgy valószínűleg a majdan őt leváltó is mindent el fog követni azért, hogy a Fidesz keze nyomát a magyar államszervezetről eltüntesse. S minden bizonnyal ők sem fognak válogatni az eszközökben.
A Véleményvezér szerint az új alkotmány alig-alig teljesít valamit abból, amit a Fidesz eredetileg remélt. Sok hűhó, szinte semmiért.
Kölcsönös erkölcstelenségek
Új Magyar Szó, 2011. április 20 – Bíró Béla
A szembenálló felek közel egy évszázada módszeresen és kéjjel kommunistázzák és fasisztázzák egymást.
Az országgyűlési többség, amint az várható volt, elfogadta az általa kidolgozott és – egyetlen párt, a Jobbik kivételével – általa megvitatott magyar alkotmányt. Joga és lehetősége volt rá. Márpedig, amire Magyarországon valakinek joga és lehetősége van, attól nem tágít. Ez a jellemvonás az elmúlt évtizedekben egyfajta magyar nemzeti sajátossággá fajult.
Az országgyűlési többség, amint az várható volt, elfogadta az általa kidolgozott és – egyetlen párt, a Jobbik kivételével – általa megvitatott magyar alkotmányt. Joga és lehetősége volt rá. Márpedig, amire Magyarországon valakinek joga és lehetősége van, attól nem tágít. Ez a jellemvonás az elmúlt évtizedekben egyfajta magyar nemzeti sajátossággá fajult. Hétfőn az MTV Este című műsorából máris megtudhattuk, hogy a szocialista képviselő szerint horthysta alkotmánya van Magyarországnak. A Fidesz frakcióvezetője pedig arra szólította fel a szocialistákat, hogy ne rágalmazzák a nemzetet. Azaz továbbra is gátlástalanul fasisztázzuk és kommunistázzuk egymást.
Így aztán aligha lephet meg bárkit is, hogy az új alkotmány megvitatása és elfogadása nemcsak legitim – de erkölcstelen is. Maga Sólyom László is úgy vélte, hogy a Fidesznek startból egyetlen ponton kellett volna módosítania a régi alkotmányt: „az alkotmány puszta kormánytöbbséggel megváltoztathatatlan". Ez a kitétel a korábbi alkotmány szövegéből hiányzott, hiszen az Alkotmány szövegezői, a rendszerváltás eufóriájában még úgy vélhették: tisztesség kérdése. Az a kitétel is hiányzott, hogy ha egy kormány maradéktalanul elveszíti a választók bizalmát, mert kiderül, hogy a hatalom megtartása érdekében becsapta, félrevezette őket, le kell mondania. Ez is tisztesség kérdésének minősülhetett...
A két dolog, azt hiszem, összefügg. Ha az MSZP az őszödi beszédet követően visszaadja a választás (és igazságtétel) lehetőségét a magyar társadalomnak, s vállalja az ismételt megmérettetést, a Fidesz–KDNP nem juthat kétharmados hatalomra, s a kormánypárt és az ellenzék közt (talán) kialakulhat – de legalábbis lehetővé válhat – az a párbeszéd, amelyre az egészséges politikai társadalom felépíthető. A kölcsönös bizalom csírái (horribile dictu!) arra is lehetőséget teremthettek volna, hogy a pártok össznemzeti konszenzussal alkossanak új alaptörvényt vagy módosítsák a régit.
Csakhogy nem ez történt. A szocialisták végelgyengülésig kapaszkodtak a hatalomba. Majtényi László a Népszabadság hasábjain ma is büszkén vallja: „Nem érdekelnek bennünket az esélyek, nem hódolunk a tényeknek." Sajnos, akkor is ugyanezt tették...
Csodálkozhatunk rajta, hogy a Fidesz–KDNP is ezen a véleményen van? Egy valóban demokratikus kormánypárt az új helyzetben önként korlátozta volna a hatalmi önkény lehetőségét, azaz az alkotmány elfogadását négyötödhöz köti, vagy szakít a magyar hagyománnyal és népszavazásra bocsátja. Ez lett volna az erkölcsös és nem utolsó sorban az elegáns.
Csakhogy egy olyan államban, ahol a szembenálló felek közel egy évszázada módszeresen és kéjjel kommunistázzák és fasisztázzák egymást, s ezen az alapon szisztematikusan kirekesztik a másikat mindenféle hatalomból, nevetséges dolog erkölcsösségre meg eleganciára apellálni.
Ezért aztán a szocialisták nem számíthattak arra, hogy az ellentábor méltányolja gesztusukat és nem próbál visszaélni vele, ahogyan a Fidesz–KDNP sem számíthat arra, hogy a szocialisták nem éltek volna vissza a négyötöddel és nem tesznek lehetetlenné minden változtatást.
Ismert szocialista vagy liberális szakemberek állítják, hogy az új alkotmány korlátozza az Alkotmánybíróság jogkörét, a szekuláris állam kereteit, a sztrájkjogot, a gyülekezési szabadságot. Kevésbé ismert jobboldali szakemberek azzal védekeznek, hogy számos európai államban nincs is Alkotmánybíróság, nincsenek ombudsmanok. Hogy a hatályos magyar alkotmány (bár nem tartalmaz közvetlenül ideológiai kitételeket) szellemében túlságosan is liberális, a közösségi érdeket – a Nyugaton is sokak által bírált „emberi jogi" argumentáció jegyében – egyoldalúan háttérbe szorítja az egyénnel szemben.
Nem lévén jogász a vitában nem dönthetek, legfeljebb szakszerűtlen magánvéleményt fogalmazhatnék meg. Ezt meg (ezúttal) nem teszem.
Azt a határozott benyomásomat azonban nem hallgathatom el, hogy kormányok és alkotmányok ide vagy oda, egy valami továbbra sem fog megváltozni, s ez a kölcsönös erkölcstelenségek rendszere.
Bolondítás
Új Magyar Szó, 2011. április 20 – Sike Lajos
Bolondítják az erdélyi magyarságot! S ez még enyhe kifejezés. Hallgatom az MR1-Kossuth Rádiót, amint a határon túli magyarok műsorát ismétli. Elsőnek a Mátyás-szobor (újra)avatásáról készült összeállítást adják le. Heten beszélnek. A legelején, látszólag a legfontosabb, Tőkés László, az EMNT titkos szavazással meg nem méretett elnöke, utoljára Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Bolondítják az erdélyi magyarságot! S ez még enyhe kifejezés. Hallgatom az MR1-Kossuth Rádiót, amint a határon túli magyarok műsorát ismétli. Elsőnek a Mátyás-szobor (újra)avatásáról készült összeállítást adják le. Heten beszélnek. A legelején, látszólag a legfontosabb, Tőkés László, az EMNT titkos szavazással meg nem méretett elnöke, utoljára Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Holott a valóságban, mint a tévében is láthattuk, éppen fordítva volt. Istenem, hát ennyire megmásítja a tényeket a magyar nemzeti rádió, amely minden másnál hitelesebb kellene hogy legyen?! – füstölgök magamban. Lám, a politika irányította média fittyet hány a valóságra, azt helyezi előtérbe, ami gazdája számára fontosabb. Pedig közismert: a volt püspöknek semmi, de semmi köze a szoborcsoport felújításához, annál több Markónak és Kelemennek!
A pesti kormány gyeplőjével működő közszolgálati média el akarja hitetni velünk, hogy ennek a fordítottja igaz. Vagyis mi, akik itt élünk, vakok vagyunk, nem az történik, ami szemünk előtt zajlik és aminek részesei vagyunk, hanem az, amit ők Budapestről láttatni akarnak.
Számos ilyen esetet idézhetnénk, amikor nem a cselekvőket nyomják előre, hanem azokat, akik szép magyar köpenyt öltenek és Pest szája íze szerint szólnak! Akaratlanul is eszünkbe juttatva a Széchenyi mondást: mert valaki magyar, még nem erényes ember!
Az erdélyi magyarság ügyeibe való nyílt pesti beavatkozást (vele azt a játékot, hogy az ő kedveltjeiken kívül a többi magyar véleménye nulla) immár a szélsőjobboldaliak is kezdik unni. Pár napja idéztük az ÚMSZ-ben Vitus Örsöt, a marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör frissen lemondott elnökét: „Elegem van abból, hogy a magyarországi politikusok megpróbálnak beleszólni a mi sorsunkba!". Említette Markó Béla kongresszusi beszédét: „Ritka jó, higgadt beszéd volt, okosan érvelt amellett: mi jobban tudjuk, mi van velünk".
Az a pesti illúziókeltés, amely szerint ők megoldják a határon túli magyarok problémáit, például a kettős állampolgársággal, különösen az egyoldalúan tájékozódó egyszerű embereket bolondítja.
Vannak, akik csakugyan elhiszik, hogy most már minden jó lesz, mert hát Pesthez tartozunk, s nem veszik észre: a politika eszközei vagyunk. De még azt sem, hogy Pestnek sem kellő pénze, sem jogi lehetősége nincs ahhoz, hogy bennünket érezhetően támogasson. Ideje józanodni: tetszik, nem tetszik, a mi sorsunk továbbra is itt dől el, ahol élünk és adót fizetünk! Sajnos, de továbbra is sokkal inkább Bukarestben, mint Budapesten.
"Minél többen vallják magukat magyarnak"
Erdély.ma, 2011. április 19.
Fontos, hogy a határon túli magyarok megvallják identitásukat, nemzetiségüket az őket felkereső népszámlálási biztosok előtt. Ebben támogatja őket az anyaország – hangzott el az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén. A rendszerváltozás első tíz évében ugyanis összesen mintegy negyedmillióval, azaz tíz százaléknyival csökkent az erdélyi, a felvidéki és délvidéki, valamint a kárpátaljai magyarság lélekszáma. Azóta eltelt egy újabb évtized, és némelyik szomszéd államban – ahogy Magyarországon is – az idén, némelyikben jövőre tartanak népszámlálást.
Répás Zsuzsa nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a népszámlálás. „Nemcsak jelképesen fontos, hogy minél többen vallják magukat magyarnak, hanem nagyon sok helyen különböző kisebbségi jogok, például nyelvhasználati jogok gyakorlását is bizonyos százalékarányhoz kötik. Tehát fontos az, hogy minél többen magyarnak vallják magukat, főleg ezeken a településeken, ahol közel vagyunk a 20 százalékos arányhoz" – mondta az államtitkár.
Fontosnak nevezte a szórvány falvak lakóit és a nagyvárosok lakótelepein kisebbségben élő magyarokat, hiszen ők azok, akiket nehezebben érnek el a magyar intézmények, nehezebben érnek el az iskolák, a kulturális egyesületek vagy a magyar média nehezebben jut el hozzájuk. Fontos lenne elérni a vegyes házasságban élőket, hiszen az a tapasztalat, hogy a vegyes házasságok 80 százalékában a többségi nemzethez asszimilálódik a gyermek. -
Az államtitkár a bizottság előtt beszámolt, hogy az utóbbi két népszámlálás, tehát a 1989-90, illetve a 2001 közötti időszakban tíz százalékos volt a külhoni magyarság számának fogyása. Kárpátalján a legjobb a helyzet, ott csak 2,7 százalékban fogyott a magyarság. Ez annak az eredménye, hogy ott olyan programokat tudtak a helyi szervezetek megvalósítani a magyar kormány segítségével az oktatásban, a kultúrában, hogy megnőtt a magyarság presztizse. Ezzel ellentétben a többi területen komoly veszteségekkel számolhattunk. Míg Erdélyben és a Vajdaságban az elvándorlás volt az egyik fő indok a népességszám csökkenésére, addig Felvidéken például nagyon erős az asszimiláció.
A bizottság következő ülését Beregszászon tervezik megrendezni. Szili Katalin, elmondta, hogy a testületet meghívták Erdélybe, Szlovéniába is. „Ebben az időszakban, amikor a népszámlálás minden egyes országban terítékre került, minden olyan szegmensét át tudjuk tekinteni közös ügyeinknek, amelyek szerintem nemcsak a megmaradást, hanem egyáltalán a magyar nemzet kérdését ebben a globális világban is a legfontosabbá teszik" – mondta Szili Katalin.
|
