Az EP elnöksége elfogadta az európai egyházi párbeszédről szóló Tőkés-jelentést
Krónika, 2012. január 12.

Rendkívüli ülésén tárgyalta és fogadta el 2012. január 10-én, Brüsszelben az Európai Parlament Elnöksége Tőkés László alelnök jelentését az európai-egyházi párbeszédről.
A 2009 decemberében hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 17. szakasza az Unió intézményei számára kötelező módon előírja, hogy folytassanak párbeszédet az egyházakkal és vallási közösségekkel, valamint a világnézeti és szekuláris szervezetekkel. Ennek a rendelkezésnek a gyakorlati alkalmazására nyert megbízatást Tőkés, a testület egyházi kapcsolatokért felelős alelnökeként.
Tőkés sajtóirodájának csütörtöki közleménye szerint az EP-alelnök előterjesztésében elmondta, másfél évre terjedő tisztsége igen intenzív időszakában számos találkozón, konzultáción és konferencián vett részt, melyek az uniós szerződés 17. szakasza életbe léptetésének az útját voltak hivatottak egyengetni. Ezeken túlmenően, mintegy az intézményes párbeszéd nyitányaként, 2011. május 30-án, Jerzy Buzek elnök védnökségével és részvételével került sor arra a reprezentatív jellegű európai parlamenti-egyházi közmeghallgatásra, melyet kifejezetten a nevezett törvényhely gyakorlati alkalmazása tárgyában szerveztek.
Ezzel párhuzamosan és a beinduló dialógus folytatásaképpen 2011. november 30-án tartották meg azt, a második közmeghallgatást, melyen az egyházon kívüli, szekuláris és humanista szervezetek vezető képviselői adták elő a párbeszéd intézményesítésére vonatkozó elképzeléseiket és javaslataikat. Első olvasatban az Elnökség ugyanazon nap délután hallgatta meg Tőkés gyorsjelentését, megbízatást adva arra, hogy a testület mandátumának lejárta előtt annak végleges formáját is terjessze elő.
Előterjesztése bevezetésében Tőkés László a múlt és a jelen időszerű összefüggéseiről szólt, a nigériai véres keresztényüldözések és az 1989-ben megdöntött ateista Ceaușescu-diktatúra kegyetlenségének ellentéteként méltatva az egyházakkal, a különböző szervezetekkel és az eltérő felfogású emberekkel, közösségekkel folytatandó párbeszéd „európai modelljét”.
Püspöki szolgálatának részét képező ökumenikus egyházi tevékenységére visszautalva attól óvott, nehogy az európai-egyházi párbeszéd a formális protokollarizmusban és az üres frázisok kölcsönös hangoztatásában merüljön ki.
Azt is hangsúlyozta, hogy a létrejövő „nyílt, átlátható és rendszeres” párbeszéd csak abban az esetben lehet érdemleges és hatékony, amennyiben olyan konkrét kérdésekben lesz képes az egyházak és az egyházon kívüliek együttműködését megszerezni, mint amilyenek: a szociális problémák megoldása, a hátrányos helyzetű emberek és társadalmi rétegek megsegítése, a kisebbségi közösségek és a migránsok befogadása stb.
Tőkés László a jelentés halasztás nélküli elfogadását javasolta az elnökségnek.
Az előterjesztést követő érdemi vita után az elnökség tagjai egyhangúan elfogadták Tőkés-jelentést.
A határozat értelmében az Európai Parlament kötelezettséget vállal arra, hogy a párbeszédben részt vevő felekkel rendszeres, nyilvános szemináriumokat szervez; az illetékes alelnök éves jelentésben számol be a párbeszéd folyamatáról; a Parlament illetékes szolgálatainak pedig gondoskodniuk kell ennek rendszeres és jól strukturált megszervezéséről és irányításáról.
A jelentés legfőbb eredménye az, hogy az európai egyházak végre megtalálhatják az őket megillető társadalmi helyüket az uniós intézmények rendszerében, továbbá pedig a konkrét EU-s politikákról szóló párbeszéd előtt is megnyílik a lehetőség.
Temes megyében nincs esélye két magyar pártnak egymás ellen harcolni
Nyugati Jelen, 2012. január 13. – Pataki Zoltán

Kása Zsolt közgazdász a 2010 decemberében felavatott temesvári Demokrácia Központ vezetője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács helyi szervezetének az elnöke, aki az Erdélyi Magyar Néppárt tavaly decemberben megalakult temesvári szervezetének elnöki tisztségét is elvállalta.
Kása Zsolttal a Demokrácia Központ működésének első évéről és a magyar „ellenzék” céljairól, az RMDSZ-hez való viszonyulásáról beszélgettünk. A temesvári Demokrácia Központ egy esztendővel ezelőtt, 2011 januárjában kezdett el működni és fő tevékenysége a honosítási eljárásban való segítségnyújtás – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kása Zsolt.
- Egy év alatt mintegy 4000 személy kért tőlünk információkat, 1250 mappát állítottunk össze mintegy 2000 bánsági magyar számára. Mintegy ezren, akik augusztusig leadták az irataikat, már meg is kapták a magyar állampolgárságot. Az első 2-3 hónapban nagy volt az érdeklődés, azután beállt egy viszonylag állandó szint: naponta 10-15-en jönnek be hozzánk érdeklődni, akik számára átlagosan naponta 5 mappát állítunk össze. Ezek a számok nagyjából az elvárás szerint alakultak, az iroda körülbelül ennyi igénylést le tud fedni. Temes megyében körülbelül 35-40 000 magyar él, arra számítunk, hogy körülbelül 50%-uk fogja igényelni a kedvezményes honosítást.
– Milyen évet zárt az EMNT Temes megyei szervezete?
– Az EMNT Temes megyei szervezetének fő tevékenysége a Demokrácia Központ működtetése volt, de emellett különböző rendezvényeket, találkozókat, könyvbemutatókat és egy szórványkonferenciát is szerveztük. A népszámlálási kampányunk keretében 4000 szórólapot osztottunk szét Temesváron, amelyekkel a magyar lakosságot informáltuk és arra buzdítottunk, hogy vállalják fel a magyarságukat.
– A bánsági szórványban eddig az volt a jelszó, hogy a magyarok túl kevesen vannak a megosztottsághoz. Most megtört a jég: megalakult az új magyar párt temesvári szervezete.
– Régóta szükség van rá, hogy Romániában az RMDSZ mellett más politikai szervezetek is alakuljanak, miután az egységes érdekképviselet már nem működött. Amikor kormányra lépett az RMDSZ, érdekvédelmi szervezetből inkább párttá változott. Az RMDSZ fő érdeke embereinek pozícióba juttatása, és már kevésbé érdekli a közösség sorsa. Ezt ki kell mondani, ezért nem lehet egyedül az RMDSZ-re bízni a magyar képviseletet. Mi Temes megyében nem akarunk az RMDSZ-szel konkurálni, nem az az érdekünk, hogy kiszorítsuk a képviseletből az RMDSZ-t, hanem együtt szeretnénk velük működni.
– Mekkora az EMNP tábora Temes megyében?
– Egyelőre kevesen vagyunk, de azt csak egy közvélemény-kutatás mondhatná meg, valójában hányan szimpatizálnak velünk. Szeretnénk bővíteni a tagságunkat, nyitottak vagyunk mindenki előtt, aki megfelel az alapszabályzatnak – nem volt a kommunista párt fizetett aktivistája vagy besúgó –, ha be akar lépni az EMNP-be. Mi próbáljuk a fiatalokat bevonni a politikába, teljesen nyitottak vagyunk akár arra is, hogy átvegyék idővel a vezetést. Sajnos a fiatalok körében nagy a kiábrándultság a politikából, mindenki menekülni próbál előle, főleg amikor pártról hallanak! Én nem vagyok politikus alkat, a civil szférában látom a helyemet, de valaki el kellett kezdje, remélhetőleg majd sikerül megfelelő embert találni a párt vezetésére.
– Kértek már székházat a városházától?
– Egyelőre nincsen székházunk, de természetesen igényelni fogjuk, mert a törvény szerint jár nekünk székhely.
– Részt vesz a választásokon az EMNP helyi szervezete?
– Párt vagyunk, tehát a cél az, hogy részt vegyünk a választásokon. A párt választási stratégiája országos szinten alakul ki, hogy helyi szinten milyen formában veszünk részt a választásokon, azt még nem tudom megmondani.
– Amióta megalakult az EMNP helyi szervezete, volt megkeresés a helyi RMDSZ részéről?
– Az ő részükről nem volt, de mi szeretnénk megkeresni a helyi RMDSZ-t. Úgy látom, hogy Temes megyében nincs esélye két magyar pártnak egymás ellen harcolni, ezért a megegyezést fogom előtérbe helyezni, attól függetlenül, hogy központi szinten hogyan döntenek az együttműködésről.
Sarkára állt az RMDSZ
Új Magyar Szó, 2012. január 13.

„Ritli László egészségügyi miniszte szerda elbocsátotta tiszteletbeli tanácsosi tisztségéből parlamenti kollégánkat, Tudor Ciuhodarut. Pont. Ez a tárcavezető döntése volt, és nem kommentálom” – szögezte le tegnap délután Kolozsváron Kelemen Hunor.
„Ritli László egészségügyi miniszte szerda elbocsátotta tiszteletbeli tanácsosi tisztségéből parlamenti kollégánkat, Tudor Ciuhodarut. Pont. Ez a tárcavezető döntése volt, és nem kommentálom” – szögezte le tegnap délután Kolozsváron Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a Szövetségi Elnökség ülése után állt a sajtó elé, hogy ismertesse az RMDSZ álláspontját a sok vitát kiváltó egészségügyi kerettörvénnyel és a szaktárcában bekövetkezett személyi változásokkal kapcsolatban.
„Meggyőződésem, hogy Ritli miniszter úr helyesen döntött és az nem módosul” – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve: Ciuhodaru „felmentésének” hátterében az áll, hogy Vasile Cepoi államtitkár és Andrei Georgescu helyettes államtitkár munkába állása után nincs szüksége tiszteletbeli tanácsadóra.
Hatvan napos közvita, parlamenti szavazás
A készülő egészségügyi törvénnyel kapcsolatban az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, legalább hatvan napos közvita szükséges. A szövetség a törvénytervezethez konkrét, módosító javaslatokat tesz le, ezek a javaslatok minden egyes fejezetet érintenek majd. Hozzátette: Ritli László egészségügyi miniszter januárban és februárban az ország számos megyéjében konzultációkat szervez, amelyeken a problémás kérdésekre keresik a megoldásokat. „Miután ezek a közviták lezárultak, én nagyon remélem, hogy ez a törvénytervezet politikailag vállalható lesz, és jelentősen átalakul majd ahhoz képest, ami jelen pillanatban a minisztérium honlapján olvasható” – összegezte Kelemen Hunor a tegnapi tanácskozás következtetéseit. A politikus meggyőződés, hogy ebben az esetben a parlamenti vitát nem lehet megkerülni, a kormányzati felelősségvállalást nem tartják elfogadhatónak. „Bízunk benne, hogy a rendszer átalakulása után a közegészségügyi szolgáltatásokat jobbá, átláthatóbbá, gyorsabbá lehet tenni, úgy, hogy az minden polgár érdekeit szolgálja” – nyilatkozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ bizonyított
„Az RMDSZ többször bebizonyította, az egészségügyi reformoknak nemcsak a híve, hanem a megvalósítója is. Hiszen a ’90-es években Hajdú Gábor miniszteri mandátuma alatt mi végeztük el a legalaposabb reformot, és Cseke Attila minisztersége alatt hasonlóképpen a reformok mozgatói és végrehajtói voltunk a kórházak decentralizációjával, bizonyos esetekben pedig ezek bezárásával racionalizáltuk a rendszert, jobbá tettük azt. A reformokat folytatni kell, és olyan formában lehetünk mi a reformoknak a folytatói, zászlóvivői, hogyha az adófizető polgárok érdekeit szolgálja, és nem más, privát érdekeket” – emlékeztetett a politikus.
Ritlit, Arafatot védi az MPP
Elfogadhatatlannak tartja Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, hogy nem konzultáltak az RMDSZ-es egészségügyi miniszterrel a szaktárcában történt személyi változások kérdésében. Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő úgy vélte, az egészségügy privatizálása többek közt azzal a kockázattal is jár, hogy a szerény anyagi körülmények között élőknek nem lesz részük kórházi kezelésben, vagy más egészségügyi ellátásban.
„Marosvásárhelyi vonatkozása is van a döntésnek, hiszen Raed Arafat és más magas rangú tisztségviselők között az a különbség, hogy ő teljesítményt tud felmutatni” – mondta az MPP elnöke.
Marosvásárhelyen háromezren tüntettek Raed Arafat mellett
Több mint háromezren vonultak tegnap este Marosvásárhely főteréről a megyei kórház udvarán található Sürgősségi Életmentő Szolgálat (SMURD) elé, hogy támogatásukról biztosítsák az államfő támadásai miatt távozó Raed Arafatot. Egy nappal korábban Kolozsváron hasonló szimpátiatüntetést tartottak az egészségügyi törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségét nyíltan vállaló és tisztségéből lemondott helyettes államtitkár mellett.

Kelemen Hunor: normalizálódott a Fidesz és az RMDSZ viszonya
MTI, 2012. január 12. jan. 13.

Normalizálódott és folyamatosan normalizálódik a Fidesz és az RMDSZ viszonya – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A politikus a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó című napilap által közölt interjúban elmondta: „ez az irány tartható, a viszonyunk tovább javítható". Hozzátette: a maga részéről pozitívnak minősíti az elmúlt hónapokban megtartott két találkozót a Fidesz és az RMDSZ vezetői között. Rámutatott: nem oldottak meg minden problémát, a bizalmat erősíteni kell, ezért szükség van arra, hogy gyakran találkozzanak és beszélgessenek.
Kelemen szerint nem szerelemről szól a történet, ők nem azt kívánják, hogy ők legyenek a Fidesz első számú dédelgetettjei, hiszen látszik, hogy „ők Tőkés Lászlóék pártját támogatják pénzzel, logisztikával".
Az RMDSZ-nek és a többi romániai magyar pártnak a választásokon való esetleges együttműködéséről elmondta: ők egy dolgot tudnak elképzelni, hogy az RMDSZ identitása alatt együttműködjenek mindazokkal, akik a politikában szerepet kívánnak vállalni. Kelemen szerint az RMDSZ bejutna a parlamentbe, ha holnap lennének a választások, amit közvélemény-kutatásokra alapoz.
Egységes fellépést és retorikát sürget Markó Béla
Krónika, 2012. január 13.

Ha egy kisebbségbe szorított közösség ki akarja vívni a maga nemzetiségi jogait, akkor egyformán kell beszélnie – mondta Markó Béla Piliscsabán. Szerinte Tőkés László nagyon élesen fogalmazza meg kritikáit, a hogyan továbbra azonban nem ad választ.
A történelem azt mutatja, hogy akkor értünk el eredményeket, ha összefogtunk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a Iosephinum Szakkollégium közéleti estjének vendégeként szerdán, Piliscsabán. Az RMDSZ-es politikus beszélgetőtársa Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója és Maróth Miklós, az MTA alelnöke volt.
Markó az eseményen úgy fogalmazott: minden mostani megosztottság és véleménykülönbség ellenére az elmúlt 22 év az egység története, ami nem problémátlan és dilemmák nélküli, de amikor létrejött az RMDSZ, a romániai magyar értelmiség egyetértett abban, hogy egy közös érdekvédelmi szövetségbe kell tömörülni, és nem ideológiai alapon létrejövő pártokat működtetni. Mint mondta, lehet meggondolkoztató kételyeket megfogalmazni ezzel a szövetséggel kapcsolatban, mert egy ilyen tömörülés nem nyújt módot olyan éles ideológiai vitákra, mint pártok esetében, ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Markó – a szövetség napjainkig meg tudta őrizni 1990-es arányát a román parlamentben.
„A kormányra jutást úgy értük el, hogy egységesen tudtunk fellépni” – vallja a politikus, aki szerint a viták arról szólnak, hogy hatékony-e a parlamenti politizálás, vagy pedig erővel, radikálisan, parlamenten kívül kellene föllépni.
„Nem söpröm le az asztalról azoknak az érveit, aki azt mondják, hogy radikális eszközöket kellene alkalmazni, és erővel kellene élni, ilyenkor viszont azt kell kérdeznem: hol van ez az erő? Nekünk szövetségeseket kell keresnünk, mert egyedül nincs erőnk, a közelmúlt történelme és az európai magatartás pedig azt bizonyítja számunkra, hogy nagyon keskeny pallón kell végigegyensúlyoznunk” – fogalmazott az RMDSZ leköszönt elnöke.
Hozzátette: törekedni kell az egységes álláspontra az alapvető kérdésekben, így többek között abban, hogy „mit gondolunk a határon túli magyarok helyzetéről, jövőjéről, hogyan látjuk ezt rendezhetőnek, van-e közös víziónk, vagy hogy milyen politikai eszközöket tartunk célravezetőnek”. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár Bukarestben, akár Brüsszelben vagy másutt különböző véleményeket képviseljünk” – mondta.
Markó Béla szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek azért kell politikailag egységesen fellépni, mert az ötszázalékos küszöb következtében a pártokra osztottsággal a parlamentbe jutást kockáztatják. Ennél is fontosabb azonban – mutatott rá –, hogy ha egy kisebbségbe szorított közösség ki akarja vívni a maga nemzetiségi jogait, akkor egyformán kell beszélnie. Kérdésre válaszolva Markó Béla azt mondta: Tőkés László nagyon élesen fogalmazza meg a kritikáit, a hogyan továbbra azonban nem ad választ. n Hírösszefoglaló
Kelemen korrigálja Markót
mti/manna.ro, 2012. január 13.

Normalizálódott és folyamatosan normalizálódik a Fidesz és az RMDSZ viszonya, jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Markó Béla pár nappal ezelőtt ezt másként látta: az RMDSZ volt elnöke rendkívül hibás politikának nevezte, hogy a magyar kormánypártok nem az RMDSZ-t támogatták, hanem azokat az erdélyi politikai csoportosulásokat, amelyek a szövetséggel szemben próbálnak politikai alternatívát teremteni.
Kelemen Hunor a Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó című napilap által közölt csütörtöki interjúban elmondta: a normalizálódott "irány tartható, a viszonyunk tovább javítható". Hozzátette: a maga részéről pozitívnak minősíti az elmúlt hónapokban megtartott két találkozót a Fidesz és az RMDSZ vezetői között. Rámutatott: nem oldottak meg minden problémát, a bizalmat erősíteni kell, ezért szükség van arra, hogy gyakran találkozzanak és beszélgessenek.
Kelemen szerint nem szerelemről szól a történet, ők nem azt kívánják, hogy ők legyenek a Fidesz első számú dédelgetettjei, hiszen látszik, hogy "ők Tőkés Lászlóék pártját támogatják pénzzel, logisztikával".
Markó korábban, az Erdélyi Magyar Televízió egyik pénteki műsorában élesebben fogalmazott. Elmondta, a magyarországi hibás politika oda vezetett, hogy ma Románia és Magyarország viszonya nem annyira gazdag, mint amilyennek lennie kellene. Markó szerint Magyarország és a magyarországi politikai pártok nem használták ki, hogy az RMDSZ fontos kormányzati tényező Romániában. Szerinte "rendkívül ostoba az az elképzelés, miszerint "át kell rendezni a romániai magyar politikát".
Hozzátette: a magyarországi politikusok nem veszik észre, mekkora esélyt szalasztanak el azáltal, hogy állandóan megpróbálják megkerülni az RMDSZ-t különösen most, amikor nem látható a gazdasági válság vége. Rámutatott: a Fidesznek, az általa támogatott erdélyi politikai erőknek és az RMDSZ-nek is félre kellene tenniük ezeket a megosztási próbálkozásokat, és szolidárisan, egységesen kellene fellépniük.
Kelemen Hunor az RMDSZ-nek és a többi romániai magyar pártnak a választásokon való esetleges együttműködésére is kitért. Elmondta: ők egy dolgot tudnak elképzelni, hogy az RMDSZ identitása alatt együttműködjenek mindazokkal, akik a politikában szerepet kívánnak vállalni. Kelemen szerint az RMDSZ bejutna a parlamentbe, ha holnap lennének a választások, amit közvélemény-kutatásokra alapoz.
Január 18-án döntenek a választások összevonásának alkotmányosságáról
Nyugati Jelen/Mediafax, 2012. január 13.

Az Alkotmánybíróság csütörtökön január 18-ra halasztotta az önkormányzati és parlamenti választások összevonására vonatkozó törvény alkotmányosságának tárgyalását.
Az Alkotmánybírósághoz az USL fordult, azt követően, hogy megbukott a választások összevonására vonatkozó törvény miatt benyújtott bizalmatlansági indítványuk a kormány felelősségvállalása után, a szövetség képviselői azt kérik az Alkotmánybíróságtól, „tartsák tiszteletbe a törvényt és a demokráciát”.
„A Szociál-Liberális Szövetség figyelmeztet, hogy a bizalmatlansági indítvány elutasítása, oly módon, hogy távolmaradásra kötelezik a hatalom képviselőit, nem tesz egyebet, mint az önkényeskedés útján tartja Romániát, azon, amelyre az elmúlt években lépett. Az USL az Alkotmánybírósághoz fordul a választások összevonására vonatkozó törvény miatt. Egy helyes elemzésnek a törvény visszautasításához kellene vezetnie, azt kérjük az Alkotmánybíróságtól, legalább most tartsa tiszteletbe a törvényességet és a demokráciát” – tájékoztatott december 22-én a PSD sajtóosztálya.
Az idézett forrás szerint – december 22-én a bizalmatlansági indítvány elutasításával – „a jelenlegi hatalom lábbal tiport azokat az elveket és ideálokat, amelyekért az 1989-es forradalomban harcoltak”.
„Akkor a románok jogot kértek arra, hogy szavazhassanak sorsukról, politikai pluralizmust, szabadságot kértek. Ma a PDL és szövetségesei úgy döntöttek, hogy az emberek csak akkor szavazhatnak, ha a politikai hatalom engedélyezi, nem akkor, amikor a demokratikusnak nevezett állam alapítódokumentumai rendelkeznek erről. Ha az államelnök megengedi magának, hogy azt nyilatkozza, a »stabilitás« – azaz a hatalom megőrzése – fontosabb, mint a demokrácia, egyértelmű, hogy Románia az Európai Unió értékrendjén kívül helyezkedik. A Szociál-Liberális Szövetség folytatja erőfeszítéseit, hogy megakadályozza Románia önkényes állammá alakítását, azt a megoldást, amelyet Traian Băsescu, a PDL és szövetségesei választottak, hogy hatalmon maradhassanak. Függetlenül attól, milyen törvénytelen és nem demokratikus eszközöket választ Románia, hogy maximalizálja esélyeit a választási csatában, az USL megnyeri a következő választásokat, kormányt alakít és hosszú időre ellenzékbe küldi a PDL-t” – áll a közleményben.
Az USL beadványában azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: alkotmányellenesek a választások összevonására vonatkozó törvény rendelkezései.
Az USL állítása szerint a jogszabály egésze alkotmányellenes, az elfogadása során megsértették az alaptörvény rendelkezéseit, mert a kormány felelősségvállalással fogadta el.
Az USL szerint a törvény előírásai sértik az Európai Bizottság választások lebonyolításával kapcsolatos előírásait is.
„Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság figyelmébe ajánlott törvénnyel alig néhány hónappal az esedékes önkormányzati és parlamenti választások előtt, a választási törvénykezés radikális reformja valósul meg, megsérti az idevonatkozó európai előírásokat. A választási törvény módosítására öt és fél hónappal az önkormányzati és 11 hónappal a parlamenti választások előtt kerül sor. Ez ellentmond a Velencei Bizottság jelentésének, amely szerint az európai törvények nem módosíthatóan 12 hónappal a választások előtt” – áll a dokumentumban.
Az USL azt is megjegyzi, hogy a jogszabály hat hónappal meghosszabbítja a helyi választottak mandátumát.
A parlament visszautasította az USL által benyújtott, 22 év után veszélyben a demokráciacímű bizalmatlansági indítványt, amelyet a kormány felelősségvállalása után terjesztettek be.
Az indítvány voksolásán 213-an szavaztak, 209-es igennel, négyen nemmel.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 234 igen szavazatra lett volna szükség, az ellenzéknek 215 honatyája van.
A kormány felelősséget vállalt a választások összevonására vonatkozó törvényért a parlament december 15-i ülésén.
Ismét prioritás a kisebbségi törvény
Krónika, 2012. január 13. – Balogh Levente

A jelenleg is a parlament előtt heverő kisebbségi törvény elfogadtatása továbbra is prioritás az RMDSZ számára – jelentette be csütörtökön Kolozsváron Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. A politikus reményét fejezte ki, hogy a szövetség racionális érvei és meggyőző ereje végül hatékonynak bizonyulnak. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadására nem kívánnak újabb konkrét határidőt kitűzni.
„Január végén összeülnek az RMDSZ parlamenti frakciói, ekkor szögezzük majd le a 2012-es törvénykezési prioritásokat. A kisebbségi törvény a parlamentben van, vitára vár, és elfogadásáig prioritást élvez. Nem tűzünk ki új határidőt, és meggyőződésem, hogy a párbeszéd, a racionális érvek és meggyőző erőnk végül diadalmaskodnak. Meggyőződésem, hogy a párbeszéd és a döntéshozásban való részvétel révén jóval többet lehet elérni, mint akkor, ha elhagyjuk azt a szférát, ahol a döntések születnek” – hangsúlyozta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség a kisebbségi jogvédelem mellett több, szociális és gazdasági témájú törvényt is be kíván nyújtani, amelyek a munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését, valamint a köz- és magánberuházások serkentését célozzák. „Ezeket masszívan stimulálni kell a 2012-es évben, hogy ne vesszen el minden, amit minden egyes állampolgár áldozata révén nyertünk az elmúlt két évben” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ elnöke egyébként már 2011 decemberében is jelezte, hogy nem kívánnak újabb határidőt kitűzni a kisebbségi törvény elfogadásához, ugyanakkor nem hajlandóak olyan változatot megszavazni, amely kiüresítené a tervezetet. Mint kifejtette, az RMDSZ-nek nagy a türelme. Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ által kidolgozott kisebbségitörvény-tervezet – amelyet az RMDSZ ellenzéke azért bírál, mert szerintük a szövetség monopóliumát rögzítené – elfogadását tavaly még a koalícióban maradás feltételéül szabta a szövetség, ám miután egyértelművé vált, hogy a nyári ülésszak végéig, június 30-áig nem sikerül elfogadtatni, meggondolták magukat.
A hivatalos indoklás szerint inkább halasztani kell a jogszabály elfogadását, semhogy a magyarság számára kedvezőtlen változatot fogadjanak el.

Magyar előválasztás
Háromszék, 2012. január 12.

Egy emberként utasította el a román politikai élet az EMNT etnikai arányosságra tett javaslatát, mi több, az RMDSZ is megorrolt miatta, mivel saját politikai monopóliuma elleni mesterkedést lát benne.
Holott a javaslat önmagában a méltányosság elve szerint rendezné a hazai interetnikai viszonyok parlamenti vetületét, s ha a kisebbségeket számarányuknak megfelelő képviselői hely illetné meg a törvényhozásban, bizonyára a nacionalista uszítás is veszítene intenzitásából közéletünkben. Közélet, mely a jelek és a javaslatra aggatott egzotikus jelzők szerint nem érett még meg az ilyenszerű megoldások befogadására.
Ha a többség nem hajlik még rá, megfontolandó, hogy nem belső magyar egyezség útján kellene-e valami hasonlóra törekednünk. Nem igaz ugyanis, hogy a méltányosság e formája elérhetetlen lenne számunkra, ha valamennyien akarjuk. A képviselői helyek maximalizálása ugyanis szavazóink mozgósítása révén megvalósítható cél, miként az volt az eddigiekben is, hiszen amíg e szavazótábor nagyjából egységesen lépett fel, úgy a kétezres évek elejéig a romániai magyarságnak mindig sikerült számarányának megfelelő hányadot megszereznie a felső- és alsóházi mandátumokból.
Ma már eme egység nem áll fenn, s bárhogyan ítéljük is ezt meg, új megoldás után kell nézni. Ez pedig nem lehet egyéb, mint egy összmagyar előválasztás, melyen a magyar pártok tisztességesen megmérkőznek egymással, és kiszámíthatóvá válik, kit mekkora rész illet meg a képviseletből. Aztán hogy országos listát állítsanak-e a pártok, vagy másként oldják meg az előválasztást, azon lehet vitatkozni, de tulajdonképpen egy, a pártokra leadott szimpátiavoks már irányadó lehetne a képviselő-jelölti helyek elosztása dolgában. A parlamentbe persze mindhárom mai párt egy közösen létrehozott negyedik égisze alatt jelöltethetné embereit azok politikai tőkéje arányában, s ameddig az arányosság valamilyen formában érvényesül a választási gyakorlatban, túl rosszul nem járhatunk. (A Demokrata Liberális Párt javasolta egyéni választókerületes többségi rendszer persze súlyosan diszkriminatív lenne a kisebbségekre nézve, meghiúsítana minden igazságos elosztást.)
A választási szövetség viszont magyar pártjaink szótértésének is jót tenne, megkezdődhetne végre az a konstruktív párbeszéd, melyről a nyeregben ülők egyelőre hallani sem akarnak, de melyet hosszabb távon úgysem kerülhetnek el. A kérdés csak az, vereségük lesz-e az ára e felismerésnek.

 

 

 

IWIW Twitter Facebook Yahoo MyWeb Google